IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B

Átírás

1 IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSA A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI (IB) PROGRAMBAN LANGUAGE B (Ebből a tantárgycsoportból két tanár összegezte a véleményét, az egyikük angolt, a másikuk spanyolt tanít.) SPANYOL A szerzők tapasztalt tanárok, mind a magyar, mind az IB rendszerét kiválóan ismerik. Dőlttel szedve, kiemelve jelenik meg, ami jelentős eltérés az IB-ben, és érdemes lenne a magyar rendszerbe is beépíteni. 1. Bevezetés Amikor az IB rendszerben kezdtem tanítani, nehéz volt megszokni, hogy teljesen rajtam múlik, milyen anyagot állítok össze, miből tanítom a diákokat. Az IB Language B, idegen nyelv tantárgya esetében (sem közép-, sem emelt szinten), nincs meghatározott tankönyv. Sőt, ajánlott tankönyv se nagyon szerepel, hiszen a rendszer célja az, hogy a diákok olyan sokrétű tudásra tegyenek szert, amit egy könyvből lehetetlen lenne elsajátítani. Ezért a tanáron a világ szeme, hogy minél sokrétűbb, hasznosabb, aktuálisabb és autentikusabb feladatokat, szövegeket keressen, akár meglévő könyvekben, akár az interneten, újságcikkek között, szépirodalomban, a médiában vagy bárhol. Ez nem csak a tanárnak nehéz, hanem a diákoknak is, mivel mind a két fél ahhoz szokott, hogy egy könyvből, leckéről leckére, szabályosan felépített egységeken keresztül sajátítsa el, a tulajdonképpen ily módon nem rendszerezhető idegen nyelvet és annak kultúráját. Nem azt jelenti, hogy összevisszaságot tárunk a diákok elé, mert az élet hozhat váratlan fordulatot, hanem hogy figyelünk mindenre, még ha ez lehetetlennek is tűnik. Ez az említett probléma csak az elején okozott nehézséget, hiszen amint rákap az ember a szabadság ízére, miszerint maga határozza meg, hogy milyen téma mit kövessen, és igény szerint alakítsa, akár csoportonként is a tanmenetet, hamar meghozza a gyümölcsét, és sokkal gördülékenyebbé teszi a tanév előremenetelét. A diákok sokkal jobban teljesítenek az évközi és érettségi vizsgákon is, mint a magyar rendszerben tanulók, mert nem a feladatokat tanulják megoldani, hanem a kompetenciákat tanulják meg használni. Ennek nagy részét az értékelésbeli eltérés is befolyásolja, amiről a későbbiekben írok.

2 2. Nevelési és oktatási célok A tantárgy feladatait és céljait a 4 alapkészség fejlesztésén keresztül kívánja elérni: hallott szöveg értése, szóbeli megnyilvánulás, olvasott szöveg értése, íráskészség. A Language B, emelt szintű tantárgy ezeknek a készségeknek a fejlesztésével el szeretné érni, hogy a diákok az adott nyelven sokféle szituációban, hatékonyan tudjanak kommunikálni, és megismerjék a nyelv kultúráját és szokásait. A diákoknak meg kell tanulniuk hatékonyan érvelni. Legyen a szókincsük is széleskörű és választékos, amit a megfelelő stílusban, egyértelműen kifejezve, folyékony nyelvhasználattal alkalmazzanak. Mérsékelten nehéz írott és hallott szövegek megismertetése is fontos célja a tantárgynak. Mindezeket nem a tökéletes nyelvtani sémák előtérbe helyezésével és azoknak visszakérdezésével kívánja elérni. Az emiatt sok diákban kialakult gátakat nehéz feloldani. A diákok a bennük kialakuló maximalizmus miatt nem mernek megszólalni. A helyes nyelvtani struktúra megtalálása fontosabbá válik számukra, mint az üzenet átadása, a kommunikáció létrejötte. Sok esetben ez a párbeszéd akadozásához vezet. Előfordul, hogy valaki meg sem mer szólalni. Úgy érzik, csak az a jó, ha tökéletes nyelvtannal mondanak bármit. Így sajnos korrigálni is kevesebb esélye marad a tanárnak. Míg ha valaki folyékonyan, kevés akadozással beszél, hamarabb kiderülnek az esetleges nyelvtani hibák, amit aztán javítunk is. Ezért szerencsés, hogy nincs kimondottan a nyelvtani szabályokon alapuló vizsgarész, mert tapasztalat szerint az is blokkolja a diákot. Rettegnek az erre irányuló feladatoktól, negatívan állnak hozzá. Természetesen az IB is követeli a helyes nyelvtan használatát, de nem zárja ki, hogy esetleges helytelen használata azért sikeres vizsgát eredményezzen. Természetesen itt is vannak nyelvtanra koncentráló gyakorlatok, de messze nem a nyelvhelyesség prioritása a fő cél, amelynek szabályait sokszor az anyanyelvűek sem tudják elmagyarázni. A tantárgy céljai és feladatai: A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy ismeri, megértette és képes alkalmazni a tanult szavakat, szövegösszekötő elemeket, nyelvi eszközöket, például kötőszavakat. A vizsgázó tudjon felállítani, elemezni és értékelni, például vitát nyitni, meggyőzni és érvelni. A vizsgázó rendelkezzék kellő magabiztossággal és nyelvi biztonsági háttérrel, például merjen ellent mondani, megvédeni a véleményét. 3. Az értékelés Az értékelési szempontok az évközi és év végi vizsgáknál megegyeznek. A különbség csak az értékelő személyben tér el. Az évközi vizsgákat, mind írásbeli, mind szóbeli formában, a tanító tanár végzi, míg az év végi írásbeli vizsgákat a Központban javítják. A két év végi szóbeli vizsga, a szubjektivitás elkerülése érdekében, mind a tanító, mind egy külsős, központi javító értékelésén is átesik. Ezt hangfelvétellel és annak elküldésével oldjuk meg. Az említett értékelési szempontok a következőek: Írásbeli rész Nyelvhasználat A szókincs változatossága és helyes használata A megfelelő nyelvtani szerkezetek használata Helyesírás Egyértelmű kifejezésmód Kulturális komponens A szöveg helyes hangnemének kiválasztása A stílus megfelelő használata Retorikai elemek sokfélesége és hatékonysága Szerkezeti elemek és a szöveg egyértelműségének összefüggése

3 Szóbeli rész Üzenet, mondanivaló Megfelelő információk felhasználása A megadott szempontok kifejtésének mértéke A szöveg logikai felépítése, az információk helyes összefűzése Nyelvhasználat Folyékonyság Nyelvtan és szókincs helyes és sokrétű használata Intonáció Kulturális komponens A feladatban való aktív részvétel A diák válaszainak sokrétűsége és bonyolultsága Spontaneitás A témának és tartalomnak megfelelő szókincs használata Üzenet, mondanivaló Összetett mondanivaló kifejezése Szövegösszetartás és egyértelműség Érdemes megfigyelni, hogy az előbbi alpontok alatt felsorolt szempontok fontossági sorrendben szerepelnek! Vagyis a nyelvhasználatnál a legfontosabb a folyékonyság, majd a nyelvtan és szókincs és legvégül az intonáció. 4. A tanterv A tanterv összeállítása, mint már említettem, a tanár és a csoport dinamikájára épül. Egy lehetséges tanterv témakörei: társadalmi csoportok politikai, filozófiai intézmények és irányzatok nemzetközi témák (például globalizáció) és azok összefüggése a tanult nyelv kultúrájával kommunikációs eszközök által ajánlott témák művészeti konvenciók és hagyományok szabadidős tevékenységek A téma tagolása mellé beékelődik a nyelvtan. Vagyis a tanterv összeállításakor minden egyes témához társul egy nyelvtani egység. Az emelt szint fő kritériuma, hogy a diákok otthonosan mozogjanak az irodalmi szövegek terén is, tehát minden egyes modulba bele kell építeni nyelvtani elemet, ha az adott téma engedi. Tehát a tanterv egységét a témák adják, amikhez kapcsolódik a nyelvtan.

4 5. A tananyag Az említette témák megismertetése olvasott szövegeken például: cikkek, irodalmi szövegek, interjúk, hirdetések vagy hallott szövegeken (film, dal, konferencia, színház, előadás) keresztül történik. Minden esetben a legfontosabb a forrás autentikussága. Mivel említettem, hogy az irodalom kulcsfontosságú a tantárgyban, célszerű minden témában irodalmi szöveget is keresni. A tantárgy, beszélt nyelv lévén, 100 %-ban kompetencia alapú. 6. Jó gyakorlatok Már szó volt arról, hogy a Language B tantárgy nem tekinti fő szempontnak a nyelvtani hibák vadászását. A feladatok is inkább a szövegkohézió és a szövegértés gyakorlását támogatják. A spanyol nyelvben az egyik leghasznosabb és legnehezebb feladat a kötőszavak behelyezése. Ehhez ugyanis nem csak a kötőszavak pontos jelentését kell ismerni, hanem a mondatok, mondatrészek közti összefüggéseket is meg kell érteni. Szintén jó gyakorlat a szokásos igaz-hamis típusú feladat érveléssel kiegészítve. Még ha a diák tudja is, hogy az adott állítás igaz-e vagy hamis, meg kell adnia, hogy erre miből jött rá. A pont csak így adható meg a feladatra. Ez ugyan nehezíti a feladatot, de mégis a szövegértést és az érvelést erősíti. Probléma szokott lenni, hogy az eldöntendő kérdésre csak egyszerű igen vagy nem választ kapunk. Itt fő cél, nagyrészt az előbb említett feladat előkészítése miatt is, hogy ilyen esetben se egyszavas válaszokat kérjünk, hanem érvelést is követeljünk a diákoktól. Szintén nagyon hasznos feladattípus, az összekevert bekezdések sorrendbe tétele. Ez is a kohéziót erősíti, hiszen itt is az összefüggéseket kell megérteni. Az egyes részeket címekkel párosítós gyakorlat az eddig említettek mellett bizonyos mértékű kreativitást és fantáziát is követel. 7. A szintek összehasonlítása A közép- és az emelt szint közti legszembeötlőbb különbség az, hogy az emelt szinten erősen jelen van az irodalmi szöveg is. Természetesen középszinten is tanítunk irodalmat, sőt, irodalmi szövegekkel is megismertetjük a diákot, csak a vizsgára való felkészülésnél nem fektetünk rá külön súlyt, hiszen a középszinten nem vizsgakövetelmény. Ha a irodalmi jellegű szöveg kerül elő, a hozzá kapcsolódó feladat, a szintnek megfelelően, könnyedén megoldható. Például míg egy emelt szinten tanuló diáknak feleletválasztós feladatot is meg kell tudnia oldani egy szépirodalmi szövegen keresztül, addig egy középszinten vizsgázó diáknak elég hozzárendelni egy-egy irodalmi jellegű bekezdéshez a címet vagy a témát. De nem jellemző, hogy ilyen szöveg gyakran szerepeljen magán a középszintű. Különbségek az értékelésben is megjelennek a két szint között. A középszinten a nyelvtan még elenyészőbb szerepet kap, mint az emelt szinten. A helyes nyelvhasználat és az autentikusság

5 pontozásában elnézőbb. Az emelt szinten a szóbeli vizsga témái sokkal szélesebb rálátást követelnek a világra, Középszinten inkább a diák saját környezetéből merített témákban kell otthonosan kommunikálni. 8. Az értékelés A as évfolyam már az új rendszerű vizsgára készült, de érdemes megnézni az előző felépítését is, hogy lássuk a változás/fejlődés irányát. Az értékelési szempontoknál már esett szó arról, hogy vannak évközi, úgynevezett belső elbírálású szóbeli feladatok is. Ilyenek lehetnek egy adott téma prezentációja vagy vitabeszélgetések, szerepjátékok stb. Ezek értékelése a már említett szempontok alapján történik. A tanár kiválaszt a két év munkájából hármat, amely a végső jegy 15%-át fogja majd képezni. Szintén szóbeli részből adódik ehhez a 15 %-ot érő beszélgetés, amelyet a 2. év folyamán rögzít a tanár a hanganyagot mp3 formátumban (és küldi az IB Központba moderálásra, hogy ne csak ő értékelje, hanem az IB Központ is, elkerülve így a szubjektivitást). Ez maga a szóbeli vizsga, amely 3 részből áll. Az első részben a diák prezentál egy általa választott témát, a második részben erről beszélget a tanárral, majd a harmadik részben általános témáról folyik a beszélgetés. Ez a szóbeli rész az új vizsgakiírás szerint annyiban módosult, hogy az első részben a tanár által kiválasztott két kép egyike alapján kell beszélni. A kép címe és a hozzá kapcsolódó történet is segíti a diákot az erről tartandó prezentációra való felkészülésben. A 15 perces felkészülés után a diák előadja a 3-4 perces prezentációt, majd ezután még 5-6 percig beszélgetnek is a vizsgáztatóval. Ennek a beszélgetésnek a témája valamilyen formában kell, hogy kötődjön az adott nyelv kultúrájához, és mindenképpen már a tanórán feldolgozottnak kell lennie. Fontos, hogy ennél a tantárgynál nincs külön hallás utáni szövegértés. A tanárnak ezeknél a szóbeli feladatoknál kell meggyőződnie, hogy a diák mennyire teljesíti ennek az alapkészségnek az elvárásait. Ezt a vizsgarészt a tanár ugyanazon szempontok alapján pontozza, mint a másik 3 kijelöltet (amelyeket a 2 év munkájából kiválasztott, és ami a másik 15%-ot képezi). A maradék 70%-ot a diák a végső szerzi meg, az írásbeli feladatokkal, de ezek külső javításon esnek át. Év közben sokszor kérjük a diákokat, hogy írjanak esszét, amelyeket a vizsga kritériumai szerint javítunk, hogy tisztában legyenek ezen elvárásokkal is. 9. A vizsga A vizsga maga 2 fő részre oszlik. Az előbb részletezett szóbeli részből, ami összesen 30%-a a ak, valamint egy írásbeli részből. Mivel itt is friss változások vannak, bemutatom előbb a régi, majd az új rendszert is. Az írásbeli ak 2 nagy része van. Az első rész, az úgynevezett szövegkezelés. Itt a diákoknak 1,5 óra áll rendelkezésükre, hogy 3 szöveget elolvassanak és az azokkal kapcsolatos feladatokat megoldják. Az utolsó különleges, mert itt a diáknak új típusú szöveget kell alkotnia, az eredeti szöveg alapján. (Például egy újságcikk elolvasása után kell naplórészletet írnia, mintha élő szereplője lett volna a cikknek.) Ez a szövegkezelés rész a végső jegy 40 %-a volt. Ez az utolsó feladattípus az új vizsgákon már nem szerepel, hanem ugyanolyan, mint az őt megelőző három. A szerepe is 25%-ra csökken. A második rész, szintén másfél órán át teljesítendő, ahol is 6 feladat közül kell egyet választani. Ez mindig szövegalkotás, ami emelt szinten minimum 400 szavas követelményt jelent. Itt a végső jegy 30 %-a szerezhető meg. Az új vizsgákon ennek is már csak 25%-os szerepe van a végső jegyben. Ezen kívül megjelent egy új írásbeli feladat, amely 20%-ot jelent, ahol a diáknak a második év során felügyelet mellett kell írnia egy szavas fogalmazást, amelyben 100 szavas indoklás,

6 érvelés szerepel. Ez a fogalmazás irodalmi szövegen alapul. Régi rendszer Új rendszer Vizsgarész % Hol szerzi meg a diák? Írásbeli 1. rész (szövegkezelés) Írásbeli 1. rész (szövegkezelés) Írásbeli 2. rész (szövegalkotás) Írásbeli 2. rész (szövegalkotás) Írásbeli 3. rész (fogalmazás érveléssel) 40% 25% 30% 25% 20% a második év során Szóbeli rész (3 kiválasztott órai munka) Szóbeli rész (3 kiválasztott órai munka) Szóbeli rész ( 3-részes vizsgabeszélgetés) Szóbeli rész ( 2-részes vizsgabeszélgetés) 15% 10% 15% 20% a 2 év során dokumentált anyagokból a 2 év során dokumentált anyagokból a második évben a tanár a hanganyagot rögzíti a második évben a tanár a hanganyagot rögzíti ÖSSZESEN MINDKÉT RENDSZERBEN 100% Írásbeli 2. rész (szövegalkotás) 10. Az IB és a magyar rendszer összehasonlítása A magyar emelt szintű nyelvi érettségi szerkezetében hasonlít az IB-hez. A magyar érettségin is van írásbeli és szóbeli rész, de ott egyenlő részben számítanak a végső eredményben. A feladat típusai között is vannak hasonlóak (szövegértés, szövegalkotás, szóbeli beszélgetés általános témákról). A vizsgára való felkészülésben viszont nem sok hasonlóság van. A magyar rendszerben általában egy könyvből, könyvsorozatból készül a diák az érettségire. Természetesen kap kiegészítő feladatokat, de messze nem igazodik a tananyag a diák igényeihez annyira, amennyire az IB-ben igazodhat. A és vizsgafeladatokban is vannak különbségek. A magyar a hallott szöveg értése külön komponens, míg az IB-ben ez csak integráltan, az amúgy is kevesebb százalékot érő szóbeli részben jelenik meg. A magyar rendszerben az írásbelin a nyelvtan is külön vizsgarész, ami az IBben megint csak beleolvad a szövegértésbe. A szóbeli részek lebonyolítása között a hasonlóság dominál, de az értékelési szempontok között nagy eltérések vannak. Ezek zömében a nyelvtani hibák értékeléséből fakadnak. A magyar rendszer sokkal szigorúbb ebből a szempontból. Az IB inkább az autentikusságra, az érvelésre, kommunikációs elemekre helyezi a hangsúlyt. 11. A hosszú esszé Lehetőség van ebből a tárgyból is hosszú esszét írni (4000 szó), amit a tantárgyak jegyeitől teljesen külön értékelnek (ld. külön fejezet). Ez spanyolból azoknak a diákoknak ajánlott, akik szeretnének elmélyülni, kutatni a nyelv egy-egy területén. Az esszét a tanult tantárgy nyelvén kell megírni, témájának e nyelv kultúrájához kell kapcsolódnia. Mivel ez kutatómunka, az értékelés szempontjai között nagyobb súlyúak a kutatás erőfeszítései, mint a nyelvi készségek. Természetesen van nyelvi elvárás is, de magában a jó nyelvismeret nem eredményez olyan magas értékelést, mint egy kicsit döcögős, ugyanakkor alapos utánaolvasást mutató, jobban érvelő esszé.

7 Bár a hosszú esszét ismét külső értékelés bírálja, a tanár terelgetheti a diákot a helyes úton, de csak nagyon kis mértékben. Elláthatja jó tanáccsal, de például belejavítania, akár nyelvtanilag, akár tematikailag, nem szabad. Ez a szöveg teljes mértékben a diák és kutatómunkája eredménye kell, hogy legyen. Így tanulhat meg idegen nyelven idézni, lábjegyzeteket készíteni. Természetesen a diáknak ismernie kell az esszé megírása előtt a fő elvárásokat: témameghatározás (ebben még segíthet a tanár, hiszen fontos, hogy a kutatási témának köze legyen a tantárgyhoz) bevezetés kutatás a téma ismerete és megértése észérvek elemzés megfelelő nyelvhasználat konklúzió referenciák összegzés egységes értékelés Ebből a tantárgyból nemigen szoktak hosszú esszét írni a diákok. Pályafutásom alatt egy diák választotta a spanyolt ebből a célból. Nehéz volt nem irányítani és nem belejavítani a munkájába. Nyelvi szintje magas volt, mert a tantárgyat emelt szinten tanulta, de hosszú esszé írásában és ezen a nyelven való kutatásban nem volt sok tapasztalata. Ennek ellenére a legjobb, A-s értékelést kapta. Gazsó Melinda