1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK"

Átírás

1 1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul elő: xovegyületek Karbonsavak és származékaik Szénsavszármazékok A karbonilcsoport elektronszerkezetét a formaldehid példáján mutatjuk be: 2. ábra: A formaldehid A formaldehid szénatomja planáris sp 2 hibridállapotú, míg az oxigénatomja sp hibridállapotú. Ennek megfelelően a szénatom vegyértékhéjának s, p x és p y, az oxigénatom vegyértékhéjának s és p x, valamint a hidrogénatomok s pályáinak kölcsönhatásából jön létre a molekula σ-váza. A σ-váz 8 elektront tartalmaz, ebből 6 elektron képezi a három σ-kötést, 2 elektron pedig az oxigénatom nem reaktív sp-hibrid magányos elektronpárjához tartozik. A szénatom és az oxigénatom vegyértékhéjának p z atompályáinak kölcsönhatásából jön létre a molekula π-váza. A π-kötéshez két elektron tartozik. Az oxigénatom vegyértékhéjának p y atompályája hozza létre a molekula reaktív magányos elektronpárját. A molekula σ-váza, és ennél jelentősebb mértékben a π-váza is polarizált. Ezért az oxigénatomon δ míg a szénatomon δ+ töltés jön létre. 3. ábra: A formaldehid kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π-kötés: kék sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín p y magányos elektronpár: piros Az M elmélet szerint a szénatom négy, az oxigénatom négy és a hidrogénatomok egy-egy vegyértékhéj-atompályái (A) kölcsönhatásából jön létre a molekula 10 molekulapályája (M), melyek közül a legalacsonyabb energiájú 6 db. M-n összesen 12 elektron található, 4 db. M pedig üres lazító pálya. A betöltött molekulapályák az alábbi atompálya-kombinációkból származtathatóak: Molekulapálya A kombinációban résztvevő atompályák Kötésszerkezeti funkció n y (M) 2p y magányos ep. π z (M-1) 2p z 2p z π-kötés σ x (M-2) 2p x 2p x 1s 1s σ-kötés, sp-hibrid magányos ep. σ y (M-3) 2p y 1s 1s σ-kötés σ s (M-4) 2s 2s 1s 1s σ-kötés, sp-hibrid magányos ep. σ s (M-5) 2s 2s 1s 1s σ-kötés 1. táblázat: A formaldehid betöltött molekulapályái (energetikai sorrendben) i i A magányos elektronpárokat nem minden ábrán tüntetjük fel. 1

2 s s ' y x z n y 4. ábra: A formaldehid betöltött molekulapályáit létrehozó atompályák. A szaggatott vonalakkal a csomósíkokat ábrázoltuk A karbonilcsoport reaktivitása A molekula M pályája az n y M, a LUM pálya pedig a π-kötéshez tartozó lazító pálya. Az FM ii elmélet szerint a M pálya a nukleofil, a LUM pálya pedig elektrofil reaktivitásért felelős. Így elektrofil reagensek (pl. a proton) a nukleofil oxigénatomra kapcsolódnak. ukleofilok (pl. a hidroxid-ion) a polaritás-viszonyok miatt az elektrofil szénatomhoz közeledve lépnek a LUMpályával kölcsönhatásba. Ezt a reakciótípust nukleofil addíciónak nevezzük. iii ábra: A formaldehid reakciója vízzel A karbonilcsoport reaktivitását a polarizáció mértéke, azaz a szénatomon létrejövő δ+ töltés nagysága határozza meg. Ennek megfelelően az aceton < acetaldehid < formaldehid < klorál (triklóracetaldehid) irányban nő az addícióra való hajlandóság. hiszen a metilcsoportok +I effektusukkal csökkentik, míg a triklórmetilcsoport I effektussal növeli a szénatomon kifejlődő δ+ töltés értékét. 3 3 < < < 3 6. ábra: xovegyületek reaktivitási sorrendje: aceton < acetaldehid < formaldehid < klorál A reaktivitást jól jellemzi a fenti vegyületek hidrátképző tulajdonsága. A klorál szobahőmérsékleten szilárd állapotban klorál hidrátként létezik, a formaldehid 40%-os vizes oldatban (formalin) gyakorlatilag teljes mértékben kémiailag hidrátként oldódik, de az oldat bepárlásával visszakapjuk az aldehid formát. Míg az acetaldehid és hidrátja híg vizes oldatban egyensúlyi rendszert képez, addig az aceton majdnem teljes mértékben csak fizikailag oldódik a vízben. 7. ábra: A formaldehid és hidrátja egyensúlya, illetve a klorál hidrát A karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek másik jellemző kémiai tulajdonsága, hogy a karbonilcsoport elektronszívó tulajdonsága miatt megnöveli a hozzá képest α-helyzetben lévő atomon helyet foglaló hidrogén savasságát. ii FM: Frontier Molecular rbital; az elmélet szerint a molekula reaktivitását a M és a LUM pálya határozza meg. iii Szerves kémiában elsősorban a szénatom szempontjából osztályozzuk a reakciókat. A karbonilcsoport nukleofil addíciója során a karbonil-szénatomra nukleofilok kapcsolódnak. 2

3 Ezért a karbonsavak hidroxilcsoportja savasabb az alkoholok hidroxilcsoportjánál (ΔpK a ~12), a savamidok aminocsoportja savasabb az aminok aminocsoportjánál (ΔpK a ~20), és az oxovegyületek α- helyzetű -csoportja savasabb az alkánok -csoportjánál (ΔpK a ~22) ábra: Saverősségi sorrend: ecetsav: pk a ~ 4,7; acetamid: pk a ~ 16; etanol: pk a ~ 17; aceton: pk a ~ 20; etil-amin: pk a ~ 36; propán: pk a ~ 42 A karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek α-helyzetben lévő atomján helyet foglaló hidrogén savasságával összefüggő reaktivitás a prototróp tautomer egyensúly. Az α-helyzetű atomon lévő proton távozásával általában egy kettős reaktivitású (ambidens) anion jön létre, amelyre a proton nemcsak az eredeti helyére, hanem a karbonil-oxigénatomra is visszakapcsolódhat gyors gyors lassú gyors 2 lassú gyors 3 9. ábra: Báziskatalizált prototróp tautomer egyensúlyok: ecetsav: virtuális tautomer egyensúly; acetamid: savamid imidsav egyensúly; aceton: oxo enol egyensúly Míg az acetát-ion két oxigénje egyenértékű, és ezért a proton azonos valószínűséggel kapcsolódik mindkettőhöz, addig az acetamidát és az enolát ambidens reaktivitású. Az oxigén kemény a nitrogén lágyabb, míg a szén egyértelműen lágy nukleofil tulajdonságú. iv Ezért a kemény proton nagyobb valószínűséggel kapcsolódik a kemény oxigénhez, mint lágyabb nitrogénhez, vagy a lágy szénhez. Ellenben a keletkezett imidsav-, illetve enol-alak termodinamikailag kevésbé stabil, v mint a savamid-, illetve oxo-alak, ezért gyors reakcióban visszaalakul az ambidens-anionná. A gyors és a lassú egyensúlyok eredményeként beálló termodinamikai egyensúlyban a termodinamikailag stabilabb savamid-, illetve oxo-alak aránya nagyságrendekkel múlja felül a termodinamikailag kevésbé stabil imidsav-, illetve enol-alak arányát. A tautomer egyensúly jellemzésére szolgál az ún. tautomer egyensúlyi állandó (K T ), amely az oxo-, illetev enol-alak savas disszociációs egyensúlyi állandójának (K a ) a hányadosa. azaz K T = K a oxo K a enol = 2 [ 3 + ] [enolát ] [ 2 ] [oxo] [ 3 + ] [enolát ] [ 2 ] [enol] pk T = pk a oxo pk a enol = [enol] [oxo] Aceton esetén az oxo-alak pk a értéke 20, míg az enol-alak pk a értéke 14,4, így a tautomer egyensúlyi állandó pk T értéke 5,6. Ennek megfelelően a tautomer egyensúlyban az [enol]/[oxo] arány 10 5,6. 2 iv A kemény (hard) és lágy (soft) reaktivitást az ún. SAB elmélet tárgyalja. A kemény reakciócentrumok elsősorban töltéskontrollált, míg a lágy reakciócentrumok elsősorban pályakontrollált reakciókban vesznek részt. v Az imidsav-, illetve enol-alak termodinamikailag kisebb stabilitásából következik, hogy ezen alakok savassága nagyobb, azaz a pk a értékük kisebb, mint a termodinamikailag stabilabb savamid-, illetve oxo-alaké. 3

4 A karbonilcsoport oxigénje δ töltésének megfelelően bázikus tulajdonságú. Prótikus savakkal protonálható, és Lewis-savakkal komplexet képez. + Ph 3 Al 3 Al Ph ábra: Az ecetsav protonálódása, illetve az acetofenon Lewis-sav komplex képződése Az oxo enol, illetve savamid imidsav prototróp tautomer egyensúly savkatalizált körülmények között is létrejön ábra: Savkatalizált prototróp tautomer egyensúlyok: ecetsav: virtuális tautomer egyensúly; acetamid: savamid imidsav egyensúly; aceton: oxo enol egyensúly Az előzőekben tárgyalt sav-bázis egyensúlyok következtében pl. acetaldehid esetén az oldat pértékének függvényében négy, különböző reaktivitású forma jelenlétével kell számolnunk. Az oxoalak karbonil-szénatomja lágy elektrofil tulajdonságú, a metilcsoportja gyengén savas, míg oxigénatomja bázikus és nukleofil tulajdonsággal rendelkezik. A protonált oxo-alak karbonilszénatomja az egységnyi pozitív töltés miatt kemény elektrofil, a metil- és a hidroxilcsoport pedig savas tulajdonságú. Az enol-alak reaktív része a szén-szén kettős kötés π-elektronfelhője, melynek lágy nukleofil reaktivitását a hidroxilcsoport magányos elektronpárja +M effektussal növeli. Mivel az oxigénatomhoz közvetlenül kapcsolódó szénatomra az oxigénatom I effektussal is hat, a nukleofil és enyhén bázikus reaktivitás az oxigéntől távolabbi α-szénatomon jelentkezik. E u - 3 u - E E E ábra: Az acetaldehid oxo-, protonált oxo-, enolát- és enol-alakjának a reaktivitása: oxo-alak: lágy elektrofil és nukleofil; protonált oxo-alak: kemény elektrofil; enolát: ambidens nukleofil; enol: lágy nukleofil 4

5 Az ambidens enolát-anion szénatomjai sp 2 míg az oxigénatomja sp hibridállapotúak. Az anion 12 elektront tartalmazó σ-váza az öt σ-kötésből és az oxigén nem reaktív sp-hibrid magányos elektronpárjából áll. Az anion három atomra kiterjedő, négy elektront tartalmazó három M-ból álló delokalizált π-rendszere a két szénatom valamint az oxigénatom p z atompályáiból jött létre. Az anion két reaktív betöltött molekulapályája az oxigénen található kemény nukleofil n y M és a lágy nukleofil π-rendszer ψ 2 M-ja. Ennek megfelelően az enolát-anion kemény elektrofilekkel (pl. trimetilszililklorid) az oxigénen, lágy elektrofilekkel (pl. bróm) az α-szénatomon reagál el ábra: A acetaldehid-enolát kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π-kötés: kék sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín p y magányos elektronpár: piros Si Si Br Br 2 Br Br ábra: Az acetaldehid enolát-alakjának ambidens reaktivitása Felső sor: töltéskontrollált kemény-reaktivitás Alsó sor: pályakontrollált lágy-reaktivitás Az enolát-anion három π-m-ja közül a ψ 2 M a karbonil szénatomon keresztül menő csomósíkkal rendelkezik. Ezért a negatív töltés az oxigénatom és az α-szénatom között oszlik meg x/(1-x) arányban, ahol az oxigén nagyobb elektronegativitása miatt 0,5<x<1. A valóságos elektroneloszlást leíró φ térbeli elektronsűrűségi függvényt közelítő módszerrel meg lehet kapni két (csak az elektroneloszlásban különböző) lokalizált határszerkezet térbeli elektronsűrűségi függvényének (φ 1 és φ 2 ) a súlyozott átlagával. A súlyozó faktorok a töltéseloszlást leíró x és (1-x) ábra: A acetaldehid-enolát betöltött π-m-i A zöld szaggatott vonal a csomósíkot jelzi ábra: A acetaldehid-enolát határszerkezetei 5

6 1.3. A karbonilcsoport nukleofil addíciós reakciói A nukleofil addíciós reakciók négy fő csoportba sorolhatók. a.) Addíciók: a a karbonil-szénatomra belépő nukleofilnak az addíció után nem marad magányos elektronpárja, a reakció egyirányú, az addukt stabil. Ilyen reakció pl. az oxovegyületek fémhidrides redukciója, vagy Grignard-vegyületekkel történő reakciója: 3 B a 3 B a Br Mg 3 3 Mg Br 3 Br Mg 3 3 Mg Br 17. ábra: Az acetaldehid redukciója és Grignard-reakciója Az enolát-anion támadását fogadó oxovegyület szemszögéből nézve az aldol-dimerizáció is e csoportba tartozik: ábra: Az acetaldehid aldol-dimerizációja. 3 2 a a belépő nukleofil stabil anion, az addíciós reakció megfordíthatóvá válik. Így pl. az oxovegyületek és hidrogén-cianid reakciója savas közegben az addíció, míg lúgos közegben az elimináció irányába tolódik el: ábra: Az acetaldehid addíciója. b.) Addíció-elimináció-addíciós reakciók: a az addíció után a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomján (jellemzően oxigén, kén, nitrogén, stb.) marad még magányos elektronpárja, ez enyhén savas közegben +M effektusával elősegíti az eredetileg karbonil-oxigénatom vízként való távozását. A folyamat egy második nukleofil addíciójával zárul. Ezek a lépések megfordíthatóak, egyensúlyra vezetnek. Ilyen reakció pl. az oxovegyületek és alkoholok acetál-képződést eredményező reakciója. 6

7 M ábra: Az acetaldehid-dimetil-acetál képződése c.) Addíció-eliminációs reakciók: a az addíció után a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomján (jellemzően nitrogén) marad még magányos elektronpárja, ez enyhén savas közegben π-kötés létrehozásával elősegíti az eredetileg karbonil-oxigénatom vízként való távozását. a a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomján marad még savas jellegű hidrogén is, a folyamat a proton leválásával zárul. Ezek a lépések megfordíthatóak, egyensúlyra vezetnek. Ilyen reakció pl. az oxovegyületek és aminok imin-képződést eredményező reakciója ábra: Az acetaldehid-metilimin képződése asonló mechanizmussal játszódnak le az oxim-, hidrazon- és szemikarbazon-képződési reakciók. a az addíció után a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomján (jellemzően nitrogén) marad még magányos elektronpárja, ez enyhén savas közegben π-kötés létrehozásával elősegíti az eredetileg karbonil-oxigénatom vízként való távozását. a a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomján ellenben nem marad savas jellegű hidrogénje, a protonleválás az α-helyzetű szénatomról is megtörténhet. Ezek a lépések megfordíthatóak, egyensúlyra vezetnek. Ilyen reakció pl. a ketonok és szekunder-aminok enamin-képződést eredményező reakciója. a sem a belépő nukleofilnak a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó atomjáról, sem az α-helyzetű szénatomról nem tud proton leválni, a reaktív iminium-kation újabb nukleofil addícióját fogadja. vi Ilyen reakció pl. a Mannich-reakció. vii vi Azaz b.) típusú addíció-elimináció-addíciós reakció játszódik le vii Mivel a Mannich-reakció második nukleofil addíciója az a.) típusba tartozik, a reakció egyirányúvá válik. 7

8 ábra: A ciklohexanon és dimetil-amin reakciója ábra: A Mannich-reakció. d.) Acilezési-reakciók: a a karbonil-szénatomhoz távozó-csoport viii kapcsolódik, mint például a savszármazékokban, akkor a nukelofil-addíció a távozó-csoport eliminációjával társul, és a reakció bruttó folyamatban szubsztitúciót eredményez. Ilyen reakció pl. a karbonsavak és ammónia reakciója: ábra: Az ecetsav-amid képződése Az acilezési-reakciók savakkal és bázisokkal is katalizálhatók, a katalízis és a távozó-csoport távozókészsége alapján e reakciók az alábbi jellemző módokon játszódhatnak le: viii Távozó-csoport vagy leváló-csoport (angolul leaving group, jele L) az, amelynek leválása az adott reakciókörülmények között termodinamikailag kedvezményezett. Vizes közegben jellemzően a víz és a víznél erősebb savak (vagy anionjuk) a távozó csoportok. A távozó-csoport pk a értékének csökkenésével növekszik a távozó-készség. 8

9 reakció. Ilyen pl. a savak és alkoholok észter- A Ac 2-mechanizmus: savkatalizált bimolekuláris ix képzése ábra: A metil-acetát képződése B Ac 2-mechanizmus: báziskatalizált bimolekuláris reakció. Ilyen pl. az észterek bázikus hidrolízise. x ábra: A metil-acetát hidrolízise A Ac 1-mechanizmus: acilium-köztiterméken keresztül lejátszódó savkatalizált monomolekuláris reakció. Ilyen reakciók pl. a savkloridok képződése, xi vagy a savkloridok Lewis-sav katalizált acilezési reakciói. xii 3 S 3 S ábra: Az ecetsav-klorid képződése. S Al 3 Al 3 Al 3 Al 28. ábra: A Friedel rafts-acilezés. Ahogy már említettük a karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek reaktivitását a karbonil-szénatomon kifejlődő δ+ töltés nagysága határozza meg. Ennek megfelelően az alábbi sorrend állítható fel: ix A reakciók molekularitása a sebességmeghatározó-lépésben résztvevő molekulák számát adja meg. x Az utolsó sav-bázis reakció az ecetsav és metanol közötti nagy pk a különbség miatt egyirányú folyamat. xi A reakciólépéseket a melléktermékek gázként való távozása teszi egyirányú folyamattá. xii A benzol nukleofil támadása a.) típusú egyirányú reakció. 9

10 > > 3 > > > > ~ > > ábra: Egyes karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek reaktivitási sorrendje: foszgén > acetil-klorid > ecetsav-anhidrid > formaldehid > acetaldehid > aceton > ecetsav ~ metil-acetát > acetamid > karbamid A reaktivitási sorrendet elsősorban a karbonil-szénatomhoz kapcsolódó csoportok elektronküldő elektronszívó tulajdonságai határozzák meg. xiii A klóratom I effektusa nagyobb, mint a +M effektusa. A metilcsoport +I effektussal rendelkezik. A hidroxil- és a metoxicsoport +M effektusa felülmúlja a I effektust. Az aminocsoport +M effektusa nagyobb és I effektusa kisebb, mint a hidroxilcsoporté. Az aromás-vázzal létrejövő konjugáció jelentősen csökkenti a reaktivitást. Az aromás-váz jelentős +M effektust fejt ki a karbonilcsoportra. xiv > Ph > > 3 Ph > > Ph 30. ábra: Egyes karbonilcsoportot tartalmazó vegyületek reaktivitási sorrendje: acetil-klorid > benzoil-klorid; formaldehid > acetaldehid > benzaldehid; aceton > acetofenon > benzofenon Ph Ph xiii Az I effektus a σ-váz, az M effektus a p π-rendszer polarizációját írja le. xiv Ugyanezt a polarizációt az aromás-váz oldaláról nézve úgy jellemezhetjük, hogy a karbonilcsoport jelentős M effektust fejt ki az aromás π-rendszerre. 10

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas) KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek

Részletesebben

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid

Részletesebben

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O Funkciós csoportok, reakcióik II C 4 C 3 C 2 C 2 R- 2 C- R- 2 C--C 2 -R C 2 R-C= ALKLK, ÉTEREK Faszesz C 3 Toxikus 30ml vakság LD 50 értékek alkoholokra patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához

Részletesebben

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín 3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán

Részletesebben

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

OXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C H aldehid. O R C R' keton. Aldehidek. propán. karbaldehid CH 3 CH 2 CH 2 CH O. butánal butiraldehid

OXOVEGYÜLETEK. Levezetés. Elnevezés O CH 2. O R C H aldehid. O R C R' keton. Aldehidek. propán. karbaldehid CH 3 CH 2 CH 2 CH O. butánal butiraldehid XVEGYÜLETEK Levezetés 2 aldehid ' keton Elnevezés Aldehidek propán karbaldehid 3 2 2 butánal butiraldehid oxo karbonil formil Példák 3 3 2 metanal etanal propanal formaldehid acetaldehid propionaldehid

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és

Részletesebben

Heterociklusos vegyületek

Heterociklusos vegyületek Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,

Részletesebben

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet VII. Karbonsavak A disszociáció révén protonszolgáltatásra képes szerves vegyületek jellegzetes és fontos csoportját képezik a -H karboxilcsoportot tartalmazó karbonsavak. A funkciós csoport szerkezete

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok

Részletesebben

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás

Részletesebben

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) 4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Szerves Kémia II. 2016/17

Szerves Kémia II. 2016/17 Szerves Kémia II. 2016/17 TKBE0301 és TKBE0312 4 kr Előfeltétel: TKBE0301 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Juhász László egyetemi docens E 409 Tel: 22464 juhasz.laszlo@science.unideb.hu A 2016/17.

Részletesebben

A kovalens kötés polaritása

A kovalens kötés polaritása Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása

Részletesebben

Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III.

Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III. Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III. Csökkentett vagy fokozott reakciókészségű halogénszármazékok? A középiskolai szerves kémiai tananyag alapján, a telített alkil-halogenidek reakcióképes

Részletesebben

Tantárgycím: Szerves kémia

Tantárgycím: Szerves kémia Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Szak Kötelező tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2005. Tantárgycím: Szerves kémia 2. Tantárgy kódja félév Követelmény Kredit

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav...

KARBONSAVAK. A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) O OH. karboxilcsoport. Példák. pl. metánsav, etánsav, propánsav... KABNSAVAK karboxilcsoport Példák A) Nyílt láncú telített monokarbonsavak (zsírsavak) "alkánsav" pl. metánsav, etánsav, propánsav... (nem használjuk) omológ sor hangyasav 3 2 2 2 valeriánsav 3 ecetsav 3

Részletesebben

Spektroszkópiai módszerek 2.

Spektroszkópiai módszerek 2. Spektroszkópiai módszerek 2. NMR spektroszkópia magspinek rendeződése külső mágneses tér hatására az eredő magspin nem nulla, ha a magot alkotó nukleonok közül legalább az egyik páratlan a szerves kémiában

Részletesebben

V. Szénhidrogének hidroxiszármazékai

V. Szénhidrogének hidroxiszármazékai V. Szénhidrogének hidroxiszármazékai Szerkezeti jellemzőjük, hogy adott szénváz egy vagy több szénatomjához hidroxilcsoport kapcsolódik. A hidroxilcsoportot kötő szénatom jellege (telített, telítetlen,

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 1999 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra törekedjék. A megadott tematikus sorrendet szigorúan tartsa be! Csak a

Részletesebben

Fizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion

Fizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion 06.07.5. Fizikai kémia. 4. A VB- és az -elmélet, a H + molekulaion Dr. Berkesi ttó ZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Előzmények Az atomok szerkezetének kvantummehanikai leírása 90-30-as

Részletesebben

A kémiatanári zárószigorlat tételsora

A kémiatanári zárószigorlat tételsora 1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok

Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok Fontosabb vegyülettípusok Szénhidrogének: alifás telített (metán, etán, propán, bután, ) alifás telítetlen (etén, etin, ) aromás (benzol, toluol, naftalin) Oxigéntartalmú vegyületek: hidroxivegyületek

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az elemek általános jellemzése

Az elemek általános jellemzése Az elemek általános jellemzése A periódusos rendszer nemcsak az elemek, hanem az atomok rendszere is. Az atomok tulajdonságait, kémiai reakciókban való viselkedését nagymértékben befolyásolja a vegyértékelektronok

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

β-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai

β-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai β-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai A β-dikarbonil vegyületek tipikus szerkezeti egysége a két karbonilcsoport, melyeket egy metilén híd köt össze. Ezek a származékok két fontos tulajdonsággal

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

KÉMIA PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK június 6. du.

KÉMIA PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK június 6. du. KÉMIA PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. du. I. Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra

Részletesebben

1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont

1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont 1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! B) Határozza meg az egyensúlyi elegy összetételét móltörtben

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV.

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Az alkének elektrofil addiciós reakciói Az alkénekben levő kettős kötés pi-elekronrendszerének jellegzetes térbeli orientáltsága kifejezetten nukleofil

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Budapest, június 15. Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docens

Budapest, június 15. Dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docens SZERVES KÉMIA BIOMÉRNÖKÖKNEK B.Sc. képzés, kód: BMEVESZA204 Tantárgy követelményei 2016/2017 tanév I. félév A tárgy heti előadásból és 2 óra tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul.

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Kémia a kétszintű érettségire

Kémia a kétszintű érettségire Korrekciók a 2017-től érvényes módosított érettségi követelmények a Kémia a kétszintű érettségire című kiadványban Műszaki Könyvkiadó Villányi Attila, Műszaki Könyvkiadó, 2016 Műszaki Könyvkiadó Kft. 2519

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

4. KÉN- ÉS FOSZFORTARTALMÚ VEGYÜLETEK

4. KÉN- ÉS FOSZFORTARTALMÚ VEGYÜLETEK 4. KÉN- É FZFTATALMÚ VEGYÜLETEK 4.1. Kéntartalmú vegyületek szerkezete, elnevezése A kén a periódusos rendszerben a harmadik periódusban, az oxigén oszlopában található, ezért a legtöbb oxigéntartalmú

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

Periciklusos reakciók

Periciklusos reakciók Periciklusos reakciók gyűrűs átmeneti állapoton keresztül, köztitermék képződése nélkül, egyetlen lépésben lejátszódó ( koncertáló ) reakciókat Woodward javaslatára periciklusos reakcióknak nevezzük. Ezeknek

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és

Részletesebben

Minőségi kémiai analízis

Minőségi kémiai analízis Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,

Részletesebben

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra): Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): Szerves Vegyületek Szerkezete. Kötéselmélet Lewis kötéselmélet; atompálya, molekulapálya; molekulapálya elmélet; átlapolódás, orbitálok hibridizációja; molekulák

Részletesebben

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása ktatási ivatal Kémia KTV I. kategória 2008-2009. II. forduló A feladatok megoldása I. FELADATSR 1. A 6. E 11. A 16. C 2. A 7. C 12. D 17. B 3. E 8. D 13. A 18. C 4. D 9. C 14. B 19. C 5. B 10. E 15. E

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Vegyületek - vegyületmolekulák

Vegyületek - vegyületmolekulák Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Maróthy Miklósné KÉMIA 14 16 éveseknek címû tankönyvéhez 9. osztály 10.osztály éves órakeret 55 óra 74 óra 55 óra 74 óra (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) bevezetés 1

Részletesebben

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H

CHO CH 2 H 2 H HO H H O H OH OH OH H 2. Előadás A szénhidrátok kémiai reakciói, szénhidrátszármazékok Áttekintés 1. Redukció 2. xidáció 3. Észter képzés 4. Reakciók a karbonil atomon 4.1. iklusos félacetál képzés 4.2. Reakció N-nukleofillel

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 3. hét

Kémiai alapismeretek 3. hét Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 Ha most érettségizik, az 1. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegretörő megfogalmazásra

Részletesebben

Többértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.

Többértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni. ELEKTROLIT EGYENSÚLYOK : ph SZÁMITÁS Általános ismeretek A savak vizes oldatban protont adnak át a vízmolekuláknak és így megnövelik az oldat H + (pontosabban oxónium - H 3 O + ) ion koncentrációját. Erős

Részletesebben

A szervetlen vegyületek

A szervetlen vegyületek 5. Vegyületek osztályozása, egyszerű szerves funkciós csoportok, fontosabb szervetlen és szerves vegyületek nagyon sokféle vegyület van, többféle csoportosítás lehet hasznos szervetlen vegyületek - szerves

Részletesebben

Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:

Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum: Kémiai reakció feltételei: részecskék ütközése nagyobb koncentrációban gyakoribb: a részecskék megfelelı térhelyzetben legyenek Aktivált komplexum: részecskék ütközés utáni nagyon rövid ideig tartó összekapcsolódása

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

Szerves kémiai szintézismódszerek

Szerves kémiai szintézismódszerek Szerves kémiai szintézismódszerek 3. Alifás szén-szén egyszeres kötések kialakítása báziskatalizált reakciókban Kovács Lajos 1 C-H savak Savas hidrogént tartalmazó szerves vegyületek H H 2 C α C -H H 2

Részletesebben

Cikloalkánok és származékaik konformációja

Cikloalkánok és származékaik konformációja 1 ikloalkánok és származékaik konformációja telített gyűrűs szénhidrogének legegyszerűbb képviselője a ciklopropán. Gyűrűje szabályos háromszög alakú, ennek megfelelően szénatomjai egy síkban helyezkednek

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Halogéntartalmú szerves vegyületek

Halogéntartalmú szerves vegyületek Szerves kémia Halogéntartalmú szerves vegyületek Halogéntartalmú szerves Csoportosítás: vegyületek A molekulában levő halogén-atomok száma szerint egy-, két-, illetve többértékű halogén származékok lehetnek.

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis)

Bevezetés. Szénvegyületek kémiája Organogén elemek (C, H, O, N) Életerő (vis vitalis) Szerves kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Kémia alapjai I. Neptun kód: SBANKE1050 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/

Részletesebben

XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK

XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK XX. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 B D A * C A B C C 1 B B B A B D A B C A 2 C B E C E C A D D A C B D B C A B A A A 4 D B C C C C * javítandó

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot!

1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! 1. feladat Összesen 14 pont Töltse ki a táblázatot! Szerkezeti képlet: A funkciós csoporton tüntesse fel a kötő és nemkötő elektronpárokat is! etanol etanal aminoetán A funkciós csoport neve: Szilárd halmazát

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A pót zh megírásakor egy témakör választható a kettőből. A pót zh beadása esetén annak

A pót zh megírásakor egy témakör választható a kettőből. A pót zh beadása esetén annak SZERVES KÉMIA I. B.Sc. képzés, kód: BMEVESKA202 és BMEVESZA301 Tantárgy követelményei 2015/2016 tanév II. félév Az alaptárgy heti 3 óra előadásból és heti tantermi gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához

Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához I. tétel 1. A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata az atomok elektronszerkezetével. 2. A tálcán szőlőcukor, illetve répacukor van a sorszámozott

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2011/12. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Kémiai kötés Lewis elmélet

Kémiai kötés Lewis elmélet Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,

Részletesebben

1. feladat Összesen 15 pont

1. feladat Összesen 15 pont É 049-06/1/3 1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! 60 g n(ecetsav) = = 1,0 mol 60 g/mol pont 46 g n(ecetsav)

Részletesebben

1. Telítetlen szénhidrogének (szerkezet, fizikai és kémiai tulajdonságok, előállítása, jelentőség).

1. Telítetlen szénhidrogének (szerkezet, fizikai és kémiai tulajdonságok, előállítása, jelentőség). I. tétel 1. A periódusos rendszer 2. Vízkőmentesítés Oldjon fel kevés citromsavat vízben. Cseppentsen külön-külön ebből, illetve 2 mol/dm 3 -es sósavból mészkőporra. (Mindkét esetben gázfejlődést tapasztalunk.)

Részletesebben

Kémiai átalakulások. Kémiai átalakulások. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 201

Kémiai átalakulások. Kémiai átalakulások. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 201 Kémiai átalakulások Kémiai átalakulások A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 201 1 Kémiai átalakulások Reakcióegyenlet fogalma A kémiai változások során az atomok között elsőrendű

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

Javítóvizsga feladatok 9.osztály

Javítóvizsga feladatok 9.osztály Javítóvizsga feladatok 9.osztály 1. Hány darab elemi részecske van 1 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 2. 10 23 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 0,5 mol 13 C atomban db p + db n 0 db e - 3,25 g

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI TECHNOLÓGIÁK

SZERVES KÉMIAI TECHNOLÓGIÁK SZERVES KÉMIAI TECHNOLÓGIÁK ANYAGMÉRNÖK BSC, MSC KÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIA SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2013/2014 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A XVII. VegyÉSZtorna II. fordulójának feladatai, október 22.

A XVII. VegyÉSZtorna II. fordulójának feladatai, október 22. Az eredményeket 2014. november 17-ig kérjük e-mailben (kkfv@chem.u-szeged.hu). A később elküldött megoldásokat nem fogadhatjuk el. A verseny részletes szabályai, a számításokhoz alkalmazandó állandók és

Részletesebben

Zöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok. Mikrohullámú szintézis: 5,10,15,20 tetrafenilporfirin előállítása

Zöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok. Mikrohullámú szintézis: 5,10,15,20 tetrafenilporfirin előállítása Zöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok Mikrohullámú szintézis: 5,10,15,20 tetrafenilporfirin előállítása Budapesti Zöld Kémia Labortaórium Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet Budapest 2009 (Utolsó

Részletesebben

Általános kémia vizsgakérdések

Általános kémia vizsgakérdések Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.

Részletesebben