Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny"

Átírás

1 Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny 04/05. tanév I. forduló 04. december.

2 . A világ leghosszabb nyílegyenes vasútvonala (Trans- Australian Railway) az ausztráliai Nullarbor sivatagon át halad Kalgoorlie és Port Augusta városok között. (Természetesen a vonalban helyenként kétvágányos kitérők, illetve állomások vannak, ahol a szemben közlekedő vonatok elhaladhatnak egymás mellett.) Menetrend szerint pontosan déli órakor egy IC vonat indul Kalgoorlie-ből Port Augusta-ba, amely megállás nélkül, egyenletesnek tekinthető 0 km/h sebességgel teszi meg az utat. Délelőtt egy tehervonat indult Port Augusta-ból Kalgoorlie-be, amely szintén megállásnélküli közelítőleg egyenletes 80 km/h sebességgel halad. A két vonat pontosan egyszerre érkezik meg a célállomásra. Tudjuk még, hogy a két vonat találkozásuk előtt egy órával pontosan kétharmad olyan távolságra van egymástól, mint déli órakor. Milyen messze van egymástól Kalgoorlie és Port Augusta? (0 pont) (i) A két vonat 00 km/h eredő (relatív) sebességgel halad egymás felé, így egy órával a találkozásuk előtt 00 km távolságra vannak egymástól. (8 pont) (ii) Ez kétharmad része a órakor mért távolságuknak, tehát déli órakor 00 km-re vannak egymástól. (4 pont) (iii) Mivel -kor az IC még éppen Kalgoorlie-ben van, így a tehervonat ekkor 00 km-re van Kalgoorlie-tól, amely távolságot 00/80=,75 óra alatt teszi meg, tehát kor érkezik meg Kalgoorlie-ba. (4 pont) (iv) Az IC ugyanekkor érkezik meg Port Augusta-ba, tehát,75 órát haladt 0 km/h sebességgel, így a megtett út, km, azaz Kalgoorlie és Port Augusta 450 km távolságra van egymástól. (4 pont). Egy vonat egy függőleges síkú fal mellett halad a fallal párhuzamos egyenes sínszakaszon 08 km/h egyenletes sebességgel. Mekkora a sínszakasz és a fal távolsága, ha a vonat kürtjének visszhangja,5 másodpercet késik a hang megszólaltatásához képest? A hang terjedési sebessége levegőben 40 m/s. (0 pont) c=40 m/s, v=08 km/h=0 m/s, Δt=,5 s t A hang t' 0,75 s alatt éri el a falat, miközben a hang c t', míg a vonat v t' utat tesz meg. Ezt a pillanatot tekintve a hang, a vonat és a hang kibocsátási helye derékszögű háromszög csúcsai, melyre felírva a Püthagorasz-tételt megkaphatjuk a vasúti sín és a fal

3 távolságát: ' ' d v t c t d c t ' v t ' t ' c v 0, m (0 pont). Egy löveget vízszintes fennsíkon egy 00 m mély, függőleges falú szakadék szélétől 8 km távolságra állítanak fel. A feladat a szakadék fenekén elhelyezett célpontok belövése. Milyen távolságban lehet a szakadékfenék szélétől az a legközelebbi célpont, ami még eltalálható a lövedékekkel, ha azokat 00 m/s kezdősebességgel lövik ki? (0 pont) Jelölések: h = 00 m, s = 8 km, vkezdő = 00 m/s, a kezdősebesség emelkedési szöge. A legközelebbi eltalálható célpontok távolsága a szakadék szélétől x. A legközelebbi célpontokat eltaláló lövedékek pályája olyan, hogy éppen elhaladnak a szakadék széle mellett, azaz vízszintes irányú sebességükkel éppen a 8 km-re levő szakadékperemig érnek akkorra, mire visszajutnak a talajszintre az emelkedésük majd esésük után. ( pont) Az emelkedés és talajszintig esés ideje legegyszerűbben abból határozható meg, hogy ideje alatt a függőleges kezdősebesség -szeresére változik. A lefelé mutató irányt tekintve negatívnak, írható, hogy: v vkezdöfüggöleges vkezdöfüggöleges vkezdöfüggöleges vkezdö sin tszakadékig. a g g g Ez idő alatt a vízszintes sebességével éppen a szakadék széléig jut: vkezdö sin sin s vkezdö vizszintes tszakadékig vkezdö cos vkezdö (4 pont). g g (Ez utóbbi képletet a tanuló a Függvénytáblázatokban készen is megtalálhat.) Az utóbbiba behelyettesítve a szükséges emelkedési szögre a következő egyenlet adódik: m sin 8 km 00, m s 0 s melynek megoldásai =,4 és = 58,6 (g = 9,8 m/s -tel számolva: = 0, és = 59,7 ), ezek közül azt kell választani, amelyik a meredekebb emelkedésű, vagyis -t (4 pont). A további h mértékű lefelé mozdulás vkezdő függőleges lefelé mutató kezdősebességű szabadesés, aminek idejét jelöljük tszakadékban-nal: a h vkezdöfüggölegest szakadékban szakadékban t ( pont),

4 továbbírva: g h vkezdö sin tszakadékban tszakadékban, m m 0 s behelyettesítve 00 m 00 sin 58,6 tszakadékban tszakadékban megoldható a s továbbesés idejére: tszakadékban, = 0,8 s, tszakadékban, = 5,6 s (g = 9,8 m/s -tel számolva tszakadékban, = 0,79 s), ezek közül a pozitívat kell választani (4 pont). A kérdezett távolság az ez idő alatti vízszintes elmozdulás: m x vkezdö vízszintes tszakadékban, vkezdö cos tszakadékba n, 00 cos 58,6 0,8 s = 59,8 m s (g = 9,8 m/s -tel számolva: x = 57,5 m) (4 pont). (Megjegyzés: az eredmények számszerű értékei nagyon erősen függenek a számolás pontosságától!) 4. Egy henger alakú dárda hossza L 00cm, átmérője d cm, anyagának átlagos sűrűsége 0,8g/cm (gyertyánfa). Az eldobott dárda hegye v 0m/s sebességgel éri el a talajt, és b 0cm hosszon fúródik a homokba. A becsapódáskor a dárda merőleges a talaj síkjára. Tételezze fel, hogy a dárda lassulása (a homokba fúródás közben) jó közelítéssel állandó. (a) Mekkora erő lassította a dárdát? (0 pont) (b) Adott ellenállási erőt kifejtő talaj esetén hogyan függ a talajba fúródás mélysége a dárda hosszától? (0 pont) (a) A dárda lassulásának nagysága: v a s A dárda tömege és a lassító erő: 0m/s 000 m/s 0,m cm d g π m L 0,8 00 cm 0,50kg, 4 cm 4 F ma, F 0,50kg 000 m/s 50N. (0 pont) (b) A talajba fúródás mélysége és a dárda hossza közötti kapcsolatot a munkatétel alapján határozzuk meg: v v d mv F b, b m L, b ~ L. (0 pont) F F 4 A talajba fúródás mélysége egyenesen arányos a dárda hosszával. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért hosszúak a gerelyek, vetőlándzsák, dárdák, nyílvesszők. A másik magyarázat a repülés stabilitása és a kis légellenállás.

5 5. Egy állócsigán átvetett kötél két oldalán gerendák lógnak. Mindkét gerenda tömege M=50 kg. Egy közelben lévő asztalról egy macska ugrik az egyik gerendára és megrémülve attól, hogy a gerenda elindul vele lefelé, felfelé kezd rohanni a gerendán. A gerendához viszonyított mozgása úgy állandósul, hogy a macska magassága a Földhöz képest nem változik. Ekkor a gerendák gyorsulása 0,5 m/s. Mekkora a macska tömege? (g=0 m/s ) (0 pont) Mivel a macska a Földhöz képest nyugalomban van, így a macskára ható nehézségi erő és a gerendával való kölcsönhatásából származó erő nagysága egyforma, hiszen irányuk ellentétes. A macska így pontosan a rá ható nehézségi erőnek megfelelő nagyságú és irányú erőt fejt ki a gerendára. Jelölje m a macska tömegét, K pedig a kötélerőt. A gerendák mozgásegyenletei: K Mg Ma Mg mg K Ma Ezekből a macska tömege: Ma 500,5 m 5 kg. (0 pont) g 0 6. Rómeó egy L hosszúságú, m=0 kg tömegű létrán próbál följutni Júlia erkélyére. A létra teteje és a fal között a tapadási súrlódási együttható 0,4, míg a létra alja és a talaj között 0,7. Amikor útjának 4/5-éhez ér, a létra megcsúszik alatta! Mekkora volt a létrának a fallal bezárt szöge mászás előtt? Rómeó tömege M=80 kg. (0 pont) Jelölések: a kölcsönhatásokban részt vevő testek (Rómeó, létra, erkély, talaj) nevének kezdőbetűje lesz az erők és az erőkarok indexének első betűje. Ha van második betű, akkor az az erő milyenségét jelenti, a t a tartó (felületre merőleges) erőt, az s a súrlódási (felülettel párhuzamos) erőt. Az ismeretlen szög. GR = 800 N, Gl = 00 N (ha a tanuló a súlyokat g = 9,8 m/s figyelembevételével számolta ki, akkor GR = 785 N és Gl = 96 N), 0t = 0,7, 0e = 0,4. ( pont)

6 Olyan esetet célszerű vizsgálni, amikor a létra még nem csúszik, ilyenkor föl lehet írni a függőleges és a vízszintes erők, valamint a forgatónyomatékok egyensúlyainak egyenleteit. Ez utóbbihoz a forgástengely tetszőlegesen választható meg, a példában a létra alsó pontját tekintjük forgástengelynek. F et F es F F F 0 eredö, vízszintes ts et Feredö,függ öleges Ftt Fes G GR 0 M eredö G k GR kr Fet ket Fes kes (0 pont) 0 F tt Gl G R k et Amikor létra még épphogy csak nem csúszik meg, a tapadási súrlódási erők elérik a maximumukat: Fts = 0t Ftt és Fes = 0e Fet (4 pont). F ts k l k R k es Ezzel az egyenletek: F F 0t tt F et F 0 G G 0 tt 0e et R G k GR kr Fet ket 0eFet kes 0 -ként alakulnak tovább. Az utóbbi egyenletben az erőkarok könnyen előállíthatók a létra hosszából és szögfüggvényeiből: G 4 Lsin GR Lsin Fet Lcos 0eFet Lsin 0 5 Behelyettesítés után,7 F F 0 0 tt et F tt 0,4 Fet 00 N 800 N N sin 800 N sin F et cos 0,4 Fet Lsin 0 5 Az első két egyenlet eredménye a két tartóerőre Ftt = 78 N és Fet = 547 N (ha a tanuló a súlyokat g = 9,8 m/s figyelembevételével számolta ki, akkor Ftt = 766 N és Fet = 56 N). (0 pont) A kapott erőket az utolsó egyenletbe helyettesítve kijön a kérdéses szög tangense: 547 N tg, N 800 N 0,4 547 N 5 Ebből pedig = 46,4 (ha a tanuló a súlyokat g = 9,8 m/s figyelembevételével számolta ki, akkor is ugyanennyi az eredmény) (4 pont).

7 7. Vízszintes felületen egy 6 kg tömegű, 0º hajlásszögű lejtő csúszhat súrlódásmentesen. A lejtőre egy kg tömegű hasábot helyeznek, a lejtő és a hasáb között a tapadási súrlódási együttható értéke 0,5. Legalább mekkora és legfeljebb mekkora vízszintes irányú erővel kell tolni a lejtőt, hogy a test a lejtőn ne csússzon meg? (5 pont) Mekkora ezekben az esetekben a lejtő gyorsulása és a lejtő által a talajra kifejtett nyomóerő? (5 pont),,,. Vizsgáljuk meg az m tömegű hasáb egyensúlyának feltételét a rendszer minimális gyorsulásánál! Írjuk fel az egyensúlyi egyenleteket az erők egy, a lejtőre merőleges és egy, a lejtővel párhuzamos komponenseire. (ábra: 4 pont). Vonatkoztatási rendszerünket rögzítsük az amin gyorsulással mozgó lejtőhöz! Ekkor az egyensúlyi egyenletek: Ezekből: Mivel a lejtő és a hasáb (így tömegközéppontjuk is) ezzel a gyorsulással halad, így a mozgást létrehozó, a lejtőre ható vízszintes tolóerő nagysága: F ( m M ) a 5,4 N. (0 pont) min min Vizsgáljuk meg az m tömegű hasáb egyensúlyának feltételét a rendszer maximális gyorsulásánál! Vonatkoztatási rendszerünket ismét rögzítsük az amax gyorsulással mozgó lejtőhöz! (ábra: 4 pont) Ekkor az egyensúlyi egyenletek:

8 Ezekből: Mivel a lejtő és a hasáb (így tömegközéppontjuk is) ezzel a gyorsulással halad, így a mozgást létrehozó, a lejtőre ható vízszintes tolóerő nagysága: F ( m M ) a 6,5 N. (0 pont) min max A lejtő által a talajra kifejtett erő nagysága - mindkét esetben - a két testre ható nehézségi erők összegével egyezik meg, vagyis F ( m M) g 90 N. ( pont) nyomó 8. A folyadékok sűrűségének mérésére használt sűrűségmérő (areométer) alul kiszélesedő, skálabeosztással ellátott vékony, zárt üvegcső, amelynek alsó, kiszélesedő ürege nehezékkel van töltve. Az ismeretlen sűrűségű folyadékot mérőhengerbe kell tölteni, és ebbe kell belehelyezni a sűrűségmérőt. A sűrűségmérő merülési mélységéből meghatározható a folyadék sűrűsége, ez a folyadékfelszín magasságában a skáláról olvasható le. Egy sűrűségmérő méréshatára g/cm, 0,9g/cm. A méréshatárhoz tartozó skála hossza s 0cm, a folyadékfelszínnel érintkező üvegcső átmérője d 0,6cm. Mekkora a sűrűségmérő tömege? (0 pont) Az areométer addig süllyed a folyadékba, míg az általa kiszorított folyadék súlya egyenlővé nem válik a saját összsúlyával: mg Vg, mg Vg, V V ΔV, V V ΔV ΔV ΔV,, V 9ΔV. ( pont) V V V V 0,9 9 A méréshatárok közötti csőszakasz térfogata: d 0,6 ΔV s 0,87cm. (4 pont) 4 4 A g/cm sűrűségű folyadékba merülő rész térfogata: V 9ΔV 9,87cm 5,45cm. ( pont)

9 A keresett tömeg: m V g/cm 5,45cm 5,45g. ( pont) 9. Egymás mellé fektetett, egyik végükön egymáshoz rögzített alumínium rúd és acélrúd hosszának különbsége 0 C-on 0,5 m. Amikor a rudakat elkezdjük melegíteni, azt tapasztaljuk, hogy a rudak hosszának fél méteres különbsége nem változik. Mennyi volt a rudak hossza kezdetben, 0 C-on? Az alumínium lineáris hőtágulási együtthatója acélé pedig acél, 0. (0 pont) C 5 Al,4 0, az C 5 Mivel a rudak hosszának különbsége állandó marad a hőmérsékletnövekedés hatására, ez csak úgy lehetséges, hogy azonos hőmérsékletváltozásra azonos mértékű a rudak hosszának megváltozása. Ezek alapján: Mivel 0 Celsius fokon (is!) az acélrúd hossza (l) éppen l = 0,5 méterrel nagyobb, mint az alumíniumé (l), ezért: (0 pont) 0. Egy sűrített levegővel működtetett dugattyús munkahenger látható a mellékelt ábrán. A függőlegesen álló hengerben dugattyúval elzárva levegő van. A munkahenger egyik jellemzője a dugattyú és a henger között ébredő tapadási erő. Ezt a következő módon mérjük. Ha a dugattyúra helyezünk (óvatosan, lassan ráeresztve) egy m = kg-os terhet, a dugattyú lefelé elmozdul, majd megáll. Ekkor a bezárt levegő térfogata V. Ha lassan leemeljük a terhet a dugattyúról, az fölfelé mozdul el, majd megáll. Ekkor a bezárt levegő térfogata V. V

10 A dugattyú tömege elhanyagolható a teher tömege mellett, keresztmetszete A = 0 cm. A dugattyú szivárgásmentesen zár. A külső légnyomás p 0 00kPa. A mérés során a bezárt gáz hőmérséklete állandó. Tételezzük föl, hogy a tapadási erő nagysága független a dugattyú előzetes mozgásának irányától. g 0m/s nehézségi gyorsulással számoljon! Mekkora a dugattyú és a henger közötti tapadási erő? (0 pont) A súlyerő munkájának egy része fölmelegíti a gázt. Ha gyorsan terhelnénk meg a dugattyút, a melegedő gáz és a környezete között jelentős hőmérsékletkülönbség alakulna ki, a folyamat nem lenne izotermikus, márpedig a feltételek között ez szerepelt. Legyen a tapadási erő F. Az -es és -es állapotban a dugattyúra ható erőkből a bezárt levegő nyomása: mg F F p p 0, p p 0. (5 pont) A A A A Boyle Mariotte-törvény: pv p, p mg A V F A F A 0 V p0 V. (5 pont) Innen a tapadási erő: V F mg V V V V p0a V V. (5 pont) Behelyettesítve: F 0 N V 5 4 p A 0 00 N 00 N, 0 V V 00 N 0 N. (5 pont) V V V. 00 g 60 C hőmérsékletű vízzel hígított alkoholhoz 00 g 8 C-os vizet öntünk. A keverék hőmérséklete 4,5 C lesz. Hány tömegszázalék vizet tartalmazott az eredeti hígított alkohol? Az alkohol fajhője 0,574 cal/(g C), a vízé pontosan cal/(g C). (0 pont) Jelölések: mvíz+alkohol = 00 g, Tvíz+alkohol = 60 C, mvíz = 00 g, Tvíz = 8 C, Tkeverék = 4,5 C, calkohol = 0,574 cal/(g C), cvíz = cal/(g C). Ha a tanuló idegenkedik a régies mértékegységektől, átválthatja calkohol = 40 J/(kg K)-re és cvíz = 400 J/(kg K)-re, vagy hasonló értékeket találhat a Függvénytáblázatokban. A keresett tömeghányad x.

11 A hideg víz éppen azt a hőt veszi fel, amit a hígított alkohol lead, az előjelesen értelmezett két hő összege 0: Q Q 0 ( pont). víz vízalkohol Ez utóbbi hő két részre bontható, a víz- és az alkoholtartalom leadott hőjére: Q Q Q 0 ( pont). víz víztartalom alkoholtar talom Továbbírva: c m T T c m T T c m T T 0 víz víz keverék víz víz víztartalom keverék vízalkohol alkohol alkoholtartalom keverék vízalkohol ( pont). A hígított alkohol víztartalma a teljes tömegének x-szerese, az alkoholtartalma az ( x)- szerese: Tkeverék Tvízl cvíz x mvíz alkoholtkeverék vízalkohol x m T T 0 c T c (4 pont). víz mvíz alkohol vízalkohol keverék vízalkohol Behelyettesítve az adatokat, elsőfokú egyenletet kapunk x-re: cal cal 00 g 4,5 C 8 C x 00 g 4,5 C 60 C g C g C, cal 0,574 x 00 g 4,5 C 60 C 0 g C aminek megoldása: x = 0,96 = 9,6 % ( pont).. Óriásvakut tervezel építeni, amihez egy 00 kj energia tárolására alkalmas, lemezes kondenzátorra van szükséged. Tegyük föl, hogy be tudsz szerezni egy olyan dielektrikumot, ami 0 8 V/m térerősséget is kibír, és a relatív dielektromos állandója 5. Minimálisan hány liter dielektrikumot kell rendelned, másként fogalmazva legalább mekkora térfogatot fog közre a kondenzátor két fegyverzete, ha közöttük ez az anyag van? (0 pont) Jelölések: W = 00 kj, Emax = 0 8 V/m, = 5, a kondenzátorra kapcsolt feszültség U, a lemezek között kialakuló elektromos térerősség E, a kondenzátor kapacitása C, a lemezek területe A, távolságuk d. A legfontosabb követelmény, hogy a kondenzátor belsejében nem jöhet létre átütés, amihez az kell, hogy az elektromos térerősség a megengedhető maximum alatt legyen. Az elektromos térerősség (mint a maximum mértékegysége sugallja is) a feszültség és a lemeztávolság U 8 V hányadosa: E Emax 0 (4 pont). d m

12 Elvárás, hogy a tárolt energia 00 kj legyen. A kondenzátorban tárolt energia a kapacitással és a feszültség négyzetével arányos: W CU. Alkalmazva a lemezes kondenzátor A kapacitására ismert összefüggést: W 0 U ( pont). d A lehető legkevesebb dielektrikumot szeretnénk megvásárolni, amihez az kell, hogy a lemezek közötti térfogat, ami egy A alapterületű és d magasságú henger térfogata, a lehető legkisebb legyen: V A d min (4 pont). A lemezek közötti távolságra az átütés veszélye megszab egy feszültségtől függő minimális U értéket: d (4 pont). E max Az energiatartalom egyenletéből pedig a lemezterület és a lemeztávolság hányadosára adódik A W összefüggés: ( pont). d 0 U A A lemezek közötti térfogat e két utóbbi mennyiségből előállítható V d alakban (8 pont). d Behelyettesítve a levezetett mennyiségeket: 5 A W U W 0 J V d = d 0 U Emax 0 Emax As 58, V Vm 0 m = 0,050 m = 50, l, ez a minimális mennyiség, amit be kell szerezni. (6 pont). Síkkondenzátor fegyverzetei egymástól 6 cm távolságban vannak. A fegyverzetek közé, 6 azoktól egyforma távolságban és velük párhuzamos 9 0 m nagyságú sebességgel elektron s érkezik. Legalább mekkora feszültséget kell kapcsolnunk a 7 cm hosszú fegyverzetekre, ha azt szeretnénk, hogy az elektron ne tudjon kirepülni a kondenzátorból? (0 pont) Az elektron a kondenzátor lemezei között összetett mozgást végez, mely egy, a lemezekkel párhuzamos egyenletes mozgás és egy, a lemezekre merőleges egyenletesen változó mozgás összegeként áll elő. Az elektron kilépésének vizsgálatakor arra a határesetre vonatkozó feszültséget kell meghatároznunk, ami ahhoz kell, hogy az elektron épp a kondenzátor fegyverzetének peremébe ütközzön. Az elektron kondenzátorlemezek között töltött ideje:

13 ( pont) Az elektron gyorsulása a lemezek között: (6 pont) Az elektron fegyverzetekre merőlegesen megtett elmozdulásának nagysága: A fentiekből: (4 pont) (6 pont) Ez a feszültség a határfeszültség, tehát legalább ekkora ( pont) feszültségre van szükség, hogy az elektron ne tudjon kijutni a kondenzátorból. 4. Milyen hosszúnak kell lennie a T tükörnek, hogy a h =,7 m magasságú személy tetőtől talpig lássa magát, ha fejének távolsága a tükörtől a = m, a tükör és a fal hajlásszöge pedig = 0? (0 pont) Meg kell rajzolni az ember tükörképét. A tükörnek olyan x hosszúságúnak kell lennie, hogy az ember fejétől (pontosabban szemétől) a tükörkép feje búbjáig húzott DD', valamint az ember fejétől a tükörkép talpáig húzott DE' vonalak a tükör síkját a tükröző felületen messék (4 pont). Az említett látóvonalak az ábrán szaggatott vonallal rajzolt nagy DD'E' háromszög két oldalát alkotják. A látóvonalak és a tükör minimális kiterjedése egy olyan derékszögű DAB háromszöget alkotnak, aminek egyik szöge közös a nagy szaggatott vonalú háromszöggel ( pont). A derékszögű háromszögre fölírt szögfüggvényből adódhat x: x a tg ( pont), azonban nem ismert. A nagy háromszögre felírható a szinusztétel: DD sin, amibe az ismert oldalakat és DE sin

14 a sin 80 másik szögeket behelyettesítve h sin ebből is meghatározható lenne. adódik ( pont). Ha ismert lenne, A szög meghatározható az alapján, hogy a föntebbi DD' látóvonal és a DE függőleges irány által bezárt szög szintén, mert ezek a szögek egymás tükörképei ( pont). Az utóbbi szög értéke abból következik, hogy az egyike a DACFE ötszög belső szögeinek, mely belső szögek rendre, 90, 90 = 60, 90, 90 és összegük 450 -ot ad. Eszerint = 0 ( pont). a sin 80 Visszahelyettesítve a szinusztételbe h sin m 4 sin80 0 sin 60 sin 60 cos cos60 sin,7 m,7 sin sin sin sin 60 ctg cos60 ctg (4 pont). A 4,7 ctg egyenlet fizikailag számításba jövő megoldása = 6,9 ( pont) Most már meghatározható a tükör szükséges mérete a korábban felírt szögfüggvénnyel: x a tg m tg6, 9 = 0,607 m = 60,7 cm ( pont).

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny 014/015. tanév I. forduló 014. december 1. Minden versenyzőnek a számára (az alábbi táblázatban) kijelölt négy feladatot kell megoldania. A szakközépiskolásoknak az A

Részletesebben

Fizika 1i (keresztfélév) vizsgakérdések kidolgozása

Fizika 1i (keresztfélév) vizsgakérdések kidolgozása Fizika 1i (keresztfélév) vizsgakérdések kidolgozása Készítette: Hornich Gergely, 2013.12.31. Kiegészítette: Mosonyi Máté (10., 32. feladatok), 2015.01.21. (Talapa Viktor 2013.01.15.-i feladatgyűjteménye

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 9. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Az egyenletes mozgás vizsgálata... 3 2. Az egyenes vonalú

Részletesebben

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I.

A 2011/2012. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. I. Oktatási Hivatal A 11/1. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.

Részletesebben

Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István. tankönyv. Mozaik Kiadó Szeged, 2013

Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István. tankönyv. Mozaik Kiadó Szeged, 2013 Kosztolányi József Kovács István Pintér Klára Urbán János Vincze István tankönyv 0 Mozaik Kiadó Szeged, 03 TARTALOMJEGYZÉK Gondolkodási módszerek. Mi következik ebbõl?... 0. A skatulyaelv... 3. Sorba rendezési

Részletesebben

Hatvani István fizikaverseny 2015-16. 3. forduló. 1. kategória

Hatvani István fizikaverseny 2015-16. 3. forduló. 1. kategória 1. kategória 1.3.1. Február 6-a a Magyar Rádiótechnikai Fegyvernem Napja. Arra emlékezünk ezen a napon, hogy 1947. február 6-án Bay Zoltán és kutatócsoportja radarral megmérte a Föld Hold távolságot. 0,06

Részletesebben

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást! 2006/I/I.1. * Ideális gázzal 31,4 J hőt közlünk. A gáz állandó, 1,4 10 4 Pa nyomáson tágul 0,3 liter térfogatról 0,8 liter térfogatúra. a) Mennyi munkát végzett a gáz? b) Mekkora a gáz belső energiájának

Részletesebben

ÖVEGES JÓZSEF ORSZÁGOS FIZIKAVERSENY II. fordulójának feladatai 2005. április 5.

ÖVEGES JÓZSEF ORSZÁGOS FIZIKAVERSENY II. fordulójának feladatai 2005. április 5. ÖVEGES JÓZSEF ORSZÁGOS FIZIKAVERSENY II. fordulójának feladatai 2005. április 5. Kedves Versenyzők! Az I. forduló teljesítése után itt az újabb próbatétel. A II. fordulóban a következő feladatok várnak

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSORHOZ 11. ÉVFOLYAM

MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSORHOZ 11. ÉVFOLYAM AZ OSZÁG VEZETŐ EGYETEMI-FŐISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐ SZEVEZETE MEGOLDÓKULCS AZ EMELT SZINTŰ FIZIKA HELYSZÍNI PÓBAÉETTSÉGI FELADATSOHOZ. ÉVFOLYAM I. ÉSZ (ÖSSZESEN 3 PONT) 3 4 5 6 7 8 9 3 4 5 D D C D C D D D B

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika emelt szint 06 ÉETTSÉGI VIZSGA 006. május 5. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól köethetően

Részletesebben

A 2008/2009. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. I.

A 2008/2009. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. I. Oktatási Hivatal A 8/9. tanévi FIZIKA Országos Közéiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.

Részletesebben

Feladatok GEFIT021B. 3 km

Feladatok GEFIT021B. 3 km Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás

Részletesebben

MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. KF 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007.DECEMBER 6. EHA kód:.név:.. g=9,81m/s 2 ; R=8,314J/kg mol; k=1,38 10-23 J/K; 1 atm=10 5 Pa M oxigén =32g/mol; M hélium = 4 g/mol; M nitrogén

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat Sugárzási fajták Napsugárzás: rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz

Részletesebben

Neved: Iskolád neve: Iskolád címe:

Neved: Iskolád neve: Iskolád címe: 1. lap 1. feladat 2 dl 30 C-os ásványvízbe hány darab 15 cm 3 -es 0 C-os jégkockát kell dobni, hogy a víz hőmérséklete 14 C és 18 C közötti legyen? Hány fokos lesz ekkor a víz? g kj kj (A jég sűrűsége

Részletesebben

feladatmegoldok rovata

feladatmegoldok rovata feladatmegoldok rovata Kémia K. 588. Az 1,2,3 al megszámozott kémcsövekben külön-külön ismeretlen sorrendben a következő anyagok találhatók: nátrium-karbonát, nátrium-szulfát, kalciumkarbonát. Döntsd el,

Részletesebben

7 10. 7.o.: 1 50. feladat 8. o.: 26 75. feladat 9 10. o.: 50 100. feladat

7 10. 7.o.: 1 50. feladat 8. o.: 26 75. feladat 9 10. o.: 50 100. feladat -1- Fizikaiskola 2012 FELADATGYŰJTEMÉNY a 7 10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Jedlik-verseny I. forduló 7.o.: 1 50. feladat 8. o.: 26 75. feladat 9 10. o.: 50 100. feladat Szerkesztette: Jármezei Tamás (1 75. feladat)

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8.

Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. Fizikaverseny, Döntő, Elméleti forduló 2013. február 8. 1. feladat: Az elszökő hélium Több helyen hallhattuk, olvashattuk az alábbit: A hélium kis móltömege miatt elszökik a Föld gravitációs teréből. Ennek

Részletesebben

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V.

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V. mérés Faminták sűrűségének meghatározása meg: Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja ρ = m V Az inhomogén szerkezetű faanyagok esetén ez az összefüggés az átlagsűrűséget

Részletesebben

Póda László Urbán János: Fizika 10. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-17235) feladatainak megoldása

Póda László Urbán János: Fizika 10. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-17235) feladatainak megoldása Póda László Urbán ános: Fizika. Emelt szintű képzéshez c. tankönyv (NT-75) feladatainak megoldása R. sz.: RE75 Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest Tartalom. lecke Az elektromos állapot.... lecke

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

FIZIKA MECHANIKA MŰSZAKI MECHANIKA STATIKA DINAMIKA BEVEZETÉS A STATIKA HELYE A TUDOMÁNYBAN

FIZIKA MECHANIKA MŰSZAKI MECHANIKA STATIKA DINAMIKA BEVEZETÉS A STATIKA HELYE A TUDOMÁNYBAN BEVEZETÉS A STATIKA HELYE A TUDOMÁNYBAN A statika a fizikának, mint a legszélesebb körű természettudománynak a része. A klasszikus értelemben vett fizika azokkal a természeti törvényekkel, illetve az anyagoknak

Részletesebben

EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK, EGYENLETRENDSZEREK

EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK, EGYENLETRENDSZEREK X. Témakör: feladatok 1 Huszk@ Jenő X.TÉMAKÖR EGYENLETEK, EGYENLŐTLENSÉGEK, EGYENLETRENDSZEREK Téma Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása Egyszerűbb modellalkotást igénylő, elsőfokú egyenletre

Részletesebben

Fizika előkészítő feladatok Dér-Radnai-Soós: Fizikai Feladatok I.-II. kötetek (Holnap Kiadó) 1. hét Mechanika: Kinematika Megoldandó feladatok: I.

Fizika előkészítő feladatok Dér-Radnai-Soós: Fizikai Feladatok I.-II. kötetek (Holnap Kiadó) 1. hét Mechanika: Kinematika Megoldandó feladatok: I. Fizika előkészítő feladatok Dér-Radnai-Soós: Fizikai Feladatok I.-II. kötetek (Holnap Kiadó) 1. hét Mechanika: Kinematika 1.5. Mennyi ideig esik le egy tárgy 10 cm magasról, és mekkora lesz a végsebessége?

Részletesebben

Gáztörvények. Alapfeladatok

Gáztörvények. Alapfeladatok Alapfeladatok Gáztörvények 1. Ha egy bizonyos mennyiségő tökéletes gázt izobár módon három fokkal felhevítünk, a térfogata 1%-al változik. Mekkora volt a gáz kezdeti hımérséklete. (27 C) 2. Egy ideális

Részletesebben

Sebesség A mozgás gyorsaságát sebességgel jellemezzük. Annak a testnek nagyobb a sebessége, amelyik ugyanannyi idő alatt több utat tesz meg, vagy

Sebesség A mozgás gyorsaságát sebességgel jellemezzük. Annak a testnek nagyobb a sebessége, amelyik ugyanannyi idő alatt több utat tesz meg, vagy Haladó mozgások Alapfogalmak: Pálya: Az a vonal, amelyen a tárgy, test a mozgás során végighalad. Megtett út : A pályának az a szakasza, amelyet a mozgó tárgy, test megtesz. Elmozdulás: A kezdőpont és

Részletesebben

HUMÁN TÉRBEN TAPASZTALHATÓ SUGÁRZÁSOK ÉS ENERGIASKÁLÁK RADIATIONS IN HUMAN SPACE AND ENERGY SCALES

HUMÁN TÉRBEN TAPASZTALHATÓ SUGÁRZÁSOK ÉS ENERGIASKÁLÁK RADIATIONS IN HUMAN SPACE AND ENERGY SCALES HUMÁN TÉRBEN TAPASZTALHATÓ SUGÁRZÁSOK ÉS ENERGIASKÁLÁK RADIATIONS IN HUMAN SPACE AND ENERGY SCALES Garamhegyi Gábor Isaszegi Gábor Dénes Gimnázium és Szakközépiskola az ELTE Fizika Tanítása doktori program

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Elektrotechnika Feladattár

Elektrotechnika Feladattár Impresszum Szerző: Rauscher István Szakmai lektor: Érdi Péter Módszertani szerkesztő: Gáspár Katalin Technikai szerkesztő: Bánszki András Készült a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0004 azonosítószámú projekt

Részletesebben

Pontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat)

Pontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat) Pontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat) I. Pontszerű test 1. Pontszerű test modellje. Pontszerű test egyensúlya 3. Pontszerű test mozgása a) Egyenes vonalú egyenletes

Részletesebben

NEM A MEGADOTT FORMÁBAN ELKÉSZÍTETT DOLGOZATRA 0 PONTOT ADUNK!

NEM A MEGADOTT FORMÁBAN ELKÉSZÍTETT DOLGOZATRA 0 PONTOT ADUNK! Villamosmérnök alapszak Fizika 1 NÉV: Csintalan Jakab 2011 tavasz Dátum: Neptuntalan kód: ROSSZ1 NagyZH Jelölje a helyes választ a táblázat megfelelő helyére írt X-el. Kérdésenként csak egy válasz helyes.

Részletesebben

Fizika vetélkedő 7.o 2013

Fizika vetélkedő 7.o 2013 Fizika vetélkedő 7.o 2013 Osztályz«grade» Tárgy:«subject» at: Dátum:«date» 1 Hány Celsius fokot mutat a hőmérő? 2 Melyik állítás hamis? A Ez egy termikus kölcsönhatás. B A hőmérsékletek egy pár perc múlva

Részletesebben

Fizika 1i gyakorlat példáinak kidolgozása 2012. tavaszi félév

Fizika 1i gyakorlat példáinak kidolgozása 2012. tavaszi félév Fizika 1i gyakorlat példáinak kidolgozása 2012. tavaszi félév Köszönetnyilvánítás: Az órai példák kidolgozásáért, és az otthoni példákkal kapcsolatos kérdések készséges megválaszolásáért köszönet illeti

Részletesebben

Kondenzátorok. Fizikai alapok

Kondenzátorok. Fizikai alapok Kondenzátorok Fizikai alapok A kapacitás A kondenzátorok a kapacitás áramköri elemet megvalósító alkatrészek. Ha a kondenzátorra feszültséget kapcsolunk, feltöltődik. Egyenfeszültség esetén a lemezeken

Részletesebben

Gyakorló feladatok Tömegpont kinematikája

Gyakorló feladatok Tömegpont kinematikája Gyakorló feladatok Tömegpont kinematikája 2.3.1. Feladat Egy részecske helyzetének időfüggését az x ( t) = 3t 3 [m], t[s] pályagörbe írja le, amint a = indulva a pozitív x -tengely mentén mozog. Határozza

Részletesebben

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló. 2007. november 9. MEGOLDÁSOK

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló. 2007. november 9. MEGOLDÁSOK 007/008. tané Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló 007. noeber 9. MEGOLDÁSOK 007-008. tané - Szakác Jenő Megyei Fizika Vereny I. forduló Megoldáok. d = 50 = 4,4 k/h = 4 / a) t =? b) r =? c) =?,

Részletesebben

Fizika 2. Feladatsor

Fizika 2. Feladatsor Fizika 2. Felaatsor 1. Egy Q1 és egy Q2 =4Q1 töltésű részecske egymástól 1m-re van rögzítve. Hol vannak azok a pontok amelyekben a két töltéstől származó ereő térerősség nulla? ( Q 1 töltéstől 1/3 méterre

Részletesebben

4. modul Poliéderek felszíne, térfogata

4. modul Poliéderek felszíne, térfogata Matematika A 1. évfolyam 4. modul Poliéderek felszíne, térfogata Készítette: Vidra Gábor Matematika A 1. évfolyam 4. modul: POLIÉDEREK FELSZÍNE, TÉRFOGATA Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 9. évfolyam Tanári segédanyag. Szemes Péter

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 9. évfolyam Tanári segédanyag. Szemes Péter FELADATLAPOK FIZIKA 9. évfolyam Tanári segédanyag Szemes Péter ajánlott korosztály: 9. évfolyam! 1. HOGYAN VADÁSZIK A DENEVÉR? fizika-9- BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A kísérlet során

Részletesebben

Körmozgás és forgómozgás (Vázlat)

Körmozgás és forgómozgás (Vázlat) Körmozgás és forgómozgás (Vázlat) I. Egyenletes körmozgás a) Mozgás leírását segítő fogalmak, mennyiségek b) Egyenletes körmozgás kinematikai leírása c) Egyenletes körmozgás dinamikai leírása II. Egyenletesen

Részletesebben

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése: Földi László Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához

FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához HURO/1001/138/.3.1 THNB FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához Készült A tehetség nem ismer határokat HURO/1001/138/.3.1 című projekt keretén belül, melynek finanszírozása a Magyarország-Románia

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

9. modul Szinusz- és koszinusztétel. Készítette: Csákvári Ágnes

9. modul Szinusz- és koszinusztétel. Készítette: Csákvári Ágnes 9. modul Szinusz- és koszinusztétel Készítette: Csákvári Ágnes Matematika A 11. évfolyam 9. modul: Szinusz- és koszinusztétel Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

10. évfolyam, negyedik epochafüzet

10. évfolyam, negyedik epochafüzet 10. évfolyam, negyedik epochafüzet (Geometria) Tulajdonos: NEGYEDIK EPOCHAFÜZET TARTALOM I. Síkgeometria... 4 I.1. A háromszög... 4 I.2. Nevezetes négyszögek... 8 I.3. Sokszögek... 14 I.4. Kör és részei...

Részletesebben

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. FIZIKA EMELT SZINT 240 perc A feladatlap megoldásához 240 perc áll rendelkezésére. Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét! A feladatokat

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK Építészeti és építési alapismeretek középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - B - ELSŐ RÉSZ

FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - B - ELSŐ RÉSZ FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - B - HALLGATÓ NEVE: CSOPORTJA: Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc A feladatsor megoldásához kizárólag Négyjegyű Függvénytáblázat és szöveges információ megjelenítésére

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fizika

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 15. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 15. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő. A 4.45. ábra jelöléseit használva, tételezzük fel, hogy gépünk túllendült és éppen a B pontban üzemel. Mivel a motor által szolgáltatott M 2 nyomaték nagyobb mint az M 1 terhelőnyomaték, a gép forgórészére

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus

Részletesebben

5. modul Térfogat és felszínszámítás 2

5. modul Térfogat és felszínszámítás 2 Matematika A 1. évfolyam 5. modul Térfogat és felszínszámítás Készítette: Vidra Gábor Matematika A 1. évfolyam 5. modul: TÉRFOGAT ÉS FELSZÍNSZÁMÍTÁS Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály

Részletesebben

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/

Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/ Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015.

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Tanulói munkafüzet FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János Szakképző Iskola és ban 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1-2.

Részletesebben

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a kötőcsavarok szilárdsági tulajdonságainak jelölési módját!

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a kötőcsavarok szilárdsági tulajdonságainak jelölési módját! Csavarkötés egy külső ( orsó ) és egy belső ( anya ) csavarmenet kapcsolódását jelenti. A következő képek a motor forgattyúsházában a főcsapágycsavarokat és a hajtókarcsavarokat mutatják. 1. Kötőcsavarok

Részletesebben

Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a. cos x + sin2 x cos x. +sinx +sin2x =

Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a. cos x + sin2 x cos x. +sinx +sin2x = 2000 Írásbeli érettségi-felvételi feladatok Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a egyenletet! cos x + sin2 x cos x +sinx +sin2x = 1 cos x (9 pont) 2. Az ABCO háromszög

Részletesebben

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny 2015/2016. tanév I. forduló 2015. noveber 30. Minden versenyzőnek a száára (az alábbi táblázatban) kijelölt négy feladatot kell egoldania. A szakközépiskolásoknak az A

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

FOLYTONOS TESTEK. Folyadékok sztatikája. Térfogati erők, nyomás. Hidrosztatikai nyomás. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19.

FOLYTONOS TESTEK. Folyadékok sztatikája. Térfogati erők, nyomás. Hidrosztatikai nyomás. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FOLYTONOS TESTEK Folyadékok sztatikája Térfogati erők, nyomás A deformáció szempontjából a testre ható erőket két csoportba soroljuk. A térfogati erők a test minden részére, a belső részekre és a felületi

Részletesebben

Szakköri segédlet. FIZIKA 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet

Szakköri segédlet. FIZIKA 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet Szakköri segédlet FIZIKA 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet 1 Tartalomjegyzék 1. Szakköri tematika. 2 2. Szakköri tanári segédlet... 8 2.1. Hosszúság, terület, idő, térfogat,

Részletesebben

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL 7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL Számos technológiai folyamat, kémiai reakció színtere gáz, vagy folyékony közeg (fluid közeg). Gondoljunk csak a fémek előállításakor

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 28. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

MEGOLDÁS a) Bernoulli-egyenlet instacioner alakja: p 1 +rgz 1 =p 0 +rgz 2 +ra ki L ahol: L=12m! z 1 =5m; z 2 =2m Megoldva: a ki =27,5 m/s 2

MEGOLDÁS a) Bernoulli-egyenlet instacioner alakja: p 1 +rgz 1 =p 0 +rgz 2 +ra ki L ahol: L=12m! z 1 =5m; z 2 =2m Megoldva: a ki =27,5 m/s 2 2. FELADAT (6p) / A mellékelt ábrán látható módon egy zárt, p t nyomású tartályra csatlakozó ÆD=50mm átmérőjű csővezeték 10m hosszú vízszintes szakasz után az utolsó 2 méteren függőlegesbe fordult. A cső

Részletesebben

Méréssel kapcsolt 3. számpélda

Méréssel kapcsolt 3. számpélda Méréssel kapcsolt 3. számpélda Eredmények: m l m 1 m 3 m 2 l l ( 2 m1 m2 m l = 2 l2 ) l 2 m l 3 = m + m2 m1 Méréssel kapcsolt 4. számpélda Állítsuk össze az ábrán látható elrendezést. Használjuk a súlysorozat

Részletesebben

FYZIKÁLNA OLYMPIÁDA 53. ročník, 2011/2012 školské kolo kategória D zadanie úloh, maďarská verzia

FYZIKÁLNA OLYMPIÁDA 53. ročník, 2011/2012 školské kolo kategória D zadanie úloh, maďarská verzia FYZIKÁLNA OLYMPIÁDA 53. ročník, 2011/2012 školské kolo kategória D zadanie úloh, maďarská verzia 1. Biztonság az úton Egy úton, ahol kétirányú a közlekedés, az előzés néha kockázatos manőver. Különlegesen

Részletesebben

Fizikai olimpiász. 52. évfolyam. 2010/2011-es tanév. D kategória

Fizikai olimpiász. 52. évfolyam. 2010/2011-es tanév. D kategória Fizikai olimpiász 52. évfolyam 2010/2011-es tanév D kategória Az iskolai forduló feladatai (további információk a http://fpv.uniza.sk/fo vagy www.olympiady.sk honlapokon) A D kategória 52. évfolyamához

Részletesebben

2010/2011. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny II. forduló. 2011. január 31.

2010/2011. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny II. forduló. 2011. január 31. 2010/2011. tanév Szakác enő Megyei Fizika Vereny II. forduló 2011. január 31. Minden verenyzőnek a záára kijelölt négy feladatot kell egoldania. A zakközépikoláoknak az A vagy a B feladatort kell egoldani

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK Építészeti és építési alapismeretek középszint 1421 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

KÖTÉLSZERKEZETEK. Különleges Tartószerkezetek Hegyi Dezső Jegyzet kézirat 2012. v1 Kötélszerkezetek

KÖTÉLSZERKEZETEK. Különleges Tartószerkezetek Hegyi Dezső Jegyzet kézirat 2012. v1 Kötélszerkezetek KÖTÉLSZERKEZETEK A kötélszerkezetek olyan szerkezeti elemekből épülnek fel, melyek csak húzószilárdsággal rendelkeznek. Ez a valóságban azt jelenti, hogy a szerkezeti elemeink a geometriai kialakításuk

Részletesebben

Általános mérnöki ismeretek

Általános mérnöki ismeretek Általános mérnöki ismeretek 3. gyakorlat A mechanikai munka, a teljesítmény, az energiakonverzió és a hőtan fogalmával kapcsolatos számítási példák gyakorlása 1. példa Egy (felsőgépházas) felvonó járószékének

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 015. május 5. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók Formai előírások:

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Térgeometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Testek mozgása. Készítette: Kós Réka

Testek mozgása. Készítette: Kós Réka Testek mozgása Készítette: Kós Réka Fizikai mennyiségek, átváltások ismétlése az általános iskolából, SI Nemzetközi Mértékegység Rendszer 1. óra Mérés A mérés a fizikus alapvető módszere. Mérőeszközre,

Részletesebben

Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék

Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék Gépjármű elektronika laborgyakorlat Elektromos autó Tartalomjegyzék Elektromos autó Elmélet EJJT kisautó bemutatása

Részletesebben

Az erő legyen velünk!

Az erő legyen velünk! A közlekedés dinamikai problémái 8. Az erő legyen velünk! Utazási szokásainkat jelentősen meghatározza az üzemanyag ára. Ezért ha lehet, gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközökkel utazzunk!

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2009. október 20. EMELT SZINT

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2009. október 20. EMELT SZINT MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 009. október 0. EMELT SZINT ) Oldja meg az alábbi egyenleteket! a), ahol és b) log 0,5 0,5 7 6 log log 0 I., ahol és (4 pont) (7 pont) log 0,5 a) Az 0,5 egyenletben a hatványozás megfelelő

Részletesebben

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T) - 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására

Részletesebben

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY

SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja 1970. IX. 22. (CE-781) Nemzetközi osztályozás: G Ot n 1/00, G 01 n 3/00, G 01 n 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel

Részletesebben

12. FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

12. FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 12. osztálya számára 12. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Egyenes

Részletesebben

2010. május- június A fizika szóbeli érettségi mérései, elemzései

2010. május- június A fizika szóbeli érettségi mérései, elemzései 2010. május- június A fizika szóbeli érettségi mérései, elemzései 1. A rendelkezésre álló eszközökkel szemléltesse a hőtágulás jelenségét! Eszközök: Gravesande karika, üveg egy forintossal (és némi víz),

Részletesebben

Munkafüzet megoldások 7. osztályos tanulók számára. Makara Ágnes Bankáné Mező Katalin Argayné Magyar Bernadette Vépy-Benyhe Judit

Munkafüzet megoldások 7. osztályos tanulók számára. Makara Ágnes Bankáné Mező Katalin Argayné Magyar Bernadette Vépy-Benyhe Judit Kalandtúra 7. unkafüzet megoldások 7. osztályos tanulók számára akara Ágnes Bankáné ező Katalin Argayné agyar Bernadette Vépy-Benyhe Judit BEELEGÍTŐ GONDOLKODÁS. SZÓRAKOZTATÓ FELADVÁNYOK. oldal. 6... 6.

Részletesebben

Mikrohullámok vizsgálata. x o

Mikrohullámok vizsgálata. x o Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

Projektmunka. Aerodinamika Az alaktényező meghatározása. Ábrám Emese. Ferences Gimnázium. 2014. május

Projektmunka. Aerodinamika Az alaktényező meghatározása. Ábrám Emese. Ferences Gimnázium. 2014. május Pojektmunka Aeodinamika Az alaktényező meghatáozása Ábám Emese 04. május Pojektmunka Aeodinamika Az alaktényezők meghatáozása Ebben a dolgozatban az általam végzett kíséletet szeetném kiétékelni és bemutatni.

Részletesebben

C Í M K E É V F O L Y A M ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2007 JAVÍTÓKULCS MATEMATIKA. Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont

C Í M K E É V F O L Y A M ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS 2007 JAVÍTÓKULCS MATEMATIKA. Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont 8. Í M K E É V F O L Y A M TANULÓI AZONOSÍTÓ: ORSZÁGOS KOMPETENIAMÉRÉS 2007 JAVÍTÓKULS MATEMATIKA Oktatási Hivatal Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Ön a 2007-es Országos

Részletesebben

Slovenská komisia Fyzikálnej olympiády. Szlovákiai Fizikai Olimpiász Bizottság

Slovenská komisia Fyzikálnej olympiády. Szlovákiai Fizikai Olimpiász Bizottság Slovenská komisia Fyzikálnej olympiády 50. ročník Fyzikálnej olympiády Szlovákiai Fizikai Olimpiász Bizottság Fizikai Olimpiász 50. évfolyam Az B kategória 1. fordulójának feladatai 1. A spulni mozgása

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA m ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika emelt szint írásbeli vizsga

Részletesebben

Jelölje meg (aláhúzással vagy keretezéssel) Gyakorlatvezetőjét! Hőközlés. Munkaidő: 90 perc. Értékelés: Feladat elérhető elért

Jelölje meg (aláhúzással vagy keretezéssel) Gyakorlatvezetőjét! Hőközlés. Munkaidő: 90 perc. Értékelés: Feladat elérhető elért MŰSZAKI HŐTAN II. 1. ZÁRTHELYI Adja meg az Ön képzési kódját! N Név: Azonosító: Terem Helyszám: - Jelölje meg (aláhúzással vagy keretezéssel) Gyakorlatvezetőjét! Györke Gábor Kovács Viktória Barbara Schön

Részletesebben

MATEMATIKA C 12. évfolyam 3. modul A mi terünk

MATEMATIKA C 12. évfolyam 3. modul A mi terünk MTEMTIK C 1. évflyam. mdul mi terünk Készítette: Kvács Kárlyné Matematika C 1. évflyam. mdul: mi terünk Tanári útmutató mdul célja Időkeret jánltt krsztály Mdulkapcslódási pntk térfgat- és felszínszámítási

Részletesebben

Fizika!" Mechanika és hőtan. Baló Péter KOMPETENCIAALAPÚ AP 091403. Fizika 9. Mechanika és hőtan

Fizika! Mechanika és hőtan. Baló Péter KOMPETENCIAALAPÚ AP 091403. Fizika 9. Mechanika és hőtan AP 091403 KOMPETENCIAALAPÚ Baló Péter könyve egy merőben újszerű tankönyv: a tananyag felépítésében szakított a mechanika hagyományos kinematika, dinamika, energia témájú felosztásával. Helyette egy-egy

Részletesebben

mágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés

mágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés MÁGNESESSÉG A mágneses sajátságok, az elektromossághoz hasonlóan, régóta megfigyelt tapasztalatok voltak, a két jelenségkör szoros kapcsolatának felismerése azonban csak mintegy két évszázaddal ezelőtt

Részletesebben

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés. 9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás

Részletesebben

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar

2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar 2.3.2.2.1.2 Keresztirányú stabilitás nagy dőlésszögeknél A keresztirányú stabilitás számszerűsítésénél, amint korábban láttuk, korlátozott a metacentrikus magasságra való támaszkodás lehetősége. Csak olyankor

Részletesebben

1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos.

1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos. Az alábbi kiskérdéseket a korábbi Pacher-féle vizsgasorokból és zh-kból gyűjtöttük ki. A többségnek a lefényképezett hivatalos megoldás volt a forrása (néha még ezt is óvatosan kellett kezelni, mert egy

Részletesebben

Jelenségközpontú, kísérletekkel támogatott feladatmegoldás, mint a szemléletformálás hatékony módszere

Jelenségközpontú, kísérletekkel támogatott feladatmegoldás, mint a szemléletformálás hatékony módszere Jelenségközpontú, kísérletekkel támogatott feladatmegoldás, mint a szemléletformálás hatékony módszere Juhász András (ELTE, Fizikai Intézet) 1. Bevezetés A feladatmegoldás a fizikatanítás egyik legfontosabb

Részletesebben

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor

Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben