i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi"

Zsolt Rácz
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29, 46 év Tengelyforgás: P R 11 óra i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi kiterjedt magnetoszféra

Sugár 10-11 földsugár ρ = 1, 3 ill. 0, 6 g/cm 3. Nincs éles felszíne! Összetétel Nap.

2 Sugár földsugár ρ = 1, 3 ill. 0, 6 g/cm 3. Nincs éles felszíne! Összetétel Nap. Képződéshő még nem sugárzódott el hőtöbblet. Szerkezet: Folyékony, fémes H rétegben áramlások dinamó mágneses tér.

3 FELHŐK

4 Világos zónák: konvektív feláramlások NH 3 kristály felhők, nagy magasságban Sötét sávok: konvektív leáramlások NH 4 SH kristály felhők láthatók, mélyebben Még lentebb valszg. H 2 O kristály felhők. Szaturnusz: hasonló, de hidegebb összefüggő NH 3 felhőfátyol kisebb kontraszt.

5 Differenciális rotáció (avagy: zonális áramlások) Okuk: konvektív áramlások + Coriolis-erő ( Föld, Vénusz) összefüggés a sáv zóna mintázattal

6 A Nagy Vörös Folt 1664 óta ismert, nagyon stabil anticiklon a déli féltekén. Szerkezete, színe változik.

7 A VÍZÓRIÁSOK Uránusz Neptunusz M F M j /22 16 M M G M j /18 19 M a = 19, 2 AU P = 84 év a = 30 AU P = 165 év

8 Uránusz Felf.: Herschel 1781, véletlenül. Tengelyforgás: P R 17 óra i R = 98 (!!!) sarkkörök az Egyenlítő, térítők a pólus közelében Neptunusz Felf.: LeVerrier számítása alapján Galle Az égi mechanika diadala Tengelyforgás: P R 16 óra i R = 29 évszakok

9 Sugár 4 földsugár ρ = 1, 3 ill. 1, 7 g/cm 3. Légkör Nap. Képződéshő még nem sugárzódott el hőtöbblet. Szerkezet: Iondús vízköpenyben áramlások dinamó mágneses tér.

10 MIGRÁCIÓ Hosszú dinamikai időskálák összeállásos keletkezés túl lassú. Új elmélet: a Naphoz közelebb (kb. 15 AU-n belül) keletkeztek. Jupiter perturbációi többi óriás kifelé vándorol (migrál) S j 2:1 rezonanciája idején F és G hirtelen erősen perturbálódik F és G helyet cserél, és kijjebb kerül kisbolygók tömegesen ki- és beszóródnak a Kuiper- és az aszteroida övből: kései erős bombázás ( Hold-kataklizma )

11 GYŰRŰK A SZATURNUSZ GYŰRŰI cm km jégdarabokból állnak. Vastagságuk: pár 100 m. Nagy albedó nem lehetnek túl öregek (< pár 10 8 év). Össztömeg kisebb hold széttört jéghold maradványa lehet. Osztások eredete: rezonanciák holdakkal. Pl. Cassini-osztás: S1 Mimas 2:1 rezonancia. Többi óriásnak gyűrűi kevésbé jelentősek.

12 HOLDRENDSZEREK j S F G Óriáshold Io, Europa, Titan Triton Ganymedes, Callisto [Galilei-féle holdak] Törpehold 0 4 db 4 db 0 Összes ismert hold száma Minden nagyobb hold a bolygó egyenlítői síkjában kering, kis exc. pályán, kötött tengelyforgással, 0 tengelyferdeséggel. Kivétel: Triton.

13 A GALILEI-FÉLE HOLDAK Io, Europa: méret Hold ρ > 3 kőzetholdak Bolygóközelség árapályfűtés vulkáni aktivitás Ganymedes, Callisto: méret Merkur ρ < 2 jégholdak (kőmaggal) Bolygótól távol vannak enyhébb aktivitás

14 CALLISTO Öreg, kráterezett felszín. Hold, Merkur, de jégből. GANYMEDES Hasonló, de több nyoma a tektonikus aktivitásnak. (Barázdarendszerek) Saját mágneses tere van.

15 Barázdák a Ganymedesen Kráter a Ganymedesen

16 Gyűrűs medence a Calliston

17 EUROPA Kőzethold, de fagyott óceán borítja. Jégkéreg < 100 km. Alatta a vízben esetleg élet? Felszínen kevés a kráter. Rianások hálózzák be a víz olykor feltör a jég alól, elegyengeti a felszínt.

19 IO Az ismert legvulkanikusabb égitest. Közel évi 1 mm hamulerakódás! Kéreg (= megszilárdult láva) anyaga kénben gazdag szilikát sárgás szín. Helyenként SO 2 hó.

20 Aktivitás 3 típusa: Alkalmi erős kitörések nagy vulkánokból. Pl. Pele: Folyamatosan kitörő kisebb vulkánok. Pl. Prometheus: Paterák és catenák: folyamatosan füstölgő repedések, olvadt kéntavak. Pl. Loki Patera:

22 Ra Patera

23 Paterákból olykor nagy kitörések: 1997 április 1997 szeptember

25 Kitöréseket a SO 2 gáznyomása lövi föl magasra ( gejzírek). Aktivitás oka: erős árapály-fűtés. Szerkezet:

26 Déli sarkvidéken nagy, nem vulkanikus eredetű hegyek:

27 TITAN Felf.: Huygens 1655 Méret Merkur, Ganymedes Vastag légkör 98,4% N 2 Sűrű, ködszerű felhőréteg (szénhidrogénekből?)

28 2005 január: Az ESA Huygens szondája leszáll a Titanra:

29 Sötét területek: kavicsos homok, jégből. Az árapály keltette erős szelek dűnéket fújtak rá:

30 A folyékony metán nyomai: Tavak (?) az Északi-sarkvidéken Kiszáradt folyómeder

31 TRITON Átmérő: 2700 km (Hold és Eris között félúton) ρ = 2, 05 g/cm 3 jégbolygó, jelentős kőzetmaggal. Retrográd, inklinált pálya befogott Kuiper-objektum.

32 Ritka légkör, P = 1, 5 µbar, T 40K 99,9% N 2.

34 Felszín: csak a déli félteke ismert. Óriási sarki sapka, N 2 és CH 4 jég. Albedó 0, 7, egyik legnagyobb a Naprendszerben. Kriovulkanikus aktivitás: gejzírek.

Hasonló dokumentumok

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete