1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK"

Átírás

1 1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul elő: xovegyületek Karbonsavak és származékaik Szénsavszármazékok A karbonilcsoport elektronszerkezetét a formaldehid példáján mutatjuk be: 2. ábra: A formaldehid A formaldehid szénatomja planáris sp 2 hibridállapotú, míg az oxigénatomja sp hibridállapotú. Ennek megfelelően a szénatom vegyértékhéjának s, p x és p y, az oxigénatom vegyértékhéjának s és p x, valamint a hidrogénatomok s pályáinak kölcsönhatásából jön létre a molekula σ-váza. A σ-váz 8 elektront tartalmaz, ebből 6 elektron képezi a három σ-kötést, 2 elektron pedig az oxigénatom nem reaktív sp-hibrid magányos elektronpárjához tartozik. A szénatom és az oxigénatom vegyértékhéjának p z atompályáinak kölcsönhatásából jön létre a molekula π-váza. A π-kötéshez két elektron tartozik. Az oxigénatom vegyértékhéjának p y atompályája hozza létre a molekula reaktív magányos elektronpárját. A molekula σ-váza, és ennél jelentősebb mértékben a π-váza is polarizált. Ezért az oxigénatomon δ míg a szénatomon δ+ töltés jön létre. 3. ábra: A formaldehid kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π-kötés: kék sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín p y magányos elektronpár: piros Az M elmélet szerint a szénatom négy, az oxigénatom négy és a hidrogénatomok egy-egy vegyértékhéj-atompályái (A) kölcsönhatásából jön létre a molekula 10 molekulapályája (M), melyek közül a legalacsonyabb energiájú 6 db. M-n összesen 12 elektron található, 4 db. M pedig üres lazító pálya. A betöltött molekulapályák az alábbi atompálya-kombinációkból származtathatóak: Molekulapálya A kombinációban résztvevő atompályák Kötésszerkezeti funkció n y (M) 2p y magányos ep. π z (M-1) 2p z 2p z π-kötés σ x (M-2) 2p x 2p x 1s 1s σ-kötés, sp-hibrid magányos ep. σ y (M-3) 2p y 1s 1s σ-kötés σ s (M-4) 2s 2s 1s 1s σ-kötés, sp-hibrid magányos ep. σ s (M-5) 2s 2s 1s 1s σ-kötés 1. táblázat: A formaldehid betöltött molekulapályái (energetikai sorrendben) i i A magányos elektronpárokat nem minden ábrán tüntetjük fel. 1

2 s s ' y x z n y 4. ábra: A formaldehid betöltött molekulapályáit létrehozó atompályák. A szaggatott vonalakkal a csomósíkokat ábrázoltuk A karbonilcsoport reaktivitása A molekula M pályája az n y M, a LUM pálya pedig a π-kötéshez tartozó lazító pálya. Az FM ii elmélet szerint a M pálya a nukleofil, a LUM pálya pedig elektrofil reaktivitásért felelős. Így elektrofil reagensek (pl. a proton) a nukleofil oxigénatomra kapcsolódnak. ukleofilok (pl. a hidroxid-ion) a polaritás-viszonyok miatt az elektrofil szénatomhoz közeledve lépnek a LUMpályával kölcsönhatásba. Ezt a reakciótípust nukleofil addíciónak nevezzük. iii ábra: A formaldehid reakciója vízzel A karbonilcsoport reaktivitását a polarizáció mértéke, azaz a szénatomon létrejövő δ+ töltés nagysága határozza meg. Ennek megfelelően az aceton < acetaldehid < formaldehid < klorál (triklóracetaldehid) irányban nő az addícióra való hajlandóság. hiszen a metilcsoportok +I effektusukkal csökkentik, míg a triklórmetilcsoport I effektussal növeli a szénatomon kifejlődő δ+ töltés értékét. 3 3 < < < 3 6. ábra: xovegyületek reaktivitási sorrendje: aceton < acetaldehid < formaldehid < klorál A reaktivitást jól jellemzi a fenti vegyületek hidrátképző tulajdonsága. A klorál szobahőmérsékleten szilárd állapotban klorál hidrátként létezik, a formaldehid 40%-os vizes oldatban (formalin) gyakorlatilag teljes mértékben kémiailag hidrátként oldódik, de az oldat bepárlásával visszakapjuk az aldehid formát. Míg az acetaldehid és hidrátja híg vizes oldatban egyensúlyi rendszert képez, addig az aceton majdnem teljes mértékben csak fizikailag oldódik a vízben. 7. ábra: A formaldehid és hidrátja egyensúlya, illetve a klorál hidrát A karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek másik jellemző kémiai tulajdonsága, hogy a karbonilcsoport elektronszívó tulajdonsága miatt megnöveli a hozzá képest α-helyzetben lévő atomon helyet foglaló hidrogén savasságát. ii FM: Frontier Molecular rbital; az elmélet szerint a molekula reaktivitását a M és a LUM pálya határozza meg. iii Szerves kémiában elsősorban a szénatom szempontjából osztályozzuk a reakciókat. A karbonilcsoport nukleofil addíciója során a karbonil-szénatomra nukleofilok kapcsolódnak. 2

3 Ezért a karbonsavak hidroxilcsoportja savasabb az alkoholok hidroxilcsoportjánál (ΔpK a ~12), a savamidok aminocsoportja savasabb az aminok aminocsoportjánál (ΔpK a ~20), és az oxovegyületek α- helyzetű -csoportja savasabb az alkánok -csoportjánál (ΔpK a ~22) ábra: Saverősségi sorrend: ecetsav: pk a ~ 4,7; acetamid: pk a ~ 16; etanol: pk a ~ 17; aceton: pk a ~ 20; etil-amin: pk a ~ 36; propán: pk a ~ 42 A karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek α-helyzetben lévő atomján helyet foglaló hidrogén savasságával összefüggő reaktivitás a prototróp tautomer egyensúly. Az α-helyzetű atomon lévő proton távozásával általában egy kettős reaktivitású (ambidens) anion jön létre, amelyre a proton nemcsak az eredeti helyére, hanem a karbonil-oxigénatomra is visszakapcsolódhat gyors gyors lassú gyors 2 lassú gyors 3 9. ábra: Báziskatalizált prototróp tautomer egyensúlyok: ecetsav: virtuális tautomer egyensúly; acetamid: savamid imidsav egyensúly; aceton: oxo enol egyensúly Míg az acetát-ion két oxigénje egyenértékű, és ezért a proton azonos valószínűséggel kapcsolódik mindkettőhöz, addig az acetamidát és az enolát ambidens reaktivitású. Az oxigén kemény a nitrogén lágyabb, míg a szén egyértelműen lágy nukleofil tulajdonságú. iv Ezért a kemény proton nagyobb valószínűséggel kapcsolódik a kemény oxigénhez, mint lágyabb nitrogénhez, vagy a lágy szénhez. Ellenben a keletkezett imidsav-, illetve enol-alak termodinamikailag kevésbé stabil, v mint a savamid-, illetve oxo-alak, ezért gyors reakcióban visszaalakul az ambidens-anionná. A gyors és a lassú egyensúlyok eredményeként beálló termodinamikai egyensúlyban a termodinamikailag stabilabb savamid-, illetve oxo-alak aránya nagyságrendekkel múlja felül a termodinamikailag kevésbé stabil imidsav-, illetve enol-alak arányát. A tautomer egyensúly jellemzésére szolgál az ún. tautomer egyensúlyi állandó (K T ), amely az oxo-, illetev enol-alak savas disszociációs egyensúlyi állandójának (K a ) a hányadosa. azaz K T = K a oxo K a enol = 2 [ 3 + ] [enolát ] [ 2 ] [oxo] [ 3 + ] [enolát ] [ 2 ] [enol] pk T = pk a oxo pk a enol = [enol] [oxo] Aceton esetén az oxo-alak pk a értéke 20, míg az enol-alak pk a értéke 14,4, így a tautomer egyensúlyi állandó pk T értéke 5,6. Ennek megfelelően a tautomer egyensúlyban az [enol]/[oxo] arány 10 5,6. 2 iv A kemény (hard) és lágy (soft) reaktivitást az ún. SAB elmélet tárgyalja. A kemény reakciócentrumok elsősorban töltéskontrollált, míg a lágy reakciócentrumok elsősorban pályakontrollált reakciókban vesznek részt. v Az imidsav-, illetve enol-alak termodinamikailag kisebb stabilitásából következik, hogy ezen alakok savassága nagyobb, azaz a pk a értékük kisebb, mint a termodinamikailag stabilabb savamid-, illetve oxo-alaké. 3

4 A karbonilcsoport oxigénje δ töltésének megfelelően bázikus tulajdonságú. Prótikus savakkal protonálható, és Lewis-savakkal komplexet képez. + Ph 3 Al 3 Al Ph ábra: Az ecetsav protonálódása, illetve az acetofenon Lewis-sav komplex képződése Az oxo enol, illetve savamid imidsav prototróp tautomer egyensúly savkatalizált körülmények között is létrejön ábra: Savkatalizált prototróp tautomer egyensúlyok: ecetsav: virtuális tautomer egyensúly; acetamid: savamid imidsav egyensúly; aceton: oxo enol egyensúly Az előzőekben tárgyalt sav-bázis egyensúlyok következtében pl. acetaldehid esetén az oldat pértékének függvényében négy, különböző reaktivitású forma jelenlétével kell számolnunk. Az oxoalak karbonil-szénatomja lágy elektrofil tulajdonságú, a metilcsoportja gyengén savas, míg oxigénatomja bázikus és nukleofil tulajdonsággal rendelkezik. A protonált oxo-alak karbonilszénatomja az egységnyi pozitív töltés miatt kemény elektrofil, a metil- és a hidroxilcsoport pedig savas tulajdonságú. Az enol-alak reaktív része a szén-szén kettős kötés π-elektronfelhője, melynek lágy nukleofil reaktivitását a hidroxilcsoport magányos elektronpárja +M effektussal növeli. Mivel az oxigénatomhoz közvetlenül kapcsolódó szénatomra az oxigénatom I effektussal is hat, a nukleofil és enyhén bázikus reaktivitás az oxigéntől távolabbi α-szénatomon jelentkezik. E u - 3 u - E E E ábra: Az acetaldehid oxo-, protonált oxo-, enolát- és enol-alakjának a reaktivitása: oxo-alak: lágy elektrofil és nukleofil; protonált oxo-alak: kemény elektrofil; enolát: ambidens nukleofil; enol: lágy nukleofil 4

5 Az ambidens enolát-anion szénatomjai sp 2 míg az oxigénatomja sp hibridállapotúak. Az anion 12 elektront tartalmazó σ-váza az öt σ-kötésből és az oxigén nem reaktív sp-hibrid magányos elektronpárjából áll. Az anion három atomra kiterjedő, négy elektront tartalmazó három M-ból álló delokalizált π-rendszere a két szénatom valamint az oxigénatom p z atompályáiból jött létre. Az anion két reaktív betöltött molekulapályája az oxigénen található kemény nukleofil n y M és a lágy nukleofil π-rendszer ψ 2 M-ja. Ennek megfelelően az enolát-anion kemény elektrofilekkel (pl. trimetilszililklorid) az oxigénen, lágy elektrofilekkel (pl. bróm) az α-szénatomon reagál el ábra: A acetaldehid-enolát kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π-kötés: kék sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín p y magányos elektronpár: piros Si Si Br Br 2 Br Br ábra: Az acetaldehid enolát-alakjának ambidens reaktivitása Felső sor: töltéskontrollált kemény-reaktivitás Alsó sor: pályakontrollált lágy-reaktivitás Az enolát-anion három π-m-ja közül a ψ 2 M a karbonil szénatomon keresztül menő csomósíkkal rendelkezik. Ezért a negatív töltés az oxigénatom és az α-szénatom között oszlik meg x/(1-x) arányban, ahol az oxigén nagyobb elektronegativitása miatt 0,5<x<1. A valóságos elektroneloszlást leíró φ térbeli elektronsűrűségi függvényt közelítő módszerrel meg lehet kapni két (csak az elektroneloszlásban különböző) lokalizált határszerkezet térbeli elektronsűrűségi függvényének (φ 1 és φ 2 ) a súlyozott átlagával. A súlyozó faktorok a töltéseloszlást leíró x és (1-x) ábra: A acetaldehid-enolát betöltött π-m-i A zöld szaggatott vonal a csomósíkot jelzi ábra: A acetaldehid-enolát határszerkezetei 5

6 1.3. A karbonilcsoport nukleofil addíciós reakciói A nukleofil addíciós reakciók négy fő csoportba sorolhatók. a.) Addíciók: a a karbonil-szénatomra belépő nukleofilnak az addíció után nem marad magányos elektronpárja, a reakció egyirányú, az addukt stabil. Ilyen reakció pl. az oxovegyületek fémhidrides redukciója, vagy Grignard-vegyületekkel történő reakciója: 3 B a 3 B a Br Mg 3 3 Mg Br 3 Br Mg 3 3 Mg Br 17. ábra: Az acetaldehid redukciója és Grignard-reakciója Az enolát-anion támadását fogadó oxovegyület szemszögéből nézve az aldol-dimerizáció is e csoportba tartozik: ábra: Az acetaldehid aldol-dimerizációja. 3 2 a a belépő nukleofil stabil anion, az addíciós reakció megfordíthatóvá válik. Így pl. az oxovegyületek és hidrogén-cianid reakciója savas közegben az addíció, míg lúgos közegben az elimináció irányába tolódik el: ábra: Az acetaldehid addíciója. b.) Addíció-elimináció-addíciós reakciók: a az addíció után a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomján (jellemzően oxigén, kén, nitrogén, stb.) marad még magányos elektronpárja, ez enyhén savas közegben +M effektusával elősegíti az eredetileg karbonil-oxigénatom vízként való távozását. A folyamat egy második nukleofil addíciójával zárul. Ezek a lépések megfordíthatóak, egyensúlyra vezetnek. Ilyen reakció pl. az oxovegyületek és alkoholok acetál-képződést eredményező reakciója. 6

7 M ábra: Az acetaldehid-dimetil-acetál képződése c.) Addíció-eliminációs reakciók: a az addíció után a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomján (jellemzően nitrogén) marad még magányos elektronpárja, ez enyhén savas közegben π-kötés létrehozásával elősegíti az eredetileg karbonil-oxigénatom vízként való távozását. a a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomján marad még savas jellegű hidrogén is, a folyamat a proton leválásával zárul. Ezek a lépések megfordíthatóak, egyensúlyra vezetnek. Ilyen reakció pl. az oxovegyületek és aminok imin-képződést eredményező reakciója ábra: Az acetaldehid-metilimin képződése asonló mechanizmussal játszódnak le az oxim-, hidrazon- és szemikarbazon-képződési reakciók. a az addíció után a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomján (jellemzően nitrogén) marad még magányos elektronpárja, ez enyhén savas közegben π-kötés létrehozásával elősegíti az eredetileg karbonil-oxigénatom vízként való távozását. a a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomján ellenben nem marad savas jellegű hidrogénje, a protonleválás az α-helyzetű szénatomról is megtörténhet. Ezek a lépések megfordíthatóak, egyensúlyra vezetnek. Ilyen reakció pl. a ketonok és szekunder-aminok enamin-képződést eredményező reakciója. a sem a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomjáról, sem az α-helyzetű szénatomról nem tud proton leválni, a reaktív iminium-kation újabb nukleofil addícióját fogadja. vi Ilyen reakció pl. a Mannich-reakció. vii vi Azaz b.) típusú addíció-elimináció-addíciós reakció játszódik le vii Mivel a Mannich-reakció második nukleofil addíciója az a.) típusba tartozik, a reakció egyirányúvá válik. 7

8 ábra: A ciklohexanon és dimetil-amin reakciója ábra: A Mannich-reakció. d.) Acilezési-reakciók: a a karbonil-szénatomhoz távozó-csoport viii kapcsolódik, mint például a savszármazékokban, akkor a nukelofil-addíció a távozó-csoport eliminációjával társul, és a reakció bruttó folyamatban szubsztitúciót eredményez. Ilyen reakció pl. a karbonsavak és ammónia reakciója: ábra: Az ecetsav-amid képződése Az acilezési-reakciók savakkal és bázisokkal is katalizálhatók, a katalízis és a távozó-csoport távozókészsége alapján e reakciók az alábbi jellemző módokon játszódhatnak le: viii Távozó-csoport vagy leváló-csoport (angolul leaving group, jele L) az, amelynek leválása az adott reakciókörülmények között termodinamikailag kedvezményezett. Vizes közegben jellemzően a víz és a víznél erősebb savak (vagy anionjuk) a távozó csoportok. A távozó-csoport pk a értékének csökkenésével növekszik a távozó-készség. 8

9 reakció. Ilyen pl. a savak és alkoholok észter- A Ac 2-mechanizmus: savkatalizált bimolekuláris ix képzése ábra: A metil-acetát képződése B Ac 2-mechanizmus: báziskatalizált bimolekuláris reakció. Ilyen pl. az észterek bázikus hidrolízise. x ábra: A metil-acetát hidrolízise A Ac 1-mechanizmus: acilium-köztiterméken keresztül lejátszódó savkatalizált monomolekuláris reakció. Ilyen reakciók pl. a savkloridok képződése, xi vagy a savkloridok Lewis-sav katalizált acilezési reakciói. xii 3 S 3 S ábra: Az ecetsav-klorid képződése. S Al 3 Al 3 Al 3 Al 28. ábra: A Friedel rafts-acilezés. Ahogy már említettük a karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek reaktivitását a karbonil-szénatomon kifejlődő δ+ töltés nagysága határozza meg. Ennek megfelelően az alábbi sorrend állítható fel: ix A reakciók molekularitása a sebességmeghatározó-lépésben résztvevő molekulák számát adja meg. x Az utolsó sav-bázis reakció az ecetsav és metanol közötti nagy pk a különbség miatt egyirányú folyamat. xi A reakciólépéseket a melléktermékek gázként való távozása teszi egyirányú folyamattá. xii A benzol nukleofil támadása a.) típusú egyirányú reakció. 9

10 > > 3 > > > > ~ > > ábra: Egyes karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek reaktivitási sorrendje: foszgén > acetil-klorid > ecetsav-anhidrid > formaldehid > acetaldehid > aceton > ecetsav ~ metil-acetát > acetamid > karbamid A reaktivitási sorrendet elsősorban a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó csoportok elektronküldő elektronszívó tulajdonságai határozzák meg. xiii A klóratom I effektusa nagyobb, mint a +M effektusa. A metilcsoport +I effektussal rendelkezik. A hidroxil- és a metoxicsoport +M effektusa felülmúlja a I effektust. Az aminocsoport +M effektusa nagyobb és I effektusa kisebb, mint a hidroxilcsoporté. Az aromás-vázzal létrejövő konjugáció jelentősen csökkenti a reaktivitást. Az aromás-váz jelentős +M effektust fejt ki a karbonilcsoportra. xiv > Ph > > 3 Ph > > Ph 30. ábra: Egyes karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek reaktivitási sorrendje: acetil-klorid > benzoil-klorid; formaldehid > acetaldehid > benzaldehid; aceton > acetofenon > benzofenon Ph Ph xiii Az I effektus a σ-váz, az M effektus a p π-rendszer polarizációját írja le. xiv Ugyanezt a polarizációt az aromás-váz oldaláról nézve úgy jellemezhetjük, hogy a karbonilcsoport jelentős M effektust fejt ki az aromás π-rendszerre. 10

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas) KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek

Részletesebben

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid

Részletesebben

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O Funkciós csoportok, reakcióik II C 4 C 3 C 2 C 2 R- 2 C- R- 2 C--C 2 -R C 2 R-C= ALKLK, ÉTEREK Faszesz C 3 Toxikus 30ml vakság LD 50 értékek alkoholokra patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához

Részletesebben

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín 3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és

Részletesebben

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet VII. Karbonsavak A disszociáció révén protonszolgáltatásra képes szerves vegyületek jellegzetes és fontos csoportját képezik a -H karboxilcsoportot tartalmazó karbonsavak. A funkciós csoport szerkezete

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

V. Szénhidrogének hidroxiszármazékai

V. Szénhidrogének hidroxiszármazékai V. Szénhidrogének hidroxiszármazékai Szerkezeti jellemzőjük, hogy adott szénváz egy vagy több szénatomjához hidroxilcsoport kapcsolódik. A hidroxilcsoportot kötő szénatom jellege (telített, telítetlen,

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Az elemek általános jellemzése

Az elemek általános jellemzése Az elemek általános jellemzése A periódusos rendszer nemcsak az elemek, hanem az atomok rendszere is. Az atomok tulajdonságait, kémiai reakciókban való viselkedését nagymértékben befolyásolja a vegyértékelektronok

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV.

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Az alkének elektrofil addiciós reakciói Az alkénekben levő kettős kötés pi-elekronrendszerének jellegzetes térbeli orientáltsága kifejezetten nukleofil

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra): Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): Szerves Vegyületek Szerkezete. Kötéselmélet Lewis kötéselmélet; atompálya, molekulapálya; molekulapálya elmélet; átlapolódás, orbitálok hibridizációja; molekulák

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 Ha most érettségizik, az 1. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 3. hét

Kémiai alapismeretek 3. hét Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon

Részletesebben

Cikloalkánok és származékaik konformációja

Cikloalkánok és származékaik konformációja 1 ikloalkánok és származékaik konformációja telített gyűrűs szénhidrogének legegyszerűbb képviselője a ciklopropán. Gyűrűje szabályos háromszög alakú, ennek megfelelően szénatomjai egy síkban helyezkednek

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

Halogéntartalmú szerves vegyületek

Halogéntartalmú szerves vegyületek Szerves kémia Halogéntartalmú szerves vegyületek Halogéntartalmú szerves Csoportosítás: vegyületek A molekulában levő halogén-atomok száma szerint egy-, két-, illetve többértékű halogén származékok lehetnek.

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK

XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK XX. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 B D A * C A B C C 1 B B B A B D A B C A 2 C B E C E C A D D A C B D B C A B A A A 4 D B C C C C * javítandó

Részletesebben

1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot!

1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! 1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! Szerkezeti képlet: A funkciós csoporton tüntesse fel a kötő és nemkötő elektronpárokat is! etanol etanal aminoetán A funkciós csoport neve: Szilárd halmazát

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához

Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához I. tétel 1. A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata az atomok elektronszerkezetével. 2. A tálcán szőlőcukor, illetve répacukor van a sorszámozott

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Halogénezett szénhidrogének

Halogénezett szénhidrogének alogénezett szénhidrogének A halogéntartalmú szénhidrogéneket a megfelelő szénhidrogénből szár hatjuk úgy, hogy annak egy- vagy több hidrogénatomját a megfelelő halogénnel helyettesítjük. Előállítás A

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 18. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Kémia középszint írásbeli vizsga 0513

Részletesebben

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2011/12. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Javítóvizsga feladatok 9.osztály

Javítóvizsga feladatok 9.osztály Javítóvizsga feladatok 9.osztály 1. Hány darab elemi részecske van 1 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 2. 10 23 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 0,5 mol 13 C atomban db p + db n 0 db e - 3,25 g

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI TECHNOLÓGIÁK

SZERVES KÉMIAI TECHNOLÓGIÁK SZERVES KÉMIAI TECHNOLÓGIÁK ANYAGMÉRNÖK BSC, MSC KÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIA SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2013/2014 Tartalomjegyzék

Részletesebben

1. Telítetlen szénhidrogének (szerkezet, fizikai és kémiai tulajdonságok, előállítása, jelentőség).

1. Telítetlen szénhidrogének (szerkezet, fizikai és kémiai tulajdonságok, előállítása, jelentőség). I. tétel 1. A periódusos rendszer 2. Vízkőmentesítés Oldjon fel kevés citromsavat vízben. Cseppentsen külön-külön ebből, illetve 2 mol/dm 3 -es sósavból mészkőporra. (Mindkét esetben gázfejlődést tapasztalunk.)

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI - FELVÉTELI FELADATOK 2004. I. Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1 Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 Alkánok (Parafinok)... 1 A gyökök megnevezése... 2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése... 3 Az alkánok izomériája... 4 Előállítás... 4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...

Részletesebben

Érettségi szintfelmérő- feladatlap

Érettségi szintfelmérő- feladatlap Érettségi szintfelmérő- feladatlap Kedves Érettségiző és/vagy Érdeklődő! Ez a szintfelmérő segít abban, hogy felmérd tudásod, és visszajelzést ad arról is, hogyan állsz most a kémiával, milyen tudással

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. KARBONÁTOK, HIDROGÉN-KARBONÁTOK a σ-kötések egy síkban, kötésszög 120 o, delokalizált elektronok (1 Szóda, Na 2 CO 3 (vagy

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET 2013/14. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 404 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 404 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU0000074T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 4 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 7796 (22) A bejelentés napja: 03.

Részletesebben

AMOXICILLINUM TRIHYDRICUM. Amoxicillin-trihidrát

AMOXICILLINUM TRIHYDRICUM. Amoxicillin-trihidrát Amoxicillinum trihydricum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.6-1 01/2013:0260 AMOXICILLINUM TRIHYDRICUM Amoxicillin-trihidrát C 16 H 19 N 3 O 5 S.3H 2 O M r 419,4 [61336-70-7] DEFINÍCIÓ (2S,5R,6R)-6-[[(2R)-2-Amino-2-(4-hidroxifenil)acetil]amino]-3,3-dimetil-7-oxo-4-tia-1-azabiciklo[3.2.0]heptán-2-

Részletesebben

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр» ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ ТА ІНФОРМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ

Részletesebben

Elméleti próba X. osztály

Elméleti próba X. osztály MINISTERUL EDUCAłIEI NAłIONALE OLIMPIADA NAłIONALĂ DE CHIMIE PIATRA-NEAMł 31.03. 06.04. 2013 Elméleti próba X. osztály I Tétel (20 de pont) A rácsban, mindegyik kérdésnek egy helyes válasza van. Jelöld

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Minden feladatnál a betűjel bekarikázásával jelölje meg az egyetlen helyes, vagy az egyetlen helytelen választ! I. Melyik sorban szerepelnek olyan vegyületek, amelyek mindegyike

Részletesebben

Tűzijáték. 10. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

Tűzijáték. 10. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Beadás határideje 2012. április 30. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 10. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Tűzijáték A tűzijáték

Részletesebben

Periódusosság. 9-1 Az elemek csoportosítása: a periódusostáblázat

Periódusosság. 9-1 Az elemek csoportosítása: a periódusostáblázat Periódusosság 9-1 Az elemek csoportosítása: aperiódusos táblázat 9-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 9-3 Az atomok és ionok mérete 9-4 Ionizációs energia 9-5 Elektron affinitás 9-6 Mágneses 9-7 Az elemek periódikus

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

ORVOSI KÉMIA I. VIZSGA TÉTELSORA

ORVOSI KÉMIA I. VIZSGA TÉTELSORA ORVOSI KÉMIA I. VIZSGA TÉTELSORA ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Az atomok felépítése. Tömegszám, rendszám. Kémiai elemek, vegyületek. Izotópok. Radioaktivitás. Avogadro-állandó. A mol fogalma. Az elektronhéj felépítése,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI - 3. periódus, V. oszlop, 3s 2 3p 3 ; Fehér vagy sárga foszfor és vörös foszfor.

Részletesebben

A szonokémia úttörője, Szalay Sándor

A szonokémia úttörője, Szalay Sándor A szonokémia úttörője, Szalay Sándor A kémiai reakciók mikrohullámmmal és ultrahanggal történő aktiválása a 80-as évek fejlődésének eredményeként széleskörűen alkalmazott módszerré vált. szonokémia ultrahang

Részletesebben

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) 2001 pótfeladatsor 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a következő címen várjuk 2009.

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen vegyületek hőbomlása

Részletesebben

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter A feladatokat írta: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: Kódszám:.. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter 2011. május 14. Curie Kémia Emlékverseny 8. évfolyam Országos döntő 2010/2011.

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 10 pont A következő feladatokban jelölje meg az egyetlen helyes választ! I. Az aromás szénhidrogénekben A) a gyűrűt alkotó szénatomok között delokalizált kötés is van. B) a hidrogének

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,

Részletesebben

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. október 31. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. október 31. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc É RETTSÉGI VIZSGA 2006. október 31. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÉMIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

KÉMIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2015 KÉMIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2017. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Halogénezett szénhidrogének

Halogénezett szénhidrogének Halogénezett szénhidrogének - Jellemző kötés (funkciós csoport): X X = halogén, F, l, Br, I - soportosítás: - halogénatom(ok) minősége szerint (X = F, l, Br, I) - halogénatom(ok) száma szerint (egy-, két-

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉTTANNYELVŰ ÉS NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 1 KÉMIA A nevelőtestület határozata alapján

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 16. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998) MEGOLDÁS I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1 oldalas dolgozatot! Címe: HALOGÉNTARTALMÚ SZÉNVEGYÜLETEK Elnevezésük (kétféleképpen)

Részletesebben

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia 10. ÉVFOLYAM Szerves kémia 1. Bevezetés a szerves kémiába értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között, tudják, hogy a szén lánc- és gyűrűképző tulajdonságú, és értsék

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. 10. osztály, tehetséggondozó szakkör. Kisfaludy Béla

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. 10. osztály, tehetséggondozó szakkör. Kisfaludy Béla FELADATLAPOK KÉMIA 10. osztály, tehetséggondozó szakkör Kisfaludy Béla ajánlott korosztály: 10. osztály, tehetséggondozó szakkör kémia-10 1/2 A GYERTYA ÉGÉSE! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK

Részletesebben

Karbonsavszármazékok

Karbonsavszármazékok Karbonsavszármazékok Karbonsavak X H X Helyettesítés a H csoportban! Halogén, pl. l Savhalogenid Karbonsavszármazékok l Alkoxi, - Észter ' Amino, -N Amid N " ' Karboxilát, - Anhidrid 2 Karbonsavhalogenidek

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben