Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)"

Átírás

1 Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK,

2 Fejlődést befolyásoló általános tényezők összetétel helyzet a formálódó ősködben távolabbról érkező becsapódó égitestek átalakulás mértéke: tömeg (belső hőforrások, gravitációs tér, kigázolgás) szomszédok árapályhatása

3 Energiaforrások 1. Energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) radioaktív bomlás exoterm kémiai reakciókdrive Science 53 (2005) (egy-egy burok vagy egész belső, folyamatos/szakaszos) napsugárzás kozmikus sugárzás 2. Energiatranszport (felszabadult energia elvándorlása) sugárzás csak magas hőmérsékleten eléggé átlátszó az anyag és rövid a hullámhossz (pl. Föld magja) hővezetés túl lassú ahhoz, hogy a Föld milliárd éves időskálán lehűljön konvekció: képlékeny közeg szükséges Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

4 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

5 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken)

6 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken) becsapódás (felszínen, főleg kezdetekben) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

7 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken) becsapódás (felszínen, főleg kezdetekben) hűléses zsugorodás (mindenhol, kivétel a víz megfagyásakor, később) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

8 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken) becsapódás (felszínen, főleg kezdetekben) hűléses zsugorodás (mindenhol, kivétel a víz megfagyásakor, később ) tágulás (főleg külső szférákban, jeges égitesteknél később ) ez hűti is az égitestet, miközben mechanikai átalakulással jár Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

9 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken) becsapódás (felszínen, főleg kezdetekben) hűléses zsugorodás (mindenhol, kivétel a víz megfagyásakor, később) tágulás (főleg külső szférákban, jeges égitesteknél későn ) ez hűti is az égitestet, miközben mechanikai átalakulással jár belső differenciáció (belsőben, kezdetekben / folyamatosan) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

10 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken) becsapódás (felszínen, főleg kezdetekben) hűléses zsugorodás (mindenhol, kivétel a víz megfagyásakor, később) tágulás (főleg külső szférákban, jeges égitesteknél későn ) ez hűti is az égitestet, miközben mechanikai átalakulással jár belső differenciáció (belsőben, kezdetekben / folyamatosan) árapály (~mindenhol de nem gömbszimmetrikusan, időben csökkenő vagy kváziperiódikus) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

11 Belső jellemzők, belső energiaforrások 4. Egyensúly megbomlása időben: Nettó melegedés (nagyobb energiatermelés): árapály: rezonancia zónába be-, kikerülés viszkozitás csökken differenciáció gyorsul becsapódások: kezdeti, LHB, későbbi véletlenszerű kritikus hőmérsékleten beinduló energiatermelő reakciók, fázisátalakulások üvegházhatás erősödése pályaelem változások besugárzás nőhet Nettó hűlés (gyorsabb energiatranszport): árapály: rezonancia zónából kikerülés viszkozitás csökkenés: gyorsuló konvekció kritikus körülmények között beinduló energiaelnyelő reakciók üvegházhatás gyengülése pályaelem változások besugárzás gyengülése Enceladus excentricitásának változása az Enceladus-Dione 2:1 rezonanciában Icarus 193 (2008) , Tidal evolution of Mimas, Enceladus, and Dione, Jennifer Meyer, Jack Wisdom Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

12 Belső jellemzők, belső energiaforrások 5. Egyensúly megbomlása térben: koncentrált hőfelszabadulás radioaktív elemek koncentrálódása pl.: Hold: inkompatibilis elemek felhalmozódása olvadás a felső köpenyben milliárd éve mare bazaltok Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

13 Hol csapódik le az energia, és okoz átalakulást? Példák: légköri elnyelés / felszínre áteresztés melegedés helye képlékeny / rideg deformáció határa törés vagy hőszállító konvekció (pl. Europa jégvastagság) száraz / jeges regolit változó hőkapacitás és hővezető képesség (pl. Mars) fázisátalakulások helye (látens hő felszabadulás) (pl. jégholdak) Energia termelés energia transzport energia vesztés hőfejlődés, hőtörténet belső hőtörténet (vukanizmus, tektonizmus, forgási jellemzők) felszíni hőtörténet (jégkorszakok, üledékképződés, felszín lepusztulás) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

14 Fejlődési útvonalak túl kicsi bolygó: akkréciós hő nem marad meg tartósan (kisbolygók) radioaktív hő gyorsan kisugárzódik túl nagy bolygó: akkréciós hő megmarad (pl. Jupiter) radioaktív hő lassan sugárzódik ki (pl. Föld: keletkezése óta nőtt a belső átlaghőmérséklete) melegedéstől puhul az anyag gyorsul a konvekció és a hővesztés túl sűrű légkör: melegedés felhőoszlatás átlátszóság növekedése hűlés túl ritka légkör: hűlés, illók befagyása

15 Fejlődési útvonalak egyirányú fejlődés (ált. lassú hűlés, Ceres, Vesta) lassú melegedés: napsugárzás erősödése milliárd éves időskálán (Mars és Titan feléledése, Föld felforrása a jövőben, nem a múltban) egyszeri események (Merkúr és Hold második vulkáni időszaka, jégholdak egyszeri rezonancia állapotai) ciklikus jelenségek (Európa: periodikus árapályfűtés rezonanciája, Mars: ciklikus pályaelem változások, Vénusz: belső túlnyomás kieresztése ) Egy égitest a fentiek közül többet is mutathat fejlődése során. Europa excentricitás és árapály eredetű hőtermelés

16 Holdrendszerek fejlődése - eltérés a bolygórendszerektől óriásbolygó korai hősugárzás napszéltől védő magnetoszféra erős pályarezonanciák, árapályfűtés kölcsönható égitestek holdak közötti anyagcsere hold-bolygó anyagcsere erővonalak mentén anyagkidobódás tórusz képződés, magnetoszféra feltöltése részecskékkel gyűrűk utánpótlása (Enceladus E-gyűrű) anyag hullása (pl. Europára kén az Ioról) vezető/követő oldal eltérő aszimmetrikus meteorikus bombázás aszimmetrikus magnetoszferikus bombázás Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

17 Végeredmény - kőzettani fejlettség differenciáció mértéke (pl. Callisto-Ganymedes-Europa) kémiai rétegesség (pl. földi köpeny S tartalom < marsi köpeny) fizikai rétegesség illószféra utánpótlás a mélyből hasonló szerkezet, noha eltérő összetétel külső szilárd burok belső képlékeny zóna mindez időben is változhat (hűlés szilárdulás) Égitest fejlettsége: szerkezet felszíni összetétel felszínformák kora, változatossága

18 Égitest fejlettsége globális domborzat is jelzi hipszografikus görbe maximumok száma kőzetburok típusok száma Megfigyelést befolyásolja: mélyebb területek eltemetése Föld: óceánok Vénusz: lávasíkságok? Vénusz Hold Föld Mars Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

19 Végeredmény: belső szerkezet tömeg átalakulás mértéke domináns tényező a radioaktív hőforrás Föld Mars Merkúr Hold - (ősi) - (víz) (asztenoszf.) - (ősi) -? -? (szilikát) (folyékony vas)? (szilárd vas) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

20 Végeredmény: belső szerkezet nem tömeg függő átalakulás mértéke domináns tényező az árapályhő Europa Titan Ganymedes Hold - - (ősi) () - (víz) (víz) () - (víz) -? (szilikát) (jég) (jég) - - -?

21 Végeredmény néhány összefüggés belső hő vulkanizmus légkör pótlás üvegházhatás magasabb hőmérséklet intenzívebb mállás belső aktivitás globális lemeztektonika anyagkörforgás légkör megújítás olvadt belső magnetoszféra légkör védelem Globális trendek: Vénusz melegedés víz elpárolgás Mars hűlés légkör csökkenés betöményedő vizek (nincs anyagkörforgás) szárazodó vulkánkitörések robbanásos aktivitás helyett lávaömlés Egyedi érdekességek: ciklikus felszínfejlődés holdrendszerek időszakos árapályfűtés Mars tengelyferdeség változása besugárzás változása éghajlat változása

22 Végeredmény felszínformák omlások : eltérő égitesteken is nem kell hozzá légkör Vénusz Mars Hold Calisto Callisto Eros Europa

23 Végeredmény felszínformák tektonikus felszínformák (speciális eset: külső hatásra kisbolygókon is)

24 Végeredmény felszínformák vulkanikus felszínformák: eltérő összetétel, néhol hasonló formák Mars Europa Ganymedes Triton Io Vénusz

25 Égitestek közötti kölcsönhatások (Napot kihagyva) árapály anyagcsere Io kénes vulkanizmus Europa jégpáncéljában kénbessav, kénsav jég recirkuláció savas anyag az óceánba Enceladus gejzírek H 2 O űrbe Szaturnusz magnetoszférikus szállítás Titan légkörébe oxigén jut redukáló légkör kémiai befolyásolása pánspermia elméletek

26 Végeredmény felszínformák illó szféra: felszíni kifagyás, jégsapka, folyók, tavak

27 Végeredmény felszínformák illó szféra: felszíni kifagyás, jégsapka, folyók, tavak felhők, ködök Vénusz Triton Mars Vénusz Titan

28 Végeredmény felszínformák illó szféra: felszíni kifagyás, jégsapka, folyók, tavak felhők, ködök felszíni szélformák kell hozzá légkör bioszféra? Titan Vénusz Föld Mars Vénusz Mars Triton

29 Körfolyamatok anyagkörforgás: Föld / Mars

30 Jegyszerzés vizsga ZH május 22., kedd , Kitaibel Pál terem június 12., kedd 16:00 17:00, déli tömb, Kitaibel Pál terem

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció

Részletesebben

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I.

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör Jelentőség: felszíni jellemzőt befolyásolja bolygó fejlődését tükrözi illó anyagok migrációját befolyásolja élet lehetősége szempontjából fontos Légkör

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium

Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, ELTE Planetológiai Műhely, Magyar Csillagászati Egyesület kru@mcse.hu Belső szerkezet 30-100

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete

Részletesebben

A Mars fejlődéstörténete

A Mars fejlődéstörténete A Mars fejlődéstörténete Mars-kutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány kru@mcse.hu Felhasznált adatok

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT?

BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT? BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT? Illés Erzsébet ÖSSZEFOGLALÁS A planetológia bolygó, hold és bolygótest definíciója után először áttekintést adunk a Naprendszerünkben létező holdrendszerekről. Utána

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A Naprendszer meghódítása

A Naprendszer meghódítása A belső bolygók Merkúr: Messenger A Naprendszer meghódítása Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Merkúr Mariner-10 1974. márc. 29. 704 km 1974. szept. 21. 47000 km 1975. márc. 16 327 km Start: 2004. augusztus

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

A Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó?

A Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó? A Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó? Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Asztrofizikai és Geokémiai Laboratórium

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Vetített változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis.pdf Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Dr. Sós Katalin, Dr. Nánai László SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék

Dr. Sós Katalin, Dr. Nánai László SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék FIZIKA A FELSŐOKTATÁSBAN NEM FIZIKUSOKNAK Dr. Sós Katalin, Dr. Nánai László SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék Mi a FIZIKA? Azokkal a természeti jelenségekkel foglakozik, amelyek során az

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév 1. Milyen mozgásokat végez a Föld? Töltsétek ki a táblázatot! Mozgás Mi körül? Időtartama Következménye 2. A repülőtéren összegyűltek

Részletesebben

LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON

LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON IV. Évfolyam 4. szám - 009. december Bottyán Zsolt bottyan.zsolt@zmne.hu LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON Absztrakt A Naprendszer kőzetbolygóinak átlaghőmérsékletét légkör nélküli esetben, a napállandó

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A bolygók Mit nevezünk bolygónak? Törpebolygók Összeállította: Juhász Tibor 2001 bolyongó csillagok szabad szemmel: (Merkúr), Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz IAU (2006. augusztus 24.): a Naprendszerben

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Magyar Tudomány. Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László. Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai

Magyar Tudomány. Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László. Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai Magyar Tudomány Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai 2006 8 909 Magyar Tudomány 2006/8 A Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,

Részletesebben

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VÁZLAT Veszélyes és extrém jelenségek A veszélyes definíciója Az extrém és ritka

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. Calcutta / Kalkutta

Részletesebben

A napenergia alapjai

A napenergia alapjai A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió

Részletesebben

Fejlődés vagy hanyatlás?

Fejlődés vagy hanyatlás? Fejlődés vagy hanyatlás? Eddig az emberi testről nem orvosi, anatómiai szempontból volt szó, hiszen ez nem ennek a könyvnek a feladata, hanem az ember egész testfelépítését és működését meghatározó olyan

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

OTDK. Ilovszky Árpád. Print to PDF without this message by purchasing novapdf (http://www.novapdf.com/)

OTDK. Ilovszky Árpád. Print to PDF without this message by purchasing novapdf (http://www.novapdf.com/) OTDK 2008 Az Univerzum születése Rédecsi Mónika [www.space-time.info] Orosháza Város Általános Iskolája Vörösmarty Mihály Tagintézmény 5900 Orosháza, Vörösmarty u.4. Tartalomjegyzék OTDK...1 2008...1 Az

Részletesebben

author: architect Dr. Zoltan Thurman e mail: info@internetarchitects.eu

author: architect Dr. Zoltan Thurman e mail: info@internetarchitects.eu author: architect Dr. Zoltan Thurman e mail: info@internetarchitects.eu 1995 ben Katarina Nylund egy göteborgi elöadás alkalmából bemutatta a föld hömérsékletváltozásának számitásaiból eredö gondolatait.

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika emelt szint 0711 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. május 14. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT a) Csak a helyes sorrend

Részletesebben

Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség

Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség BOLYGÓKUTATÁS, 2013 március 20. Magyar Állami Földtani Intézet Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

A MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA

A MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA A MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA 1 A NAPSZÉL ÉS AZ AKADÁLY SEMATIKUS KÖLCSONHATÁSA MILYEN KÉRDÉSEKET VIZSGÁLUNK? Melyek a makroszkópikus tartományok a magnetoszférában? E tartományokban melyek a jellemző

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM 1. Bevezetés 2. Időjárás és éghajlat 3. A

Részletesebben

A HOLD FEJLÔDÉSTÖRTÉNETE KÔZETMINTÁK ALAPJÁN

A HOLD FEJLÔDÉSTÖRTÉNETE KÔZETMINTÁK ALAPJÁN A HOLD FEJLÔDÉSTÖRTÉNETE KÔZETMINTÁK ALAPJÁN Bérczi Szaniszló ELTE Anyagfizikai Tanszék Egy korábbi, szintén a Naprendszer anyagaival foglalkozó cikkben a kis égitestekrôl írtunk, és a kondritos kisbolygó

Részletesebben

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály II. forduló (fizikai és földrajzi alapismeretek)

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály II. forduló (fizikai és földrajzi alapismeretek) 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését.

CSILLAGÁSZAT. Galileo Galilei a heliocentrikus világkép híve volt. Az egyház túl radikálisnak tartja Galilei elképzelését. CSILLAGÁSZAT Az ember fejlődése során eljutott arra a szintre, hogy a természet jelenségeit már nemcsak elfogadni, hanem megmagyarázni, megérteni kívánta. Érdekelte, hogy miért fényesek, egyáltalán mik

Részletesebben

38. Utazás a Naprendszerben Föld típusú bolygók

38. Utazás a Naprendszerben Föld típusú bolygók 38. Utazás a Naprendszerben 38. Utazás a Naprendszerben 38. Utazás a Naprendszerben Föld típusú bolygók EMLÉKEZTETŐ A Naprendszer a Nap nevű csillag bolygórendszere, közel egy síkban keringő bolygókkal,

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Naprendszer kifejezés, mint ahogyan azt a két szó összetétele is mutatja, központi csillagunkhoz: a Naphoz tartozó égitestek rendszerét jelenti. A Nap kitüntetett

Részletesebben

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel

Részletesebben

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük;

1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; 1. Néhány híres magyar tudós nevének betűit összekevertük; Tudod-e, kik ők, es melyik találmány fűződik a nevükhöz az alább felsoroltak közül? MÁJUS NE ONNAN... találmánya:... SOK DELI NYÁJ... találmánya:...

Részletesebben

É ő ő íí í ú í ő Ő ő ü ü ü ü ü Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő í íí í ő ű í Ó Ó Ó í Ö Ö í Á Ö Ü Ö É í Ö í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő ő ő É Í Í ő ú Ú ú Ö í ő Á Ö ő Í Í ő ű í ő ú ü íí í Ö ő ő ő ő Í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É É í

Részletesebben

Í ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú

Részletesebben

ö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é

Részletesebben

Á Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü

Részletesebben

Á Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö

Részletesebben

ó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó

Részletesebben

Á Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö

Részletesebben

ó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű

Részletesebben

í ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü

Részletesebben

ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á

Részletesebben

í ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű

Részletesebben

Ő Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü

Részletesebben

ű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á

Részletesebben

ö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é

Részletesebben

ö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő

Részletesebben

ú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É

Részletesebben

É ö ö Í Í Í Ó Í Í Á Ó Á Ü Ú Í Á Á ű Á Ó Í Í É Á Ó Á Á ö ö Á Í Á Á ö ö ű ö ö Í Í ű Ö ű ö ö ű Í Í Ü ö ö Ó ű Í ö ö Í ö ö Ó ö Ö Í ö ö Ö ö ű ö ö Ó Í ű Ó ö ö ű ö ű Ö Ü Ö ű ű ö ö ö ö ö ö Íö ö Í Ö Ó ű ö ű ö ö

Részletesebben

Ő Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í

Részletesebben

É É É Ó Ö É í Ö ő ü ó ő ó ű Á ű ó ő ó ü ó ő ű ő Ö ü É É É ó É ó ü ű í Ö ü ó ű í ó ő ó ő ü ó ü ő ó É Í ő ő ő Ú ó ő ő ő ó ű ó ő ó ü ő ő ő í ü ő ü ő ó Ü ő ó ő ő ó ő Ú ő ő ó ő í ó ő ü ó Í ő ő ü ő É í ő ü ó

Részletesebben

ú Ö ü ő ő ú ú ű ő í ó ó í ó ú ő ü ú ű ő í ó ó í ó ű í ó ő Í ő ü ú ő ő í ó ú Ö ő Ü ó ő ő É ó ó ó ó ő ő ú ű ő í ó ú ű ő ú ú ő ű ő í ő ó í ű ő ü ú ó ő ő ó ű ő ő í í í í ó ű ú ő Á ó ő Á ú ó ó ő ó í ó ű í í

Részletesebben

ú ő ó ú ö ő ü ú ö ő ó ó ó ü ő í ö í ó ú ő ó ó ó ú ó ú ó ő ő ö ö ő ó ú ó ő ó ő í Á Á ö ö ó ő ú ö ő ú ó í ő ü ü ü í ú ü ü ü ó ú í ü í ó ő ó ő í ú ü ú ó ü ü ö ó ü ó í ü ó ő ö ö í ü ú ó ő ó í ó ő ó í ó ó í

Részletesebben

Á ó ü ő Ö Á ü ó ü ő Í ü Í Ó ü ő ő ó ó ó Í ó ü ó ő ő ó ó ü ú Í ő ő ó Ó ő ó ü ó Á ü ó ő ó Í Á Í ő ó ó ó ő ő Á ó ó ú ő Í ő ű ó Ó ü ó ó ú ó ő ú ü ő ó ó ó ő ó ó Ö ó ó ő ó ő ó ő ü ű ő ó ó ő ú ő ú ü Í ü ő ó ó

Részletesebben

ü ö Ö ü ó ü ó ó ó Á Ő É ö Ö ü ó ü ú ó ó ó ö ó í í ö ú Ó É ö Ö ü ó ü ü ó ó ó ö ó í ü ö Ö ó ü ü ü ó ó ó ö ó ü í í í ó í ú ű ű ü ű ú í ü ö ö í ö ú ü ó ú ú ű í ü ö ö ó ú ó í ü ú ó ü ó ó ű ó í ü ű ü í ű í

Részletesebben

ü ó Ö ü í ü ü ü ö É ó ó í ó ó ö ó ö ö ö í í ű ü ü ü Í í ü ü ü ö í ó í ó ó í ó í É ü ö í Í É í ö ú í ó í ö ö ó í ö ó ó ó ö ó ö í í ó ó í ó ó Ö í ö ö ó ö ó ú ó ö ó í ó ó í í ü ó í ö ó ó ü ü ó ö ó ú í ó í

Részletesebben

Í ú ó ú ó ú ó ó Á ó ó ö ű ú Á ú ó ó ó Í ó ö ö ö Í ö ó ó ö ó ó ó ö ó ö ö ö ö ó ö ó ö ó ü ó ó ü ó ü ö ö ö ö Ő ó ó Íó ó ó ü ó ű ó ó ű ű ó ö ü ö ú ö ü ű ö ö ö ö ó ú ö ö ö ü Í Í Í Á ó ó ú ü ú Á ü ö Á ó ü ó

Részletesebben

ü Ü ö ö ú Í ó í í ó ó ó ü ó ű ó í ó ó í ö ó ö ú ü ö Í í í ó ó ó ó Í ó ü ű ó í ó ó í ó Í í ó ü ö ú ó ó ó í í ó í í ű í ü ö í ó í ö í ú ó í ú ü ú Í í ü Í í í ó ü ö í ó í ó ü ö ó Í í í ó Í É ó ó ó Í í ö ö

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte. Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben