A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY. kéreg köpeny k. mag b. mag

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY. kéreg köpeny k. mag b. mag"

Zsuzsanna Balla
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE VNÚTORNÁ STAVBA ZEME LITOSZFÉRA (KŐZETBUROK) KŐZETLEMEZEK LITOSFERICKÉ DOSKY kéreg köpeny k. mag b. mag GEOGRÁFIA - MTEG LÉVA

2 A FÖLD GÖMBHÉJAI A tengely körüli forgás, a Nap körüli keringés, és a nehézségi erő hatására a gáznemű, a folyékony és a szilárd halmazállapotú anyagok fajsúlyuk szerint gömbhéjakba, (geoszférákba) rendeződtek. GEOSZFÉRÁK: Levegőburok (atmoszféra) Vízburok (hidroszféra) Kőzetburok (litoszféra)

A nyomás a mélység függvényében egyenletesen növekszik.

3 A FÖLD BELSEJÉNEK FIZIKÁJA Geotermikus gradiens ( 3 o C/ 100 m) A belső hő radioaktív anyagok (uránium, tórium) bomlásából származik. A nyomás a mélység függvényében egyenletesen növekszik. A sűrűség növekedése hirtelen változást mutat. Bolygónkat mágneses tér veszi körül. (Mágneses deklináció) A Föld vasmagja Mágneses erővonalak

4 PÓLUSOK VÁNDORLÁSA

5 UTAZÁS A FÖLD KÖZÉPPONTJA FELÉ A Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű: Földkéreg Földköpeny Külső mag Belső mag

6 1. FÖLDKÉREG Óceáni kéreg Óceánok alatt Vékonyabb, 7-11 km vastag. Felső része bazaltból, alsó része gabbróból áll. Szárazföldi kéreg Szárazföldek alatt Vastagabb, km (akár 100) vastag. Felső része gránitból, alsó része gabróból áll

7 2. FÖLDKÖPENY 2900 KM HÚZÓDÓ FELÜLETIG TART. Felső köpeny Legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny, asztenoszférának nevezzük. Alsó köpeny az asztenoszféránál ridegebb, de a földkéregnél viszkózusabb öv

8 3. FÖLDMAG Külső mag (maghéj) 1800 km vastag. Folyadékszerűen viselkedik. Vas, magnézium alkotja o C Belső mag Szilárd vas és nikkel o C

9 KŐZETBUROK A földkéreg (a geológia kutatja) és a földköpeny felső, szilárd része együtt alkotja a kőzetburkot, vagy litoszférát. A litoszférát a litogeográfia kutatja. Nem egységes, hanem hét nagy és sok kisebb táblára tagolódik. Ezek a lemezek az asztenoszférán úsznak. Asztenoszféra = Lágyköpeny, képlékeny, 250 km-ig tartó tartomány

10 KŐZETBUROK Óceáni Óceánok alatt 5-50 km vastag. Szárazföldi Szárazföldek alatt km vastag

11 A KŐZETBUROK LEMEZEI A Föld legkülső vékony, szilárd gömbhéja, a litoszféra kőzetlemezekből áll, melyek teljesen beburkolják a Földet. Hét nagy és több kisebb kőzetlemez különböztethető meg, melyek állandó mozgásban vannak

12 KŐZETLEMEZEK Eurázsiai-, Észak-amerikai-, Csendes-óceáni (Pacifikus)-, Dél-amerikai-, Afrikai-, Indoausztráliai-, Antarktiszi- lemez. Kisebb lemezek: a) Arab-, b) Fülöp szigeti-, c) Nazca-, d) Karibi- lemez

13 LEMEZTEKTONIKA A lemeztektonika az első olyan globális modell, amely a kőzetlemezek mozgását alapul véve magyarázatot ad az összes geodinamikai jelenségre (földrengések, vulkanizmus, hegységképződés stb.). A lemeztektonika modelljének megalkotásához vezető úton alapvető jelentőségű volt Alfred Wegener német meteorológus munkássága, aki kidolgozta a kontinensvándorlás elméletét. Wegener elképzelése szerint a kontinensek egykor összefüggő szárazulatot alkottak (Pangea), amely később összetöredezett és darabjai, a mai kontinensek jelenlegi helyükre sodródtak

Wegener elképzelése szerint a kontinensek egykor összefüggő szárazulatot alkottak (Pangea), amely később összetöredezett és darabjai, a mai

14 Wegener elképzelése szerint a kontinensek egykor összefüggő szárazulatot alkottak (Pangea), amely később összetöredezett és darabjai, a mai kontinensek is - jelenlegi helyükre sodródtak. Perm 225 millió éve Jura 135 millió éve Triász 200 millió éve Kréta 55 millió éve Jelenlegi állapot

15 AZ EGYES LEMEZEK ELTÉRŐ SEBESSÉGGEL MOZOGNAK

16 A lemezszegélyek 3 fő típusa: Animáció indítása (Java 7 telepítése szükséges Online nem működik!)

17 Egymástól távolodó (divergens) lemezek Az óceáni hátságok alatt a köpenyben a hőmérsékletkülönbség miatt konvektív oszlopok emelkednek fel és a kőzetlemezeknek ütközve szétáramlanak mindkét irányba, így szétrepesztik, majd magukkal szállítják, szétsodorják a litoszféralemezeket. Az asztenoszférából felnyomuló bazaltos köpenyanyag, a magma kitölti a lemezperemek közti rést, lehűl és óceáni kéreggé merevedik. Ezért a távolodó lemezszegélyeket gyarapodó vagy akkréciós szegélyeknek nevezik, az óceánközépi hátság az óceánok születésének és gyarapodásának helye. (pl.: Atlanti-hátság, Vörös-tenger)

18 2. Egymáshoz közeledő (konvergens) lemezek Lemeztípusoktól függően különböző események játszódnak le:

19 A) ÓCEÁNI ÉS SZÁRAZFÖLDI LEMEZ ÜTKÖZÉSE Az óceáni lemez nagyobb sűrűségű és vékonyabb, mint a szárazföldi, ezért alábukik. A tengeri üledék felpréselődik a szárazföldi lemez peremére és hatalmas hegységrendszerek jönnek létre. Pl. Pacifikus hegységrendszer (Andok). A két lemez ütközési vonalánál mélytengeri árkok keletkeznek. Pl. Jáva-árok

20 B) KÉT SZÁRAZFÖLDI LEMEZ ÜTKÖZÉSE A két kontinentális lemez között az óceáni lemez megsemmisül. A benne felhalmozódott üledék felgyűrődik, gyűrthegység-rendszerek keletkeznek. Pl.: Eurázsiai-hegységrendszer

21 C) KÉT ÓCEÁNI LEMEZ ÜTKÖZÉSE Az egyik lemez a másik alá bukik, anyaga beolvad majd felszínre tör. Vulkáni szigetívek jönnek létre. Pl. Japán-szk. A szigetívek külső oldalán mélytengeri árkok képződnek. Pl. Japán-árok

22 3. Egymás mellett elcsúszó lemezek (pl.: a Szent András-vető Kaliforniában) Ezek egymással párhuzamosan mozognak, szegélyükön hatalmas vízszintes irányú vetődés alakul ki, amely mentén a lemezek egymás mellett elcsúsznak. Az ilyen lemezszegélyek felismerése nem könnyű feladat, mivel kőzetképződés vagy deformáció nem kíséri őket

23 Szent András törésvonal Kaliforniában

SAN FRANCISCO Az Egyesült Államok fennállásának egyik legborzasztóbb katasztrófáját élte át 1906. április 18-án, amikor két hatalmas rengés rázta meg San Franciscó városát.

24 SAN FRANCISCO Az Egyesült Államok fennállásának egyik legborzasztóbb katasztrófáját élte át április 18-án, amikor két hatalmas rengés rázta meg San Franciscó városát. A Szent András törésvonal mentén a felszín 470 km hosszan szétnyílt, egyes helyeken a föld oldalirányban 6 m-re tolódott el. A földrengés a Richter-skála szerint 8,3-as erősségűre becsülték. Az anyagi kár - amelyet a lökések okoztak - meglepően kicsi volt, mert a z épületek többsége fából készült és kibírta a földrengéseket. Azonban a kár, amit a földrengés nyomán lángrakapó tűzvész okozott - miután a vezetékekből kiszökő gáz meggyulladt - katasztrófális volt. A tüzes pokol három napon át pusztította a várost. A tűzvész 3000 halálos áldozatot követelt, és a város 400 etres lakosságából 225 ezren maradtak fedél nélkül

27 HASZNOS LINKEK

Hasonló dokumentumok

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry