AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA"

Átírás

1 Bevezető AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A műanyagok felhasználási területe egyre bővül, így mennyiségük is rohamosan növekszik. Elhasználódás után csekély hányaduk kerül csak újrahasznosításra, többségüket depóniákba, vagy hulladékégetőkbe szállítják. Az égetés során keletkező toxikus gázok az emberre és a környezetre nézve is veszélyt jelentenek. Tűzesetek során az áldozatok túlélési és menekülési esélyeit alapvetően meghatározza a füstgázok összetétele, illetve az anyag gyulladási, s lángterjedési ideje. Égésgátlók alkalmazásával késleltetni tudjuk a meggyulladást, időt nyerve a menekülésre. A gyakorlat célja A gyakorlat megismerteti az égésgátolt anyagok előállításának technológiáját, az égésgátló hatásosságának minősítési módszereit, illetve referencia és égésgátolt polimer rendszerek elégése során keletkező füstgázok analízisét. A gyakorlat során egy kereskedelmi polimer típus égésgátlását kell megvalósítani különböző típusú adalékokkal és összehasonlítani egymással ill. referencia anyagokkal, különös tekintettel a fejlődő gázok összetételére. Az égésgátlás elve A szilárd anyag nem közvetlenül ég, hanem hő hatására éghető gázok keletkezése közben lebomlik (pirolízis); 1. ábra. Láng akkor jelenik meg, ha oxigén (O 2 ) jelenlétében ezek a gázok meggyulladnak. Amikor a szilárd anyag már csak lassan parázslik, és nem fejlődik belőle éghető gáz, akkor önmagától kialszik. Felületi kokszosodás során porózus szenes védőréteg jön létre a felületen, amely gátolja a hőtranszportot a szilád anyag belseje felé. Szilárd Szirád anyag anyag Hő Éghető gázok Levegő oxigénje Hosszú láncú molekulák Rovid láncú molekulák Pirolízis Szabad H? és OH? gyökök molekula tördelödés reakció oxigénnel 1. ábra Égési folyamat menete Égésgátlás 1

2 Az égésgátlás nem azt jelenti, hogy egy anyag jelen esetben polimer meggyulladását és elégését teljes mértékben megakadályozzuk (ez akadályozná a hulladék égetőkben történő megsemmisítését is), hanem az adalékok hatására elérhető az égési folyamat késleltetése (a hőleadás elnyújtása időben), a kibocsátott hőmennyiség csökkentése, az égő anyag önkioltása (pl. a meggyulladt felületet habosodással elválasztva a főtömegtől a tűz továbbterjedése gátolható). Az égésgátló adalékok feladata az égési folyamat korlátozása, ill. megszüntetése. A műanyagok éghetőségének csökkentése reaktív és additív típusú égésgátlóval történhet. Reaktív égésgátlókat általában a polimer előállítása során adnak a monomer elegyhez, így azok beépülnek a műanyag molekuláiba. Előnyük, hogy már kis mennyiségben hatékonyak, és hatásuk igen tartós. Hátrányuk, hogy megváltoztatják az eredeti molekulaszerkezetet, és lényegében új anyagot hoznak létre, ugyanakkor specifikusak, és kiválasztásuk nagy körültekintést igényel. Az additív égésgátló adalékokat a feldolgozás során viszik be a polimerbe, fizikai keveréket képezve. Ez a polimerek égésgátlásának leggyorsabb és leggazdaságosabb módja, ugyanakkor számos tényező korlátozza alkalmazhatóságát (pl. nem megfelelő kompatibilitás, az adalékok migrálása a polimer felszínére, a mechanikai tulajdonságok romlása, stb.). Halogén tartalmú égésgátlókkal jó eredmény érhető el, de az egészség és a környezet védelme érdekében ezek egy részét betiltották, ezért ezek hatékony és gazdaságos helyettesítése e kutatási terület nagy kihívása. Lehetséges megoldásként elsősorban foszfor és nitrogén származékok, fémhidroxidok ill. egyes nanorészecskék hatását vizsgálják. Égésgátlók hatásmechanizmusa A halogén tartalmú égésgátlók működési mechanizmusa azon alapszik, hogy a halogének inhibitálják az égési láncreakciókat azzal, hogy hőbomlásukkor hidrogén-halogenidek (HX) keletkeznek, amelyek főként a polimer bomlásakor képződő OH gyökökkel reagálnak. A halogének önmagukat regeneráló mechanizmusuk következtében viszonylag kis mennyiségben is hatékonyan gátolják az égést. OH + HX H 2 O + X X + RH HX + R Az eredmények antimon-trioxid (Sb 2 O 3 ) adagolásával tovább javíthatók, ugyanis míg önmagában egyáltalán nem, vagy csak kismértékben csökkenti az éghetőséget, addig halogén jelenlétében igen erős szinergikus hatás lép fel. Első lépésben, kis hőmérsékleten a következő reakció játszódik le: Sb 2 O 3 + RCl SbOCl + SbCl 3 Magasabb hőmérsékleten az antimon-oxiklorid elbomlik SbCl 3 keletkezés közben. 500 C környékén antimon-trioxid és antimon-triklorid keletkezik: 3 SB 3 O 4 Cl 4 Sb 2 O 3 + SbCl 3 Az antimon-triklorid az égés hőmérsékletén gáz halmazállapotú, így hígítja az éghető bomlástermékeket és növeli ezek alsó gyulladási koncentrációhatárát. Az Sb 2 O 3 pedig a lángzónában finom por formájában jelenik meg, és csökkenti az égési reakciók intenzitását. Égésgátlás 2

3 Az aluminium-trihidroxid hatása a vízlehasadás endoterm hőeffektusának köszönhető, ami lehűti a felületet, és a felszabaduló vízgőz pedig nehezíti az oxigén felülethez diffundálását és hígítja az éghető bomlástermékeket. Hátránya, hogy csak akkor fejt ki számottevő hatást, ha töltőanyagszerűen, nagy mennyiségben keverik be a műanyagba. Mg( OH 300 C 1300 kj/kg H O + MgO ) C 1050kJ / kg + H 2 2Al( OH ) 3 3 O + Al O A borátok a bórsav bomlásának megfelelően metaborátot, majd bór-trioxidot képeznek. A B 2 O C-on ömledéket képez és üvegszerűen bevonja a védendő felületet. 500 C felett ez a bevonat elfolyik C 2 H 3 BO 3 2H 2O C 2 HBO H 2O B2O 3 Nitrogéntartalmú égésgátlók szilárd és gázfázisban is hatnak. Termikus bomlásuk endoterm folyamat, ami a szilárd fázis hűlését idézi elő. A bomlásukkor keletkező nitrogéngáz hígítja a polimer pirolízise során keletkező éghető gázokat. Emellett térhálós szerkezetet hoznak létre, ami a termikus stabilitás növekedéséhez vezet. Egyik jelentős képviselője a melamin. Önmagukban alkalmazva csak nagyobb koncentrációban hatásosak, elsősorban poliamidban. Más, általában foszfortartalmú égésgátló adalékokkal együtt szinergetikus hatásúak. Égésgátolt anyag előállítása Minden mérőcsoport kétféle mintát készít: egy referenciát és egy égésgátolt anyagot. Az anyag előállítása olvadékos kompaundálással kétcsigás gyúrókamrában (Brabender Plastograph) történik. A berendezés kialakítása a 2. ábrán látható ábra Brabender Plastograph Égésgátlás 3

4 Az anyag a fűtőelemek által közölt hő és a csigák között ébredő nyíróerőből származó nyírási hő hatására olvad meg, majd a hozzáadott anyagokkal homogenizálódik. A folyamat előrehaladását a keverési nyomaték értéke jelzi: stacioner nyomatékérték beállásakor a homogenizálási folyamat befejeződött. A keverést - a megadott anyagok kimérése és beöntése után C-on 6 percig kell végezni. Először az alap-polimert töltjük a keverőbe és meglágyulása után, pedig az adalékokat. A minták összetételét az 1. Táblázat tartalmazza. Az elkészített mintákon felül egy PVC padlóburkolat minősítésére is lesz lehetőség. Felhasznált anyagok 1. Etilén-vinil-acetát kopolimer: 2. Poli-(vinil-klorid): 3. (ALOLT): 99,5% Al(OH) 3, max. 0,02% SiO 2, max. 0,02% Fe 2 O 3 4. Melamin-borát: CH 3 H 9 N 6 O 3 B NH 2 N N HO B OH H 2 N N NH 2 OH 1. Táblázat A minták összetétele Etilév-vinil-acetát ALOLT Melamin-borát % % 60% % 60% 5% A keverékből elektromos préssel kell a vizsgálatokhoz szükséges 4 mm vastagságú próbatesteket előállítani, amiből majd ki kell vágni egy 10x10 cm-es lapot a füstgázelemzéshez és egy 12 x 1 x 0,4 cm-es mintát az UL 94-es vizsgálathoz. Égésgátlás 4

5 Az éghetőség vizsgálata Az égésgátlás mértékét a következő vizsgálatokkal határozzák meg: LOI = Limitált Oxigén Index éghetőség vizsgálati módszer, ami egy O 2 /N 2 gázelegyben azt a legkisebb - O 2 koncentrációt adja meg térfogatszázalékban, amelyben egy függőlegesen álló minta, a tetején meggyújtva, még folyamatosan ég. Ha ez az érték nagy, akkor a vizsgált anyag égésgátlása jó. UL 94 előírás szerinti éghetőség vizsgálati módszer (ASTM ), amelyben a nehezen éghető, vízszintesen, ill. függőlegesen befogott mintát alulról gyújtják és a kialváshoz szükséges időt mérik. Csökkenő égési idővel az égésgátoltsági fokozat V2<V1<V0 irányban nő. Éghető anyag esetén a vízszintes helyzetű mintán a lángterjedési sebességet határozzák meg és a mintát azzal jellemzik. Mass Loss Kalorimeter (ISO 13927) az égés komplex jellemzőinek meghatározására szolgáló módszer. A valós tűzesetekhez hasonló körülmények között vizsgálja a spontán, vagy szikragyújtóval begyújtott minta meggyulladási idejét, a kibocsátott hőmennyiséget és a minta tömegveszteségét az égés alatt. Az éghetőség vizsgálata UL 94 alapján 10 db próbatestet kell előállítani, melynek hossza 120±0,5 mm, szélessége 10±0,2 mm, vastagsága 1 10 mm. A vizsgálat Az A vizsgálathoz 5 db próbatestre egyik végétől 25, ill. 105 mm-re alkalmas módon jelet teszünk. A próbatestet az 3.ábra alapján fogjuk be a jelhez közelebb eső végénél úgy, hogy a hosszanti tengelye vízszintes legyen, lapja pedig 45 -os szöget zárjon be a vízszintessel. Alatta dróthálót helyezünk el úgy, hogy a próbatest 10 mm-el túlnyúljon azon. 25 mm magasra állított Bunsen-lánggal az 3.ábra szerint 30 másodpercig gyújtjuk a próbatest végét. Ha a láng 30 másodperc alatt eléri az alsó él mentén az első jelet, a lángot azonnal eltávolítjuk. Stopperórával mérjük azt az időt, amely alatt a láng az első jeltől eljut a második jelig. Ha mind az 5 próbatesten eljutott a láng a második jelig, akkor a vizsgálatot befejezettnek tekintjük. Kiszámítjuk a lángterjedési sebességet. Ha legalább egy próbatesten a láng kialakult a második jel előtt, újabb 5 próbatesttel elvégezzük a B szerinti vizsgálatot. Égésgátlás 5

6 B vizsgálat 3. ábra UL 94-es vizsgálat A próbatestet függőleges helyzetbe fogjuk be. Alatta 30 cm-re kb. 50x50x10 mm méretű vattadarabot helyezünk el. 25 mm magas Bunsen lánggal a 4.ábra szerint 10 s-ig gyújtjuk a próbatestet. Ha a próbatest égése megszűnik, mielőtt a láng elérné a befogás helyét, újabb 10 s-ig gyújtjuk. 4. ábra UL 94 típusai Fel kell jegyezni: a próbatest égésének időtartamát az első gyújtás után, a próbatest égésének időtartamát az második gyújtás után, a próbatest égésének és esetleges utóizzásának együttes időtartamát a második gyújtás után, azt, hogy a próbatestek között volt-e olyan ami a befogás helyéig égett, azt, hogy a próbatest égése közben esetleg keletkező, lángoló olvadékcseppek meggyújtották-e a vattát. Értékelés: éghetőségi fokozatokba sorolás HB: ha az A szerinti vizsgálatban a vízszintes próbatesten a láng a második jelig eljutott, ilyen esetben kiszámítjuk a lángterjedési sebességet a következő képlet szerint: Égésgátlás 6

7 ahol V a lángterjedési sebesség, t az az idő percben, amely alatt a láng az első jeltől eljut a másodikig. HB a próbatest minősítése, ha vízszintesen nem ég végig, de nem felel meg a V-2, V- 1, vagy V-0 követelményeinek. V-2: ha a B szerinti vizsgálatban a próbatest megfelel a következő 5 feltételnek: egyetlen próbatesten, egyetlen gyújtás után sem mérünk 30 s-nál hosszabb égési időt, az 5 próbatesten végzett 10 gyújtás utáni égési idők összege nem több, mint 250 s, egyetlen próbatestnél sem tapasztalunk a befogásig terjedő lángolást, vagy izzást, legalább egy próbatest égése közben keletkező lángoló cseppek meggyújtották a próbatest alatt elhelyezett vattát, egyetlen próbatest lángolás utáni izzása sem tart 60 s-nál tovább. V-1: ha a B szerinti vizsgálatban a próbatest megfelel a következő 5 feltételnek: egyetlen próbatesten, egyetlen gyújtás után sem mérünk 30 s-nál hosszabb égési időt, az 5 próbatesten végzett 10 gyújtás utáni égési idők összege nem több, mint 250 s, egyetlen próbatestnél sem tapasztalunk a befogásig terjedő lángolást, vagy izzást, egyetlen próbatest égése közben sem keletkeztek lángoló cseppek, amelyek meggyújtották volna a próbatest alatt elhelyezett vattát, egyetlen próbatest lángolás utáni izzása sem tart 60 s-nál tovább. V-0: ha a B szerinti vizsgálatban a próbatest megfelel a következő 5 feltételnek: egyetlen próbatesten, egyetlen gyújtás után sem mérünk 30 s-nál hosszabb égési időt, az 5 próbatesten végzett 10 gyújtás utáni égési idők összege nem több, mint 50 s, egyetlen próbatestnél sem tapasztalunk a befogásig terjedő lángolást, vagy izzást, egyetlen próbatest égése közben sem keletkeztek lángoló cseppek, amelyek meggyújtották volna a próbatest alatt elhelyezett vattát, egyetlen próbatest lángolás utáni izzása sem tart 30 s-nál tovább. Az előbbi vizsgálati módszer igen egyszerű, gyors, külön vizsgálóberendezést nem igényel, bármelyik üzemi laboratóriumban elvégezhető, ugyanakkor jó tájékoztatást ad az anyagok éghetőségéről. A fejlődő gázok analízise infravörös spektroszkópiával A módszer elve A molekulákat felépítő atomok a molekulán belül egymáshoz képest rugalmas módon elmozdulhatnak, kötéseik mentén rezeghetnek hosszabb molekulák hajladozhatnak, kötéseik körül elfordulhatnak. Ezek a mozgások kvantáltak, mint az atomi részecskéknél, tehát változásuk csak határozott energiaadagokban történhet meg. Ezek az energiakvantumok az infravörös sugárzás meghatározott fotonjainak energiájával egyenlők. A fent leírt periodikus mozgások frekvenciája és energiája elsősorban a részecskéket összekötő erőtől, és kémiai kötés típusától és a mozgásban résztvevő részecske tömegétől, vagyis az atomtömegtől függ. Ennek alapján az Égésgátlás 7

8 adott atomok között létrejövő kötéstípusokhoz néhány jellemző energia tartozik, melyeket az infravörös spektrometriával meghatározhatunk. Az analízis abszorpciós módon történik, azaz egy külső infravörös sugárforrásból származó sugárnyalábot átvezetve a mintán áthatolt fény intenzitását egy detektor határozza meg. Áthatolás közben a molekulákon belüli kötésekkel rezonáló infravörös kvantumokat az anyag elnyeli és ott intenzitás-csökkenést tapasztalunk. A vizsgálat megvalósítása során kétféle eljárást alkalmaznak. A klasszikus módszer során az infravörös forrás fényét egy prizma komponenseire bontja, majd a berendezés egy rés segítségével a választja ki a vizsgálathoz szükséges hullámhosszú sugarakat. A prizma forgatásával a kiválasztott hullámhosszat folyamatosan változtatni lehet. A monokromatikus sugárzást a mintán átvezetve egy detektorba jut, ahol a fényintenzitással arányos elektromos jel keletkezik. A jel nagyságából lehet következtetni az elnyelés mértékére, az alkalmazott hullámhossz, pedig a kötés típusát adja meg. A prizma folyamatos forgatásával fel lehet venni a teljes spektrumot a hullámhossz függvényében. A Fourier transzformációs infravörös spektroszkópia a nagyobb alkalmazható fényerő és jobb felbontás miatt előnyösebb. Ez esetben az infravörös forrás sugárzását egy interferométerbe vezetjük, amely azokat a sugarakat, melyek hullámhosszának az optikai úthossz egész számú többszöröse: erősíti, a többi sugarat gyengíti, vagy elnyeli. Folyamatosan változtatva az interferométer optikai úthosszát, a hullámhossztartományt végigpásztázzuk. Ezt a sugárzást átvezetve a mintán és egy detektorral érzékelve egy olyan elnyelési színképet kapható, amely nem az egyes hullámhosszak, hanem hullámhosszkombinációk függvényében adja az elnyelést. Ebből a kombinált jelből Fourier transzformáció segítségével képezhető az elnyelési spektrum a hullámhossz függvényében. A vizsgálóberendezés leírása 5. ábra Mass Loss Kaloriméter részei Égésgátlás 8

9 Az elégetés egy úgynevezett Mass Loss Kaloriméterben történik részeit a 5. ábra mutatja - amely méri az égés során a minta tömegveszteségét és a kibocsátott hőmennyiséget. Ez követően a gáz egy kürtőn és egy üvegszondán keresztül egy üveggyapottal töltött szűrőbe jut 6. ábra, amely eltávolítja a füstgázból a szilárd részecskéket. A rendszer következő eleme a gázmosópalack, ami jeges vízbe helyezve a vízgőz kondenzáltatására szolgál. A kondenzált víz különböző jól oldódó gázokat - mint például a sósav és az ammónia moshat ki a gázelegyből, azonban feltételezhető, hogy egy telítési egyensúly kialakulása után átjutnak rajta. A vízgőz eltávolítására a következő elem gázküvetta - ablakának vízoldható anyaga miatt van szükség, amelyen áthatol az infrasugár és találkozik a mérendő anyagokkal, majd a detektorba jut. A gáz be- és elvezetése felülről, két csonkon át történik, egyenáramban az infrasugarakkal. A mérési elrendezés legvégén egy szivattyú található, amit egy rotaméter köt össze a küvettával. Ha a térfogatáram jelentősen lecsökken, akkor rendszerben valahol dugulás van. Az infravörös spektroszkópiai vizsgálatok Bruker Tensor 37 típusú FTIR készülékkel készültnek, NaClablakkal,: 4cm -1 -es felbontással, DTGS detektorral. A mérés menete 6. ábra Kísérleti elrendezés A Mass Loss Kaloriméter kalibrálása tömegre és hőkibocsátásra a mérésvezető által adott útmutatóból. A kónikus hősugárzó beállítása 780 C-ra, felfűtés. A mérési adatlap adatainak kitöltése (minta tömege, vastagsága stb.) IR bekapcsolása, OPUS program és excel elindítása. Átszívás elindítása, pár perc után background felvétele. Égésgátlás 9

10 Minta behelyezése a mintatartóba, és OPUS elindítása után 17 s-al együtt kell kinyitni a takarólemezt, elindítani az excel adatrögzítést és a stoppert. Figyelni a meggyulladást, feljegyezni az idejét, majd az elalvásét is. (stopperrel) Megvárni a lecsengést, 0-ra való visszaállást, majd leállítani a programokat. Az üveggyapotot minden mérés után ki kell cserélni a benne lévő ph papírral együtt. A mérés kiértékelése Mass Loss eredmények kiértékelése: Mindegyik mintánál ki kell számolni az égés időtartamát, és össze kell hasonlítani a meggyulladási és égési időket. A kalibrációs pontokra egyenest kell illeszteni és ennek meghatározni az egyenletét (excelben megoldható). A kapott egyenlet segítségével a mért értékeket át kell számolni és ábrázolni őket, külön a tömegveszteséget és külön a hőkibocsátást. Az égésgátlás hatékonyságát a maximális hőkibocsátás, az összes hőkibocsátás (görbe alatti terület) és a tömegveszteség alapján kell meghatározni. FTIR eredmények kiértékelése: OPUS programból a mérésvezető kinyomtat egy égés előtti (termikus bomlás) és egy égés közbeni spektrumot maghatározott időpontokban. Ezeket a spektrumokat a csúcsok helye és aránya alapján össze kell hasonlítani. A csúcs helye (hullámszám cm -1 ) a minőséget, a csúcs alatti terület, pedig a mennyiséget határozza meg. A spektrumok több gáz halmazállapotú füstgázt tartalmaznak, amelyek a oldalon egy spektrumkönyvtárból kikereshetőek és beazonosíthatóak. Jegyzőkönyv tartalmazza: A mérési adatlapokat (amit majd a mérésvezető ad ki), Egy rövid bevezetést, anyagkészítést, mérés leírását. A mért adatokat, mérési tapasztalatokat, spektrumokat (égés előtt és közben), ábrázolt görbéket (tömegveszteség és hőkibocsátás), UL 94 szerinti besorolást, Konklúziót. 3 ill. 4 fős csoportok adnak be 1 db jegyzőkönyvet, amelyben a mérésvezető által kijelölt mintát fogják minősíteni égésgátlás és környezetvédelem szempontjából (a többi mintához viszonyítva). Ahhoz hogy a minták összehasonlíthatóak legyenek, a csoporttársaktól meg kell szerezni az általuk mért adatokat és eredményeket. Égésgátlás 10

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

1. Atomspektroszkópia

1. Atomspektroszkópia 1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/28/EGK IRÁNYELVE. (1995. október 24.)

Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/28/EGK IRÁNYELVE. (1995. október 24.) 07/2. kötet 289 31995L0028 1995.11.23. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 281/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/28/EGK IRÁNYELVE (1995. október 24.) egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje) lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

Merő András. A tűz oltása. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Merő András. A tűz oltása. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Merő András A tűz oltása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A követelménymodul száma: 0110-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel

Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel A légszennyezés mérése nem könnyű méréstechnikai feladat. Az eszközök széles skáláját fejlesztették ki, hagyományosan az emissziómérésre, ezen belül

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása Dabi Ágnes A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása A követelménymodul megnevezése: Gépészeti kötési feladatok A követelménymodul száma: 0220-06 A

Részletesebben

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA SPF UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Szalicilsav meghatározása egy vizes

Részletesebben

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Biztonság az elektrotechnikában és az elektronikában Az elektromos és elektronikus eszközök biztonságát az EU-ban új törvények szavatolják. Ezek megtiltják a mérgező anyagok, közöttük

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés. 9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás

Részletesebben

Tárgyszavak: felületi nedvesség; belső nedvesség; mérési módszerek; nedvességforrások; szállítás; tárolás; farosttal erősített műanyagok.

Tárgyszavak: felületi nedvesség; belső nedvesség; mérési módszerek; nedvességforrások; szállítás; tárolás; farosttal erősített műanyagok. A MÛANYAGOK ELÕÁLLÍTÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA A szárítás fontossága a műanyag-feldolgozásban Tárgyszavak: felületi nedvesség; belső nedvesség; mérési módszerek; nedvességforrások; szállítás; tárolás; farosttal

Részletesebben

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1 Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén

Részletesebben

Dr. Kuti Rajmund Miben rejlik a vízköd tűzoltási hatékonysága?

Dr. Kuti Rajmund Miben rejlik a vízköd tűzoltási hatékonysága? Dr. Kuti Rajmund Miben rejlik a vízköd tűzoltási hatékonysága? Az utóbbi években környezetvédelmi szempontok, a környezettudatosság került előtérbe a tűzoltás területén is. Miután a halonokat kivonták

Részletesebben

FERROMÁGNESES ANYAGOK RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATA MÁGNESESHISZTERÉZIS-ALHURKOK MÉRÉSE ALAPJÁN. Mágneses adaptív teszt (MAT) Vértesy Gábor

FERROMÁGNESES ANYAGOK RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATA MÁGNESESHISZTERÉZIS-ALHURKOK MÉRÉSE ALAPJÁN. Mágneses adaptív teszt (MAT) Vértesy Gábor FERROMÁGNESES ANYAGOK RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATA MÁGNESESHISZTERÉZIS-ALHURKOK Vértesy Gábor MÉRÉSE ALAPJÁN MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Olyan új, gyorsan elvégezhetô, megbízható és

Részletesebben

Adatok: Δ k H (kj/mol) metán 74,4. butadién 110,0. szén-dioxid 393,5. víz 285,8

Adatok: Δ k H (kj/mol) metán 74,4. butadién 110,0. szén-dioxid 393,5. víz 285,8 Relay feladatok 1. 24,5 dm 3 25 C-os, standardállapotú metán butadién gázelegyet oxigénfeleslegben elégettünk (a keletkező vízgőz lecsapódott). A folyamat során 1716 kj hő szabadult fel. Mennyi volt a

Részletesebben

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus A Mössbauer-spektroszkópia igen nagy érzékenységű spektroszkópia módszer. Alapfolyamata

Részletesebben

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak. Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az

Részletesebben

Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC- MSD rendszerrel. Elméleti bevezető

Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC- MSD rendszerrel. Elméleti bevezető Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC- MSD rendszerrel A gyakorlat az előző félévi kötelező analitika laborgyakorlat gázkromatográfiás laborjára épít. Az ott szerzett ismeretek a gyakorlat

Részletesebben

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK. 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŰSZEREK 2004. 11.9-11.-12. Meteorológia-gyakorlat Sugárzási fajták Napsugárzás: rövid hullámú (0,286 4,0 µm) A) direkt: közvetlenül a Napból érkezik (Napkorong irányából) B) diffúz

Részletesebben

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

2010. május- június A fizika szóbeli érettségi mérései, elemzései

2010. május- június A fizika szóbeli érettségi mérései, elemzései 2010. május- június A fizika szóbeli érettségi mérései, elemzései 1. A rendelkezésre álló eszközökkel szemléltesse a hőtágulás jelenségét! Eszközök: Gravesande karika, üveg egy forintossal (és némi víz),

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint,

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:

Modern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés: Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin

Részletesebben

Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések

Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal Készítette: Fehértói Judit (Z0S8CG) Fábián Balázs (IT23JG) Budapest, 2014.04.15. 1 Bevezetés:

Részletesebben

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Különleges poliamidok tulajdonságai A következőkben bemutatunk egy olyan poliamidot, amelynek alappolimerje a jól ismert PA6, de 65% erősítő- és töltőanyagot, továbbá halogén-,

Részletesebben

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék 2015 1 I. Elméleti bevezető 1.1. Gyógyszerkönyv A Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) első

Részletesebben

RAJZOLATI ÉS MÉLYSÉGI MINTÁZATKIALAKÍTÁS II:

RAJZOLATI ÉS MÉLYSÉGI MINTÁZATKIALAKÍTÁS II: RAJZOLATI ÉS MÉLYSÉGI MINTÁZATKIALAKÍTÁS II: Üveg és PMMA struktúrák CO 2 és Nd:YAG lézeres megmunkálással Készítette: Nagy Péter dr. és Varga Máté A mérés célja: CO 2 és Nd:YAG lézerek fontosabb tulajdonságainak

Részletesebben

Köszönetnyilvánítás I. Bevezetés II. A szakirodalom áttekintése III. Kísérleti körülmények

Köszönetnyilvánítás I. Bevezetés II. A szakirodalom áttekintése III. Kísérleti körülmények Tartalomjegyzék: Köszönetnyilvánítás...3 I. Bevezetés 4 II. A szakirodalom áttekintése 6 1. A polikarbonátok.6 1.1. A polikarbonátok kémiai felépítése..6 1.2. A polikarbonátok felhasználása 6 1.3. A polikarbonátok

Részletesebben

Műanyagok galvanizálása

Műanyagok galvanizálása BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre

Részletesebben

ISONAL 2000. Villamosipari VEZETÉKCSATORNA. rendszer. Termékismertető és alkalmazási útmutató

ISONAL 2000. Villamosipari VEZETÉKCSATORNA. rendszer. Termékismertető és alkalmazási útmutató ISONAL 2000 Villamosipari VEZETÉKCSATORNA rendszer Termékismertető és alkalmazási útmutató Csatorna család Méret és idomválaszték Kábelcsatornák Belső és külső könyökök Végelzárók Kábelrögzítők és toldó

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések

1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések 1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Kalorimetriás mérések A fizikai és kémiai folyamatokat energiaváltozások kísérik, melynek egyik megnyilvánulása a hőeffektus. A rendszerben ilyen esetekben észlelhető

Részletesebben

Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria.

Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria. A biomolekuláris szerkezet és dinamika vizsgálómódszerei: Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria. Smeller László A molekuláris szerkezet és dinamika vizsgáló módszereinek áttekintése

Részletesebben

S100 SOROZAT - TOLÓAJTÓK (acél rendszer)

S100 SOROZAT - TOLÓAJTÓK (acél rendszer) Peremfeltételek: S100 SOROZAT - TOLÓAJTÓK (acél rendszer) alsó futású tolóajtók - maximális nyílásméretek: magasság 200 mm, szélesség tetszőleges egyenként 000 mm-ig terjedő részegységek esetén. - az egyes

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka Polimerek / Műanyagok monomer egységekből,

Részletesebben

Síkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált

Síkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált Síkban polarizált hullámok Tekintsünk egy z-tengely irányában haladó fénysugarat. Ha a tér egy adott pontjában az idő függvényeként figyeljük az elektromos (ill. mágneses) térerősség vektorokat, akkor

Részletesebben

GÁZKROMATOGRÁFIA 1952 James és Martin -gáz-folyadék kromatográfia; -Nobel díj a megoszlási kromatográfia kidolgozásáért.

GÁZKROMATOGRÁFIA 1952 James és Martin -gáz-folyadék kromatográfia; -Nobel díj a megoszlási kromatográfia kidolgozásáért. GÁZKROMATOGRÁFIA 1952 James és Martin -gáz-folyadék kromatográfia; -Nobel díj a megoszlási kromatográfia kidolgozásáért. típus állófázis mozgófázis mechanizmus gáz-szilárd GSC gázfolyadék GLC szilárd gáz

Részletesebben

Keverék összetételének hatása a benzinmotor üzemére

Keverék összetételének hatása a benzinmotor üzemére Keverék összetételének hatása a benzinmotor üzemére Teljesítmény Dús Szegény Légviszony Összeállította: Szűcs Gábor Dr. Németh Huba Budapest, 2013 Tartalom 1. Mérés célja... 3 2. A méréshez áttanulmányozandó

Részletesebben

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...

Részletesebben

1. A neutronvisszaszórási hatáskeresztmetszet

1. A neutronvisszaszórási hatáskeresztmetszet Bevezetés Az értekezés azon munka összefoglalása, melyet 1999 februárjában még egyetemi hallgatóként kezdtem, 1999 szeptembere és 2002 augusztusa között mint PhD ösztöndíjas, 2002 szeptembere és 2003 júniusa

Részletesebben

O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése

O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése O 1.1 A fény egyenes irányú terjedése 1 blende 1 és 2 rés 2 összekötő vezeték Előkészület: A kísérleti lámpát teljes egészében egy ív papírlapra helyezzük. A négyzetes fénynyílást széttartó fényként használjuk

Részletesebben

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a

Részletesebben

Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC-MSD rendszerrel. I. Elméleti áttekintés

Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC-MSD rendszerrel. I. Elméleti áttekintés Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC-MSD rendszerrel A gyakorlat az előző évi kötelező műszeres analitika laborgyakorlat gázkromatográfiás laborjára épít. Az ott szerzett ismeretek a gyakorlat

Részletesebben

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

Spektroszkópiai módszerek és ezek más módszerrel kombinált változatainak alkalmazása a műanyagiparban

Spektroszkópiai módszerek és ezek más módszerrel kombinált változatainak alkalmazása a műanyagiparban A MÛANYAGOK TULAJDONSÁGAI 1.3 Spektroszkópiai módszerek és ezek más módszerrel kombinált változatainak alkalmazása a műanyagiparban Tárgyszavak: műanyagok elemzése; IV spektroszkópia; termoanalízis; DSC;

Részletesebben

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv 8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 19. 1 1. Mikroszkóp

Részletesebben

Mit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv?

Mit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv? Ismertesse az optika fejlődésének legjelentősebb mérföldköveit! - Ókor: korai megfigyelések - Euklidész (i.e. 280) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. Legrövidebb út elve (!) Tulajdonképpen

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA A polipropilén és az ütésálló polisztirol préslég-formázhatóságát befolyásoló tényezők Speciális nukleáló adalékok bekeverésével drasztikusan megnövelhető a polipropilén béta kristálymódosulatának

Részletesebben

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na

Részletesebben

Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval

Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval MÛANYAGFAJTÁK 1.3 1.5 3.18 Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval Tárgyszavak: poliészterszövet; poliuretán; ömledékragasztó; ragasztás; felületkezelés; ragasztási szilárdság.

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

Fény kölcsönhatása az anyaggal:

Fény kölcsönhatása az anyaggal: Fény kölcsönhatása az Fény kölcsönhatása az : szórás, abszorpció, emisszió Kellermayer Miklós Fényszórás A fényszórás mérése, orvosi alkalmazásai Lord Rayleigh (1842-1919) J 0 Light Fényforrás source Rayleigh

Részletesebben

Tárgyszavak: autógyártás; műszaki követelmények; permeáció; üzemanyag-emisszió; mérési módszer; áteresztés csökkentése.

Tárgyszavak: autógyártás; műszaki követelmények; permeáció; üzemanyag-emisszió; mérési módszer; áteresztés csökkentése. A MÛANYAGOK TULAJDONSÁGAI Tömítések áteresztőképessége Tárgyszavak: autógyártás; műszaki követelmények; permeáció; üzemanyag-emisszió; mérési módszer; áteresztés csökkentése. Szigorodó előírások Áteresztésnek

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Önerősítő hőre lágyuló műanyag szövettermékek Műanyag fóliák nyújtásával jelentős mértékű anizotrópiát lehet elérni a mechanikai és más tulajdonságokban, és ezáltal a kiválasztott

Részletesebben

A projekt eredetileg kért időtartama: 2002 február 1. 2004. december 31. Az időtartam meghosszabbításra került 2005. december 31-ig.

A projekt eredetileg kért időtartama: 2002 február 1. 2004. december 31. Az időtartam meghosszabbításra került 2005. december 31-ig. Szakmai zárójelentés az Ultrarövid infravörös és távoli infravörös (THz-es) fényimpulzusok előállítása és alkalmazása című, T 38372 számú OTKA projekthez A projekt eredetileg kért időtartama: 22 február

Részletesebben

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok Magyarkúti József Anyagvizsgálatok A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok A követelménymodul száma: 0275-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 ANYAGVIZSGÁLATOK ANYAGVIZSGÁLATOK

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

MULTICLEAR TM ÜREGKAMRÁS POLIKARBONÁT LEMEZEK. Müszaki Adatlap

MULTICLEAR TM ÜREGKAMRÁS POLIKARBONÁT LEMEZEK. Müszaki Adatlap MULTICLEAR TM ÜREGKAMRÁS POLIKARBONÁT LEMEZEK Müszaki Adatlap A polikarbonát tulajdonságai Tulajdonság a) Érték/Osztály Egység Szabvány Müszaki tulajdonságok Sürüség 1,2 g/cm3 ISO 1183 Fényáteresztés (Fényforrás

Részletesebben

Aprítás 2012.09.11. Ipari gyógyszertechnológiai laboratórium gyakorlatai I. félév. Az aprítást befolyásoló tényezők GYAKORLATOK

Aprítás 2012.09.11. Ipari gyógyszertechnológiai laboratórium gyakorlatai I. félév. Az aprítást befolyásoló tényezők GYAKORLATOK 0.09.. Ipari gyógyszertechnológiai laboratórium gyakorlatai I. félév KÖVETELMÉNYEK. A hallgató a gyakorlatra felkészülten érkezik. A művelet típusa. Eredményt befolyásoló paraméterek (általában idő, sebesség,

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a dolgozatok

Részletesebben

Biztonsági adatlap Szilikon paszta H

Biztonsági adatlap Szilikon paszta H Biztonsági adatlap Szilikon paszta H Elkészítés időpontja: 26.04.2005 Felülvizsgálat időpontja: 19.07.2012 Verzió: 1.04 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása: 1.1 Felhasználás: hővezető

Részletesebben

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Bevezetés Lineáris polimerek jellemzők reakciók kinetika sztöchiometria és x n Térhálósodás Anyagismeret hőre lágyuló műanyagok térhálós gyanták elasztomerek

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Fluorelasztomer tömítések hő- és hidegállósága Fluorkopolimer- és fluorterpolimer-minták feszültségrelaxációját és tömítési tulajdonságait vizsgálták. Az eredményeket a megfelelő

Részletesebben

2.9.25. GYÓGYSZERES RÁGÓGUMIK HATÓANYAGÁNAK KIOLDÓDÁSI VIZSGÁLATA

2.9.25. GYÓGYSZERES RÁGÓGUMIK HATÓANYAGÁNAK KIOLDÓDÁSI VIZSGÁLATA 2.9.25. Gyógyszeres rágógumik hatóanyagának kioldódási vizsgálata Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.4-1 2.9.25. GYÓGYSZERES RÁGÓGUMIK HATÓANYAGÁNAK KIOLDÓDÁSI VIZSGÁLATA 04/2012:20925 ALAPELV A vizsgálattal a gyógyszeres

Részletesebben

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc É RETTSÉGI VIZSGA 2009. október 28. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati KTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.

Részletesebben

CARBOMERA. Karbomerek

CARBOMERA. Karbomerek 04/2009:1299 CARBOMERA Karbomerek DEFINÍCIÓ A karbomerek cukrok vagy polialkoholok alkenil-étereivel térhálósított, nagy molekulatömegű akrilsav-polimerek. Tartalom: 56,0 68,0% karboxil-csoport (-COOH)

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 397 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 397 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000397T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 397 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 81106 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK Polikarbonátok a világítástechnikában Az egyik legfontosabb műszaki műanyag, a polikarbonát, a világítástechnikában is egyre fontosabb szerephez jut. Ezt a folyamatot segíti,

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA A nanoanyagok alkalmazása A mikrométer alatti méretű rendszerek alkalmazása, a nanotechnológia számos iparágban terjed. Nem kivétel ez alól a műanyagipar sem. A nanoméretű felületi

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja:

TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja: TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja: Gáztüzelésű háztartási kombinált fűtő-melegvizet és használati melegvizet szolgáltató berendezés tüzeléstechnikai jellemzőinek vizsgálata: A tüzelőberendezés energetikai

Részletesebben

Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor

Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor Feladatok a mintavétel, spektroszkópia és automatikus tik analizátorok témakörökből ökből AZ EXTRAKCIÓS MÓDSZEREK Alapfogalmak megoszlási állandó:

Részletesebben

Csomópontok és üzemi létesítmények

Csomópontok és üzemi létesítmények Csomópontok és üzemi létesítmények Az utak egyes szakaszain lévő útbecsatlakozásokat, útkereszteződéseket és útelágazásokat csomópontoknak nevezzük. A csomópontok feladata a csatlakozó, keresztező és elágazó

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez

Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez Construction Termék Adatlap Kiadás dátuma: 2015/09/21 Termékazonosító szám: 02 07 01 01 002 0 000043 Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez Termékleírás A Sikalastic -152

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Kötő- és rögzítőtechnológiák

Kötő- és rögzítőtechnológiák Kötő- és rögzítőtechnológiák Szilárd anyagok illeszkedő felületük mentén külső (fizikai eredetű) vagy belső (kémiai eredetű) erővel köthetők össze. Külső erőnek az anyagok darabjait összefogó, összeszorító

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.

Részletesebben

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői 5.3.1. Termikus szórási eljárások általános jellemzése Termikus szóráskor a por, granulátum, pálca vagy huzal formájában adagolt hozag (1 és 2. táblázatok) részleges vagy teljes megolvasztásával és így

Részletesebben

Környezeti hatások vizsgálata laboratórium

Környezeti hatások vizsgálata laboratórium ÓE KVK VEI Környezeti hatások vizsgálata laboratórium 1. Bevezetés A villamos és nem villamos készülékeket, eszközöket üzemük során különféle igénybevételek érik, s ezek hatására öregszenek, fáradnak,

Részletesebben

OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377

OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 A kutatás célja Égésgátló szerekkel társított műanyagok hőbomlását tanulmányoztuk abból a célból, hogy feltárjuk az

Részletesebben

Abszorpciós fotometria

Abszorpciós fotometria A fény Abszorpciós fotometria Barkó Szilvia PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. február E A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz A fény kettős termzete: Hullám (terjedkor) Rzecske (kölcsönhatáskor)

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem Gépészmérnöki Kar

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem Gépészmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem Gépészmérnöki Kar 2 Polimertechnika Tanszék Polimertechnika Tanszék A Polimertechnika Tanszék a több mint 220 éves Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

CCD detektorok Spektrofotométerek Optikai méréstechnika. Németh Zoltán 2013.11.15.

CCD detektorok Spektrofotométerek Optikai méréstechnika. Németh Zoltán 2013.11.15. CCD detektorok Spektrofotométerek Optikai méréstechnika Németh Zoltán 2013.11.15. Detektorok Működésük, fontosabb jellemző adataik Charge Coupled Device - töltéscsatolt eszköz Az alapelvet 1970 körül fejlesztették

Részletesebben