Rekultivációs projekt bemutatása

Átírás

1 Rekultivációs projekt bemutatása A REGIO-KOM Kommunális Szolgáltató Társulás REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás Jászberényi és Dél-hevesi kistérségében lévő 31 település felhagyott szilárd hulladéklerakójának rekultivációja néven és KEOP-2.3.0/2F/ azonosító számon pályázatot nyert rekultivációra. A projekt során 2011 és 2013 között megvalósul 31 település felhagyott és bezárt kommunális szilárd hulladéklerakójának rekultivációja. Ezek a lerakók semmiféle műszaki védelemmel nincsenek ellátva, többnyire bányagödrökbe, tavakba, mélyedésekbe behordott, vagy a települések határában egyszerűen csak lerakott hulladékról beszélhetünk. Az időjárás viszontagságainak kitett, takarás nélküli lerakók a környezetet csúfítják, szennyezik. A projektben az alábbi települések vesznek részt: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor, Átány, Boconád, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kömlő, Pély, Tarnabod, Tarnaörs, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Visznek, Zaránk Mi is az a rekultiváció? A települési hulladéklerakókban a hatóság által meghatározott mennyiség elérése után a hulladéklerakást be kell szüntetni. Miután a hulladéklerakás befejeződött, a lerakót rekultiválni szükséges. Ez utógondozás, melynek az a célja, hogy a lerakó bezárását követően ne szennyezze a környezetét semmiféle módon. Rekultiváción a sérült vagy elpusztult természeti környezet eredeti állapotának visszaállítását értjük. Ez a folyamat olyan technikai, biológiai, agronómiai eljárások összességével történik, mely következményeként a természeti, és emberi tevékenység károsító hatásai miatt szennyező és terméketlenné vált földterületek alkalmassá válnak mezőgazdasági vagy más egyéb módon történő újrahasznosításra. A rekultiváció kialakításánál alapelv volt a lerakott hulladéktömegből a további szennyezés kimosódás megakadályozása, talajerózió elleni védelem kialakítása és a tájba-illesztés megvalósítása, természetesen a reális megvalósíthatóságot (költségeket) is alapul véve. Az érvényben lévő rekultivációs rendelet alapján elkészült jó néhány felülvizsgálati és rekultivációs terv, ezekből eredően a megfogalmazható célok és megoldások az alábbiak:

2 o megakadályozandó a depónia belsejébe a csapadékvíz bejutás, tekintettel a horizontális kiszivárgás lehetőségére o fedő,- és zárórétegek kialakítása o intézkedések kidolgozása a hulladéklerakóban termelődő gáz feldúsulásának és migrációjának ellenőrzésére o 3 4 m-nél nagyobb hulladékvastagság esetén kiszellőztető kutak telepítését javasoljuk. Hasznosítható biogáz mennyiség az előzetes számítások alapján nem várható. o csapadékvíz elvezetés o befogadóba vezetendő csapadékvíz mennyiség nem keletkezik a számítások alapján, mivel a füvesítéssel, határoló cserjesorral a csapadékvíz hasznosul, a feladat pedig egyszerűsödik. o zajvédelmi vonatkozások elemzése o a lerakók lakott területtől való távolsága alapján a munkagépek határértéket meghaladó zajhatása 250 m-en túl már nem jelentkezik, Zaj elleni védekezés, mint feladat a továbbiakban határozható meg o természet-és tájvédelmi vonatkozások elemzése o Az ökológiai vizsgálat és a terepbejárás során olyan indok nem merült fel, amely a hulladéklerakók rekultivációját, tájbaillesztését megkérdőjelezhetné. A lerakók döntően részei a NATURA 2000 elemeinek. o intézkedés a szétszórt hulladék összegyűjtésére és az illegális lerakás megakadályozására o a rekultiváció munkaterülete a lerakót határoló sávra is kiterjed, amely a pályázó tulajdonában lévő terület. A további lerakás megelőzését szolgálja a telepített tüskés cserjesor, figyelmeztető táblák elhelyezése és a beruházás során elvégzendő reklámtevékenység. A lerakóknál meglévő adottságok maximális figyelembe vétele a költségkímélő megoldást jelenteti, pl.: meglévő fás, bokros, benőtt terület maradóként való figyelembe vétele erdőtelepítés a belterület irányába szükség szerint szükségtelenné váló bódék, építmények elbontása szabdalt anyaggödrök rendezése, szennyezés átdeponálása és rendezett hulladékszél kialakítása a lezárandó felszín csökkentésére összefüggő hulladékfelszín szennyezett felszín minimalizálás- kialakítása, a szétszórt hulladék átrendezésével minél nagyobb kiterjedésű zöld felszín kialakítása a talajvíz és a felszíni víz állapota alapján a lezáró rétegek ésszerű minimális rendeleti megfelelőség- kialakítása, hulladék kiszellőztetés kiszellőztető kutakkal. Kiszellőztető léccel történik ott, ahol a depónia fölé nyúló kiszellőztető kút telepítést a környezeti feltételek miatt állagvédelemnem javasolható, a hulladék vastagsága azonban a kiszellőzés elősegítését indokolja. talajvíz monitoring rendszer telepítése a minimális db számmal ill. a meglévő kutak megfelelősége esetén a fennmaradásuk javasolt természetes domborulat kialakítása lehetőség szerinti lapos rézsűfelületekkel helyszíni adottságok maximális figyelembe vétele a lerakónál deponált föld, építési törmelék és átrostált, frakcionált hulladék beépítésével mezőgazdasági határolás miatti cserjeültetés a lezárt depónia oldalainál az építendő talajvízfigyelő kutak telepítése lehetőség szerint nem hulladékkal borított, hanem tiszta területen történjen

3 depóniafelszín rendezése a felszíni vízelvezetés biztosítására, a tócsásodás megelőzésére, egyidejűleg a depóniára feljutás lehetőségének megteremtésével jogi területhatárok önkormányzati tulajdon- figyelembe vétele a rekultivációs munkák elvégzésénél Főbb műszaki jellemzők a 31 lerakóra: o helyben történő rekultiválás: 18 db o felszámolással történő rekultiválás: 13 db o hulladékkal borított, ill. lezárt depónia felszín füvesítve: ~ 37 ha o egyéb füvesítés (rézsűn, egyéb felületen): ~ 4,5 ha o hulladék átdeponálás: ~ m 3 o átrostálás, frakcionálás: ~ m 3 o talajvíz figyelő kút: 49 db o tüskés cserjesor határolás: ~ 15,3 km Szennyezés kimosódás elleni védelem A lerakott szemét a jogi területen kívül egyéb területeket nem érint, az Önkormányzatok a tulajdonosi rendezést elvégezték. A tulajdonosi rendezésben problémák felmerülése esetén a hulladékok átdeponálását elvégezték. A szeméttel borított terület csökkentése alapelvként jelentkezik, az építhetőség mértékéig. Ez viszonylag nagytömegű mozgatást tesz szükségessé, így azonban az összefüggő rekultivált felszín csökkenthető. A takarófölddel lefedett és füvesített területrészekről a csapadékvíz a határoló cserjesávba folyik, ahol hasznosul. A szennyeződés kimosódás megelőzését tehát a füvesített, a megfelelő mértékű lejtéssel kialakított felszín biztosítja. Talajerózió elleni védelem A rekultiváció szerves részét alkotja a növénytelepítés, amelyhez humuszterítéssel termőföld réteg szükséges minimálisan 30 (rézsűn) ill. 50 cm vtg-ban. A földanyagot föld beszállításával lehet biztosítani. Ezen anyagféleség beszerzési helyéül az előkészítő fázisban Jászberény, Besenyszög és Heves települések anyagbányáinak tulajdonosaival egyeztettünk. Természetesen a kivitelezés során egyéb lehetőségek is adódhatnak, a megfelelőség/egyenértékűség a meghatározó. A növényesítés gyep kialakítást jelent. A rézsűfelszínen sem javaslunk a füvesítésen kívül egyéb megoldást. A telepítendő növényfajok őshonosak. A talajerózió ellen a felszíni víz irányított elvezetése, - a tereprendezéssel biztosítva- is biztonságot ad. Tájbaillesztés A rendezett szintek az átdeponált hulladékmennyiség alapján alakulnak ki. A felület kialakításánál a legömbölyített lehatárolás természetes megjelenítést ad, füvesítéssel kiegészítve. A végeredmény tehát természetes hatású lesz. Továbbá a jelenlegi tájseb fedetlen szemét felület, szétszórt területen - megszüntetése is részét képezi a tájbaillesztésnek. A letisztított és lefedett terület eleve gátat szabhat az illegális szemét lerakásnak, mivel a rendezett környezet nem ösztönző hatású. Egyéb feladatok A lerakott hulladéktömeg maradék szerves része bomlásnak indulhat, amely biogáz termelődést jelent. Ezen gáz kiszellőztetésére 3 lerakónál terveztek kiszellőztető kút telepítést,

4 amelyeknél a hulladékvastagság a 4-6 m-t is meghaladja. A kisebb hulladékvastagságnál a kavics léces kiszellőztetés javasolt. Tervezett monitoring rendszer Talaj monitoring rendszer egy lerakónál sem működik, telepítését csak akkor indokolt, ha a talajvíz monitoring rendszerben tartós határérték túllépés jelentkezne. A figyelőkút telepítés célja a rekultivált szeméttelep környezetében az esetleges talajvíz szennyeződések kimutatása, a folyamatos ellenőrzési lehetőség feltételeinek biztosítása, az alapállapot meghatározással kezdve a vizsgálatokat. Nem épül valamennyi rekultivációs helyszínen talajvíz figyelő kút, ill. már több lerakónál létesítettek ilyet. Azon lerakóknál, ahol a teljes hulladékmennyiség el lesz szállítva Erk, Tarnabod, Zaránk és B szennyezettséget meghaladó érték nem jellemzi a talajvizet, figyelő kút nem épül. Átány és Pély esetében, függetlenül a teljes hulladékmennyiség elszállításától, tervezve van 1-1 db figyelő kút telepítése a B-t meghaladó paraméter alapján. Az egyéb, rostálással felszámolandó lerakóknál is szükséges az 1 db figyelőkút telepítése A rekultiváció során használt technológiák: rekultivációs rétegrend kialakítása A o min. 30 cm kiegyenlítő réteg (helyszínen lévő anyagok építési törmelék, föld, átrostált/frakcionált hulladék- felhasználásával) o 30 cm vízzáró réteg ill. egyenértékű megoldás a szükséges rétegelemekkel szivárgó réteg o cm méretű szivárgó kavics léc a takaró rétegben elhelyezve, ~ 20 méterenkénti távolságban o min. 30 (rézsűn) ill. min. 50 cm takaró réteg (a helyszínen lévő ill. beszállított anyagok építési törmelék, föld, felhasználásával) o füvesítés a teljes lezárt depónia felszínen o cserjesor határolás a depóniáról lefolyó csapadékvíz hasznosítására ill. a terület érzékelhető lehatárolására (a kerítés építés nagyobb költséggel jár és a tapasztalatok szerint rövid időn belül már csak oszlopos lesz). B C o a kitermelt hulladék egy része rostálás és frakcionálást követően visszakerülhet a kitermelés helyére, amennyiben a talajvizsgálatok eltávolítást igénylő szennyezést nem mutatnak o min cm takaró réteg (a helyszínen lévő ill. beszállított anyagok építési törmelék, föld, felhasználásával) o füvesítés a teljes rekultivált (felszámolt hulladék területén) felszínen o cserjesor határolás a depóniáról lefolyó csapadékvíz hasznosítására ill. a terület érzékelhető lehatárolására (a kerítés építés nagyobb költséggel jár és a tapasztalatok szerint rövid időn belül már csak oszlopos lesz). o min. 30 cm kiegyenlítő réteg (helyszínen lévő anyagok építési törmelék, föld, átrostált/frakcionált hulladék- felhasználásával) o BENTONIT paplan egyenértékű megoldás a szükséges rétegelemekkel szivárgó réteg, kiszellőztető réteg o cm méretű szivárgó kavics léc a takaró rétegben elhelyezve, ~ 20 méterenkénti távolságban o min cm takaró réteg (a helyszínen lévő ill. beszállított anyagok építési törmelék, föld, felhasználásával) o füvesítés a teljes lezárt depónia felszínen

5 o biogáz kiszellőztető rendszer kiépítése a 3-4 m-t meghaladó hulladékvastagságnál o cserjesor határolás a depóniáról lefolyó csapadékvíz hasznosítására ill. a terület érzékelhető lehatárolására (a kerítés építés nagyobb költséggel jár és a tapasztalatok szerint rövid időn belül már csak oszlopos lesz). G Azon felszámolandó lerakóknál, ahol a hulladékmennyiség < mint m3 és a talajvíz valamely paramétere a B szennyezettséget elérte, helyszíni rostálás nem történik, hanem a teljes hulladékmennyiség a jásztelki lerakóba kerül. Az utógondozás módja D o talajvíz monitoringozás, jelentéskészítés o füvesítés, cserjék, fák gondozása, újratelepítése o figyelmeztető táblák karbantartása, cseréje o illegális szemétlerakások felszedése, regionális lerakóba szállítása H talajvíz monitoring nem épül, a teljes hulladékmennyiség el lesz szállítva füvesítés, cserjék, fák gondozása, újratelepítése o figyelmeztető táblák karbantartása, cseréje o illegális szemétlerakások felszedése, regionális lerakóba szállítása Vízelvezető rendszer kialakítása E o szivárgó réteg biztosítja a lezárt, füvesített felszínről a csapadékvíz elvezetését. A csapadék a növényzet (határoló cserje) vízpótlását biztosítja, felszíni vízelvezető és továbbító rendszer kiépítése a mennyiségek alapján nem indokolt F o a füvesített, hulladék mentesített felszín a meglévő környezetbe simulva alakul ki, felszíni vízelvezetés nem épül. A NATURA 2000 területeken kaszálás nem javasolt.

6 Rekultiválandó felület (m 2 ) Rekultivációs rétegrend kialakítása Vízelvezető rendszer kialakítása Depóniagázgyűjtő, ártalmatlanító rendszer kiépítése Az utógondozás módja A projektben rekultiválásra kerülő lerakók felülvizsgálata Sor szám A projektben rekultiválásra kerülő lerakó megnevezése Település neve, ahol a lerakó található 1 Alattyán település rekultiválandó lerakója Alattyán A E nem épül D 2 Jánoshida település rekultiválandó lerakója Jánoshida A E nem épül D 3 Jászágó település rekultiválandó lerakója Jászágó G F nem épül D 4 Jászalsószentgyörgy település rekultiválandó lerakója Jászalsószentgyörgy A E nem épül D 5 Jászapáti település rekultiválandó lerakója Jászapáti B F nem épül D 6 Jászárokszállás település rekultiválandó lerakója Jászárokszállás A E nem épül D 7 Jászberény település rekultiválandó lerakója Jászberény C E nem épül D 8 Jászboldogháza település rekultiválandó lerakója Jászboldogháza A E nem épül D 9 Jászdózsa település rekultiválandó lerakója Jászdózsa A E nem épül D 10 Jászfelsőszentgyörgy település rekultiválandó lerakója Jászfelsőszentgyörgy B F nem épül D 11 Jászjákóhalma település rekultiválandó lerakója Jászjákóhalma A E nem épül D 12 Jászkisér település rekultiválandó lerakója Jászkisér A E nem épül D 13 Jászladány település rekultiválandó lerakója Jászladány A E nem épül D 14 Jászszentandrás település rekultiválandó lerakója Jászszentandrás A E nem épül D 15 Jásztelek település rekultiválandó lerakója Jásztelek A E nem épül D 16 Pusztamonostor település rekultiválandó lerakója Pusztamonostor A E nem épül D 17 Átány település rekultiválandó lerakója Átány G F nem épül D 18 Boconád település rekultiválandó lerakója Boconád B F nem épül D 19 Erdőtelek település rekultiválandó lerakója Erdőtelek A E nem épül D 20 Erk település rekultiválandó lerakója Erk G F nem épül H 21 Heves település rekultiválandó lerakója Heves C E nem épül D 22 Hevesvezekény település rekultiválandó lerakója Hevesvezekény B F nem épül D 23 Kömlő település rekultiválandó lerakója Kömlő B F nem épül D

7 24 Pély település rekultiválandó lerakója Pély 6800 B F nem épül D 25 Tarnabod település rekultiválandó lerakója Tarnabod G F nem épül H 26 Tarnaörs település rekultiválandó lerakója Tarnaörs A E nem épül D 27 Tarnazsadány település rekultiválandó lerakója Tarnazsadány B F nem épül D 28 Tenk település rekultiválandó lerakója Tenk B F nem épül D 29 Tiszanána település rekultiválandó lerakója Tiszanána A E nem épül D 30 Visznek település rekultiválandó lerakója Visznek A E nem épül D 31 Zaránk település rekultiválandó lerakója Zaránk G F nem épül H Össz ~

8 Intézményi, működtetési, üzemeltetési viszonyok Tulajdonjogi kérdések Az érintett lerakókra az alábbiak jellemzők: tulajdonviszony rendezett a nyilvántartási terület 86 ha- és a szeméttel borított terület 62 ha- mutatja, hogy a fedettség nem 100 % mértékű a szemét majdnem olyan nagy úr mint a víz, nem ismeri a jogi határokat. Önkormányzati terület esetén az átdeponálás ill. felszámolás a támogatható tételek között jelenik meg. Amennyiben az előkészítő munkák során feltárt átnyúlások rendezése az Önkormányzat által elvégzendő átdeponálással történik, ezen munkafázis nem jelenik meg a költségtételek között. A jelen projekt esetében tehát a magánterületen történő munkavégzés nem értelmezhető. Működtetés, üzemeltetés A megvalósítást követő legfontosabb ill. szinte egyedüli feladat a rekultivációs engedélyben meghatározott utógondozási feladatok szakszerű elvégzése és erről jelentéstétel az Engedélyező hatóság részére. Ennek elemei: Üzemeltetés: talajvíz vizsgálatok elvégzése az engedélyben meghatározott gyakorisággal utógondozási jelentés előírt gyakoriságú elkészítése és megküldése az Engedélyező hatóság részére Karbantartás: talajvíz figyelő kutak állagának biztosítása, karbantartása füves területek előírt gyakoriságú kaszálása fák gondozása előírt gyakorisággal illegálisan lerakott szemét összegyűjtése, elszállítása figyelmeztető és jelzőtáblák karbantartása Pótlás: talajvíz figyelő kutak újraépítése fák, cserjék, füvesítés újratelepítése figyelmeztető és jelzőtáblák cseréje A rekultivált területek üzemeltetéséről nem beszélhetünk az adódó feladatok jellege alapján. A rekultivációs munkák befejezését követően a talajvíz figyelő kutak üzemelési engedélyét be kell szerezni. A rekultivált lerakót ill. a rekultivált helyszínt az adott települési önkormányzat fogja üzemeltetni. A feladat elvégzésére vonatkozó nyilatkozat és a költségek vállalására vonatkozó Testületi döntést az Önkormányzatok meghozták. A működési költség ez esetben csak a figyelő kutakra értelmezhető, hiszen költségráfordítással csak ez a működtetendő beruházás jön létre. A pályázónak alapvető célja ezen részben rendezett állapot fenntartása, tehát költségként jelentkezik az ellenőrzés, az ellenőrző személy díjazása, figyelmeztető táblák elhelyezése, a talajvíz vizsgálatok elvégeztetése és jelentések készítése. A pályázó ezen munkákat saját hatáskörében és állományával el tudja végeztetni. A finanszírozás az Önkormányzatok költségvetéséből történne.

9 A pályázónak bevétele nem, csak kiadása jelentkezik. A tervezett projekt megvalósítását követő feladatokat utógondozási feladatok- az Önkormányzatok saját hatáskörükben mezőőri felügyelettel, közhasznú munkásokkal elvégeztetik. A rekultiváció elmaradásával járó kockázatok környezeti és társadalmi ügy is A jelenlegi helyzet egyik lerakó esetében sem fenntartható, mindenképpen szükséges a közeljövőben a rekultiváció elvégzése. A mostani helyzet fennmaradásának következményei mind környezeti, mind gazdaságági szempontból már most egyértelműek. Környezeti kockázatok: A területen a Jásztelki Regionális Hulladéklerakó telepen kívül engedéllyel működő szilárd hulladéklerakó nincs (a már bezárt települési szilárd hulladéklerakók műszaki feltételei nem feleltek meg a mindenkor hatályos jogszabályoknak, így bezárásukat az illetékes Felügyelőség elrendelte). Ám ezen bezárt, de rekultiválatlan hulladéklerakók esetében tovább folytatódhat a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése (azaz a környezeti veszélyeztetés növekszik), sőt valószínűsíthető, hogy a már bezárt hulladéklerakókra illegálisan hulladékot hordanak ki, mivel a 24 órás őrzésükről a tulajdonos önkormányzat nem tud gondoskodni. Pedig az érintett térségben számos helyen természet-, víz- és talajvédelmi szempontból érzékeny területek találhatók, amelyek károsítása, veszélyeztetése nem folytatható (Pl. Natura 2000 területek). Társadalmi kockázatok: A rekultiválandó lerakóval rendelkező települések között a Jászsági kistérség hátrányos, míg a Hevesi kistéréség Komplex programmal segítendő leghátrányosabb kistérség. Az önkormányzatok azért hozták létre ezen társulást, mert saját erejükből nem tudták megoldani a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelező önkormányzati feladatokat. További pozitív társadalmi hatás a falvak, városok tájképének javulása, amely egyúttal a környék turisztikai potenciálját is növelheti. A rekultiváció várható eredményei A projekt megvalósulása várhatóan számos pozitív eredményt fog eredményezni. Ezek közül a legszembetűnőbbek a környezeti változások. Azonban nem csak ezen a területen jelenthet előremozdulást a sikeres kivitelezés. Társadalmi és gazdasági előnyöket is tartogat a rekultiváció megvalósulása. Várhatóan megszűnik a lerakók jelentette környezeti kockázat, a felszín alatti és feletti vizek szennyeződésének a veszélye, javul a levegőminőség, megszűnik az esetlegesen érzékelhető szaghatás, gazdagodik a természeti környezet, a környék növény és állatvilága, új birtokba vehető területet talál magának, szélesedik a biotóp hálózat és a biodoverzitás is növekszik. Ezek mellett a környezeti előnyök mellett azonban társadalmi előnyök is megjelennek. A beruházások javítják a falvak, városok tájképét, ezáltal hozzájárulnak a helyi lakosság tiszta környezethez való jogának kiteljesedéséhez, az egészségesebb környezet kialakításához. Javíthatják az esélyegyenlőséget a térségben, csökkenthetik a társadalmi depressziót. Sőt a beruházások a későbbiekben lehetőséget biztosíthatanak a foglalkoztatás bővülésére, ezzel

10 további előnyöket biztosítva a helyi lakosság számára. Ezáltal nőhet a térségben a foglalkoztatás, javulhatnak a jövedelmi viszonyok. A fent felsorolt előnyök mellett pedig a tájképjavulásnak köszönhetően, növekedhet a turisztikai potenciál, valamint a környezeti kockázat csökkenése miatt vonzóbb befektetési környezetet jelenthet a térség a továbbiakban.