Az informatika tárgy oktatásának folyamata. Dr. Nyéki Lajos 2015

Átírás

1 Az informatika tárgy oktatásának folyamata Dr. Nyéki Lajos 2015

2 Az oktatási folyamat fogalma Oktatási folyamat - az a folyamat, amelynek során az egyes tantárgyak éves vagy több éves tananyagának feldolgozására kerül sor. Az oktatás folyamatában különböző didaktikai fő feladatokat oldunk meg, figyelembe véve mind a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét, mind pedig az informatika tantárgy sajátos vonásait.

3 Az oktatási folyamat fogalma A didaktikai fő feladatok a tanítási-tanulási folyamat ismétlődő mozzanataihoz: - a motivációhoz; - a tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezéséhez; - az ismeretek megszilárdításához; - az ismeretek gyakorlati alkalmazásához; és - az ellenőrzéshez és értékeléshez kapcsolódnak.

4 Az oktatási folyamat fogalma Az informatika tantárgy tanítási-tanulási folyamata a didaktikai fő feladatok megoldásának folyamata. A didaktikai fő feladatok számos variációban jelentkeznek, tehát a tárgyalási sorrendjüket nem szabad merev sablonként és kizárólag lineárisan értelmezni.

5 A motiváció szerepe Az ismeretszerzésben különös jelentősége van a belső indítékoknak, a megfelelő motivációs bázis kialakításának, hiszen motiváció nélkül nincs eredményes tanulás. Az érdeklődés és a figyelem felkeltése és fenntartása, a tanulásnak az oktatás eszközeivel való motiválása olyan alapvető didaktikai feladat, amelyet az egész oktatási folyamatban szem előtt kell tartani.

6 A motiváció szerepe A szakképzésben a tanulók a szakmai tantárgyakban jobb eredményeket érnek el, mint a közismereti tárgyakban. A nagyobb eredményesség a választott pálya iránti érdeklődéssel magyarázható. Az informatika tantárgy közismereti és szakmai orientációs tárgy is egyben, ezért a tanulók érdeklődése eleve nagyobb iránta, mint a többi közismereti tárgy iránt.

7 A motiváció szerepe A nyomdatechnikailag jól kivitelezett, színes, problémákat felvető tankönyv motivációs tényezőként jól használható. Az informatika oktatásában a szakközépiskolák számára írt tankönyvekre általában nem támaszkodhatunk. Az év eleji tanulói motiválás során ezért elsősorban a választott pálya iránti érdeklődésre építhetünk.

8 A motiváció szerepe A tanítás során egy-egy új témakörre áttérve az új témakörbe való beilleszkedés, az átállás biztosításához van szükség a tanulói érdeklődés felkeltésére. Ilyenkor rámutathatunk a témakörnek a mindennapi élet, a szakmai gyakorlat szempontjából való fontosságára (pl. a tömörítés és a vírusmentesítés).

9 A motiváció szerepe A motiváció problémája leggyakrabban az egyes tanítási órákon jelentkezik. Az érdeklődés felkeltésére az óra témája is alkalmas lehet, ha az problémafelvetést tartalmaz. Motiváló hatású a koncentrációs lehetőségek kihasználása (üzemlátogatás, szakmai gyakorlat tapasztalatai, a tantárgy addig tanult témakörei vagy más tárgyak vonatkozásában).

10 A motiváció szerepe Az érdeklődés felkeltésében és fenntartásában jelentős szerepe van a tanári személyiségnek, a kedvező tanár-diák viszonynak. A következetes, jóindulatú, de teljesítményt igénylő, igazságos tanári személyiség kedvező feltételt jelent a tanulásban.

11 A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése Az oktatás folyamatában az érdeklődés felkeltése után a tanítási anyaggal való megismerkedés következik. A megismert tények, technológiai eljárások, folyamatok elemzésétől juthatunk el a tanítási-tanulási folyamat egyik legfontosabb mozzanatához, az általánosításhoz, a fogalmak kialakításához.

12 A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése Az ismeretszerzés három alapvető, ismétlődő mozzanata: - A tények megfigyelése; - Az analízis, és - A szintézis. A tényanyagnak a tanulók elé tárása kétféleképpen történhet: - Közvetlen tanulói megfigyelés útján; - Közvetett tanulói megfigyelés formájában.

13 A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése A szemléltetéssel szembeni követelmények: - Világos legyen, hogy mit kell megfigyelni. - Lehetőleg a teljességre törekedjünk. - A megfigyelés épüljön a korábban szerzett ismeretekre. - A megfigyelés céltudatos, tervszerű és rendszeres legyen (az ún. AV hatás). - Gondoskodni kell a megfigyelések szakszerű, szóbeli megfogalmazásáról is.

14 A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése A megfigyelés során különös jelentősége van a figyelemnek. Az önkéntelen figyelem elsősorban a tárgy érdekességéből származik. Nem minden tananyag érdekes. A tanulóknak a kevésbé érdekes dolgokra is figyelniük kell, mégpedig tudatos figyelemmel. Ezt a tanulás motiválása útján érhetjük el.

15 A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése A konkrét tények megismertetése során a megfigyeléshez és az ezt követő elemzéshez szükségszerűen kapcsolódik a megfigyelés eredményeinek megfogalmaztatása. A tiszta, világos fogalmak kialakítása érdekében igen lényeges a helyes képzeteknek szemléltetés, magyarázat, tanári vezetéssel folyó megbeszélés révén való létrehozása.

16 A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése Az oktatási folyamat másik visszatérő eleme az analízis, a megismert tények, a tapasztalatok részekre bontása, elemzése. A tények elemzése során nagy jelentősége van a tanár és a tanulók együttműködésének, együttgondolkodásának. Ebben meghatározó szerepet töltenek be a tanár kérdései.

17 A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése Az analízis elvégzése után a részeket ismét egésszé állítjuk össze, azaz a szintézis műveletét végezzük el. Az ismeretszerzésnek ebben a fázisában alakulnak ki a tanulókban a fogalmak, és ezekre támaszkodva válik lehetővé nagyobb összefüggések, törvények, szabályok elsajátítása.

18 A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése Az általánosítás, fogalomalkotás szakaszában mind az indukció, mind a dedukció művelete megfigyelhető. Indukció révén jutnak el a tanulók az egyes tantárgyak szabályaihoz, törvényszerűségeihez. Dedukció révén ismerik fel a tanulók, hogy az adott feladat, probléma megoldása során mely tanult szabályt, előírást kell alkalmazniuk.

19 A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése A dedukció és az indukció szorosan kapcsolódik egymáshoz. A valóságban a dedukciót mindig megelőzi az indukció, csak esetleg nem az adott foglalkozáson belül. Az ugyanis magától értetődő, hogy a szabály érvényesülésének felismerését meg kell, hogy előzze a szabály elsajátítása.

20 A tanulók ismeretszerző tevékenységének megszervezése A tényanyag megismertetése, az analízis és a szintézis általában nem válik el élesen egymástól. A három mozzanat szétválik akkor, ha a tények bemutatása film, videofelvétel, vagy tanulmányi kirándulás keretében történik. Oktatói magyarázat esetén az említett mozzanatok nem szoktak élesen elkülönülni.

21 Az ismeretek megszilárdítása Az oktatási folyamat következő eleme az ismeretek megszilárdítása, rögzítése. A tanárnak ugyanis mindig a már eddig tanultakra kell építenie az új ismereteket. A megszilárdítás főbb formái: - az elsődleges rögzítés; - az otthoni tanulás; - az ismétlés.

22 Az ismeretek megszilárdítása Az elsődleges rögzítés a lényeg kiemelésére irányul táblai vázlat, logikai felosztás és szóbeli megszilárdítás segítségével. A szavakban való megfogalmazás a már meglévő ismeretekre támaszkodva a fogalmak tisztázására készteti a tanulót. A táblai vázlat és a szóbeli kifejtés együttes alkalmazása elősegíti a megszilárdítást.

23 Az ismeretek megszilárdítása A tanítási órán az ismeretek megszilárdításában fontos a részösszefoglalással való rögzítés, ezt szakaszos rögzítésnek is szokás nevezni. Ilyenkor elsősorban azokat a lényeges jegyeket emeljük ki, amelyek az általánosításhoz szükségesek. A részösszefoglalás általában tanári lényegkiemeléssel vagy kérdezéssel történhet. Ha a vonatkozó tananyag terjedelme lehetővé teszi, akkor feladatmegoldás is elképzelhető.

24 Az ismeretek megszilárdítása Elsődleges rögzítésnek tekinthető az óra végi összefoglalás, ismétlés, rendszerezés is. Ezzel a rögzítésen túl még azt is eldönthetjük, hogy milyen szinten értették meg, illetve sajátították el a tanulók a tananyagot. Az óra végi összefoglalás történhet tanári összegzéssel, kérdezéssel vagy akár feladatmegoldással is.

25 Az ismeretek megszilárdítása A megszilárdítás második lépcsője az otthoni tanulás (másodlagos rögzítés). A tanórán elhangzott tananyag illetve a megfigyelésből szerzett tapasztalatok felidézése a tanulók írásbeli feljegyzései alapján. A tankönyvek, illetve a számítástechnikai szakkönyvek szövegének tanulmányozása. A házi feladatként végzett gyakorlás.

26 Az ismeretek megszilárdítása A megszilárdítás harmadik lépcsője az oktatás folyamatában az ismétlés. A tantervi órakeret egy részét célszerű erre fordítani. A rögzítés befejező fázisaként kap helyet a témakör végi, illetve az év végi ismétlés. Az ismétlés általában tanári kérdezéssel, vagy rendszerezést igénylő feladatmegoldással valósul meg.

27 Az ismeretek megszilárdítása A megszilárdítás különböző lépcsőinél a tanár irányító szerepe eltérő módon érvényesül. Az elsődleges rögzítés során a tanári irányítás a legintenzívebb. A tanár logikus vázlata az otthoni tanulásnak, mint másodlagos rögzítésnek az alapjául is szolgál. Az ismétlés során a tanár irányító szerepe újra előtérbe kerül.

28 Az ismeretek gyakorlati alkalmazása A gyakorlatban való alkalmazni tudás az ismeretek elsajátításának igazi próbaköve. Az ismeretek gyakorlati alkalmazhatósága feltételezi azok megalapozott, tartós és tudatos jellegét. Az ismeretek gyakorlati alkalmazása, illetve az erre a célra szolgáló gyakorlás révén alakítjuk ki a különböző jártasságokat és készségeket.

29 Az ismeretek gyakorlati alkalmazása A gyakorlati alkalmazás feladattípusai: - Készségek beidegzésére szolgáló feladatok (pl. a számítógép és különböző perifériái kezelése); - Önálló megoldást kívánó feladatok (pl. adott programozási feladat folyamatábrájának elkészítése); - A közvetlen gyakorlati munkával kapcsolatos feladatok (pl. mágneslemez formázás, vírus-mentesítés, adatbázis-kezelés, stb.); - Az ismeretek gyakorlati alkalmazását igénylő felismerési feladatok (pl. adott programszövegben a hibás részletek megkeresése).

30 Az ismeretek gyakorlati alkalmazása A pedagógiai irányítás és a tanulók önállósága közötti ellentmondás:

31 Az ismeretek gyakorlati alkalmazása A gyakorlás során a tanár a tanulók önálló munkájára épít, számít a tanulók önellenőrzésére, saját munkája eredményességének vizsgálatára nevelői ellenőrzést alkalmaz. A tanulók önellenőrző képessége csak folyamatosan alakul ki, a nevelői ellenőrzés kezdetben a tanulói önellenőrzés pótlására, kiegészítésére is szolgál.

32 A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése A tanítási-tanulási folyamat minden egyes mozzanatát át kell szőnie a tanári ellenőrzésnek. Az ellenőrzés biztosítja a tanári munka tudatosságát, és fejleszti a tanulói önellenőrzést. Az ellenőrzés és az ezt követő értékelés mind a tanár, mind a tanuló számára visszacsatolást (például megerősítést) biztosít.

33 A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés során a tanulók különböző fejlettségi mutatóit vizsgálhatjuk: - Emlékezetbeli teljesítményeiket; - Gondolkodásukat, valamint - Ismereteik gyakorlati alkalmazását, a jártasságok és készségek kialakulását.

34 A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés formája lehet: - szóbeli; - írásbeli, illetve - gyakorlati jellegű. Az ellenőrzésnek mindig kapcsolódnia kell az értékeléssel, a megfelelő tanulói aktivitás, illetve előrehaladás biztosítása érdekében.

35 A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése A szóbeli ellenőrzés általában feleltetés révén valósul meg. A feleltetés történhet a felszólított tanuló helyén, a táblánál, illetve körkérdéses formában. A szóbeli feleltetést célszerű összekapcsolni tanulói értékeléssel, illetve önértékeléssel is.

36 A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése Az írásbeli ellenőrzés általában röpdolgozat vagy ún. nagy dolgozat formájában valósul meg. Előnye a tömeges jellegében van, viszont az írásos forma kizárja a tanári közbekérdezés lehetőségét. Egy vagy több tanuló a táblánál is oldhat meg eltérő típusú feladatokat.

37 A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése Az írásbeli ellenőrzés a gyakorlatban sokszor kapcsolódik gyakorlati feladatok számítógépen való megoldásához. A programozás tanítása során a dolgozatok általában két részből állnak: van egy elméleti feladatsor és vannak gyakorlati feladatok. Ilyenkor a dolgozatok beszedése is két lépcsőben történik, két külön, előre megadott időpontban.

38 A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése A számítógép-kabinetben elérhető helyi hálózat lehetőséget biztosít a számítógépes feleltetés alkalmazására. A Moodle keretrendszer lehetőséget biztosít a feladatok elemzésére is. A számítógépes feleltetés nagy előnye a tömeges jellegében van, valamennyi jelenlevő tanuló felkészültségéről képet tudunk alkotni.

39 A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése A gyakorlati ellenőrzés gyakorlati feladatok megoldásának ellenőrzésére szolgál. Ezt általában számítógéppel célszerű elvégezni. Jól működő helyi hálózat esetén a feladatokat a hálózaton keresztül célszerű kiadni. Gondoskodni kell arról, hogy a feladatok megoldása közben a tanulók ne tudjanak egymással és a külvilággal kommunikálni.

40 A tanulók tudásának ellenőrzése és értékelése Az értékelés lehetséges formái a szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés és az osztályozás. A szóbeli szöveges értékelés elsősorban a szóbeli feleletek tanári illetve tanulói minősítésére szolgál. Az írásbeli szöveges értékelés főleg a dolgozatok és az írásbeli feladatok esetében fordul elő. A szöveges értékelést általában osztályozás kíséri. A típushibák és a helyes megoldás ismertetése.