1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK"

Átírás

1 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG) 1.4. Hozzárendelt tervezési alegység: 2-9 Hevesi-sík 1.5. Érintett KÖVÍZIG-ek rövidítései: KÖTIKÖVIZIG, KDVKÖVIZIG, TIKÖVIZIG, ÉKÖVIZIG 1.6. Érintett I. fokú vízügyi hatóságok: TIKTVF, KDVKTVF, ÉKTVF, KÖTIKTVF 1.7. Érintett tervezési alegységek kódjai: Nagykunság (2-18), Hortobágy-Berettyó (2-17), Sajó a Bódvával (2-6), Hernád, Takta (2-7), Bükk és a Borsodi-Mezőség (2-8), Tarna (2-11), Zagyva (2-10), Nagykőrösi-homokhát (2-12), Hevesi-sík (2-9) 1.8. Érintett régiók: 3 (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Magyarország) 1.9. Érintett megyék: 7 (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nódrág megye, Pest megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Érintett települések: 2 HATÁRVÍZI ADATOK 2.1. Országhatárral érintett víztest esetén a szomszédos ország(ok) jele(i): NA 2.2. Határral osztott víztest kódja(i) a szomszédos ország(ok)ban: NA 2.3. Határvízi egyezmény kezdő időpontja: NA 2.4. Határvízi információk: NA 2.5. Víztestcsoport kódja a Duna vízgyűjtőkerületben: 2.6. ICPDR információk: NA 3 VÍZTEST ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3.1. Vízügyi Objektum Azonosító (VOR): AIQ Főtípus: porózus 3.3. Hőmérséklet szerinti típus: termál 1-3. melléklet Víztest adatlap 1

2 3.4. Hidrodinamikai típus: feláramlás 3.5. Térinformatikai vertikális besorolás: meleg vizű porózus víztestek 3.6. Terület (km 2 ): 9832, Terület felszíni kibúvásban (km 2 ): Befoglaló sokszög területe (km 2 ): 9832, Átlagos vastagság (m): Legkisebb vastagság, helye: 192 m, a víztest északi részén Legnagyobb vastagság, helye: 776 m, a víztest kösépső részén Átnézeti térkép: 4 TERMÉSZET- ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI JELLEMZŐK 4.1. Átlagos terepszint: 105,6 mbf Terep legalacsonyabb pontjának a magassága: 77 mbf Terep legmagasabb pontjának a magassága: 921 mbf Domborzattípus: medence 4.5. Domborzat tagoltsága (relatív relief): enyhén tagolt 4.6. Érintett tájegységek: Hevesi - sík, Hevesi - ártér, Szolnoki - ártér és a Jászság, Szolnok Túri sík, Tiszazug, Tiszafüred Kunhegyesi sík, Borsodi ártér, Hortobágy, Taktaköz, Sajó Hernád sík, Egri Bükkalja, Gyöngyösi sík, Dél Tisza völgy, Pilis Alpári homokhát, Gerje Perje sík, Monor Irsai dombság, Tápió vidék, Gödöllői dombság, Hatvani sík, Déli Mátra, Nyugati Mátraalja, Keleti Mátraalja, Nyugati - Mátra, Magas Mátra, Galga völgy, Ecskendi dombság, Cserhátalja, Zagyva völgy, Mátralába, Tarna völgy, Miskolci Bükkalja, Hajdúhát melléklet Víztest adatlap 2

3 4.7. Földrajzi leírás: A víztest az Alföld középső északi részén helyezkedik el. Az Északi-Középhegység déli lábától egészen Tiszaföldvárig, valamint a Gödöllői-dombságtól a Hortobágyig terjedő víztest nagysága 9832,73 km 2. Nyugatról, délről, keletről, valamint északkeletről és észak-nyugatról porózus termál víztestek közé ékelődik, míg északról a Bükki termálkarszt víztesttel határos. Ez utóbbi nagy területen benyúlik a víztest északi és középső-nyugati területei alá. Viszonylag kis területen, de a nyugati részén ugyancsak benyúlnak alá a Nógrádi temálkarszt és a Visegrád-Veresegyháza termálkaszt víztestek is. Fedőjében porózus víztestek találhatók. Északi peremén hegyvidéki víztestekkel van kapcsolatban. A határoló víztestekkel való kapcsolata hidrodinamikai szempontból (utánpótlódás, vízkémiai viszonyok) lényeges és maghatározó. Domborzat: A víztest az Alföld, illetve az Észak-Magyarországi-Középhegység nagytájakhoz, Cserhát - vidék, Mátra vidék, Bükk vidék, Észak Alföldi Hordalékkúp Síkság, Közép Tisza Vidék, Hajdúság, Alsó tisza vidék, Duna Tisza Közi síkvidék középtájakhoz tartozik. Ezen belül a következő kistájak alkotják: Hevesi - sík, Hevesi - ártér, Szolnoki - ártér és a Jászság, Szolnok Túri sík, Tiszazug, Tiszafüred Kunhegyesi sík, Borsodi ártér, Hortobágy, Taktaköz, Sajó Hernád sík, Egri Bükkalja, Gyöngyösi sík, Dél Tisza völgy, Pilis Alpári homokhát, Gerje Perje sík, Monor Irsai dombság, Tápió vidék, Gödöllői dombság, Hatvani sík, Déli Mátra, Nyugati Mátraalja, Keleti Mátraalja, Nyugati - Mátra, Magas Mátra, Galga völgy, Ecskendi dombság, Cserhátalja, Zagyva völgy, Mátralába, Tarna völgy, Miskolci Bükkalja, Hajdúhát. A víztest Északi, illetve középső része fölötti terep felszínét elsősorban a vizek alakították ki. Az ármentesítések előtti időszakban a terület jelentősen kitett volt a Laskó, Zagyva, Tarna és Tisza folyók árvizeinek. A terület északon kissé magasabb fekvésű. Dél felé haladva domborzati szempontból teljesen egyhangú, gyakorlatilag tökéletes, ártéri szintű síkság. A Tisza tótól ÉK K-i irányban a terület alacsonyártéri síkság, melynek egyhangú felszínéből csak még keletebre található, löszös homokkal fedett hosszanti buckák és a kunhalmok emelkednek ki. Az érintett víztest ÉNy Ny részét az enyhén lejtő, lapos, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság jellemzi, míg DNY-on a különböző feltöltöttségi állapotú elhagyott morotvák borítják a felszínt, hozzájuk gyakran parti dűnék, övzátony generációk csatlakoznak. DK i irányban löszszerű üledékekkel fedett hordalékkúp-síkság húzódik. Ezen a területen az alacsony ármentes síkság, az enyhén hullámos síkság, illetve az ártéri szintű síkság domborzattípusok váltják egymást. A D i területeken is löszszerű üledékekkel fedett hordalékkúp-síkság mellett az alacsony ármentes síkság, valamint az ártéri szintű síkság is megtalálható melléklet Víztest adatlap 3

4 Éghajlat: Az É - i terület klímáját jelentősen befolyásolja a hegyvidék és alföldi terület közötti m-es szintkülönbség. Az alföldi rész éghajlata, szélsőséges, szárazföldi, a hegyvidéké kiegyenlítettebb. Az évi középhőmérséklet 8-10 C fok közötti. A csapadék évi eloszlását tekintve a csapadékos hónapok május, június illetve a téli hónapok. A víztest É i részén mm, dél felé haladva mm. Az uralkodó szélirány ÉNy É-i irányú. A napsütés órák évi összege óra. A víztest Ny i, D i, K i és középső részére a meleg, száraz éghajlat a jellemző. Itt a legmelegebb és a legszárazabb a nyár, és a leghidegebb a tél. Az évi középhőmérséklet 9,7-10,2 C között változik. A nagy h őmérsékleti ingás mellett, az évi mm csapadék mennyiségi eloszlása is megbízhatatlan. Januárban esik a legkevesebb, míg júniusban a legtöbb. A fagymentes időszak kb. 190 nap. A napsütéses órák száma óra. Az uralkodó szélirány a DNy-i és az ÉK-i. Vízrajz: Az érintett terület lejtésviszonyai jelentősen meghatározzák az érintett térség vízrajzi és hidromorfológiai viszonyait. Az ármentesítések után megindult vízrendezés. A belvízelvezető főcsatornák természetes torkolati bevezetései megszűntek, oda stabil szivattyútelepeket építettek. Ezzel jelentősen megváltoztak a természetes lefolyási viszonyok. A Tisza folyó bal parti területén az elmúlt 50 évben nagy jelentőségű vízrendezési munkák zajlottak, melyek megváltoztatták a talajképződés folyamatát. A lápok lecsapolásával óriási területek kerültek szárazra. A belvízvédelem megoldására létrehozott belvízelvezető rendszerek öblözeteket alkotnak. A csatornák által összegyűjtött víz befogadóba történő gravitálása a befogadó vízállásától függően nem mindig lehetséges, így torkolati szivattyútelepek kialakítására került sor. A csatorna sűrűség a terület K-i, D-i részein nagyobb. Ezeken a területeken a belvíz veszélyeztetettség is magasabb. A déli részén leginkább kisebb hosszúságú és kisebb kiépítésű vízfolyások találhatók. A mezőgazdasági művelési intenzitásának növekedésével párhuzamosan megjelent a területek öntözésének igénye is. Az igények kielégítésére, kialakításra kerültek az öntözőcsatornák, öntözőrendszerek. Az alföldi, sík jellegből adódóan szükség van kettős hasznosítású csatornák működtetésére is. A vizsgált területen az állóvizek közül a legnagyobb a Tisza-tó. Az vizsgált terület NY i részén helyezkedik el a Zagyva folyó, amely a terület déli részén Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba. Vízjárása heves. Vízjátéka igen nagy. A pt.2.2 víztest területe 9 tervezési alegységhez tarozik. Ezek közül egynek (Hevesi sík) teljes egészében, hétnek (Nagykunság, Nagykőrösi homokhát, Zagyva, Tarna, 1-3. melléklet Víztest adatlap 4

5 Bükk és Borsodi-Mezőség, Hortobágy-Berettyó, Sajó a Bódvával) csak részben, egynek pedig (Hernád, Takta) csak apró töredékében esik területe a víztestre. A víztest 3 közigazgatási régiót is érint. Ezek az Észak-Alföld (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Észak-Magyarország (Heves megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Nógrád megye) és Közép- Magyarország (Pest megye). Talaj A víztest túlnyomó részén a kötött talajok a jellemzők, de a dél-nyugati, valamint észak-nyugati területein kevésbé kötött talajok is előfordulnak. Földhasználat 7% 2%3% 6% 13% 2% 2% 65% Belterület Szántó Szőlő, gyümölcsös Vegyes mezőgazdasági Rét, legelő Erdő Vizenyős terület Álló- és folyóvíz A felszín alatti víztest felszíni területén az uralkodó a mezőgazdasági területhasználat. A terület közel 2/3-án (65 %) szántóföldi gazdálkodás folyik, de jelentős a rét, legelő (12 %) aránya is. Az erdő arány (7 %) kisebb, a többi területhasználat jelentősége pedig néhány %-nyi. Településszerkezet A víztest területén található településeket tekintve 1 megyeszékhely, 34 db város és 208 db község alkotja a településhálózatot. A városok fele fő alatti kisváros, a falvak jellemzően es lakosságszámú nagy települések. A víztestnek mélységi helyzetéből kifolyólag felszíni víztestekkel való kapcsolatáról nem beszélhetünk Lakosság száma (2004) (fő): NA 4.9. Lakosság várható száma (2015) (fő): NA 1-3. melléklet Víztest adatlap 5

6 4.10. Népsűrűség (fő/km 2 ): NA Közműves ivóvízzel ellátott népesség aránya (%): NA Szennyvíz közművel ellátott népesség aránya (2004 és 2015) (%): NA Vízigény (2004) (millió m 3 /év): NA Vízigény előrejelzés (2015) (millió m 3 /év): NA Vízigényben a felszín alatti víz részaránya (%): NA Háztartási (kommunális ivóvíz) vízigény és abban a felszín alatti víz részaránya (millió m 3 /év és %): NA Ipari szektor vízigénye és abban a felszín alatti víz részaránya (millió m 3 /év és %): NA Mezőgazdasági szektor vízigénye és abban a felszín alatti víz részaránya (millió m 3 /év és %): NA Szolgáltatási szektor vízigénye és abban a felszín alatti víz részaránya (millió m 3 /év és %): NA Termál vízigény (2004), ezen belül a fürdő- és az energetikai vízigény részaránya (millió m 3 /év, fürdővíz: %, energetikai: %): NA Termál vízigény előrejelzés (2015), ezen belül a fürdő- és az energetikai vízigény részaránya (millió m 3 /év, fürdővíz: %, energetikai: %): NA 5 TERÜLETHASZNÁLAT ÉS VÉDETT TERÜLETEK 5.1 Földhasználati arányok[1] a víztest teljes feszíni vetületén Vízügyi Objektum Azonosító (VOR): AIQ Összefüggő településszerkezet területek mérete: 1, Összefüggő településszerkezet területek aránya: 0, Nem összefüggő településszerkezet területek mérete: 388, Nem összefüggő településszerkezet területek aránya: 0, Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat területének mérete: 150, Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat területének aránya: 0, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek területének mérete: 29, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek területének áránya: 0, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek területének mérete: 23, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek területének aránya: 0, Szántóföldek mérete: 6497, Szántóföldek területének aránya: 0, melléklet Víztest adatlap 6

7 Szőlő területének mérete: 142, Szőlő területének aránya: 0, Gyümölcsösök, bogyósok területének mérete: 39, Gyümölcsösök, bogyósok területének aránya: 0, Legelők területének mérete: 332, Legelők területének aránya: 0, Vegyes mezőgazdasági területek mérete: 174, Vegyes mezőgazdasági területek aránya: 0, Lomblevelű erdőkterületek mérete: 614, Lomblevelű erdőkterületek aránya: 0, Tűlevelű erdőkterületek mérete: 18, Tűlevelű erdőkterületek aránya: 0, Vegyes erdőterületek mérete: 11, Vegyes erdőterületek aránya: 0, Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet területének mértete: 960, Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet területének aránya: 0, Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek mérete: 19, Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek aránya: 0, Szárazföldi vizenyős területek mérete: 160, Szárazföldi vizenyős területek aránya: 0, Kontinentális vizek területének mérete: 268, Kontinentális vizek területének aránya: 0, CORINE LAND COVER felszínborítottsági adatbázis térképi ábrázolása a víztestre: NA 5.2 Földhasználati arányok[1] a víztest beszivárgási területén Vízügyi Objektum Azonosító (VOR): AIQ Összefüggő településszerkezet területek mérete: NA Összefüggő településszerkezet területek aránya: NA Nem összefüggő településszerkezet területek mérete: NA Nem összefüggő településszerkezet területek aránya: NA Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat területének mérete: NA Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat területének aránya: NA 1-3. melléklet Víztest adatlap 7

8 Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek területének mérete: NA Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek területének áránya: NA Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek területének mérete: NA Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek területének aránya: NA Szántóföldek mérete: NA Szántóföldek területének aránya: NA Szőlő területének mérete: NA Szőlő területének aránya: NA Gyümölcsösök, bogyósok területének mérete: NA Gyümölcsösök, bogyósok területének aránya: NA Legelők területének mérete: NA Legelők területének aránya: NA Vegyes mezőgazdasági területek mérete: NA Vegyes mezőgazdasági területek aránya: NA Lomblevelű erdőkterületek mérete: NA Lomblevelű erdőkterületek aránya: NA Tűlevelű erdőkterületek mérete: NA Tűlevelű erdőkterületek aránya: NA Vegyes erdőterületek mérete: NA Vegyes erdőterületek aránya: NA Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet területének mértete: NA Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet területének aránya: NA Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek mérete: NA Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek aránya: NA Szárazföldi vizenyős területek mérete: NA Szárazföldi vizenyős területek aránya: NA Kontinentális vizek területének mérete: NA Kontinentális vizek területének aránya: NA CORINE LAND COVER felszínborítottsági adatbázis térképi ábrázolása a víztestre: NA 5.3 Felszín alatti víztől függő ökoszisztémák Felszín alatti víztől függő ökoszisztémák a víztest teljes felszíni vetületén 1-3. melléklet Víztest adatlap 8

9 Felszín alatti víztől függő élőhely(ek) típusa(i): NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek: vízfolyások, tavak listája (link): NA Felszín alatti víztől függő élőhelyek területe, összes ökoszisztémák területe: NA Felszín alatti víztől függő élőhelyek területe, összes ökoszisztémák aránya: NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (tavak) összes területe: NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (tavak) területének aránya: NA Felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek (FAVÖKO) összes területe: NA Felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek (FAVÖKO) területének aránya: NA Felszín alatti víztől függő szárazföldi élőhelyek (védett erdők) összes területe: NA Felszín alatti víztől függő szárazföldi élőhelyek (védett erdők) területének aránya: NA Felszín alatti víztől függő ökoszisztémák a víztest beszivárgási területén Felszín alatti víztől függő élőhely(ek) típusa(i): NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek: vízfolyások, tavak listája (link): NA Felszín alatti víztől függő élőhelyek területe, összes ökoszisztémák területe: NA Felszín alatti víztől függő élőhelyek területe, összes ökoszisztémák aránya: NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (tavak) összes területe: NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (tavak) területének aránya: NA Felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek (FAVÖKO) összes területe: NA Felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek (FAVÖKO) területének aránya: NA Felszín alatti víztől függő szárazföldi élőhelyek (védett erdők) összes területe: NA Felszín alatti víztől függő szárazföldi élőhelyek (védett erdők) területének aránya: NA 5.4 Védett területek Védett területek a víztest teljes feszíni vetületén Ivóvízbázis-védelmi területek nagysága: NA Ivóvízbázis-védelmi területek aránya: NA Nitrát-érzékeny területek nagysága: NA Nitrát-érzékeny területek aránya: NA Természetvédelmi területek nagysága: NA Természetvédelmi területek aránya: NA Natura2000 területek nagysága: NA 1-3. melléklet Víztest adatlap 9

10 Natura2000 területek aránya: NA Vizes Natura2000 területek nagysága: NA Vizes Natura2000 területek aránya: NA Védett területek térképe víztestekre: NA Védett területek a víztest beszivárgási területein Ivóvízbázis-védelmi területek nagysága: NA Ivóvízbázis-védelmi területek aránya: NA Nitrát-érzékeny területek nagysága: NA Nitrát-érzékeny területek aránya: NA Természetvédelmi területek nagysága: NA Természetvédelmi területek aránya: NA Natura2000 területek nagysága: NA Natura2000 területek aránya: NA Vizes Natura2000 területek nagysága: NA Vizes Natura2000 területek aránya: NA Védett területek térképe víztestekre: NA 6 FÖLDTANI JELLEMZŐK 6.1. Földtani típus: Földtani kor: Q-Pl-(M-Ol-E-Pz) 6.3. Felső 10 m meghatározó kőzetkifejlődés típusa(i): NA 6.4. Földtani leírás: A víztest földrajzilag az Alföld északi és középső részét foglalja el. Földtanilag magában foglalja északon a Paleogén-medence déli övezetét Sáritól Mezőkeresztesig, délen a Szolnoki felső-kréta paleogén flis zónát, és az egész terület a neogén korú Pannon-medencéhez tartozik. A neogén süllyedékek ill. almedencék közül a Jászsági-medence található majdnem teljes egészében a víztest zónájában, valamint a körülötte húzódó aljzati kiemelkedéssorok. A paleogén képződmények két előfordulásban találhatók a pt.2.2 víztest területén. Egyik a Paleogén-medence, amelynek képződményeit Hárshegyi Homokkő Formáció, Kiscelli Agyag Formáció, a Szécsényi Slír Formáció és a Turai Homokkő képezi. Ez utóbbi Tura, Tóalmás területén jelentős ( m) vastagságban fordul elő. A víztest területén a paleogén képződmények másik fontos és kiterjedt előfordulása a Szolnoki flis öv területén található, amely a víztest déli részén hú melléklet Víztest adatlap 10

11 zódik. Alapvetően finomszemcsés üledékek építik fel, vízföldtani szempontból tehát elhanyagolható. A víztest területén a középső miocént főleg a Mátrai Formáció vastag vulkanitjai képviselik, egyben ezek alkotják a pannóniai (késő-miocén) képződmények bázisát. Távolodva az árok tektonikailag aktív zónájától, ill. tengelyétől, kisebbnagyobb vastagságban már megjelennek a szarmata ill. felső-bádeni sekélytengeri törmelékes képződmények, közberétegződött tufa-tufit szintekkel. A termálvíztest nagy hányadát a pannóniai képződmények alkotják. Az egyes pannon formációk alulról felfelé haladva a Pannon-tó fokozatos feltöltődését képviselik a mélyvízitől a sekélyvízen át a partmenti környezetekig, míg a termálvíztest legfelső része folyóvízi környezetben rakódott le. A Jászsági-medence középső és keleti részén találkozott az Alföldet Ény-i és ÉK-i irányból feltöltő két fő delta rendszer, igen nagyléptékű litofácies összefogazódást létrehozva. A víztest területén a mélyvízi környezeteket az Endrődi Formációnak a tó legbelső részein felhalmozódott agyagmárga, márga, mészmárga képződmények képviselik, a medence nagy részén ez indítja a rétegsort. Fölötte a Szolnoki Formáció gravitációsan átülepített, homokos-agyagos turbidit rétegsorai települnek a medence legmélyebb részein 1000 m-t is meghaladó vastagságban, de keleti és az aljzat kiemelkedések irányában kiékelődve. A formáció homokos képződményei jó termálvíztárolók, azonban nagy mélységben (minden esetben 1500 m alatt) helyezkednek el. Az áteresztőképessége azonban és az egyes rétegek térbeli követhetősége gyenge. Gyakran alakul ki túlnyomás benne. Az Algyői Formáció agyagos aleuritos, parttól távol, nyíltvízben lerakódott rétegsorába időnként települhetnek vékonyabb vastagabb homokrétegek is. A formáció vastagsága m-től 1000 m-ig változik, ill. az Alföld Ény-i részén egyre inkább elvékonyodik, és ki is ékelődhet. Vízföldtani szempontból a formáció képződményei nem túl érdekesek, sem áteresztőképességük, sem sós vizeik miatt. Az Algyői Formáció és a mélyebben települt formációk még félsósvízű tóban ülepedtek le, tehát rétegvizeik sótartalma magas. Ráadásul a formáció alsó részén hirtelen túlnyomásossá válik a medenceterületeken, így technikai szempontból sem alkalmas vízkutak létesítésére. Az Algyői és Újfalui Formáció határa alkotja a korábban időhatárnak hitt alsó-, felsőpannon határt. Az Újfalui Formáció homokkövei és aleuritjai partmenti és partközeli környezetben képződtek. A vastagabb homokrétegek tehát a delta fronton illetőleg a delta síkságon a delta ágak mederkitöltéseiként, és azokban képződött övzátonyként rakódtak le. Vékonyabb homoktesteket alkothatnak az áradások során kialakult mederáttörés, gátszakadás és viharüledékek. A formáció finomabb szemcsés üledékei a delta ágak között, mocsári környezetben, ártéren, illetve kisebb öblökben rakódtak le, mint aleurit és agyagrétegek, közbetelepült paleotalaj szintekkel, valamint lignitrétegekkel (Bükkaljai formáció). A formáció vastagsága tág határok között változik. A víztest ÉNY, É-i és ÉK-i részén rendkívül kivastagszik, akár m-t is elérhet, míg a Nagykörü és az Egyek-4 fúrás között, és ettől D-re elvékonyodik, és csak m a vastagsága. A pannóniai rétegsor legfelső része, csakúgy, mint a kvarter üledékek, folyóvízi környezetben képződött, és magában foglalja a Zagyvai és Nagyalföldi Formációkat. A folyóvízi képződmények ÉK és ÉNY felé kiékelődnek, míg D felé igen nagy vastagságot (7-800 m ) érnek el Litológiája rendkívül változatos, az ártéri üledéksor agyagos-aleuritos, áradási homokleplekkel tagolt rétegsorába vékonyabb melléklet Víztest adatlap 11

12 vastagabb homokos mederkitöltések iktatódnak. Attól függően, hogy hol helyezkedett el az itt folyó kisebb nagyobb vízfolyások mederöve, előfordulnak nagy vastagságú homokos üledéksorok. Másutt azonban csak egy-két vékony homokréteg települ a vastag ártéri üledékek közé. Helyenként mocsaras, lápi területek, kisebb tavak tagolták a felszínt. A rétegvizek itt már többnyire édesek, bár a formáció alsó részén még mindig előfordulhatnak nagyobb sótartalmú vizek melléklet Víztest adatlap 12

13 6.5. Földtani szelvények: 1-3. melléklet Víztest adatlap 13

14 1-3. melléklet Víztest adatlap 14

15 Kód (kiterítve) Kor Formáció neve (Tagozat neve) Vastagság (m) Litológiai jellemzés fqh holocén 1 talaj, kotu, homokos kavics fqp pleisztocén folyóvizi üledék kavics, homokos kavics, kőzetliszt n+zpa2 felső miocén, pliocén (felső pannóniai) Nagyalföldi és Zagyvai F. 300 kőzetliszt, homok, agyag, kavics bpa1 2 Bükkaljai F lignit, agyag, aleurit, homok úpa1 2 felső miocén (felső pannóniai) Újfalui Homokkő F. 400 homokkő, aleurolit, agyagmárga apa1 2 felső miocén (alsó pannóniai) Algyői F agyagmárga, aleurolit, homokkő szpa1 felső miocén (alsó pannóniai) Szolnoki Homokkő F homokkő, aleurolit, agyagmárga, márga epa1 felső miocén (alsó pannóniai) Endrődi Márga F márga, agyagmárga, mészmárga bpa1 felső miocén (alsó pannóniai) Békési Konglomerátum F konglomerátum, homokkő, breccsa hms középső miocén Hajduszoboszlói F agyag, agyagmárga, homok, homokkő emb középső miocén Lajtai Mészkő F.(Ebesi F) 0 30 mészkő mkmb1 középső Makói F agyag, agyagmárga 1-3. melléklet Víztest adatlap 15

16 miocén tmb középső miocén Tokaji (?) Vulkanit tufa, tufit, gmk sol2 Me középső miocén Oligocén- Miocén Garábi Slír agyagmárga, aleurit Szécsényi Slír agyagmárga, aleurit pol3 Mer e Oligocén- Miocén Pétervásárai Homokkő (Turai Tg.) homokkő, agyagmárga kol1 Oligocén Kiscelli Agyag agyagmárga Pz paleozoikum >3000 csillámpala, gneisz 6.1 AGROTOPO Jellemző talajtípusok: NA Jellemző talajtípusok aránya (%): NA Jellemző talajképző kőzetek: NA Jellemző talajképző kőzetek aránya (%): NA 6.2 Fedő jellemzői Nagy lebontási és adszorpciós képességgel rendelkező talajok/fedőréteg aránya (%): NA Közepes lebontási és adszorpciós képességgel rendelkező talajok/fedőréteg aránya (%): NA Kis lebontási és adszorpciós képességgel rendelkező talajok/fedőréteg aránya (%): NA Fedő átlagos vastagsága (m): Fedő legkisebb vastagsága, helye (m): Fedő legnagyobb vastagsága, helye (m): Fekü jellemzői Fekü átlagos mélysége a terep alatt (m): Fekü legkisebb mélysége a terep alatt, helye (m): Fekü legnagyobb mélysége a terep alatt, helye (m): melléklet Víztest adatlap 16

17 7 VÍZFÖLDTANI JELLEMZŐK 7.1. Telítetlen zóna átlagos vastagsága, aránya (m, %): NA 7.2. Telített zóna átlagos vastagsága, aránya (m, %): NA 7.3. Igen jó vízvezető fedőréteg típusok aránya (%): NA 7.4. Vízvezető fedőréteg típusok aránya (%): NA 7.5. Egyéb fedőréteg típusok aránya (%): NA 7.6. Vízvezető összletek száma (db): Vízvezető összletek száma (db): NA 7.7. Jelentős vízvezető összletek meghatározó kőzetkifejlődés típusa (i): NA 7.8. Átlagos horizontális szivárgási tényező (m/nap): NA 7.9. Vízadó képesség kettős fajlagos vízhozam alapján (l/p/m/m): NA Források nagyvízi hozama (l/p): NA Vízföldtani leírás: A paleozoós, kristályos képződmények teljes mértékben vízzáróak, vertikális és horizontális értelemben rossz vízvezető képességű, a víztest szempontjából ilyen értelemben nincs jelentőségük. A Kiscelli Agyag, a Szécsényi Slír, A Garábi Slír, és a Tokaji Vulkanit Formációk vízzárók. Ezek közé települt Pétervásárai Homokkő a homokkő, agyagmárga rétegek repedései mentén vezethet, tehát félig áteresztőnek tekinthetjük. Vízvezetés szempontjából azonban rossz, vagy gyenge, a víztest szempontjából nincs jelentősége. Makói Formációk agyag, agyagmárga rétegei vízzáróak, azaz rossz vízvezető képességűek. A Lajtai Mészkő Formáció jó vízvezető képességű, jó vízadó. Elterjedésének általánossága és jó vízvezető képessége miatt horizontálisan és vertikálisan a gyakorisága vízvezetés szempontjából a víztesten belül 40%. Az erre települő Hajdúszoboszlói és a Békési Konglomerátum Formáció vízzáró, azonban repedések mentén vezethet. Az Endrődi Márga Formáció vízzáró. A Szolnoki Homokkő Formáció félig áteresztő, homokos képződményei jó termálvíztárolók azonban az áteresztőképessége és az egyes rétegek térbeli követhetősége gyenge, emiatt vízvezetés szempontjából a víztesten belüli gyakorisága 30%. Gyakran alakul ki benne túlnyomás. Az Algyői Formáció vízzáró, vízvezetés szempontjából a víztesten belül nincs jelentősége, sem áteresztőképességük, sem sós vizeik miatt. Az Algyői Formáció és a mélyebben települt formációk még félsósvízű tóban ülepedtek le, tehát rétegvizeik sótartalma magas. Ráadásul a formáció alsó részén hirtelen túlnyomásossá válik a medenceterületeken, így technikai szempontból sem alkalmas vízkutak létesítésére. Az Újfalui Homokkő, a Bükkaljai, Nagyalföldi Formáció félig áteresztő, vízvezető képessége horizontálisan a benne található kőzetliszt, homok, agyag, kavicsrétegek, agyagos és agyag-homok rétegek sűrű váltakozásából álló ártéri üledékek 1-3. melléklet Víztest adatlap 17

18 miatt közepes és gyenge. A vertikális vízvezető képessége inkább gyengének mondható. Vízminőség szempontjából az Újfalui Formációban található rétegvizek, a leülepedési környezetüknél fogva, már kiédesedő jellegűek, de a ciklusos, ismétlődő kisebb-nagyobb vízszintingadozások következtében a tó vize időnként újra elborította a feltöltődés során a partmenti területeket, így elsősorban a formáció alsó részén még kevert vizeket találunk. Azokban az esetekben, ahol a bevágódó homokos medrek a delta lejtőn is folytatódtak, bevezetve a mélymedencébe, és homokos üledékképződés is folyt bennük, ezek homoktestjei kapcsolatot teremtenek a mélyebb zónákban található sósabb rétegvizekkel, így gyakran előfordul, hogy a formáció alsó részén levő mederkitöltés rétegvizének sótartalma jelentősen magasabb, mint a környezetében lévő egyéb homoktestekben. Zagyvai Formáció félig áteresztő, horizontális vízvezető képessége közepes vagy gyenge, vertikális vízvezető képessége gyenge. Ezek horizontális és vertikális gyakorisága 10%. A rétegvizek itt már többnyire édesek, bár a formáció alsó részén még mindig előfordulhatnak nagyobb sótartalmú vizek. A pleisztocén folyóvízi üledékek vízadóak, jó vízvezető képességűek, gyakoriságuk vízvezetés szempontjából a víztesten belül 20%. A víztest 40%-a regionálisan jó vízadó, 20%-a regionálisan közepes és 40%-a regionálisan rossz vízvezető képességű hidrosztratigráfiai egységekből áll. A víztest az Alföld északi részén a Közép-Tisza vidéken és az Északi- Középhegység déli hegylábi területein helyezkedik el. Vízadó képződményei homokok, melyek törmelékes (porózus) vízadó típusba sorolhatók. A morfológiailag medence típusú víztest területén az áramlási viszonyok feláramlási jellegűek, azaz a vízadók utánpótlódása elsősorban a mélyebben elhelyezkedő, fekü képződményekből történő feláramlással, illetve a szomszédos víztestekből történő átszivárgással történik. A víztest jellemzően a felszín alatti 430 és 980 m között helyezkedik el, átlagos vastagsága tehát 550 m. A víztest vastagsága 192 és 776 m között változik, a minimum értékek a terület északi, a maximum értékek a víztest középső részén találhatók. A víztest területén 2 db vízadó összletet különböztethetünk meg, melyek a felsőpannon középső és alsó tagozatába tartozó vízadókból állnak A vízadókat több méter (néhol a m vastagságot is meghaladó) vastag laterálisan általában hosszan követhető homokrétegekből álló rétegcsoportok alkotják. A víztest hidraulikai viszonyaira vertikálisan a feláramlás és a nyomás alatti jelleg a jellemző. A szomszédos víztestekkel való kapcsolatára a viszonylag jelentős vízátadódás jellemző. A víztestből a fölötte elhelyezkedő porózus víztestekbe történő vízátadódás, jelentős, azok utánpótlódása szempontjából meghatározó. A szomszédos termálvíztestekkel való kapcsolata a vízátadódás szempontjából kölcsönös. A víztest vízadóiban a kettős fajlagos vízhozamok alapján (jellemzően l/p/m/m közötti értékek) a vízadó képesség jónak mondható. A víztest a regionális vezetőképesség szempontjából a közepes kategóriába sorolható. A vízmérlegteszt alapján a víztest utánpótlódásában ( m 3 /nap) a szomszédos víztestekből történő átadódásnak van szerepe. A szomszédos víztest csoportokba m 3 /nap vízmennyiség távozik. A maradó m 3 /nap hasznosítható vízkészlethez m 3 /nap vízkivétel párosul, ennek megfelelően a vízmérleg pozitív, számszerint m 3 /nap melléklet Víztest adatlap 18

19 A víztest vízadó rétegei mélységi helyzetük, és a fedőképződmények kőzettani felépítése miatt hidrogeológiai szempontból nem tekinthetők sérülékenynek. A víztest vízadóira a o C közötti hőmérséklet tartomány jellemző. A víztest vízadóinak minőségére a nátrium hidrogénkarbonátos-kloridos jelleg, és a magas, általában1000 mg/l fölötti oldottanyag tartalom a jellemző. A víztest vízadóinak minősége az ivóvízcélú felhasználást (pl a Jászságban) a hőfok, a magas gáz, nátrium és összes oldottanyag tartalom miatt jelentősen megnehezíti, a fürdési célú, vízfelhasználásnál ellenben kifejezetten előnyös. Az ék alakú víztest horizontális kiterjedése viszonylag nagy, északról az Északi Középhegység határolja természetes módon, dél-nyugaton a Vácegres- Tápióbicske- Cibakháza egyenes vonalon, dél-keleten a Tiszaföldvár-Túrkeve egyenes vonalon, míg keleten Karcag-Görbeháza települések vonalában részben mesterségesen, adminisztratív eszközökkel elkülönített a szomszédos víztestektől. Vertikális elkülönítése a 30 o C-os izoterma segítségével történik a fedőjében elhelyezkedő víztestektől. A víztest a lehető legbonyolultabb, egymástól felszíni és felszín alatti formákban egyaránt igen eltérő részkörzetekből épül fel, nagyjából a következő szerint. Északi hordalékkúpok vidéke A Tura-Jászberény-Jászszentandrás-Heves-Tenk-Besenyőtelek településeket öszszekötő vonaltól északra eső terület a Zagyva, a Gyöngyös és a Tarna folyók illetve ezek a mai Szlovákiából eredő őseinek erózióbázisát alkotja és az egykori ősvízrajzi, domborzati körülményekből adódóan igen eltérő adottságú. Lényegében arról van szó, hogy az akkor még távolabbról érkező vízfolyások által lerakott homokrétegek vastagsága, vízadó és utánpótlódási képessége az egykori hordalékszállító energiának és a folyók kanyargását befolyásoló kiemelkedéseknek köszönhetően nagy különbségeket mutat, és ez máig hatóan meghatározza az egyes itt levő települések vízbeszerzési adottságait. Példakánt lehetne erre felhozni Pusztamonostor és Jászberény vagy Jászdózsa és Jászjákóhalma településeket, melyek szomszédosak ugyan, az aljzat felépítése viszont összehasonlíthatatlanul eltérő. A homokrétegekben tárolt víz minősége már egységesebb képet mutat, mert bár a víztípus mindenhol nátrium-hidrogénkarbonátos jellegű, de a közeli utánpótlási terület (hegyláb) miatt az oldott anyag tartalom mg/l között alakul, mg/l körüli kloridértékek mellett. Tekintettel arra, hogy ebben a részkörzetben a pleisztocén összlet többnyire vékony, a vízfogyasztás jórészt a felső-pannon középső tagozatának porózus képződményeiből történik. Az innen kitermelhető vízhozamok l/p között alakulnak részkörzettől és szűrőzési módtól függően. Jászsági-Hevesi süllyedék vidéke Kiterjedése a korábban elképzeltnél jóval nagyobb, lényegében magában foglalja a Tiszanána-Jászkísér-Jánoshida-Zagyvarékas-Jászladány vonalon levő térséget, sőt, DNY-i nyúlványa Tápiószőlős-Cegléd (Északi rész) tájáig lenyúlik. Vékony átmeneti zónával kötődik az előző tájhoz, ezt a sávot a felső-pannon fekvő gyors, rövid távon bekövetkező süllyedése jellemzi, a középső-tagozatba tartozó üledékek nagyfokú homokosságán kívül. A pleisztocén nagy részének agyagossága miatt a legtöbb településen a pannon homokok jelentik a fő ivóvízbázist, ami kedvezőtlen körülmény, 1-3. melléklet Víztest adatlap 19

20 hiszen itt már csak forró (45-60 C), gázos és viszonylag magasabb oldott anyag tartalmú vizek termelhetők ki, jelentős mélységből ( m), kb l/p mennyiségben. Tiszafüred-Törökszentmiklós-Mezőtúr vidéke Az Egyek-Tiszaszentimre-Berekfürdő-Nagyiván részkörzetet leszámítva a rétegsorok felépítése egységes: a felső-pannon alsó-tagozatának fiatalabb részén vastag, jó vízadó képességű apró és középszemcsés homokok alakultak ki, ezek vízadó képessége igen jó ( l/p), de a magas hőfok és gáztartalom miatt leginkább csak a strandfürdőben és üvegházakban való hasznosítás jöhet szóba (kivétel: Besenyszög, vízmű). Különleges jellegzetessége a tájnak, hogy a középső-tagozat szinte kizárólag csak finomhomok csíkokkal sűrűn szabdalt agyagsorozatból áll, tehát vízfeltárási szempontból majdnem meddőnek mondható. Egyek-Tiszaszentimre-Berekfürdő-Nagyiván vidéke Lényegében ellentétes felépítésű, mint az előző körzet, hiszen itt az alsó-tagozat homokjai a gyengébb kifejlődésűek, a középső viszont igaz, vastag agyagrétegekkel elválasztva jó néhány durvahomokos, kavicsos vízadó szintet tartalmaz. Mindez az egykori ősvízrajzból következik: a felső-pannon elejétől a területet feltöltő ős Sajó-Hernád folyópáros Egyek-Tiszaigar környékén beleütközött egy jelentős kiemelkedésbe, mely kétfelé osztotta a medret: az egyik ág az előzőekben ismertetett területen át meanderezett dél felé (lásd: nagy deltahomokok) a másik pedig Tiszaörs-Berekfürdő felé haladt Kunhegyes, Kisújszállás felé. Ez utóbbi kavicsrétegeiből kitermelt magas oldott anyag tartalmú gyógyvíz neves fürdőket táplál, régebben a nagy mennyiségű kísérő gázt is hasznosítani próbálták. Az egyes kutak hozama l/p között alakul. A jelentős hordalékszállító képességeket bizonyítja az is, hogy a középső-tagozat agyagos üledékei még Szakállas-Túrkeve táján is közép és durvahomokos zsinórokat tartalmaznak, igaz, ezek termeltetésre alkalmatlanok. Tiszakécske-Martfű-Mesterszállás körzete A többnyire a Tisza és a Körösök szögletében levő kistáj bonyolult aljzattal rendelkezik, de az Alföld egyik legjobb hévízbeszerzési adottságáról ismert.a felsőpannon fekvő a korábbiaknál jóval mélyebbre süllyed, a mélyebb térszín pedig azonnal magához vonzotta az ős Duna medrét, mely Dél-Nyugat felől kanyarodott erre és kiváló vízadóképességű homok és kavicsrétegek sorát rakta le itt. A süllyedékterület nyugati peremét törésrendszer szabdalja, ennek köszönhető különlegesség a Tiszakécske-Kerekdombi extrém hőmérsékleti anomália (225 m-es kút 47 C-os vizet ad) és a sok metángáz. Híres fürdők települtek az itteni termálvízkincsre is, de a nagy mélységből feljövő C körüli hévizet épület és üvegházfűtésre is felhasználják.az egyes hévízkutak vízhozamai a kiváló oldal irányú utánpótlásból következően jóval meghaladják más körzetek l/p átlaghozamát ( l/p), a víz oldott anyag tartalma pedig a durvább szemcsés dunakavicsokból akár mg/l is lehet, köszönhetően a mai meder felőli gyors utánpótlódásnak melléklet Víztest adatlap 20

21 Dánszentmiklós-Nyársapát-Jászkarajenő-Rákóczifalva vonaltól délre eső terület Bár nem teljesen egységes kifejlődésűek, adottságúak a rétegsorok, az úgynevezett Duna-Tisza közi jellegzetességek sok a homok, de aprószemcsések, nem túl jó vízadóképesség, a középső-tagozatban alulról felfelé a tárolt rétegvíz gyorsan kiédesedik mindenhol jól nyomon követhetők. A fenti okok miatt a hévizek hasznosítása itt soha nem vált általánossá, különösen ott (Nagykőrös-Kecskemét között), ahol a felső-pannon fekvőszintje m közé emelkedik és a csekély hozamot hőfokkal sem lehet kompenzálni.az igen aprószemcsés homoksorozatba több vékony szintben ős Duna eredetű hordalék is belekeveredik, de az egész táj inkább peremi helyzetű, hiszen a főmeder a középső-tagozat idején Kecskemét nyugati szélén túl meanderezett. Abony-Szolnok-Szajol-Kengyel körzete Tipikusan több fenti részkörzet határvidéke, így például Abony-Szolnok táján a homokrétegek még részben a jászságiakéra emlékeztető adottságúak, Szajol-Kengyel felé viszont már egyre inkább elagyagosodnak a rétegsorok és a vízadó szintek is tovább finomodnak. A tárolt termálvíz kihasználtsága a fentieknek megfelelő, Abonyban, de különösen Szolnokon sok kutat használnak épületfűtésre, keletdélkelet felé haladva viszont nincs hasznosítás. 7.1 Vízkémia Oldott anyag tartalom (TDS) sekély víztestben: NA Oldott anyag tartalom (TDS) sekély víztest alatt: NA Kation összetétel sekély víztestben (Na-K ionok aránya az összes kationon belül): NA Kation összetétel sekély víztest alatt (Na-K ionok aránya az összes kationon belül): NA Anion összetétel sekély víztestben (HCO3 ionok aránya az összes anionon belül): NA Anion összetétel sekély víztest alatt (HCO3 ionok aránya az összes anionon belül): NA 7.2 Rutin paraméterek ph: NA Fajlagos elektromos vezetőképesség (EC) (µs/cm): NA Lúgosság (m) (mmol/dm 3 ): NA Oldott oxigén (DO) (mg/l): NA Kémiai oxigén igény (KOI) (mg/l): NA Kalcium (Ca2+) (mg/l): NA Magnézium (Mg2+) (mg/l): NA Nátrium (Na+) (mg/l): NA Kálium (K+) (mg/l): NA 1-3. melléklet Víztest adatlap 21

22 Ammónium (NH4+) (mg/l): NA Vas (Fe3+) (mg/l): NA Mangán (Mn2+) (mg/l): NA Hidrogénkarbonát (HCO3-) (mg/l): NA Klorid (Cl-)(mg/l): NA Szulfát (SO42-) (mg/l): NA Nitrát (NO3-) (mg/l): NA 7.3 Egyéb, antropogén szennyeződésre utaló paraméterek Arzén (As) (µg/l): NA Ólom (Pb) (µg/l): NA Kadmium (Cd) (µg/l): NA Higany (Hg) (µg/l): NA Triklóretilén (µg/l): NA Tetraklóretilén (µg/l): NA Peszticidek (µg/l): NA 8 VÍZGAZDÁLKODÁSI JELLEMZŐK 8.1 Készletek Csapadékból és felszíni vizekből származó utánpótlódás (m 3 /év): Szomszédos felszín alatti víztestekből beáramlás (m 3 /év): Teljes utánpótlódás (m 3 /év): Evapotranspiráció (m 3 /év): NA Szomszédos felszín alatti víztestekbe átáramlás (m 3 /év): Statikus vízkészlet (m 3 /év): NA Dinamikus vízkészlet (m 3 /év): NA Hasznosítható vízkészlet (teljes utánpótlódás csökkentve a FAVÖKO-k felszín alatti vízből származó vízigényével) (m 3 /év): Ökológiai vízigény a felszín alatti víztestből Becsült összes ökológiai vízigény felszín alatti vízből (m 3 /nap): NA Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (vízfolyások) összes vízhozama (m 3 /nap): Felszín alatti víztől függő vízi élőhelyek (tavak) összes vízigénye (m 3 /nap): NA 1-3. melléklet Víztest adatlap 22

23 Felszín alatti víztől függő vizes élőhelyek (FAVÖKO) összes vízigénye (m 3 /nap): Felszín alatti víztől függő szárazföldi élőhelyek (védett erdők) összes vízigénye (m 3 /nap): NA 8.3 Vízkivételek a felszín alatti víztestből Vízkivétel összesen (m 3 /év): (2006, FAV_VKJ); (vízmérlegteszt) Vízkivételi objektumok száma (db): Ivóvíz célú (m 3 /év): Ivóvízkivételi objektumok száma (db): Fürdő/strand célú: (m 3 /év) Fürdő/strand célú vízkivételi objektumok száma (db): Ipari célú (m 3 /év): Ipari célú vízkivételi objektumok száma (db): Bányászati célú (m 3 /év): Bányászati célú vízkivételi objektumok száma (db): Energetikai célú (m 3 /év): Energetikai célú vízkivételi objektumok száma (db): Öntözés célú (m 3 /év): Öntözés célú vízkivételi objektumok száma (db): Mezőgazdasági egyéb célú (m 3 /év): Mezőgazdasági egyéb célú vízkivételi objektumok száma (db): Vízbetáplálások a felszín alatti víztestbe Teljes vízbetáplálás (m 3 /év): NA Teljes vízbetáplálásra használt objektumok száma (db): NA Talajvízdúsítás (m 3 /év): NA Talajvízdúsításra használt objektumok száma (db): NA Energetikai céllal használt termálvíz visszasajtolása (m 3 /év): NA Energetikai céllal használt termálvíz visszasajtoló objektumok száma (db): NA Szénhidrogén termeléshez kapcsolódó visszasajtolás (m 3 /év): NA Szénhidrogén termeléshez kapcsolódó visszasajtoló objektumok száma (db): NA 1-3. melléklet Víztest adatlap 23

24 8.5 Védett területek Ivóvízbázis-védelmi védőterületek nagysága (km 2 ): NA Nitrátérzékeny területek nagysága (km 2 ): NA Felszín alatti víztől függő élőhelyek területe (km 2 ): NA Gyógy- és termálfürdők száma (db): NA 8.6 Mennyiségi kockázat Vízkivételek és a hasznosítható készlet összehasonlítása alapján: NA Monitoring adatok vagy szakértői becslés alapján: NA Mennyiségi kockázat oka: 8.7 Kémiai kockázat Számítások alapján, diffúz szennyező-forrásokból származó nitrát esetén: NA Monitoring adatok vagy szakértői becslés alapján, diffúz szennyezőforrásokból származó nitrát esetén: NA Jelentős diffúz szennyezőforrások típusai: NA Számítások alapján, pontszerű szennyező-forrásokkal szemben: Monitoring adatokra vagy szakértői becslés alapján, pontszerű szennyezőforrásokkal szemben: Jelentős pontszerű szennyezőforrások típusai: NA 8.8 Hőmérsékleti problémák Hőmérséklet csökkenés termálvizek esetén: NA 1-3. melléklet Víztest adatlap 24

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. szeptember TARTALOM

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.)

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) 1. A tervezési alegység leírása 1.1. A 2-6-3 Berettyó elnevezésű vízgyűjtő-tervezési alegység

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ. 2008. május

Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ. 2008. május Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYVA Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

1.. A rendelet területi hatálya Kunhegyes Város közigazgatási területére terjed ki. 2...

1.. A rendelet területi hatálya Kunhegyes Város közigazgatási területére terjed ki. 2... Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselőtestületének 1 / 2005. (I.21. ) rendelete a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Közös Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről Kunhegyes Város Önkormányzata

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Mérk Nagyközség Környezetvédelmi Programja 2011.

TARTALOMJEGYZÉK. Mérk Nagyközség Környezetvédelmi Programja 2011. TARTALOMJEGYZÉK 1.0.BEVEZETŐ... 4 1.1. Előzmények... 4 1.2. A tervezés időtartama... 4 1.3. A program készítésének indokoltsága... 5 1.4. A tervezési terület lehatárolása... 6 2.0. A PROGRAM CÉLRENDSZERE...

Részletesebben

Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések

1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések Kivonat a 2011. április 29-én készült Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányból 1. VÁLTOZATELEMZÉS 1.1. A koncepcionális változat kiválasztását szolgáló elemzések A változatelemzés keretében összesen három

Részletesebben

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

Budai-hegys. hegység

Budai-hegys. hegység Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Megújuló energiaforrások vizsgálata. megyékben

Megújuló energiaforrások vizsgálata. megyékben www.huro-cbc.eu; www.hungary-romania-cbc.eu Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs Szatmár Bereg és Szatmár megyék Satu Mare megyékben geotermikus atlasza Záhony Mándok Készítette:

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE Helyzetfeltárás Stratégiai Program Operatív Program Siófok Budapest 2005. november 2006. július Megrendelő: Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Törzsszám: VO-3/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016.

Törzsszám: VO-3/2014. A HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ. 2016. DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a Debrecen, 0632 hrsz-ú Panoráma út - 01051 hrsz-ú út- 0752/8 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület 0756 hrsz-ú út 0752/14 hrsz-ú út 0752/17 hrsz-ú

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről 1. ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉS TÁRGYA 1.1 A tervezés tárgya, a feladat ismertetése: Budaörs Város Önkormányzata Budaörs Frankhegy Közműtervezés KÉ-23143 (KÉ-23802)számú egyszerűsített közbeszerzési eljárás

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

Elsõ kutak 1969-70-ben, bõvítés 1978-79-ben és 1983-84-ben, legújabb kút 12. sz. 1992-ben

Elsõ kutak 1969-70-ben, bõvítés 1978-79-ben és 1983-84-ben, legújabb kút 12. sz. 1992-ben A Duna vízállásának hatása, a Kalocsavíz Kft. Barákai ivóvízbázisán történõ vízkitermelésre, mint minõségi, mint mennyiségi vonatkozásban Tamaskó Dénes Kalocsa Kistérségi Vízmû Barákai Vízbázis Duna folyam

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : Zagyva 1.2. A víztest VOR kódja: AEQ140 1.3. A víztestet (ok) : 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás: 19 Síkvidéki meszes közepes-finom nagy vízgyűjtő

Részletesebben

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig

Részletesebben

MEZŐKÖVESD TELEPÜLÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA

MEZŐKÖVESD TELEPÜLÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA MEZŐKÖVESD TELEPÜLÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZ KÖZMŰ ÉS ENERGETIKAI TERVEZŐ KFT 2005 KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft 1016 Budapest Naphegy utca 26 Telefon : 202-76-63, 489-03-65, 489-03-66,

Részletesebben

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 211. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Augusztus hónap időjárását nagy csapadék hiány, az átlagot jóval meghaladó hőmérséklet,

Részletesebben

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42

VITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,

Részletesebben

1.2.4 Közművesítési és hírközlési javaslat Írta Szerkesztette: Hanczár Zsoltné - KÉSZ Kft. Dokumentum fájlneve: 1.2.4. Közművesítési és hírközlési javaslat HE v.02.docx Utolsó mentés időpontja: 2009.05.27.

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek Jelenlegi állapot ismertetése Őcsény település Tolna megye keleti részén, a Tolnai-Sárköz kistáj

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020)

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) Készítette: WENFIS Mérnök Iroda Kft. Nagy Gergő Környezetkutató Geográfus Németh Balázs Környezetmérnök Gödöllő, 2016. április 8. Mészáros

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét

Részletesebben

. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

NYILVÁNOS BIZTONSÁGI ELEMZÉS

NYILVÁNOS BIZTONSÁGI ELEMZÉS NYILVÁNOS BIZTONSÁGI ELEMZÉS A RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR NYRT. KÖZPONTI TELEPÉN A dokumentáció tartalma: 53 számozott oldal Budapest, 2016. január 25. Verziószám: 9.2.01 (2016.01.25.) Példányok száma:

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 123 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó 1.4. Víztest kategóriája:

Részletesebben

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyűjtő alegység közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2007 ÓNOD KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Ónod Község Önkormányzata KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 A települési környezetvédelmi

Részletesebben

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA BAKONYBÁNK KÖZSÉG BÁNKI DONÁTIPARTERÜLET ÉS KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVMÓDOSÍTÁS, HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSIDOKUMENTÁCIÓ (A 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 32. (3) bekezdése

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Rekultivációs projekt bemutatása

Rekultivációs projekt bemutatása Rekultivációs projekt bemutatása A REGIO-KOM Kommunális Szolgáltató Társulás REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás Jászberényi és Dél-hevesi kistérségében lévő 31 település felhagyott szilárd

Részletesebben

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig.

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1088 Budapest, Rákóczi út 41. Tel: +36-1/477-3500 E-mail:titkarsag@kdvvizig.hu Web: www.kdvvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-8 tervezési alegység

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Komplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai-tározó esettanulmányán keresztül

Komplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai-tározó esettanulmányán keresztül Komplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai-tározó esettanulmányán keresztül Készítette: Takácsné Tóth Ágnes és Márton Attila Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

HEVES MEGYE. Vízgazdálkodás. Vízbázisok. Vízművek. Előadó: Dr. Bánhidy Péter. Heves Megyei Vízmű Zrt.

HEVES MEGYE. Vízgazdálkodás. Vízbázisok. Vízművek. Előadó: Dr. Bánhidy Péter. Heves Megyei Vízmű Zrt. HEVES MEGYE Vízgazdálkodás Vízbázisok Vízművek Előadó: Dr. Bánhidy Péter Heves Megyei Vízmű Zrt. A jövő kék aranya a csapból fog folyni Zbigniew Brzezinski a híres amerikai lengyel politológus, egykori

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Dréncső távolság meghatározása 33.lecke A mezőgazdasági területek vízkezelése szempontjából

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Kohán Balázs

DOKTORI ÉRTEKEZÉS. Kohán Balázs DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kohán Balázs Budapest, 2014 GIS-alapú vizsgálat a Duna Tisza közi homokhátság szárazodásának témakörében Kohán Balázs Témavezető: Dr. Papp Sándor CSc, nyugalmazott egyetemi docens Konzulensek:

Részletesebben

SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem

SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem Környezetgazdálkodási és Tanácsadó Kft. e-mail: envicare@chello.hu ORMOSSZÉN KFT.. MIISKOLC SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem Környezeti hatástanulmány és összevont

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben