MAGMÁS ÉS METAMORF KŐZETTAN Földtudomány BSc. Dr. Pál-Molnár Elemér

Átírás

1 MAGMÁS ÉS METAMORF KŐZETTAN Földtudomány BSc Dr. Pál-Molnár Elemér

2 A Föld belső felépítése

3 Hogyan látható a Föld belseje?

4

5 Főegység Alegység A határ jellege, mélysége Anyagi összetétel kéreg (A) kéreg (A) kémiai (kontinentális, óceáni kéreg) km granodiorit, gránit, bazalt gabbró felsőköpeny (B) ásványtani fázisátmenet 410 km peridotit (pirolit) Köpeny (B+C+D +D ) átmeneti zóna (C) alsóköpeny (D ) ásványtani fázisátmenet kémiai 660 km 2750 km Spinel (XY 2 O 4 szerkezet) Perovszkit (ABO 3 - szerkezet) átmeneti zóna (D ) kémiai 2891 km litoszféra-, alsóköpenyés maganyag keveréke külső mag (E) 4700 km Mag (E+F+G) átmeneti zóna (F) folyadékszerű vas 5153 km belső mag (G) 6371 km

6 Szeizmikus tomográfia A szeizmikus tomográfia elve az, hogy olyan háromdimenziósan változó sebességteret konstruálnak, amelyben a hullámok úgy terjednek, hogy kielégítsék a futásidő-reziduál adatokat. kéreg + felső köpeny felső része ( km mélység) = litoszféra felső köpeny = asztenoszféra asztenoszféra felső része = kissebességű öv ( km mélység) LVZ

7 Kőzettanilag a litoszféra alsó - földköpeny része nem különbözik jelentősen a kőzetburok alatti felső köpenytől. Uralkodó kőzet a peridotit, ami olivinből, ortopiroxénből, klinopiroxénből és Al-tartalmú ásványból (spinell vagy gránát) áll.

8 A litoszféra vastagsága a Pannon-medence alatt

9 LVZ = Low-Velocity Zone A sebességcsökkenés oka: 1. Magas hőmérséklet (a nagy hőmérséklet gradiens miatt a nyomás befolyásoló szerepe csökken) 2. Illók (H 2 O, CO 2 ) jelenléte 3. <1% kis térfogatú kőzetolvadék Emiatt a szilárd asztenoszféra anyag plasztikus deformációra képes; a hőátadás konvektív módon történik. Uralkodó kőzet a peridotit, ami olivinből, ortopiroxénből, klinopiroxénből és Al-tartalmú ásványból (spinell vagy gránát) áll. A magmaképződés fő területe!

10 A nyomás változása a Föld belsejében A litosztatikus (P = ρgh) nyomás változása: Földkéreg: kontinentális kéreg sűrűsége: 2,7 g/cm3 nyomásnövekedés: 270 bar/km óceáni kéreg: sűrűsége: 3,0 g/cm3 nyomásnövekedés: 330 bar/km Földköpeny: közel lineáris növekedés (~ 30 MPa/km) A földköpeny alján a nyomás értéke kb. 140 Gpa Földmag: gyorsabb növekedés, mert a Fe-Ni ötvözet nagyobb sűrűségű. A földmag belsejében a nyomás eléri már a 380 Gpa értéket!

11 A hőmérséklet változása a Föld belsejében A hőmérséklet egyre növekszik a Föld belseje felé, azonban nem egyenletesen. A litoszférában és a földköpenyföldmag határán lévő D -rétegben a hőmérséklet gyorsan változik (km-ként o C emelkedés) a mélység növekedésével, aminek az az oka, hogy itt a hő kondukcióval, vagyis a szilárd anyagi részecskék rezgése során átadott energiával terjed. A litoszféra alatti földköpenyben a hőmérséklet-emelkedés lassú (átlagosan 0,5 o C/km), mivel itt a hő konvekcióval azaz anyagáramlással terjed. Az asztenoszférában az átlagos hőmérséklet 1300 o C. A földköpeny és földmag határán 2500 o C-ról közel 4000 o C-ra ugrik a hőmérséklet. A Föld belső magjában o C uralkodik.

12 kondukció - termális gradiens - hőfluxus/hőáram - geotermikus gradiens (geoterma) átlag o C/km konvekció - földköpeny áramlása - geotermikus gradiens (geoterma) átlag 0,3-0,5 o C/km Tp = potenciális hőmérséklet az asztenoszféra hőmérséklete felszíni nyomásviszonyokra vonatkoztatva

13 A szeizmikus hullám-vizsgálatok szerint a köpeny is, a kéreg is szilárd halmazállapotú. Meglehetősen egységes ma az a nézet, hogy a köpenyt vasban és magnéziumban dús szilikátok építik fel, melyek a kőmeteoritoknak felelnének meg. A köpenyben több fontos határfelület ismerhető fel. Felosztása: Főegység Alegység A határ jellege, mélysége Anyagi összetétel felsőköpeny (B) ásványtani fázisátmenet 410 km peridotit (pirolit) Köpeny (B+C+D +D ) átmeneti zóna (C) alsóköpeny (D ) ásványtani fázisátmenet kémiai 660 km 2750 km spinel perovszkit átmeneti zóna (D ) kémiai 2891 km litoszféra-, alsóköpenyés maganyag keveréke

14 410 és 660 km mélységben megemelkedik a szeizmikus hullámok sebessége. Oka: 410 km mélységben az olivin szerkezete némileg módosul: olivin β-spinell szerkezetű olivin (wadsleyit) majd még nagyobb nyomáson (mélységben): olivin γ-spinell szerkezetű olivin (ringwoodit)

15 Az ortopiroxén 410 km mélységben gránát szerkezetű fázissá alakul: ortopiroxén majorite Mg 3 (Fe, Al,Si) 2 (SiO 4 ) km: Jelentős fázisátalakulási öv! γ-spinel, majorit perovszkit + magnesiowüstit (Mg,Fe,Ca)SiO 3 + (Mg,Fe)O 11%-os sűrűségnövekedés! A felsőköpeny és alsóköpeny határa.

16 Meredeken emelkedő geoterma! Termikus határ

17 A köpenyt két termikus határréteg zárja közre. A forró mag tetején alakul ki a csökkent viszkozitású D réteg, amely a köpenyfeláramlások forrása. Az emelkedő köpenyanyagból számottevő hőmennyiség nem tud elvezetődni, ezért hőmérséklete csak kismértékben csökken a nyomásesés miatti tágulás következtében (adiabatikus gradiens). Sematikus hőmérséklet mélység menet a Földben. Összetételbeli változás? A felsőköpeny tetején ismét gyorsan csökken a hőmérséklet a felszíni értékre, és kialakul a litoszféra. A két nyíl a köpenyáramlás felszálló és leszálló ágára jellemző hőmérsékleti menetet jelzi.

18 A földmag és földköpeny határán elhelyezkedő réteg szabálytalan vastagságú, helyenként csupán néhány tíz-, máshol akár km vastag. A hő kondukcióval terjed, ezért a hőmérséklet gyorsan változik. Sűrűsége instabil, ezért anyaga olykor felfele áramlik (ún. köpenycsóvák). Egyes helyeken - például a Csendes-óceán déli fele alatt - a D -réteg alsó része részben olvadt állapotban lehet (ULVZ=ultra kis sebességű zóna). ULVZ : ben fedezték fel. Laterálisan változó megjelenésű zóna, ahol a p és s hullámok sebessége >10%-kal csökken km vastag. Csendes-óceán, Alaszka, Izland és Afrika alatt ismerték fel jelenlétét Oka: részleges olvadás a földmag termális anomáliája miatt? vagy kémiai változékonyság a lejátszódó kémiai reakciók miatt?

19 Szeizmikus tomográfia modell az alsó köpeny legalsó rétegéről

20

21 Mi lehet a D réteg? Mag-köpeny határom jelentős összetételbeli és termális változás: elvezet-e ez egy kémiai és termális határréteghez? Úgy tűnik korreláció tapasztalható a D -réteg vastagság és a geoid anomáliák között. Szubdukált kőzetlemezmaradványok? Forró köpenycsóvák kiindulási helye?

22 A lemeztektonika klasszikus modellje A litoszféralemezeket a kéreg és a felsőköpeny szilárd része alkotja. Ezek a részlegesen olvadt állapotú asztenoszférán mozognak. Feláramlás az óceáni hátságoknál, leáramlás pedig az alábukási (szubdukciós) zónáknál alakul ki. A konvekciós anyagáramlás alapvetően a felsőköpenyre korlátozódik, a Föld tömegének döntő része (az alsóköpeny és a mag) nem vesz részt a folyamatokban.

23 Szeizmikus tomográfia A szeizmikus tomográfia eredményei megrázóak, mert a Föld felső néhány száz kilométeres tartományára korlátozódó lemeztektonikai koncepció teljes paradigmarendszerének újragondolására kényszerítenek. Az újragondolás azért szükséges, mert a szeizmikus tomográfia eredményeit sommásan két állításban lehet megadni: nem ad helyes képet a szubdukálódott lemez geometriájáról a hipocentrumok eloszlása, mert a lemezek egy része aszeizmikusan behatol az alsóköpenybe és felhalmozódhat a mag tetején (D réteg); a feláramló köpenyanyag forrása is a D réteg, de a forró foltoknak csak némelyikéhez tartozik közvetlen hőoszlop, nagy részük két hatalmas szuperfelboltozódásból ered.

24 A hideg óceáni litoszféralemez a kontinentális litoszféra alá bukik konvergencia esetén, mert sűrűsége nagyobb, mint az asztenoszféráé. A 410 km-es köpenybeli fázishatárt megközelítve a hidegebb óceáni litoszférában hamarabb megindul az olivin/spinel fázisátmenet, ami egyben hőtermelő (exoterm) folyamat. A fázishatár felboltozódik, és a magasabban kialakuló többletsűrűség (a spinel sűrűsége 7-8 %-kal több mint az oliviné) nagyobb húzóerőt jelent a lemez számára. Emiatt a 410 km-es fázishatár könnyedén átjárható.

25 Épp ellenkező a helyzet a 660 km-es fázismenetnél, mert a spinel-perovszkit átalakulás hőnyelő (endoterm) reakció. Ezért a lemezben és környezetében a határfelület lejjebb húzódik, így a lemez itt egy ideig kisebb sűrűségű marad a környezeténél (a spinel sűrűsége közel 10 %-kal alacsonyabb a perovszkiténál). Ez felhajtóerőt hoz létre, ami gátolja a 660 km-es fázishatáron való átjutást. Mivel a felszínen a konvergencia folytatódik, az alátolódó lemez a fázishatáron terül el, és ez a közel vízszintes szelet nagyon hosszú lesz, ha gyors a lemezek közeledése, illetve jelentős a szubdukált lemez hátragördülése. Amikor a fázisátmenet teljesen végbement, nincs már akadálya annak, hogy az alátolódó lemez behatoljon az alsóköpenybe, és a környezetéhez képest még mindig kisebb hőmérséklete miatt tovább süllyedjen. Ha a hátragördülés mértéke kicsi (például az Égei-tenger vidéke), vagy a lemez nem annyira hideg (például Közép- Amerika), akkor a 660 km-es fázisátmenetnél való megakadás rövid idejű, és nem hoz létre jelentős hosszúságú elfekvő szakaszt az alátolódó lemezben.

26 Az alsóköpeny ször nagyobb viszkozitása miatt azonban a süllyedés sebessége sokkal kisebb, ezért a lemez feltorlódik. Ezzel párhuzamosan a hődiffúzióval fokozatosan szétfolyó hőanomália miatt a nagyobb sebességű tartomány is egyre nagyobbá és szabálytalanabbá válik a tomografikus képen. A kevésbé jó alsóköpenybeli leképzés ellenére általános egyetértés van abban, hogy az alábukó litoszféralemezek végállomása a maghatáron lévő D réteg (litoszfératemető).

27 1=HAWAII, 7=HÚSVÉT, 8=LOUISVILLE, 17=IZLAND, 27=TRISTAN, 34=AFAR, 37=RÉUNION Az afrikai és a dél-pacifikus szuperfelboltozódás (nagy fekete körök), valamint az elsődleges forró foltok (kis körök) elhelyezkedése a 2850 km mélységre vonatkozó S hullámtomográfiás térképen. A térképen a szürke tartományok jelzik a hideg területeket, míg a melegebb régiók fehéren maradtak. A szeizmikus tomográfia a köpenyáramlások feltérképezésével is meglepetést okozott. Elsősorban azért, mert az első eredmények nem mutatták a forró foltok alatt az elmélettől elvárt, a maghatártól a felszínig nyúló oszlopszerűen csökkent sebességű anomáliákat. Ehelyett két, közel 10 ezer km kiterjedésű, a maghatáron ülő és a teljes köpenyen átnyúló csökkent sebességű anomáliát rajzoltak ki Dél-Afrika és a Csendes-óceán déli medencéje alatt.

28 A köpeny tetején és alján lévő nagy hőmérsékleti gradiensű tartományt (a litoszférát és a D héjat) termikus határrétegnek hívjuk. Természetesen az oszlop felemelkedése során a környezetében lévő köpenyanyagot is magával vonszolja. Ez a csatolás annál erősebb, minél nagyobb a viszkozitás. Mivel a hővezetéshez viszonyítva az anyag feláramlása gyors, ennek során gyakorlatilag nincs érdemi hőmennyiségcsere. Az anyag belső energiája s emiatt a hőmérséklete csak a nyomás csökkenése miatt lesz fokozatosan kisebb a felemelkedés során. Az így létrejövő hőmérsékleti változást adiabatikus gradiensnek hívjuk, és értéke meglehetősen kicsi, kb. 0,2-10,3 0 C/km.

29 A hullámtomográfiás képen világosan kirajzolódó, a földgolyó két átellenes pontján elhelyezkedő afrikai és dél-pacifikus szuperfelboltozódás és a primer köpenyoszlopok nem esnek egybe. Az elsődleges forró foltok a szuperfelboltozódások körül, de attól ezer kilométert meghaladó távolságban helyezkednek el. Azaz ezek a köpenyoszlopok nem a szuperfelboltozódásból emelkednek ki, hanem valóban közvetlenül a legalsó köpenyből erednek. A maradék közel negyven forró foltot két osztályba lehetett sorolni elhelyezkedésük és jellegzetességeik alapján. A másodlagos forró foltokhoz olyan köpenyoszlopok tartoznak, amelyek a szuperfelboltozódásokból nőnek ki, méghozzá általában a 660 kmes fázishatárról indulva. Harmadlagosak pedig azok a forró foltok, amelyek egészen sekély forrásúak, vagyis valószínűleg litoszférarepedések mentén törnek fel.

30 Az általánosított földmodell

31 A külső magban létező intenzív áramlások tartják fenn a földi mágneses teret, s egyúttal intenzíven fűtik a köpeny alját. Ennek hatására egy alacsony viszkozitású termikus határréteg jön létre, amelyből alapvetően két típusú feláramlás indul el. A földtest két szemben lévő (antipodális) területe, Afrika délnyugati része és a Csendes-óceán déli medencéjének központi része alatt két szuperfelboltozódás található. A szeizmikus tomográfia arra utal, hogy ezek óriásgomba módjára ellaposodnak a 660 km-es fázishatár alatt. Az itt lévő fázismenet ugyanis gátolja a nagygomba tovahaladását.

32 Kedvezőbb a helyzet vékony oszlopok számára, amelyek ebből kiemelkedve és a litoszférát átolvasztva érik el a felszínt (másodrendű köpenyoszlopok). A szuperfelboltozódások pereme körül, de attól határozottan elkülönülve jönnek létre az elsődleges köpenyoszlopok, amelyek térbeli helyzete meglehetősen stabil, de a felsőköpeny-áramlások némileg eltéríthetik azokat. A litoszféra a köpeny külső, termikus határrétege, amely részt vesz a konvekcióban, és annak jellegét lényegesen befolyásolja. A hátságok és más litoszféra-repedések mentén csak passzív a felsőköpeny anyagának felemelkedése.

33 A szubdukciós zónáknál alábukó és nehéz óceáni litoszféralemez könnyedén (azaz a lemezek felszíni 1-10 cm/év sebességével) lesüllyed az átmeneti zóna (C réteg) aljáig. Az itt bekövetkező endoterm fázismenet időlegesen feltartóztatja a további merülést, és a lemez a szubdukció és a hátragördülés ütemében elfekszik a fázishatáron. A fázismenet lezajlása után a lemez további süllyedésre képes, de a nagy viszkozitású alsóköpenyben ennek sebessége jóval kisebb, mint a felsőköpenyben, aminek következtében a lemez feltorlódik. Ezzel párhuzamosan negatív hőmérsékleti anomáliája fokozatosan szétfolyik (hődiffúzió), ami a tomográfiás képen is foltszerűen szétterjedő, nagy sebességű tartományt eredményez.

34 Az alábukó litoszféra végállomása a köpeny és a mag határa, ahol is a D réteg anyagával keveredve záródik a Föld legnagyobb anyagáramlási és differenciálódási ciklusa.