ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék"

Átírás

1 Bevezetés ezetés a kőzettanba 3.. A Föld belső felépítése Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék szoba, geology.elte.hu ://petrology.geology.elte.hu/ Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 1/78 Bevezetés ezetés a kőzettanba - tematika 1. Mi a kőzet? Milyen információk bújnak meg a kőzetekben? Hogyan vizsgálhatók a kőzetek? Legfontosabb kőzettípusok Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 2/78 1

2 Bevezetés ezetés a kőzettanba - tematika 2. Mióta vannak kőzetek? A Naprendszer kőzetei - meteoritok A Föld kialakulása Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 3/78 Bevezetés ezetés a kőzettanba - tematika 3. A Föld öves szerkezete Lemeztektonikai környezetek és kőzettípusok Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 4/78 2

3 Utazás a Föld középpontja felé Mi van a Föld belsejében? Jules Verne könyvében Otto Lidenbrock hamburgi geológus professzor kísérelte meg unokaöccsével és izlandi vezetőjével, hogy lejusson a Föld középpontjába. Az út izgalmas volt, de nem járt sikerrel. A vállalkozó kedvű kalandozók sok megpróbáltatás után végül a Stromboli kráterén keresztül jutottak vissza a Föld felszínére Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 5/78 A Föld F belső felépítése Mit tudunk? Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 6/78 3

4 A Föld F belső felépítése Forrás: Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 7/78 A Föld F belső felépítése Richard Dixon Oldham ( ) Elsőként azonosítja a Föld belsejében a korábban elméletileg feltételezett p- és s-típusú földrengéshullámokat A p-típusú földrengés hullámok lassabban terjednek a Föld belsejében, ami alapján feltételezi, hogy a Földnek folyékony halmazállapotú magja van (1906) Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 8/78 4

5 A Föld F belső felépítése Inge Lehmann ( ) A p-típusú földrengéshullámok elhajlanak a földmagban Mindezek alapján feltételezi, hogy a földmag két részből áll, egy belső szilárd és egy külső folyékony részből (1936) Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 9/78 A Föld belső felépítése Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 10/78 5

6 A Föld belső felépítése Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 11/78 Hogyan látható a Föld belseje? A földrengéseket követően a rengéshullámok átszelik a Föld belsejét. A longitudinális, primér (P) hullámok terjednek a leggyorsabban szilárd és folyékony anyagban egyaránt. A lassabb, transzverzális, szekunder (S) hullámok csak szilárd közegben haladnak, folyékony anyagban elnyelődnek. A földrengéshullámok sebessége elsősorban a közeg sűrűségétől függ. Sűrűbb anyagban a hullámok gyorsabban mozognak. P hullám S hullám Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 12/78 6

7 Hogyan látható a Föld belseje? Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 13/78 Hogyan látható a Föld belseje? Szeizmikus reflexiók: különböző sűrűségű rétegek határáról visszaverődő hullámok. Szeizmikus refrakciók: különböző sűrűségű rétegek határán a szeizmikus hullámok megváltoztatják irányukat. Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 14/78 7

8 Hogyan látható a Föld belseje? S-hullám árnyékzóna P-hullám árnyékzóna Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 15/78 Hogyan látható a Föld belseje? Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 16/78 8

9 Hogyan látható a Föld belseje? Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 17/78 Hogyan látható a Föld belseje? A földrengéshullámok terjedési sebességéből és annak változásaiból a következő lényeges megállapításokat tehetjük: 1. A Föld belseje szilárd, kivéve a 2900 km és 5100 km közötti mélységet, ahol folyékony (külső mag; itt az S hullámok nem terjednek. 2. A Föld belsejében legalább 5 jelentős, ún. diszkontinuitási felület van, ahol a hullámsebesség hirtelen változik meg. Ez éles sűrűségváltozást jelent. Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 18/78 9

10 A Földköpeny kétdimenziós képe Szeizmikus tomográfia Alábukó kőzetlemez (kék) az Égei-tenger térségében (Wortel és Spakman, 2000). Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 19/78 A Földköpeny kétdimenziós képe Szeizmikus tomográfia Feláramló forró köpenyanyag (piros) Izland alatt. Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 20/78 10

11 A Föld belső ő felépítése Kellog et al. (1999) Forrás: Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 21/78 A nyomás változása a Föld belsejében Nyomás változása: litosztatikus nyomás (P = ρgh) => földkéreg kontinentális kéreg: sűrűsége: 2,7 g/cm 3 nyomásnövekedés: 270 bar/km óceáni kéreg: sűrűsége: 3,0 g/cm 3 nyomásnövekedés: 330 bar/km földköpeny: közel lineáris növekedés (~ 30 MPa/km) A földköpeny alján a nyomás értéke kb. 140 Gpa földmag: gyorsabb növekedés, mert a Fe-Ni ötvözet nagyobb sűrűségű A földmag belsejében a nyomás eléri már a 380 Gpa értéket! Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 22/78 11

12 A hőmérséklet változása a Föld belsejében Ahőmérséklet egyre növekszik a Föld belseje felé, azonban nem egyenletesen. A litoszférában és a földköpeny-földmag határán lévő D -rétegbenahőmérséklet gyorsan változik (km-ként o C emelkedés) a mélység növekedésével, aminek az az oka, hogy itt a hő kondukcióval, vagyis a szilárd anyagi részecskék rezgése során átadott energiával terjed. A litoszféra alatti földköpenyben a hőmérséklet-emelkedés lassú (átlagosan 0,5 o C), mivel itt a hő konvekcióval azaz anyagáramlással terjed. Az asztenoszférában az átlagos hőmérséklet 1300 o C. A földköpeny és földmag határán 2500 o C-ról közel 4000 o C-ra ugrik a hőmérséklet. A Föld belső magjában o C uralkodik. Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 23/78 A hőmérséklet változása a Föld belsejében kondukció - termális gradiens - hőfluxus/hőáram - geotermikus gradiens (geoterma) átlag o C/km konvekció - földköpeny áramlása - geotermikus gradiens (geoterma) átlag 0,3 o C/km T p = potenciális hőmérséklet az asztenoszféra hőmérséklete felszíni nyomásviszonyokra vonatkoztatva Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 24/78 12

13 A hőmérséklet változása a Föld belsejében A Föld belső hője nagyobb részt instabil izotópok radioaktív bomlásából ered, míg kb. 1/3 része a Föld keletkezése, akkréciója során képződött. A Föld belső hője a földkérgen keresztül távozik. Legnagyobb hőáram az óceáni hátságok mentén tapasztalható. Radioaktív bomlás: például 40 K 40 Ar β 40 K 40 Ca + β 238 U 206 Pb He + 6β 235 U 207 Pb He + 4β 232 Th 208 Pb He + 4β Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 25/78 A Föld belső ő felépítése Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 26/78 13

14 Indulás a Föld belsejébe! a földkéreg Óceáni kéreg: 6-10 km vastag bazalt-gabbró (ofiolit sorozatok) Kontinentális kéreg: átlag 35 km vastag mafikus alsó kéreg, felzikus felső kéreg Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 27/78 Indulás a Föld belsejébe! a földkéreg Óceáni kéreg: 6-10 km vastag bazalt-gabbró (ofiolit sorozatok) Információforrás: ofiolitok, mélytengeri fúrások Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 28/78 14

15 Indulás a Föld belsejébe! a földkéreg Óceáni kéreg: 6-10 km vastag bazalt-gabbró (ofiolit sorozatok) Ofiolitok: egykori óceáni medencealjzat maradványok, amelyek kőzetlemezek ütközése során tolódnak fel a kontinentális kőzetlemezre. Troodos Ofiolit, Ciprus Párnaláva összlet függőleges telérsorozattal Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 29/78 Indulás a Föld belsejébe! a földkéreg Óceáni kéreg: 6-10 km vastag bazalt-gabbró (ofiolit sorozatok) Jelenleg is képződik óceánközépi hátságok mentén! Megszilárdult párnaláva a Közép-Atlanti hátság mentén Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 30/78 15

16 Indulás a Föld belsejébe! a földkéreg Óceáni kéreg: 6-10 km vastag bazalt-gabbró (ofiolit sorozatok) Jelenleg is képződik óceánközépi hátságok mentén! Minster et al. (1974) Geophys. J. Roy. Astr. Soc., 36, nyomán Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 31/78 Indulás a Föld belsejébe! a földkéreg Kontinentális kéreg: átlag 35 km vastag mafikus alsó kéreg, felzikus felső kéreg Bonyolultabb kőzetfelépítés! Magmás, metamorf és üledékes kőzetek egyaránt Átlagos összetétel: andezites Jelenleg is képződik, például közeledő kőzetlemezek zónájában (szubdukciós területek) Wilson (1989) Igneous Petrogenesis, Allen Unwin/Kluwer nyomán Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 32/78 16

17 Indulás a Föld belsejébe! a földkéreg Kontinentális kéreg: átlag 35 km vastag mafikus alsó kéreg, felzikus felső kéreg Bonyolultabb kőzetfelépítés! Magmás, metamorf és üledékes kőzetek egyaránt Átlagos összetétel: andezites Jelenleg is képződik, például közeledő kőzetlemezek zónájában (szubdukciós területek) Merapi Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 33/78 Indulás a Föld belsejébe! a földkéreg Kontinentális kéreg: átlag 35 km vastag mafikus alsó kéreg, felzikus felső kéreg Bonyolultabb kőzetfelépítés! Magmás, metamorf és üledékes kőzetek egyaránt Átlagos összetétel: andezites és pusztul a kiemelt területeken! Üledékes kőzetek Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 34/78 17

18 Indulás a Föld belsejébe! a földkéreg Óceáni kéreg: 6-10 km vastag bazalt-gabbró (ofiolit sorozatok) Kontinentális kéreg: átlag 35 km vastag mafikus alsó kéreg, felzikus felső kéreg Keletkezésben közös vonás: magmás tevékenység (elsősorban a földköpeny felső részének részleges olvadásával képződött magmák megszilárdulásával) Legidősebb földkéreg kőzetek: 3,8-4 milliárd évesek (Grönland, Ny-Ausztrália) (vannak azonban 4,4 milliárd éves cirkon kristályok is, amelyek arra utalnak, hogy már igen korán megjelent az első kontinentális kéregkezdemény) Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 35/78 Indulás a Föld belsejébe! a földkéreg Kontinentális kéreg: átlag 35 km vastag Kárpát (Pannon) - medence Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 36/78 18

19 Diszkontinuitási felületek a Föld belsejében Földkéreg és földköpeny határa: Mohorovičic (MOHO) felület P-hullám sebesség 7,9-8,1 km/s-ra ugrik S-hullám sebesség 5,9-6,2 km/s-ra ugrik Andrija Mohorovičic ( ) Kőzettani kéregköpeny határ Szeizmikus kéregköpeny határ A szeizmikus MOHO Ausztrália alatt Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 37/78 Földkéreg Földköpeny határ Földkéreg és földköpeny határa: Mohorovičic (MOHO) felület Kőzettani határ: az uralkodóan bázisos összetételű alsókéreg és az uralkodóan ultrabázisos összetételű felsőköpeny találkozása Alsókéreg: granulit fáciesű, egykori bazaltos (gabbró) kőzetek, kisebb mennyiségben egykori savanyú magmás kőzetek és üledékes eredetű kőzetek Felső köpeny: peridotit kőzetek (lherzolit, harzburgit, dunit) Kőzettani és szeizmikus Moho sokszor nem esik egybe OK: a kőzettani változás olykor nem éles, hanem folyamatos (a földkéreg és földköpeny határán gyakoriak a megrekedt bazaltos magmák, amelyek piroxenit telérek formájában jelennek meg, mind az alsókéregben, mind a felsőköpenyben). A szeizmikus Moho a telérraj alsó határát jelöli ki, míg az ultrabázisos peridotit kőzetek már feljebb kezdenek uralkodóvá válni! Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 38/78 19

20 Földkéreg Földköpeny határ Földkéreg és földköpeny határa: Mohorovičic (MOHO) felület A Moho mélység tehát nem jelenti automatikusan a földkéreg vastagságát! Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 39/78 Diszkontinuitási felületek a Föld belsejében Litoszféra és asztenoszféra határa A merev litoszféra (kőzetlemez) alatt a szeizmikus hullámok sebessége lecsökken Litoszféra (kőzetburok) LVZ a Föld külső merev rétege = kőzetlemezek Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 40/78 20

21 Litoszféra (kőzetburok) a Föld külső merev rétege = kőzetlemezek földkéreg + földköpeny legfelső része átlagos vastagsága km a Pannon-medence alatt, viszont: Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 41/78 Litoszféra (kőzetburok) a Föld külső merev rétege = kőzetlemezek földkéreg + földköpeny legfelső része átlagos vastagsága km alsó határa termikus határ szeizmikus határ reológiai határ geokémiai határ Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 42/78 21

22 Litoszféra (kőzetburok) a Föld külső merev rétege = kőzetlemezek földkéreg + földköpeny legfelső része átlagos vastagsága km alsó határa termikus határ szeizmikus határ reológiai határ geokémiai határ Kőzettanilag a litoszféra alsó - földköpeny része nem különbözik jelentősen a kőzetburok alatti felső köpenytől! Hogyan néz ki? Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 43/78 olivin ortopiroxén klinopiroxén Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 44/78 22

23 Litoszféra (kőzetburok) Kőzettanilag a litoszféra alsó - földköpeny - része nem különbözik jelentősen a kőzetburok alatti felső köpenytől! Uralkodó kőzet a peridotit, ami olivinből, ortopiroxénből, klinopiroxénből és Al-tartalmú ásványból (spinell vagy gránát) áll. Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 45/78 Litoszféra (kőzetburok) Kőzettanilag a litoszféra alsó - földköpeny - része nem különbözik jelentősen a kőzetburok alatti felső köpenytől! Uralkodó kőzet a peridotit de honnan tudjuk? Szentbékkálla Bondoró Bazaltos magma által felhozott földköpeny-kőzetzárványok (xenolitok) Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 46/78 23

24 Diszkontinuitási felületek a Föld belsejében Litoszféra és asztenoszféra határa A merev litoszféra (kőzetlemez) alatt a szeizmikus hullámok sebessége lecsökken: LVZ Kis-sebességű öv (LVZ=Low-Velocity Zone) Asztenoszféra felső része LVZ S-hullám sebesség profil Észak- Amerika különböző területei alatt Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 47/78 LVZ és Asztenoszféra Kis-sebességű öv (LVZ=Low-Velocity Zone) Asztenoszféra felső része Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 48/78 24

25 LVZ és Asztenoszféra Először Beno Gutenberg ismerte fel 1959-ben Korábban az izosztázia jelenségének ismeretében - már feltételezték, hogy egy gyenge kőzetzóna található az erős litoszféra alatt, amit asztenoszférának neveztek. Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 49/78 LVZ és Asztenoszféra A sebességcsökkenés oka: 1. Magas hőmérséklet (a nagy hőmérséklet gradiens miatt a nyomás befolyásoló szerepe csökken) 2. Illók (H 2 O, CO 2 ) jelenléte 3. <1% kis térfogatú kőzetolvadék Emiatt a szilárd asztenoszféra anyag plasztikus deformációra képes; a hőátadás konvektív módon történik! Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 50/78 25

26 LVZ és Asztenoszféra Kőzettani jellemzők: Uralkodó kőzet a peridotit, ami olivinből, ortopiroxénből, klinopiroxénből és Al-tartalmú ásványból (spinell vagy gránát) áll. A magmaképződés fő területe! Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 51/78 Diszkontinuitási felületek a Föld belsejében Átmeneti öv ( Transition Zone ) A felsőköpeny alján, 400 és 650 km mélység között fokozatosan megemelkedik a szeizmikus hullámok sebessége TZ Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 52/78 26

27 Átmeneti öv ( km) Ásványok stabilitása a felső köpenyben Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 53/78 Átmeneti öv ( km) A felsőköpeny alján, 400 és 650 km mélység között fokozatosan megemelkedik a szeizmikus hullámok sebessége Oka: 400 km mélységben az olivin szerkezete némileg módosul: olivin β-spinell szerkezetű olivin (wadsleyit) majd még nagyobb nyomáson (mélységben): olivin γ-spinell szerkezetű olivin (ringwoodit) Az ortopiroxén 400 km mélységben gránát szerkezetű fázissá alakul ortopiroxén majorite (Mg,Fe)SiO 3 Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 54/78 27

28 Átmeneti öv ( km) A felsőköpeny alján, 400 és 650 km mélység között fokozatosan megemelkedik a szeizmikus hullámok sebessége 670 km: Jelentős fázisátalakulási öv! γ-spinel, majorit perovszkit + magnesiowüstit (Mg,Fe,Ca)SiO 3 + (Mg,Fe)O 11%-os sűrűségnövekedés! A felsőköpeny és alsóköpeny határa Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 55/78 Átmeneti öv ( km) A felsőköpeny alján, 400 és 650 km mélység között fokozatosan megemelkedik a szeizmikus hullámok sebessége Átmeneti Zóna vastagsága függ a hőmérséklettől is! Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 56/78 28

29 Átmeneti öv ( km) Kőzettanilag az Átmeneti Zóna jelentős részt eklogitból (piroxén és gránát) áll, azaz az olivin tartalom jelentős csökken 400 km alatt Alábukó (szubdukálódó) óceáni kőzetlemezek felhalmozódási helye? Alábukó kőzetlemez (kék) az itáliai félsziget mentén (Wortel és Spakman, 2000). Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 57/78 A Föld belső ő felépítése: alsó földköpeny a Föld legnagyobb tömegű része (49,2%) perovszkit + magnesiowüstit +/- Ca-perovszkit, korund, stishovit homogén, primitív? összetétel A Föld belsejének talán legkevésbé ismert része Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 58/78 29

30 A Föld belső ő felépítése: a földköpeny és földmag határán Meredeken emelkedő geoterma! Termikus határ Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 59/78 A Föld belső ő felépítése: a földköpeny és földmag határán Kisebb változás a szeizmikus hullámok sebességében Összetételbeli változás? Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 60/78 30

31 A Föld belső ő felépítése: a földköpeny és földmag határán D -réteg A név Keith Bullen, új-zélandi matematikustól ered, aki matematikai modellel írta le a Föld belsejét és alfabetikus jelekkel látta el a Föld belső rétegeit. A földkéreg kapta az A jelet, a belső mag a G jelet, 1942-es publikációjában az egész alsó köpeny D rétegként szerepelt ben már úgy látta, hogy az alsó köpeny két részre osztható. A felső rész 1800 km vastag részt D rétegnek, míg az alsó kb. 200 km vastag területet D rétegnek nevezte. Más kevéssé elterjedt - elnevezés: Gutenberg diszkontinuitás Köpeny-Mag határ (CMB) Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 61/78 A D réteg A földmag és földköpeny határán elhelyezkedő réteg szabálytalan vastagságú, helyenként csupán néhány tíz-, máshol akár km vastag. A hő kondukcióval terjed, ezért a hőmérséklet gyorsan változik. Sűrűsége instabil, ezért anyaga olykor felfele áramlik (ún. köpenycsóvák). Egyes helyeken - például a Csendes-óceán déli fele alatt - a D -réteg alsó része részben olvadt állapotban lehet (ULVZ=ultra kis sebességű zóna). Sok kutató úgy véli, hogy a D -réteg anyaga ősi szubdukált (földköpenybe alábukó) kőzetlemezek maradványaiból épül fel és innen indulnak ki a forró foltok alatti földköpeny feláramlások. Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 62/78 31

32 A D réteg Post-perovszkit fázis 2004-ben fedezte fel egy japán (Tokyio Institute of Technology) és egy svájcijapán (ETH Zurich és JAM-EST) kutatócsoport MgSiO 3 nagy nyomáson (>120 GPa), nagy hőmérsékleten (>2500 o K) stabil változata CaIrO 3 kristályszerkezet, rombos rendszer, Cmcm illeszkedés (SiO 6 oktaéder síkok a b-tengely mentén) Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 63/78 A D réteg Grand et al nyomán Szeizmikus tomográfia modell az alsó köpeny legalsó rétegéről Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 64/78 32

33 A D réteg Gernero és McNamara, 2008, Science Szeizmikus tomográfia modell az alsó köpeny legalsó rétegéről Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 65/78 A D réteg Tronnes, 2009, Min. Pet. Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 66/78 33

34 A D réteg Vörös foltok: ULVZ jelenléte Kék foltok: nincs ULVZ Korreláció a Forró Folt területekkel? Garnero 2000 nyomán Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 67/78 Mag-köpeny határom jelentős összetételbeli és termális változás: elvezet-e ez egy kémiai és termális határréteghez? Úgy tűnik korreláció tapasztalható a D -réteg vastagság és a geoid anomáliák között Szubdukált kőzetlemezmaradványok? Forró köpenycsóvák kiindulási helye? Mi lehet a D réteg? Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 68/78 34

35 A földmag A Föld össztömegének kb. 1/3-a, azonban a legnagyobb sűrűségű része. Fő alkotóelemei a vas és a nikkel (Fe/Ni=kb. 17). Két részre osztható: a szilárd belső magra és a folyékony külső magra. Az utóbbiban könnyű elemek, mint például oxigén és kén is előfordulhat (5-15%). A külső magban zajló konvektív áramlás hozza létre a Föld mágneses terét. Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 69/78 Magma: keletkezés Hol keletkezik a magma? Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 70/78 35

36 Miért van vulkáni működés a Földön? Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 71/78 Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 72/78 36

37 Magma: keletkezés Potenciális hőmérséklet Hogyan képződhet magma a földköpenyben? Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 73/78 Magma: keletkezés Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 74/78 37

38 Magma: keletkezés Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 75/78 Magma: keletkezés Óceánközépi hátság területek, kontinentális riftek Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 76/78 38

39 Magma: keletkezés Forró-folt területek: pl. egyes óceáni szigetek Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 77/78 Magma: keletkezés Szubdukciós zónák Harangi Sz. ( ): Bevezetés a kőzettanba - 3 Földtudomány BSc dia 78/78 39

Szerkezeti földtan és lemeztektonika

Szerkezeti földtan és lemeztektonika Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék Bevezetés ezetés a kőzettanba 1. Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu geology.elte.hu

Részletesebben

Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja

Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja V. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés Révfülöp 2014. szeptember 4-6. --------------------------------------------------------------------- PROGRAM Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja (a

Részletesebben

2.6 A Föld sajátrezgései

2.6 A Föld sajátrezgései Völgyesi L: Geofizika. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2002. Dr. Lajos VÖLGYESI, Department of Geodesy and Surveying, Budapest University of Technology and Economics, H-1521 Budapest, Hungary, Műegyetem rkp.

Részletesebben

MAGMÁS ÉS METAMORF KŐZETTAN Földtudomány BSc. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu

MAGMÁS ÉS METAMORF KŐZETTAN Földtudomány BSc. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu MAGMÁS ÉS METAMORF KŐZETTAN Földtudomány BSc Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu A Föld belső felépítése Hogyan látható a Föld belseje? Főegység Alegység A határ jellege, mélysége Anyagi összetétel

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK

Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag

Részletesebben

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK 12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika

A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika (tk. 35 44. oldal) 2015.10.22. FÖLDRAJZ 1 A Föld gömbhéjai A tengely körüli forgás, a Nap körüli keringés, és a nehézségi erő hatására a gáznemű,

Részletesebben

Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám

Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám A megújuló energiák vizsgálata: A földhő hasznosítása Nagymegyeren Készítette: Dominik Adrian (ELTE TTK Környezettan Bsc) Témavazető: Dr. Kiss Ádám A Föld energiaháztartása Föld energiaszolgáltatója a

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA LAKÓHELYÜNK A FÖLD A Föld belső szerkezete A Föld felépítésével, szerkezetével, történetével foglalkozó tudomány a geológia (földtan). A Föld fizikai

Részletesebben

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag

Részletesebben

Kőzettan. Magmás (magmatic) Metamorf (metamorphic) Üledékes (sedimantary) -polimineralikus -monomineralikus

Kőzettan. Magmás (magmatic) Metamorf (metamorphic) Üledékes (sedimantary) -polimineralikus -monomineralikus Kőzettan Definíció: A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai. -nem csak a Föld hanem

Részletesebben

Magmás kőzetek szerkezete és szövete

Magmás kőzetek szerkezete és szövete Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat

Részletesebben

FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI

FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI TÁMOP 3.1.3 Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI Szaktanári segédlet Műveltségterület: Földünk és környezetünk összeállította: Buncsák

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter. Tartalom... 1 1. Bevezetés... 1 2. 1. Földtani alapismeretek I. (a litoszféra)... 1 2.1. 1.1. A Föld keletkezése... 1 2.2. 1.2. A Föld felépítése... 2 2.3. 1.3. A Föld alakja... 5 2.4. 1.4. A litoszféra

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

Fémes szerkezeti anyagok

Fémes szerkezeti anyagok Fémek felosztása: Fémes szerkezeti anyagok periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján, sűrűségük alapján: - könnyű fémek, ha ρ 4,5 kg/ dm 3. olvadáspont alapján:

Részletesebben

A magma eredete, differenciálódása

A magma eredete, differenciálódása A magma eredete, differenciálódása Miért van ennyiféle magmás kızet? Magma eredete: honnan? A Föld öves felépítése fizikai tulajdonságok alapján kémiai összetétel alapján Asztenoszféra szilárd, képlékely

Részletesebben

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Extraterresztikus testek Meteorit Primitív meteoritok Differenciált meteoritok Kondritok CAI CI kondritok Kondrumok Akondritok Kő-vasmeteorit

Extraterresztikus testek Meteorit Primitív meteoritok Differenciált meteoritok Kondritok CAI CI kondritok Kondrumok Akondritok Kő-vasmeteorit Extraterresztikus testek Meteorit: Földön kívüli ( extraterresztikus ) anyagból származó szilárd kőzettest, ami behatol a Föld légkörébe és a földfelszínbe csapódik. Primitív meteoritok: olyan meteoritok,

Részletesebben

Fizika vetélkedő 7.o 2013

Fizika vetélkedő 7.o 2013 Fizika vetélkedő 7.o 2013 Osztályz«grade» Tárgy:«subject» at: Dátum:«date» 1 Hány Celsius fokot mutat a hőmérő? 2 Melyik állítás hamis? A Ez egy termikus kölcsönhatás. B A hőmérsékletek egy pár perc múlva

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A méretezés alapjai I. Épületek terheinek számítása az MSZ szerint SZIE-YMMF BSc Építőmérnök szak I. évfolyam Nappali tagozat 1. Bevezetés 1.1. Épületek tartószerkezetének részei Helyzetük szerint: vízszintes:

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. Macher Zoltán Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Energiastratégia és ásványvagyon készletezés

Energiastratégia és ásványvagyon készletezés Energiastratégia és ásványvagyon készletezés 45. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencia Balatongyörök 2012. 09. 27. Bencsik János Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ

Részletesebben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen

Részletesebben

K Ü L Ö N L E G E S T R A N S Z F O R M Á T O R O K

K Ü L Ö N L E G E S T R A N S Z F O R M Á T O R O K VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 K Ü L Ö N L E G E S T R A N S Z F O R M Á T O R O K ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Különleges transzformátorok fogalma...3 Biztonsági és elválasztó

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

A Föld belső szerkezete és összetétele

A Föld belső szerkezete és összetétele A Föld belső szerkezete és összetétele Meteoritok (kémiai összetétel) Földrengéshullámok (fizikai állapot) Primer hullámok: longitudinális, nyomáshullámok, szilárd anyagban és folyékonyban Szekunder hullámok:

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

BAZALTLÁVA BARLANGOK MORFOGENETIKAI TÍPUSAI IZLANDON

BAZALTLÁVA BARLANGOK MORFOGENETIKAI TÍPUSAI IZLANDON Karszt és Barlang 2006.I-II.. p. 19-32. Budapest 2007 Gadányi Péter BAZALTLÁVA BARLANGOK MORFOGENETIKAI TÍPUSAI IZLANDON ÖSSZEFOGLALÁS Izlandon, a bazaltlávában fellelhető barlangoknak eddig 9 morfogenetikai

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 3 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak III. ALAPFOGALMAK 1. MI AZ ÁsVÁNY? Nem véletlen, hogy a bevezető gondolatokban a kémiai elemekkel, azok elterjedésével

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Fluorelasztomer tömítések hő- és hidegállósága Fluorkopolimer- és fluorterpolimer-minták feszültségrelaxációját és tömítési tulajdonságait vizsgálták. Az eredményeket a megfelelő

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák. Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel

Részletesebben

Hidrogéntől az aranyig

Hidrogéntől az aranyig Hidrogéntől az aranyig Hogyan keletkezett az Univerzum? Hogyan jöttek létre a periódusos rendszert benépesítő elemek? Számos könyv és híres tudós foglalkozik és foglalkozott vele a múlt évszázadban és

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

2014 május 29., MFGI, Budapest Kutatás és Innováció a Geotermiában III., Szakmai Nap

2014 május 29., MFGI, Budapest Kutatás és Innováció a Geotermiában III., Szakmai Nap 2014 május 29., MFGI, Budapest Kutatás és Innováció a Geotermiában III., Szakmai Nap Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztálya, Magyar Termálenergia Társaság, Magyar Geotermális Egyesület 1 db termelő

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától

Részletesebben

Szeminárium-Rekurziók

Szeminárium-Rekurziók 1 Szeminárium-Rekurziók 1.1. A sorozat fogalma Számsorozatot kapunk, ha pozitív egész számok mindegyikéhez egyértelműen hozzárendelünk egy valós számot. Tehát a számsorozat olyan függvény, amelynek az

Részletesebben

Geotermikus energia felhasználása

Geotermikus energia felhasználása Geotermikus energia felhasználása Mikor a hazai megújuló energiaforrás-potenciálokról esik szó, gyakorta kiemelkedő helyen szerepel a geotermikus energia felhasználása. Az Energetikai Szakkollégium 2012.

Részletesebben

Törökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le

Törökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le Dunabogdány Alapok Kőzet: Földi léptékben nagy kiterjedésű ásványkeverék. Dácit: Vulkáni kiömlési kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a fehér színű földpát, a fekete, többnyire lemezes biotit, a fekete,

Részletesebben

11. Előadás: A napsugárzás és a földhő energetikai hasznosítása, hulladékgazdálkodása. (kimeríthetetlen energiaforrások)

11. Előadás: A napsugárzás és a földhő energetikai hasznosítása, hulladékgazdálkodása. (kimeríthetetlen energiaforrások) 11. Előadás: A napsugárzás és a földhő energetikai hasznosítása, hulladékgazdálkodása. (kimeríthetetlen energiaforrások) 11.1. A Nap sugárzásának és a Föld közethőjének fizikája, technikai alapok. 11.2.

Részletesebben

REKURZIÓ. Rekurzív: önmagát ismétlő valami (tevékenység, adatszerkezet stb.) Rekurzív függvény: függvény, amely meghívja saját magát.

REKURZIÓ. Rekurzív: önmagát ismétlő valami (tevékenység, adatszerkezet stb.) Rekurzív függvény: függvény, amely meghívja saját magát. 1. A REKURZIÓ FOGALMA REKURZIÓ Rekurzív: önmagát ismétlő valami (tevékenység, adatszerkezet stb.) Rekurzív függvény: függvény, amely meghívja saját magát. 1.1 Bevezető példák: 1.1.1 Faktoriális Nemrekurzív

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk

Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk Környezeti hő Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk geotermikus energia: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia; Sekély mélységű (20-400 m) Nagy mélységű hidrotermikus

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0513 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 18. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1.

Részletesebben

Nem vas fémek és ötvözetek

Nem vas fémek és ötvözetek Nem vas fémek és ötvözetek Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Nem vas fémek és ötvözetek Áruk jóval magasabb, mint a vasötvözeteké, nagyon sok ipari területen alkalmazzák. Tulajdonságaik alacsony fajsúly,

Részletesebben

Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig

Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Kiss Balázs Ábrák: Robin Gill Igneous rocks and processes Harangi Szabolcs oktatási segédanyagok, magmás kőzettan, geokémia, magmás petrogenezis

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

TANÉV VÉGI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNKBŐL

TANÉV VÉGI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNKBŐL 9. évfolyam belker tagozat (2012/13.tanév) I. TÉRKÉPÉSZET ÉS CSILLAGÁSZAT 1 A térképi ábrázolás 2. Mérések a térképen 3. Naprendszer helye, a Nap 4. Naprendszer bolygói 5. Föld mint égitest, a Föld mozgásai

Részletesebben

5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás.

5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás. 5. előadás. Földhő, kőzethő hasznosítás. 5.1. Fizikai, technikai alapok, részletek. Geotermia. 5.2. Termálvíz hasznosításának helyzete, feltételei, hulladékgazdálkodása. 5.3. Hőszivattyú (5-100 méter mélység)

Részletesebben

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép

Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2013. 09. 19. 1 Szupernova avagy a felrobbanó hűtőgép (a csillagok termodinamikája 3.) Az atomoktól

Részletesebben

2. MODUL: Műszaki kerámiák

2. MODUL: Műszaki kerámiák 2. MODUL: Műszaki kerámiák A műszaki kerámiák különböző fajtáival, tulajdonságaival és alkalmazásaival ismerkedünk meg. A tudásanyag segítséget nyújt abban, hogy képesek legyünk meghatározni a műszaki

Részletesebben

A GC speciális kiadványa

A GC speciális kiadványa A GC speciális kiadványa Fosztfátbázisú beágyazóanyagok korona- és hídtechnikákhoz Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A korona- és hídtechnikákhoz készült foszfátbázisú beágyazóanyagok optimális használatának

Részletesebben

7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK

7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK 7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA FOGALMA Izotrópia (irányok szerint egyenlı): a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerben kristályosodó kristályok.

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZ, SZÉNDIOXID

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZ, SZÉNDIOXID KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZ, SZÉNDIOXID tények és hiedelmek Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com Amióta a Föld létezik, az éghajlat folyamatosan változik 2 Az utóbbi kb. 4-5 millió év jól modellezhető 3 A

Részletesebben

A közép-és hosszútávfutás, állórajt

A közép-és hosszútávfutás, állórajt Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelési-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A közép-és hosszútávfutás, állórajt Készítette: Süle Szilvia CIK759 1. A közép-és

Részletesebben

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen. 1. Az elsı feladatban képeket fogtok látni. Feladatotok az lesz, hogy felismerjétek mit ábrázolnak a képek. Akinél elıször villan fel a lámpa az mondhatja a választ. Jó válasz esetén egy pontot kaphattok,

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Üzemirányító rendszerek üzembiztonsága szeminárium

Üzemirányító rendszerek üzembiztonsága szeminárium Üzemirányító rendszerek üzembiztonsága szeminárium A MEE Energetikai Informatikai Szakosztály (EISZ) és az Astron Informatikai Kft. 2011. október 12-én az üzemirányító rendszerek üzembiztonsága témájában

Részletesebben

Légköri áramlások, meteorológiai alapok

Légköri áramlások, meteorológiai alapok Légköri áramlások, meteorológiai alapok Áramlástan Tanszék 2015. november 05. 2015. november 05. 1 / 39 Vázlat 1 2 3 4 5 2015. november 05. 2 / 39 és környezetvédelem i előrejelzések Globális Regionális

Részletesebben

Édesipari technológia gyakorlatok Gyakorlati tanagyag

Édesipari technológia gyakorlatok Gyakorlati tanagyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Édesipari technológia gyakorlatok Gyakorlati tanagyag Dr. Gyimes Ernő Dr. Szabó P. Balázs Gyakorlati tematika Jellemző édesipari műveletek Oldás Besűrítés (bepárlás) Kristályosítás

Részletesebben

Szerszámpróba, új termék bemintázás

Szerszámpróba, új termék bemintázás Szerszámpróba, új termék bemintázás (Nincs két egyforma termék, szerszám, gép ezért két egyforma szerszámpróba sincs.) A szerszámpróbának, új termék bemintázásának nem lehet mindenhol, minden esetben érvényes

Részletesebben

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK 11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Igazgató Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Dr. Fancsik Tamás Igazgató Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Dr. Fancsik Tamás Igazgató Magyar Földtani és Geofizikai Intézet A komoly ÜHG csökkentési tervekkel rendelkező EU-ban is lassú a primer energiamix átrendeződése 2030-ra a megújulórészaránycsupán megduplázódik

Részletesebben

Teleptan II., 4. témakör: Európa mezozoós ásványi nyersanyagai

Teleptan II., 4. témakör: Európa mezozoós ásványi nyersanyagai Teleptan II., 4. témakör: Európa mezozoós ásványi nyersanyagai A Tethys mezozoós metallogéniája Dr. Molnár Ferenc A Ny-Tethys Eurázsiai metallogéniája Paleotethys A Neotethys és kapcsolódó óceáni ágak

Részletesebben

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

A TERMELÉSI FOLYAMATOK HATÉKONY ÉS OPTIMÁLIS IRÁNYÍTÁSA A KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSÁVAL

A TERMELÉSI FOLYAMATOK HATÉKONY ÉS OPTIMÁLIS IRÁNYÍTÁSA A KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSÁVAL Wolfgang Lassmann - Günter Peissker A TERMELÉSI FOLYAMATOK HATÉKONY ÉS OPTIMÁLIS IRÁNYÍTÁSA A KOMPLE MÓDSZER ALKALMAZÁSÁVAL A termelési folyamat hatékonyabb irányítása közepes és nagy gazdasági vállalatokban,

Részletesebben

Ha vasalják a szinusz-görbét

Ha vasalják a szinusz-görbét A dolgozat szerzőjének neve: Szabó Szilárd, Lorenzovici Zsombor Intézmény megnevezése: Bolyai Farkas Elméleti Líceum Témavezető tanár neve: Szász Ágota Beosztása: Fizika Ha vasalják a szinusz-görbét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába

A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításába A Naprendszeri Változások Kivonat Richard Hoagland & David Wilcock irásából Sári Izabella fordításában

Részletesebben

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely

Részletesebben

Porkohászati sajtolószerszám gépészeti tervezése

Porkohászati sajtolószerszám gépészeti tervezése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GYÁRTÁSTUDOMÁNY ÉS -TECHNOLÓGIA TANSZÉK Porkohászati sajtolószerszám gépészeti tervezése Készítették: Czampa Miklós Zatykó Sándor Carbosint Kft. - 0 - Tartalomjegyzék

Részletesebben

Hegesztőeljárások. Dr. Németh György főiskolai docens. Hegesztőeljárások energiaforrás szerint. A hegesztőeljárás. aluminotermikus.

Hegesztőeljárások. Dr. Németh György főiskolai docens. Hegesztőeljárások energiaforrás szerint. A hegesztőeljárás. aluminotermikus. Dr. Németh György főiskolai docens Hegesztőeljárások Hegesztőeljárások energiaforrás szerint energiaforrása mechanikai termokémiai villamos ív villamos ellenállás A hegesztőeljárás megnevezése hidegsajtoló

Részletesebben

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204

Részletesebben

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V.

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V. mérés Faminták sűrűségének meghatározása meg: Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja ρ = m V Az inhomogén szerkezetű faanyagok esetén ez az összefüggés az átlagsűrűséget

Részletesebben

Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban

Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban Bérczi Sz.*, Nagy Sz.*, Gyollai I.*, Józsa S.**, Havancsák K.*, Varga G.*, Dankházi Z.*, Ratter K.* *ELTE TTK Fizika Intézet,

Részletesebben

Vulkán Nap az ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai tanszéken

Vulkán Nap az ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai tanszéken Vulkán Nap az ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai tanszéken - 2009 a program az InfoPark Alapítvány, valamint az NKTH Mecenatúra pályázat anyagi támogatásával valósult meg. szervező: Dr. Harangi Szabolcs, tanszékvezető

Részletesebben

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Föld mélye a kéregtől a földmagig

A Föld mélye a kéregtől a földmagig A Föld mélye a kéregtől a földmagig Bevezető Az elmúlt évtizedek gyors technikai fejlődése lehetővé tette, hogy a Föld belső szerkezetét jobban megismerjük. Evvel sikerült a szilárd Földről olyan elképzelést

Részletesebben

c. kutatási programról

c. kutatási programról "!# %$$& ' )(* % + %,-. 0/1324 + 5 6 78 %$9 :+ ?, #)@ #A 9,A; c. kutatási programról készített Kutatási jelentésből 2003 BDCFEHGJI KML N6O CQP O KML LQKSR TVUXW Y I KMZ6[ E Kutatási jelentés

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész Kerámiák MEHANIKAI TEHNOLÓGIA ÉS ANYAGSZERKEZETTANI TANSZÉK Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész szíto) dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu A k e r ám i a a g örö g ( k iég e t e t t ) s zóból e

Részletesebben

A fehérjék térszerkezetének jóslása (Szilágyi András, MTA Enzimológiai Intézete)

A fehérjék térszerkezetének jóslása (Szilágyi András, MTA Enzimológiai Intézete) A fehérjék térszerkezetének jóslása (Szilágyi András, MTA Enzimológiai Intézete) A probléma bonyolultsága Általánosságban: találjuk meg egy tetszőleges szekvencia azon konformációját, amely a szabadentalpia

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

RavaszNégyzet egy kombinatorikai játék

RavaszNégyzet egy kombinatorikai játék XVIII.köt., 1.sz., 2009. okt. RavaszNégyzet egy kombinatorikai játék Csákány Béla, Makay Géza, Nyőgér István A játék leírása; jelölések. A RavaszNégyzet védett nevű táblás játékot id. Incze Attila szegedi

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN Térfogati hőátadási tényező meghatározása fluidizációs szárításnál TDK

Részletesebben