Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)"

Átírás

1 Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK,

2 Fejlődést befolyásoló általános tényezők összetétel helyzet a formálódó ősködben távolabbról érkező becsapódó égitestek átalakulás mértéke: tömeg (belső hőforrások, gravitációs tér, kigázolgás) szomszédok árapályhatása

3 Energiaforrások 1. Energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) radioaktív bomlás exoterm kémiai reakciókdrive Science 53 (2005) (egy-egy burok vagy egész belső, folyamatos/szakaszos) napsugárzás kozmikus sugárzás 2. Energiatranszport (felszabadult energia elvándorlása) sugárzás csak magas hőmérsékleten eléggé átlátszó az anyag és rövid a hullámhossz (pl. Föld magja) hővezetés túl lassú ahhoz, hogy a Föld milliárd éves időskálán lehűljön konvekció: képlékeny közeg szükséges Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

4 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

5 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken)

6 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken) becsapódás (felszínen, főleg kezdetekben) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

7 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken) becsapódás (felszínen, főleg kezdetekben) hűléses zsugorodás (mindenhol, kivétel a víz megfagyásakor, később) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

8 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken) becsapódás (felszínen, főleg kezdetekben) hűléses zsugorodás (mindenhol, kivétel a víz megfagyásakor, később ) tágulás (főleg külső szférákban, jeges égitesteknél később ) ez hűti is az égitestet, miközben mechanikai átalakulással jár Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

9 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken) becsapódás (felszínen, főleg kezdetekben) hűléses zsugorodás (mindenhol, kivétel a víz megfagyásakor, később) tágulás (főleg külső szférákban, jeges égitesteknél későn ) ez hűti is az égitestet, miközben mechanikai átalakulással jár belső differenciáció (belsőben, kezdetekben / folyamatosan) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

10 Belső jellemzők, belső energiaforrások 3. Belső energiaforrások a változásokhoz (hol, mikor) gravitációval kapcsolatos: összeállás (felszínen, kezdetekben) kompakció (belsőben, kezdeteken) becsapódás (felszínen, főleg kezdetekben) hűléses zsugorodás (mindenhol, kivétel a víz megfagyásakor, később) tágulás (főleg külső szférákban, jeges égitesteknél későn ) ez hűti is az égitestet, miközben mechanikai átalakulással jár belső differenciáció (belsőben, kezdetekben / folyamatosan) árapály (~mindenhol de nem gömbszimmetrikusan, időben csökkenő vagy kváziperiódikus) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

11 Belső jellemzők, belső energiaforrások 4. Egyensúly megbomlása időben: Nettó melegedés (nagyobb energiatermelés): árapály: rezonancia zónába be-, kikerülés viszkozitás csökken differenciáció gyorsul becsapódások: kezdeti, LHB, későbbi véletlenszerű kritikus hőmérsékleten beinduló energiatermelő reakciók, fázisátalakulások üvegházhatás erősödése pályaelem változások besugárzás nőhet Nettó hűlés (gyorsabb energiatranszport): árapály: rezonancia zónából kikerülés viszkozitás csökkenés: gyorsuló konvekció kritikus körülmények között beinduló energiaelnyelő reakciók üvegházhatás gyengülése pályaelem változások besugárzás gyengülése Enceladus excentricitásának változása az Enceladus-Dione 2:1 rezonanciában Icarus 193 (2008) , Tidal evolution of Mimas, Enceladus, and Dione, Jennifer Meyer, Jack Wisdom Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

12 Belső jellemzők, belső energiaforrások 5. Egyensúly megbomlása térben: koncentrált hőfelszabadulás radioaktív elemek koncentrálódása pl.: Hold: inkompatibilis elemek felhalmozódása olvadás a felső köpenyben milliárd éve mare bazaltok Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

13 Hol csapódik le az energia, és okoz átalakulást? Példák: légköri elnyelés / felszínre áteresztés melegedés helye képlékeny / rideg deformáció határa törés vagy hőszállító konvekció (pl. Europa jégvastagság) száraz / jeges regolit változó hőkapacitás és hővezető képesség (pl. Mars) fázisátalakulások helye (látens hő felszabadulás) (pl. jégholdak) Energia termelés energia transzport energia vesztés hőfejlődés, hőtörténet belső hőtörténet (vukanizmus, tektonizmus, forgási jellemzők) felszíni hőtörténet (jégkorszakok, üledékképződés, felszín lepusztulás) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

14 Fejlődési útvonalak túl kicsi bolygó: akkréciós hő nem marad meg tartósan (kisbolygók) radioaktív hő gyorsan kisugárzódik túl nagy bolygó: akkréciós hő megmarad (pl. Jupiter) radioaktív hő lassan sugárzódik ki (pl. Föld: keletkezése óta nőtt a belső átlaghőmérséklete) melegedéstől puhul az anyag gyorsul a konvekció és a hővesztés túl sűrű légkör: melegedés felhőoszlatás átlátszóság növekedése hűlés túl ritka légkör: hűlés, illók befagyása

15 Fejlődési útvonalak egyirányú fejlődés (ált. lassú hűlés, Ceres, Vesta) lassú melegedés: napsugárzás erősödése milliárd éves időskálán (Mars és Titan feléledése, Föld felforrása a jövőben, nem a múltban) egyszeri események (Merkúr és Hold második vulkáni időszaka, jégholdak egyszeri rezonancia állapotai) ciklikus jelenségek (Európa: periodikus árapályfűtés rezonanciája, Mars: ciklikus pályaelem változások, Vénusz: belső túlnyomás kieresztése ) Egy égitest a fentiek közül többet is mutathat fejlődése során. Europa excentricitás és árapály eredetű hőtermelés

16 Holdrendszerek fejlődése - eltérés a bolygórendszerektől óriásbolygó korai hősugárzás napszéltől védő magnetoszféra erős pályarezonanciák, árapályfűtés kölcsönható égitestek holdak közötti anyagcsere hold-bolygó anyagcsere erővonalak mentén anyagkidobódás tórusz képződés, magnetoszféra feltöltése részecskékkel gyűrűk utánpótlása (Enceladus E-gyűrű) anyag hullása (pl. Europára kén az Ioról) vezető/követő oldal eltérő aszimmetrikus meteorikus bombázás aszimmetrikus magnetoszferikus bombázás Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

17 Végeredmény - kőzettani fejlettség differenciáció mértéke (pl. Callisto-Ganymedes-Europa) kémiai rétegesség (pl. földi köpeny S tartalom < marsi köpeny) fizikai rétegesség illószféra utánpótlás a mélyből hasonló szerkezet, noha eltérő összetétel külső szilárd burok belső képlékeny zóna mindez időben is változhat (hűlés szilárdulás) Égitest fejlettsége: szerkezet felszíni összetétel felszínformák kora, változatossága

18 Égitest fejlettsége globális domborzat is jelzi hipszografikus görbe maximumok száma kőzetburok típusok száma Megfigyelést befolyásolja: mélyebb területek eltemetése Föld: óceánok Vénusz: lávasíkságok? Vénusz Hold Föld Mars Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

19 Végeredmény: belső szerkezet tömeg átalakulás mértéke domináns tényező a radioaktív hőforrás Föld Mars Merkúr Hold - (ősi) - (víz) (asztenoszf.) - (ősi) -? -? (szilikát) (folyékony vas)? (szilárd vas) Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik, ELTE TTK, planetológia, Kereszturi Ákos, Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület

20 Végeredmény: belső szerkezet nem tömeg függő átalakulás mértéke domináns tényező az árapályhő Europa Titan Ganymedes Hold - - (ősi) () - (víz) (víz) () - (víz) -? (szilikát) (jég) (jég) - - -?

21 Végeredmény néhány összefüggés belső hő vulkanizmus légkör pótlás üvegházhatás magasabb hőmérséklet intenzívebb mállás belső aktivitás globális lemeztektonika anyagkörforgás légkör megújítás olvadt belső magnetoszféra légkör védelem Globális trendek: Vénusz melegedés víz elpárolgás Mars hűlés légkör csökkenés betöményedő vizek (nincs anyagkörforgás) szárazodó vulkánkitörések robbanásos aktivitás helyett lávaömlés Egyedi érdekességek: ciklikus felszínfejlődés holdrendszerek időszakos árapályfűtés Mars tengelyferdeség változása besugárzás változása éghajlat változása

22 Végeredmény felszínformák omlások : eltérő égitesteken is nem kell hozzá légkör Vénusz Mars Hold Calisto Callisto Eros Europa

23 Végeredmény felszínformák tektonikus felszínformák (speciális eset: külső hatásra kisbolygókon is)

24 Végeredmény felszínformák vulkanikus felszínformák: eltérő összetétel, néhol hasonló formák Mars Europa Ganymedes Triton Io Vénusz

25 Égitestek közötti kölcsönhatások (Napot kihagyva) árapály anyagcsere Io kénes vulkanizmus Europa jégpáncéljában kénbessav, kénsav jég recirkuláció savas anyag az óceánba Enceladus gejzírek H 2 O űrbe Szaturnusz magnetoszférikus szállítás Titan légkörébe oxigén jut redukáló légkör kémiai befolyásolása pánspermia elméletek

26 Végeredmény felszínformák illó szféra: felszíni kifagyás, jégsapka, folyók, tavak

27 Végeredmény felszínformák illó szféra: felszíni kifagyás, jégsapka, folyók, tavak felhők, ködök Vénusz Triton Mars Vénusz Titan

28 Végeredmény felszínformák illó szféra: felszíni kifagyás, jégsapka, folyók, tavak felhők, ködök felszíni szélformák kell hozzá légkör bioszféra? Titan Vénusz Föld Mars Vénusz Mars Triton

29 Körfolyamatok anyagkörforgás: Föld / Mars

30 Jegyszerzés vizsga ZH május 22., kedd , Kitaibel Pál terem június 12., kedd 16:00 17:00, déli tömb, Kitaibel Pál terem

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció

Részletesebben

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

2013. márc. 20. a Naprendszerben.

2013. márc. 20. a Naprendszerben. 2013. márc. 20. Kölcsönhatások a Naprendszerben Illés s Erzsébet MTA Csillagászati szati és s FöldtudomF ldtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós s Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu Kölcsönhatások

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I.

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör Jelentőség: felszíni jellemzőt befolyásolja bolygó fejlődését tükrözi illó anyagok migrációját befolyásolja élet lehetősége szempontjából fontos Légkör

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C NEPtuNuSZ uránusz FÖLD Jeges gázóriás 49.528 km SŰRŰSÉG 1,64 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 4503 millió km KERINGÉS HOSSZA 60 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 72 K = 201 C Jeges gázóriás 51.118 km SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 KERINGÉS

Részletesebben

A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE

A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium

Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium Tektonika és vulkanizmus a Marson ELTE TTK, Marskutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, ELTE Planetológiai Műhely, Magyar Csillagászati Egyesület kru@mcse.hu Belső szerkezet 30-100

Részletesebben

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.

Részletesebben

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete

Részletesebben

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből

A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből A LÉGKÖR EREDETE A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből Elemek kozmikus gyakorisága: H, He, O, C, Ne, Fe, N, Si, Mg, S, Ar, Ca, Al, Ni, Na,... Gyakoribb vegyületek: CH 4,

Részletesebben

A Mars fejlődéstörténete

A Mars fejlődéstörténete A Mars fejlődéstörténete Mars-kutatás speciális kollégium Kereszturi Ákos Collegium Budapest, Magyar Csillagászati Egyesület Nagy Károly Csillagászati Közhasznú Alapítvány kru@mcse.hu Felhasznált adatok

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Az asztrobiológia az élet eredetét, evolúcióját, eloszlását és jövőjét tanulmányozza az egész Univerzumban.

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor 1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha

Részletesebben

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer Csillagászati földrajz 2016. november 10. A Naprendszer A Naprendszer fogalma Naprendszer: a Nap és a körülötte keringő anyag gravitációsan kötött rendszere minden test, ami tartósan, közvetlenül vagy

Részletesebben

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!

Részletesebben

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó A különbözeti vizsga témakörei 9. évfolyam földrajz Gerséné Varga Ildikó I. Csillagászati földrajz II. Kőzetburok III. A légkör földrajza IV. A vízburok V. A földrajzi övezetesség: VI. Népesség-, és településföldrajz

Részletesebben

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2015-16 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) KUPOLA A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT?

BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT? BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT? Illés Erzsébet ÖSSZEFOGLALÁS A planetológia bolygó, hold és bolygótest definíciója után először áttekintést adunk a Naprendszerünkben létező holdrendszerekről. Utána

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A Naprendszer meghódítása

A Naprendszer meghódítása A belső bolygók Merkúr: Messenger A Naprendszer meghódítása Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Merkúr Mariner-10 1974. márc. 29. 704 km 1974. szept. 21. 47000 km 1975. márc. 16 327 km Start: 2004. augusztus

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK NAPRENDSZERBELI ÉGITESTEKBEN

FELSZÍN ALATTI VIZEK NAPRENDSZERBELI ÉGITESTEKBEN FELSZÍN ALATTI VIZEK NAPRENDSZERBELI ÉGITESTEKBEN Takácsné Farkas Anikó MTA CSFK Csillagászati Intézet és Eötvös Egyetem, TTK Kiss Csaba MTA CSFK Csillagászati Intézet Az ûrbôl nézve Földünk legfeltûnôbb

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST

Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. A közepiskolak 9. evfolyama szamara MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST KÖRNYEZEl'ÜNK ABRAzOLAsA 7 A földrajzi környezet es abrazolasa 7 A termeszeti es a földrajzi

Részletesebben

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Környezeti kémia II. A légkör kémiája Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen

Részletesebben

ismertető a Merkúr bolygóról

ismertető a Merkúr bolygóról ismertető a Merkúr bolygóról A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, az istenek gyorslábú hírnökéről elnevezett égitest mindössze 88 nap alatt kerüli meg csillagunkat. Átmérője a legkisebb a nyolc nagybolygó

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Vetített változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis.pdf Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

A Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó?

A Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó? A Mars geológiája: milyen földtudományra tanít a vörös bolygó? Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Asztrofizikai és Geokémiai Laboratórium

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON

LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON IV. Évfolyam 4. szám - 009. december Bottyán Zsolt bottyan.zsolt@zmne.hu LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁS A KŐZETBOLYGÓKON Absztrakt A Naprendszer kőzetbolygóinak átlaghőmérsékletét légkör nélküli esetben, a napállandó

Részletesebben

Asztrobiológia: hol és miként keressünk Földön kívüli életet?

Asztrobiológia: hol és miként keressünk Földön kívüli életet? Asztrobiológia: hol és miként keressünk Földön kívüli életet? Élő Adás, ELTE TTK, 2016.02.24. Kereszturi Ákos MTA CSFK KTM CSI NASA NAI TDE Mi az asztrobiológia? asztrobiológia bioasztronómia exobiológia

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

Dr. Sós Katalin, Dr. Nánai László SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék

Dr. Sós Katalin, Dr. Nánai László SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék FIZIKA A FELSŐOKTATÁSBAN NEM FIZIKUSOKNAK Dr. Sós Katalin, Dr. Nánai László SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék Mi a FIZIKA? Azokkal a természeti jelenségekkel foglakozik, amelyek során az

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A bolygók Mit nevezünk bolygónak? Törpebolygók Összeállította: Juhász Tibor 2001 bolyongó csillagok szabad szemmel: (Merkúr), Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz IAU (2006. augusztus 24.): a Naprendszerben

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév 1. Milyen mozgásokat végez a Föld? Töltsétek ki a táblázatot! Mozgás Mi körül? Időtartama Következménye 2. A repülőtéren összegyűltek

Részletesebben

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Földtani alapismeretek

Földtani alapismeretek Földtani alapismeretek A Földkérget alakító hatások és eredményük A Föld felépítése és alakító hatásai A Föld folyamatai Atmoszféra Belső geoszférák A kéreg felépítése és folyamatai A mállás típusai a

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás, Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet

Részletesebben

GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN

GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN PROTOPLANETÁRIS KORONGOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE:! KORONGBA ÁGYAZOTT, SZÜLET! BOLYGÓK! KETT!S CSILLAGOK KÖRÜLI KORONGOK! NAGYSKÁLÁJÚ ÖRVÉNYEK KELETKEZÉSE KORONGOKBAN

Részletesebben

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez. Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 3. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.03. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.

Részletesebben

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VÁZLAT Veszélyes és extrém jelenségek A veszélyes definíciója Az extrém és ritka

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a javításhoz Ha egy feladatnak

Részletesebben

A napenergia alapjai

A napenergia alapjai A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 16. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. rész Földközi-tenger: 2., 3. Balti-tenger:

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

Magyar Tudomány. Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László. Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai

Magyar Tudomány. Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László. Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai Magyar Tudomány Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai 2006 8 909 Magyar Tudomány 2006/8 A Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

Csillagászati földrajz I-II.

Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév

FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül. 1. Atomi kölcsönhatások, kötéstípusok.

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály. Buránszkiné Sallai Márta OMSZ, EKF-NTDI

Időjárási ismeretek 9. osztály. Buránszkiné Sallai Márta OMSZ, EKF-NTDI Időjárási ismeretek 9. osztály Buránszkiné Sallai Márta OMSZ, EKF-NTDI 1. óra 1. RÉSZ A LÉGKÖR ANYAGA ÉS SZERKEZETE A Föld légköre A Földet több tízezer méter vastagságú levegőburok veszi körül. Ez a burok

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. Calcutta / Kalkutta

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

Kőzettan (ga1c1053)

Kőzettan (ga1c1053) Kőzettan (ga1c1053) Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Központi Kutató és Műszer Centrum ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB modellek eredményeinek összehasonlító

Részletesebben

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium 1093 Budapest Török Pál u. 1.

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium 1093 Budapest Török Pál u. 1. Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2015. december 2. Iskola, osztály: 9. c Iskola neve és címe: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium 1093 Budapest Török Pál u. 1. Tanít: Haluska Csaba

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

A szilárd halmazállapotú csapadékelemek olvadásának számítógépes modellezése

A szilárd halmazállapotú csapadékelemek olvadásának számítógépes modellezése Sarkadi Noémi, Geresdi István PTE TTK, Szentágothati Kutatóközpont, Budapest, 2012. november 22-23. 38. Meteorológiai Tudományos Napok A szilárd halmazállapotú csapadékelemek olvadásának számítógépes modellezése

Részletesebben

Bolygórendszerek. Holl András

Bolygórendszerek. Holl András Holl András: Bolygórendszerek 2009 március 12., Petőfi Sándor Gimnázium Bolygórendszerek Holl András A történet az 1700 as években kezdődik. Több tudós is felismert egy szabályosságot a Naprendszer akkor

Részletesebben

Fejlődés vagy hanyatlás?

Fejlődés vagy hanyatlás? Fejlődés vagy hanyatlás? Eddig az emberi testről nem orvosi, anatómiai szempontból volt szó, hiszen ez nem ennek a könyvnek a feladata, hanem az ember egész testfelépítését és működését meghatározó olyan

Részletesebben

Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség

Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség BOLYGÓKUTATÁS, 2013 március 20. Magyar Állami Földtani Intézet Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei

A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu 2012. Bevezető OTSZ Preambulum (célok

Részletesebben