Módszertani sokféleség
|
|
- Emil Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Módszertani sokféleség Egyéni anyanyelvi fejlesztés a Hallássérültek Tanintézetében A gyermeki személyiség egyénre szabott fejlesztése a korszerű pedagógia egyik legfontosabb követelménye. Fel kell mérni, hol tart a gyermek fejlődése az adott periódusban, majd ehhez igazodva, az aktuális tudásszintet felhasználva kell továbblépni a tanulási folyamatban. Az egyéni sokszínűséghez történő alkalmazkodás lényeges eleme az oktatásnak, nevelésnek, ám azokban az iskolákban, ahol fogyatékos gyermekekkel foglalkoznak, ezt a követelményt egy pillanatra sem lehet figyelmen kívül hagyni. A módszertani sokszínűség alkalmazásába enged bepillantást nyerni a következő beszámoló, amely a súlyos fokban hallássérült gyermekek egyéni nevelését mutatja be. A súlyos fokban hallássérültek budapesti általános iskolájába (1147 Budapest, Cinkotai út 125.) manapság egyre több olyan tanuló jár, akinél gyakran a hallásveszteség mellett egyéb társuló zavar is jelentkezik. Ilyenek a nyelvi fejlődési zavar, a viselkedési és emocionális problémák, a figyelemzavar, a hiperaktivitás, részképességzavar, melyek külön-külön és együttesen is tanulási nehézséghez vezetnek. Különleges feladatot jelent az egész tantestület számára, ezeknek a súlyos fokban hallássérült és egyéb problémákkal küzdő tanulóknak az optimális ellátása, személyiségüknek minél teljesebb kibontakoztatása. Ennek a munkának a segítésére a as tanévben fejlesztő pedagógusi munkakört alakítottunk ki. Természetesen egy gyerek problémáját egy tanár egyedül nem tudja megoldani, ezért szoros együttműködésre van szükség az egyéni fejlesztő és a tanulóval foglalkozó többi tanár között. Az osztályban oktató pedagógusok foglalkoznak a tananyaggal, tájékoztatnak a tanuló iskolai teljesítményének alakulásáról, a pszichológus, a nevelőtanár segít a szocializációs és emocionális gondok megoldásában, a testnevelőtanár, az általános testi fejlesztés mellett a motoros funkciók, a téri orientáció fejlesztésében vesz rész. Fontos a szülővel való kapcsolat fenntartása, a fejlesztő munkába való bevonása. Ki kell emelnem, hogy speciális helyzetben vagyunk: a súlyos hallássérülés, a változatos társuló zavarok, a kommunikációs csatornák különböző módjai (hangos beszéd, írás, jel, gesztusok, fonomimikai abc) mind-mind fokozzák a nehézségeket. Szinte minden fejlesztendő gyerek egy kihívás. Igyekszünk minden tanulónknak esélyt adni arra, hogy képes legyen önálló életvezetésre, örömöt találjon a hétköznapi életben. Az egyéni fejlesztő foglalkozásokon legfontosabbnak tartom a kellemes légkört, a személyes kapcsolat kialakítását, a tanuló elfogadását, biztatását. Lényeges a változatosság és a kommunikációs képesség folyamatos fejlesztése. A feladatok kidolgozásánál főleg három utat, módszert követek: figyelembe veszem a fejlesztő pedagógia eredményeit, eljárásait, használom a Sindelar-programot és alkalmazom az Affoltermódszerről tanultakat. Az órákat időnként színesítem számítógépes fejlesztő programokkal, egyéb játékokkal. 8 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele február
2 A tanulási zavart, magatartási problémát mutató halló gyerekek megsegítésére a fejlesztő pedagógia sokféle programot ajánl. Ezeket érdemes tanulmányozni, de a feladatok csak részben végezhetők el siket gyerekekkel. A fejlesztő pedagógia általános alapelveit figyelembe kell venni a fejlesztési terv kidolgozásánál. Fontos a tanulók megismerése, a fejlesztési célok meghatározása és a fejlesztési feladatok kiválasztása. A pszichés funkciók célzott fejlesztése alapot ad a tanuláshoz szükséges készségek kialakulásához. A Sindelar-program egy komplex módszer. A vizsgálóeljárás nagy segítséget nyújt abban, hogy felismerjem a tanuló gyenge teljesítménye mögött húzódó részképesség zavart, illetve nyomon tudom követni a gyerek önmagához viszonyított fejlődési szintjének változását. Siket tanulóknál a Vizuális differenciálás, a Vizuális tagolás, a Vizuális emlékezet, a Vizuális szerialitás és a Tériorientáció próbáit szoktam elvégezni. Az értékelő táblázat alapján kiderül, hogy a gyerek mutat-e bizonyos diszfunkciókat a saját profilján belül. A diagnózis után könnyű kijelölni a fejlesztendő területeket. A Tréning programban nagyon jól használható, egyre nehezedő gyakorlatsorok vannak. A mozgásos tevékenységeket, képekkel való manipulálást, rajzolást élvezték a gyerekek a napi 10 perces foglalkozáson. A leghatékonyabbnak ezt az eljárást az 1. és 4. osztály között vélem. Az Affolter-módszer rendkívül jól használható az észlelési zavar terápiájaként. Részt vettem két többnapos tanfolyamon, ahol a Heldstab házaspár továbbképzést tartott a neurogén tanulási zavart mutató, diszfáziás gyermekek terápiájáról. Ismereteket szerezhettünk ennek a módszernek az elméleti hátteréről, illetve a gyakorlati alkalmazásáról. Affolter egy fával szimbolizálja a fejlődést, aminek a gyökere a taktilis információ, ezek a tapasztalatok az alapjai a köznapi problémák megoldásának. A taktilis-kinesztetikus rendszer minden észlelés alapja. A sérült gyökér következményeként fogja fel a kieséseket. A taktilis érzékelés sérülését, mértékét nehéz diagnosztizálni. A teljesítményben jelentkeznek a kiesések. A taktilis észlelési zavar esetén jelentkező, számomra is feltűnő jellemzőket próbáltam összegyűjteni: hiányosak a taktilis információk (két ujjal érint, nyomás ellenállásig) alig figyel fel, vagy túlmozgással reagál új eseményekre hiányzik vagy egysíkú a játéka kevés a gesztus, mimika, de beszédesek a szemei nehezen veszi fel a szemkontaktust képeskönyvek nézegetésénél a részleteket fedezi fel, de a történet nem érdekli jellemző az időbeli és a téri tájékozódási zavar (nehezen késlelteti vágyait, nem tud kivárni, gyakran felborít dolgokat) új dolgok kipróbálásától idegenkedik a teljesítményhatáron, kudarc esetén dührohamot kap, passzivitásba lép problémák vannak a beszédtanulásban hangokra esetleg reagál, de a jelentést nem fogja fel Az Affolter-módszer nem egy előre, részletekbe menően kidolgozott fejlesztési program, hanem olyan eljárás, ahol bizonyos elvek alapján az értelmi képességhez, az észlelés fejlettségi szintjéhez kell igazítani egy problémamegoldó tevékenységet. A foglalkozásokon választunk egy gyerek szintjének megfelelő problémát, tevékenykedünk, majd ezt a realitást, valós Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele febranuár 9
3 helyzetet összekapcsoljuk a nyelvvel (ami lehet beszéd, írás vagy matematika). Fontos megkülönböztetni a valóságot, a szimbólumot (gesztus, szerepjáték, rajz) és a mesterségesen választott jeleket (hangok, betűk, számok). Mindig az értelemmel bíró köznapi világból kell kiindulni. A gyereknek saját magának kell felfedezni a tartalmat, a beszéd jelentését, majd önállóan kell megalkotni a szabályokat. Kiemelnék néhány elvet, amit a gyakorlati munkám során mindig szem előtt tartok. Ezek segítenek az órákra való felkészülésben és a végrehajtásban. 1. A tevékenységek, az anyagok, az eszközök kiválasztásánál a könnyebbtől a nehezebb felé haladás. 2. Segítségnyújtás vezetéssel. A bekötött szemű gyerek kezét hátulról irányítom az érintésben, átfogásban, manipulációban. Így segítek az írásban is. 3. Mindig új vagy hasonló problémahelyzetet kell választani.(egyik alkalom egy pohár tej kétfelé osztása, máskor egy üveg kóla ötfelé osztása). 4. A problémamegoldásban nem az eredmény, hanem az út a fontos. 5. A realitásból kiindulva haladok a szimbólumon keresztül a jel használatig. (Pl. Először letekeri a krém tetejét, megnyomja, krémes a keze, szétkeni a krémet. Lerajzoljuk a történést, majd szóban és írásban is megfogalmazzuk.) Gyakran nem várt érdekes esemény is történik. (Ebben az esetben az erős nyomástól csupa krém lett az asztal.) 6. A tevékenységsorozatok felidézése. Nem mindig tudatosul a gyerekben, amit csinál, ebben kell neki segíteni. Kisebbeknél elég a rajz és néhány mondatértékű szó. (Pl. Aúú fáj! Leesett! Nem.) Nagyobbaknál már összetett mondatokig is el lehet jutni. (A kezemmel nem tudtam összetörni, mert túl kemény a dió héja.) 7. Fejlettebb szinten lehet már a beszédből, írásból kiindulni, és a valóságban ellenőrizni a leírtakat. (Pl. A tea elkészítésének módját önállóan írásban megtervezi a gyerek, számba véve a szükséges anyagokat, eszközöket is.) 8. A leírtakat mindig elolvassuk (a kisebbek ujjal követik a betűket). 9. Összegezve: tapintás, gondolkodás, kommunikáció és dokumentáció legyen minden foglalkozáson. Nehéz a választás, hogy milyen úton, milyen módszerrel haladjunk. A fejlesztő pedagógusnak is szüksége van az állandó fejlődésre, új dolgok megismerésére ahhoz, hogy megtalálja a legcélravezetőbb utat. Várszegi Éda gyógypedagógus 10 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele február
4 Kompetenciafejlesztés a pszichológia segítségével Gondolatok egy műhelymunkához december 17-én az egészségügy, az oktatás és a szociális szolgáltatás szakmacsoportban szakmai alapozó tantárgyakat oktató kollégák számára szakmai bemutatót tartottunk műhelymunka keretében. Felkérésünkre a foglalkozásnak a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium adott helyet. A foglalkozás megtartására az iskola pszichológus tanárát Bobosné Bányai Veronikát kértük fel, aki a 12. B osztály tanulóinak részvételével emlékezetes, a pedagógusok módszertani kultúráját is fejlesztő bemutatót tartott. Az óra a motiváció és az érzelem pszichológiai témakörét ötvözte a kompetenciafejlesztés módszereivel. A humán szakképző iskolákat képviselő résztvevők nagy elismeréssel méltatták a kolléganő szakmai és pedagógiai felkészültségét, amelyet a sokszínű hagyományos és újszerű módszertani kultúrájának felvonultatásával prezentált a diákokkal aktív és kooperatív közreműködésben. Az alábbi sorokban egy tanár kolléga osztja meg az olvasóval gondolatait. A kompetencia alapú oktatás kiemelt helyen szerepel napjaink pedagógiájában. Senki nem vitatja ennek szükségességét, a PISA felmérés óta köztudott a pedagógusok körében, hogy oktatásunknak használható, eszközjellegű tudást kell a diákok számára átadni, megadva a lehetőséget, hogy ezt majd tovább bővíthessék életpályájuk során. Iskolánk, mint humán értékeket képviselő intézmény, mindig kiemelten kezelte a személyiségfejlesztést, a tanuló központú oktatást. Az iskolánkba járó, gyakran hátrányos helyzetű diákokra is jellemző az emberi értékekre való érzékenység, a humán pályák iránti érdeklődés. Szakmai alapozó tárgyaik között tanulják a pszichológiát, amiből egy kiragadott órát láthattunk Dobosné Bányai Veronika kolléganőnk vezetésével. A gyakorló óra a motiváció és érzelem pszichológiai témán keresztül adott jó példát számunkra a foglalkoztatással történő feldolgozásra, a kompetencia fejlesztésére. Kolléganőnk nagyon gazdag módszertani repertoárral rendelkezik, a bemutató órán is sokféle módszert és tanulásszervezési technikát alkalmazott. Megtapasztalhattuk, hogy a cél eléréséhez nagyon sokféle úton módon lehet eljutni, ugyanazt a témát sokféleképpen lehet megközelíteni. A magas szintű tárgyi tudás mellett jól érvényesült a differenciált fejlesztés elve, a differenciált bánásmódban és az értékelésben egyaránt. A tanulói kompetenciák közül a következőknek történt kiemelt fejlesztése: kommunikáció szövegértés információ visszakeresése együttműködés alkalmazkodás önállóság döntéshozatal probléma megoldás Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele febranuár 11
5 A gazdag módszertanra jellemző, hogy a bevezető József Attila versrészlet éppen úgy helyet kaphatott az órán belül, mint a rövid, feszültségoldó relaxációs gyakorlat. Láthattunk csoportmunkát épp úgy, mint táblánál tevékenykedő gyereket. Néhány tanuló szakszerűen elmagyarázta számunkra a stresszoldás bevált módjait. A nehéz fogalmakkal való munka után jutott még egy kis idő megemlékezni a közelgő karácsonyról is. Élményt adott ez az óra a gyerekeknek éppen úgy, mint nekünk, felnőtteknek. Az pedig köztudott a pedagógiában, hogy élményeken keresztül tudjuk a tanulókat megközelíteni, ennek meghatározója pedig a pedagógus személyisége. Sokszor próbáljuk megközelíteni, hogy mitől is lesz hiteles, respektálható egy pedagógus. Ezen az órán sok jó példát láthattunk erre, ahol a tárgyi tudás, a módszertani kultúra szerencsésen találkozott a humán értékekkel. Mint tudjuk, minden pedagógiai törekvés csak annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle, és a pedagógus személyisége az a szűrő, amin keresztül eljut a diákokhoz. Ennek szép példáját láthattuk az órán. Az új iskolát keresed, jó ember? Ott van, vagy ott nincs a te osztályodban, a te órádon, ma nyolctól kilencig, vagy holnapután tíztől tizenegyig. Az új iskola tehát nem különleges intézmény, amely külsőségeivel tűnik ki, hanem az, amelyet korszerű pedagógiai atmoszféra hat át. (Karácsony Sándor) Hagymási Klára Pedagógia szakos tanár Raoul Wallenberg Humán Szakiskola és Gimnázium 12 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele február
6 Kortárs csoportok hatása iskolaváltás előtt és után Az oktató-nevelő munka módszertani eszköztárában a kortársak hatása jól ismert, többszörösen feldolgozott témakör. Számos hazai, eredményes példát találhatunk mind az általános iskolai, mind a középiskolai gyakorlatban. Gondoljunk csak a drogprevenciós önkéntesekre, vagy a DŐK mozgalom keretében végzett számos akcióra. Ismerünk ugyanakkor sajnos túl sok negatív példát is ebben a vonatkozásban. A kortársak hatásának mechanizmusával, a befolyás helyes irányba terelésével pedagógusok, kutatók, orvosok, szociológusok hada foglalkozik. Az alábbi példa olyan módszert mutat be, ahol heterogén korcsoportú gyermekek együtt tanulása valósul meg, leképezve ezzel a családi szocializációs mintát, támaszkodva annak pozitív hatásaira. Ezt a nevelési mechanizmust a pályaorientáció támogatására is fel lehet használni. Egy példa Európából. A tanulók intézményes nevelése és oktatása már gyerekkorban, pontosabban az óvodában elkezdődik. Ezt követően gyakran jelenthet törésvonalat az iskolába való átmenet. Az alapvető, a gyermeki kíváncsiságon túlmutató tudásvágyat illetve a tanulnivaló elsajátításának mikéntjét a gyerekek az alsó tagozatban kezdik igazán alkalmazni. A felső tagozat inkább a módszerek elmélyítésének, a résztechnikák finomításának ideje. Mire a gyermek középiskolába kerül, a tanulásmódszertan - mely napjainkban kiemelt szerepet kap, különösen a nulladik, azaz a nyelvi előkészítő évében - az újabb, az adott korcsoportnak megfelelő technikák megismerésén túl a tudatos rendszerezés és a módszerek ismételt finomításának időszaka. Visszatérve a kezdetekhez: az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentessé tétele kulcsfontosságú. Feltűnő, hogy azok a gyerekek, akiknek - nagyobb testvérük révén - sok iskolai információ már kisebb korukban rendelkezésre áll, sokkal könnyebben veszik az akadályt? Európa országaiban az oktatásügy régóta foglalkozik a fenti problémával, és néhány érdekes, vélhetően követendő módszert dolgoztak ki e kérdéskörben: Az óvoda, amelyik különböző nevelési csoportokba sorolja a kisgyermekeket (leggyakrabban ez a kor szerinti szelektálás). A legnagyobbak közül kerülnek ki alapos, több hónapos vizsgálódást követően - az iskolaérettek, akik az első osztályt elkezdhetik. (nem mindenütt ismert az iskola előkészítő intézménye.) Eddig nincs is különösebb újdonság a hazai gyakorlathoz képest, sőt, az is hasonlóságot mutat, hogy a kisiskolások jó része nem hazamegy a délelőtti tanítást követően, hanem a mi iskolaotthonos rendszerünkhöz hasonló foglalkozást biztosítanak számukra. Példánkban a szülők egy kicsit másfajta napközis foglalkozást is választhatnak a nálunk ismert, hagyományos iskolai napközi vagy iskolaotthon mellett. Eszerint kisbusz várja a diákokat tanítás után, amely egykori óvodájukba viszi a kicsiket. Az óvodákban tehát délutánonként összejön a hajdani óvodás csoport a különböző iskolák Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele febranuár 13
7 elsőseiből, s kezdődik az iskolai feladatok feldolgozása, természetesen hozzáértő pedagógus irányításával. Miután a tananyag a különböző iskolákban nagyjából hasonló, s az egykori óvodástársak szinte versengnek, hogy ki oldja meg jobban, szebben a feladatokat. A játékos számonkérést követően a kisdiákok visszasétálhatnak azokhoz a társakhoz, akikkel az előző évben még egy óvodai csoportban voltak. Az óvodások látják, hogy a nagyok milyen komolyan tanulnak (szeparáltan teszik ezt, de azért megközelíthetőek, amennyiben a kicsik nem zavarnak), felnéznek rájuk, tekintélyük van előttük, a kisebbek fülelnek, sok mindent ellesnek a nagyoktól. Hasonlóképpen, mint ahogyan azoknál a családoknál történik, ahol a kisiskolás tanulását figyelve a kistestvér saját elhatározásából kóstol bele az iskolai tudnivalókba. (Ki ne hallott volna olyan történeteket, hogy a megtanulandó verset a fogékony kistestvér előbb fújta, csak hallás útján megjegyezve azt, mint a nagyocska!) A tanulás után közös játék következik, ahol az iskolások szinte minden esetben konkrét feladatokat kapnak, melyek lényege: valamire megtanítani a kicsiket, ügyelni rájuk, hiszen ők már a nagyok. Természetesen az óvónők irányító tevékenységét és aktív jelenlétét nem helyettesítik az iskolások, de óhatatlan, hogy ne erősödne bennük a felelősségérzet a kisebbek, a még ovis korúak iránt. A másik hozadéka a módszernek, hogy a játékos formában, a kisebbek felé átadott tudással nem csak a kicsik okulnak, de azáltal, hogy a megtanultakat elmondja, netán magyarázza a nagyobb gyermek, az ő tudása is ösztönösen kontrolálódik. A gyerekek mesélnek az iskoláról, nem csak tananyagot, de történeteket, így az ovisoknak jó ismerőse lesz ismeretlenül - a tanító néni, az iskolai doktor bácsi vagy a gyógytornász. A visszajárás négy évig tarthat, ezt követően már csak az iskola ad helyet, keretet az intézményes délutáni tanulásnak. A módszer szülők és pedagógusok egyöntetű véleménye alapján kedvelt és hatékony. Ha a finanszírozás oldaláról vizsgáljuk a kérdést: a gyermekek számában nincs változás, csak máshol töltik a délutáni tanulás idejét, így humán erőforrás tekintetében sincs plusz igény; átképzéssel és a munkakörök illetve az infrastruktúra minimális átcsoportosításával másutt is megoldható a módszer alkalmazása. A szolgáltatások példánkban minden esetben térítéskötelesek, a szülőknek nagyjából ugyanannyit kell fizetni a napközi és a kapcsolódó étkezési szolgáltatásért, akár az óvoda, akár az iskola nyújtja azt. A példára felfigyelt és figyelmünkbe ajánlotta Szentkirályi Andrea közgazdász, MFFPPTI szaktanácsadó, a Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola tanára, aki napi gyakorlatában tapasztalja, hogy középiskolás korosztályunk nem tud élni a játékos módszerek adta lehetőségekkel, még abban az esetben sem, ha azt a pedagógus szívesen és gyakran alkalmazza, vagy alkalmazná. Miért? Talán, mert nem tanultak meg gyermekeink sok más mellett játszani, no meg játszva tanulni sem. Tizenévesen pedig már egyre kevésbé tudják elsajátítani ezt a képességet. A minta, különösen pedig a kortárs minta az egyik legnagyobb hatású tudat és magatartásformáló erő. Megfontolandó lehet az idősebb, már felsős, vagy középiskolás tanuló visszaterelése az alsóbb évfolyamokba, amelyekben azok az érdeklődés felkeltésével a tudásvágy, a választandó hivatás, pályakép, önismeret kérdéseiben segíthetik, orientálhatják az utánuk következő évfolyamok tanulóit. 14 Mérei Ferenc Fõvárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet hírlevele február
A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon
ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló
RészletesebbenA DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék
Készült a Tartalomfejlesztési és. a Híd csoport anyagai alapján. A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag Tartalomjegyzék 1. A program szükségessége és jogi háttere 2. Célcsoportok 2. 1.
RészletesebbenPedagógiai Program 2013
Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenAZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE
1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának
RészletesebbenA KEREKEGYHÁZI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA MÓDOSÍTÁSA
A KEREKEGYHÁZI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA MÓDOSÍTÁSA Készítette: Hallainé Kis Mária Tartalomjegyzék Oldalszám Általános rész 3 Az intézmény adatai 3 I.
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez
KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Negyedik, javított kiadás Oktatási Hivatal Kiegészítés
RészletesebbenARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM
ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv
PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szolnok II. kötet Helyi tanterv 1 Hetedik kiadás KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KONSTANTIN
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER
Itsz.:III-476/2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Pedagógus Elvárás Rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport 1. Pedagógiai módszertani
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre
ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart
RészletesebbenÁrpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV
MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.
RészletesebbenKIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A
KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A Tel: 96/242-611 96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.hu Beszámolót készítette: Boros Imréné intézményvezető
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM
PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:
RészletesebbenÉpítőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.
A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.
RészletesebbenÚtmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: "Képes segíteni a tanulók iskolai tanulmányi munkáját, a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek
RészletesebbenA GREGOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A GREGOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Kevésbé fontos az, hogy mit tanulnak az iskolában, mint az, hogy hogyan tanulják Mert az iskola ne nyújtson szakszerű rutint, hanem következetes,
Részletesebben1. Pedagógiai módszertani felkészültség
1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik
RészletesebbenNevelési program 2013. Makó
2013. Nevelési program Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Makó Tartalom Bevezető A pedagógiai program
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenEsztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja
A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenIMIP értékelés 2009/2010. Összefoglaló A fenntartó minden intézményre vonatkozó elvárásainak teljesülése intézményünkben
IMIP értékelés 2009/2010. Összefoglaló A fenntartó minden intézményre vonatkozó elvárásainak teljesülése intézményünkben A 2009/2010. tanévben az ÖMIP-ben megfogalmazott fenntartói elvárásokat beépítettük
RészletesebbenPedagógiai Programja
Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány,2013.03.26. Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató
RészletesebbenNévadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való
Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha
RészletesebbenBALLA KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA CSÉVHARASZT
A BALLA KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA CSÉVHARASZT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Összeállította: Malik Károly igazgató BEVEZETŐ Az iskola hivatalos neve: Balla Károly Általános Iskola Csévharaszt /2002.09.01 óta/ Az iskola
RészletesebbenDIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA
A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő
RészletesebbenTáncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...
A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka
RészletesebbenPALOTÁS GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA
Tartalomjegyzék AZ ISKOLA KÖRNYEZETE NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 1.1. Pedagógiai alapelvek 1.2. A nevelő-oktató
RészletesebbenKerettanterv a szakiskolák számára
1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze
RészletesebbenA Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március
A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Készült: 2013. március 1 1 NEVELÉSI PROGRAM... 4 2 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 29
RészletesebbenHelyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv
Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv 1 IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív
RészletesebbenPedagógiai program. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16. A nevelőtestület elfogadta: 1998.
Pedagógiai program A nevelőtestület elfogadta: 1998. február 10-én Módosította: 2001. április 27-én, 2001. november 26-án, 2004. május 28-án és 2005. augusztus 30-án 2007. február 2-án 2007. november 30-án.
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb
RészletesebbenKémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:
A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai
Részletesebben7. Hitoktatás egyéb gyakorlati kérdései
7. Hitoktatás egyéb gyakorlati kérdései II. A hitoktatás mai helyzetelemzése a. A hittanórák időpontjával kapcsolatos kérdések A közoktatási intézményekben (óvodákban, általános iskolákban) törvény által
RészletesebbenMatematika 9. évfolyam
I. Vezetői összefoglaló Matematika 9. évfolyam A tankönyv a megkérdezett pedagógusok többségének nem nyerte el a tetszését. A pedagógusok fele egyáltalán nem szeretne a jövőben a tankönyvből tanítani,
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...
RészletesebbenSzéplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.
Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró
RészletesebbenA TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013.
A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013. Gyomaendrőd Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4. 1. Az óvoda adatai 5. 2. Az óvoda bemutatása 6. II. Az integráció elméleti megközelítése 7. 1. Gondolatok
RészletesebbenNeumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program
Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4
RészletesebbenDigitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő
1 Digitális matematika taneszközök a hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában Szerző: Huszka Jenő 2009 1 2 Digitális pedagógia, digitális tananyagok Digitális pedagógia: minden olyan hagyományos (instruktív)
RészletesebbenSzentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa
Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A nem szakrendszerű oktatás általános iskolák 5. évfolyamán történő bevezetésének tapasztalatai,
RészletesebbenGYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
1 GYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Az integrációs referencia intézményi gyakorló iskolai rendszer fenntartható modelljének kidolgozása. A gyakorlóiskolává válás feltétele
RészletesebbenSIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok...
RészletesebbenT A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM
T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka
RészletesebbenTISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM
TISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM Többszörösen átdolgozott változat Csupán két dolog van, amit gyermekeinknek, tanítványainknak adhatunk: a gyökerek és a szárnyak. (Lactantius) KÉSZÜLT: AZ ÓVODAI NEVELÉS
RészletesebbenVALÓSÁG. Nem harap az énekóra sem Interjú egy mentortanárral
VALÓSÁG Az alábbi interjúkból a pedagógus életút két állomásáról kaphatunk képet, egy mentortanár és egy pályakezdő pedagógus véleménye alapján. A beszélgetések főként a pedagógussá válás kezdeti szakaszáról,
RészletesebbenPedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató
Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató
RészletesebbenMAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM
MAGYAR HAJÓZÁSI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Navigare necesse est... Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
RészletesebbenHUMÁN MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE
HUMÁN MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE FELSŐ TAGOZAT 2015/2016 Készítette: Tereminé Horváth Ildikó munkaközösségvezető Nyírtelek, 2015. szeptember 06. A humán munkaközösség 2015/16-os tanévre szóló munkatervének
RészletesebbenÉrvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja
1 Érvényes: 2012.09.01-től A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 2012 2 Intézményvezetői köszöntő Tisztelt Érdeklődő! Ön a veszprémi Jendrassik (György) Venesz (József)
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenHAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GÖDÖLLŐ 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 2 A gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola bemutatása... 3 Nevelési program... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató
RészletesebbenPedagógiai Program (Nevelési Program)
Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport
RészletesebbenPedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola
Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1
RészletesebbenSzerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Tehetségpont
Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Tehetségpont módszertani pályázata Készítette: Szabóné Sallai Judit tanító Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda Taktakenéz Az emberi tehetség parányi lámpa, mely
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,
RészletesebbenBESZÁMOLÓ a 2011/2012. tanévi munkáról
PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 9142 RÁBAPATONA, SZENTHÁROMSÁG TÉR 1. BESZÁMOLÓ a 2011/2012. tanévi munkáról Készítette: Márkus Gusztáv igazgató Rábapatona,
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok
VIZUÁLIS KULTÚRA Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez,
RészletesebbenA kommunikációs készség fejlesztése Beszámoló a TÁMOP-3.1.6-11/3-2011-0004 pályázati programja 2012-2013 tanévi megvalósításáról
A kommunikációs készség fejlesztése Beszámoló a TÁMOP-3.1.6-11/3-2011-0004 pályázati programja 2012-2013 tanévi megvalósításáról Pályázati programunk három nagy területe közül kettő azoknak a gyermekeknek
RészletesebbenCSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Preambulum A Csertán Sándor Általános Iskola személyiségközpontú és gyermekközpontú intézménynek vallja magát, nagy súlyt helyez a gyermekek
RészletesebbenArany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete
Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.
RészletesebbenA BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010.
A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. 1 A Barcsay Jenő Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítása 2010. május
RészletesebbenANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült
ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának
RészletesebbenSokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja
Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának
RészletesebbenA Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.
A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző
RészletesebbenIntézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács)
Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Intézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács) 1. Bukások tantárgyankénti
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. 1 4. Célok és feladatok
VIZUÁLIS KULTÚRA 1 4. Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez,
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok
VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak
RészletesebbenNyírteleki Általános Iskola MUNKATERV REÁL MUNKAKÖZÖSSÉG ALSÓ TAGOZAT 2015/2016. Készítette: Bagolyné Takács Enikő munkaközösség vezető
Nyírteleki Általános Iskola MUNKATERV REÁL MUNKAKÖZÖSSÉG ALSÓ TAGOZAT 2015/2016 Készítette: munkaközösség vezető "Amikor a fiadat oktatod, a fiad fiát is oktatod." /Talmud/ I. REÁL MUNKAKÖZÖSSÉG HELYZETELEMZÉS,
RészletesebbenGyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban
Gyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban A kötet a Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban elnevezésű, TÁMOP-4..2.B.2-3/-203-004 azonosító jelű
RészletesebbenMUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924
MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Az iskolai munkatervet 2012. augusztus
RészletesebbenERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenI. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17
Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 I.1. Az iskola adatai 4 I.2. Az intézmény alaptevékenységei 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 III. 1. Az iskola története
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.
2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ
Részletesebbengyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi
RészletesebbenKUNHEGYESI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA
KUNHEGYESI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 5340 Kunhegyes, Kossuth Lajos u. 64 /Fax: 59/325-230 E-mail: reftitk@kunhegyes.hu A KUNHEGYESI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010-2014 186 Tartalomjegyzék
RészletesebbenIntézményi Önértékelés
Intézményi Önértékelés Pedagógus, vezető, Intézmény elvárások Belső Ellenőrzési Csoport 2015. szeptember 30. Készítette: BECS és Erdei Gyula igazgató Kompetencia A pedagógusra vonatkozó intézményi elvárásrendszer
RészletesebbenMotiváció hátrányos helyzetűek körében. Oktatói segédanyag és feladatgyűjtemény
Motiváció hátrányos helyzetűek körében Oktatói segédanyag és feladatgyűjtemény Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Szenczi Beáta Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenTanterv az erkölcstan 1-4.
Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenSikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez
Sikeres oktatási és nevelési utak Ajánlások az átmenetek szervezéséhez 2. RÉSZ: Alsó tagozatból felső tagozatba és általános iskolából középiskolába 2 Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen Ungarndeutsches
Részletesebbena 2014-es év beszámolója
Şcoala Generală pentru Naţionalitatea Română, Grădiniţă Chitighaz, str. Úttörő nr. 89 Telefon,fax: 66/250-052 web:www.romansulioviketegyhaza.hu Kétegyházi Román Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda 5741
RészletesebbenSzent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi tanterv Nem szakrendszerű tanterv
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...2 1.1 Jogi szabályozás...2 1.1.1 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény... 2 1.1.2 A NAT (243/2003. Korm. rendelet) vonatkozó szabályozási elemei... 3 1.2 A nem szakrendszerű
RészletesebbenTiszaújváros Önkormányzatának közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terve (Intézkedési terv) 2007-2012
1. melléklet Tiszaújváros Önkormányzatának közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terve (Intézkedési terv) 2007-2012 A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA A
RészletesebbenBalassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014.
Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS... 10 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI,
RészletesebbenERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok
ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak
RészletesebbenNagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola HÁZIREND. OM: 030096 Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola 2421 Nagyvenyim Fő u. 16.
Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola HÁZIREND 2013 OM: 030096 Nagyvenyimi Kossuth Lajos Általános Iskola 2421 Nagyvenyim Fő u. 16. 2 TARTALOM A házirend célja és feladata... 3 A házirend hatálya...
RészletesebbenDIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja
DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési
RészletesebbenII. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola
II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 3170 Szécsény, Rákóczi út 90. Tel/Fax: 06-32-372-490 Web: www.rfszkki.sulinet.hu E-mail: rfszkki@gimn-szecseny.sulinet.hu
RészletesebbenVezetői pályázat. Készítette: Kukainé Békési Emese Baross Gábor Általános Iskola. Emberi Erőforrások Minisztere
Vezetői pályázat Készítette: Kukainé Békési Emese Baross Gábor Általános Iskola Pályáztató: Emberi Erőforrások Minisztere Benyújtás helye: KLIK XXII. Tankerülete 1221 Budapest, Kossuth Lajos utca 24. Pályázati
RészletesebbenPedagógusok ellenőrzése
Pedagógusok ellenőrzése Ellenőrzött pedagógus neve: Ellenőrzést végző tanfelügyelő neve: Segédanyag Terület, tartalom 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1 Milyen a módszertani felkészültsége? Intézményi
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága
BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával
Részletesebben2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről 1
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1 A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek
RészletesebbenGyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató
RészletesebbenÖsszefoglaló jelentés. Szikszai György Református Általános Iskola. működésének. szakértői ellenőrzéséről
Összefoglaló jelentés a Szikszai György Református Általános Iskola 6900 Makó, Szikszai utca 4. működésének szakértői ellenőrzéséről Készítette: Szegedi György közoktatási szakértő SZ024539 2012. november
Részletesebbenszövegértésük, az átlagosnál gyengébb a kommunikációs képességük, kevés támogatást, biztatást kapnak a szülői háttértől. Mindezek tükrében az
IDEGEN NYELV A szakiskolai program keretében a 9 11. évfolyamban minden tanuló számára kötelező egy idegen nyelv tanulása. A hatékonyság szempontjából célszerű azt a nyelvet választani, amellyel való ismerkedést
RészletesebbenBelső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás
Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső
RészletesebbenMihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja
Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...
Részletesebben