2013. márc. 20. a Naprendszerben.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2013. márc. 20. a Naprendszerben."

Átírás

1 2013. márc. 20. Kölcsönhatások a Naprendszerben Illés s Erzsébet MTA Csillagászati szati és s FöldtudomF ldtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós s Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu Kölcsönhatások felléphetnek egy bolygótest különböző szférái vagy különböző bolygótestek között is. A különböző égitestek közötti kölcsönhatások a gravitációs és a mágneses tér segítségével jönnek létre

2 Példák egy égitest különböző szférái közötti kölcsönhatásra a Mars és a Föld esetében a köpeny illószféra között a hidroszféra légkör között A Vénuszon egy cella van egy félgömbön A Mars kiv kivételével minden bolygó légkörében az egyenlítőre szimmetrikusan alakulnak ki cirkuláci ciós s cellák (Hadley cellák) a két k t félgf lgömbön a Földön három

3 Északi pólus Egyenlítői sáv Déli pólus A Mars kéregvastagsága MGS mérés A Marson a magassági gi viszonyok hatása a globális lis légkl gköri cirkuláci cióra: egyetlen transz-ekvatori ekvatoriális cella alakul ki A Mars poláris sapkái: méret és összetételbeli aszimmetria, a déli tavaszkor globális porvihar

4 A Föld nagy klímaváltozásait illetően 2012 őszén arról olvashattunk, hogy a nagy időfelbontású adatsorok alapján már nyilvánvalóvá vált, hogy a felmelegedést a CO 2 növekedése indítja el de még nem volt világos, hogy miért (a korábbi analizisek alapján még csak a párhuzamosságot sikerült megállapítani) 2013 februárjában pedig arról, hogy felmerült a klímaváltozások lemeztektonika kapcsolat: ha szuperfeláramlás fölé kontinentális kéreg kerül, a vulkánok sok CO 2 -t juttatnak a légkörbe (Lee, Dickens)

5 A Földön a hidroszféra és a légkör kölcsönhatására jó példák a légköri folyók Égitestek közötti kölcsönhatások

6 A gravitációs tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások: a bolygók zavarják egymás mozgását, ez pályájuk változásában, illetve forgástengelyük állásának a változásában nyilvánul meg. A gravitációs tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások Kaotikusan változhat egy bolygó forgástengely-állása a többi bolygó zavaró hatásának következtében (klímaváltozások) pl. a kisméretű Mars esetében fok között a Föld esetében csak néhány fok -- a nagytömegű Hold jelenléte miatt

7 A gravitációs tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások A Naprendszer keletkezése idején a bolygótestek összeállásakor a földtípusú bolygókba csak nagyon kevés illó anyag épült be. A földtípusú bolygók vízkészletüket a Jupiternek köszönhetik. A vizet távolabb keletkezett kisebb testek hozták később becsapódásaikkal. Az SL9 üstökös a Jupiternél 1994 A Szibériai meteor

8 Az illó anyagban gazdag kisebb testek kisbolygók és üstökösök voltak, amelyeket főleg a Jupiter és a Szaturnusz parittyázott befelé a belső Naprendszerbe a Nagy Bombázás Időszakában (de persze kifelé is). Hogy aztán később melyik bolygó hogyan gazdálkodott ezzel a kinccsel, az már mindegyik bolygónak a saját története. A Föld ma az ózonnak és a hidegcsapdának köszönhetően hidrodinamikai szökéssel nem veszít a vizéből. A gravitációs tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások A parittyázás a 3:1-es rezonancián keresztül valósul meg. Ezt az égimechanikai számítások igazolták, és a SOHO Nap-megfigyelő szonda üstökös-megfigyelései mutatták: a legtöbb üstökös egyenesen a Napba csapódik. Ezzel a Jupiter egyben ma is védi a becsapódásoktól a belső bolygókat.

9 A gravitációs tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások A Nagy Bombázás Időszakában töltődött fel a belső Naprendszer azokkal a kisbolygókkal is, amelyeket ma földközeli vagy veszélyes kisbolygókként tartunk számon. Valószínüleg közülük kerültek ki azok is, amelyek becsapódásának a nyomát az erózió még nem teljesen tüntette el a Föld felszínéről, így például... egy, a Föld légkörében több darabra szétrobbant, és Argentínában becsapódott impaktor nyomait,..

10 A gravitációs tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások amelyet a szokásos földi folyamatok alapján sehogy sem sikerült megmagyarázni A gravitációs tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások A megoldásra a Shoemaker Levy 9 üstökös darabjainak a Jupiterbe csapódása hívta fel a figyelmet

11 A gravitációs tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások Árapály hatására fellépő jelenségek: pálya és forgásidő változás (ezt a Föld Hold - rendszerben tanulmányozták alaposan) árapályfeszültség (tektonika) (ezt a Jupiter Europa holdján tanulmányozták alaposan) árapályfűtés (fontosságára a Jupiter Io holdja hívta fel a figyelmet) lokálisan lisan hat, de csak globálisan lisan lehet felismerni Árapályfeszültség A Jupiter Europa holdja

12 Árapályfeszültség: ciklois alakú repedések Árapályfeszültség: Jupiter Europa holdja Europa Föld Árapályfeszültség A Tigriskarmolások az Enceladus hold déli pólusp lusán

13 Árapá rapályfeszü lyfeszültsé ltség Tektonikai felszínújraképzés Enceladus Ganymedes Europa Árapályfűtés A Jupiter Io nevű holdja

14 Árapályfűtés Az Io hold fiatal felszínére utal, hogy egyetlen becsapódásos sos krátert sem találtak ltak Árapályfűtés A Twashtar vulkán n két k kitörése az Io holdon

15 Az árapályfűtés s következtk vetkeztében a légkl gkörrel nem rendelkező holdakon is egy-egy vulkánkit nkitörés s után n rövidr időre légkör jön létre. Io körül k l 20 óra élettartammal pamacs-légk gkör Árapályfűtés s hatása: óceán n a Jupiter Europa nevű holdján Becsapódásos kráter az Europa jégkérgén Golf áram az Europa óceánjában?

16 Árapályfűtés hatása: vulkanizmus egy jé jégholdon Káoszosz-terü területek letek az Europa Europa holdon Víz-gejzírek Árapá rapályfű lyfűtés az Enceladus holdon

17 A mágneses tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások A mágneses tér segítségével létrejövő kölcsönhatások irányulhatnak a bolygótól a holdja felé és a holdtól a bolygó felé is: nem feltétlenül szimmetrikus a hatás A mágneses tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások A magnetoszférák k alakja az óriásbolygók reguláris ris holdjai bolygójuk zárt erővonalainak felségter gterületén n belül l mozognak, a Titán az egyetlen, amely néha kilép p a napszélbe is napszél Nyitott mágneses erővonalak Zárt mágneses erővonalak

18 Ganymedes: magnetoszféra ra-okozta poláris sapka. A Ganymedes az egyetlen hold, amelynek belső eredetű mágneses tere van. Így ez az egyetlen eset, amikor egy magnetoszférát t nem a napszéllel való kölcsönhatás alakít t ki. A mágneses tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások A holdak vulkánjainak ionizált gázaig a bolygónak a holdon átmenő mágneses erővonalai mentén spirálozva eljutnak a bolygó légköréig is egy áramcsövet képviselve: fluxus-cső. és ennek talppontjánál fénylésre gerjesztik a bolygó légkörét: a holdak lábnyoma Io Europa Ganymedes

19 A mágneses tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások A holdak vulkánjai által a magnetoszférákba beinjektált anyagot igyekeznek felkapni a magnetoszférák (pick up ionok), és felgyorsítani. Ezzel azok szétterítődnek az egész magnetoszférába. Io Europa Ganymedes A mágneses tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások Miután a korotáció gyorsabb, mint a Kepler-mozgás, a holdakat a mágneses erővonalak hátulról hagyják le, és a pick up ionokat a holdak követő oldalára csapják. Így érthető az Europa hold követő oldalán talált kénsav-mezők léte (az Io vulkánjai által kidobott kén az Europa vízjegével kénsavat alkot).

20 A mágneses tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások A sarki-fény keletkezés normális esete (substorm): az erővonalak visszakapcsolódása injektálást indít el a csóvából a nyitott erővonalak mentén: ilyenkor elektronok lövődnek be az auróra ra övezetbe -- sarki fényt f keltve plazmoid Sarki fény a Földön A mágneses tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások A Jupiternél és a Szaturnusznál azonban erővonal-összekapcsolódások a zárt erővonalakon jönnek létre, miután a vulkáni holdak sok anyagot táplálnak be a magnetoszférák zárt erővonalaira. Így ezekről állandóan szakadnak le plazmoidok az esti oldalon, és az adott erővonalak talppontjainál sarki fény generálódik. Zieger Bertalan modellszámításai

21 A mágneses tér segítségével megvalósuló kölcsönhatások Nyugodt magnetoszféra idején (CME, korotáló áramok nélkül) Zárt erővonalakról érkező gerjesztés vagyis nyugalomban is állandóan van sarki fény a Jupiteren Napszél-zavarok idején Nyitott erővonalakról érkező gerjesztés Mimas Enceladus Tethys Dione A Szaturnusz sugárzási övezeteinek albedo-hatása a belső holdakon Szaturnusz holdak Rhea

22 A fenti példák azt voltak hivatottak mutatni, hogy esetleg a Föld jelenségeinek a magyarázatában is figyelembe kell venni, hogy kívülről nem csak a Nap szól bele az itt zajló folyamatokba. A Föld nagyon különleges égitest a föld-típusú bolygók között. Érdekes lenne látni e különlegesség okát. Többek között végiggondolandó, hogy Holdunk létének, illetve keletkezési-módjának milyen hatása lehet, vagy lehetett a Föld geofizikai folyamataira. Köszönöm a figyelmet!

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK

Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia. Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók, holdjaik és gyűrűik ELTE TTK, planetológia Kereszturi Ákos MTA CSFK Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz Gázbolygók Jupiter-típusú bolygók Jupiter, Szaturnusz,

Részletesebben

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi

i R = 27 évszakok B = 0, 2 G földi A GÁZÓRIÁSOK Jupiter M j 350 M 10 3 M a = 5, 2 AU P = 11, 86 év Tengelyforgás: P R 10 óra i R = 3 nincsenek évszakok B = 4, 3 G 10 földi kiterjedt magnetoszféra Szaturnusz M S 3 M j a = 9, 5 AU P = 29,

Részletesebben

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás)

Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) Hasonlóságok és eltérések a különböző égitestek fejlődéstörténetében (ismétlés, összefoglalás) A Naprendszer földrajza és geológiája kurzus ELTE TTK, 2012.05.15. Fejlődést befolyásoló általános tényezők

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT?

BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT? BOLYGÓK ÉS HOLDJAIK: MI A KAPCSOLAT? Illés Erzsébet ÖSSZEFOGLALÁS A planetológia bolygó, hold és bolygótest definíciója után először áttekintést adunk a Naprendszerünkben létező holdrendszerekről. Utána

Részletesebben

Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013

Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 MÁFI 2013. márc. 20 Szibériai (Cseljabinszki) meteor (óriástűzgömb) 2013 Illés s Erzsébet MTA CsFKK KTM Csillagászati szati Intézete illes@konkoly.hu A Peekskill meteor Amerika felett A Cseljabinszki meteor

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció

Részletesebben

Csillagászati földrajz november 29. Az óriásbol ygók

Csillagászati földrajz november 29. Az óriásbol ygók Csillagászati földrajz 2018. november 29. Az óriásbol ygók A Naprendszer óriásbolygói Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz (A Föld csak összehasonlítási alap) nincs szilárd felszín: a bolygó testének anyaga

Részletesebben

Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa:

Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa: A KŐZETBOLYGÓK Főbolygók közül: Merkur, Vénusz, Föld, Mars: Mellékbolygók közül: T1 Hold, J1 Io, J2 Europa: Különbségeik oka: Különböző naptávolság vegyi differenciálódás olvadáspont szerint Különböző

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C

SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 2876 millió km KERINGÉS HOSSZA 84 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 76 K = 197 C NEPtuNuSZ uránusz FÖLD Jeges gázóriás 49.528 km SŰRŰSÉG 1,64 g/cm 3 TÁVOLSÁG A NAPTÓL 4503 millió km KERINGÉS HOSSZA 60 év ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET 72 K = 201 C Jeges gázóriás 51.118 km SŰRŰSÉG 1,27 g/cm 3 KERINGÉS

Részletesebben

JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel

JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel Frey Sándor MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Budapest frey.sandor@csfk.mta.hu ESA GISOpen 2019

Részletesebben

Magyar Tudomány. Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László. Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai

Magyar Tudomány. Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László. Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai Magyar Tudomány Planetológia Vendégszerkesztõ: Szabados László Hume Dialógus-ainak idõszerûsége Tudomány, akadémia és a piac A jövõ tudósai 2006 8 909 Magyar Tudomány 2006/8 A Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI

Óriásbolygók. Molnár László MTA CSFK CSI Óriásbolygók Molnár László MTA CSFK CSI CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 légkör összetétele ~ Napé, nincs éles felszínük hidrosztatikai egyensúly (nyomási erő = gravitáció) adott anyagból álló gömbök szerkezete

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK

KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK 1. Hogyan épül fel a ma ismert világegyetem? Helyezze el a fogalmakat a megfelelő csoportokba! Nevezze meg a hiányzó csoportokat! 2.Egészítse ki, és lássa el magyarázattal (számok

Részletesebben

A MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA

A MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA A MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA 1 A NAPSZÉL ÉS AZ AKADÁLY SEMATIKUS KÖLCSONHATÁSA MILYEN KÉRDÉSEKET VIZSGÁLUNK? Melyek a makroszkópikus tartományok a magnetoszférában? E tartományokban melyek a jellemző

Részletesebben

A világtörvény keresése

A világtörvény keresése A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.

Részletesebben

A Naprendszer meghódítása

A Naprendszer meghódítása A belső bolygók Merkúr: Messenger A Naprendszer meghódítása Összeállította: Juhász Tibor, 2002 Merkúr Mariner-10 1974. márc. 29. 704 km 1974. szept. 21. 47000 km 1975. márc. 16 327 km Start: 2004. augusztus

Részletesebben

NAPRENDSZER TANÖSVÉNY MUNKAFÜZET. Alsómocsolád

NAPRENDSZER TANÖSVÉNY MUNKAFÜZET. Alsómocsolád NAPRENDSZER TANÖSVÉNY MUNKAFÜZET Alsómocsolád TÁJOLÓ Alsómocsolád a Hét Patak Gyöngye Natúrpark szívében, Baranya megye északi csücskében, erdők és tavak ölelésében fekszik. Három megyeszékhelytől, Pécstől,

Részletesebben

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás

Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Avagy mit adhat a biológia a földön kívüli élet kereséséhez? Integratív biológia 2016, 5. előadás Az asztrobiológia az élet eredetét, evolúcióját, eloszlását és jövőjét tanulmányozza az egész Univerzumban.

Részletesebben

Nagyenergiájú asztrofizika és a Naprendszer

Nagyenergiájú asztrofizika és a Naprendszer Fizika és csillagászat tagozatok. Hétfő 13:30 Gróh-terem 1. Áshin László Zoltáni Csaba (PTTT) 2. Bogdán Ákos (ELTE TTK) 3. Krista Larisza Diána (ELTE TTK) 4. Raffai Péter- Bartos Imre (ELTE TTK) 5. Varga

Részletesebben

A Szaturnusz és környezete

A Szaturnusz és környezete Erdõs Géza A Szaturnusz és környezete A Szaturnusz és környezete Erdõs Géza a fizikai tudomány kandidátusa KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet erdos@rmki.kfki.hu Miért érdekes a Szaturnusz és környezete?

Részletesebben

Komplex természettudomány 4.

Komplex természettudomány 4. Komplex természettudomány 4. A Föld mint bolygó A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer sok milliárd csillagrendszerének. A Föld a Naptól számított

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

A HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap

A HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a

Részletesebben

ismertető a Merkúr bolygóról

ismertető a Merkúr bolygóról ismertető a Merkúr bolygóról A Merkúr a Naprendszer legbelső bolygója, az istenek gyorslábú hírnökéről elnevezett égitest mindössze 88 nap alatt kerüli meg csillagunkat. Átmérője a legkisebb a nyolc nagybolygó

Részletesebben

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer

Csillagászati földrajz november 10. A Naprendszer Csillagászati földrajz 2016. november 10. A Naprendszer A Naprendszer fogalma Naprendszer: a Nap és a körülötte keringő anyag gravitációsan kötött rendszere minden test, ami tartósan, közvetlenül vagy

Részletesebben

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)

UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2015-16 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz) KUPOLA A csillagos ég Magyarországról Planetárium É-i félgömb. Horizont a Meridián északi 47. fokán Egyenlítő, Meridián látszik

Részletesebben

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti

Részletesebben

1. A Szaturnusz plazmakörnyezetének kutatása, különös tekintettel a fejhullámra, és a köpenyben lejátszódó hullámjelenségek tanulmányozására.

1. A Szaturnusz plazmakörnyezetének kutatása, különös tekintettel a fejhullámra, és a köpenyben lejátszódó hullámjelenségek tanulmányozására. A kutatás témája, technikai és személyi feltételei Hosszú élettartamú űrszondák építése és rádioizotópos áramgenerátorok alkalmazása lehetővé tette a külső naprendszer helyszíni megfigyelését. A kutatás

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Vetített változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis.pdf Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség

Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség Az Oroszország felett robbant 2013 februári meteor jelenség BOLYGÓKUTATÁS, 2013 március 20. Magyar Állami Földtani Intézet Illés Erzsébet, Kereszturi Ákos MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006

KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006 KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006 A globális lis felmelegedés s bizonyítékai Több szén-dioxid Magasabb

Részletesebben

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus  címe:... Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött

Részletesebben

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER

CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER CSILLAGÁSZAT A NAPRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS A Naprendszer kifejezés, mint ahogyan azt a két szó összetétele is mutatja, központi csillagunkhoz: a Naphoz tartozó égitestek rendszerét jelenti. A Nap kitüntetett

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2016/2017. tanév Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 4. osztályos feladatsor II.

Részletesebben

Csillagászati földrajz I-II.

Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy neve Csillagászati földrajz I-II. Tantárgy kódja FDB1305; FDB1306 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2+1 Összóraszám (elm.+gyak.) 1+0, 0+1 Számonkérés módja kollokvium + gyakorlati jegy Előfeltétel

Részletesebben

Naprendszer mozgásai

Naprendszer mozgásai Bevezetés a csillagászatba 2. Muraközy Judit Debreceni Egyetem, TTK 2017. 09. 28. Bevezetés a csillagászatba- Naprendszer mozgásai 2017. szeptember 28. 1 / 33 Kitekintés Miről lesz szó a mai órán? Naprendszer

Részletesebben

fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár ( mm) Hawaii ( mm) Mont Waialeale 12.

fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár ( mm) Hawaii ( mm) Mont Waialeale 12. (2) Légáramlások (+ orográfia fia) A trópusi monszunok területén: légáramlás irányára hegyvonulatok Madagaszkár (2000 300-500 mm) Hawaii (4000 500 mm) Mont Waialeale 12.000 mm/év kiugróan csapadékos és

Részletesebben

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I.

Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör, éghajlat, külső erők felszínformái I. Légkör Jelentőség: felszíni jellemzőt befolyásolja bolygó fejlődését tükrözi illó anyagok migrációját befolyásolja élet lehetősége szempontjából fontos Légkör

Részletesebben

Varázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium

Varázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium Varázstorony Vetélkedő 2016/17 Planetárium 1. A vetélkedő második fordulójára az alábbi ismeretanyagot tanulmányozzátok át: UTAZÁS A NAPRENDSZERBEN VETÉLKEDŐ 2016-17 (Forgatókönyv élőszavas előadáshoz)

Részletesebben

GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN

GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN PROTOPLANETÁRIS KORONGOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE:! KORONGBA ÁGYAZOTT, SZÜLET! BOLYGÓK! KETT!S CSILLAGOK KÖRÜLI KORONGOK! NAGYSKÁLÁJÚ ÖRVÉNYEK KELETKEZÉSE KORONGOKBAN

Részletesebben

A csillagképek története és látnivalói február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások

A csillagképek története és látnivalói február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások A csillagképek története és látnivalói 2018. február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások A csillagok látszólagos mozgása A Föld kb. 24 óra alatt megfordul a tengelye körül a földi megfigyelő számára

Részletesebben

Csillagászati földrajz/csillagászati földrajz I. (Elmélet)

Csillagászati földrajz/csillagászati földrajz I. (Elmélet) Kurzus kódja és kreditszáma: Csillagászati földrajz/csillagászati földrajz I. (Elmélet) FDB1305 FDB1305L FDO1103 (2 kredit) (2 kredit) (4 kredit) A tantárgy teljesítésének feltétele: szóbeli kollokvium

Részletesebben

Kőzettan.

Kőzettan. Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu

Részletesebben

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES M ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ EURÓPAI RÉGIR GIÓRA Wittmann Géza, Ph.D. PhD eredmények a magyar geofizikában Magyar Tudományos Akadémia 2005. október 28. Mesterséges holdak

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

A szférák zenéjétől és az űridőjárásig. avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között. Lichtenberger János

A szférák zenéjétől és az űridőjárásig. avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között. Lichtenberger János A szférák zenéjétől és az űridőjárásig avagy mi a kapcsolat az Antarktisz és a műholdak között Lichtenberger János ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoport Egy kis közvéleménykutatás 1.

Részletesebben

A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE

A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE ELTE TTK KOZMIKUS ANYAGOKAT VIZSGÁLÓ ŰRKUTATÓ CSOPORT PLANETOLÓGIAI KÖRE OKTATÓI SEGÉDANYAG KÖZÉPISKOLA 8-12. OSZTÁLY A FÖLD-HOLD RENDSZER MODELLJE BOLYGÓTUDOMÁNY A jelen kiadvány elérhető elektronikus

Részletesebben

A Naprendszer kőzetbolygói

A Naprendszer kőzetbolygói A Naprendszer kőzetbolygói Az ún. belső bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) szerkezet: fém (főleg vas) mag + vastag szilikát köpeny szilárd felszín alakzatok: kanyonok/hasadékok, kráterek, hegyek, vulkánok

Részletesebben

Kőzettan.

Kőzettan. Kőzettan Szabó Csaba Litoszféra Fluidum Kutató Labor Földrajz- és Földtudományi Intézet és Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ ELTE Pázmány Péter sétány 1/C Budapest, 1117 email: cszabo@elte.hu

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak

Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak Szerkesztették: Kereszturi Ákos és Tepliczky István (elektronikus változat) Magyar Csillagászati Egyesület Tartalom Égi mozgások A nappali égbolt Az éjszakai

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK NAPRENDSZERBELI ÉGITESTEKBEN

FELSZÍN ALATTI VIZEK NAPRENDSZERBELI ÉGITESTEKBEN FELSZÍN ALATTI VIZEK NAPRENDSZERBELI ÉGITESTEKBEN Takácsné Farkas Anikó MTA CSFK Csillagászati Intézet és Eötvös Egyetem, TTK Kiss Csaba MTA CSFK Csillagászati Intézet Az ûrbôl nézve Földünk legfeltûnôbb

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

Csillagászati földrajz december 6. A Naprendszer kis égitestei

Csillagászati földrajz december 6. A Naprendszer kis égitestei Csillagászati földrajz 2018. december 6. A Naprendszer kis égitestei Objektumok és régiók Mi? Méret szerint: törpebolygók ( 800 km) kisbolygók (1 km (/1 m) 800 km) meteoridok (0,1 mm 1 km (/1 m)) bolygóközi

Részletesebben

Űr-méréstechnika. Felszíni és mesterséges holdakon végzett mérések. Dr.Bencze Pál DSc c. egy. tanár MTA CSFK GGI

Űr-méréstechnika. Felszíni és mesterséges holdakon végzett mérések. Dr.Bencze Pál DSc c. egy. tanár MTA CSFK GGI Űr-méréstechnika Felszíni és mesterséges holdakon végzett mérések Dr.Bencze Pál DSc c. egy. tanár MTA CSFK GGI Űrtechnológia Nap-Föld fizikai kapcsolatok II. BME, Budapest 2016. Március 15.. Űrtechnológia

Részletesebben

Tömegvonzás, bolygómozgás

Tömegvonzás, bolygómozgás Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

A Mars A vörös bolygó

A Mars A vörös bolygó A Mars A vörös bolygó A csillagászat már a legrégebbi időktől érdekli az embereket. A csillagos égboltról már az ókorban is készítettek jegyzeteket ókori csillagászok. Engem is nagyon megfogott ez az érdekes

Részletesebben

Szaturnusz az 1995/9 6-o s láthatóság első fele

Szaturnusz az 1995/9 6-o s láthatóság első fele Szaturnusz az 1995/9 6-o s láthatóság első fele Rövidítések: 1= intenzitás becslés; C= szín becslés; CM= CM- mérés; F= szűrő használata; H= holdak észlelése; CCD= CCD- felvétel; L= refraktor; T= reflektor.

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Szövegértés 4. osztály. A Plútó

Szövegértés 4. osztály. A Plútó OM 03777 NÉV: VIII. Tollforgató 206.04.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 223 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 49-3 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

Melyik földrészen található hazánk?

Melyik földrészen található hazánk? Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola: Csapatnév: 1. Nevezzétek

Részletesebben

8. A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA. Szegő Károly. A Naprendszer fizikája

8. A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA. Szegő Károly. A Naprendszer fizikája 8. A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA Szegő Károly A Naprendszer fizikája INDUKÁLT MAGNETOSZFÉRÁK Az áramló napszél (és a benne hordozott mágneses tér) és a testek ionoszférájának (=vezető réteg) kölcsönhatása

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK

TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK TRANSZNEPTUN OBJEKTUMOK Kuiper (1951): A Napr. peremén eredetileg lehettek maradvány bolygókezdemények: Kuiper-öv. 1992 óta: 1000 transzneptun objektum ismert. ( 70 000 lehet a 100 km fölötti mérettartományban).

Részletesebben

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris

Részletesebben

A Naprendszer általános jellemzése.

A Naprendszer általános jellemzése. A Naprendszer általános jellemzése. Az egyetlen bolygórendszer, amelyet részletesen ismerünk. A Kepler űrtávcső már több ezernyi exobolygót (Naprendszeren kívüli planéták) fedezett fel, valamint a földi

Részletesebben

Nemlineáris szállítószalag fúziós plazmákban

Nemlineáris szállítószalag fúziós plazmákban Nemlineáris szállítószalag fúziós plazmákban Pokol Gergő BME NTI BME TTK Kari Nyílt Nap 2018. november 16. Hogyan termeljünk villamos energiát? Bőséges üzemanyag: Amennyit csak akarunk, egyenletesen elosztva!

Részletesebben

Összeállította: Juhász Tibor 1

Összeállította: Juhász Tibor 1 A bolygók Mit nevezünk bolygónak? Törpebolygók Összeállította: Juhász Tibor 2001 bolyongó csillagok szabad szemmel: (Merkúr), Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz IAU (2006. augusztus 24.): a Naprendszerben

Részletesebben

A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA

A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA A NEM MÁGNESES BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA A NAPSZÉL ÉS AZ AKADÁLY SEMATIKUS KÖLCSONHATÁSA A BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA AZ ÉGITESTEK AKADÁLYT JELENTENEK A SZUPERSZÓNIKUSAN ÁRAMLÓ NAPSZÉLBEN. A KÖLCSÖNHATÁS JELLEGE

Részletesebben

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel?

AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA Koldus ha vész, nem tűn fel üstökös. Ha fejedelemnek halnia kell, Lánggal jelenik az ég maga. 1. Az üstökösök megfigyelése - szinte egyidős az emberiséggel? Ahogy a fenti Shakespeare-idézet

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA

XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA XY_TANULÓ FELADATSOR 6. ÉVFOLYAM MATEMATIKA 1. 2. feladat: havi benzinköltség mc01901 Gábor szeretné megbecsülni, hogy autójának mennyi a havi benzinköltsége. Gábor autóval jár dolgozni, és így átlagosan

Részletesebben

ö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é

Részletesebben

Á Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü

Részletesebben

Á Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö

Részletesebben

ó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó

Részletesebben

Á Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö

Részletesebben

ó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű

Részletesebben

í ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü

Részletesebben

Í ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú

Részletesebben

ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á

Részletesebben

í ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű

Részletesebben

Ő Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü

Részletesebben

ű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á

Részletesebben

ö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é

Részletesebben

ö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő

Részletesebben

ú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É

Részletesebben

É ö ö Í Í Í Ó Í Í Á Ó Á Ü Ú Í Á Á ű Á Ó Í Í É Á Ó Á Á ö ö Á Í Á Á ö ö ű ö ö Í Í ű Ö ű ö ö ű Í Í Ü ö ö Ó ű Í ö ö Í ö ö Ó ö Ö Í ö ö Ö ö ű ö ö Ó Í ű Ó ö ö ű ö ű Ö Ü Ö ű ű ö ö ö ö ö ö Íö ö Í Ö Ó ű ö ű ö ö

Részletesebben

Ő Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í

Részletesebben