A víz szerepe a Mars felszínfejlődésében
|
|
- Etelka Székely
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A víz szerepe a Mars felszínfejlődésében Marskutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, ELTE Természetföldrajzi Tanszék, Magyar Csillagászati Egyesület kru@mcse.hu
2 A víz szerepei a Mars fejlődéstörténetében vízgőz szerepe felhők sugárzási mérleg éghajlat folyékony víz szerepe mélységi víz ásványok hidratációja, kémiai átalakulás köpeny anyagának képlékenyebbé tétele olvadáspont csökkentése vulkánkitörések robbanásos jellegének elősegítése fluidnyomás rheológia felszín mállás és kémiai átalakulások elősegítése felszíni erózió / akkumuláció vízjég szerepe: albedo időjárás, éghajlat felszín morfológia (gleccserek, kriokarszt formák, lejtős tömegmozgások) besugérzással élénken változik, vándorol rásegít a változásokra
3 A víz felszíni előfordulására utaló nyomok kigázolgási elméletek 14 N/ 15 N arány oxigén mennyiség vízfeltörések nyomai vízfolyásnyomok állóvíz partvonalnyomai keresztrétegzett üledékek (Eagle-kráter)? Nomenklatúra problémái A Földön jól definiált fogalmak, alkalmazásuk a Marsra nem egyértelmű meder (egykor vízzel kitöltött) völgy (többféle eróziós folyamattal mélyített) csatorna tó/tenger/óceán
4 A Mars H 2 O készlete A H 2 O jelenlegi eloszlása a Marson légkörben max. északon a helyi nyár idején max. kb. 100 mikrométer átl mikrométer pólussapka 10 6 km 3 globális egyenérték 1-2 m (5-10%) (antarktiszi jégpajzs 3-6%-a) poláris réteges üledékek globális egyenérték 11 m (10-20%) kroiszféra m egyenérték (60-90%)
5 Vízfolyásnyomok Vizes eredetre utal: lejtős haladási irány áramlási nyomok szigetek teraszok egymással összekapcsolódó hálózat forrásrégiók helyzete a Mars fejlődéstörténete az alternatív magyarázatok (jég erózió, lávafolyások, széndioxid feltöréssel kapcsolatos törmelékárak, folyékony széndioxid áramlása) kizárása Vízfolyásnyomok típusai: déli felföldeken lévő hálózatos csatornák idős elágazó rendszerek magányos csatornák vulkánok lejtőin lévő csatornák vulkáni központok körüli áradásos csatornák
6 Hálózatos csatornák Noachian kor, >3,5 milliárd év déli felföldeken Tharsis keletkezése után Viking Themis
7 Hálózatos csatornák ált km-nél rövidebbek 10 km-nél keskenyebbek m mélyek csak meredek vidékeken, főleg kráterek lejtőin folyásirányban alig szélesedik mellékvölgyek a fő völgyére hasonlítanak mellékágból álló hálózatok magas eróziós ráták
8 Hálózatos csatornák partjuk mellett nincs vízáramlásra utaló nyom kanyarognak sok elvégződésénél nincs üledék de alluviális legyezők és delták is vannak
9 Hálózatos csatornák partjuk mellett nincs vízáramlásra utaló nyom kanyarognak sok elvégződésénél nincs üledék de alluviális legyezők és delták is vannak és sok sóüledék magas klór tartalmú mélyedésekben nem vezet mindegyikbe vízfolyásnyom
10 Hálózatos csatornák Keletkezés: esőzések és felszíni lefolyás melegebb éghajlattól helyi esők becsapódásoktól felszíni jég megolvadása magma benyomulások felett becsapódás visszahulló forró törmeléke felszín alatti szivárgás + beszakadás Legelfogadottabb: felszín alatti víz ahol a felszínre ért nagy főkör mentén valódi pólusvándorlás? aszimmetrikus víz eloszlást okozhat: Hellas párolgása leszívja a környéket Tharsis levezeti a környékre Forgástengely vándorlás: vízrendszer reakciója lassú párolgásos / lefolyásos időszakok váltakozása
11 Vízfolyásnyomok vulkánok lejtőin Csak néhány vulkánon (pl.: Ceranium Tholus, Hecates Tholus) Ceranius Tholus vízfolyásnyomok a lejtőn legnagyobb folyásnyom tetőkalderából indul
12 Vízfolyásnyomok vulkánok lejtőin Csak néhány vulkánon, pl.: Ceranium Tholus, Hecates Tholus Ceranius Tholus vízfolyásnyomok a lejtőn legnagyobb folyásnyom tetőkalderából indul elvégződésénél Rahe-kréterben üledékes lerakódás keletkezés: felhalmozódott jég olvadása együtt szükséges: magas geotermikus hőáram ( mw/m 2 ) m vastag jég lerakódása éghajlatváltozás miatt nem minden vulkánon
13 Áradásos csatornák déli felföldekről északi mély síkságok felé vulkánok körül Chryse Planitia Valles Marineris Elysium környéke Hellas környéke
14 Áradásos csatornák összetört blokkokból álló káosz területekről, vagy tektonikus törésektől erednek vízhozam millió m 3 /s nagyságrendű akár felső jégborítás alatt is folyhattak (nem kell meleg klíma) nagyon erős erózió aktív időszak: napok-hetek
15 Áradásos csatornák szélesség kb. 10 km hossz >1000 km is teljes szélességben indulnak enyhén kanyargó, fonatos mintázat kiemelkedések mögött hosszúkás szigetek teraszos fal változó vízhozam Két típus: szabad (unconfined), gyengén körvonalazható zárt avagy irányított (confined) Anomális üledék lerakódás: Tiu és az Ares-völgyek feneke folyásirányba emelkedik (0,5; 1,2; 0,5 m/km-t)
16 Áradásos csatornák szélesség kb. 10 km hossz >1000 km is teljes szélességben indulnak enyhén kanyargó, fonatos mintázat kiemelkedések mögött hosszúkás szigetek teraszos fal változó vízhozam Két típus: szabad (unconfined), gyengén körvonalazható zárt avagy irányított (confined) Anomális üledék lerakódás: Tiu és az Ares-völgyek feneke folyásirányba emelkedik (0,5; 1,2; 0,5 m/km-t)
17 Áradásos csatornák Keletkezés (1,2-3,7 milliárd éve): felszín alatti víztározókból zárt tavakból nyomás alatt lévő vizek vetődés, csuszamlás, rengés, vulkán probléma: H 2 O nem juthat a krioszféra alá kivéve ha krioszféra olvad vagy juvenilis jégsapka alsó olvadása pórustér feltöltés: kb. 10 millió év artézi vízrendszer keletkezik de jégsapka nem elég jó, mert: nagy vízhozamhoz túl távoli forrás, anomálisan nagy permeabilitás kellene áradások forrásvidékei a maximális vízszinthez közeliek Elysium- és Tharsis-hátság helyi vízutánpótlás hatékonyabb: kisebb távolság magasabb felszín alatti vízszint
18 Vízfeltörések kisebb vulkán-jég kölcsönhatások Elysium, Tharsis elmúlt millió évben is Elysium: Cerberus Fossae törés + telér benyomulás iszap gejzírek lefolyás: Athabasca Valles befagyott tó
19 Vízfeltörések kisebb vulkán-jég kölcsönhatások Elysium, Tharsis elmúlt millió évben is Elysium: Cerberus Fossae törés + telér benyomulás iszap gejzírek lefolyás: Athabasca Valles befagyott tó
20 Áradásos csatornák Keletkezés: ferde forgástengelyénél vulkánokon jég lerakódás vulkáni aktivitás, magas geotermikus hőáram krioszféra kinyílik felszínről H 2 O beáramlás jég olvadás, felszín alá szivárgás The Martian hydrologic system: Multiple recharge centers at large volcanic provinces and the contribution of snowmelt to outflow channel activity, Patrick S. Russella, James W. Head, Planetary and Space Science 55 (2007)
21 Vízfeltörések déli pólussapka vízfeltörés Hellas felé magaslatok, Argyrebe folyt Argyre felé Charitum Montesbe folyóvölgyek bevágódás D: Surius-, Dzigai K: Palacopa Valles D-Argyre: hordaléklerakódás Argyre túlcsordult É felé: Nia, Uzboi, Meridiani Valles elvégződés: Meridiani-partvonal (óceán?)
22 Északi óceán lehetősége Óceán létére utal partvonalnyomok de bizonytalanok eltérő magassági szintben lehet globális elfordulás nagy H 2 O mennyiség sík, feltöltött terület áradásos csatornák ide érkeznek
23 Északi óceán lehetősége kezdeti hosszú óceáni időszak később az áradások nyomán rövidebb részóceáni feltöltések
24 Északi óceán lehetősége Óceáni időszakok vége: vízfelszín befagy jég lassan elszublimál része délen felhalmozódik részben ma is az északi síkságok anyagában lehet
25 Folyóvizi eredetű üledékes feltöltések nem csak folyóvíz, hanem képlékeny törmelékáramlásos is lehet kanyargó meanderek tartós aktivitás lebenyes hordalékkúpok rövid aktivitás
26 Kisebb állóvizek Időszakos vízfolyásoktól, víz feltörésektől, vulkáni eredetű jég olvadástól Krátertavak: befagyás év alatt felszín alatti víz cirkuláció kémiai átalakulás asztrobiológiai jelentőség
27 Felszín alatti vízmozgás Elméleti rétegződés lefelé a kőzetburokban: jég a kőzetrepedésekben (krioszféra) gáz a kőzetrepedésekben folyékony víz a kőzetrepedésekben Becslés: kb. 15 K/km geotermikus gradiens 1 km vastag H 2 O réteget tud a krioszféra aljára szállítani év alatt
28 Felszíni víz mai lehetősége Szükséges: megfelelő p/t viszonyok kellő mennyiségű H 2 O hőbevétel az olvadáspont környékén haladja meg a hőveszteséget Probléma: kis légnyomás általában túl hideg ahol ideálisak a viszonyok, ott a vízjég sem marad sokáig fagy képződése: Viking-2 in-situ 210 K-en kb cm/s körüli vízjég A megolvadás lehetséges okai: besugárzásos besugárzás + szilárd fázisú üvegházhatás + sötét por hatása
29 Felszíni víz mai lehetősége Csak besugárzásos úton: szükséges hőmérséklet egyenlítőtől délre, közepes és alacsony szélességeken itt azonban magas területek légnyomás a hármaspont alatt szükséges nyomás: északi féltekén és délen a Hellas-, és Argyre medencében Szükséges hőmérséklet és nyomás együtt: ha az apszisvonal kb. 180 fokkal elfordul erre néhány 10 ezer évente kerülhet sor utoljára kb. 25 ezer évvel ezelőtt Folyékony állapot fenntartása: hőmérséklet és a nyomás a hármaspont felett legyen (0 C és 6,11 mbar) a hőmérséklet a nyomásfüggő forráspont alatt legyen (+2 és +7 C) energia-bevétel fedezze a hőleadást
30 Felszíni víz mai lehetősége Megfagyás: hőnek el kell távoznia modellek: max. cm/h sebességgel fagy a tiszta víz a Marson a Földel ellentétben a légköri hőmérséklet kevésbé befolyásolja a megolvadást, mivel a párolgásos hűlés hatása erősebb, mint a légkörrel lezajló konvektív hőcsere a ritka légkör miatt a konvektív hőveszteség kisebb, mint a Földön párolgáskor elszállított hőveszteség nagyobb a Földnél, mivel a ritka légkörben a vízmolekulák átlagos szabad úthossza hosszabb a lefelé irányuló hőveszteség a modellek szerint ez a jégen kicsit nagyobb, mint a jobb hőszigetelő, porózus marstalajon Elforrás: folyadék telítési gőznyomása > légnyomás buborékképződés tiszta víz általában forr a Marson a hármaspontnál érvényes nyomás sok brine (tömény sóoldat) esetében alacsonyabb lehet a jelenlegi átlagos légköri nyomásnál Párolgás: a szűk hőmérsékleti intervallumot növelhetjük fagyáspontcsökkentő sókkal sótartalom az olvadáspont mellett a vízgőznyomást is lecsökkentheti. a felszínen szulfátok 8-15%, kloridok és bromidok 0,5-1,5%
31 Felszíni víz mai lehetősége Ideális helyszínek: légnyomás szempontjából főleg az északi síkságon, délen Argyre- és Hellasmedencékben hőmérséklet szempontjából: az é.sz. 30 foknál magasabb szélességen ma még átmenetileg sincs elég meleg, a déli félteke az ideális ahol a hőmérsékleti és a légnyomás kritériumok is megfelelőek egy ideig: Amazonis Planitia, Ny-Arabia, déli Isidis és Elysium Planitia, Hellas, Argyre. itt is csak napközben, tiszta víznél ez néhány óra kora délután További bizonytalan elméleti lehetőségek a víz előfordulásával kapcsolatban: reggeli víz: az éjszaka képződött fagy a reggeli napsugárzástól melegszik, szublimál. De a ritka marslégkörben lassan ébrednek a szelek, és ha a szublimáló fagyréteg feletti légréteg vízgőzben telített lesz, több H 2 O-t nem vesz fel, de a fagy tovább melegszik akár folyékony víz is megjelenhet a makroszkópikus viselkedéstől elétérő mikroszkópikus vízfilm adszorbeált víz van formájában
32 Mai lehetséges vízfolyásnyomok Sárfolyások lejtőkön eróziós és akkumulációs képződmények forrásaik mélyedések, amelyek a lejtők tetejétől lefelé kb. 1/3 úton a lejtő lábánál szétterülő akkumulációs szerkezet 30 foknál magasabb szélességen jellemzők 1 millió évnél fiatalabbak egy átlagos sárfolyás kialakulásához kb m 3 víz kell
33 Mai lehetséges vízfolyásnyomok Keletkezés felszín alól származó vízfeltörések fagynyomástól csuszamlásokkor a vízjeget tartalmazó rétegek megfolyósodik, avagy a sekély vízrétegből kifolyik olvadó hófoltok
34 Földi analógiák Devon-sziget sarki sivatag olvadó hófoltok
35 Mai lehetséges vízfolyásnyomok Lejtősávok (nyakkendők) ma is aktív folyamatok alakítják lejtős területeken általában lefelé szélesedő környezetüknél általában sötétebb, ritkábban világosabb elvégződésüknél nincs lerakódás idővel világosodnak, valószínűleg a rájuk rakódó por miatt Keletkezés: porlavina modell folyékony vizes modell Fontos: kísérletek alapján csökkentett gravitációs térben víz nélkül is Keletkezhetnek ilyenek (pl. Holdon is)
36 Mai lehetséges vízfolyásnyomok Sötét dűnefoltok (Dark Dune Spots) lejtősávjai: sarkvidéki területen általában lejtőkön, lejtésirányba nyúlnak el környezetüknél sötétebb egymás mellett ívelt alakúak sötét dűnéken tavasszal szublimáló fagyott széndioxid takarón évszakosan hasonló helyen megjelenő lejtőlábi elvégződésénél akkumulációs szerkezet keletkezés: diffúz szélkifúvástól éles: lejtőirányú mozgás
37 Nature 2009) Olvadáspont csökkentő sók Sók a Marson (Fairen elmélet: ásványok mállásával oldatba megy: Si, Fe, S, Mg, Ca, Cl, Na, K and Al mai megfigyelések: sok szulfát, klorid Sóoldatok: várható marsi anyagok mellett K olvadáspont is modellszámítás pl.: 223K-en teljes H2O készlet 6%-a is folyékony lehet Kedvező lehetőségek nem kell meleg némelyik mai hőmérsékleti viszonyok alatt is lehetséges sóoldat párolgásakor egyre jobban betöményedik egyre alacsonyabb olvadáspont
38 Víz mikroszkópikus méretskálán 1. Kapilláris víz? 2. Interfacial víz Keletkezés: vízjég + ásványi felületek érintkezésénél van der Waals erők miatt Jellemzők: néhány molekulányi folyékony réteg molekulák oldalirányban mobilisak 2 dimenziós folyadék vékony: 1-10 nm-es réteg kb. -75 C-ig létezik Deidrich Möhlmann 2007 Következmények: kémiai változások mechanikai elmozdulás?
39 Felszíni alatti víz mai lehetősége felszín alatti jég nyomai elméleti modellek fiatal felszíni vulkáni nyomok geotermikus fűtés
40 A víz szerepének változása a bolygó fejlődése során Folyékony víz kezdetekben felszíni lefolyás (csapadék + felszín alatti hozzáfolyás) erős erózió kémiai mállás vízben (agyagok) Később víz időszakos megjelenése: felszíni jég olvadással vagy mélységi vízből áradások a felszín alól olvadás vulkánokon és pólussapkában két fontos összetevő: pályaelem változás jégvándorlás vulkáni hő tavi időszakok, részóceáni feltöltések, szulfátos üledékek hideg vízből De általában: száraz + hideg jég vándorlás víz megjelenés ritkán
41 Fejlődéstörténeti jellemzők
42 Fejlődéstörténeti jellemzők Mai H 2 O migráció
Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I.
Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör Jelentőség: felszíni jellemzőt befolyásolja bolygó fejlődését tükrözi illó anyagok migrációját befolyásolja élet lehetősége szempontjából fontos Légkör
RészletesebbenA Mars fejlődéstörténete
A Mars fejlődéstörténete Mars-kutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány kru@mcse.hu Felhasznált adatok
RészletesebbenTektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium
Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, ELTE Planetológiai Műhely, Magyar Csillagászati Egyesület kru@mcse.hu Belső szerkezet 30-100
RészletesebbenTektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu
Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció
RészletesebbenMellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa:
A KŐZETBOLYGÓK Főbolygók közül: Merkur, Vénusz, Föld, Mars: Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa: Különbségeik oka: Különböző naptávolság vegyi differenciálódás olvadáspont szerint Különböző
RészletesebbenA Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó?
A Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó? Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Asztrofizikai és Geokémiai Laboratórium
RészletesebbenHogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,
Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O
RészletesebbenHalmazállapot-változások
Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással
RészletesebbenAz élet nyomában a Marson
Az élet nyomában a Marson Kereszturi Ákos 1,2, 1 Collegium Budapest (Institute for Advanced Study), 2 Magyar Csillagászati Egyesület, 3 ELTE TTK Csillagászati Tanszék Copyright: az anyag, és annak részletei
RészletesebbenGázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK
Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenKészítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ
Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió
RészletesebbenKőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenFöldtani alapismeretek
Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenMeteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján
Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján Készítette : Gregor Rita Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Molnár Ferenc egyetemi docens Tartalomjegyzék o A Sudbury szerkezet elhelyezkedése
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán
RészletesebbenA szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
RészletesebbenA FÖLD BELSŐ SZERKEZETE
A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld
RészletesebbenKlímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán
Klímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán Institute for heoretical Physics ötvös University -mail: racz@general.elte.hu Homepage: general.elte.hu/~racz Problémakör:
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenA légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.
VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő
RészletesebbenAz anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenKörnyezetgazdaságtan alapjai
Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd
RészletesebbenA folyóvíz felszínformáló munkája
Geomorfológia 7. előadás A folyóvíz felszínformáló munkája Csapadék (légköri csapadék) a légkörből szilárd vagy folyékony halmazállapotban a felszínre kerülő víz ( 1 mm = 1 l víz/m2) A csapadék mérése
RészletesebbenKörnyezeti kémia II. A légkör kémiája
Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
Részletesebbeni R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi
A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenA HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap
A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenHasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)
Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK, 2012.05.15. Fejlődést befolyásoló általános tényezők
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenÁltalános földi vízkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Általános földi vízkörzés Dr. Lakotár Katalin Óceánok: fontos szerepűek a földi éghajlat irányításában hőszállítás az Egyenlítőtől a sarkok felé hőszállítás nélkül bolygónk legnagyobb része túl hideg lenne
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenG o e mo mo oló o g ló i g a 9. előadás
Geomorfológia 9. előadás Folyóvízi eróziós és akkumlációs formák Akkumuláció - (lat. accumulatio = felhalmozódás) törmelékes, üledékes kőzetek felhalmozódása a szárazföldön, óceánokban, tengerekben, folyókban,
RészletesebbenÖsszefoglalás: égitestek fejlődési tendenciái, és asztrobiológiai kutatások (élet lehetősége a Naprendszerben)
Összefoglalás: égitestek fejlődési tendenciái, és asztrobiológiai kutatások (élet lehetősége a Naprendszerben) Témakörök: égitestek fejlődése belső szerkezet jellegzetes fejlődési utak geokémiai átalakulás
RészletesebbenGLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit
KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenDomborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella
Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenÁltalános klimatológia gyakorlat
Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban
RészletesebbenNEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK
Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 6. Anyagcsaládok Fémek Kerámiák, üvegek Műanyagok Kompozitok A családok közti különbségek tárgyalhatóak: atomi szinten
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző
RészletesebbenKőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság
RészletesebbenA JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu
A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenKőzettan.
Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu
RészletesebbenFOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás
Halmazállapot-változások Ha egy adott halmazállapotú testtel energiát (hőmennyiséget) közlünk, akkor a test hőmérséklete változik, melynek következtében állapotjellemzői is megváltoznak (pl. hőtágulás).
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
Részletesebbenlemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei
A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenP és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz középszint 0521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. rész Földközi-tenger: 2., 3. Balti-tenger:
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenKONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin
KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenGLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE
GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE Vázlat 1. Klíma, klímaváltozás, klímaváltozással összefüggő jelenségek 2. Éghajlatváltozás okai a) Természetes okok b) Ember által előidézett
RészletesebbenAz általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin
Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenAsztrobiológia: hol és miként keressünk Földön kívüli életet?
Asztrobiológia: hol és miként keressünk Földön kívüli életet? Élő Adás, ELTE TTK, 2016.02.24. Kereszturi Ákos MTA CSFK KTM CSI NASA NAI TDE Mi az asztrobiológia? asztrobiológia bioasztronómia exobiológia
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenAZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenA MARSI VIZEK FIZIKÁJA. A sort Thiesen [17] kezdte mindjárt az év elején a következô empirikus képlettel:
A sort Thiesen [17] kezdte mindjárt az év elején a következô empirikus képlettel: u(λ, T) =C λ 5 (λ T) 1/ exp c λ T, amely jól illeszkedett Lummerék méréseihez. A másik, már igen neves szereplô Lord Rayleigh
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenA MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A jég jelentős és különleges felszínalakító tényező. Hatása jelenleg a szárazföldek felszínének kb. 10%-án érvényesül A jégtakarók mai kiterjedése nagyjából 15 millió
RészletesebbenHőmérséklet változás- felmelegedés
Hőmérséklet változás- felmelegedés A napjainkban tapasztalható felmelegedés oka a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. Az üvegházhatású
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenFüggőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin
Függőleges mozgások a légkörben Dr. Lakotár Katalin A függőleges légmozgások keletkezése -mozgó levegőrészecske pályája változatos görbe függőlegestől a vízszintesen át : azonos irányú közel vízszintes
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenPermafrost 1830, Jakutszk ( m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged
Geomorfológia 5. előadás PERIGLACIÁLIS FELSZÍNFORMÁLÁS Fogalma: W. Łozinski 1906 Permafrost 1830, Jakutszk (116-140m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged http://zateevo.ru/userfiles/image/mesta/vorkuta/vorkuta11.jpg
RészletesebbenOsztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály
Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenKun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,
Sűrűségüggő geotermikus modellezés tapasztalatai magyarországi esettanulmányok tükrében Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly, 2014.04.02-03 Előadás vázlata Csatolt víz és
RészletesebbenA Mars A vörös bolygó
A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes
Részletesebben100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F
III. HőTAN 1. A HŐMÉSÉKLET ÉS A HŐ Látni fogjuk: a mechanika fogalmai jelennek meg mikroszkópikus szinten 1.1. A hőmérséklet Mindennapi általános tapasztalatunk van. Termikus egyensúly a résztvevők hőmérséklete
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
Részletesebben