Budai-hegys. hegység

Átírás

1 Budai-hegys hegység

2 Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm szkő,, dolomit, márga, m homokkő,, agyag (óbudai( suvadások). sok). Barlangrendszerek, hévforrh vforrás s barlangok. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz (559 m), és a Kutya-hegy (558 m). Kedvelt turisztikai cél: c Normafa-Jánoshegy (529 m) Hűvösvölgy Hármashatárhegyrhegy (497 m)

3 forrás: Bozó András, alapján B: Budai-hegység, BC: Bicske, BK: Budakeszi, BP: Budapest, BR: Börzsöny, D: Dorog, DK: Dobogókő, E: Esztergom, G: Gerecse, GH: Gellért-hegy, IP: Ipoly, J: János-hegy, P: Pilis, NK: Nagy-Kevély, NO: Nagykovácsi, NM: Nógrádimedence, PH: Pesthidegkút, PV: Pilisvörösvári-medence, S: Sas-hegy, Sz: Szentendre, T: Tetényi-fennsík, TB: Tatabánya, Zs: Zsámbéki-medence

4 Dachsteini mészkő Fődolomit Mátyáshegyi Formáció Budaörsi Dolomit Formáció alapján

5 Nagy vastagságú karbonátos platform képződmény csak dolomit Világosszürke-szürke, sárga, barna rétegzettől a tömeges vastagpados megjelenésig Lofer - ciklusos

6 Duna balparti rögök - Keszthelyi-hegység m vastag a dunántúli triász legáltalánosabb kőzete márgára vagy mészkőre települ fedője a Dachsteini mészkő vastag átmeneti zóna

7 forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

8

9 forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

10 Uralkodóan an világossz gosszürke színű,, lehet fehér Kagylós s mészkm szkő Karbonátos platform képzk pződmény Lofer- ciklusos ált m vastag általános elterjedésű fődolomitra települ

11 d T 3 Dachsteini Formáció f T 3 - d T 3 Fődolomit- Dachsteini Mészkő átmenete forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

12 Tétényi plató vázlatos rétegsora ooidos mészkő agyag márga meszes homokkő homok, homokkő konglomerátum, breccsa forrás: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana 1998.

13

14

15 alapján

16 Dorogi Formáció ÉK-Bakony, Vértes,TatabV rtes,tatabányai- medence, Gerecse, Dorogi-medence, Budai-hg. ÉNY-i része barnakősz szén szenes-agyag tarka-sz szürke agyag 15-87m vastag Tokod, Ótokodi külfejtés

17 Tokodi Formáció Tatabányai nyai- medence, Gerecse, Dorogi- medence, Budai-hg. ÉNY-i része homokkő,, meszes homokkő,, agyagmárga édesvízi mészkm szkő m vastag Tokod, Ótokodi külfejtés Csolnoki agyagmárga Tatabányai nyai- medence, Gerecse, Dorogi- medence, Budai-hg. ÉNY-i része szürke agyagmárga, foraminiferás 30m vastag Tokod, Ótokodi külfejtés

18 Vértes, Dorogi-medence, Budai-hg., Balatonfő, Mátra Nummuliteszes mészkő,, mészmm szmárga Világossz gosszürke 30-40m Mátyás-hegy, nyugati kőfejtk fejtő

19

20 budai márga lápos, szenes üledék mészkő, meszes márga budai márga kiscelli agyag lápos, szenes üledék mészkő, meszes márga agyagos homok dolomit dolomit forrás: Kleb Béla

21 alapján

22 Normáls lsósvízi márga, mészmm szmárga bryozoás márga, szürke mészmm szmárga, márga, m kovás s márgam Gyakori tufa, tufit,, homokkő zsinórokkal m vastag Mátyás-hegy, nyugati kőfejtk fejtő Budai-hg. DK-i i része, r BükkB

23 Sötétszürke mikrorétegzett agyagos aleurit Euxin: Oxigénben szegény, kénhidrogénben gazdag, rothadó iszapaljzatú tenger párhuzamos, lemezes Budai Márga fölött, Kiscelli Agyag alatt 30-70m vastag

24 normáls lsósvízi,, világossz gosszürke agyagos, agyagmárg rgás aleurit szürke, szárazon kemény, kagylós törésű alig rétegzett r vastagpados Tardi Agyagra vagy Hárshegyi H Homokkőre épül 1000m vastag is lehet

25 Normáls lsósvízi,, alsó részén lagunáris Kovás s kötőanyagk anyagú Uralkodóan an durvahomokkő m vastag fedője a Kiscelli Agyag Diósjen sjenő,, Vác, V Budai hg. ny-i része

26 Pilisborosjenő Hárshegyi Homokkő

27 alapján

28 Molluszka kőbélből álló biogén, néhol ooidos mészkő, mészhomokkő Brakkvízi zi-partszegélyi kifejlődés szarmata durvamészk szkő Sóskút

29

30 Sóskút durva mészkő

31 Budafok durva mészkő

32

33

34

35

36 Jól l rétegzett, r vastagpados kifejlődés Helyenként nt homokos édesvízi mészkő Fosszilis talajrétegek tegek

37

38 Biotit-muszkovit gránit Főkönyvtár átjáró oszlopai, a Műegyetem körüli k utcák gyalogjáróinak szegélyk lykövei Durva mészkm szkő (Sósk skút, Budafok, Diósd sd) Forrásv svízi mészkm szkő (Süttő, Dunaalmás, Budakalász) Siklósi fehér r mészkm szkő Siklósi vörös v s mészkm szkő Karszt mészkm szkő Pisznicei vörös s mészkm szkő (Tardos) Ruszkicai márvány A főépület f lábazata l felett, a Duna felőli li oldal oszlopai A Főépület F lábazata, l a főépület f kerítésének téglafal t feletti termésk sköve, a központi k épület kertjében lévől emlékm kművek Hány féle? A központi k épület Aula-padl padlója Hol? A központi k épület Aula-padl padlója A főépület f Aula-padl padlózatáról l felvezető négy lépcsl pcsőfok A főépület f É-i, Ny-i, D-i D i mellékl klépcsői A főépület f Aulájából l az I. és s a II. emeletre felvezető lépcsők, az Aulában lévő hősi emlékt ktábla