Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu
|
|
- Gréta Bodnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu
2 Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció helye (mag, köpeny) radioaktív elemek felhalmozódási helye árapálysúrlódás helye + energia veszteség
3 Felszíni: érzékeny határfelület könnyen megfigyelhető felszín átalakulásának mértékére utal felszínformák jellege felszín (és részeinek) kora
4 Folyamatok: tektonika vulkanizmus elkülönítésük Földön sem egyértelmű Tektonika: Az égitestek külső szilárd, avagy szilárdhoz közeli állapotú burkolatának mechanikai átalakulása (főként gyűrődések, törések) Kapcsolat a vulkanizmussal: Anyag viselkedése szerint: rideg rugalmas képlékeny hígan folyó gáz állapotú tektonikus vulkanikus
5 Tektonika formái Egész külső burok elfordulása A külső és belső kapcsolódása szerint: követi a belső elfordulása a külső burkolat mozgását (Enceladus) nem követi a belső elfordulása a külső burkolat mozgását (Europa) Elmozdulás oka: instabil tömegeloszlás Példák: Europa
6 Egész külső burok elfordulása A külső és belső kapcsolódása szerint: követi a belső elfordulása a külső burkolat mozgását (Enceladus) nem követi a belső elfordulása a külső burkolat mozgását (Europa) Elmozdulás oka: instabil tömegeloszlás Példák: Föld, valódi pólusvándorlás (bizonytalan)
7 Egész külső burok elfordulása A külső és belső kapcsolódása szerint: követi a belső elfordulása a külső burkolat mozgását (Enceladus) nem követi a belső elfordulása a külső burkolat mozgását (Europa) Elmozdulás oka: instabil tömegeloszlás Példák: Mars (Tharsis-hátság)
8 Egész külső burok elfordulása A külső és belső kapcsolódása szerint: követi a belső elfordulása a külső burkolat mozgását (Enceladus) nem követi a belső elfordulása a külső burkolat mozgását (Europa) Elmozdulás oka: instabil tömegeloszlás Példák: Enceladus??? (déli sarkvidéki vulkanikus terület pedig árapályfűtésről alacsony szélességen jellemző)
9 Külső burok széttörése nagyobb lemezekre ok: belső képlékeny felszíni rideg aktív mozgások, feszültségek Pl.: Föld, globális lemeztektonika
10 Külső burok széttörése nagyobb lemezekre Pl.: Mars: váltakozó irányba mágnesezet sávok + transzform vetők de nagyon bizonytalan földi ősi lemeztektonika sem ismert
11 Külső burok széttörése nagyobb lemezekre Pl.: Vénusz, képlékeny lemezek? Sok határ jellegű vonal
12 Külső burok széttörése nagyobb lemezekre Pl.: Europa, vékony (10-30 km) jégkéreg, felszínen töredékek
13 Külső szilárd burok képződése Riftek: Föld
14 Külső szilárd burok képződése Riftek: Föld Mars??? Valles Marineris inkább sima tágulásos repedés
15 Külső szilárd burok képződése Riftek: Föld Mars Vénusz: tágulásos tektonika + Földihez hasonló hátság keresztmetszet Ganymedes (sötét/világos sávozottság) Ariel???
16 Külső szilárd burok képződése Riftek: Föld Mars Vénusz Ganymedes Ariel??? Europa
17 Tektonikus jelenségek, tágulásos alakzatok: normál vető, lezökkenés (pl. Miranda, Ganymedes, Hold)
18 Tektonikus jelenségek, tágulásos alakzatok: normál vető, lezökkenés oldaleltolódások (Mars, Europa, Vénusz, Enceladus) Mars Europa Mars Vénusz Enceladus
19 Tektonikus jelenségek, tágulásos alakzatok: normál vető, lezökkenés oldaleltolódások vándorló árapály dudor: Europa, széthasadás-összezáródás
20 Tektonikus jelenségek, kompressziós alakzatok: lávagerincek: hűléses zsugorodás, főleg regionális (Mars, Hold, Merkúr) Hold Mars Tektonizmus és vulkanizmus a Naprendszerben, ELTE TTK Planetológia speciális kollégium, Kereszturi Ákos
21 Tektonikus jelenségek, kompressziós alakzatok: lávagerincek: hűléses zsugorodás, főleg regionális (Mars, Hold, Merkúr) hegyvonulat jellegű alakzatok (Vénusz, Mars, Titan) de lehet, hogy a Vénusz kivételével globális kompressziótól, és nem lemeztektonikától Vénuszon: kiemelkedés, hosszanti gyűrődések, kompressziós nyomok Vénusz Mars Hold Titan
22 Tektonikus jelenségek, kompressziós alakzatok: lávagerincek: hűléses zsugorodás, főleg regionális (Mars, Hold, Merkúr) hegyvonulat jellegű alakzatok (Vénusz, Mars, Titan) de lehet, hogy a Vénusz kivételével globális kompressziótól, és nem lemeztektonikától kompressziós blokk kibillenés (hegyek az Io felszínén)
23 Tektonikus jelenségek, kompressziós alakzatok: lávagerincek: hűléses zsugorodás, főleg regionális (Mars, Hold, Merkúr) hegyvonulat jellegű alakzatok (Vénusz, Mars, Titan) de lehet, hogy a Vénusz kivételével globális kompressziótól, és nem lemeztektonikától kompressziós blokk kibillenés (Io) lapos, hullámos alakzatok (Europa)
24 Kőzetburok felolvadása, felemésztődése: szubkrusztális erózió (Europa, Föld) szubdukció (Vénusz, Föld) Vénusz, Diana-, Dali-árkok Vénusz, korona topográfia / feltételezett szerkezet
25 Globális tektonikus mintázat - utal: kőzetburok jellegére belső aktivitás mértékére Típusok: globális tágulástól/zsugorodástól, deformációtól: tengelyforgás lassulása/gyorsulása egyenlítői/poláris sugár változása deformáció (Hold, Merkúr, Rhea)
26 Globális tektonikus mintázat - utal: kőzetburok jellegére belső aktivitás mértékére Típusok: globális tágulástól/zsugorodástól, deformációtól tengelyforgás lassulása/gyorsulása jégholdak: hűlés víz fagyás tágulás formák (Ganymedes, Ariel) Ganymedes Ariel
27 Globális tektonikus mintázat - utal: kőzetburok jellegére belső aktivitás mértékére Típusok: globális tágulástól/zsugorodástól, deformációtól tengelyforgás lassulása/gyorsulása jégholdak: hűlés víz fagyás tágulás formák kőzetbolygók: hűlés zsugorodás kompressziós formák (lávagerincek Merkúr, Hold, Mars: Tharsishátságra koncentrikus) Mars Most jön az animáció!
28 Kisbolygók tektonikus mintázata Vonalas szerkezetek: kráterekre radiális égitest egy-egy részén párhuzamos törések Debra L. Buczkowski, Olivier S. Barnouin-Jha, Louise M. Prockter, 433 Eros lineaments: Global mapping and analysis, Icarus 193 (2008) Eros Eredet: becsapódásos? ősi eredetű, belső szerkezeti??? Ida Eros
29 Vulkanizmus, magmatizmus magmatizmusról kevés ismeretünk van a Földön kívül néhány kipreparálódott telér a Marson Vulkanizmus típusai: szilikátos (Föld, Hold, Merkúr, Mars, Io) kénes (Io) krio(jég) (Europa, Ganymedes, Titan, Enceladus) Égitest és kitörések jellemzője Hőmérséklettartomány ( C) Io (legforróbb kitörések) Io (hűvös, kénes kitörések) Föld (bazaltos kitörések) 1200 Föld (riolitos kitörések) 700 Föld (gejzírek) Enceladus (H 2 O kitörések) Triton (nitrogéngáz kitörések) Energiaforrás: belső külső (ez nem vulk.!)
30 Beolvadásos magma képződés: nyomáscsökkenéstől olvadáspont csökkenéstől (illó beráramlás) Felszíni vulkáni anyagkiáramlás feltételei: magma képződés + térbeli lehetőség a felemelkedésre törések, preformált zónák a szilárd burokban felhajtóerő tágulásos erőtér Europa: hogy jön ki a jégnél sűrűbb krioláva (víz)?
31 Láva típusok különbségeinek oka: viszkozitás fagyáspont gáztartalom gázkiszökés Befolyásolják: kitörés jellegét, felszínforma alakját Aktív vulkanizmus jelenleg: Föld, Io, Enceladus többi égitesten csak modellszámítások és régi nyomok
32 Kitörési típusok törmelékszórás (Föld, Vénusz?, Mars, Merkúr, Hold, Io, Enceladus) Triton Enceladus Io Hasonló kitörések felhőinek magasság
33 Kitörési típusok törmelékszórás (Föld, Vénusz?, Mars, Merkúr, Hold, Io, Enceladus) lávaömlés (Föld, Vénusz, Mars, Merkúr, Hold, Io, Europa, Ganymedes) Europa Ganymedes Triton Io
34 Vulkáni képződmények vulkáni kúpok pajzsvulkánok (laposak, híg láva / piroklaszikum) meredek vulkánok (viszkózus, gyorsan szilárduló lávák)
35 Vulkáni képződmények vulkáni kúpok pajzsvulkánok (laposak, híg láva / piroklaszikum) meredek vulkánok (viszkózus, gyorsan szilárduló lávák) lávaplecsnik (Europa), palacsinta vulkánok (Vénusz), lávafolyások
36 Vulkáni képződmények vulkáni kúpok pajzsvulkánok (laposak, híg láva / piroklaszikum) meredek vulkánok (viszkózus, gyorsan szilárduló lávák) lávaplecsnik (Europa), palacsinta vulkánok (Vénusz) lávamezők (Föld, Vénusz, Mars, Merkúr, Hold, Ganymedes, Triton, Europa?) Hold
37 Vulkáni képződmények vulkáni kúpok pajzsvulkánok (laposak, híg láva / piroklaszikum) meredek vulkánok (viszkózus, gyorsan szilárduló lávák) lávaplecsnik (Europa), palacsinta vulkánok (Vénusz) lávamezők (Föld, Vénusz, Mars, Merkúr, Hold, Ganymedes, Triton, Europa?) lávacsatornák (Hold, Vénusz, Mars, Io), kalderák Vénusz Hold
38 Vulkáni képződmények vulkáni kúpok pajzsvulkánok (laposak, híg láva / piroklaszikum) meredek vulkánok (viszkózus, gyorsan szilárduló lávák) lávaplecsnik (Europa), palacsinta vulkánok (Vénusz) lávamezők (Föld, Vénusz, Mars, Merkúr, Hold, Ganymedes, Triton, Europa?) lávacsatornák (Hold, Vénusz, Mars, Io) robbanásos kitörésből visszahullott törmelékfoltok
39 Vulkáni képződmények kitörési felhők mérete robbanásos kitöréseknél magmában ébredő nyomás külső nyomás aránya nehézségi gyorsulás légkör jelenléte / hiánya Enceladus kitöréseinek jelentős része világűrbe jut
40 Vulkanizmus területi eloszlása lemezhatárok + forró foltok: Föld
41 Vulkanizmus területi eloszlása lemezhatárok + forró foltok: Föld csak forró foltok (véletlen eloszlás): Vénusz becsapódásos kéreggyengeségi zónákban: Hold (Mare síkságok)
42 Vulkanizmus területi eloszlása lemezhatárok + forró foltok: Föld csak forró foltok (véletlen eloszlás): Vénusz becsapódásos kéreggyengeségi zónákban: Hold alacsony szélességen, illetve árapály dudornál: Io
43 Vulkanizmus területi eloszlása lemezhatárok + forró foltok: Föld csak forró foltok (véletlen eloszlás): Vénusz becsapódásos kéreggyengeségi zónákban: Hold alacsony szélességen, illetve árapály dudornál: Io erős besugárzású területen: Triton (besorolás kérdéses )
44 Sajátos vulkano-tektonikus képződmények koronák (Vénusz) vulkanizmus + tektonika
45 Sajátos vulkano-tektonikus képződmények koronák (Vénusz) cirkusz alakzatok (Miranda) káosz-területek (Mars, Europa, Io?)
46 Tektonika és vulkanizmus szerepe a felszínfejlődésben Tektonika: szilárd felszín mozgatása, domborzat alakítás lepusztulás, üledékképződés térbeli módosítása vulkáni kitörések helyszínének befolyásolása globális anyagkörforgás befolyásolása, anyag recirkuláció felszínkémia Vulkanizmus: anyagok továbbítása a felszínre (felszínkémia) illók kijuttatása (légkör és folyadékburok képzés, légnyomás, üvegházhatás, mállás befolyásolása) lokális hőforrás (jég olvasztás) felszínformák alakítása (vulkáni felépítmények, lávasíkságok)
Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)
Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK, 2012.05.15. Fejlődést befolyásoló általános tényezők
RészletesebbenTektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium
Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, ELTE Planetológiai Műhely, Magyar Csillagászati Egyesület kru@mcse.hu Belső szerkezet 30-100
RészletesebbenGázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK
Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,
Részletesebbeni R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi
A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,
RészletesebbenKőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság
RészletesebbenTanítási tervezet. II. Az óra típusa: ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. 11. 18. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 9.A Tanít: Domján
RészletesebbenKőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenMellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa:
A KŐZETBOLYGÓK Főbolygók közül: Merkur, Vénusz, Föld, Mars: Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa: Különbségeik oka: Különböző naptávolság vegyi differenciálódás olvadáspont szerint Különböző
RészletesebbenLégkör, éghajlat, külső erők felszínformái I.
Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör Jelentőség: felszíni jellemzőt befolyásolja bolygó fejlődését tükrözi illó anyagok migrációját befolyásolja élet lehetősége szempontjából fontos Légkör
RészletesebbenKőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenA Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó?
A Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó? Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Asztrofizikai és Geokémiai Laboratórium
RészletesebbenTanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények. Az óra időpontja: november :10. Iskola, osztály: gimnázium, 9. B
Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2017. november 13. 11:10 Iskola, osztály: gimnázium, 9. B Iskola neve és címe: Zrínyi Miklós Gimnázium, 1108 Budapest, Mádi utca 173. Tanít: Dömötör Dominika Témakör
RészletesebbenA kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések
A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.
RészletesebbenA Mars fejlődéstörténete
A Mars fejlődéstörténete Mars-kutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány kru@mcse.hu Felhasznált adatok
RészletesebbenHARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3
HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik
Részletesebben2013. márc. 20. a Naprendszerben.
2013. márc. 20. Kölcsönhatások a Naprendszerben Illés s Erzsébet MTA Csillagászati szati és s FöldtudomF ldtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós s Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu Kölcsönhatások
RészletesebbenMi történik, ha felrobban egy vulkán? És mi, ha elfogy a magmája? A Mt. St. Helens és a Mauna Kea az osztályban
Mi történik, ha felrobban egy vulkán? És mi, ha elfogy a magmája? A Mt. St. Helens és a Mauna Kea az osztályban Kaldera keletkezése eruptív (robbanásos) és effuzív (kiömléses) működés során Összeállította:
Részletesebben(tk oldal) GEOGRÁFIA
(tk. 48 57. oldal) GEOGRÁFIA 2013.03.11. 1 2013.03.11. 2 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk. Érckiválás. Segédanyag..
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenKőzettan (ga1c1053)
Kőzettan (ga1c1053) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Központi Kutató és Műszer Centrum ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenA Naprendszer kőzetbolygói
A Naprendszer kőzetbolygói Az ún. belső bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) szerkezet: fém (főleg vas) mag + vastag szilikát köpeny szilárd felszín alakzatok: kanyonok/hasadékok, kráterek, hegyek, vulkánok
RészletesebbenSŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C
NEPtuNuSZ uránusz FÖLD Jeges gázóriás 49.528 km SŰRŰSÉG 1,64 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 4503 millió km KERINGÉS HOSSZA 60 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 72 K = 201 C Jeges gázóriás 51.118 km SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 KERINGÉS
RészletesebbenSzemelvények a Földön kívüli tektonikai jelenségekről
142/1, 79 94., Budapest, 2012 Szemelvények a Földön kívüli tektonikai jelenségekről KERESZTURI Ákos Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet. Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kereszturi@konkoly.hu
RészletesebbenBevezetés a földtörténetbe
Bevezetés a földtörténetbe 5. hét (hosszabbítás: még egy kicsit a lemeztektonikáról) İskörnyezet és ısföldrajz Japán, 2011. 03. 11.: Honshu keleti partjainál 8,9-es erısségő földrengés és cunami Japán,
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz 9. évfolyam félévi vizsga A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld
RészletesebbenA Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenA kísérlet megnevezése, célkitűzései A vulkánok kialakulásának bemutatása, vulkanikus hegységek jellemzése, vulkánkitörés modellezése
A kísérlet megnevezése, célkitűzései A vulkánok kialakulásának bemutatása, vulkanikus hegységek jellemzése, vulkánkitörés modellezése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: szódabikarbóna, ecet, víz, ételfesték,
RészletesebbenA HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap
A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenAz élet keresése a Naprendszerben
II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8
Sztanó Orsolya & Csontos László ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 8 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat.
RészletesebbenTeleptan I. Magmás, hidrotermális és metamorf eredetű ásványi nyersanyagok
Teleptan I. Magmás, hidrotermális és metamorf eredetű ásványi nyersanyagok 1. előadás: tematika, bevezetés, alapfogalmak Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani Tanszék A félév során tárgyalt témakörök Bevezetés
RészletesebbenA különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó
A különbözeti vizsga témakörei 9. évfolyam földrajz Gerséné Varga Ildikó I. Csillagászati földrajz II. Kőzetburok III. A légkör földrajza IV. A vízburok V. A földrajzi övezetesség: VI. Népesség-, és településföldrajz
RészletesebbenUTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)
UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2015-16 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) KUPOLA A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik
RészletesebbenSzibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013
MÁFI 2013. márc. 20 Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 Illés s Erzsébet MTA CsFKK KTM Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu A Peekskill meteor Amerika felett A Cseljabinszki meteor
RészletesebbenFöldrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán
Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert
RészletesebbenMagmatizmuss Magmatizmus
Magmatizmuss Magmatizmus Magma és láva A magma olyan kőzetolvadék, amely szilárd ásványszemcséket és oldott gázokat is tartalmaz. Akkor keletkezik, amikor a földkéregben vagy a köpenyben a hőmérséklet
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
RészletesebbenA FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE
ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus
RészletesebbenTanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
RészletesebbenVarázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium
Varázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium 1. A vetélkedő második fordulójára az alábbi ismeretanyagot tanulmányozzátok át: UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2016-17 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)
Részletesebbenlemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei
A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry
RészletesebbenÁsványi nyersanyagtelepek képződése térben és időben: Metallogénia
Ásványi nyersanyagtelepek képződése térben és időben: Metallogénia Teleptan II. 1. témakör: Bevezetés, és az Archaikum metallogéniája Dr. Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani Tanszék A kurzus tartalma 1.
RészletesebbenÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 9
Sztanó Orsolya ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 9 Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 1. A földtan tárgya, célja, eszközei. Az elemzés alapelvei: aktualizmus, anyag-alak-folyamat. 2. A kőzetciklus:
RészletesebbenFeladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám
Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel
RészletesebbenConcursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs
CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenCsillagászati földrajz november 29. Az óriásbol ygók
Csillagászati földrajz 2018. november 29. Az óriásbol ygók A Naprendszer óriásbolygói Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz (A Föld csak összehasonlítási alap) nincs szilárd felszín: a bolygó testének anyaga
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül. 1. Atomi kölcsönhatások, kötéstípusok.
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenFELSZÍNALKTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
FELSZÍNALKTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...
Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann
RészletesebbenArday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST
Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. A közepiskolak 9. evfolyama szamara MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST KÖRNYEZEl'ÜNK ABRAzOLAsA 7 A földrajzi környezet es abrazolasa 7 A termeszeti es a földrajzi
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY. kéreg köpeny k. mag b. mag
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY kéreg köpeny k. mag b. mag GEOGRÁFIA - MTEG LÉVA 2013.02.25. 1 A FÖLD GÖMBHÉJAI A tengely körüli forgás,
RészletesebbenMagyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei
Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA víz szerepe a Mars felszínfejlődésében
A víz szerepe a Mars felszínfejlődésében Marskutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, ELTE Természetföldrajzi Tanszék, Magyar Csillagászati Egyesület kru@mcse.hu A víz szerepei a
RészletesebbenA föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika
A föld belső szerkezete. Kőzetlemezek - lemeztektonika (tk. 35 44. oldal) 2015.10.22. FÖLDRAJZ 1 A Föld gömbhéjai A tengely körüli forgás, a Nap körüli keringés, és a nehézségi erő hatására a gáznemű,
RészletesebbenFöldrajzos linkek. Távérzékelés magyar nyelvű oktatóanyag
Földrajzos linkek Távérzékelés magyar nyelvű oktatóanyag http://www.fomi.hu/taverzekeles_oktatoanyag/ Ingyenes szoftverek a földrajzoktatásban (Szilassi Péter előadása) http://www.u-szeged.hu/egyetemrol--/--foldrajz/eloado-dr-szilassi-peter?objectparentfolderid=16691
RészletesebbenFELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK
Geomorfológia 18. előadás FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK A Föld felszíne a belső és külső erők összjátékaként alakul. A jelenlegi állapot a pillanatnyi eredményt mutatja elegyengetett felszínek. Geomorfológiai
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 8. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Mechanikai tulajdonságok 2. Kiemelt témák: Szilárdság, rugalmasság, képlékenység és szívósság összefüggései A képlékeny alakváltozás mechanizmusa kristályokban és
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenKomplex természettudomány 4.
Komplex természettudomány 4. A Föld mint bolygó A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer sok milliárd csillagrendszerének. A Föld a Naptól számított
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenÓriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI
Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenDimenzióváltás becsapódásos fragmentációban
Dimenzióváltás becsapódásos fragmentációban Pál Gergő Témavezető: Dr. Kun Ferenc Debreceni Egyetem Döffi 2013, Balatonfenyves Heterogén anyagok fragmentációja Próbatest töredezési folyamata - nagy mennyiségű
RészletesebbenDr. Sós Katalin, Dr. Nánai László SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék
FIZIKA A FELSŐOKTATÁSBAN NEM FIZIKUSOKNAK Dr. Sós Katalin, Dr. Nánai László SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék Mi a FIZIKA? Azokkal a természeti jelenségekkel foglakozik, amelyek során az
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan alapjai
Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd
RészletesebbenÉ ő ő íí í ú í ő Ő ő ü ü ü ü ü Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő í íí í ő ű í Ó Ó Ó í Ö Ö í Á Ö Ü Ö É í Ö í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő ő ő É Í Í ő ú Ú ú Ö í ő Á Ö ő Í Í ő ű í ő ú ü íí í Ö ő ő ő ő Í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É É í
RészletesebbenÁ Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü
RészletesebbenÍ ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú
Részletesebbenö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á
Részletesebbení ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű
Részletesebbenö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é
RészletesebbenÉ ö ö Í Í Í Ó Í Í Á Ó Á Ü Ú Í Á Á ű Á Ó Í Í É Á Ó Á Á ö ö Á Í Á Á ö ö ű ö ö Í Í ű Ö ű ö ö ű Í Í Ü ö ö Ó ű Í ö ö Í ö ö Ó ö Ö Í ö ö Ö ö ű ö ö Ó Í ű Ó ö ö ű ö ű Ö Ü Ö ű ű ö ö ö ö ö ö Íö ö Í Ö Ó ű ö ű ö ö
Részletesebbenü ó Ö ü í ü ü ü ö É ó ó í ó ó ö ó ö ö ö í í ű ü ü ü Í í ü ü ü ö í ó í ó ó í ó í É ü ö í Í É í ö ú í ó í ö ö ó í ö ó ó ó ö ó ö í í ó ó í ó ó Ö í ö ö ó ö ó ú ó ö ó í ó ó í í ü ó í ö ó ó ü ü ó ö ó ú í ó í
RészletesebbenÍ ú ó ú ó ú ó ó Á ó ó ö ű ú Á ú ó ó ó Í ó ö ö ö Í ö ó ó ö ó ó ó ö ó ö ö ö ö ó ö ó ö ó ü ó ó ü ó ü ö ö ö ö Ő ó ó Íó ó ó ü ó ű ó ó ű ű ó ö ü ö ú ö ü ű ö ö ö ö ó ú ö ö ö ü Í Í Í Á ó ó ú ü ú Á ü ö Á ó ü ó
Részletesebbenö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é
RészletesebbenÁ Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö
Részletesebbenó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó
RészletesebbenÁ Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö
Részletesebbenó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű
Részletesebbení ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü
RészletesebbenŐ Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü
Részletesebbenű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á
Részletesebbenö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő
Részletesebbenú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É
RészletesebbenŐ Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í
Részletesebben