Extraterresztikus testek Meteorit Primitív meteoritok Differenciált meteoritok Kondritok CAI CI kondritok Kondrumok Akondritok Kő-vasmeteorit

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Extraterresztikus testek Meteorit Primitív meteoritok Differenciált meteoritok Kondritok CAI CI kondritok Kondrumok Akondritok Kő-vasmeteorit"

Átírás

1 Extraterresztikus testek Meteorit: Földön kívüli ( extraterresztikus ) anyagból származó szilárd kőzettest, ami behatol a Föld légkörébe és a földfelszínbe csapódik. Primitív meteoritok: olyan meteoritok, amelyek kémiai összetétele hasonlít a Nap fotoszférájának összetételéhez, közvetlenül a napköd anyagából képződtek, azaz a Naprendszer legősibb kőzetanyagai. Képviselik azt az anyagot, amiből a Föld-típusú bolygók képződtek. Differenciált meteoritok: olyan égitestekből származnak, amelyek fejlődésük során részleges olvadáson mentek keresztül és különböző összetételű egységekre (fémes, szilikátos) különültek el, azaz differenciálódtak. Kondritok: primitív meteoritok, amelyek kondrumokat tartalmaznak. A Naprendszer legidősebb kőzetei. CAI: kondritokban található Ca-Al zárványok, amelyek refraktórikus elemekben gazdagok, illó elemet nem tartalmaznak. A Naprendszer kialakulásának kezdetén, magas hőmérsékleten a kondrumok keletkezését megelőzően jöttek létre. CI kondritok: a kondritok egy speciális csoportja, amelyek a legősibb (legprimitívebb) összetételt képviselik a meteoritok közül. Kondrumot nem, csak illó-gazdag nátrixot tartalmaznak. Összesen 5 db CI kondritot találtak eddig. Kondrumok: Maximálisan néhány mm nagyságú magmás gömböcskék, amelyek hirtelen kristályosodtak ki a Naprendszer történetének kezdeti fázisában. Egyesek teljesen, mások részben olvadt állapotban voltak. Akondritok: olyan meteoritok, amelyek nem tartalmaznak kondrumot és mátrixuk kisebb illótartalmú, mint a kondritoké. Kondritokból különböző mértékű olvadási, majd frakciónációs folyamattal keletkeztek. Kő-vasmeteorit: közel egyenlő mennyiségben tartalmaz szilikát fázist és vas-nikkel ötvözetet. SNC meteoritok: a Marsról származó meteoritok egy csoportja. Koruk jóval fiatalabb ( 1,3 Mrd év), mint a meteoritok többségének. Kialakulásuk magmás folyamathoz, ásvány akkumulációhoz köthető. Vasmeteorit: több, mint 90%-ban vasból álló meteoritok, amelyek magmás differenciációval alakultak ki. Planetezimál: bolygócsírák, amelyek a Naprendszer korai fázisában véletlenszerű ütközések és összetapadások révén kialakult gravitációs centrumok. A planetezimálok ütközése és összeforrása során jöttek létre a Föld-típusú bolygók. Illók (könnyenillók): olyan vegyületek a Föld mélyében, amelyek felszíni viszonyok között folyadék vagy gázfázist alkotnak (pl.: H2O, CO2, SO2), Kozmokémiai csoportosításban azok az elemek, amelyek 1250 C alatt kondenzálódnak. Refraktórikus elemek: a kozmokémiai csoportosításban azok az elemek, amelyek 1450 K felett kondenzálódnak. Pl.: Al, Ca, Ti, ritkaföldfémek, platinafémek.

2 Magmás kőzetek Magmás kőzet: a magma (természetes kőzetolvadék) hűlése során megszilárdult Képződmény Alkáli magmás kőzetek: Azok a magmás kőzetek, amelyekben a Na- és K-tartalmú szilikátásványok mennyisége meghaladja a Ca-tartalmú szilikátásványokat. Jellemzően kontinentális területek belsejében, valamint óceáni szigeteken jelennek meg. Mészalkáli magmás kőzetek: Azok a magmás kőzetek, amelyekben a Ca-tartalmú szilikátásványok mennyisége közel azonos a Na- és K-tartalmú szilikátásványokkal. Jellemzően a szubdukciós zónák mentén jelennek meg Tholeiites magmás kőzetek: Azok a magmás kőzetek, amelyekben a Na- és K-tartalmú szilikátásványok alárendelt mennyiségben vannak, ezzel szemben viszonylag jelentős az Fe és Mg-tartalmú ásványok mennyisége. Jellemzően az óceáni hátságok mentén jelennek meg. Savanyú kőzetek: olyan magmás kőzetek, amelyek SiO2 tartalma több, mint 64 tömeg%. Kvarc, káliföldpát, plagioklász alkotja, ami mellett kevés víz-tartalmú Fe-Mg szilikát fordul elő (pl.: biotit) Neutrális kőzetek: olyan magamás kőzetek, amelyek SiO2 tartalma 53 és 64 tömeg% között van. Plagioklászból, piroxénből és víz-tartalmú Mg-Fe szilikátokból (pl.: amfibol, biotit) épülnek fel. Bázisos kőzetek: olyan magmás kőzetek, amelyek SiO2 tartalma 44 és 53 tömeg% között van. Mg-Fe szilikátokból és plagioklászból állnak. Ultrabázisos kőzetek: olyan magmás kőzetek, amelyek SiO2 tartalma kisebb, mint 44 tömeg%. Főleg Mg-Fe szilikátokból állnak. I. Mélységi magmás kőzetek Magma: földfelszín alatti, többfázisú kőzetolvadék Magmás alárétegződés: a földköpenyből származó bazaltos magma megakad a földkéreg alsó határa alatt és ott piroxenit teléreket, telérrajokat alkot, ami által alulról gyarapítja a földkéreg vastagságát. Diorit: Neutrális mélységi magmás kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a Ca-Na plagioklász, amfibol, piroxén, esetenként biotit Gabbró: Bázisos mélységi magmás kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei az olivin, a piroxén és a Ca-gazdag plagioklász Gránit: Savanyú mélységi magmás kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei az alkáli (K-) földpát, kvarc, Na-Ca plagioklász, biotit, esetenként amfibol, rombos piroxén Harzburgit: Ultrabázisos magmás kőzet, a peridotitok közé tartozik. Uralkodóan olivinből és rombos piroxénből áll. Olyan földköpeny anyagot képvisel, ami egy korábbi olvadási folyamat (magmaképződés) után maradt vissza. Gyakori az ofiolit sorozatokban, az óceáni litoszféra alsó részének jellemző kőzete. Peridotit: ultrabázisos magmás kőzetcsoport, aminek fő ásványai az olivin, rombos és monoklin piroxén és ezen belül az olivin részaránya > 40%. A felső köpeny uralkodó kőzete. Peridotit kőzetek: lherzolit, harzburgit, wehrlit és dunit. Piroxenit: ultrabázisos magmás kőzetcsoport, aminek fő ásványai a monoklin és rombos piroxén, valamint az olivin. Ezen belül az olivin részaránya < 40%. Kőzetereket és teléreket formál a földkéreg és földköpeny határzónájában. Streckeisen diagram: magmás kőzetek osztályozására szolgáló diagram, ami a kőzetekben található ásványfázisok relatív mennyiségén (modális összetétel) alapul.

3 Telér: Kis vastagságú, de jelentős hosszúságban követhető mélységi magmás kőzettest Batolit: A földkéregben lévő nagy, szabálytalan kiterjedésű mélységi magmás kőzettömeg. II. Kiömlési Magmás explozív kitörés: A magmában lévő illók kiválását (buborékosodás) követően, a megnövekvő gáznyomás miatti robbanás okozta vulkáni kitörés Pahoehoe láva: Kis viszkozitású bazaltos lávatípus polinéz (hawaii) neve, amelynek sima, kőzetüveges a felszíne és gyakori ennek a kötélszerű redőzése. Emiatt kötéllávának is hívják. Aa láva: A pahoehoe láva típusnál nagyobb viszkozitású, bazaltos láva, amelynek érdes felszínén hólyagüreges, éles felszínű lávarögök találhatók. Párnaláva: Tipikusan bazaltos magma víz alatti lávaöntéséhez kapcsolódó, gömbölyded formájú lávacsomagokból álló lávatípus. Andezit: Neutrális kiömlési magmás kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a Ca-Na plagioklász, amfibol, piroxén, esetenként biotit Bazalt: Bázisos kiömlési magmás kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei az olivin, a piroxén és a Ca-gazdag plagioklász MORB: óceáni hátságok mentén képződő tholeiites bazalt OIB: óceáni szigeteken képződő bazalt Dácit: Neutrális-savanyú kiömlési magmás kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a Na-Ca plagioklász, biotit, amfibol, kvarc és esetenként rombos piroxén és alkáli (K-) földpát Fonolit: Neutrális, kiömlési alkáli Si-telítetlen magmás kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei az alkáli (K-) földpát, Na-Ca plagioklász, alkáli piroxén, biotit, nefelin vagy leucit, analcim, esetenként alkáli amfibol Riolit: Savanyú kiömlési magmás kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei az alkáli (K-) földpát, kvarc, Na-Ca plagioklász, biotit, esetenként amfibol, rombos piroxén Trachit: Neutrális-savanyú kiömlési magmás kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei az alkáli (K-) földpát, kvarc, Na-Ca plagioklász, biotit, esetenként amfibol, rombos piroxén Freatomagmás explozív kitörés: Forró magma és külső víz/víz-tartalmú üledék keveredése okozta heves kölcsönhatás miatti robbanás okozta vulkáni kitörés Lávadóm: viszkózus magmához kapcsolódó. Általában kis térfogatú lávaforma, ami éppen csak ki tud türemkedni a kürtőből. Pajzsvulkán: Lapos, szélesen elterülő, kis lejtőszögű vulkáni forma, ami bazaltos vulkáni működés során alakul ki. Ebben az esetben a robbanásos működés alárendelt, a tűzhányót a fluidálisan szétfolyó bazaltos lávák építik fel. Rétegvulkán: Általában magas, meredek oldalú vulkáni forma, ami nagyobb viszkozitású magma kitöréséhez kapcsolódó lávafolyások és robbanásos kitörési termékek váltakozásából épül fel. TAS diagram: vulkáni kőzetek osztályozására szolgáló, az SiO2 és az össz-alkália (Na2O+K2O) tartalom összefüggésén alapuló diagram. III. Vulkáni Piroklaszt: Robbanásos vulkáni működés során keletkező törmelék megszilárdult magmadarab, kőzettörmelék vagy kristály. Piroklasztit: Robbanásos vulkáni működés eredményeként képződött, vulkáni törmelékes kőzet. Tufa: Több mint 75%-ban vulkáni hamuból álló piroklasztit. Tufit: 25-75%-ban vulkáni törmelékekből álló, egyéb üledékes anyaggal kevert kőzet Tefra: Robbanásos vulkáni működés eredményeként képződött törmelékekből álló, laza üledék. Vulkáni hamu: 2 mm-nél kisebb méretű piroklaszt

4 Üledékes kőzetek Üledékes kőzet: felszíni, felszín közeli másodlagos folyamatok (mállás szállítás lerakódás kőzetté alakulás) során kialakult képződmény. Üledéklerakódás: Üledékek lerakódása fizikai (a szállító közeg energiája nagy mértékben csökken, ami a szemcsék leülepedéséhez vezet) vagy kémiai (oldott anyag kicsapódása a környezet - ph, redox viszonyok, hőmérséklet stb. megváltozása miatt) gát következtében. Diagenezis: A laza, általában nagy víz-tartalmú üledék tömörödés (vízvesztés) és cementáció következtében tömör kőzetté alakul. Törmelékes üledékes kőzet: Földfelszínen, a kőzetek fizikai mállását követően keletkezett, törmelékekből álló üledékes kőzet. Osztályozása a törmelékdarabok szemcsemérete alapján történik. Aleurolit: Törmelékes üledékes kőzet, ami uralkodóan 0,004 és 0,06 mm közötti szemcsenagyságú törmelékekből (aleurit szemcsékből) áll. Lösz: mm szemcsenagyságú, uralkodóan légi úton szállított, hullóporból lerakódott, jól osztályozott finomtörmelékes üledékes kőzet. Homokkő: Törmelékes üledékes kőzet, ami uralkodóan 0,06 és 2 mm közötti szemcsenagyságú törmelékekből (homokszemcsékből) áll. Breccsa: Törmelékes üledékes kőzet, ami uralkodóan 2 mm-nél nagyobb, koptatlan (szögletes) kőzetszemcsékből áll. Konglomerátum: Törmelékes üledékes kőzet, ami uralkodóan 2 mm-nél nagyobb, koptatott (kerekded) kőzetszemcsékből áll. Szerves üledékes kőzet: Szerves anyagból felépülő üledékes képződmény. Szénkőzetek és szénhidrogének tartoznak ide. Biogén üledékes kőzet: Ősmaradványokból felépülő üledékes kőzet. Vegyi üledékes kőzet: Oldatból való kicsapódás során keletkezett kőzet. Az oldat összetétele alapján a következő csoportok különíthetők el: karbonátos kőzetek, sókőzetek, kovakőzetek, üledékes vas- és mangán kőzetek, foszforitok. Mészkő: Több mint 50 % - üledékgyűjtőn belüli eredetű kalcitos karbonátot tartalmazó, vegyi/biogén üledékes kőzet. Legjelentősebb képződési terük a tengerekben van, de képződhetnek tavakban, folyóvizekben, sőt a szárazföldön is. Dolomit: Több mint 50 % - üledékgyűjtőn belüli eredetű dolomitos karbonátot tartalmazó,

5 vegyi üledékes kőzet. Képződése tengeri környezetben, a tengervízben feldúsuló Mg, a félig vagy már teljesen konszolidált mésziszap-mészkő Ca-tartalma egy részének lecserélésével történik. Szárazföldi környezetben egyes bepárlódó sós tavakban, lúgos környezetben elsődlegesen is kiválhat. Márga: Közel azonos mennyiségű agyagot és kalcitos karbonátot tartalmazó üledékes kőzet. Evaporit: Tengervíz bepárlása útján keletkezett sókőzet. Metamorf kőzetek Metamorfózis: Adott nyomáson és hőmérsékleten kőzetek szilárd fázisú átkristályosodása. Metamorf kőzet: magas hőmérséklet és/vagy nagy nyomás következtében kőzetek szilárd fázisú átalakulásával létrejövő képződmény. Metamorf fácies: Mindazok a kőzetek, amelyek azonos feltételek (nyomás-hőmérséklet) között alakultak át. Metamorf fok: Az a nyomás-hőmérsékleti viszony, amelyen a metamorf kőzet keletkezett. Index ásvány: Szűk stabilitási (hőmérséklet-nyomás) tartománnyal rendelkező ásványok, amelyek csak egy bizonyos metamorf fáciesre jellemzőek. Kritikus ásványegyüttes: Jellemzi azt a metamorf fáciest, amelynek feltételei alatt az ásványok képződtek. Amfibolit: Bázisos összetételű magmas kőzetből közepes fokú metamorfózissal képződött kőzet. Lényeges elegyrészei a hornblende avagy zöldamfibol (>40%) és a plagioklász, amely ásványok együttesen több, mint 75%-ot tesznek ki a kőzetben. Csillámpala: Palás szerkezetű, közepes vagy durvaszemcsés metamorf kőzet, amiben több mint 50%-ban fordul elő csillám (muszkovit vagy biotit). További gyakori ásványai a kvarc és földpát. Eklogit: Uralkodóan (>75%) gránátból és omfacitból (piroxén) álló, plagioklászt nem tartalmazó, bázisos magmás kőzetből, magas nyomáson és hőmérsékleten képződött metamorf kőzet. Fillit: Finom (-közepes) szemcseméretű (az egyes szemcsék szabadszemmel nem, de lupéval megkülönböztethetőek), kis metamorf fokon képződött kőzet, amely a párhuzamosan elrendeződött filloszilikátok (csillámok) következtében a teljes kőzeten átható tökéletes palásságot mutat. A felülete általában selymesen csillogó fényű. Leggyakoribb ásványai: szericit, albit, klorit, kvarc Gneisz: Metamorf kőzet, amit szabálytalan- vagy gyengén meghatározható rétegességsávosság jellemez. Közepes vagy nagy fokú metamorf átalakulással keletkezik magmás és üledékes kőzetekből egyaránt. Általában nagy mennyiségben tartalmaz alkáli földpátot és plagioklászt, ami mellett szinte mindig jelen van kvarc és csillám is. Granulit: Nagy metamorf fokú kőzet, típusosan magas nyomáson és hőmérsékleten stabil ásványok együtteséből áll (káliföldpát+szillimanit; káliföldpát+kordierit; káliföldpát+almandin együttes). Leggyakoribb ásványos összetétele: gránát, piroxén, káliföldpát és kvarc. Magmás és üledékes kőzetekből egyaránt képződhet. A kontinentális alsókéreg fő kőzettípusa. Kékpala: Palás szerkezetű, nagy nyomású metamorfózissal keletkezett kőzet. Kékes színárnyalata a benne előforduló nagy mennyiségű Na-amfibolnak köszönhető (pl. glaukofánpala). Jellemző ásványai még a kékamfibolon (glaukofán, crossit, riebeckit) kívül: albit, epidot-zoizit, klorit, lawsonit, muszkovit vagy fengit, gránát. Márvány: Elsősorban kalcitból és/vagy dolomitból álló metamorf kőzet, amelyben a karbonátásvány tartalom meghaladja az 50%-ot. Szerpentinit: Uralkodóan (>75%) a szerpentin-csoport ásványaiból (antigorit, krizotil, lizardit) álló, egykori ultrabázisos összetételű magmás kőzetből képződött metamorf

6 kőzet. Az ofiolit-sorozatokban gyakori kőzet. Progresszív metamorfózis: Előrehaladó metamorfózis, amikor a képződő ásványok (vagy ásványegyüttes) nagyobb metamorf fokúak, mint a metamorf kőzet vagy kőzetsorozat korábbi ásványai (ásványegyüttese). Szaruszirt: Kontakt metamorfózis során agyagos kőzetből keletkezett metamorf kőzet. Sávos vagy palás szerkezetű lehet, ami elsősorban az eredeti kőzet sajátságából adódhat, másodsorban pedig a behatoló magma nyomóerejének hatására alakulhat ki. A sávosság-palásság mértéke a magmás testtől távolodva általában csökken. Szkarn: Kontakt metamorfózis során karbonátos kőzetből keletkezett metamorf kőzet. Zöldpala: Palás szerkezetű, közepes fokú metamorfózissal keletkezett, általában aprószemcsés kőzet, amiben a fő ásványos alkotórészek az albit, klorit, tremolitaktinolit, epidot és esetleg kvarc. Zöld színét a benne előforduló klorit, aktinolit, epidot és ritkábban pumpellyit okozza. Általában bázisos vulkáni kőzet (többnyire piroklasztit) átalakulása során keletkezik. Betemetődési metamorfózis: Süllyedő medencékben nyugodt körülmények (orogén folyamatoktól és magmás intrúzióktól mentes) között lezajló metamorf folyamat. A fő hatótényező elsősorban a fokozatosan leülepedő kőzetek súlyából adódó hidrosztatikai nyomás, valamint másodsorban a lefelé növekedő hőmérséklet (max oC). Dinamotermál metamorfózis: Konvergens lemezszegélyeken, az orogén övekben lezajló regionális metamorfózis, ahol az átkristályosodást jelentős mértékű deformáció is kíséri. A fő hatótényezők az irányított nyomás és a hőmérséklet együttes és nagymértékű változása, növekedése. Diszlokációs metamorfózis: A földkéregben törések, vetők, nyírási övezetek vagy áttolódások környezetében zajló metamorf folyamatok. A fellépő nagy mechanikai- és nyírási feszültségek (viszonylag kis hőmérsékleten) a kőzet és a kőzetalkotó ásványok mechanikai széttöredezését, felaprózódását okozza. Hidrotermális metamorfózis: Olyan metamorf átalakulás, amelyben a nyomás és hőmérséklet mellett jelentős szerepe van a fluidumoknak is. Ilyen például az óceáni aljzat metamorfózisa, ami az óceáni litoszféra és a leszivárgó, felmelegedő tengervíz kölcsönhatása következtében történik. Impakt metamorfózis: Meteorit becsapódások következtében kialakuló metamorf átalakulás. A kőzet és a kőzetalkotó ásványok átalakulását a hatalmas sebességgel becsapódó meteorit és az általa keltett "sokk hullámok" okozzák. A hatás rendkívül rövid ideig tart, gyakorlatilag néhány mikromásodperc és egy másodperc között lezajlik. Ezalatt a rövid idő alatt a hőmérséklet néhány ezer Celsius fokot is elérhet, a nyomás pedig akár a 100 kbar (10 GPa) nagyságot is meghaladhatja. A sokk hullámok hatására a pl. homokkövekben előforduló kvarc erősen deformálódik sőt a SiO2 más polimorf módosulattá, coesittá és stisovittá alakul. Kontakt metamorfózis: Magma földkéregbe való benyomulása következtében megemelkedő hőhatás miatt alakul ki a környező kőzetekben, illetve vastag lávafolyások alatt. A fő hatótényező tehát a magmából eredő nagy hő, de esetenként az anyagcserével járó fluidumok átalakító folyamatai is jelentősek lehetnek. Polimetamorfózis: Ugyanazon kőzetet vagy kőzetsorozatot ért többszörös metamorfózis. Regionális metamorfózis: Nagy területre (több száz vagy ezer km hosszú és több tíz vagy száz km széles területre) kiterjedő metamorf átalakulás. Retrográd metamorfózis: Visszahaladó metamorfózis, amikor a képződő ásványok (vagy ásványegyüttes) kisebb metamorf fokú, mint a metamorf kőzet vagy kőzetsorozat korábbi ásványai (ásványegyüttese).

7 Föld szerkezete Kőzet: a bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag heterogén, regionális elterjedésű ásványtársulás. Kőzetlemez: koherens litoszféra egység, ami különbözőképpen mozoghat a többi kőzetlemezhez képest (közeledő, távolodó, laterálisan elcsúszó). A Föld felszínét 15 nagy és több kisebb kőzetlemez borítja, amelyek mozgásait, fejlődési folyamatát a lemeztektonika írja le. Földkéreg: a Föld legkülső, viszonylag kis sűrűségű kőzetöve. A Föld össztömegének < 0,4 %-t, össztérfogatának < 1%-át alkotja. Két típusa van: óceáni és kontinentális kéreg. Kontinentális kéreg: A Föld legkülső, viszonylag kis sűrűségű, átlagosan 35 km vastag kőzetöve. Egy felső, gránitos és egy alsó, bazaltos összetételű részre osztható. Konvergens lemezszegélyek mentén zajló magmás tevékenységgel, illetve magmás alárétegződéssel képződik. Óceáni kéreg: a Föld legkülső kőzetöve, az óceáni medencék aljzatát alkotja. Átlagosan 6 km vastagságú, bazaltból és gabbróból áll. Az óceáni hátságok mentén, távolodó lemezek határán képződik. Ofiolit: egykori óceáni medencealjzat maradvány (bazaltos-ultrabázisos kőzetsorozat), ami kőzetlemezek ütközése során tolódik fel a kontinentális kőzetlemezre. Moho felület: a földkéreg és földköpeny közötti szeizmikus határ, ahol a p-hullámok sebessége 6 km/s-ról 8 km/s-re ugrik. Kőzettani kéreg-köpeny határ: az uralkodóan bázisos (bazaltos) összetételű alsókéreg és az uralkodóan ultrabázisos összetételű felsőköpeny közti határ. Földköpeny: a külső mag határától ( 2900 km mélység) a földkéreg alsó határáig (6-80 km mélység) terjedő szilikátos kőzetöv. A Föld legnagyobb térfogatú és legnagyobb tömegű része. Asztenoszféra: a földköpeny felső, plasztikusan viselkedő kőzetegysége, ami a litoszféra aljától kb. 400 km mélységig terjed. E zónában a hő konvektív módon terjed. A magmaképződés fő területe. Potenciális hőmérséklet: az asztenoszféra hőmérséklete felszíni nyomásviszonyokra vonatkoztatva. LVZ: kis-sebességű öv az asztenoszféra felső részén. Kis mennyiségben (< 1 %) tartalmazhat kőzetolvadékot (magmát) és/vagy könnyenillókat (H2O, CO2) Átmeneti öv: a felsőköpeny alján általában 400 és 670 km mélység között húzódó zóna, alsó és felső határát karakterisztikus fázisátalakulások jelölik ki ( 400 km olivin β-

8 spinell; piroxén majorit; 670km: γ-spinell+majorit perovszkit + wüstit). A szubdukálódó óceáni litoszféra maradványok egyik fő akkumulációs helye a földköpenyben. D - réteg: a földmag és földköpeny határán 2900 km mélyen elhelyezkedő, szabálytalan vastagságú, instabil réteg. A nagy termális gradiens konduktív hővesztésre utal. Egyes kutatók szerint a nagy mélységbe hatoló szubdukált óceáni lemezmaradványok felhalmozódási helye, mások szerint a Föld korai életében a magma-óceán kristályosodása és a nagy sűrűségű ásványfázisok gravitációs elkülönülése során jött létre ULVZ: extrém kis-sebességű öv a földköpeny és földmag határán, ahol a szeizmikus hullámok sebessége >10%-kal visszaesik. Megjelenése hozzávetőleg egybeesik a jelentősebb forró folt területekkel (pl.: Csendes-óceán déli része). Földmag: a Föld belsejének 2900 km-nél mélyebben fekvő, uralkodóan vasból és nikkelből (Fe/Ni arány 17) álló egysége, amely egy folyékony külső magra és egy szilárd belső magra különíthető el (köztük a határ 5100 km mélységben van). A Föld legnagyobb sűrűségű egysége. Kőzettani alapfogalmak Erózió: Üledékszállítás közben a szállító közeg energiájától függően kivési a felszínt. Fizikai mállás: Földfelszínen, kőzetek mechanikai aprózódása külső erők hatására (kémiai összetételük nem változik meg). Kémiai mállás: Földfelszínen, vagy földfelszín közelében kőzetek ásványai instabillá válnak, vizes közegben feloldódnak (a kőzet kémiai összetétele megváltozik). Talajképződés: Felszíni kőzetek felső részének fizikai és kémiai mállása, majd a kőzetmálladék keveredése a biológiai hatásra keletkező szerves anyaggal. A szerves anyag forrása elhalt növényi és állati maradványok. Radiogén izotóp: radioaktív folyamatban résztvevő izotóp; azaz az instabil, radioaktív folyamattal bomló izotóp és a folyamat során keletkező stabil, származék izotóp. Szubdukció: konvergens lemezek találkozási övében az óceáni litoszféra lemez alábukása a földköpenybe. Geoterma (geotermikus gradiens): a Föld belsejében a hőmérséklet változása a mélység függvényében. A litoszférában átlagosan C/km, az asztenoszférában pedig átlagosan 0,3 C/km. Kondukció: a hőátadás egyik módja (hővezetés), amikor a hőenergia átadása részecskék rezgőmozgásával történik. E területeket nagy termális gradiens (hőmérsékleti változás) jellemzi (pl. litoszféra, D réteg). Konvekció: a hőátadás egyik módja (hőáramlás), amikor a hőenergia átadása anyagáramlással történik. E területeket a hőmérséklet kiegyenlítődés, azaz közel függőleges geoterma jellemzi (pl. asztenoszféra, külső mag) Likvidusz: Egy adott összetételű anyag (pl. kőzet) teljes megolvadásának hőmérsékletét jelzi a nyomás függvényében. Megfordítva, ezen a nyomás-függő hőmérsékleten kezdődik meg a magma kristályosodása. Litoszféra: a Föld legkülső, merev kőzetburka, amelyben a hőátadás konduktív módon történik. A földkérget és a földköpeny legfelső részét foglalja magába. Átlagos vastagsága km. Az óceáni litoszféra sűrűsége nagyobb, mint a kontinentális

9 litoszféráé, ezért alábukhat a mélyebb földköpenybe. Szolidusz: Egy adott összetételű anyag (pl. kőzet) olvadáspontjának változása a nyomás függvényében. Ha a geoterma metszi a szoliduszt, azaz a hőmérséklet magasabb adott nyomáson, mint a szolidusz hőmérséklet, akkor megkezdődik a magmaképződés.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék Bevezetés ezetés a kőzettanba 3.. A Föld belső felépítése Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK

Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig

Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Petrotektonika bazaltok petrogenezise a forrástól a felszínig Kiss Balázs Ábrák: Robin Gill Igneous rocks and processes Harangi Szabolcs oktatási segédanyagok, magmás kőzettan, geokémia, magmás petrogenezis

Részletesebben

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK 12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)

Részletesebben

Kőzettan. Magmás (magmatic) Metamorf (metamorphic) Üledékes (sedimantary) -polimineralikus -monomineralikus

Kőzettan. Magmás (magmatic) Metamorf (metamorphic) Üledékes (sedimantary) -polimineralikus -monomineralikus Kőzettan Definíció: A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai. -nem csak a Föld hanem

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék Bevezetés ezetés a kőzettanba 1. Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu geology.elte.hu

Részletesebben

MAGMÁS ÉS METAMORF KŐZETTAN Földtudomány BSc. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu

MAGMÁS ÉS METAMORF KŐZETTAN Földtudomány BSc. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu MAGMÁS ÉS METAMORF KŐZETTAN Földtudomány BSc Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu A Föld belső felépítése Hogyan látható a Föld belseje? Főegység Alegység A határ jellege, mélysége Anyagi összetétel

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák. Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel

Részletesebben

Ásványtani alapismeretek 6. előadás Kőzetalkotó ásványok Az ásványok olvadékból történő kristályosodásának sorrendje Bowen szerint Kőzetalkotó ásványok: SiO 2 ásványok Kvarc: hexagonális és trigonális

Részletesebben

No kérdés A B C D 1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit. legkülső héjakon lévő

No kérdés A B C D 1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit. legkülső héjakon lévő 1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit 2 Az atomok között megosztott elektronok a kötést jellemzik hidrogénhíd tetraéderes kovalens ionos

Részletesebben

A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat. Dávid Árpád

A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat. Dávid Árpád A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat Dávid Árpád 2013 Tartalomjegyzék Bevezetés... 6 1. A Föld keletkezése, felépítése, szerkezete... 7 1.1. A Föld keletkezése... 7 1.2. A Föld alakja...

Részletesebben

Segédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához. Az üledékes kőzetek képződése

Segédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához. Az üledékes kőzetek képződése Segédanyag Földrajz és környezettan BSc szakosok üledékes kőzettan gyakorlati anyagához Szakmány György, 1997-2008. Az üledékes kőzetek képződése Az üledékes kőzetek képződése az alábbi négy egymást követő,

Részletesebben

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió

Részletesebben

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu IUGS osztályozás (Streckeisen, 1976, 1978; Le Maitre, 1989) Modális ásványos összetétel Normatív ásványos összetétel Szöveti jellegek Szín index

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok

Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2010. Kőzetalkotó ásványok A kőzetalkotó ásványok megjelenése a kőzetekben

Részletesebben

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok

A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk

Részletesebben

Elemek geokémiai rendszere és csoportosításuk

Elemek geokémiai rendszere és csoportosításuk Elemek geokémiai rendszere és csoportosításuk Az elemek geokémiai eloszlását a Földön számos tényező befolyásolja. Az elemek szerkezeti felépítéséből következő tulajdonságaik alapján jól csoportosíthatók

Részletesebben

A hegyek és az erdők születése

A hegyek és az erdők születése FEDEZD FEL A FÖLD KINCSEIT! Vojnits András A hegyek és az erdők születése Kossuth Kiadó Tartalom Előszó Gaia Amiről az óceánok mélye mesél Vulcanus és Plutó birodalma Amikor mozog a föld Hegyek születnek

Részletesebben

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3. 4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)

Részletesebben

A Földkéreg anyagi felépítése

A Földkéreg anyagi felépítése A Földkéreg anyagi felépítése Elemek a földkéregben: 99% 8 elem fő összetevők: O 46% és Si 28%, lényeges összetevők: Al 8%, Fe 5% jelentős összetevők: Ca, Na, K, Mg összesen ~12% összes többi ~80 szilárd

Részletesebben

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu

MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu 1. Terepi- és s kézipk zipéldány-kőzettan A legprimitívebb osztályoz lyozás: mélysm lységi (abissziks( abissziks, intruzív) magmás s kőzetek k

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

Földtani alapismeretek I.

Földtani alapismeretek I. Földtani alapismeretek I. A Föld felépítése és anyagai A Föld felépítése A Föld folyamatai Atmoszféra KÜLSŐ GEOSZFÉRÁK ATMOSZFÉRA (LÉGKÖR) TROPOSZFÉRA SZTRATOSZFÉRA IONOSZFÉRA TERMOSZFÉRA EXOSZFÉRA HIDROSZFÉRA

Részletesebben

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 GEOLÓGIAI ALAPISMERETEK

GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 GEOLÓGIAI ALAPISMERETEK GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 GEOLÓGIAI ALAPISMERETEK Wolf Ákos 2 Földtani alapismeretek Föld keletkezése 3 Naprendszer kialakulása Föld körfolyamatai 4 Atmoszféra (légkör) troposzféra, stratoszféra, ionoszféra,

Részletesebben

Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése

Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2002. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter. Tartalom... 1 1. Bevezetés... 1 2. 1. Földtani alapismeretek I. (a litoszféra)... 1 2.1. 1.1. A Föld keletkezése... 1 2.2. 1.2. A Föld felépítése... 2 2.3. 1.3. A Föld alakja... 5 2.4. 1.4. A litoszféra

Részletesebben

Építés- és környezetföldtan

Építés- és környezetföldtan Építés- és környezetföldtan Dávid Árpád 2012. Tartalomjegyzék Bevezetés... 6 1. Földtani alapismeretek I. (a litoszféra)... 7 1.1. A Föld keletkezése... 7 1.2. A Föld felépítése... 7 1.3. A Föld alakja...

Részletesebben

A legfontosabb kőzetalkotó ásványok (segédanyag hidrológus szakosoknak)

A legfontosabb kőzetalkotó ásványok (segédanyag hidrológus szakosoknak) A legfontosabb kőzetalkotó ásványok (segédanyag hidrológus szakosoknak) Szakmány György, 2002. Plagioklászok Izomorf sor: albit oligoklász andezin labradorit bytownit - anortit Képlet: albit: NaAlSi 3

Részletesebben

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége Tomas Róbert, Stockwork Exploration Kolozsvár, BBTE III. év ELŐADÁS TARTALMA 1. BEVEZETŐ:

Részletesebben

Törökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le

Törökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le Dunabogdány Alapok Kőzet: Földi léptékben nagy kiterjedésű ásványkeverék. Dácit: Vulkáni kiömlési kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a fehér színű földpát, a fekete, többnyire lemezes biotit, a fekete,

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

Vékony és vastag csiszolatok készítése a megbízó által átadott mintákból, valamint ezek és további, kiegészítő csiszolatok petrográfiai leírása

Vékony és vastag csiszolatok készítése a megbízó által átadott mintákból, valamint ezek és további, kiegészítő csiszolatok petrográfiai leírása Vékony és vastag csiszolatok készítése a megbízó által átadott mintákból, valamint ezek és további, kiegészítő csiszolatok petrográfiai leírása Készítette: Dr. Schubert Félix Tethys Delta Bt. 2009 2 MINTAELŐKÉSZÍTÉS

Részletesebben

Magmás kőzetek szerkezete és szövete

Magmás kőzetek szerkezete és szövete Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,

Részletesebben

Petrotektonika Felzikus magmák genezise

Petrotektonika Felzikus magmák genezise Petrotektonika Felzikus magmák genezise H. Lukács Réka reka.harangi@gmail.com Magyary Z. Posztdoktori ösztöndíjhoz kapcsolódó előadás anyaga 2013. 10. 24. Szeged Hasznos irodalmak: Harangi Szabolcs: Vulkánok

Részletesebben

Mélységi magmás kızetek

Mélységi magmás kızetek Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KŐZETELŐFORDULÁSAI

MAGYARORSZÁG KŐZETELŐFORDULÁSAI Szakmány György Józsa Sándor Szilágyi Veronika MAGYARORSZÁG KŐZETELŐFORDULÁSAI (Vázlatos áttekintés, elsősorban a felszíni előfordulásokról) Segédanyag Környezettan BSc szak Kőzettan gyakorlat tárgyhoz

Részletesebben

Földrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló

Földrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; Telefon: 381-2107 Fax: 381-2108 Szakmai beszámoló

Részletesebben

Mérnökgeológia. 1. Előadás. Szepesházi Róbert

Mérnökgeológia. 1. Előadás. Szepesházi Róbert Mérnökgeológia 1. Előadás Szepesházi Róbert 1 Mérnöki létesítmények geotechnikai előkészítése Geológiai információk Általános felépítés, geológiai történet Domináns képződmények tulajdonságai Tagoltság

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 36. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 36. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 36. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ Tartalomjegyzék 62/2013. (III. 4.) Korm. rendelet A vasúti és autóbuszos személyszállítást igénybe vevõ utasok jogainak védelmérõl

Részletesebben

A, Á. Geológiai és földrajzi kisszótár -Szavak győjteménye SBGEO GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR

A, Á. Geológiai és földrajzi kisszótár -Szavak győjteménye SBGEO GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR GEOLÓGIAI KISSZÓTÁR P : az angol pressure, azaz nyomás szóból származik T : hımérséklet jele a geológiában A, Á Abiotikus: élettelen Aktív lemezszegély: konvergens vagy divergens mozgás (lásd:konvergens/

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag

Részletesebben

A K-Ar módszer. 40 K-nak elektron befogásával és 0.05MeV

A K-Ar módszer. 40 K-nak elektron befogásával és 0.05MeV A K-Ar módszer Bevezetés A kálium egy alkáliföldfém, a periódusos rendszer IA főcsoportjába tartozik, rendszáma (Z) 19. A földkéreg hetedik leggyakoribb eleme és fontos alkotóeleme számos gyakori ásványnak

Részletesebben

A MARS KÔZETEI A MARSI METEORITOK ALAPJÁN

A MARS KÔZETEI A MARSI METEORITOK ALAPJÁN cia elektromos és színtöltését [mindkettô semleges], tömegét [mérendô szabad paraméter], spinjét [0], CP kvantumszámát [páros], csatolását a mértékbozonokhoz [SU(2) L jelleg] és a fermionokhoz [m f /v

Részletesebben

Szerkezeti földtan és lemeztektonika

Szerkezeti földtan és lemeztektonika Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek

Részletesebben

Vulkanológia. Jankovics M. Éva. MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport. Szeged, 2014.10.09.

Vulkanológia. Jankovics M. Éva. MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport. Szeged, 2014.10.09. Vulkanológia Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: Harangi Szabolcs: oktatási segédanyagok saját kutatási anyagok

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium

Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, ELTE Planetológiai Műhely, Magyar Csillagászati Egyesület kru@mcse.hu Belső szerkezet 30-100

Részletesebben

Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány üledékes kőzettan gyakorlat anyagához. Az üledékes kőzetek képződése

Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány üledékes kőzettan gyakorlat anyagához. Az üledékes kőzetek képződése Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány üledékes kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György, 2008. Az üledékes kőzetek képződése Az üledékes kőzetek képződése az alábbi négy egymást követő, de egymással

Részletesebben

1. Magmás. 2. Üledékes. 3. Metamorft. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása.

1. Magmás. 2. Üledékes. 3. Metamorft. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása. 1. Magmás 2. Üledékes 3. Metamorft (átalakult) A kőzetképződés körfolyamata (Juhász Á. nyomán) KELETKEZÉS Forró kőzetolvadék

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok

9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok 9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok Szoro- (csoport-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká főzıdhetnek össze. A

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

Földtan kérdéssorozat

Földtan kérdéssorozat Földtan kérdéssorozat 1. Mit nevezünk földtudományoknak?. 2. Sorold fel a földtudományok segédtudományait! (22 db) 3. Mi a geológia?. 4. Mi a geológia (földtan) tárgya? 5. Oszd fel a földtant egy lehetséges

Részletesebben

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

TALAJTAN I. Cziráki László 1014. TALAJTAN I. Cziráki László 1014. A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba 2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan

Részletesebben

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel

Részletesebben

Üledékes kőzetek Üledékesnek a természetesen lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és óceánok fenekén diagenizált kőzeteket nevezzük

Üledékes kőzetek Üledékesnek a természetesen lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és óceánok fenekén diagenizált kőzeteket nevezzük Üledékes kőzetek Üledékesnek a természetesen lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és óceánok fenekén diagenizált kőzeteket nevezzük Az üledékképződés a mállás üledékszállítás üledék lerakódás

Részletesebben

NAA és PGAA módszerek összehasonlítása, jelentőségük a geológiai minták vizsgálatában, Standard referencia anyagok vizsgálata

NAA és PGAA módszerek összehasonlítása, jelentőségük a geológiai minták vizsgálatában, Standard referencia anyagok vizsgálata Korszerű Nukleáris Elemanalitikai Módszerek és Alkalmazásaik II. félév 3. előadás NAA és PGAA módszerek összehasonlítása, jelentőségük a geológiai minták vizsgálatában, Standard referencia anyagok vizsgálata

Részletesebben

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:

Részletesebben

A Föld folyamatai. Atmoszféra

A Föld folyamatai. Atmoszféra Földtan A Föld folyamatai Atmoszféra A karbon-kőzet ciklus E_ki E_be E_föld_ki Exogén energiaforrás - fúziós energia Endogén energiaforrás - maghasadás, tárolt energia ÁSVÁNYOK Az ásványok olyan, a

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA

ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA ÁLTALÁNOS TERMÉSZETFÖLDRAJZ III. GEOSZFÉRÁK 1. LITOSZFÉRA LAKÓHELYÜNK A FÖLD A Föld belső szerkezete A Föld felépítésével, szerkezetével, történetével foglalkozó tudomány a geológia (földtan). A Föld fizikai

Részletesebben

Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban

Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban Ringwooditok EBSD vizsgálata az NWA 5011 számú L6-os kondritos meteoritban Bérczi Sz.*, Nagy Sz.*, Gyollai I.*, Józsa S.**, Havancsák K.*, Varga G.*, Dankházi Z.*, Ratter K.* *ELTE TTK Fizika Intézet,

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 3 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak III. ALAPFOGALMAK 1. MI AZ ÁsVÁNY? Nem véletlen, hogy a bevezető gondolatokban a kémiai elemekkel, azok elterjedésével

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

Geológia (kidolgozott) vizsgakérdések

Geológia (kidolgozott) vizsgakérdések Vánkos Bence Geológia (kidolgozott) vizsgakérdések 1. Az ásványok bels szerkezete - A gránit család jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Ásvány: a természetben el forduló anyag, amely meghatározott

Részletesebben

Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja

Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja V. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés Révfülöp 2014. szeptember 4-6. --------------------------------------------------------------------- PROGRAM Az 5. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés programja (a

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 4 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak IV. AZ ÁsVÁNYOK (És kőzetek) KELETKEZÉsE 1. BEVEZETÉs Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok

Részletesebben

SZEGEDI TUDMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR FÖLDRAJZ TANSZÉK. Szakkifejezések szótára

SZEGEDI TUDMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR FÖLDRAJZ TANSZÉK. Szakkifejezések szótára SZEGEDI TUDMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR FÖLDRAJZ TANSZÉK Szakkifejezések szótára I. rész Ásvány-kőzettan, geokémia, vulkanológia II. rész Általános földtan, őslénytan, szedimentológia

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram)

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A vas-karbon egyensúlyi diagram alapvető fontosságú a vasötvözetek tárgyalásánál. Az Fe-C ötvözetekre vonatkozó ismereteket általában kettős

Részletesebben