2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje."

Átírás

1 2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid és származékai szénatomja sp-hibridállapotú, a p y és p z pályákból két delokalizált négynégyelektronos π-rendszer alakul ki. A szén-dioxid és származékai egyszerűsített képletében a delokalizált π-rendszert két (nem valódi) kummulált kettőskötéssel ábrázoljuk, pl.: == A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: 2. ábra: A karbonilcsoport A szénsav kétértékű sav, savbázis-reakciókban mono- és dianion képződhet belőle: idrogén-karbonát: 3 Karbonát: 3 2 A szénsavban és a szénsavszármazékokban a szén +4 oxidációs állapotú. zénsavszármazékok elnevezésekor a karb szótőt, illetve a belőle képzett karbonil és karbonát neveket használjuk, pl.: zénsav-klorid: l 2 karbonil-diklorid (triviális néven foszgén) zénsav-észter: () 2 dialkil-karbonát zénsav-amid: ( 2 ) 2 karbamid i A kéntartalmú származékok nevét a tio előtaggal képezzük, pl.: Tioszénsav: 2 2 Ditioszénsav: 2 2 Tioszénsav-klorid: l 2 tiokarbonil-diklorid (triviális néven tiofoszgén) Tioszénsav-észter: () 2,-dialkil-tiokarbonát Tioszénsav-amid: ( 2 ) 2 tiokarbamid A vegyes savszármazékok elnevezésekor a mindkét származékra jellemző névelemeket együttesen alkalmazzuk, pl.: zénsav-észter-klorid: l alkil-karbonokloridát zénsav-észter-amid ii : 2 alkil-karbamát Ar alkil--arilkarbamát Ditioszénsav-észter-só iii : 2 K + kálium--alkil-ditiokarbonát Ditioszénsav-amid-só: 2 K + kálium--alkilditiokarbamát i A karbamid egyes származékainak a nevét a latin eredetű urea szótőből képezzük. Pl. biuret ii A szénsav-észter-amidok triviális neve az uretán. iii A ditioszénsav-észter-só triviális neve a xantogenát. 1

2 Monosavszármazékok elnevezésekor megmarad a sav utótag, pl.: zénsav-monoamid: 2 karbamidsav Monoanionja: 2 karbamát Acilcsoportja: 2 karbamoil Ditioszénsav-monoamid: 2 ditiokarbamidsav zénsav-nitril: ciánsav Monoanion: cianát avamid: 2 ciánamid avklorid: l cián-klorid (triviális néven klórcián) Tioszénsav-nitril: tiociánsav Monoanionja: tiocianát Észtere: alkil-tiocianát A szén-dioxid származékainak az elnevezése, pl.: zén-diszulfid: == Karbodiimid: == Egyes szén-dioxid-származékokat szénsavszármazékok izomereként nevezünk el, pl.: A ciánsav izomerje: == izociánsav -alkil-származéka: == alkil-izocianát -alkil-tioszármazéka: == alkil-izotiocianát Imidoszénsav-származékok elnevezése szénsavszármazék izomereként, vagy triviális névvel, pl.: Az imidoszénsav-amid az izokarbamid: =() 2 Az imidoszénsav-diamid a guanidin: =( 2 ) 2 Az imidoszénsav-észter-amid-só: [( 2 ) 2 ] + l -alkil-izourónium-klorid Az imidotioszénsav-észter-amid-só: [( 2 ) 2 ] + l -alkil-izotiourónium-klorid Az imidoszénsav-diamid-só: [( 2 ) 3 ] + l guanidinium-klorid 2.2. zénsavszármazékok előállítása em szénsavszármazékokból oxidációval, pl.: Foszgén előállítása szén-monoxid oxidációjával: + l 2 l 2 zén-diszulfid előállítása metán oxidációjával: Klór- és brómcián előállítása kálium-cianid oxidációjával: K + lg 2 lg + Klg iánamid-só előállítása kálcium-acetilid oxidációjával: a a + o A ciánamid-só hidrolízise: a a 3 o Karbamid előállítása ciánamidból savkatalizált hidratálással: ( 2 ) 2 o Tiokarbamid előállítása ciánamid-sóból: a +2 2 ( 2 ) 2 + a Izocianátok előállítása savazidokból urtius-reakcióval: Mechanizmus: ábra: A urtius-reakció

3 2.3. zénsavszármazékok stabilitása zénsav bomlási mechanizmusa: ábra: A szénsav bomlási egyensúlya A karbamidsav szobahőmérsékleten légköri nyomáson teljesen elbomlik, mert a protonvándorlási hajlam ez esetben nagyobb: ábra: A karbamidsav bomlási egyensúlya A karbamid szobahőmérsékleten stabil, mert a protonvándorlási hajlam ez esetben csökkent: ábra: A karbamid bomlási egyensúlya 3 + A ditioszénsav a szénsavnál kevésbé stabil, mert a szén-diszulfid stabilabb: ábra: A ditioszénsav bomlási egyensúlya a nincs lehetőség a protonvándorlásra, a szénsavszármazék nem bomlékony. A szénsavszármazékok sói ezért stabilak. Pl.: Az oltott mész a levegő szén-dioxidjával elreagál: 2 + a() 2 a 3 A mészkő csak erős hevítésre bomlik (mészégetés): a 3 a + 2 A szén-dioxid ammónia feleslegével ammónium-karbamátot képez: ábra: Az ammónium-karbamát képződése 4 2 A szén-diszulfid kálium-etoxiddal kálium--etil-ditiokarbonátot képez: + K Et K Et 9. ábra: A kálium--etil-xantogenát képződése A szén-diszulfid dimetil-aminnal lúgos közegben kálium-,-dimetilditiokarbamátot képez: 3

4 + K + Me K Me Me Me 10. ábra: A kálium-,-dimetilditiokarbamát képződése 2.4. zénsavszármazékok tautomériája Karbonil-, tiokarbonil- és aminocsoportokat tartalmazó szénsavszármazékok esetén lehetőség nyílik a prototróp tautomer egyensúly kialakulására. Az egyensúlyok helyzetét alapvetően az egyes szénheteroatom-kötések termodinamikai stabilitása befolyásolja. Termodinamikailag preferált a szénoxigén kettőskötés, és nem preferált a szén-nitrogén kettőskötés kialakulása. A kén tulajdonsága e tekintetben az oxigénére hasonlít. Ezért pl.: A karbamid izokarbamid, illetve tiokarbamid izotiokarbamid tautomer egyensúlyok egyértelműen a karbamid, illetve tiokarbamid irányába tolódnak el: ábra: A karbamid és tiokarbamid tautomer egyensúlya A tioszénsav és a ditioszénsav ellenben valódi tautomer rendszert képeznek: 12. ábra: A tioszénsav és a ditioszénsav tautomer egyensúlya A ciánamid karbodiimid tautomer egyensúly egyértelműen a ciánamid irányába tolódik el: ábra: A ciánamid tautomer egyensúlya A ciánsav és a tiociánsav ellenben valódi tautomer rendszert képeznek, az egyensúlyok az izociánsav, illetve izotiociánsav felé tolódnak el: 14. ábra: A ciánsav és tiociánsav tautomer egyensúlya 4

5 2.5. zénsavszármazékok reakciói Az sp hibridállapotú szenet tartalmazó szénsavszármazékok jellemző reakciója a nukleofil addíció. A keletkező sp 2 hibridállapotú szenet tartalmazó szénsavszármazék stabilitásától függően a reakció lehet egyensúlyi, vagy egyirányú. Pl: A szén-dioxid és víz reakciója egyensúlyra vezet: ábra: A szén-dioxid és víz reakciója A szén-dioxid és a() 2 reakciója egyirányú folyamat: + a a a 16. ábra: A szén-dioxid és kalcium-hidroxid reakciója + 2 Ugyancsak egyirányú folyamat a ciánamid és ammónia reakciója: ábra: A ciánamid és ammónia reakciója 2 2 De az egyensúly eltolódhat az elimináció irányába is, pl. ammónia és szén-dioxid reakciója: ábra: A szén-dioxid és ammónia reakciója 2 Amennyiben az sp hibridállapotú szénhez jókilépő-csoport kapcsolódik a reakció eredménye szubsztitúció lesz. Pl.: a brómcián reakciója aminokkal: Me + Me Me Me 19. ábra: A brómcián és dimetil-amin reakciója Me Me A reaktív ciánsav-származékok reakciópartner hiányában önmagukkal lépnek trimerizációs reakcióba: 20. ábra: A brómcián trimerizációja A brómcián trimerje az aromás 2,4,6-tribróm-1,3,5-triazin. 5

6 ábra: A ciánamid és a ciánsav trimerizációja A ciánamid trimerje az aromás 1,3,5-triazin -2,4,6-triamin a melamin triviális nevet kapta. A ciánsav trimerje az aromás 1,3,5-triazin-2,4,6-triol gyors tautomer reakcióban a stabil nem aromás izocianursav formává alakul. iv Az sp 2 hibridállapotú szenet tartalmazó szénsavszármazékok jellemző reakciója az acilezés. Az acilezés lejátszódhat a karbonilcsoportra jellemző mechanizmusokkal, A Ac 1, A Ac 2, B Ac 2, de sokszor az elimináció-addíció a reakciólépések sorrendje. l 3 l 3 l 22. ábra: A metanol acilezése foszgénnel ábra: Az aceton-enolát acilezése dimetil-karbonáttal (B Ac 2) ábra: A metil-amin acilezése karbamiddal (az eliminációval képződő izociánsavval) Kéntartalmú szénsavszármazékokból nehézfém-oxidokkal hidrogén-szulfid eliminálható. g 3 3 g ábra: Az, -dimetiltiokarbamid reakciója g-dal. Egyes szénsavszármazékok ambidens reakciókészséggel rendelkeznek. Pl. a kálium-cianát a lágy elektrofil metil-jodiddal a -atomon alkilezhető, mert az amidens cianátanionnak a -atom a lágy nukelofil centruma. Ellenben a kálium-tiocianát kinetikusan kontrollált iv A heterociklusoknak csökkent az aromás stabilizációs energiája, így a cianursav izocianursav tautomer egyensúly hajtóereje a = kettőskötés nagy termodinamikai stabilitása lett. 6

7 reakcióban a -atomon alkilezhető, mert az amidens tiocianát-anionnak a -atom a lágy nukelofil centruma. K I 3 K 3 I 3 K I K I K TDK KK I K I 26. ábra: A kálium-cianát és kálium-tiocianát alkilezése A metil-izocianát nemcsak a gyorsabban képződő termék, hanem a két lehetséges izomer közül a termodinamikailag stabilabb is, ezért a kálium-cianát alkilezésével metil-cianát nem állítható elő. A kálium-tiocianátból kinetikusan kontrollált reakcióban képződő metil-tiocianát ellenben nem a termodinamikailag stabil izomer, ezért termodinamikus kontroll alkalmazása esetén a reakció terméke a metil-izotiocianát. v A karbamid és a tiokarbamid is eltérő reaktivitással rendelkezik. A karbamid lágy nukleofil reakciócentruma a -atom csökkent reaktivitású, mert a karbonilcsoport jelentős M effektust fejt ki a -atomon lévő magányos elektronpárra. Ezért a karbamid metil-jodiddal nem alkilezhető. A karbamid -atomja csak a metil-jodidnál reaktívabb savkloridokkal acilezhető. A tiokarbamidnak ellenben a lágy nukleofil reakciócentruma a reaktív -atom, ami metil-jodiddal is alkilezhető. A termék az - metilizotiourónium-jodid. Kemény elektrofilekkel, pl. trimetiloxónium-tetrafluoroboráttal, a karbamid is alkilezhető a kemény nukleofil -atomon, a reakcióban -metilizourónium-tetrafluoroborát képződik BF 4 3 BF I l ábra: A karbamid alkilezése és acilezése I I I 28. ábra: A tiokarbamid alkilezése v Kinetikusan kontrollált reakcióban (a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten) a leggyorsabb reakcióban (legkisebb energiagáton keresztül) képződő termék, míg termodinamikusan kontrollált reakcióban (magasabb hőmérsékleten) a legstabilabb termék keletkezik. 7

8 2.6. zénsavszármazékok fontosabb képviselői Foszgénből előállítható szénsavszármazékok A foszgén a legreaktívabb szénsavszármazék, könnyen reagál alkoholokkal, illetve aminokkal. A reakciókban képződő hidrogén-klorid megkötésére bázisokat célszerű alkalmazni. Az alkoholokkal képződő monoészter-kloridok, pl. a benzil-karbonokloridát, a foszgénnél kisebb reaktivitású, így izolálható, illetve magasabb hőmérsékleten tovább reagáltatható. A monoészterkloridok (más néven klórhangyasav-észterek) alkoholokkal szénsav diészterekké, aminokkal uretánokká (szénsav-monoamid-észterek) alakíthatóak. Ez utóbbi reakciót használják fel a peptidszintézisekben az aminosavak aminocsoportjának a védésére. A primer aminokkal képződő monoamid-kloridok ellenben nem stabilak, hidrogén-klorid fejlődés mellett izocianátokká alakulnak. vi Az izocianátokat elő lehet még állítani alkáli-cianát alkilezésével, illetve savazidok urtius-lebontásával is. Az izocianátok alkoholokkal uretánokká, míg aminokkal, -alkilezett karbamid-származékokká alakíthatóak. l l K + EtI Ph 2 Et 2 karbonokloridátok l Ph l Et Et izocianátok Me Et 2 Me Me 2 Me diészterek Ph Et Ph uretánok Et Me Et karbamidok Me 29. ábra: A foszgénből előállítható néhány szénsavszármazék Karbamid és származékai A karbamid ipari előállítása szén-dioxid és ammónia reakciójával történik. Az egyensúlyi lépéseket nyomás alkalmazásával lehet a termékképződés irányába eltolni. A reakcióban először ammóniumkarbamát keletkezik, amelyből egyensúlyi reakcióban vízkilépés játszódik le. Az így keletkező izociánsavra történő ammónia addíció vezet a karbamid képződéséhez. Wöhler a fenti reakcióban egyensúlyi mértékben képződő ammónium-cianátból állította elő a karbamidot, megdöntve ezzel az ún. vis vitalis elméletet. vi Az izocianátok előállításához három mól amint kell egy mól foszgénhez adagolni, mert két mól amin a felszabaduló 2 mól hidorgén-kloriddal képez ammónium-sót. 8

9 Wöhler-szintézis ábra: A karbamid ipari előállítása A karbamid régebbi ipari előállítása kalcium-acetilidből indult ki. A kiindulási vegyületet nitrogénnel magas hőmérsékleten oxidálva a ciánamid kalcium-sója és elemi szén keverékét kapták, amelyből a ciánamidot szén-dioxiddal dúsított vízzel szabadították fel. A ciánamid vizes oldatából az elemi szénnel vegyített kalcium-karbonát kiszűrhető. A ciánamid vizes oldatát savkatalizátor (pl. kénsav) jelenlétében melegítve kapták a karbamidot. a 2 a a 3 / 31. ábra: A karbamid előállítása kalcium-acetilidből 2 2 A karbamid kis reaktivitású lágy nukleofil nitrogénje lágy alkil-halogenidekkel nem alkilezhető, de karbonsavszármazékokkal acilezhető. Dikarbonsav-származékokkal (pl. malonészterrel) reagáltatva a karbamidot heterociklusokat (pl. barbitursavat) kapunk. A karbamid oxigénje kemény elektrofilekkel (pl. dimetil-szulfát) alkilezhető I 3 l ( 3 ) Et Et barbitursav 32. ábra: A karbamid alkilezése és acilezése 9

10 A karbamid vizes közegben melegítve ammóniát veszítve egyensúlyi reakcióban izociánsavvá alakul. a a reakcióelegyhez az ammóniánál kevésbé illékony és reaktívabb nukleofil reagenst (pl. alkilaminok, hidrazin, stb.) adunk, az izociánsav ez utóbbival reagál el, és az egyensúly az ammónia távozásával a termékképződés irányába tolódik el. ukleofil reagens jelenléte nélkül az izociánsavra egy másik karbamid molekula addícionál biuretet képezve. Az -alkilkarbamidokat alkilammóniumcianátok, a szemikarbazidot hidrazinium-cianát vizes oldatának a melegítésével is elő lehet állítani Me biuret szemikarbazid 33. ábra: A karbamid alkilezése és acilezése zén-diszulfidból előállítható szénsavszármazékok A szén-diszulfidra bázikus közegben alkoholok és aminok addícionálhatóak, aminok esetén a bázis lehet az amin feleslege is. A kálium--etil-xantogenátot aromás diazónium-sókkal reagáltatva felhasználhatjuk tiofenolok előállítására. Az -alkilditiokarbamát-sókat etil-karbonokloridáttal reagáltatva, majd az így kapott (tioszénsav-amid)-(szénsav-észter)-tioanhidridet lúgosan hidrolizálva alkil-izotiocianátokat lehet előállítani. A szén-diszulfidot 2 mól aril-aminnal reagáltatva, - diariltiokarbamidot kapunk. Ez utóbbi savas hidrolízisével aril-izotiocianátokat lehet előállítani. 2 Ar 2 Et/K 2 2 Ar Ar 2 tiokarbamidok xantogenátok K Et 3 ditiokarbamátok Ar 2 + l - let Ar ditioészterek Et 3 + Ar Et tiofenolok - Et 3 + Ar 3 Ar aril-izotiocianátok alkil-izotiocianátok Et 34. ábra: A szén-diszulfidból előállítható néhány szénsavszármazék 10

11 Az alifás és aromás aminok szén-diszulfiddal lejátszódó reakcióinak eltérő eredménye az alifás és aromás aminok eltérő bázisosságára vezethető vissza. Az alifás aminok viszonylag erős bázisok, így az első amin addíciója után stabil sót képeznek a ditiokarbamidsavval. Az aromás aminok ellenben gyengébb bázisok, ezért a ditiokarbamidsavval nem képeznek stabil sót, azonban mint nukleofilok rátámadnak a karbonil-szénatomra, és az addíciós-eliminációs reakcióban, hidrogén-szulfid képződés mellett, tiokarbamid keletkezik. A második lépést a hidrogén-szulfid távozása teszi egyirányúvá. Ar 2 Ar Ar 2 Ar 35. ábra: A ditiokarbamid képződése Ar Kálium-tiocianátból előállítható szénsavszármazékok A tiocianát ambidens anion. Kinetikusan kontrollált körülmények között (hűtés) lágy elektrofilekkel (pl. alkil-jodidok) a kénatom körüli lágy nukleofil elektronfelhő reagál el alkil-tiocianátok képződése mellett. Az alkil-tiocianátoknál ellenben az alkil-izotiocianátok stabilisabbak, ezért termodinamikusan kontrollált körülmények között (melegítve) az alkil-izotiocianátok válnak a reakció végtermékévé. Az alkil-tiocianátokat redukálva alkántiolok, míg az alkil-izotiocianátokat redukálva alkil-aminok állíthatóak elő. A redukciós reakciókban mérgező hidrogén-cianid, illetve tioformaldehid keletkezik. Az alkil-izotiocianátokra ammóniát vagy aminokat addícionálva aszimmetrikusan szubsztituált tiokarbamidokhoz jutunk. alkil-tiocianátok Zn/Ac alkántiolok K I KI KI alkil-izotiocianátok Zn/Ac alkil-aminok 2 ' 2 ' 2 tiokarbamidok 36. ábra: A kálium-tiocianátból előállítható néhány szénsavszármazék Kalcium-acetilidből előállítható szénsavszármazékok A kalcium-acetilidet nitrogénnel magas hőmérsékleten reagáltatva kapjuk a ciánamid-kalcium-só és elemi szén elegyét. Az elegyet szén-dioxiddal dúsított vízzel kezelve szabadítható fel a ciánamid. A ciánamid vizes oldatából a kalcium-karbonát elemi szén elegyet kiszűrve, majd a vizes oldatot savkatalizátor jelenlétében melegítve kapjuk meg a karbamidot. A ciánamid-kalcium-sót 2 mól hidrogén-szulfiddal reagáltatva állíthatjuk elő a tiokarbamidot. A tiokarbamidot alkil-jodiddal a kénatomon alkilezve -alkil-izotiourónium-jodidot kapunk, amelyet savasan hidrolizálva alkántiolt állíthatunk elő. Az -alkil-izotiourónium-jodidot ammóniával reagáltatva guanidinium-jodidot kapunk, amelyet ciánamid és ammónia reakciójából előállított guanidin bázis és hidrogén-jodid-oldat reakciójával is előállíthatunk. 11

12 a a / 2 2 a 3 / 2 2 a / I I I 2 I ábra: A kalcium-acetilidből előállítható néhány szénsavszármazék tiolok A guanidin az egyik legerősebb szerves bázis, a guanidinium-ion pk a értéke 13,4. A guanidinium-ion gyenge savasságát nagy stabilitása okozza. Az ion szénatomja és három nitrogénatomja is sp 2 planáris hibridállapotú. A négy atom p z pályáiból egy négy atomra kiterjedő, négy M-ból álló, 6 elektront tartalmazó delokalizált π-rendszer jön létre, amelyen a + töltés mind a négy atomon diszpergálódik zubsztituált ciánamidok és a belőlük előállítható szénsavszármazékok Monoszubsztituált ciánamidokat állíthatunk elő ciánamid alkil-jodiddal történő alkilezésével, brómcián és alkil-amin reakciójával, illetve monoszubsztituált tiokarbamidból történő hidrogén-szulfid eliminációval. Diszubsztituált ciánamidokat brómcián és dilakil-amin reakciójával állítunk elő. A mono- és diszubsztituált ciánamidokból savas vízaddícióval szubsztituált karbamidokat, míg alkilaminok addíciójával változatosan szubsztituált guanidineket lehet előállítani. ómcián és trialkil-amin reakciójával trialkilciánamidium-bromid sóhoz jutunk, amely hevítve alkil-bromidot eliminálva dilakilciánamiddá alakul át. 2 g I / K 2 3 ' 2 2 I ' ' 2 I 3 + 1) ' 2 2 2) I 38. ábra: zubsztituált ciánamidok előállítása és reakciói 2 ' I A karbodiimidek Karbodiimideket, -diszubsztituált tiokarbamidokból történő hidrogén-szulfid eliminációval lehet előállítani. Az, -diszubsztituált tiokarbamidok alkil-izotiocianátok és alkil-aminok reakciójában keletkeznek. A karbodiimidek csak diszubsztituált formában léteznek (a monoszubsztituált karbodiimidek monoszubsztituált ciánamidokká izomerizálódnak). A karbodiimidek nagyon reaktív vegyületek, erőteljes vízelvonószerek, a vizet megkötve diszubsztituált karbamidokká alakulnak. 12

13 Felhasználásuk a peptidszintézisek során jelentős, hiszen karbonsavakat addícionálva azokat erős acilezőszerré alakítják (aktiválják). 2 g ' ' " " ' 39. ábra: A karbodiimidek előállítása és felhasználása savamidok létrehozására. A leggyakrabban használt karbodiimid a diciklohexilkarbodiimid (D), a belőle képződő karbamid az, -diciklohexilkarbamid (DU). 13

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín 3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán

Részletesebben

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és

Részletesebben

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra): Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): Szerves Vegyületek Szerkezete. Kötéselmélet Lewis kötéselmélet; atompálya, molekulapálya; molekulapálya elmélet; átlapolódás, orbitálok hibridizációja; molekulák

Részletesebben

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET 2013/14. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

Kétfogú N-donor ligandumok által irányított C-H aktiválási reakciók vizsgálata

Kétfogú N-donor ligandumok által irányított C-H aktiválási reakciók vizsgálata Tudományos Diákköri Dolgozat ZWILLINGER MÁRTON Kétfogú N-donor ligandumok által irányított C-H aktiválási reakciók vizsgálata Témavezetők: Dr. Novák Zoltán, egyetemi adjunktus Dr. Kovács Szabolcs, tudományos

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul

Részletesebben

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája BUDAESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Anyag- és gyártástechnológia (hd) féléves házi feladat A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája Thiele Ádám WTOSJ Budapest, 11

Részletesebben

Kémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások

Kémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások Kémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások 1. A) A hidrogén és vegyületei a hidrogén atomszerkezete, molekulaszerkezete, izotópjai színe, halmazállapota, oldhatósága, sűrűsége reakciója halogénekkel,

Részletesebben

Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék. elrendeződés, rend, rendszer, periodikus ismétlődés

Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék. elrendeződés, rend, rendszer, periodikus ismétlődés Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék Agócs Gergely 2013. december 3. kedd 10:00 11:40 1. Mit értünk élő anyag alatt? Az élő szervezetet felépítő anyagok. Az anyag azonban nem csupán

Részletesebben

Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói

Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói Doktori értekezés Kováts Éva MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet Témavezető: Dr. Pekker Sándor Tudományos tanácsadó, a kémiai tudomány doktora

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006 II. forduló Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló 2 T/15/A I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után 5 választ tüntettünk

Részletesebben

6. Zárványtestek feldolgozása

6. Zárványtestek feldolgozása 6. Zárványtestek feldolgozása... 1 6.1. A zárványtestek... 1 6.1.1. A zárványtestek kialakulása... 2 6.1.2. A feldolgozási technológia... 3 6.1.2.1. Sejtfeltárás... 3 6.1.2.2. Centrifugálás, tisztítás...

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! A hibátlan dolgozattal 15 pont szerezhető. Címe: KARBONÁTOK,

Részletesebben

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/

Részletesebben

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak. Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az

Részletesebben

Szénsavszármazékok 1

Szénsavszármazékok 1 Szénsavszármazékok 1 2 xidációs fok: 4 savklorid savklorid észter észter észter l l l l H foszgén (metaszénsavdiklorid) alkil(aril)karbonokloridát klórhangyasav-észter dialkilkarbonát (nem létképes) savamid

Részletesebben

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul

Részletesebben

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév

Szemináriumi feladatok (alap) I. félév Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/

Részletesebben

KÉMIA OLIMPIÁSZ. 45. évfolyam, 2008/2009 tanév

KÉMIA OLIMPIÁSZ. 45. évfolyam, 2008/2009 tanév KÉMIA OLIMPIÁSZ 45. évfolyam, 2008/2009 tanév D kategória az ötéves gimnáziumok 1. évfolyama, a hatéves gimnáziumok 1. és 2. évfolyama, a nyolcéves gimnáziumok tercier és kvartér, valamint az alapiskolák

Részletesebben

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan festékek, melyek színüket a ph függvényében ph-mérés Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion aktivitással lehet jellemezni. A víz ionszorzatának következtében a két ion aktivitása

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2014. október 21. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Olyan magkedvelő részecske, amely (legalább) két különböző atomján képes kötést létesíteni a(z elektrofil) reakciópartnerrel.

Olyan magkedvelő részecske, amely (legalább) két különböző atomján képes kötést létesíteni a(z elektrofil) reakciópartnerrel. akceptorszám (akceptivitás) aktiválási energia (E a ) activation energy aktiválási szabadentalpia (ΔG ) Gibbs energy of activation aktivált komplex activated complex ambidens nukleofil amfiprotikus (oldószer)

Részletesebben

KÉMIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

KÉMIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2015 KÉMIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2017. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2 BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Hőkezelés. (PhD) féléves házi feladat Acélok cementálása Thiele Ádám WTOSJ Budaest, 11 Tartalomjegyzék 1. A termokémiai kezeléseknél lejátszódó

Részletesebben

1. feladat. Versenyző rajtszáma:

1. feladat. Versenyző rajtszáma: 1. feladat / 4 pont Válassza ki, hogy az 1 és 2 anyagok közül melyik az 1,3,4,6-tetra-O-acetil-α-D-glükózamin hidroklorid! Rajzolja fel a kérdésben szereplő molekula szerkezetét, és értelmezze részletesen

Részletesebben

A tűzoltás módjai. A nem tökéletes égéskor keletkező mérgező anyagok

A tűzoltás módjai. A nem tökéletes égéskor keletkező mérgező anyagok 2. Egy szerves oldószerrel végzett munkafolyamat során az üzemben tűz keletkezett. Ennek kapcsán beszéljen munkatársaival a tűzoltás módjairól és a tűz bejelentésének szabályairól! Magyarázza el egy tűzoltó

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

Gibberellinek. 1. ábra: Gibberellán, gibberellinsav szerkezete. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1

Gibberellinek. 1. ábra: Gibberellán, gibberellinsav szerkezete. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Gibberellinek A japán földmővesek régóta tartottak a rizs növény egy megbetegedésétıl, amit bakanae - nak (bolond palántának) neveztek. A fertızött növény sokkal magasabbra nıtt, mint a többi, ettıl végül

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása

A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása Dr. Csapó János A kutatás célja megfelelő analitikai módszer kidolgozása a triptofán-enantiomerek meghatározására, és a módszer alkalmazhatóságának vizsgálata.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. 5 KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6.

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. 1 Az anyagválasztás szempontjai: Rendszerkövetelmények: hőmérséklet

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 404 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 404 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU0000074T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 4 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 7796 (22) A bejelentés napja: 03.

Részletesebben

A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3

A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3 A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3 (Fordította: Dr. Való Magdolna) A zománcozás eltti elkezelés egy igen fontos folyamat. A

Részletesebben

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA Az állati szervezetek testük felépítéséhez szükséges anyagokat és energiát táplálék formájában veszik fel. Táplálékuk minısége szerint lehetnek húsevık, növényevık és mindenevık. A

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. előadás Aminok Funkciós csoport: NH 2 (amino csoport) Az ammónia (NH 3 ) származékai Attól függően, hogy hány H-t cserélünk le, kapunk primer, szekundner és tercier

Részletesebben

6. Ismertesse a tűzoltás módjait és a kézi tűzoltó készüléket! Tűzoltás eredményessége függ: - a tűzeset körűlményétől - a tüzet észlelő személy

6. Ismertesse a tűzoltás módjait és a kézi tűzoltó készüléket! Tűzoltás eredményessége függ: - a tűzeset körűlményétől - a tüzet észlelő személy 6. Ismertesse a tűzoltás módjait és a kézi tűzoltó készüléket! Tűzoltás eredményessége függ: - a tűzeset körűlményétől - a tüzet észlelő személy gyorsaságától, határozottságától - tűzjelzés eredményességétől

Részletesebben

IV. Elektrofil addíció

IV. Elektrofil addíció IV. Elektrofil addíció Szerves molekulákban a kettős kötés kimutatására ismert analitikai módszer a 2 -os vagy a KMnO 4 -os reakció. 2 2 Mi történik tehát a brómmolekula addíciója során? 2 2 ciklusos bromónium

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2011/12. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

JÁTÉK KISMOLEKULÁKKAL: TELÍTETT HETEROCIKLUSOKTÓL A FOLDAMEREKIG*

JÁTÉK KISMOLEKULÁKKAL: TELÍTETT HETEROCIKLUSOKTÓL A FOLDAMEREKIG* JÁTÉK KISMLEKULÁKKAL: TELÍTETT ETERCIKLUSKTÓL A FLDAMEREKIG* FÜLÖP FEREC, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerkémiai Intézet, Szeged,

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

Termoelektromos polimerek és polimerkompozitok

Termoelektromos polimerek és polimerkompozitok MŰANYAGFAJTÁK Termoelektromos polimerek és polimerkompozitok A villamos energia hőmérséklet-különbséggé vagy fordítva a hőmérséklet-különbség villamos energiává való közvetlen átalakítása bizonyos polimerekkel

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

NANOTECHNOLÓGIA - KÖZÉPISKOLÁSOKNAK NAOTECHNOLOGY FOR STUDENTS

NANOTECHNOLÓGIA - KÖZÉPISKOLÁSOKNAK NAOTECHNOLOGY FOR STUDENTS NANOTECNOLÓGIA - KÖZÉPISKOLÁSOKNAK NAOTECNOLOGY FOR STUDENTS Sinkó Katalin 1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK, Kémiai Intézet ÖSSZEFOGLALÁS Jelen ismertetı a nanoszerkezetek (nanaoszemcsék, nanoszálak,

Részletesebben

I. Szerves savak és bázisok reszolválása

I. Szerves savak és bázisok reszolválása A pályázat négy éve alatt a munkatervben csak kisebb módosításokra volt szükség, amelyeket a kutatás során folyamatosan nyert tapasztalatok indokoltak. Az alábbiakban a szerződés szerinti bontásban foglaljuk

Részletesebben

Biopolimerek 1. Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs

Biopolimerek 1. Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs Biopolimerek 1 Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs MTA BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki kar, Polimertechnika Tanszék 2016. Május 3. Mi

Részletesebben

XII. Reakciók mikrohullámú térben

XII. Reakciók mikrohullámú térben XII. Reakciók mikrohullámú térben Szervetlen, fémorganikus és katalízis gyakorlatok 1. BEVEZETÉS A mikrohullámú (továbbiakban mw) technikát manapság a kémia számos területen használják, pl. analízishez

Részletesebben

NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC

NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC Az alkalmazott nagy nyomás (100-1000 bar) lehetővé teszi nagyon finom szemcsézetű töltetek (2-10 μm) használatát, ami jelentősen megnöveli

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös

Részletesebben

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék 2015 1 I. Elméleti bevezető 1.1. Gyógyszerkönyv A Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) első

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült az 453/2010/EU rendelete szerint. Felülvizsgálat: 2015.06.01. Kiállítás dátuma: 1999.05.18. Verzió: 9 Oldal: 1/10

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült az 453/2010/EU rendelete szerint. Felülvizsgálat: 2015.06.01. Kiállítás dátuma: 1999.05.18. Verzió: 9 Oldal: 1/10 Kiállítás dátuma: 1999.05.18. Verzió: 9 Oldal: 1/10 SZAKASZ: Az anyag / keverék és a vállalat / vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító Kereskedelmi elnevezés: EXPRESSZ VÍZKİOLDÓ 1.2. Az anyag vagy

Részletesebben

7. előadás 12-09-16 1

7. előadás 12-09-16 1 7. előadás 12-09-16 1 12-10-05 Általános kémia 2011/2012. I. fé ph = - lg[h3o+] 2 12-10-13 Általános kémia 2011/2012. I. fé 3 1./ Só: gyenge sav/erős bázis 12-10-13 Általános kémia 2011/2012. I. fé 4 2./

Részletesebben

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága!

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága! Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága! (pl. a földön az L-aminosavak vannak túlnyomó többségben. - Az enantiomer szelekció, módját

Részletesebben

Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések

Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal Készítette: Fehértói Judit (Z0S8CG) Fábián Balázs (IT23JG) Budapest, 2014.04.15. 1 Bevezetés:

Részletesebben

AZ ELEKTROKÉMIA VÁLOGATOTT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI

AZ ELEKTROKÉMIA VÁLOGATOTT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI AZ ELEKTROKÉMIA VÁLOGATOTT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI Elektrokémiai áramforrások Csoportosításuk: - primer elemek: nem tölthetk újra - szekunder elemek: újabb kisütési-feltöltési ciklus lehetséges - tüzelanyag

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

ph mérés indikátorokkal

ph mérés indikátorokkal ph mérés indikátorokkal Általános tudnivalók a ph értékéről és méréséről Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion koncentrációval lehet

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.

Részletesebben

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével

Részletesebben

67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon

67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon Klímatechnikai mérğeszközök 79 Infrastruktúra 67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon 3.6.5 Klímatechnikai mérğeszközök Légtechnikai mérğkészülékek használata az üzemeltetğ számára is elengedhetetlen,

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

9. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

9. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 9. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

Gázfázisú biokatalízis

Gázfázisú biokatalízis Gázfázisú biokatalízis Szerző: Papp Lejla, Biomérnöki B.Sc. I. évfolyam Témavezető: Dr. Tóth Gábor, tudományos munkatárs Munka helyszíne: PE-MK, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk

Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk belőle. A következő az, hogy a megszerzett tudást elmélyítjük.

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz.

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Bevezetés A kerámiákat régóta használja az orvostechnika implantátumanyagként, elsõsorban bioinert tulajdonságaik, kopásállóságuk

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus A Mössbauer-spektroszkópia igen nagy érzékenységű spektroszkópia módszer. Alapfolyamata

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje) lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. CAS-szám EU-szám EU-jel R mondat Izopropil-alkohol 70 % 67-63-0 200-661-7 F, tűzveszélyes 11-36-67

BIZTONSÁGI ADATLAP. CAS-szám EU-szám EU-jel R mondat Izopropil-alkohol 70 % 67-63-0 200-661-7 F, tűzveszélyes 11-36-67 BIZTONSÁGI ADATLAP 1./ Készítmény neve: INNO-DEZ alkoholos oldat felületfertőtlenítő A gyártó, forgalmazó cég neve : INNOVENG 1 Kft. www.innoveng1.hu 1114 Budapest, Szabolcska utca 5. Tel/fax: (1) 365-26-71,

Részletesebben

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O Funkciós csoportok, reakcióik II C 4 C 3 C 2 C 2 R- 2 C- R- 2 C--C 2 -R C 2 R-C= ALKLK, ÉTEREK Faszesz C 3 Toxikus 30ml vakság LD 50 értékek alkoholokra patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához

Részletesebben

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: KÉMIA A tanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges,

Részletesebben

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43 Savak bázisok 121 Az Arrhenius elmélet röviden 122 BrønstedLowry elmélet 123 A víz ionizációja és a p skála 124 Erős savak és bázisok 125 Gyenge savak és bázisok 126 Több bázisú savak 127 Ionok mint savak

Részletesebben

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat Oktatási Hivatal Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat A feladathoz kérdések társulnak, amelyek külön lapon vannak, a válaszokat erre a lapra kérjük megadni.

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus

Részletesebben

Immunhisztokémiai módszerek

Immunhisztokémiai módszerek Immunhisztokémiai módszerek Fixálás I. Fixálás I. A szövet eredeti szerkezetének megőrzéséhez, az enzimatikus lebontó folyamatok gátlásához: fixálószerek! kompromisszumkeresés - alkoholok: vízelvonók!!!

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum

EURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum EURÓPAI PARLAMENT 2004 Ülésdokumentum 2009 C6-0267/2006 2003/0256(COD) HU 06/09/2006 Közös álláspont A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43 Savak bázisok 12-1 Az Arrhenius elmélet röviden 12-2 Brønsted-Lowry elmélet 12-3 A víz ionizációja és a p skála 12-4 Erős savak és bázisok 12-5 Gyenge savak és bázisok 12-6 Több bázisú savak 12-7 Ionok

Részletesebben

HULLADÉK GAZDÁLKODÁS FELDOLGOZÁS IV. Előadás anyag

HULLADÉK GAZDÁLKODÁS FELDOLGOZÁS IV. Előadás anyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK GAZDÁLKODÁS FELDOLGOZÁS IV. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült a 453/2010 EU rendelet szerint

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült a 453/2010 EU rendelet szerint 1 Felülvizsgálat dátuma/revizíó: 2012.11.04. /4-1HU 1.SZAKASZ: A KÉSZÍTMÉNY ÉS A VÁLLALAT AZONOSÍTÁSA 1.1 Termék azonosító: 1.2 Anyag/keverék felhasználása/iparág: 1 K vizes parketta- és egyéb falakk beltérre.

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben