A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor"

Átírás

1 A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő. Az akkor meginduló és ig folytatott leletmentés során amely lehetőség szerint megelőzte a folyamatos, nagymértékű gépi homokkitermelést mintegy m 2 -nyi összefüggő terület (1. kép 3) került feltárásra. 1 Egy az előzetes közleményekben korai szarmata időszakra meghatározott császárkori telep 2 mintegy félszáz objektuma, 3 több sírcsoportból álló szarmata temető 260 temetkezése, 450 kora avar kori sír, valamint egy 372 temetkezést magában foglaló századi temető (bende lőrinczy 1997) került elő. 4 Jelen dolgozatunkban a területen feltárt császárkori telep anyagával foglalkozunk ban az északkelet felől délnyugati irányba haladó, a homokkitermelést megelőző feltárás során került elő az első objektum. Ezt követően 1991-ig minden évben került elő a korszakhoz tartozó objektum. A parti homokvonulat, ahol a lelőhely található, a Körös-vidék déli vízgyűjtőjén húzódó Kórógy-meder Tisza, illetve Kontra-tói torkolata előtt 2 km-re, a meder délkeleti oldalán, a mai szabályozott Kórógycsatornától mintegy méterre nyúlik el a folyóvölggyel nagyjából párhuzamosan. 5 Tipikus példája az állandóan ingadozó szintű, alsószakasz jellegű folyók mentén, az itt uralkodó északnyugati szél által felhordott, ún. parti dűnének. A lelőhely tágabb környezete eltekintve a területet egyértelműen meghatározó folyómedertől alföldi síkság, amelyet csak igen nagy távolságban délkeletre váltanak fel szélvájta tavak és folyóparti mocsarak. A telepobjektumok a dombvonulat gerincén és északnyugati oldalában kerültek elő. A telep nem tekinthető teljesen feltártnak, mivel a homokbányászás kezdetén a lelőhely északkeleti végét megsemmisítették. Szélét két oldalon a feltárás során sikerült lehatárolni: délkeleten a domb gerincéig nyúlt, északnyugaton pedig a dombvonulat lábáig figyeltük meg maradványait. 1 Az ásatást Lőrinczy Gábor vezette. A terület és a császárkori telep feltárása nem történhetett volna meg a kollégák és a régészhallgatók rendszeres és folyamatos segítsége nélkül. A feltárásban részt vett Galántha Márta, Istvánovits Eszter, Kulcsár Valéria és Vörös Gabriella régész, Szőke Ágnes és Vidovics Teréz restaurátor, Dobó Bernadett segédrestaurátor, Czabarka Zsuzsa grafikus, valamint a szegedi József Attila Tudományegyetem egykori régészhallgatói, többségük ma már kolléga: Anders Alexandra, Ács Csilla, Balogh Csilla, Barna Judit, Bálint Marianna, Bánki Horváth Mihály, Bende Lívia, Béres Mária, Bodnár Katalin, Bolega Erika, Bozsik Katalin, Cseh Julianna, Farkas Csilla, Fischl Klára, Gallina Zsolt, Gáspár Judit, Gyucha Attila, Kertész Róbert, Koltay Miklós, Korom Anita, Kovács Tibor, Liska András, Ormándy János, Paszternák István, Pávai Éva, Polgár Zoltán, Pölös Andrea, Pusztai Tamás, Scheffer Krisztina, Szalontai Csaba, Tóth Katalin, Váradi Adél, Voicsek Vanda. A leletanyagot Vígh László (KJM) restaurálta. 2 Néhány késő bronzkori (Gáva-kultúra) edénytöredék került elő a császárkori objektumokból. Zárt bronzkori objektum azonban nem vált ismertté objektumot sikerült a leletanyag, illetve egyes objektumok szuperpozíciója alapján császárkorinak meghatározni. További 18 objektumban korhatározó leletanyag nem volt, csak állatcsont. Ezeket, valamint 15, leletanyag nélküli gödröt, amelyeknek a betöltése megegyezett a császárkori objektumok betöltésével, szintén ide soroltuk. 4 A feltárásról szóló jelentések: ArchÉrt 109 (1982) ; ArchÉrt 111 (1984) 273; ArchÉrt 112 (1985) 280; ArchÉrt 113 (1986) 279; ArchÉrt ( ) 270; ArchÉrt 117 (1990) 128; RégFüz I. 35 (1982) 72; RégFüz I. 36 (1983) 65; RégFüz I. 37 (1984) 76; RégFüz I. 38 (1985) 58 59; RégFüz I. 39 (1986) 60; RégFüz 40 (1987) 60 61; RégFüz 41 (1988) 56; RégFüz 42 (1989) 50; RégFüz I. 42 (1991) 50; LŐRINCZY 1992, 81; LŐRINCZY é. n., 45. A telep leletanyaga a szentesi Koszta József Múzeum gyűjteményében leltári számon található. A táblarajzok Gera Ildikó és Boldog Zoltán munkái. 5 Szegvár környékének részletesebb földrajzi leírását ld. LŐRINCZY 2000, 51 52! 143

2 KATALÓGUS 6 80/3. objektum (D28): Teknős aljú, kerek gödör. Átm.: 210 cm, m.: 65 cm. Déli sarkához egy sekély, DK ÉNy irányú, téglalap alakú mélyedés csatlakozott. M.: 3 cm. Leletek: Állatcsont. 80/4. objektum (E28): Teknős aljú, kerek gödör. Átm.: 175 cm, m.: 30 cm. Leletek: Állatcsont. 7 80/9. objektum (D29): Ovális folttal jelentkező gödör. Átm.: cm, m.: 40 cm. Leletek: 1 2. Szürke, korongolt edények oldaltöredékei (2 db). 3. Állatcsontok. 80/10. objektum (D28): Kerek folttal jelentkező, teknős aljú gödör. Átm.: 180 cm, m.: 30 cm. 80/13. objektum (B28): Függőleges falú, egyenes aljú, kerek folttal jelentkező gödör. Átm.: 140 cm, m.: 60 cm. Leletek: szem gyöngy. 2. Kerámiatöredék. 3. Állatcsontok (avar) sír (D28): Betöltésből: 1. Sötétszürke, korongolt, feketére simított, szendvicses törésű edény oldaltöredéke. 2. Drapposbarna, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 3. Középszürke, korongolt, kopott edény oldaltöredéke. 12. (szarmata) sír (C29): Betöltésből: 1. Drapp, szürke törésű, korongolt edény kopott oldaltöredéke. 2. Sötétszürke, korongolt, simított edény kopott oldaltöredéke. 3. Világosszürke, korongolt edény kopott oldaltöredéke. 4. Fekete, drapp foltos, belül téglaszínű, korong nélkül készített, samottal soványított, vastag falú edény töredéke. Szórvány: A humusz elhordása során szórvány kerámiatöredékek kerültek elő: 1. Fekete, barna foltos, korong nélkül készített, samottal soványított, vastag falú fedő töredékei (12. kép 5). Pá.: 14,2 cm. 2. Szürke, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított kisebb edény oldaltöredékei a kissé ívelt nyak indításával. 3. Szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke Szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, omlékony anyagú edény oldaltöredékei (5 db). 81/4. objektum: 9 Leletek: 1. Világosszürke, korongolt, kissé sötétebbre simított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 2. Középszürke, korongolt, simított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 3. Sötétszürke, téglaszínű foltos, korongolt, vastag falú edény aljtöredéke. Fá.: 8,9 cm. 81/11. objektum: Leletek: 1. Állatcsontok. 81/18. objektum: Leletek: 1. Állatcsontok. 81/23. objektum (E27): Lekerekített sarkú, téglalap alakú objektum. H.: 100 cm, sz.: 44 cm, m.: 46 cm. 81/24. objektum (F27): Leletek: 1. Középszürke, belül fekete koromfoltos, korongolt, sávosan simított, kisebb hombár oldaltöredéke. 2. Középszürke, korongolt, kívül-belül simított edény oldaltöredéke. 3. Sárgásbarna, korongolt, sávosan simított, szürke törésű edény oldaltöredéke. 4. Drapposszürke, korongolt, sávosan simított, szürke törésű, kisebb hombár oldaltöredékei (2 db). Az egyik töredék kívül-belül koromfoltos. 5. Sötétszürke, korongolt, simított, világosszürke törésű edény oldaltöredéke. 6. Szürkés téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, kisméretű, enyhén kihajló peremű pohár (2. kép 5). Kör átmetszetű füle letört. Pá.: 6,8 cm, ma.: 7,5 cm, fá.: 4,3 cm. 7. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, kevés samottal soványított fedő harmada (2. kép 4). Pá.: 19 cm, ma.: 7,5 cm. 8. Drapposszürke színű, belül kormos, korong nélkül készített, samottal soványított, omlékony anyagú edény aljtöredéke. 81/25. objektum (F27): Leletek: 1. Téglaszínű, sárgásfehér engobe-os, belül kormos, korongolt, homokkal és apró mészkőszemcsével soványított amfora oldaltöredéke. Egyik oldalát lecsiszolták. 2. Középszürke, korongolt, simított, nagyobb edény aljtöredéke (2. kép 6). Fá.: 9,9 cm. 81/26. objektum (E28): Szabálytalan kerek folttal jelentkező gödör. Átm.: 150 cm, m.: 20 cm /28. objektum (E28): Kerek folttal jelentkező gödör. 11 Átm.: 175 cm, m.: 20 cm. Leletek: 1. Szürke, korongolt, téglaszínű törésű, barna szemcsével soványított, puha, omlékony anyagú, vízszintesen kihajló, elvékonyodó peremű, éles válltörésű, gömbtestű, vágott aljú edény egyharmada (3. kép 1). Pá.: 18,6 cm, ma.: 19,1 cm, fá.: 7,8 cm. 81/35. objektum (B27): A 34. császárkori sír által vágott gödör. Átm.: 170 cm. m.: 65 cm. Leletek: Állatcsontok. 81/36. objektum (C27): Kerek gödör. Átm.: 190 cm, m.: 54 cm. 6 A gödrök számozása évenként újrakezdődik. Az épület maradványaként meghatározott nagyobb objektumok házak külön számot kaptak az ásatás során. A leírást ennek megfelelően adjuk. 7 A benne talált állatcsontok a feltárás óta elkallódtak. 8 Valószínűleg szétdúlt szarmata sír maradványa, a leletek az idők során elvesztek. 9 A 81/4., 81/11. és a 81/18. objektumról nem készült leírás, rajz vagy fotó. 10 A 27. szarmata sír megásásakor átvágták, így a császárkori településhez tartozása valószínűsíthető annak ellenére, hogy leletanyag nem volt benne. 11 A gödröt átvágták a 29. szarmata sírral. 144

3 81/38. objektum (D27): Az eredeti felszín alatt 60 cm-rel a nyesésben égett folttal jelentkező gödör. 12 Átm.: 100 cm. 81/39. objektum (E27): Szabálytalan alakú folttal jelentkező gödör. Leletek: 1. Sötétszürke, korongolt, simított, ferdén kissé kihajló, elvékonyodó, profilált peremtöredék (3. kép 6). Pá.: 12,2 cm. 2. Középszürke, korongolt, ívesen kihajló peremtöredék (3. kép 4). Pá.: 14,4 cm. 3. Szürkés téglaszínű, belül szürkésfekete, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, szendvicses törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 4. Fekete, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, szendvicses törésű, samottal soványított, vékony falú nagyméretű, ujjbenyomkodással tagolt kihajló peremű, vízszintes sorban függőleges rovátkákkal díszített vállú fazék töredéke (3. kép 3). Pá.: 22,2 cm. 5. Valószínűleg az előző edény hastöredéke. 6. Téglaszínű, korong nélkül készített, helyenként fekete foltos, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú, enyhén kihajló peremű edény töredéke (3. kép 5). Pá.: 12,4 cm. 7. Állatcsontok. 81/42. objektum (F27): Kerek folttal jelentkező gödör. Átm.: 180 cm, m.: 46 cm. 81/49. objektum (H27): Erősen nyújtott ovális, ÉNy DK-i tengelyű gödör. H.: 180 cm, sz.: 90 cm, m.: 70 cm. Szórvány: Az 1982-es ásatási terület egyengetésekor 1984-ben kerültek elő az alábbi leletek: 1. Sötétszürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 2. Középszürke színű, korongolt, simított hombár(?) oldaltöredéke. 3. Barnás téglaszínű, korongolt, vastag falú függőleges, szabálytalanul besimított vonalakkal díszített oldalú edény töredéke. 4. Téglaszínű, korongolt, simított, vastag falú, kis bordával tagolt oldalú edény töredéke. Szórvány cserepek kerültek elő a domb gerincén és attól DK-re (BC26): 1. Szürke, korongolt, simított(?), duzzadt peremű tál kopott töredékei (4. kép 7). Pá.: 25,6 cm. 2. Szürke, korongolt, kopott, világosabb szendvicses törésű edény oldaltöredéke (4. kép 5) a talp feletti részről. 3. Sötétszürke, korongolt nagyméretű edény ovális átmetszetű hurkafültöredéke (4. kép 2). 4. Szürke, korongolt edény, lapos, kopott szalagfül töredéke (4. kép 1). 5. Szürke, korongolt, sötétre simított edény töredezett, kopott felületű oldaltöredéke. 6. Szürke, korongolt, erősen kopott oldaltöredék. 7. Szürke, korongolt, kopott, vastagabb falú edény oldaltöredékei. Az egyik töredék belül téglaszínű. 8. Szürke, korongolt, kopott, puha anyagú edény oldaltöredékei. 9. Téglaszínű, belül sárgás, korongolt, simított, vékony falú, kisméretű edény oldaltöredéke. 10. Sötétszürke, korong nélkül készített(?), külső felületén téglaszínű, simított, samottal soványított, vállán és ívesen kihajló peremén háromszög alakú benyomkodásokkal tagolt bordával díszített edény töredéke (4. kép 6). Pá.: 21,6 cm. 11. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény aljtöredéke (4. kép 4). Fá.: 11,4 cm. 12. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény aljtöredéke (4. kép 3). Fá.: 11,1 cm. 13. Szürke, belül téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kisméretű edény oldaltöredéke. 14. Téglaszínű, korong nélkül készített, szürkésfekete törésű, kevés apró fehér szemcsével soványított edény oldaltöredéke. 15. Sárgás téglaszínű, korong nélkül készített, durva kidolgozású, kopott, szürke törésű edény oldaltöredéke. 16. Sárgásbarna, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, szürke törésű edény oldaltöredéke. 17. Fekete, belül sárgás, korong nélkül készített, külső-belső oldalán eldolgozott felületű, vékony falú edény oldaltöredéke. 18. Szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, barnásfekete törésű, vékony falú edény oldaltöredéke. 19. Szürkés téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, omlékony anyagú edény oldaltöredéke. 20. Állatcsont. 83/1. ház (G21): H.: 590 cm, sz.: 220 cm. ÉÉK DDNyi hossztengelyű, szabálytalan téglalap alakú objektum (5. kép 1). Benne szétszórtan karólyukakat lehetett megfigyelni. Alját szabálytalan bemélyedések tagolták. Déli sarkában beásták a 84. számú avar gyereksírt. Leletek: 1. Középszürke, ovális metszetű, simított szalagfül töredéke (6. kép 4). Korongolt edényhez tartozott. 2. Sötétszürke, korongolt, simított edény kopott oldaltöredékei. 3. Világosszürke, korongolt, belül fekete foltos, enyhén homokos anyagú edény aljtöredéke felmenő fal nélkül. 4. Középszürke, korongolt, világosabb törésű, gyűrűs talpú edény töredéke (6. kép 5). Belsejében durva korongolási nyom látszik. Az edény fenekét valószínűleg esztergálták. Fá.: 7,1 cm. 5. Világosszürke, korongolt, sávosan simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 6. Világosszürke, korongolt, simított, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 7. Barnás téglaszínű, szürke foltos, korongolt, vékony falú edény egyenes oldaltöredéke. 8. Fekete, drapp foltos, a peremen belül sávban kormos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított, kihajló, elvékonyodó peremű edény töredéke (6. kép 3). Pá.: 13,4 cm. 9. Barnásszürke, belül fekete, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított, enyhén kihajló, benyomkodásokkal tagolt peremű fazék töredéke (6. kép 8). Pá.: kb. 25 cm. 10. Barnás téglaszínű, fekete kormos, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, kihajló peremű edény töredéke (6. kép 7). Pá.: kb. 21 cm. 11. Fekete, szürke foltos, korong nélkül készített, samottal soványított, megvastagodó, átlyuggatott oldalú szűrőedény töredéke. 12. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, omlékony anyagú fedő peremtöredéke (6. kép 6). Pá.: 16 cm. 13. Téglaszínű, korong nélkül készített, kevés samottal soványított, fekete törésű edény oldaltöredéke. 14. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredékei. 15. Drapp, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, vékony falú edény oldaltöredéke. 16. Téglaszínű, korong 12 Az objektumot egy újkori árok vágta. 145

4 nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény külső felületéről lepattant szilánk. 17. Fekete, könnyű, kicsi agyag(?)salak. 18. Állatcsontok. A 83/1. ház délnyugati sarka vágott egy 140 cm átmérőjű gödröt. Leletek: 1. Szürke, korongolt, sávosan simított hombár oldaltöredéke. 2. Szürke, korongolt, sávosan simított edény oldaltöredéke az alsó harmadból, belsejében erős korongolási nyomokkal. 3. Világos téglaszínű, kívül fekete foltos, peremén belül sávban fekete, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított edény enyhén kihajló pereme (6. kép 2). Pá.: 8,2 cm. 4. Drapposszürke, belül fekete, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke (6. kép 1) a talp feletti részből. 83/2. ház (G23): H.: 335 cm, sz.: 115 cm, m.: 56, illetve 21 cm. Nagyjából téglalap alakú objektum (5. kép 2; 9. kép 1, 3, 5). Alja a közép felé sekélyen bemélyedő gödörsorból áll. Leletek: Drapposszürke, korongolt, kívülbelül simított, kopott, kissé duzzadt peremű tál töredéke (7. kép 2). Pá.: 26,4 cm. Valószínűleg kívül-belül barnás téglaszínű bevonat volt rajta. 2. Szürke, korongolt, kívülbelül simított, kopott, vízszintesen kihajló, széles, elvékonyodó peremű, erős válltörésű tál töredéke (7. kép 1). Pá.: 25,6 cm. 3. Téglaszínű, korongolt, erősen kopott, vastag falú edény oldaltöredéke, belül piros festés nyomaival századi ún. Pompeianische Teller töredéke Szürke, korongolt, simított, kopott, vékony falú edény oldaltöredéke. 5. Sötétszürke, korongolt, kívül-belül simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 6. Drapposszürke, korongolt, simított, kopott edény oldaltöredékei. 7. Szürke, korongolt, simított kisebb méretű hombár oldaltöredéke. 8. Sötétszürke, korongolt, simított kissé lyukacsos felületű, szürkésfekete törésű edény oldaltöredéke. 9. Szürke, korongolt, simított, vékony falú, íves nyakú edény töredéke. 10. Szürke, korongolt, simított, kopott, barnásszürke törésű edény oldaltöredékei. 11. Sötétszürke, korongolt, simított, kissé lyukacsos felületű, világosszürke törésű edény oldaltöredéke. 12. Világosszürke, korongolt, sávosan simított, kisebb méretű hombár alj- és oldaltöredékei (7. kép 4). Fá.: 7,6 cm. 13. Téglaszínű, helyenként szürke foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés homokkal és samottal soványított, nagyobb méretű fazék kissé kihajló peremtöredéke (8. kép 7). Pá.: 25 cm. 14. Szürke, korong nélkül készített, téglaszínű törésű, kevés homokkal és samottal soványított, nagyobb méretű fazék enyhén kihajló peremtöredéke (8. kép 6). Pá.: 19,6 cm. 15. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, enyhén kihajló peremű fazék töredéke (8. kép 2). Pá.: 14,8 cm. 16. Szürkés téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, kisebb méretű kihajló peremű fazék töredéke (8. kép 3). Pá.: 14,8 cm. 17. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, kisebb méretű edény peremtöredéke (8. kép 5). Pá.: nem szerkeszthető ki. 18. Téglaszínű, korong nélkül készített, belül eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, kihajló peremű edény töredéke. Pá.: nem szerkeszthető ki. 19. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított fedő töredékei (8. kép 4). Pá.: 16 cm, ma.: 8,8 cm, fá.: 6 cm. 20. Fekete, korong nélkül készített, durva kidolgozású, samottal soványított, vastag falú kisebb méretű fedő másodlagosan égett peremtöredéke (8. kép 1). Pá.: 14,2 cm. 21. Fekete, sárga foltos, korong nélkül készített, eldolgozott, kopott felületű, kevés homokkal és samottal soványított edény oldaltöredékei. 22. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű edény samottal soványított oldaltöredékei. 23. Fekete, belül téglaszínű, korong nélkül készített, durva kidolgozású, samottal soványított, egy helyen bemélyített körrel díszített(?), vastag falú edény oldaltöredéke (7. kép 3). Külső felületén talán egy kör alakú bemélyített dísz van(?). 24. Fekete, korong nélkül készített, durva kidolgozású, samottal soványított, omlékony anyagú edény oldaltöredéke. 25. Fekete, belül téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 26. Téglaszínű, korong nélkül készített, szürke törésű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 27. Szürke, belül téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény/ek oldaltöredékei. 28. Szürke, fehér foltos, belül téglaszínű, korong nélkül készített, durva kidolgozású, samottal soványított edény oldaltöredéke. 29. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 30. Téglaszínű, korong nélkül készített, samottal soványított, kisebb méretű edény oldaltöredéke. 31. Szürke, sárga foltos, belül téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, omlékony anyagú, vastag falú edény oldaltöredéke. 32. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, samottal soványított, vastag falú, nagyméretű fazék oldaltöredékei. 33. Szürke, téglaszínű foltos, belül téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, nagyméretű fazék oldaltöredékei. 34. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, helyenként fekete törésű, samottal erősen soványított, omlékony anyagú edény aljtöredéke. Fá.: 16,8 cm. 35. Fekete, korong nélkül készített, téglaszínű foltos, durva kidolgozású, samottal soványított edény aljtöredéke. Fá.: 10,6 cm. 36. Drapp, barnásfekete törésű, kopott, enyhén homokos anyagú, lapos tapasztásdarab. 37. Szürke, téglaszínű törésű, erősen kopott, enyhén homokos anyagú tapasztásdarab. 38. Téglaszínű, szabálytalan alakú, kopott, növénylenyomatos tapasztásdarab. 39. Nagyobb mennyiségű agyagsalak. 40. Állatcsontok. 13 Az anyaghoz tartozik ezen kívül egy fekete, polírozott felületű, téglaszínű törésű, samottal soványított késő bronzkori edény töredéke. 14 Maróti Éva és Ottományi Katalin (PMMI) meghatározását köszönjük. 146

5 83/a objektum: Az ásatás megkezdése előtt, április 12-én a bányafelügyelő bontotta ki. Leletek: 1. Sárga, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, bikónikus orsógomb (11. kép 4). Átm.: 4,4 cm, ma.: 2,6 cm. 2. Világosszürke, korongolt, simított edény egyenes oldaltöredéke. 3. Sötétszürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 4. Világosszürke, korongolt, sötétre simított hombár oldaltöredéke. 5. Szürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 6. Középszürke, korongolt, simított hombár oldaltöredéke. 7. Fekete, szürke foltos, korong nélkül készített, samottal soványított, vékonyabb falú, enyhén kihajló peremű edény töredéke (11. kép 7). Pá.: 18,8 cm. 8. Téglaszínű, fekete foltos, peremen belül sávban fekete, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény vastagabb, kihajló peremtöredéke (11. kép 6). Pá.: 16,6 cm. 9. Sárga, fekete foltos, belül fekete, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredékei. 10. Fekete, belül drapp foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 11. Sárgásdrapp, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 12. Téglaszínű, belül barna, jól eldolgozott felületű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 13. Barnás téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, barnásfekete törésű, samottal soványított, omlékony anyagú, vastag falú edény oldaltöredéke. 14. Téglaszínű, fekete foltos, belül téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 15. Barnásszürke, belül sárga, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, sekélyen karcolt, vékony cikkcakkvonallal díszített oldalú edény töredéke. 16. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 17. Sárgás téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, kisebb méretű edény oldaltöredéke. 18. Szürkésdrapp, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, belül fekete, szendvicses törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke a talp feletti részről. 19. Szürke, drapp foltos, korong nélkül készített, samottal soványított edény aljtöredéke (11. kép 3). Fá.: 10,3 cm. 20. Drapp, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény aljtöredéke (11. kép 8). Fá.: 15,4 cm. 21. Fekete, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke Téglaszínű, korong nélkül készített, samottal soványított edények oldaltöredékei. 28. Állatcsontok. 83/1. objektum (F20): Szabálytalan alakú gödör. Betöltése fekete, paticsos. Átm.: cm. Leletek: Állatcsont. 83/2. objektum (G20): Szabálytalan alakú, teknős aljú gödör. Átm.: kb. 130 cm. Az objektumot átvágták a 79. sír megásásával. Leletek: 1. Almgren VI: 148, 149 típusához sorolható lemezes bronzfibula (9. kép 6 7). H.: 2,9 cm, sz.: 1,4 cm. 2. Zöldesfehér, gömbölyű, matt üveggyöngy. Átm.: 0,8 cm. (9. kép 8). 3. Állatcsontok. 83/3. objektum (F21): A 83/1. házba beásott vagy alatta lévő(?) gödör. Átm.: 65 cm, m.: 76 cm. 83/4. objektum (C20): Leletek: 1. Kör átmetszetű, vaskos vaskampó/ajtózsanér(?) (10. kép 1), amely levél alakú, lapos pántban folytatódik. A pántot két nagy vasnittel ütötték át. Kb. 1 cm vastag deszkához(?) lehetett erősítve. H.: 8,5 cm. 2. Téglaszínű, szürke foltos, korongolt, simított, kissé ívesen kihajló, megvastagodó, síkozott peremű edény töredéke (10. kép 4). P: 18,8 cm. 3. Sötétszürke, egy helyen rozsdafoltos, belül téglaszínű foltos, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 4. Sötétszürke, korongolt, simított, kopott, vastag falú edény oldaltöredéke. 5. Világosszürke, korongolt, sötétebbre simított, kopott edény oldaltöredéke. 6. Sötétszürke, korongolt, sávosan simított edény válltöredéke. 7. Sötétszürke, korongolt, simított hombár oldaltöredéke. 8. Sötétszürke, korongolt, ferdén, mélyen simított, kopott edény oldaltöredéke. 9. Sötétszürke, korongolt, simított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke besimított hullámvonal indításával. 10. Sötétszürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 11. Sötétszürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 12. Szürke, korongolt, sávosan simított, vastag falú hombár oldaltöredéke. 13. Drapposszürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 14. Sötétszürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 15. Sötétszürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 16. Téglaszínű, korongolt, simított, szürke törésű, nagyméretű, vastag peremű tál töredéke. Peremátmérője nem szerkeszthető ki. 17. Téglaszínű, korongolt, simított, hullámos felületű, fekete törésű edény peremtöredéke (10. kép 5). Pá.: 21,3 cm. 18. Téglaszínű, korongolt, szürke törésű, szabálytalanul, függőlegesen besimított vonalakkal díszített oldalú, nagyobb méretű edény töredéke. 19. Téglaszínű, korongolt, simított, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 20. Téglaszínű, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 21. Fehéres, korongolt, téglaszínű törésű edény oldaltöredéke. 22. Téglaszínű, korongolt, simított, letöredezett felületű, szürke törésű, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 23. Sötétszürke, korongolt, simított, letöredezett felületű, téglaszínű törésű edény oldaltöredéke. 24. Téglaszínű, belül fekete, szürke foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított edény aljtöredéke (11. kép 5). Fá.: 11,8 cm. 25. Téglaszínű, fekete foltos, belül fekete, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, kisméretű edény aljtöredéke (10. kép 3). Fá.: 7,5 cm. 26. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, nagyobb méretű, enyhén kihajló peremű edény töredéke (10. kép 6). Pá.: 22,4 cm. 27. Szürke, téglaszínű foltos, belül téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, kisméretű fedő peremtöredéke (10. kép 2). Pá.: 8,8 cm. 28. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 29. Téglaszínű, korong nélkül 147

6 készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 30. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 31. Szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal és homokkal soványított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 32. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 33. Szürke, belül sárga, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 34. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastagabb falú edény oldaltöredéke az alj feletti részről. 35. Sárgásbarna, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 36. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 37. Szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, szendvicses törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 38. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 39. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, szürkésfekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 40. Téglaszínű, belül drapp, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, szendvicses törésű, samottal soványított, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 41. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal erősen soványított, vastagabb falú, egy helyen benyomott körrel díszített edény oldaltöredéke. 42. Fekete, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 43. Összehajlítgatott masszív bronzlemez (2. kép 2). Két helyen elkalapált fejű bronznittelés látszik. Mérete: 3,5 4 cm. 44. Középszürke, korongolt, simított, kopott, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 45. Fekete, téglaszínű foltos, belül fekete foltos, korong nélkül készített, samottal soványított, vastag falú, nagyméretű kissé torzult peremű edény töredéke (2. kép 1). Pá.: 23 cm. 46. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. Lehet, hogy az előző edény töredéke. 47. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 48. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. Belül a szerszámmal való eldolgozás nyomaiként sekély, vízszintes vonalnyalábok látszanak. 49. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 50. Barnás téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, jól eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított, kisebb méretű edény aljtöredéke (2. kép 3). Fá.: 8,9 cm. 83/5. objektum (C20): Kerek folttal jelentkező gödör. Átm.: 110 cm, m.: 43 cm. 83/6. objektum (C20): Kerek folttal jelentkező gödör. Átm.: 85 cm, m.: 38 cm. 83/7. objektum (G23): Kerek folttal jelentkező gödör. Átm: 115 cm, m.: 53 cm. Leletek: 1 2. Kék, nagyobb méretű, gömbölyű üveggyöngy (11. kép 1) harmada. Átm.: 1,2 cm. 3. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, jól eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított, benyomkodásokkal tagolt, ívesen kihajló peremű edény töredéke (11. kép 2). Nyakán, függőlegesen bevagdosott rovátkákból képezett sorral díszített. Pá.: 15,5 cm. 4. Téglaszínű, korong nélkül készített, jól eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 5. Állatcsontok. 83. (avar) sír (H20): Betöltésből: Egy Drag. 37. típusú terra sigillata perem alatti töredéke került elő. Rheinzaberni (avar) sír (J20): Betöltésből: 1. Barnás téglaszínű, belül kormos, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, vékony falú edény oldaltöredéke. 2. Téglaszínű, korong nélkül készített edény szilánkja. 3. Szürkére égett, lyukacsos, könnyű agyagsalak. Szórvány 16 : Az 1983/4. gödör környékén a következő évben április 11-én összegyűjtött leletek: 1. Szürke, korongolt, simított, vízszintesen kihajló peremű edény töredéke (12. kép 7). Pá.: 24 cm. 2. Téglaszínű, sárgásfehér engobe-os, korongolt, hullámos felületű, kevés homokkal és apró mészkőszemcsével soványított, téglaszínű törésű, vékonyabb falú amfora(?) válltöredéke. 17 Szórvány jelenség nélkül megjegyzéssel őrzött leletek 1983-ból: 1. Szürke, téglaszínű foltos, korongolt(?), nehéz anyagú, bikónikus orsógomb (12. kép 2), egyik felén körömmel sekélyen benyomkodott félköríves vonalakból kialakított díszítéssel. Átm.: 3,7 cm, ma.: 2,8 cm. 2. Fekete, drapp foltos, eldolgozott felületű, nehéz anyagú, bikónikus orsógomb (12. kép 1). Átm.: 3,6 cm, ma: 2,6 cm. Szórvány (1983. március 18.): 1. Középszürke, korongolt, simított(?), vízszintesen kihajló széles, elvékonyodó peremű, erős válltörésű tál töredéke (12. kép 6). Pá.: 25,6 cm. 2. Szürke, korongolt, simított, enyhén kihajló peremű edény töredéke (12. kép 4). Pá.: 14,2 cm. 3. Sötétszürke, korongolt, simított, világosabb törésű, kisebb méretű, íves vállú edény töredéke a nyak indításával. 4. Szürke, korongolt sávosan simított, kisebb méretű, vékonyabb falú hombár oldaltöredéke. 5. Szürke, korongolt, sávosan simított hombár oldaltöredéke. Két sorban ún. ál-rädchenverzierung látható, mely a felület eldolgozásához használt szerszám nyoma lehet. 6. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, enyhén kihajló peremű edény töredéke (12. kép 3). Pá.: 11,4 cm. 7. Valószínűleg az előző edény omlékony anya- 15 Horváth Friderika (MTA RI) meghatározása. Segítségét köszönjük. 16 Az egy-egy külön egységként őrzött szórványokat külön-külön írjuk le az alábbiakban. 17 A zacskó felirata szerint 4 db kézzel formált és 10 db szürke, korongolt oldaltöredék selejtezve. 148

7 gú oldaltöredékei. 8. Téglaszínű, belül szürke, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. Belül a szerszámmal való eldolgozás nyomaiként sekély vonalköteg benyomódások látszanak. 9. Téglaszínű, belül barnás téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. Szórvány: 1. Világosszürke, korongolt, simított, kihajló, duzzadt peremű edény töredéke. Pá.: 15,4 cm. 2. Középszürke, korongolt, kívül-belül simított, kisebb méretű, hornyolt, egyenes peremű tál töredéke (30. kép 2). Pá.: 10,6 cm. 3. Drapposszürke, korongolt, simított, vékony falú, vízszintesen kihajló, elvékonyodó, profilált peremű edény töredéke (30. kép 1). Pá.: 9,3 cm. 4. Világosszürke, korongolt, sötétebbre simított, vastag falú edény oldaltöredéke (30. kép 4) a talp feletti részről. A törésfelületet felül megcsiszolva, másodlagosan tállá alakították. Ennek pá.: 13,6 cm. 5. Szürke, korongolt, simított, vastagabb falú, sekély horonnyal tagolt oldalú hombár töredéke. 6. Szürke, korongolt, kívül-belül simított tál oldaltöredéke, melyen hat vízszintes, bekarcolt kis rovátkákból képzett, egymással párhuzamos díszítősor fut körbe. 7. Téglaszínű, kívül fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastagabb falú kihajló peremű edény töredéke (30. kép 3). Pá.: 12,2 cm. Szórvány: 1984-ben a dombvonulat ÉNy-i hajlatában, az 1983-as ásatási felszínre visszatolt hányó egyengetésekor gyűjtött leletek: 1. Téglaszínű, korongolt, külső felületén homokkal durvított, kopott, homokkal soványított edény oldaltöredéke. 2. Szürke, kívül-belül sárga foltos, korongolt, enyhén homokos anyagú edény oldaltöredéke. Kívül a szerszámmal való eldolgozás nyomaiként függőleges sekély barázdák látszanak. 3. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, omlékony anyagú, vastag falú edény aljtöredékei. Fá.: 17,4 cm. 4. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, lapos, benyomkodásokkal tagolt, plasztikus bordával díszített edény oldaltöredékei. 5. Fekete, belül téglaszínű, a peremen belül is fekete, korong nélkül készített, samottal soványított edény peremtöredéke. Pá.: 14 cm /3. ház (C17): cm alapterületű, trapéz alakú, lekerekített sarkú ház (13. kép 1 2). Nyeséskor a foltja az északi oldalon jól látszott, a déli oldalon azonban csak alig volt kivehető. Hossztengelye ÉK DNy-i irányú. Betöltésében vékony alig megfogható valószínűleg szerves anyaggal kevert réteget lehetett megfigyelni. A 30 cm mélységben jelentkező padló bizonytalan, sárga homok, rajta letaposásnak vagy sározásnak nem volt nyoma. A ház ÉNy-i, hosszanti falának síkjából 90 cm átmérőjű, cserepekkel kitapasztott aljú kemence nyúlik ki. Felmenő fala és tapasztása nem volt meg, formáját a cserépréteg alapján rekonstruálhatjuk. Ez a réteg, illetve maguk a cserepek kevéssé átégettek: a kemence rövid ideig lehetett használatban. Tartószerkezet nyoma nem látszott. Leletek: l. Sötétszürke, korongolt, simított, világosszürke törésű edény oldaltöredéke. 2. Sötétszürke, korongolt, simított, világosszürke törésű edény oldaltöredéke. 3. Az előbbihez hasonló edény belsejéből lepattant szilánk. 4. Barnás téglaszínű, belül világosszürke, korongolt, simított, sötétszürke törésű, enyhén homokos anyagú, bevésett függőleges rovátkákból álló vízszintes sorral díszített oldalú edény töredéke. 5. Téglaszínű, belül szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, nagyobb méretű, kihajló peremű edény töredéke (14. kép 2). P: 27,8 cm. 6. Szürkés téglaszínű, szürke foltos, peremen belül sávban kormos, korong nélkül készített, fekete törésű, nagyobb szemcséjű samottal soványított, kihajló peremű edény töredéke (14. kép 3). Pá.: 24,8 cm. 7. Téglaszínű, belül szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, nagyobb méretű, kihajló peremű edény töredéke (14. kép 1). Pá.: 20,4 cm. 8. Szürkés téglaszínű, belül fekete, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény peremtöredéke (13. kép 9). Pereme nem kiszerkeszthető. Tál vagy fedő volt. 9. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, nagyobb méretű, vastag falú, benyomkodással tagolt plasztikus bordával díszített oldalú edény töredéke (13. kép 6). 10. Téglaszínű, fekete foltos, belül szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, nagyobb méretű, vastag falú, sávban körömbenyomásokkal díszített oldalú edény töredéke (13. kép 8). A dísz nem teljesen futott körbe az edényen: az egyik vége lezárt. 11. Fekete, belül szürke, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, bevagdalt plasztikus bordával díszített oldalú edény töredéke (13. kép 7). 12. Téglaszínű, szürke foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastagabb falú edény íves nyaktöredéke. 13. Téglaszínű, szürke foltos, belül drapp, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, sötétszürke törésű edény oldaltöredékei. Kívül a szerszámmal való eldolgozás függőleges nyomai látszanak. 14. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal erősen soványított, omlékony anyagú, vastag falú edény oldaltöredékei. 15. Téglaszínű, korong nélkül készített, kissé eldolgozott felületű, szürkésfekete törésű, samottal erősen soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 16. Téglaszínű, belül drapposszürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 17. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, enyhén samottal soványított edény oldaltöredéke. 18. Téglaszínű, korong nélkül készített, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 19. Téglaszínű, belül szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredékei. 20. Barnás téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 21. Szürke, fekete foltos, belül kormos téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete töré- 18 A zacskó felirata szerint 28 db kézzel formált oldaltöredék selejtezve. 149

8 sű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 22. Szürkés téglaszínű, belül fekete, korong nélkül készített, barnássszürke szendvicses törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 23. Szürke, korong nélkül készített, simított, fekete törésű, vörös samottal soványított edény oldaltöredéke. 24. Szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal erősen soványított edény oldaltöredéke. 25. Szürkés téglaszínű, korong nélkül készített, szürkésfekete belsejű és törésű, enyhén samottal soványított, eldolgozott felületű, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 26. Fekete, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, eldolgozott, letöredezett felületű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 27. Barnás téglaszínű, fekete belsejű és törésű, korong nélkül készített, kevés samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 28. Téglaszínű, korong nélkül készített töredezett felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke a talp feletti részről. 29. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke az alj indításával. 30. Szürke, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kissé aszimmetrikus, bikónikus orsógomb (13. kép 5). Átm.: 2,8 cm, ma.: 2,8 cm. 31. Szürke, korongolt, lyukacsos felületű, nehéz anyagú, aszimmetrikus, bikónikus orsógomb (13. kép 4). Átm.: 4,2 cm, ma.: 2,5 cm. 32. Fekete, korongolt, puha anyagú, bikónikus orsógomb harmada (13. kép 3). Átm: 3 cm, ma.: 1,5 cm. 33. Téglaszínű, kopott, egyenes tapasztástöredék. 34. Állatcsontok. 84/3. ház kemencéjének (13. kép 2) tapasztásából kerültek elő az alábbi leletek: 1. Középszürke, korongolt, sávosan simított, élesen kihajló peremű tál töredéke (15. kép 3). Pá.: 22,3 cm. 2. Sötétszürke, korongolt, simított, az előbbi tálhoz hasonló edény válltöredéke. 3. Szürkés téglaszínű, korong nélkül készített, kívül eldolgozott felületű, enyhén samottal soványított edény oldaltöredéke. 4. Szürkés téglaszínű, korong nélkül készített, szürkésfekete törésű, samottal soványított, vastagabb falú edény oldaltöredékei. 5. Téglaszínű, korong nélkül készített, szürkésfekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredékei. 6. Piszkos téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, omlékony anyagú edény oldaltöredékei. 7. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, omlékony anyagú edény oldaltöredéke. 8. Fekete, korong nélkül készített, samottal soványított, omlékony anyagú edény oldaltöredéke. 9. Fekete, belül téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott, töredezett felületű, samottal soványított edény nyaktöredéke. 10. Szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, omlékony anyagú edény oldaltöredéke. 11. Sárgás, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, szürke törésű, kevés samottal soványított, tömörebb anyagú edény oldaltöredéke. 12. Téglaszínű, korong nélkül készített, samottal soványított, omlékony anyagú edény töredékei. 13. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, durva kidolgozású, samottal soványított edény aljtöredéke (15. kép 1). Fá.: 10, 6 cm. 14. Sárga, fekete foltos, belül kormos, fekete törésű, korong nélkül készített, durva kidolgozású, samottal soványított edény aljtöredéke (15. kép 2). Fá.: 12, 8 cm. 15. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, omlékony anyagú, durva kidolgozású edény aljtöredéke (15. kép 4). Fá.: 14, 8 cm. 84/1. objektum (H21): Az 1. ház és a 87. sír között került elő egy gödör. Átm.: 140 cm, m.: 60 cm. Betöltése hamus és salakos volt. Leletek: 1. Eredetileg kb. 6 6 cm-es, valószínűleg négyszögletes vaslemez (17. kép 2). Jelenleg 2,8 3,1 cm. (Hasonló volt a 86/3. objektumban.) 2. Világosszürke, korongolt, kívül-belül simított, élesen kihajló peremű tál töredéke (17. kép 6). Pá.: 26,6 cm. 3. Világosszürke, korongolt, kívül-belül simított, kisméretű, vékony falú, vízszintesen kihajló, elvékonyodó peremű tál töredékei (17. kép 3). Az egyik átfúrt. Pá.: 14,4 cm. 4. Szürke, korongolt, kívül-belül simított tál(?) oldaltöredéke. 5. Téglaszínű, korongolt, kopott edény oldaltöredéke. 6. Téglaszínű, korongolt, sávosan simított hombár oldaltöredéke. 7. Téglaszínű, korongolt, kopott edény oldaltöredéke. 8. Téglaszínű, korongolt, sávosan simított hombároldal. 9. Téglaszínű, korongolt, sávosan simított hombár oldaltöredéke. 10. Téglaszínű, korongolt, sávosan simított, vékony falú hombár oldaltöredéke. 11. Drapp, belül koromfoltos, korongolt, kopott, téglaszínű törésű, vastag falú edény oldaltöredéke. 12. Téglaszínű, korongolt, kopott, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 13. Téglaszínű, korongolt, simított, kopott, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 14. Drappos téglaszínű, korongolt, kopott, vékony falú edény oldaltöredéke. 15. Rózsaszínes fehér, korongolt, simított, enyhén homokos anyagú, vékony falú edény oldaltöredéke. 16. Szürke, korongolt, kopott, téglaszínű törésű, vastag falú hombár oldaltöredéke. 17. Téglaszínű, korongolt, kívül-belül simított, durvább kidolgozású edény aljtöredéke (17. kép 4). Fá.: 6,5 cm. 18. Szürke, fekete foltos, korongolt, enyhén homokos anyagú, durva kidolgozású vastag falú, kisméretű hombár aljtöredéke. 19. Szürke, korongolt, kívül-belül simított, kissé profilált aljú edény töredéke. 20. Fekete, szürke foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított fedő töredéke (17. kép 5). Átm.: 14,7 cm. 21. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény aljtöredéke felmenő fal nélkül. 22. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. Belül a szerszámmal való eldolgozás nyomaiként, sekélyen karistolt vonalkötegek látszanak. 23. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított edény oldaltöredéke. Belül az előzőhöz hasonlóan megmunkált. 24. Téglaszínű, kívül-belül fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, kisméretű edény oldaltöredéke. Belül az előzőekhez hasonlóan megmunkált. 25. Téglaszínű, kívül-belül fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított, vastag falú edény aljtöredéke. Fá.: 11,4 cm. 26. Kb. 0,5 m 3 agyagsalak. 150

9 84/2. objektum (H19): Kör alakú folttal jelentkező gödör, betöltése egynemű volt. Átm.: 115 cm, m.: 15 cm. Leletek: 1. Világosszürke, korongolt, simított élesen kihajló, profilált peremű edény töredéke. 19 Pá.: 16,4 cm. 2. Világosszürke, korongolt, simított edény oldaltöredékei. Valószínűleg az előző edény darabjai. 3. Sötétszürke, korongolt, simított, ívesen kihajló, profilált peremű edény töredékei (18. kép 4). Pá.: 15 cm. 4. Sötétszürke, korongolt, simított valószínűleg az előző edény oldaltöredékei. 5. Szürke, valószínűleg korongolt, erősen kopott, kihajló, vágott peremű edény töredéke (18. kép 2). Pá.: kb. 11,4 cm. 6. Téglaszínű, eredetileg sárgásfehér engobe-os, korongolt, kevés homokkal soványított, sekélyen hornyolt felületű amfora nyak- és oldaltöredékei 20 (18. kép 5). Pá.: 23,8 cm. 7. Az előbbi edény válltöredékei. 8. Sötétszürke, korongolt, simított, vékonyabb falú edény oldaltöredékei. 9. Sötétszürke, korongolt, kívül-belül simított, drapp törésű tál(?) oldaltöredéke. 10. Sötétszürke, korongolt, simított, nagyobb méretű, vékony falú edény oldaltöredékei. 11. Szürke, korongolt kisebb méretű edény nyaktöredéke. 12. Középszürke, korongolt, simított edény oldaltöredékei. 13. Barnásszürke, sötétszürkére simított, korongolt hombár oldaltöredéke. 14. Sötétszürke, korongolt, simított, világosabb törésű hombár oldaltöredéke. 15. Középszürke, korongolt, simított, kisméretű, vékony falú edény oldaltöredéke. 16. Középszürke, korongolt, sötétre simított edény oldaltöredéke. 17. Téglaszínű, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 18. Téglaszínű, feketére simított, korongolt(?) edény oldaltöredékéről lepattant szilánk. 19. Sötétszürke, korongolt, simított edény oldalából faragott, átfúratlan kisméretű korong. 20. Téglaszínű, korongolt, szürke foltos, erősen kopott, szürke törésű edény oldaltöredéke. 21. Világosszürke, korongolt, simított edény aljtöredéke (18. kép 3). Alján halványan látszik a korongról való levágás nyoma. Fá.: 7,5 cm. 22. Fekete, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, samottal soványított tál vagy fedő (18. kép 1). A talp/gomb feletti részen, kör alakú, mély benyomkodások futnak körbe. Pá.: 15,6 cm, ma.: 9,9 cm, fá.: 6,8 cm. 23. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 24. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 25. Téglaszínű, belül koromfoltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 26. Fekete, belül téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredékei. 27. Szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vékony falú edény oldaltöredéke. 28. Szürkés téglaszínű, korong nélkül készített, feketésszürke törésű, samottal soványított, omlékony anyagú, vastag falú edény oldaltöredéke. 29. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 30. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű edény oldaltöredékei. 31. Fekete, téglaszínű foltos, homokkal soványított agyagnehezék (18. kép 6) felső vége. 84/3. objektum (H20): Egynemű betöltésű gödör. Átm.: 140 cm, m.: 35 cm. Leletek: 1. Szürke, korongolt, simított, vastagabb falú, erősen kihajló, profilált peremű edény töredéke Szürke, korongolt, simított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 3. Szürke, korongolt, simított hombár oldaltöredéke. 4. Szürke, korongolt, simított hombár oldaltöredéke. 5. Szürke, korongolt, simított kisebb méretű hombár oldaltöredéke. 6. Szürke, korongolt, sötétre simított edény oldaltöredéke. 7. Szürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 8. Szürke, korongolt, sávosan simított edény kissé íves nyaktöredéke. 9. Szürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 10. Szürke, korongolt, simított, kisebb méretű edény oldaltöredéke. 11. Szürke, korongolt, sávosan simított, sárga törésű, vékony falú edény oldaltöredéke. 12. Sárga, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 13. Téglaszínű, korongolt, simított, vékony falú, kisebb méretű edény oldaltöredéke. 14. Téglaszínű, korongolt, simított, belső felületén lepattogott, sekély horonnyal tagolt oldalú edény töredéke. 15. Sárga, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 16. Téglaszínű, fekete foltos kavicsdarab. 84/4. objektum (J22): gödör: A szelvényben csak a gödör fele jelentkezett. Rábontani nem lehetett, mivel a másik fele fölött a földdepó volt. Enyhén méhkas alakú objektum. A felső 15 cm betöltés hamus, piros rögös réteg, ez alatt a gödör aljáig fekete egységes talaj volt. Átm.: felül: 130 cm, alul: cm, m.: a nyeséstől 70 cm. Leletek: 1. Világos téglaszínű, korongolt, finom kivitelű, kívül-belül simított, vékony falú kis tál oldaltöredéke. 2. Sárgás téglaszínű, korongolt, erősen kopott, érdes tapintású, kevés homokkal soványított edény (amfora?) oldaltöredéke. 3. Téglaszínű, szürke foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, nagyméretű, vállán ujjbenyomásokkal tagolt bordával díszített edény töredékei (16. kép 5). Felületét agyagmáz borítja, amely lemezesen válik le. Pá.: 22,4 cm, ma.: 39,5 cm, fá.: 13,4 cm. 4. Szürke, fekete és téglaszínű foltos, korong nélkül készített, barnásszürke törésű, samottal erősen soványított, kisméretű fedő, felső részén homorú fogógombjának töredéke (17. kép 7). Átm:. 5,2 cm. 5. Szürkés téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 6. Szürkés téglaszínű, belül szürke és barna foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke a talp feletti részről. 7. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, szürke törésű, kevés samottal soványított edény töredéke. 8. Állatcsontok. 19 Ugyanennek az edénynek egy töredéke a 84/3. objektumból került elő. 20 Valószínűleg ugyanennek az edénynek a töredékei kerültek elő a 86/3. gödörben (32., 34. sz.). 21 Ugyanennek az edénynek a többi darabja a 84/2. objektumból került elő (1. sz.). 151

10 84/5. objektum (J22): Függőleges falú, hengeres gödör. Átm.: 140 cm, m.: 80 cm. Betöltése fekete, piros rögös. 84/6. objektum (J22): Enyhén méhkas alakú gödör. Átm.: felül 150 cm, alul 170 cm. m.: a nyeséstől: 85 cm. 22 cm vastag, enyhén hamus réteg alatt világosabb és piros rögös, hamus, faszenes laza, 18 cm vastag réteg volt. Ez alatt 14 cm ugyancsak hamus, de színében a felső réteggel megegyező sáv volt megfigyelhető a betöltésben. Az anyag többsége ebből a rétegből került elő. Ez alatt 10 cmnyi egységes sárgásszürke réteg következett, amely alatt 2-3 cm szürke, nagyon kemény (valószínűleg iszapos), lejárt réteg került elő. Ezt felszedve a gödör egyik felében 2 cm vastag sárga agyagtapasztás jelentkezett, majd fekete bemosódott föld 2 cm vastagon, alatta ismét sárga tapasztás (5 cm), majd megint 12 cm-nyi fekete, bemosott föld a gödör alján. A gödör másik felében a kemény iszapos szürke réteg alatt a betöltés egységes szürke volt. Többszörösen megújították! Leletek: 1. Sötétszürke, korongolt, ferdén simított felületű, kisebb méretű edény oldaltöredéke. 2. Szürkésfekete, korongolt, mélyen simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 3. Sárgásszürke, korongolt, simított, vékony falú kisméretű edény oldaltöredéke. 4. Világosszürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke, felületén szerszámmal való eldolgozástól származó ún. ál-rädchenverzierung látható. 5. Szürke, korongolt, kopott, kisebb méretű, vékony falú edény oldaltöredéke. 6. Szürkésfekete, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 7. Fekete, korongolt, kívül-belül simított kissé profilált aljú tál(?) töredéke (20. kép 6). Fá.: 8,8 cm. 8. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, enyhén kihajló edényperem (20. kép 4). Vállán széles, fekete festett hullámvonal díszíti. Pá.: 13,8 cm. 9. Sárga, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, helyenként fekete törésű, samottal soványított, bevagdalt peremű edény töredéke (20. kép 1). Pá.: 10,5 cm. 10. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, nagyobb méretű, vastag falú fazék peremtöredéke (20. kép 8 22 ). Pá.: 25,6 cm. 11. Az előző edény oldaltöredéke. 12. Szürkéssárga, fekete foltos, korong nélkül készített, jól eldolgozott felületű, kevés samottal soványított, kisméretű, vékony falú, ívesen kihajló, bevagdalt peremű edény töredéke (20. kép 3). Pá.: 9,6 cm. 13. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, vékony falú, kisméretű, enyhén kihajló peremű edény töredéke (20. kép 2). Pá.: 10,4 cm. 14. Barna, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú, enyhén kihajló peremű edény töredéke (20. kép 7). Pá.: 18,8 cm. 15. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, helyenként fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 16. Szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, téglaszínű törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 17. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú, nagyméretű edény oldaltöredékei. 18. Szürke, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 19. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 20. Téglaszínű, korong nélkül készített, kívül-belül eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított, enyhén íves vállú edény töredéke. 21. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, nagyméretű, vastag falú edény aljtöredéke (20. kép 9). Fá.: 19,4 cm. 22. Szürke, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított, több helyen átfúrt aljú szűrőedény töredéke (20. kép 5). Fá.: 5,8 cm. 23. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, samottal soványított, omlékony anyagú edény aljtöredéke. Belül a szerszámmal való eldolgozás nyomai látszanak. Fá.: 15,2 cm. 24. Állatcsontok. 84/7. objektum (J22): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 78 cm, m.: 65 cm. 84/8. objektum (J23): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 135 cm, m.: 68 cm. Leletek: 1. Világosszürke, korongolt, feketére simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 2. Szürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 3. Szürke, korongolt, kisebb méretű edény aljtöredéke, felmenő fal nélkül. Alján szabálytalan simítás látszik. Átm.: 6 6,5 cm. Nem zárható ki, hogy korongnak vagy orsókarikának kezdték el megfaragni. 4. Téglaszínű, belül kormos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 5. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 6. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke sekélyen karcolt hullámvonal indításával. 7. Fekete, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, nagyobb méretű edény alja (17. kép 9). Fá.: 10,9 cm. 84/11. objektum (H/J19?): Leletek: Állatcsontok. 84/12. objektum (H/J19?): Leletek: Állatcsontok. 84/13. objektum (H/J19?): Leletek: 1. Szürke, korongolt, simított edény profilált alja (17. kép 8). Fá.: 8,8 cm. 2. Szürke, korongolt, sávosan simított, vékony falú hombár oldaltöredéke. 3. Sötétszürke, korongolt, sötétebbre simított, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 4. Szürke, korongolt, sávosan simított edény oldaltöredéke. 5. Szürke, korongolt, sávosan simított, kisebb méretű hombár oldaltöredéke az alsó harmadból. 6. Világosszürke, korongolt, erősen kopott, vékony falú edény oldaltöredéke. 7. Téglaszínű, kopott sárgásfehér engobe-os, fehéres téglaszínű, korongolt, homokkal és apró mészkő szemcsével soványított, nagyméretű amfora válltöredéke. A 84/16. objektumban találtuk meg ugyanennek az edénynek egy másik töredékét. 8. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. Kívül, a szerszámmal való eldolgozásra széles, vízszintes eldolgozási nyomok utalnak. 9. Téglaszínű, 22 A cserép beállítása a rajzon bizonytalan. 152

11 korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 10. Téglaszínű, homokos anyagú kemenceperem vagy sütőplatni szélének töredéke. 11. Állatcsontok. 84/14. objektum (H/J19?): Leletek: 1. Szürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 2. Szürke, korongolt, kopott edény oldaltöredéke. 3. Sötétszürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 4. Szürke, korongolt, simított vastagabb falú edény oldaltöredéke. 5. Sötétszürke, korongolt, simított vastagabb falú hombár(?) oldaltöredéke. 6. Szürke, korongolt, kissé profilált aljú edény töredéke. Fá.: 9,8 cm. 7. Téglaszínű, belül barnás, korong nélkül készített, samottal soványított edény oldaltöredékei. 8. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 9. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 10. Barna, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, omlékony edény oldaltöredékei. 11. Barnásszürke, korong nélkül(?) készített, simított felületű, barnásszürke törésű, kisebb méretű edény oldalából faragott, átfúratlan korong. Átm.: 3 cm. 12. Állatcsontok. 84/15. objektum (H/J19?): Méhkas alakú, alja felé erősen bővülő gödör. Átm.: felül 120 cm, alul 200 cm, m.: 60 cm. Betöltésében középtájon erősen hamus réteg volt megfigyelhető. Leletek: 1. Fekete, szürke foltos, korongolt, simított, szendvicses törésű, vékony falú, kelta jellegű edény perem- és oldaltöredékei (21. kép 5). Pá.: 14 cm. 2. Világosszürke, korongolt, simított, kihajló peremű edény töredéke (21. kép 1). Pá.: 17,6 cm. 3. Világosszürke, korongolt, belül simított, tagolt oldalú tál perem- és oldaltöredéke (21. kép 2), a tagolás felett 6 sorban beszurkált kis háromszögekből képzett mintasor látszik. A tagolás alatt valószínűleg ugyanilyen dísz volt. Pá.: 21,1 cm. 4. Világosszürke, belső felületén sötétebb szürke, korongolt, sávosan simított edény oldaltöredéke. 5. Világosszürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 6. Sötétszürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 7. Sötétszürke, korongolt, kopott, vastag falú edény aljtöredéke (21. kép 4). Fá.: 8 cm. 8. Fekete, téglaszínű foltos, a peremen belül fekete koromsávos, belül téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, ívesen kihajló peremű edény töredékei (21. kép 7). Pá.: 13,3 cm. 9. Téglaszínű, kívül fekete foltos, korong nélkül készített, helyenként szürke törésű, samottal soványított, kihajló peremű edény töredékei (21. kép 3). Pá.: 23,2 cm. 10. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, samottal soványított, benyomkodással tagolt, enyhén kihajló peremű edény töredéke (21. kép 6). 11. Téglaszínű, korong nélkül készített, kívül-belül jól eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, benyomkodással tagolt, plasztikus bordával díszített edény oldaltöredéke. 12. Téglaszínű, korong nélkül készített, kívül-belül jól eldolgozott, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke tagolt, plasztikus borda indításával. 13. Barnás téglaszínű, belül téglaszínű, korong nélkül készített, jól eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, benyomkodással tagolt bordával díszített edény oldaltöredékei. 14. Téglaszínű, korong nélkül készített, kívül-belül eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 15. Téglaszínű, korong nélkül készített kívülbelül jól eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 16. Téglaszínű, kívül-belül eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, korong nélkül készített, vékony falú edény oldaltöredéke. 17. Szürke, belül téglaszínű, korong nélkül készített eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 18. Sárga, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 19. Téglaszínű, szürke foltos, korong nélkül készített, kívül eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 20. Állatcsontok. 84/16. objektum (H20): Hengeres gödör a 98. avar sír alatt. Átm.: 140 cm. m.: cm. Leletek: 1. Szürke, korongolt, sávosan sötétre simított hombár oldaltöredéke. 2. Sötétszürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke ún. ál-rädchenverzierung dísszel. 3. Sötétszürke, korongolt, simított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 4. Sötétszürke, korongolt, simított, világosabb törésű, vékonyabb falú, besimított hullámvonallal díszített edény oldaltöredéke. 5. Sötétszürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 6. Szürke, korongolt, simított hombár oldaltöredéke. 7. Téglaszínű, korongolt edényről lepattant szilánk. 8. Téglaszínű, sárgásfehér engobe-os, korongolt, homokkal és apró mészkő szemcsével soványított, nagyméretű amfora válltöredéke. Ennek az edénynek egy töredéke a 1984/13. objektumból került elő. 9. Az előző edény nyaktöredéke. 10. Drapp, fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú, kihajló peremű edény töredéke (22. kép 5). Pá.: 18 cm. 11. Drapp, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edényperem (22. kép 2). A vállon függőlegesen bevágott, nagyjából vízszintes vonalba rendezett, dinnyemag alakú rovátkákból álló mintasor fut körbe. Pá.: 22,8 cm. 11. Téglaszínű, belül fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, benyomkodásokkal tagolt, kihajló peremű edény töredéke (22. kép 3). P: 10,1 cm. 12. Barnás téglaszínű, fekete foltos, belül szürkésfekete, korong nélkül készített eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, nagyobb méretű, enyhén kihajló peremű fazék 4 db töredéke (16. kép 1). P: 20,6 cm. 13. Fekete, szürke foltos, belül szürkés téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, omlékony, enyhén kihajló peremű edény töredékei (16. kép 2). Pá.: 19,8 cm. 14. Szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú, kör alakú benyomkodásokból álló mintasorral díszített oldalú edény töredéke. 15. Téglaszínű, fekete foltos, belül drapp, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított, benyomkodással tagolt plasztikus bordával díszített oldalú edény töredéke. 16. Téglaszínű, belül szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredékei

12 Téglaszínű, belül szürkésfekete, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 18. Téglaszínű, belül drapp, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 19. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 20. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 21. Szürkés téglaszínű, belül szürkés, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 22. Szürkés, belül szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 23. Fekete, korong nélkül készített, samottal soványított edény oldaltöredéke. 24. Szürkés téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 25. Szürke, fekete foltos, belül szürkés téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 26. Fekete, sárga foltos, belül szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 27. Szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 28. Fekete, belül téglaszínű, korong nélkül készített, samottal soványított, vastagabb falú edény oldaltöredéke. 29. Piszkos téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke(i). Az egyiknek a soványító anyagába egy 2 cm-es samottdarab is került. 30. Téglaszínű, belül fekete, korong nélkül készített, jól eldolgozott felületű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 31. Téglaszínű, fekete foltos, belül szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, nagyobb méretű edény oldaltöredéke. 32. Téglaszínű, belül szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 33. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastagabb falú edény íves oldaltöredéke. 34. Téglaszínű, fekete foltos, belül szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, nagyobb méretű edény oldaltöredékei. 35. Téglaszínű, korong nélkül készített, samottal soványított edény/ek oldaltöredékei. 36. Téglaszínű, belül szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény aljtöredéke (22. kép 1). Fá.: 16,6 cm. 37. Téglaszínű, kopott 2 db kisebb paticstöredék. 38. Állatcsontok. 84/18. objektum (J20): Ovális foltként jelentkező gödör. Átm.: cm, m.: 57 cm. 84/19. objektum (C18): Méhkas alakú gödör maradványa. Átm.: felül 150 cm, alul: 160 cm, m.: a nyeséstől cm. Leletek: 1. Téglaszínű, korongolt kisebb méretű horonnyal tagolt oldalú tál oldaltöredéke (22. kép 6). Kívül-belül festés nyomai látszanak, a horony alatt tűzdelt díszítés fut körbe századi ún. Pompeianische Teller Állatcsontok. 3. Rengeteg csiga. 84/20. objektum (E17): Méhkas alakú gödör. Átm.: felül 115 cm, alul 180 cm, m.: 80 cm. Több helyen foltokban hamu és salak volt benne. Egyik oldalát egy későbbi árok vágta át. A salak elveszett. 84/21. objektum (D16): Enyhén méhkas alakú gödör. Átm.: felül 130 cm, alul: 160 cm, m.: a nyeséstől 70 cm. 84/22. objektum: 24 Leletek: 1. Sötétszürke, korongolt, világosabb törésű, kisebb méretű, vékony falú hombár simított, illetve sávosan simított oldaltöredékei. 2. Világosszürke, korongolt, vastagabb falú hombár oldaltöredékei, az egyik simított, a másik sávosan simított. 3. Szürke, korongolt, keskeny, sávosan simított, vastagabb falú hombár oldaltöredéke. 4. Téglaszínes szürke, korongolt, sávosan simított, kisebb méretű hombár oldaltöredéke. 5. Sötétebb szürke, korongolt, simított, világosabb törésű, vékony falú edény oldaltöredéke. 6. Téglaszínű, korongolt, szürke törésű, szabálytalan, függőleges vonalas besimítással díszített vállú hombár töredéke. Valószínűleg ugyanennek az edénynek a töredéke az 1983/4. objektum 17. számú cserepe. 7. Fehér, korongolt, hullámos felületű, téglaszínű törésű, vékony falú edény (amfora?) egyenes oldaltöredéke. 8. Téglaszínű, peremén belül sávban fekete, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény peremtöredéke (22. kép 4). Pá.: 10 cm. 9. Téglaszínű, belül szürke foltos, korong nélkül készített, samottal soványított edény aljtöredéke, felmenő fal nélkül. Fá.: 10,9 cm. 10. Sötétszürke, belül drapp, korong nélkül készített, jól eldolgozott felületű, kevés samottal soványított, vékony falú edény oldaltöredéke. 11. Barnásszürke, belül fekete foltos szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredékei. 12. Téglaszínű, fekete foltos, belül drapp és szürkésfekete, korong nélkül készített, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredékei. 13. Téglaszínű, fekete foltos, belül szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 14. Téglaszínű, belül drapp, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 15. Szürke, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 16. Szürke, belül téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 17. Szürke, egyenes tapasztásdarab, felületén eldolgozás nyomaival. 18. Sárga, omlékony paticsdarabok. 84/23. objektum (F17): Erősen paticsos betöltésű gödör. Átm.: 150 cm, m.: 68 cm. Leletek: 1. Világosszürke, korongolt, simított, kihajló peremű edény töredéke (22. kép 7). Pá.: 13,4 cm. 2. Világosszürke, középszürkére simított, korongolt, vastag falú hombár(?) oldaltöredéke az alsó harmadból. 3. Téglaszínű, fekete foltos, korongolt, simított, besimított hullámvonallal díszített oldalú edény töredéke. 4. Téglaszínű, korong nélkül készített, kívül-be- 23 Maróti Éva és Ottományi Katalin meghatározását köszönjük. 24 Az objektumról nem készült dokumentáció. 154

13 lül jól eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 5. Állatcsont. 84/24. objektum (F17): Enyhén méhkas alakú gödör, az aljától 10 cm magasan hamus réteget lehetett kibontani. Átm.: 100 cm, m.: 65 cm. A gödör jelentkezési szintje felett cm-re korongolt kerámia került elő, közte egy kis edény is. A betöltésben vasbuca és kohómaradvány került elő. A gödör leletanyaga elkallódott, kivéve az állatcsontokat. 84/a objektum (H20): A 110. avar sír alatt került elő egy gödör. Átm.: 130 cm, m.: 57 cm (10. századi) sír (C19): Betöltésből: Téglaszínű, korongolt, kopott, kisebb méretű edény alj- és oldaltöredékei 25 (22. kép 8). Fá.: 8,8 cm (avar) sír (G16): Betöltésből: Téglaszínű, sárgásfehér engobe-os, korongolt, homokkal és apró mészkő szemcsével soványított, széles, sekélyen horonnyal tagolt edény (amfora?) oldaltöredéke (avar) sír (E16): Betöltésből: Szürke, téglaszínű foltos, durvább kidolgozású, ovális metszetű, középen sekély bemélyítéssel tagolt szalagfül töredéke (avar) sír (F17): Betöltésből: Fekete, belül szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kissé samottal soványított, vékony falú edény aljtöredéke a felmenő fal indításával. Fá.: 9 cm sír (F18): Ovális folttal jelentkező gödör, alja felé szűkült. Átm: cm. Alja É D-i irányban lejtős. A nyugati oldalon É D-i irányban árokszerűen bemélyed. Mélysége itt 75 cm, a sekélyebb, keleti oldalon 45 cm. Az árokszerű rész déli végében, a gödör jelentkezésétől cm mélyen felhúzott lábbal, kifacsarodott felsőtesttel egy bedobott juvenis (17-19 év körüli) nő 26 maradványa feküdt (23. kép 1). A koponya kissé előregurult. Erőszakos halálra utaló nyom a vázon nem látszik (avar) sír (H19 20): Betöltésből: 1. Középszürke, korongolt, simított, kisméretű edény oldaltöredéke. 2. Világos téglaszínű, korongolt, homokkal soványított, behúzott, megvastagodó peremű edény (amfora?) töredéke (23. kép 4). Pá.: kb. 18,2 cm. 3. Világosbarna, belül fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 4. Világosbarna, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény aljtöredéke (23. kép 5). Fá.: 10,4 cm. Szórvány (1984. április): 1. Szürke, korongolt, kopott edény peremtöredéke. 2. Sárgásszürke, korongolt, kopott kihajló peremű edény töredéke. 3. Téglaszínű, korongolt, erősen kopott edény oldaltöredéke. Szórvány (1984. június): Drag. 37. figurális díszű terra sigillata oldaltöredéke (23. kép 2). Közép-galliai gyártmány. 28 Szórvány: A domb DNy-i hajlatában, a gépnyomból összegyűjtött leletek: 1. Szürke, korongolt, simított edény hastöredéke. 2. Barna, fekete foltos, belül világosbarna, a peremen fekete, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény peremtöredéke. 3. Drapposszürke, belül sárgás téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 4. Sárgás téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke sírtól (C15) északkeletre a dombvonulaton hoszszában húzódó 5 7 méter széles, cm mély, néhol hármas tagolású árok került kibontásra leletanyag nélkül. Ezen a részen 5 kerek, illetve téglalap alakú újkori gödröt találtak. Az alábbi szórványos császárkori leletek ezen a részen kerültek elő: 1. Szürke, fekete foltos, belül simított, korongolt, vízszintesen kihajló, elvékonyodó peremű tál töredéke (24. kép 1). Pá.: 22,2 cm. 2. Világosszürke, korongolt, függőlegesen feketére simított edény (korsó?) oldaltöredéke. 3. Téglaszínű, peremén fekete foltos, korong nélkül készített, durva kidolgozású, szürke törésű, samottal soványított, enyhén kihajló peremű edény töredéke (24. kép 4). Pá.: 18,4 cm. 4. Sárga, belül barnás téglaszínű, korong nélkül készített, durva kidolgozású, samottal soványított edény oldaltöredéke. 5. Szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke (avar) sír (J16): Betöltéséből: 1. Szürke, korongolt edény oldaltöredéke (avar) sír (H18): Betöltésből: 1. Szürke, korongolt edény oldaltöredékei. 86/1. objektum (K22): Átm.: 120 cm, m.: 30 cm. Leletek: 1. Szürke, korongolt, simított, vállán két sekély karcolással díszített, erősen kihajló peremű tál töredéke (24. kép 2). Pá.: 22 cm. 2. Szürke, korongolt, simított edény/ek oldaltöredéke(i). Valószínűleg az előző tálhoz tartoznak. 3. Szürke, korongolt, enyhén homokos anyagú, vékony falú kihajló, duzzadt peremű edény töredéke (24. kép 6). Pá.: 13 cm. 4. Téglaszínű, korongolt, erősen kopott edény oldaltöredéke. 5. Szürke, korongolt, simított, edény vágott aljtöredéke (24. kép 5). Fá.: 7,4 cm. 6. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított edény peremtöredéke. Pá.: 10,6 cm. (24. kép 3) 7. Fekete, korong nélkül készített, samottal soványított edény (fedő?) oldaltöredéke. 8. Téglaszínű, korong nélkül készített, belül fekete foltos, fekete szendvicses törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 9. Szürke, belül téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samot- 25 Nem kizárt, hogy újkori edény töredékei. 26 A kor és nem meghatározását Marcsik Antóniának (SzTE Embertani Tanszék) köszönjük. 27 A 3. és 4. nyakcsigolyán sem betegségnek, sem sérülésnek nem látszik nyoma. Ugyanez a helyzet a foramen magnum környékével. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy sajnos az atlasz és az episztrofeusz hiányzik. 28 A meghatározást Horváth Friderikának (MTA RI) köszönjük. 29 A sír környékén nem voltak császárkori telepjelenségek: Itt kell megjegyeznünk, hogy a feltárt területen belül igen nagy felületen nem kerültek elő császárkori objektumok, ugyanakkor az ott feltárt sírok betöltéséből igen sok cserép került elő. 155

14 tal soványított, nagyméretű edény aljtöredéke felmenő fal nélkül. Fá.: több mint 12 cm. 86/2. objektum (K22): Átm.: 110 cm, m.: 36 cm. Leletek: Állatcsont. 86/3. objektum (K22): Enyhén méhkas alakú gödör, betöltése hamus, faszenes és paticsos. Átm.: 130 cm, m.: 50 cm. Leletek: 1. Íves hátú, egyélű, mindkét végén törött vaskés (25. kép 2). H: 5,1 cm. 2. Eredetileg kb. 6 6 cm-es, valószínűleg négyszög alakú, jelenleg 3 3,1 cm-es vaslemez (25. kép 1). Hasonló az 1984/1. gödörből előkerült darabhoz. 3. Szürke, korongolt, kopott, kihajló peremű edény töredéke (25. kép 6). Nyakán mélyen besimított vonalak alatt szabálytalan szélességű, vízszintes, besimított cikkcakkvonal fut körbe, mely alatt sávosan simított. Pá.: 15,6 cm. 4. Szürke, korongolt, simított, kopott, szürke törésű, vízszintesen kihajló, szögletesedő peremű edény töredéke (25. kép 5). Pá.: 10,6 cm. 5. Sötétszürke, korongolt, simított, kissé világosabb törésű, megvastagodó peremű tál töredéke (25. kép 7). Pá.: 18,5 cm. 6. Világosszürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 7. Világosszürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 8. Világosszürke, korongolt, simított, vastagabb falú hombár(?) oldaltöredéke. 9. Sötétszürke, korongolt, simított, gyengén égetett, világos törésű, vastagabb falú hombár(?) oldaltöredéke. 10. Szürkésfekete, korongolt, simított, világosabb törésű, vékony falú edény oldaltöredéke. 11. Sötétszürke korongolt, sávosan simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 12. Sötétszürke, korongolt, simított, kopott, enyhén homokos anyagú, vastag falú hombár oldaltöredéke. 13. Téglaszínű, sárgásfehér engobe-os, korongolt, homokkal és mészkő szemcsével soványított amfora egyenes oldaltöredéke. 14. Téglaszínű, sárgásfehér engobe-os, belül fekete foltos, korongolt, homokkal és mészkő szemcsével soványított, nagyobb méretű amfora nyaktöredéke. 15. Téglaszínű, sárgásfehér engobe-os, korongolt, homokkal és mészkő szemcsével soványított amfora oldaltöredéke. 16. Szürkés téglaszínű, korongolt, szürke törésű, sávos simítás között besimított hullámvonallal díszített, vastagabb falú hombár oldaltöredéke (25. kép 8). 17. Sötétszürke, korongolt, simított, vastag falú hombár oldaltöredéke. 18. Világosszürke, korongolt, sötétre simított, kisebb méretű hombár(?) oldaltöredéke. 19. Szürke, korongolt, simított, kisebb méretű edény oldaltöredéke. 20. Szürkésfekete, korongolt, simított, vastagabb falú hombár(?) oldaltöredéke. 21. Téglaszínű, korongolt, enyhén homokos anyagú, vékony falú hombár oldaltöredékei. 22. Fekete, korongolt, kívül-belül simított, kopott, gyengén kiégetett, barna törésű edény oldaltöredéke. 23. Fekete, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított lapos tál töredéke (25. kép 9). Pá.: 24,6 cm, ma.: 5 cm, Fá.: 16,2 cm. 24. Fekete, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított, vékony falú kissé kihajló peremű edény töredéke (25. kép 4). Vállán ráfröccsentett kisebb, kúpos dísz (bütyök?) látszik. Pá.: nem szerkeszthető ki. 25. Téglaszínű, a peremen belül koromcsíkos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított fedő peremtöredéke (25. kép 10). Pá.: 28,6 cm. 26. Fekete, barna foltos, korong nélkül készített, samottal soványított, kisméretű fedő peremtöredéke (25. kép 3). Pá.: 12,2 cm. 27. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, nagyobb méretű, vastag falú edény oldaltöredéke az alsó harmadból. 28. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 29. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított, sekélyen fésült hullámvonalköteggel díszített oldalú edény töredéke. 30. Barnás téglaszínű, belül szürke, korong nélkül készített, jól eldolgozott felületű, benyomkodásokkal tagolt, plasztikus bordával díszített oldalú edény töredéke. 31. Szürke, belül fekete foltos, téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. Belül a szerszámmal való eldolgozás nyomai függőleges, mély barázdákként látszanak. 32. Sárga, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, szürke törésű, kissé samottal soványított, vékony falú edény oldaltöredéke. 33. Téglaszínű, korong nélkül készített, kopott, szürke törésű, samottal soványított, omlékony anyagú edény oldaltöredéke. 34. Szürke, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 35. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 36. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 37. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, fekete törésű edény oldaltöredéke. 38. Fekete, belül téglaszínű foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, nagyobb méretű edény nyaktöredéke. 39. Sárga, belül szürke, korong nélkül készített, mindkét oldalon eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 40. Barna, belül téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 41. Barna, korong nélkül készített, kívül-belül jól eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 42. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 43. Téglaszínű, korong nélkül készített, szürkésfekete törésű, samottal soványított, vastag falú, miniatűr edény oldaltöredéke. 44. Szürke, fekete és barnás foltos, korong nélkül készített, samottal soványított edény oldaltöredéke. Belül a szerszámmal való eldolgozás erőteljes nyomai, sekélyen benyomott vonalkötegekként látszanak. 45. Téglaszínű, korong nélkül készített, samottal soványított edény oldaltöredéke. 46. Szürkés téglaszínű, korong nélkül készített, jól eldolgozott felületű, szendvicses törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 47. Szürke, belül téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastagabb falú, kisebb méretű edény aljtöredéke felmenő fal nélkül. 48. Téglaszínűre égett, szabálytalan alakú kisebb paticsrögök. 49. Barna-zöld, szivacsosra égett kisebb agyagsalakok. 50. Állatcsontok. 86/4. objektum (K21): Átm.: 130 cm, m.: 70 cm. Leletek: 1. Szürke színű, korongolt amfora (19. kép 1 2). Pereme és hasa vízszintesen, nyaka melyen borda fut 156

15 körbe függőlegesen simított. A vállon, a fül alsó csatlakozásnak magasságában, vízszintes sávban besimított hálóminta díszíti. Pá.: 18,7 cm, m.: 90,4 cm, fá.: 11,6 cm. 2. Fekete, korongolt, erősen kopott, vékony falú, vízszintesen kihajló peremű edény töredéke (24. kép 7). Pá.: 18,7 cm. 3. Drapposszürke, korongolt, sávosan simított, vékony falú, besimított vízszintes cikkcakkvonallal díszített oldalú edény töredéke. 4. Világosszürke, korongolt, simított, kisebb méretű hombár(?) oldaltöredéke. 5. Világosszürke, korongolt, sávosan simított, kisebb méretű hombár oldaltöredéke. 6. Sötétszürke, korongolt, sávosan simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 7. Sötétszürke, korongolt, simított kisebb méretű hombár(?) oldaltöredéke. 8. Középszürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 9. Téglaszínű, korongolt, sávosan simított, vastagabb falú hombár oldaltöredéke. 10. Téglaszínű, korongolt, sávosan szürkés téglaszínűre simított, vastagabb falú hombár oldaltöredéke. 11. Téglaszínű, korongolt, simított, vastagabb falú hombár oldaltöredéke. 12. Világos téglaszínű, korongolt, vékonyabb falú, két sekély horonnyal tagolt oldalú edény töredéke. 13. Világos téglaszínű, korongolt, belül erősen kopott, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 14. Drapp, belül fekete, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 15. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, enyhén kihajló peremű edény töredéke (24. kép 8). Pá.: 19,1 cm. 16. Téglaszínű, korong nélkül készített, szürke törésű, samottal erősen soványított, omlékony anyagú edény oldaltöredékei. Kívül a szerszámmal eldolgozás nyomai sekély vonalkötegekként látszanak. 17. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke. 18. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 19. Világosszürke, korongolt, simított, sötétszürke törésű edényoldalból faragott átfúratlan korong. Átm.: 3 3,5 cm. 20. Téglaszínű, 4,5 cm vastag, lapos tégla. Széle körben letöredezett. Mérete: 11,5 13cm. 21. Szürkészöld, nagyobb méretű, szivacsosra égett agyagsalak és hasonló sok kisebb töredéke. 22. Téglaszínűre égett kisebb agyagtapasztás darabok, az egyiken áglenyomat látszik. 23. Téglaszínű, fekete foltos, kopott, szabálytalan alakú kisebb agyagrög. 24. Állatcsontok. 86/5. objektum (K21): Kerek foltként jelentkező gödör: Átm 105 cm, m.: 37 cm. Leletek: 1. Téglalap átmetszetű, ellaposodó és kiszélesedő végű bronz karperec harmada (26. kép 1). A középvonalon poncolt pontsor fut a kiszélesedő részig, amelyet 3 pont-kör poncolás, köztük beszúrt pontok díszítenek, szélein tremolírozott. Sz.: 1 cm. 2. Drapp, korongolt, kissé homokos anyagú, érdes tapintású, kihajló, duzzadt peremű edény töredéke (26. kép 2). Pá.: 13,4 cm. 3. Sárgásdrapp, fekete foltos, korongolt kívül-belül simított, enyhén kihajló, kifelé megvastagodó peremű tál töredéke (26. kép 4). Pá.: 22,8 cm. 4. Szürke, korongolt, kívül-belül sötétebbre simított, kissé töredezett felületű, vékony falú edény oldaltöredéke. 5. Szürke, korongolt, kívül sötétebbre simított, kissé töredezett felületű edény oldaltöredéke. 6. Szürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 7. Világosszürke, korongolt, kívül kissé sötétebbre simított edény oldaltöredéke. 8. Téglaszínű, korongolt, kívül-belül simított, kisebb edény oldaltöredéke. 9. Téglaszínű, korongolt, sávosan simított hombár oldaltöredéke. 10. Szürkésfekete, korongolt, kopott, drapp törésű, csillámos anyagú edény oldaltöredéke az alj indításával. Fá.: nem szerkeszthető ki. 11. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított fedő peremtöredéke (26. kép 3). Pá.: 12,9 cm. 12. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított edény (fedő?) peremtöredéke. Pá.: nem szerkeszthető ki. 13. Fekete, belső felületén szürke, korong nélkül készített, téglaszínű törésű, samottal soványított, bevagdalással tagolt, plasztikus bordával díszített oldalú edény töredéke. 14. Sárga, fekete törésű, erősen pelyvás agyagrög, talán nehezék töredéke(?). 15. Állatcsontok (avar) sír (J18): Betöltésből: Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú edény oldaltöredéke (11. századi) sír (B13): Betöltésből: 1. Téglaszínű, fekete foltos, peremen belül sávban fekete, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, enyhén kihajló peremű edény töredéke (27. kép 1). Pá.: 12,4 cm (avar) sír (B13): A sír mellett, megfigyelhető objektum nélkül talált császárkori leletek: 1. Szürke, korongolt, vékony falú, kisméretű, ívesen kihajló peremű korsó has töredéke (26. kép 5) és egy kisebb másik töredéke. Pá.: 10,2 cm. 2. Középszürke, korongolt, enyhén homokos anyagú, kisebb méretű edény has töredéke. Átm.: 14,8 cm. 3. Az előző edény peremtöredéke (26. kép 6) a belőle induló szalagfül csonkjával. Pá.: 8,8 cm. 4. Az előző korsó oldaltöredéke. Szórvány: A kiszedett bánya helyére visszatolt földből összegyűjtött leletek: 1. Barna foltos szürke, belül téglaszínű, korongolt, sávosan simított hombár oldal töredéke. 2. Szürke, barna foltos, korongolt, simított, vékonyabb falú, valószínűleg kisméretű hombár egyenes oldaltöredéke. 3. Szürke, korongolt, kopott, vékony falú edény oldaltöredéke. 4. Sötétszürke, korongolt, simított, kopott, vastagabb falú hombár oldaltöredéke. 5. Téglaszínű, korongolt, kívülbelül simított nagyobb méretű edény oldaltöredéke. 6. Téglaszínű, korongolt, hullámos felületű, kemény, csengő hangúra égett edény oldaltöredéke. 7. Téglaszínű, korongolt, simított hombár oldaltöredéke. 8. Téglaszínű, korongolt, kemény, csengő hangúra égett, vékony falú edény oldaltöredéke. 9. Téglaszínű, korongolt, simított edény külsejéről lepattant szilánk. 10. Téglaszínű, belül fekete, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vastag falú, elvékonyodó, enyhén kihajló peremű edény töredéke (30. kép 5). Pá.: nem szerkeszthető ki Állatcsontok. 87/1. ház (L21/22): cm-es, lekerekített sarkú, téglalap alakú objektum, szabálytalanul elhelyezkedő kisebb átmérőjű sekély cölöp- és karólyukakkal. 30 Ez a töredék bronzkori. 157

16 87/1. objektum (K21): Leletek: Állatcsontok. 87/2. objektum (L20): Leletek: Állatcsontok. 87/3. objektum (L21): Leletek: Állatcsontok. 87/23. objektum (D12): Leletek: 1. Középszürke, korongolt, simított, vékony falú hombár oldaltöredéke. Egy helyen az égetésnél kissé megnyomódott. 2. Világosszürke, korongolt, simított, vastagabb falú hombár oldaltöredéke. 3. Középszürke, korongolt, sávosan simított edény oldaltöredéke. 4. Középszürke, korongolt, belül koromfoltos, kopott edény oldaltöredéke. 5. Középszürke, korongolt, sötétre simított edény oldaltöredéke. 6. Középszürke, korongolt, simított, vékony falú edény oldaltöredéke. 7. Középszürke, korongolt, sötétre simított edény oldaltöredéke. 8. Barna, egy helyen fekete foltos, belül drapposbarna, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 9. Téglaszínű, korong nélkül készített, samottal erősen soványított, omlékony anyagú edény aljtöredéke (26. kép 8). Fá.: 11,5 cm. 10. Fekete, sárga foltos, belül barna, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított, aszimmetrikus edény aljtöredéke (26. kép 7). Fá.: 8,4 cm (avar) sír (L24): Betöltésből: Szürkésfekete, alján és belül sárga, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, vágott aljú edény töredéke felmenő fallal. Fá.: 10,2 cm (avar) sír (J14): Betöltésből: 1. Téglaszínű, kívül fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 2. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 3. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított, kisebb méretű edény oldaltöredéke. Szórvány (1987. június), a humuszban talált lelet: 1. Zöldesbarna kova magkő két oldalán fehér kéreggel. 88/1. objektum (E11): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 65 cm, m.: 28 cm. Leletek: Állatcsontok. 88/2. objektum (F12): Méhkas alakú gödör. Átm.: felül: 105 cm, alul: 166 cm, m.: 65 cm. Leletek: 1. Világosszürke, korongolt, simított, ívesen kihajló, profilált peremű, mely alatt bordával tagolt nyakú hombár töredékei (28. kép 3). Pá.: 15,8 cm. 2. Sötétszürke, korongolt, sávosan simított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 3. Téglaszínű, korongolt korsó töredéke lapos-ovális fülcsonkkal, kívül vörös festés nyomaival. 4. Téglaszínű, korongolt, szürke törésű, gyenge kivitelű, alacsony talpgyűrűs edény töredéke (28. kép 1). Fá.: 10,8 cm. 5. Barna, belül téglaszínű, peremén sávban fekete, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított, benyomkodással tagolt, enyhén kihajló peremű fazék töredéke (28. kép 5). Pá.: 19,5 cm. 6. Drapposszürke, sárga foltos, belül barna, téglaszínű foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. Valószínűleg az előző edényhez tartozott. 7. Barna, téglaszínű foltos, belül téglaszínű, a peremen koromsávos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított enyhén kihajló, vágott peremű edény töredékei (28. kép 4). Pá.: 17 cm. 8. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított edény oldaltöredéke. Valószínűleg az előző edényhez tartozott. 9. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, omlékony anyagú edény aljtöredéke. Fá.: nem szerkeszthető ki. 10. Szürke, belül téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított edény oldaltöredékei. 11. Sárgásdrapp, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 12. Szürkés téglaszínű, belül téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 13. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 14. Egy zacskónyi szabálytalan alakú agyagsalak. 15. Állatcsont. 88/3. objektum (D11): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 165 cm, m.: 263 cm. Leletek: Állatcsont. 88/5. objektum (E11): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 130 cm, m.: 56 cm. Leletek: Állatcsontok. 88/6. objektum (E11): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 82 cm, m.: 28 cm. Leletek: Állatcsontok. 88/8. objektum (E12): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 125 cm, m.: 48 cm. Leletek: Állatcsontok. 88/9. objektum (E12): Enyhén ovális gödör. Átm.: cm, m.: 67 cm. Leletek: 1. Világosszürke, korongolt, simított edény oldaltöredéke. 2. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított, nagyobb méretű, aszimmetrikus fazék töredéke, a vállán két? helyen eredetileg valószínűleg négy helyen szimmetrikusan elhelyezett? kisebb, plasztikus, kúpos dudorka díszíti. Pá.: 17,2 cm, m.: 32 cm, fá.: 11,5 cm. 3. Állatcsontok objektum (F11): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 170 cm, m.: 68 cm objektum (F11): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 83 cm, m.: 43 cm objektum (F12): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 115 cm, m.: 70 cm (császárkori) sír (A12): Betöltésből: db jellegtelen kerámiatöredék. Szórvány leletek: 1. Szürke, téglaszínű foltos, belül téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal erősen soványított, omlékony anyagú, nagyméretű, vastag falú, kerek benyomkodásokkal tagolt peremű fazék (16. kép 3; 19. kép 4). Pá.: 24,2 cm, ma.: 40,1 cm, fá.: 13 cm. 2. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított kisebb méretű fazék (16. kép 4; 19. kép 3). Pá.: 15,1 cm, ma.: 19,5 cm, fá.: 10,5 cm. 4. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 88/1. körárok (E/F4-5): A sírt kerítő árokban egy csomóban talált leletek 31 : 1. Téglaszínű, szürke foltos, belül 31 Nem kizárt, hogy a temető anyagához tartozik. A sírokat kerítő árkokban gyakran lehet leleteket találni, melyek valószínűleg valamiféle rítus részeként kerültek oda (KULCSÁR 1998, 39). 158

17 téglaszínű-szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, samottal soványított, enyhén kihajló peremű, profilált aljú fazék kb. fele. Pá.: 14,9 cm, m.: kb. 28 cm, fá.: kb. 9,5 cm. 2. Téglaszínű, belül szürke, lassú korongon vagy korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított anyagú edény oldaltöredéke. 3. Állatcsontok. 89/1. objektum (K11): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 83 cm, m.: 38 cm. 90/1 objektum (F9 10): A 651. (11. századi) sír alatt kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 168 cm, m.: 39 cm. Leletek: 1. Világosszürke, kívül-belül simított, szürke törésű, korongolt edény oldaltöredéke. 2. Középszürke, simított, sötét törésű, korongolt edény oldaltöredéke. 3. Szürke, simított, korongolt, belül kormos edény oldaltöredéke. 4. Világosszürke külső-belső felületű, sötétebb törésű, kívül simított, korongolt edény oldaltöredéke. 5. Középszürke, sötétebb törésű, korongolt edény oldaltöredéke. 6. Téglaszínű, vörös bevonatos, korongolt, kívül-belül fekete foltos, jól eldolgozott felületű, 2. századi ún. Pompeianische Teller másodlagosan égett töredéke Szürke, korongolt edény oldaltöredék rajta sekélyen bekarcolt X alakú minta. 8. Fekete, szürke foltos, kevés samottal soványított, korong nélkül készített edény oldaltöredéke. 9. Kívül-belül eldolgozott felületű, téglaszínű, fekete foltos, fekete törésű, samottal soványított fazék vágott alja. Fá.: 10,6 cm. 90/2. objektum (E10): A gödör délkelti felét egy régi bányagödör vágta. Leletek: Állatcsont (avar) sír (L10): Betöltésből: Világosszürke, korongolt, kívül sötétre simított, kopott, enyhén homokos anyagú, érdes tapintású, duzzadt peremű tál töredéke (5. kép 3). Pá.: 23,1 cm. 91/1. objektum (L22): Méhkas alakú gödör, amelynek betöltése felül egynemű szürkésfekete, alul az alsó 10 cm vastagságban fekete, sárga pöttyökkel tarkított. A leletek a szürke rétegből kerültek elő. Átm.: felül 140 cm, alul 170 cm, m.: a felszíntől a nyesési szint 70 cm, a nyeséstől a gödör alja 70 cm. Leletek: 1. Világosszürke, kívül sötétebbre simított, belül simított, korongolt, élesen kihajló peremű tál töredéke (15. kép 5). Pá.: 20,8 cm. 2. Világosszürke, sötétebbre simított, korongolt, kisebb méretű hombár oldaltöredéke. 3. Sötétszürke, korongolt, simított, vékony falú kisméretű edény oldaltöredéke. 4. Sötétszürke, korongolt, vékony falú edény oldaltöredéke. Sávos simítások közt besimított szabálytalan, vízszintes hullámvonal fut körbe, mely alatt sekély hornyolás látszik. 5. Téglaszínű, belül szürke, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 6. Drapp, korong nélkül készített, belül töredezett felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. Kívül sekélyen karcolt hullámvonal indításával. 7. Drapp, belül téglaszínű, korong nélkül készített, töredezett, eldolgozott felületű, fekete törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 8. Téglaszínű, belül barna, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 9. Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, eldolgozott felületű, kevés samottal soványított edény apró oldaltöredékei. 10. Állatcsontok. 91/2. objektum (L22): Enyhén méhkas alakú gödör. Átm.: 160 cm, m.: 60 cm. Leletek: 1. Világosszürke, sötétre simított, korongolt hombár oldaltöredéke. 2. Drapposszürke, kívül barnásszürke, korongolt, simított edény aljtöredéke a felmenő fal nélkül. 3. Téglaszínű, fekete foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal erősen soványított fedő peremtöredéke (29. kép 1). Pá.: 5,3 cm. 4. Téglaszínű, barna foltos, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal erősen soványított, omlékony anyagú edény aljtöredéke (29. kép 2). Fá.: kb. 13 cm db vörösre égett, omlékony anyagú, kisebb agyagrög. 91/3. objektum (N24): Enyhén méhkas alakú gödör. Átm.: 130 cm, m.: a nyesési szint 60 cm, innen a gödör alja 35 cm. Leletek: 1. Sötétszürke, korongolt, kívül-belül simított, erősen kihajló peremű tál töredéke (15. kép 6). Pá.: 24,2 cm. 2. Sötétszürke, korongolt, simított hombár vagy gömbtestű edény oldaltöredéke. 3. Állatcsontok. 91/4. objektum (M20): Átm.: 80 cm, m.: a nyesési szint 85 cm, innen a gödör alja 12 cm. 91/5. objektum (M20): Átm.: 97 cm, m.: a nyesési szint 85 cm, innen a gödör alja 25 cm. Leletek: 1. Téglaszínű, fekete foltos, omlékony anyagú 2 db szabálytalan alakú agyagrög. 2. Agyagsalakok. 3. Állatcsontok. 91/6. objektum (M24): Enyhén méhkas alakú gödör. Átm.: 160 cm, m.: a nyesési szint 60 cm, innen a gödör alja 30 cm. Leletek: 1. Szürke, korongolt, simított, vékonyabb falú edény oldaltöredéke. 2. Szürke, korong nélkül készített, kevés samottal soványított, kihajló peremű edény töredéke (29. kép 3). Pá.: 11,4 cm. 3. Szürke, szivacsosra égett, kisebb kerámiasalak darabok. 4. Vasbuca(?) 3 db kisebb töredéke. 5. Állatcsontok. 91/7. objektum (M23): Átm.: 130 cm, m.: a nyesési szint 60 cm, innen a gödör alja 20 cm. Leletek: 1. Barnás téglaszínű, korong nélkül készített, samottal soványított, omlékony anyagú, nagyobb méretű, kihajló peremű fazék töredéke (29. kép 4). Kívül-belül az eldolgozásnál használt szerszám nyomai látszanak. Pá.: 22,4 cm. 2. Téglaszínű, korong nélkül készített, szürke törésű, samottal soványított, omlékony anyagú, ferde bevagdalásokkal tagolt, plasztikus bordával díszített edény válltöredéke (29. kép 5). Az előző töredékhez hasonló felületkezelésű. 3. Téglaszínű, korong nélkül készített, szürke törésű, samottal soványított, omlékony anyagú edény oldaltöredéke. Felületkezelése az előzőekhez hasonló. 4. Téglaszínű, korong nélkül készített, eldolgozott felületű, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 5. Téglaszínű, korong nélkül készített, kopott, szürke törésű, kevés samottal soványított edény oldaltöredéke. 6. Állatcsontok (szarmata) sír (D7): Betöltésből: Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. Felülete kívül egyenetlen, valószínűleg borda díszítette. 32 Maróti Éva és Ottományi Katalin meghatározását köszönjük. 159

18 828. (szarmata) sír (B6): Betöltésből: Téglaszínű, korong nélkül készített, szürke törésű, durva kidolgozású, egyenetlen felületű, vastag falú edény oldaltöredéke (szarmata) sír (E5): Betöltésből: 1. Szürke, korongolt edény oldaltöredéke. 2. Szürke, korongolt edény aljtöredéke a felmenő fal nélkül (szarmata) sír (E/F3): Betöltésből: 1. Szürke, korongolt edény oldaltöredéke. 2. Szürke, korongolt edény aljtöredéke a felmenő fal nélkül (szarmata) sír (E2): Betöltésből: Téglaszínű, korong nélkül készített, fekete törésű, samottal soványított edény oldaltöredéke. 96/1. objektum (E2): Kerek foltként jelentkező gödör. Átm.: 120 cm, m.: 29 cm. Leletek: Állatcsontok. Szórvány: Szürke, korongolt, sávosan simított kisebb méretű hombár oldaltöredékei. 2. Sötétszürke, korongolt, puha anyagú, vékony falú edény töredékei. Szórvány: Téglaszínű, belül szürkésfekete, korong nélkül készített, samottal erősen soványított, omlékony anyagú kihajló, profilált peremű, vágott aljú fazék töredékei (29. kép 7 8). Pá.: 14 cm, fá.: 9,8 cm. Szórvány: 1. Szürke, korongolt, nagyméretű, besimított árkádokkal díszített vállú, tagolt peremű tál töredéke (27. kép 6). Pá.: 28,6 cm. 2. Szürke, korongolt, kopott, vékony falú edény oldaltöredéke. 3. Szürke, korongolt, simított, tagolt oldalú, profilált aljú, meredek falú tál töredéke (30. kép 7). Fá.: 7,6 cm. Szórvány: 1. Szürke, korongolt, simított, vízszintesen kihajló, elvékonyodó, profilált peremű edény töredéke (30. kép 2). Pá.: 9,6 cm. 2. Barnásszürke, korongolt, simított, horonnyal tagolt, egyenes peremű edény töredéke (30. kép 3). Pá.: 10,9 cm. 3. Szürke, korongolt, simított, ívesen kihajló peremű edény töredéke (30. kép 4). Pá.: 12,5 cm. 4. Szürke, korongolt, simított, kopott, kissé behúzott peremű edény töredéke (30. kép 5). Pá.: 13,5 cm. 5. Szürke, korongolt, simított ívesen kihajló, megvastagodó peremű edény töredéke (30. kép 6). Pá.: 15,5 cm. Szórvány a bánya helyéről: Téglaszínű, korong nélkül készített, samottal soványított, enyhén kihajló peremű fazék töredéke (30. kép 6). Pá.: nem kiszerkeszthető. 34 A TELEPÜLÉSRÉSZLET ÉRTÉKELÉSE A településhez tartozó objektumok a dombvonulat gerincén és északnyugati oldalán kerültek elő. Nem beszélhetünk a lelőhely teljes kutatottságáról, mivel a homokbányászás kezdetén annak északkeleti és délnyugati végét megsemmisítették. Fontos eredményként könyvelhető el viszont, hogy két szélét nagy valószínűséggel sikerült a feltárással lehatárolni: délkeleti széle a domb gerincén húzódott, míg északnyugaton a dombvonulat alja jelöli ki a természetes határt. A falu a környék több más településéhez hasonlóan 35 ármentes, de víz közeli helyre települt. A felszín pusztulása miatt a telep szerkezetével kapcsolatban két elképzelés vázolható. Ha a térképre pillantunk, szembeötlő, hogy az objektumok három, egymástól viszonylag markánsan elkülönülő csoportot alkotnak. A leletanyag elemzése során a különböző gödrökből előkerülő, egyazon edényhez tartozó töredékek alapján kiderült, hogy a feltárás középső sávjának északi részén fekvő csoporthoz tartoztak a tőle D DK-re található, látszólag szórtan elhelyezkedő objektumok is (a 88/21. számú gödörrel bezárólag). A feltárt épületek elhelyezkedése, valamint a leletanyag jellege és mennyisége alapján lehetett ez a középső sáv a hajdani falu centruma. A keleti és a nyugati csoport gödreinek többsége üres volt. A római áruk minimális mennyisége származik csak innen. 36 A felszín pusztítása miatt azonban a falu központi elrendezésére vonatkozó elképzelésünk nem egyértelmű. Nem zárhatjuk ki ugyanis, hogy lehettek sekélyebben földbe mélyített vagy földfelszíni házak is. Az ásatás során tűnt föl az a jelenség, hogy azon a részen, ahol nem voltak császárkori objektumok, a sírok betöltéséből igen sok szarmata cserép került elő. Ugyanakkor ott, ahol gödröket bontottunk ki, a sírok betöltésébe nem nagyon kerültek bele a korábbi település leletei. Ez alapján gondolhatunk arra, hogy felszíni házak állhattak a faluban, de nem a gödrök közelében, hanem azoktól távolabb. A házaknál eldobált cserepek kerültek a szarmata, valamint az avar sírokba, míg a gödrök közelében előforduló sírokból nem kerültek elő cserepek. Ebben az esetben a település nem centrális elrendezésű volt, és objektumai szórtan helyezkedtek el. 33 Az egyes szórványok közelebbi előfordulási helyét nem ismerjük, de a külön csomagolt tételeket külön-külön írjuk le. 34 A töredék valószínűleg bronzkori. 35 A szarmata települések egymást érve követik a Kurca magaspartját, a Kórógy mentét, a Kontra-tó hajdani partjait és az Oromdűlő magaslatát (VÖRÖS 2000, 28). 36 Szarmata településeken gyakran meg lehet figyelni objektumcsoportokat, de azok általában házak köré rendeződnek (VÖRÖS 1998, 56). 160

19 Az objektumok A császárkori telep tanulmányozásakor 81 objektumot vettünk figyelembe, melyekről több-kevesebb információval rendelkezünk. Közülük 44 határozható meg a benne talált leletanyag alapján 37 biztosan erre az időszakra és további 3 esetben (a 84/20. és a 84/21. objektum méhkasos formája, a 155. sír pedig a benne előkerült csontváz alapján) valószínűsíthető ugyanez. A gödrök közül a 80/2., a 81/23. és a 81/49. objektum mérete, elhelyezkedése és tájolása alapján lehet kirabolt császárkori sír maradványa is. A gödrök közül 13 méhkas alakú, ugyancsak 13 kör alaprajzú. Ez utóbbiak közül alja felé szűkülő volt 3, hengeres 3 és a további 7 esetben közelebbi információnk nincsen. A 7 szögletes (alapvetően téglalap alakú) objektum közül mérete, illetve formája alapján épület maradványaként meghatározott 4 volt (83/1. ház, 83/2. ház, 84/3. ház és 87/1. ház). A gödrök ilyen megoszlása alapvetően nem tér el a császárkori telepeken általánosan megszokottól. A méhkas alakú gödrök között vannak erősebben és alig-alig bővülő formájúak. A 84/6. objektumban tapasztás volt megfigyelhető, amelyet megújítottak. A gödrök agyagos kitapasztása nem egyedülálló jelenség az alföldi császárkori telepeken (VADAY VÖ- RÖS 1980, 122; NEPPER 1985, 225; KULCSÁR VÖRÖS 1989, stb.). Az objektumok egy része gabona-, illetve terménytároló lehetett. Vaday Andrea a kunszentmártoni település értékelése során figyelte meg, hogy az egyik gödörbe tállal lefedett hombárokat állítottak. A hombárokkal kapcsolatban ebből kiindulva feltételezhette, hogy kissé földbe ásva használták a darabokat, mivel méretükhöz képest keskeny talprészük miatt meglehetősen instabilak voltak (VADAY VÖRÖS 1980, 122; VADAY 1989, 138). Így állíthatták bele a szegvári 86/4. gödörbe is a csaknem teljesen ép amforát. Minthogy valamennyi töredéke innen származik, feltehetőleg itt tört össze, s aligha hulladékként került az edény az objektumba. Ami az épületeket illeti, közülük egyértelműen lakóházként értékelhető a 84/3. jelű. Jellemzője az egyik hosszanti falból kiugró épített kemence, melynek tapasztása alatt cserépréteg biztosította az egyenletesebb hőelosztást (13. kép 1 2). Az épület a maga 11,2 m 2 -es gödrével megfelel az alföldi barbarikumban általánosan megfigyeltnek (VÖRÖS 1998, 59), kemencéjének elhelyezése ugyan szokatlan, de nem egyedülálló. Hasonló megoldást figyelhettünk meg az ásató által a 3 4. századra, újabban a 4. század végére 5. század elejére keltezett tiszaeszlári telepen, valamint az 5. századi tiszavasvári lelőhelyen (KOVALOVSZKI 1980, 18 20, rajz; ISTVÁNOVITS 1999, , 182). Ugyanez a típus a germán szarmata terület határán is előfordult a 3 4. században használt településen (Vác- Csörögi-rét). 38 A szegvári ház esetében abból, hogy a kemencéjének sütőfelületébe tapasztott cserépréteg csak enyhén égett át, valamint, hogy padló nem volt érzékelhető, arra következtethetünk, hogy a házat nem használhatták túlságosan hosszú ideig. Az alföldi császárkori falvakban a kemencés ház viszonylag ritka volt, előfordulására álljon itt néhány példa: Újhartyánból a 2. század végére 3. század elejére, Kecskemét-Belsőnyírről a 4. századra, Tiszaeszlár-Bashalomról és Tiszavasvári-Városföldje, Jegyző-tagból a 4. század végére 5. század elejére keltezhető lelőhelyről ismerjük (VADAY SZE- KERES 2001, ; GALLINA 2000, 35 36, 3. kép 3 4; KOVALOVSZKI 1980, 18 20, rajz; ISTVÁNOVITS 1999, Fig ). 39 A 84/3. ház tartószerkezetéről közelebbit nem tudunk: sem a gödrében, sem környékén cölöplyuk nem került elő. Az alföldi császárkori házak esetében a tetőt tartó oszlopok nyomainak hiánya nem egyedi jelenség (ilyen volt pl. a biharkeresztesi telepeken: NEPPER 1984, 17; NEPPER 1985, 160; a rákoscsabai lelőhelyen: PETŐ 1991, 237; a gyomai 133. lelőhelyen: VADAY 1996, stb.). Az oszlopnyomok hiányát az eddigi vélemények szerint vagy a talajviszonyokkal hozhatjuk összefüggésbe, vagy a ház szerkezetével. A kérdés tisztázása behatóbb vizsgálatot igényel. A szegvári ház esetében a következőket állapíthatjuk meg: adatai alapján félig földbe ásott lehetett, ti. az alja mindössze 30 cm mélyen jelentkezett. Ez persze adódhatna a felszín kopásából is, ebben az esetben azonban a kemence szintje segít meghatározni az eredeti mélységet. A kemence ugyan csak pár cmnyit mélyedt a talajba, azonban hozzá kalkulálva a boltozatát is, megállapíthatjuk, hogy az objektum eredetileg sem lehetett cm-nél mélyebb. Ez 37 Ez alapján meg kell itt állapítanunk, hogy meglehetősen sok a leletanyag nélküli gödör, az objektumoknak csak alig valamivel több mint feléből került elő császárkori leletanyag. 38 Kulcsár Valéria ásatása. Szíves szóbeli közlését köszönjük! 39 De említhetjük az egyelőre csak előzetes közlésből ismert, s így kérdéses korú mezőkeresztesi házat is (WOLF SIMONYI 1995, 9). 161

20 azt jelenti, hogy felmenő fallal a ház rekonstrukciójánál mindenképpen számolnunk kell. Ezt egyébként is logikussá teszi az a tény, hogy a kemence kiugrik a kibontott objektum falából, s így nem is lehetett volna másként befedni az épületet. A kemence 90 cm-es átmérőjét figyelembe véve a ház fala a földbe mélyített részhez képest legalábbis az északnyugati, kemence felőli oldalon legalább 120 cm távolságra lehetett. Így kialakíthattak egy padkát a kemence mellett (is), amely nyilván alvóhelyül szolgált. Maga a ház pedig korántsem volt olyan kicsi, mint amekkora a kibontott beásás. Ha a másik három oldalon átlagosan mindössze 50 cm-es padkára gondolunk, az alapterülete akkor is legalább 22,5 m 2 volt. A kemence mögötti szélesebb padka alapján pedig ennél még nagyobb helyiséggel számolhatunk. A fenti elképzelés alapján valamiféle tartószerkezetnek mindenképpen kellett lennie. Azt viszont a kemence teljes boltozatának hiányából érzékeljük ahogyan az előbb már utaltunk rá, hogy az eredeti felszínhez képest legalább cm-nyit kopott a domb ezen a részen. A cölöpöket pedig ennél mélyebbre nem volt szükséges leásni. 40 A többi épületmaradványnak eredetileg valószínűleg nem lehetett lakóépület funkciója. Ezeket jóval sekélyebben ásták a földbe. A 87/1. (27. kép 2, 4) építményt jóval sekélyebben ásták a földbe. Letaposott, illetve letapasztott padlót itt sem sikerült megfigyelni, de ennek alján több cölöp- és karólyuk is előkerült. A tetőszerkezet meghatározásának szempontjából, az objektum körülbelüli középvonalában elhelyezkedő, a többitől jóval mélyebb cölöplyuk érdemel figyelmet, amelynek segítségével sátortetős megoldást valószínűsíthetünk. A kisebb, fal melletti, páros cölöplyukak a tetőzet stabilitását növelő koszorúfák vagy a későbbi, aládúcolásra szolgáló vékonyabb oszlopok nyomaiként értelmezhetőek (PÁRDUCZ 1949, 87). A kisebb, sekély, lekerekített sarkú négyzet alakú gödör és a többi karólyuk funkcióját illetően nem akarunk találgatásokba bocsátkozni, de az mindenképpen megemlítendő, hogy ez utóbbiak talán nem azonos időben voltak használatban. A fal szerkezetére ebben az esetben sem találtunk bizonyítékot. Mivel az építmény viszonylag kis alapterületű, lakóhely funkciója megkérdőjelezhető, inkább valamilyen gazdasági melléképületre gondolhatunk (B. TÓTH 1991, 98 99). Sátortetős megoldásával pedig az egyik legelterjedtebb szarmata épületforma újabb bizonyítékát szolgáltatja (VÖRÖS 1998, 58). A 87/1. számú a maga 5,3 m 2 -ével igen kis méretű. A 83/1. és 83/2. számú épületek keskeny, hosszúkás formájukkal ugyancsak nem lakóépületnek tűnnek, bár funkciójukat meghatározni könnyelműség lenne. A 83/1. építmény alját rendszer nélkül, elszórtan elhelyezkedő karólyukak és más, szabálytalan beásások tagolták. Hasonló alakú a 83/2. épület is, bár alapterülete fele akkora, mint az előbbié, és a cölöplyukak is hiányoztak. Az alján sekély, teknős gödörsor húzódott, amelyhez hasonlót Tiszaeszlár- Bashalomról említhetünk. A párhuzam alapján gondolhatunk gödörólra, főként ha figyelembe vesszük a szegvári telep állattartó jellegét (VÖRÖS 2005). Kisebb testű állatok esetén nem építettek hídlást, hanem a homok elszívóképességére bízták a ganajlét. Nem véletlen tehát, hogy ez az óltípus főként homoktalajokon volt használatos (ÉBNER 1929, 4; ASZT 2002, ). Ez esetben a sekély bemélyedések a jószág által kifeküdt gödrökkel lennének azonosíthatóak, méretük kisebb testű állatra utal. Néprajzi analógiák alapján hizlalóvermet is feltételezhetünk, amelynél nem volt szükséges az egyik oldal lemeneteles kialakítása, mert a sertést csak a vágáskor emelték ki belőle (KISS 1936, 78). Padlót akárcsak az összes többi épületnél nem lehetett megfigyelni. Felmenő falak nem maradtak meg, de a 83/2. épület betöltésében előforduló tapasztásdarabok paticsfalra utalnak. Tartószerkezetre utaló nyomot nem találtunk. A 83/1. ház karólyukait értelmezni mai ismereteink mellett nem lehet. Sokféle lehetőséggel kellene számolnunk, melyek közül itt csupán egyet vetünk föl: a szegvári telepen talált agyagnehezékek utalhatnak pl. szövőszékre. Akár ez is hagyhatott olyan nyomot, mint amilyet sikerült föltárnunk. (Természetesen néhány karólyuk alapján szövőházat feltételezni aligha lehet. A kérdés megválaszolásához csak további ásatások jó megfigyelései vezethetnek közelebb.) A telepobjektumok közül ki kell emelnünk a 155. sírként jelöltet. Az ovális gödörben egy emberi csontvázat bontottak ki. Hasonló jelenséget vagyis azt, hogy nem a közösség temetőjében elhantolt egyén maradványai kerülnek elő már több helyen megfigyeltek (ISTVÁNOVITS 1999, ; VADAY 1997). 40 Az épületek meghatározásának kérdésében Dám László etnográfussal konzultáltunk. Segítségét köszönjük! 162

21 A LELETANYAG Kerámia A leletanyag legnagyobb hányadát mint minden településanyagban, a szegvári esetében is a kerámia jelentette. A telepen objektumból, illetve szórványként összegyűjtött cserepek összesen mintegy edényre 41 utalnak. Feltűnő módon ezek többsége korong nélkül készített. Ilyen volt db edényre utaló töredék, azaz az összes anyag 55 58%-a. A korongolt és korong nélkül készített edények ilyen aránya szokatlan. 42 Az alföldi császárkori barbár telepeken egyértelműen a korongolt cserepek dominanciája mutatható ki. 43 Ez még olyan a szegvárihoz jellegében közelebb álló település esetében is igaz, mint amilyen a Biharkeresztes-Ártánd-Nagyfarkas-dombi, ahol a korongolatlan edények a teljes kerámia 47,04%-át jelentették (NEPPER 1985, 229), ugyanott a Kisfarkas-dombon pedig 41,10%-át (NEPPER 1984, 46). Ugyancsak szokatlanul magas a korongolatlan kerámia aránya a lajosmizsei 2. század végére 3. századra keltezett telepen: 44,68% (KULCSÁR VÖRÖS 1989, 87). Római kerámia. A korongolt kerámián belül ki kell emelnünk a római darabokat: 2 terra sigillata töredék (83/2. objektum és 84/szórvány); 3 db ún. Pompeianische Teller, azaz pompeji vörös festésű tál töredéke (83/2. ház, 84/19. objektum, 90/1. objektum); egy vörös festésű korsó töredéke (88/2. objektum); 2 vagy 3 db amfora. Ez a 7 vagy 8 edény a telep teljes kerámiaanyagának 1,3 1,4%-át jelenti. Terra sigillata. A település anyagában 2 töredék fordult elő, mindkettő Drag. 37. típusú tál darabja. Az egyik egy közép-galliai figurális cserép (23. kép 2). Gabler Dénes szerint a közép-galliai sigillaták minimális számban (9 10 db) ismertek a Pannoniától keletre fekvő barbarikumban, s valószínűleg a 2. század közepe táján tűntek föl (GABLER VADAY 1986, 33 34). A másik darab a rheinzaberni műhely terméke. E gyárból nagy mennyiségben került az áru a szarmata barbarikumba (GABLER VADAY 1986, 34 38). A szegvári töredékről nem tudjuk, hogy a műhely korai vagy kései darabjai közé tartozik-e, s ennek megfelelően a markomann szarmata háború előttre kell-e kelteznünk vagy annál későbbre (vö. GABLER VADAY 1986, 34 38). (A közép-galliai töredékkel való együttes előfordulása esetleg a korai keltezésre utalhat.) Pompeianische Teller. A szegvári telepen a római eredetű kerámia körébe tartozik a 3 db pompeji vörös festésű tál töredéke. Ezeket az itáliai sigillatákat utánzó tányérokat az 1. század vége 2. század közepe közötti időszakra keltezhetjük (BÓNIS GABLER 1990, 178, 60. j.). 44 Amfora. Több esetben fordultak elő sajátos a császárkori telepekre nem jellemző technológiájú cserepek. Jellemzőjük a sárgásfehér engobe, a többé-kevésbé bordázott felület, a homokos és finom mészkő szemcsés soványítás. Ilyen töredékek 6 helyen fordultak elő (81/25. objektum, 84/2. objektum, 84/13. objektum, 84/16. objektum, 86/3. objektum, 1983-as szórvány). Bezeczky Tamás és Kelemen Márta véleménye szerint 2 vagy 3 edény töredékeiről van szó (81/25. objektum, 1984/szórvány, 45 84/13. objektum, 84/16. objektum az utóbbi két gödörben talált cserepek egy edény töredékei). Egybehangzó vélemények szerint nagy valószínűséggel a Pontus-vidékről származó edények töredékeiről van szó. Formai és anyagának sajátosságai alapján a szegvári darabok a Kelemen-féle 23. típus (megfelel a Scorpan-féle VII. típusnak) amforáihoz állnak a 41 A bizonytalanság abból adódik, hogy gyakran nem dönthető el egyértelműen, hogy a töredékek ugyanannak az edénynek a darabjai-e vagy sem. Különösen igaz ez a korong nélkül készített, durva kivitelű darabokra. 42 A korongolatlan és korongolt kerámia arányával kapcsolatban korábban fölmerült az az elképzelés, hogy a legkorábbi időszakban zömmel kézzel formált töredékek kerülnek elő a telepekről... Sajnos nincs elégséges számszerű adatunk... a tendencia egzakt bizonyítására (VÖRÖS 1993, 20). A kérdésre az alábbiakban a kronológia tárgyalásánál visszatérünk. 43 Pl. Kompolton 29% a korong nélkül készítettek aránya (VADAY 1999, 12. grafikon), Újhartyánban 27,7% (VADAY SZEKERES 2001, 243), Kunszentmártonban 27,3% (VADAY VÖRÖS 1980, 122), a gyomai telepen csak 24%, ezen belül a korábbinak meghatározott településrészen is csak 26% (VADAY 1996, ), Rákoscsabán pedig mindössze 15,2% (PETŐ 1991, 237). 44 A tálakkal kapcsolatos keltezéshez Ottományi Katalintól kaptunk adatokat. Segítségét köszönjük! 45 Az anyagnak a másik két edényéhez való hasonlósága ellenére Kelemen Márta e vékonyabb falú kerámiát nem tartja amfora részének. 163

22 legközelebb. 46 A forma az 1. századtól kezdve ismert a Pontus-vidéken (Chersonnesos, Pantikapaion, Tanais, Tiritake, Neapolis) és a 3. századig megtalálható. A 2 3. század folyamán ezek eljutottak Moldovába, Munténiába, valamint Olténiába is. Gyártási helyük a keleti provinciákban keresendő, egyes vélemények szerint a Fekete-tenger északi partvidékén, illetve Kósz szigetén. Pannoniából néhány töredéket ismerünk, amelyek feltehetőleg 3. századi környezetből származnak, azonban a keltezés az együttesek közzététele híján bizonytalan (KELEMEN 1993, 45 47). Az alföldi barbarikumból is tudunk egy amforáról, amely a Kelemen-féle 23. típushoz tartozik. Ez Szeged-Baks lelőhelyen került elő (PÁRDUCZ 1950, 42, 73. t. 14). Sajnos a leletegyüttes (egy tál és egy gömbtestű edény) közelebbi keltezést nem tesz lehetővé, de egy romulai analógia alapján maga az amfora 2 3. századi lehet (KELEMEN 1993, 47). Felvetődik a kérdés, hogy az e típushoz sorolható amforákban mit szállíthattak. Kelemen Márta feltételezése szerint olaj- vagy borszállítmány érkezett a keleti görög területekről (KELEMEN 1993, 69). A római amforák előfordulását a Kárpát-medencei barbarikumban legutóbb Vaday Andrea gyűjtötte össze. Két dolgozatában összesen 5 lelőhelyet említ (VADAY 1998, 122; VADAY 2003, 13). 47 Amforatöredékek kerültek elő köztük engobe-os és széles kannelúrás felületű is a Doina Benea által dáko-rómaiként publikált 48 temesvár-freidorfi telepen (BENEA 1997, 69, Fig ). 49 Véleményünk szerint a régészeti topográfiák munkálatai során gyűjtött anyagok és a publikálatlan leletegyüttesek alapos átvizsgálásával, ezek száma várhatóan jelentősen emelkedni fog. Korongolt edények A korongolt kerámia kisebb mennyiségben fordult elő, mint a korong nélkül készített, mivel azonban az ide sorolható edények formailag jobban meghatározhatóak, az értékelést ezekkel kezdjük. A kb korongolt nem római edény mintegy 80%-a szürke, a többi téglaszínű, illetve akad egykét drapp színű is. A korongolt edényekre jellemző a felület simítása. Az összes cserép mintegy 70%-a volt különféleképpen simított. 50 Általános a teljes felület simítása, leggyakoribb a sávos simítás. Az edények 5 6%-ánál a felületet sötétebbre simították. 2 olyan eset fordult elő, amikor a simított felület színe alapvetően eltért az edény anyagának színétől: egy szürke cserép felülete téglaszínű volt (1982/szórvány), egy téglaszínű darabé pedig fekete (84/2. objektum). Tál (31. kép 1). Összesen kb. 30 db különböző korongolt tál töredéke/i fordult/ak elő: többségük szürke, 1 drapp színű és 4 téglaszínű. Általában kívül-belül simítottak, besimított díszítésű azonban csak egy akadt köztük (27. kép 6). Nagy formagazdagságot figyelhetünk meg ezek között. A vezértípust egy szürke, kívül-belül simított felületű, erősen kihajló peremű, kissé íves vállú tál jelenti. Legalább 8 db-bal vannak képviselve a telepen: 83/2. ház, 84/1. objektum, 84/3. ház kemence tapasztása, 86/1. objektum, 91/1. objektum, 91/3. objektum, szórvány (7. kép 1, 12; kép 6; 15. kép 3; 17. kép 6; 24. kép 2; 15. kép 5 6). Peremátmérőjük 20,8 cm és 26,6 cm között mozog. 46 A meghatározásban nyújtott segítséget Bezeczky Tamásnak és Kelemen Mártának köszönjük! 47 Közülük a törökszentmiklósi és a Csongrád környéki darab publikációjára nem hivatkozik, a kiskundorozsmai publikálatlan, a Kovačicán és Banatska Palankán előkerültekhez ld. BRUKNER 1990, 204, 4. t. 4 6! Ez utóbbiak 1 2. századra keltezett itáliaiként meghatározott darabok. Vaday Andrea nem tud az imént bemutatott szeged-baksi darabról, és sajátos módon nem említi a VADAY 1996, 110, 116, oldalon említett 4 db gyomai amforát. A listát kiegészíthetjük még egy téglaszínű, pikkelydíszes amforadugóval Berekböszörmény-Pál-dombról (NEPPER 1985, 238). További publikálatlan darabokról van tudomásunk Kiskunfélegyháza-Pap-dűlőből, valamint Székkutas és Fábiánsebestyén határából (e két utóbbi lelőhelyen, terepbejárás során találtak töredékeket). A kiskunfélegyházi és a székkutasi leletanyagot Sóskúti Kornél, a fábiánsebestyénit Pintye Gábor dolgozza föl. Az adatokat az érintettek szóbeli közléséből ismerjük, amiért fogadják köszönetünket. 48 Véleményünk szerint amennyiben egyáltalán egy telep etnikuma meghatározható (részletesebben ezt a kérdést ld. később!) inkább szarmata jellegű. 49 A temesvári múzeumban 1908-ban őrzött leletek között található amforákra Párducz Mihály hívta föl a figyelmet (PÁRDUCZ 1939, 173, 11. j.). Az általa hivatkozott Berkeszi Istvántól nem tudjuk meg, hogy ezek a darabok a provincia vagy a barbarikum területén fordultak-e elő. Párducz Mihály megállapítja, hogy amennyiben a provinciából származnak elképzelhető, hogy ezek voltak a barbarikumi amforák (ld. lejjebb!) prototípusai (PÁRDUCZ 1939, 174). 50 A szürke és a téglaszínű cserepek között kb. ugyanolyan arányban fordultak elő. 164

23 A típus igen közel áll a geta dák és karp kerámia körében gyakori ún. gyümölcsös tálakhoz. Több formai változat ismert. A szegváriakra az erősen kihajló, nem vagy alig megvastagodó perem a jellemző. (Hasonló forma pl.: GLODARIU MOGA 1989, 70, Fig ; IONIŢĂ URSACHI 1988, típus; NEGRU 2003, 25, Pl ). 51 A gyümölcsöstálak a szarmata szállásterületen is feltűnnek (PÁRDUCZ 1950, CXXVI. t. 18, 34 stb.; VADAY 1996, 126, 7/60. táltípus), de ott igen ritka típusnak számítanak és formai, valamint technikai kivitelük eltér a világosszürke, erősen és ívesen kihajló peremű szegvári darabokétól. Az Oromdűlőből ugyanakkor egyetlen olyan aljtöredék sem ismeretes, amely gyümölcsöstálra utalna. A dák területen ha nem is túl gyakran ismeretes az a változat is, amely formailag teljesen megfelel a gyümölcsöstálnak, talpa azonban enyhén profilált, alacsony (PREDA 1986, 59, Pl , 37. 1; BICHIR 1976, d/2. típus, CII. 1 2). Fölmerül a lehetőség, hogy az egyik alj (30. kép 7) vagy ahhoz hasonló tartozik-e a darabokhoz. A szegváriakhoz hasonló tálakat az alföldi barbarikumból a Biharkeresztes-Ártánd-Nagyafarkasdombi telepről említhetünk (NEPPER 1985, 232, 34. t. 8, 35. t. 1, 3 4, 49. t. 10, 50. t. 1 2). M. Nepper Ibolya a típust alávágott peremű és pannoniai szürke tálakként említette, s Bónis Éva nyomán a 2. századra keltezte. Valójában a római terület edényeinek technikai kivitele és anyaga alapvetően más, mint a szegvári daraboké (BÓNIS 1975, 82, 6. ábra 21, 8. ábra 11). A gyümölcsöstálak mellett viszonylag nagy számban találunk a telepen duzzadt peremű, valószínűleg félgömbös tálakhoz tartozó töredéket: 82/ szórvány, 83/2. ház, 86/5. objektum, 624. sír (4. kép 7; 7. kép 2; 26. kép 4; 5. kép 3). Ez a típus a szarmata telepanyagok egyik vezető formája (VADAY 1989, 147), ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a császárkori geta dák, illetve karp leletegyütesekben is jelen van (IONIŢĂ URSACHI 1988, 71, 3. típus, pl. Fig , , , 30; GLODARIU MOGA 1989, 71, Fig , 10, 12; BICHIR 1976, 65, 88. 6). Ugyancsak mindkét kultúrkörben megtalálható a kihajló peremű, félgömbös forma (Szegváron 84/1. objektum, 164. sír: 17. kép 3; 24. kép 1; szarmata anyagban pl. VADAY 1996, Fig , 8, 56. 6; dák környezetben pl. IONIŢĂ URSACHI 1988, 71, Fig ; GLODARIU MOGA 1989, 71. Fig , BICHIR 1976, c/5. típus, 65, , további keleti szarmata párhuzamokkal). A tálak közül az egyiket egy nagyobb hombárból másodlagosan, a törésfelületet lecsiszolva alakították ki (30. kép 4). Egy táltöredéket pedig átfúrtak (84/1. objektum). Konstatálhatjuk tehát azt a jelenséget, amely csaknem minden császárkori település anyagának közös jellemzője, hogy bár igen nagy mennyiségben kerül elő kerámia javítgatták, illetve másodlagosan használták a törött, sérült, elrepedt edényeket (VADAY VÖRÖS 1977, 102). Hombár vagy gömbtestű edény. A hombárokkal kapcsolatban előre kell bocsátanunk, hogy ezek számának meghatározása bizonytalan, ugyanis gyakran egy-egy oldaltöredék esetében nehéz eldönteni, hogy ehhez az edénytípushoz vagy egy gömbtestű edényhez tartozott-e. A két forma közti eltérés olykor nem éles, a két forma összemosódik. Ennek megfelelően az oromdűlői teleprész esetében legalább 50 hombárral számolhatunk. A szegvári telep ide sorolható edényeinek többsége esetében csupán oldaltöredékek kerültek elő, azaz a formájuk egyértelműen nem állapítható meg (31. kép 3). Anynyi bizonyos, hogy kisebb és nagyobb méretű változatai egyaránt használatban voltak. A szegvári telep feltűnő jellegzetessége, hogy a szarmata településekre általában jellemző nagy hombárok vízszintesen kihajló, illetve gyűrűs pereme csaknem teljesen hiányzik. Gyakoriak viszont az íves nyak felett ferdén kihajló, elvékonyodó peremek: 81/39. objektum, 1983/szórvány, 84/2 3. objektum, 84/23. objektum, 88/2. objektum (3. kép 6; 30. kép 1; 18. kép 4; 12. kép 4; 22. kép 7; 28. kép 3; 23. kép 6). Hozzájuk nagyon hasonló töredéket közölt Vaday Andrea Túrkeve-Pókamara, Pusztaszentlászló lelőhelyről (VADAY 1989, 289, t ). Az edény értékelésékor megállapítja, hogy a kelta edényművességből származtatható forma, mely az Alföldön csak ritkán fordul elő, de a geta dák területről is ismert (VADAY 1989, 139, Abb ). A következő típus vízszintesen és ívesen kihajló, háromszögesedő peremmel jellemezhető: 1983/ szórvány, 86/3. objektum (12. kép 7, 25. kép 5). Legjobb párhuzamaik a 2 3. századra datált gyomai lelőhelyről származnak (VADAY 1996, Fig , Fig , Fig , Fig ). Viszonylag nagyobb számban jelentkeztek az ívesen kihajló, kissé megvastagodó peremek. Szé- 51 Talán nem véletlen, hogy bár a típus a La Tène időszaktól széles körben elterjedt a formailag hasonló tálat a szerző ugyancsak a 2 3. századra keltezi (NEGRU 2003, 25). 165

24 les körben elterjedt, hosszú időn át használt forma (VADAY 1989, , 143). 52 A szegvári telep kerámiaanyagával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy két olyan edény is előfordult, amelyeknek anyaga, technikai kivitele, szendvicses törése és formája egyaránt kelta jellegű vagy legalábbis kelta tradíciókat őriz. Az egyik a 81/28. objektum gömbtestű edénye (3. kép 1), a másik a 84/ 15. objektum egy perem- és négy oldaltöredéke 53 (21. kép 5). A 81/28. objektum edényének formai párhuzamai a késő kelta edényművesség termékei között lelhetők fel. Hozzá talán legközelebb a szőregi 4. sír (BANNER 1929, Fig. 8), valamint a piskolti (Pişcolt) 127. sír edénye áll. 54 A császárkori barbarikumban a ritka formák közé tartozik. Jó párhuzamát a tiszavalki település anyagában fedeztük fel, amelyet publikálói a 3 4. századra kelteztek többek között épp a miénkhez hasonló formájú edény a Marosszentanna Csernyahov-kultúrával feltételezett kapcsolatai alapján (GARAM VADAY 1990, 199, Abb. 20, 5 6). A 84/2. objektumból származó perem (18. kép 4) párhuzamát a bánhalmai település anyagából ismerjük (VADAY VÖRÖS 1977, 104, 1. kép 17), amely ennek megfelelően valószínűleg gömbtestű edény volt. A 83/4. objektumban volt egy síkozott perem is (10. kép 4). Korsó, bögre. Korsó töredékei származnak a 215. sír betöltéséből (26. kép 6). Ez az egyetlen darab, amelynek formája többé-kevésbé megállapítható. Meglehetősen jellegtelen, hasonlókat mind szarmata, 55 mind dák környezetből (IONIŢĂ URSACHI 1988, 71) említhetünk a császárkorban. Korsóra utalnak e mellett a fültöredékek is: 82/szórvány, 83/1. ház, 121. sír betöltése (4. kép 1; 6. kép 4). A 88/2. objektumban egy pirosra festett korsó töredéke fordult elő. Összesen tehát 5 db szarmata és 1 db római korsó fordult elő. 56 E szerint a kerámiának szokatlanul alacsony hányadát kevesebb, mint 1%-át jelenti. Barbár amfora. 57 Mint a fentiekben a római amforákkal kapcsolatban megjegyeztük, az alföldi császárkori telepekre az amfora előfordulása nem jellemző. 58 A szegvári település leletei között egy szürke, korongolt amfora is előfordult: 86/4. objektum (19. kép 1 2). A darab anyaga és technikai kivitele alapján barbarikumi alighanem helyi gyártmány. Csaknem pontos (még méreteiben is!) amforát 59 Hódmezővásárhely-Aranyág lelőhelyről ismerünk. Ezt Párducz Mihály nem túlságosan meggyőzően az 1 3. századra keltezte (PÁRDUCZ 1939, 172, Abb. 1. 3, ). Párducz Mihály egy további téglaszínű amforát említ a szegedi Városi Múzeumból, amelynek lelőhelye kérdéses (PÁRDUCZ 1939, 174). Téglaszínű az Orosháza-Gyopárosról származó, a szegvárinál és a hódmezővásárhelyinél vaskosabb és nagyobb amfora, amelyet indoklás nélkül a 3. századra kelteztek (HAVASSY 1998, 165, Kat. 129). Szürke, korongolt amforát említenek Hajdúvidről (NEPPER MÁTHÉ 1972, 47). 61 Amennyiben elfogadjuk, hogy ezek az edények római amforák alapján készültek, a szegvári darab prototípusai Olténiából kerültek elő (POPILIAN 1976, Pl ). Az egyik romulai darab a fülek alakja és elhelyezése, míg a Slăveniből származó példány, a nyakán látható gyűrű miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet. Bár a szerző gyártási helyet nem említ, megjegyzi, hogy ez utóbbi edény valahonnan a dalmáciai partokról származik (POPILIAN 1976, Pl. 2, 4, 40 41). Bár a barbár készítésű amforák száma igen alacsony, nem tartjuk kizártnak, hogy hasonló edények gyakrabban voltak használatban, de töredékes 52 Olykor még az sem egyértelmű, hogy ezek korsók vagy gömbtestű edények töredékei-e? 53 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a hasonló forma esetünkben nem egyedülálló, bár a készítés technikája némileg eltér. A kihajló egyszerű perem aligha alkalmas arra, hogy annak akár eredetét, akár hovatartozását megállapítsuk. 54 A piskolti temetők anyagát legutóbb Almássy Katalin elemezte újra PhD disszertációjában s megállapította, hogy a forma a LT C időszakban jelenik meg és idővel mind gyakoribbá válik (Almássy K.: Szabolcs Szatmár Bereg megye késő vaskori leletanyaga. PhD disszertáció, Budapest 2001, 54). 55 Az ívesen kihajló peremű, körte formájú darabokat a 2 5. század folyamán mindvégig gyártották (VADAY 1989, 142). 56 Itt azonban figyelembe kell vennünk, hogy a kisebb peremtöredékek között még lehetnek korsóból származóak: vö. 21. j.! 57 A témával foglalkozó szakirodalom a nagyméretű folyadéktároló edény elnevezést használja az ilyen jellegű edényekre. 58 Vagy legalábbis eddig nem sikerült nagyobb számban a kutatóknak kimutatnia. 59 Az sem zárható ki, hogy egyazon műhelynek a termékei. 60 Ugyanez az amfora téves irodalmi hivatkozással szerepel: HAVASSY 1998, 163, Kat A publikációból nem dönthető el, hogy valóban amforáról van-e szó vagy a szakirodalomban gyakorta feltűnő amfora alakú megnevezéssel szereplő kétfülű korsóról. 166

25 voltuk miatt meghatározásuk problémát okoz. Ezt bizonyítja az egyik vaskos, szürke hurkafül töredéke (4. kép 2), amely hasonló edényhez (is) tartozhatott. Itt kell megemlítenünk egy szürkésbarna-téglaszínű felületű, fekete törésű, hullámos felületű, tölcséres nyakú, nagyjából függőleges, szabálytalan vonalakkal besimított nyakú és vállú edényt a 83/4. objektumból (10. kép 5). Az amforák nagy száma (2 3 római és 3 barbár készítésű) feltűnő. Gondolhatunk itt arra, hogy az itt élők intenzív kereskedelmet folytattak, s maguk is utánozták a hozzájuk kerülő darabokat. E mellett az elképzelés mellett szól, hogy a szegvári barbár darabok legközelebbi római párhuzama a már említett szeged-baksi darab és annak köre, melyhez maguk a szegvári import amforák is tartoznak (lásd előbb!). A kérdés azért is fontos, mert a császárkori alföldi barbarikumban első esetben lenne kimutatható kereskedelmi kapcsolat a Pontus-vidékkel. A korongolt edények díszítése. A leggyakoribb díszítés a besimítás, amelyet azonban mindössze 8 esetben regisztráltunk (3% körül 62 ), tehát korántsem nevezhető általánosnak. 6 ízben hullám- vagy cikkcakkvonalat sikáltak az edényre (83/4., 84/1-6., 84/23., 86/3., 86/4., 91/1. objektum), míg a 86/4. objektum amforájának nyakát függőlegesen, testét vízszintesen simított és a vállán besimított hálómintával díszítették (19. kép 1 2). Végül egy 1997-es szórvány tálon árkádos besimított dísz látható. Nem egyértelmű, hogy díszítés volt-e vagy szerszámnyom az ún. ál-rädchenverzierung vagy rádlizás (VADAY 1999, 184). Szegváron mindöszsze 3 töredéken figyeltük meg. E mellett az egyik szórvány táltöredéken több sorban rovátkolt dísz(?) vehető ki, mely talán ugyanide sorolható. A szarmata kerámiával kapcsolatban a kutatás megállapította, hogy nem díszítésről van szó, hanem az edénykészítés technológiájából fakadó jelenségről (VADAY SZEKERES 2001, 241). 63 Egyedi a díszítése a 84/15. gödör táljának (21. kép 2). A beszurkált háromszögekből álló mintasor a szarmata területen idegen. Ék alakú díszítést az észak-magyarországi települések kelta dák germán kevert lakosságú telepeiről említ Végh Katalin, azonban mind ezek, mind a párhuzamként felsorolt darabok korongolatlan edények (VÉGH 1964, 50). Ugyanez a díszítés előfordult egy fényezett felületű edénytöredéken a tápé-széntéglaégetői 4. század végére 5. századra keltezett település 29. objektumában. A darabbal kapcsolatban a publikáló megjegyzi, hogy a hasonló motívum a gepida leletanyag körében ismert (VÖRÖS 1993, 14, 26, 7. t. 3). A szegvári tál azonban a nagy időbeli eltérés miatt aligha hozható kapcsolatba ezzel a késői körrel, ahogyan az északmagyarországi korongolatlan edényekkel sem. Egyéb megjegyzések. A korongolt edények között van 21 db fenéktöredék. Ezek zömükben vágottak, s csupán 2 esetben azaz a korongolt edények 1,2 1,3%-án figyeltük meg az alj profilálását: 1983/ szórvány, 84/6. és 84/16. objektum (6. kép 5; 20. kép 1). Nem dönthető el, hogy ez műhely-jellegzetessége vagy sem, azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy mind az alföldi szarmata kerámia esetében (VADAY 1989, 160), mind a császárkori geta dák környezetben (GLODARIU MOGA 1989, Fig , Fig ) talált korongolt kerámia esetében a profilált talpak dominanciája figyelhető meg. Korong nélkül készített edények A korong nélkül készített edények száma Szegváron db, vagyis az anyag többsége. Általában durva kivitelűek. Anyaguk gyakran samottal, olykor homokkal (is) soványított. Jellemző, hogy volt olyan töredék, amelyikben 2 cm-es samottdarab is előfordul (84/16. objektum 29. szám). Felületükön több esetben megfigyelhető kívül vagy belül az eldolgozás nyoma Még ennél is ritkább (0,2%) volt a besimított díszítés a kompolti telepen (VADAY 1999, 184). 63 A kelta és dák kerámia esetében hasonlóról nem számoltak be, s ugyanez a helyzet a római kerámia esetében is, ahol az ún. Rädchenverzierung/rádliminta kifejezetten díszítő eljárás (VADAY SZEKERES 2001, ). Ezek szerint az edénykészítés technikájának különbözőségéről van szó. Itt csupán utalnánk e kérdéssel kapcsolatban arra a régi problémára, hogy a szarmata korongolt kerámia kialakulásának, elterjedésének problémája kelta vagy római hatások máig megoldatlan kérdés. 64 Belül eldolgozott töredék került elő a 83/4. (6. számú), a 84/1. ( számú), a 84/6. (23. számú), a 86/3. (31. és 44. számú) objektumból, valamint egy 1983-as szórvány (8. számú). Külseje eldolgozott a 84/13. (8. számú) és a 86/4. (16. számú) objektumból, valamint a 84/3. házból (13. számú) előkerült egy-egy cserépnek. Kívül-belül egyaránt eldolgozott a felülete a 91/7. objektum 1. számú töredékének. Ezekben az esetekben rendszerint valamilyen szerszámmal olykor kézzel eldolgozták a felületet. A többségnél a nyomok függőlegesen látszanak, tehát nem gondolhatunk ún. utókorongolásra. 167

26 Formai megoszlásukról keveset tudunk, mivel igen sok a jellegtelen oldaltöredék. A meghatározható formák többsége fazék, illetve fedő vagy ezek töredéke. Fazék (31. kép 4). A korong nélkül készített edényeken belül az uralkodó edénytípus a különböző méretű, ívesen kihajló peremű bögre és/vagy fazék. Többségük amikor ez egyáltalán eldönthető vállnál öblösödő (10. kép 6; 16. kép 4 stb.). A perem lehet vágott vagy elvékonyodó. Tipológiai besorolásuk meglehetősen nehéz, nem is teszünk rá kísérletet. Viszonylag gyakran díszítettek: benyomkodással, illetve bevagdalással tagolt pereműek: 81/39. objektum, 82/szórvány, 83/1. ház, 84/15. objektum, 84/16. objektum, 88/2. objektum, 88/szórvány (3. kép 3; 4. kép 6; 6. kép 8; 21. kép 6; 22. kép 3; 28. kép 5; 16. kép 4), benyomkodott, illetve bevagdalt, plasztikus bordával díszítettek: 84/szórvány, 84/4. objektum, 84/15. objektum (2 db), 84/16. objektum, 84/3. ház, 86/3. objektum (16. kép 5; 13. kép 8), 86/5. objektum, 91/7. objektum (29. kép 5). Előfordul, hogy rátett borda nincs ugyan, de az edény oldalát benyomkodják: 84/16. objektum, vagy körömmel beböködik: 84/3. objektum (13. kép 7), olykor a díszítés az edény anyagából felhúzott lapos bordán fut körbe. Ezek a benyomkodott vagy bevagdalt díszítések csaknem minden szarmata telepen előfordulnak és legalább annyira gyakoriak a dák telepeken és temetőkben előkerülő edényeken is. Ez a megállapítás azért fontos számunkra, mert a kutatás rendszerint egyértelműen a dákokhoz kapcsolja ezeket (VISY 1970) annak ellenére, hogy az utóbbi idők szarmata teleppublikációi alapján lassan egyértelművé válik, hogy rendszeresen, viszonylag nagy számban vannak jelen a leletanyagban (VADAY SZEKERES 2001, ). Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy a dákokra jellemző girlandok, illetve egymást keresztező, benyomkodással tagolt plasztikus díszek, bütykök stb. hiányoznak. A fazekak peremének belseje rendszerint egy sávban kormos. 65 Ezt a jelenséget a legtöbb császárkori telepanyagnál ki lehet mutatni annak ellenére, hogy az anyagleírásokban nem szerepel. Jelentőségét abban látjuk, hogy közelebb vezethet használatuk meghatározásához, nevezetesen, hogy nyílt lángon főztek ezekben. Egyedülálló a 84/6. objektumból előkerült festett szalagmintás, korongolatlan fazéktöredék (20. kép 4). Fedő (31. kép 2). A telep anyagában fedő határozható meg. Két formai változat különíthető el: az egyikre az íves, a másikra a meredek fal jellemző. Mind a szarmata, mind a dák telepek anyagában mindkét változat gyakori. Közelebbi kronológiai meghatározásra valószínűleg nem alkalmasak. Tál. A 86/3. objektumban lapos tál került elő (25. kép 9). Analógiái a 2 4. század közötti időszak szarmata telepein kis számban, de általánosan jelen vannak, és nem ritkák a szabad dák területeken sem (Kunszentmárton: VADAY VÖRÖS 1980, 119, 123, 2. t. 17; Tiszaföldvár: FÜLE 1995, 3. t. 8; Buciumi: GUDEA 1970, Fig , 14). A 84/2. objektum egy edénye esetében (18. kép 1) nem dönthető el egyértelműen, hogy tál vagy fedő volt-e. Mivel azonban peremátmérője a fedőkhöz képest nagyobb, falai íveltebbek, alja pedig alacsonyabb, így fogásra kevésbé alkalmas, ráadásul is nagyon jó a felfekvése, így inkább tartható tálnak. Fenékrészének oldalán szabálytalan elrendezésű, mélyen benyomott, kör keresztmetszetű bemélyítésekből álló díszítés fut körbe. Hasonló peremtöredék a kunszentmártoni telep anyagából idézhető, de ez jóval nagyobb, mint a szegvári (VADAY VÖRÖS 1980, 123, 1. t. 27). Díszítéséhez párhuzamot Gyomán és Tîşrgsoru Vechi-n találtunk (VADAY 1999, Fig ; TZONY 1979, Fig ). Ritka forma a kisméretű, ívelt falú, elvékonyodó, enyhén kihajló peremű tál (20. kép 2), amelynek párhuzamát Tiszavasvári-Keresztfal lelőhely anyagában találtuk meg. 66 Szűrőedény. A 83/1. házban egy korong nélkül készített szűrőedény oldaltöredéke, a 84/6. objektumból egy hasonlónak aljtöredéke (20. kép 5) került napvilágra. A dákoknál ismertek a korongolt és a korong nélkül készített szűrőedények is. A geta dák edényművesség egyik legfőbb típusa, bár többségük alja kúpos kiképzésű (CRIŞAN 1969, 171; CRIŞAN 1978, 127, Taf. 73). Korong nélkül készített előfordult Kr. e. 1. Kr. u. 1. századi környezetben pl. Căpîlnán (GLODARIU MOGA 1989, 68, Fig ). 65 Ilyen a 83/a objektum 8. számú, a 83/1. ház 8. számú, az 1983-as szórvány 5. számú, a 84/15. objektum 8. számú, a 84/22. objektum 8. számú, a 86/4. számú objektum 25. számú, a 214. sír, a 88/2. objektum 5. számú és a 88/3. objektum 7. számú cserepe. 66 Istvánovits E.: Északkelet-Magyarország területének római kori története. Kandidátusi disszertáció, Budapest 1986, 164. t

27 Az alföldi szarmata telepeken csak rendkívül ritkán fordul elő szűrő. Korongolt szürke töredéket publikáltak a 3. századi kunszentmártoni telepről (VADAY VÖRÖS 1980, 121, 5. t. 17). Csak hivatkozásból ismert egy nagymágocs-paptanyai 4. század végére keltezett szűrő (VÖRÖS 1988, 17, 18. j.). Korong nélkül készített szűrőedény töredékét publikálták a 2. század elejétől a 3. század közepéig keltezett Miskolc-Szirmán feltárt településről, ahol a publikáló szerint A leletanyag túlnyomó többségét a nem helyi eredetű kerámia alkotja, a Przeworskkultúra emlékanyagához kapcsolódik (VÉGH 1989, 489, 495, 7. kép 12). A szegvári töredékek leginkább ezzel a darabbal mutatnak hasonlóságot. Bögre. Egy kis füles bögre (2. kép 5) került elő a 81/ 24. objektumból. A magyarországi kutatás szerint a dák jellegű kerámia egyik vezető típusa (PÁRDUCZ 1941a, 30; VISY 1970, 23). A Párducz Mihály és Visy Zsolt által felsorolt példák számát bővíthetjük ugyan további leletekkel a Kr. e századi dák leletkörnyezetből (PREDA 1986, 55, 125, Pl , ), azonban meg kell állapítanunk, hogy az ottani anyagban nem túlságosan gyakori a típus. Ugyanez a helyzet a szarmata leletekkel is: ritkán, feltűnik egy-egy képviselője. A Szolnok megyei temetkezésekből előkerült hasonló darabok a 2. századra, illetve a 3. század elejére keltezhetőek (VADAY 1989, 175, Abb ). A barbarikumban jóval nagyobb számban fordulnak elő, ám módszeres gyűjtés híján a korongolatlan füles bögrék vagy korsók eredete és kronológiai helyzete ahogyan jó néhány más típus esetében is láttuk nem tisztázott. Más agyagtárgyak Az agyagtárgyakat az edények mellett az orsógombok képviselik, korongolt közülük 4 db (83/a objektum, 1983/szórvány, 84/3. ház 2 db), korong nélkül készített 2 db (1983/a, 84/3. ház). Valamennyi bikónikus testű példány. A leginkább figyelemre méltó darabot körömbemélyítéssel készített sorokból álló minta díszíti. Ennek a szarmata barbarikumban ritka, díszített orsógombnak közeli párhuzama ismert a szentes-jaksori, Párducz Mihály által a 3. század végére 4/5. század fordulójára datált szarmata temető 2. sírjából (CSALLÁNY 1936, 43. t. 8; PÁRDUCZ 1950, 20, 58. t. 7). Hasonló díszítésű, de nyomott gömbtestű darabot közöl Vaday Andrea Törökszentmiklós- Surján, Újtelep, Kis-Büdös-érparton feltárt 1. sírból, valamint bikónikus testű alsó-felső részein szabályosan, egyenes, vízszintes sávban ilyen módon díszített példányt Újhartyánból (VADAY 1989, 127, 288, T ; VADAY SZEKERES 2001, 26. kép. 10). Az orsógombok mellett említésre méltó egy oldaltöredék, amelyet orsógombnak kezdtek megfaragni (84/8. objektum). Nem egyértelmű, hogy orsónak tervezték-e azokat az edényoldalból faragott korongokat, amelyek nem voltak átfúrva (84/2. objektum, 84/14. objektum, 86/4. objektum). 67 Az agyag használati tárgyak sorát bővítik a nehezékek (84/2. objektum, 86/5. objektum). Ritka leletnek számít a császárkori telepeken a kemenceperem vagy sütőplatni széle: Szegváron is csak egyetlen töredék fordult elő (84/13. objektum). Elsőként Párducz Mihály a földeáki telep publikációjában mutatott be egy ilyen ún. peremes tűzhely töredéket. (PÁRDUCZ 1941, 94, 28. t. 20). Legutóbb a gyomai telep publikációjából értesültünk hasonló darabok előkerüléséről. Közülük az egyik átmérőjét a publikáló 34 cm-nek határozta meg (VADAY 1996, 151). A gyomai telep volt az első olyan, ahol az ásató téglákat talált. Vaday Andrea ezek előkerülését a településen folyó vasmegmunkálással hozta összefüggésbe (VADAY 1996, ). A szegvári telepen előforduló egyetlen téglatöredék (86/4. objektum) kevés ahhoz, hogy funkciójával kapcsolatban bármi közelebbit megállapíthassunk, azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a 91/6. és a 84/24. objektumból előkerült vasbucák jelenléte valószínűsíti Vaday Andrea elképzelését annál is inkább, mivel a töredék méretei alapján nem tegula és nem falazótégla maradványa. 68 A használati agyagtárgyak mellett több esetben kerültek elő szivacsos, könnyűre égett kisebb-nagyobb agyagsalak darabok (83/1. ház, 83/2. ház, 90. sír, 86/3. objektum, 86/4. objektum, 88/2. objektum, 91/5. objektum, 91/6. objektum), tapasztástöredékek (83/2. ház, 84/22. objektum, 84/3. ház, 86/4. objektum), paticsok (84/16. objektum, 84/22. objektum, 86/3. objektum, 86/4. objektum) és kisebb égett agyagrögök (86/4. objektum, 91/2. objektum, 91/5. objektum). 67 Az oldal-, illetve aljtöredékből faragott, átfúratlan korongokkal kapcsolatban korábban fölmerült, hogy azok olykor nem orsókezdemények, hanem esetleg játékhoz használt zsetonok ; de egy lengyelországi kultikus helyen talált hasonló nagy számú korong alapján azt sem zárhatjuk ki, hogy olykor szakrális tevékenységhez is kötődtek (ISTVÁNOVITS 1999, 180). 68 A konzultációt a téglával kapcsolatban Mráv Zsoltnak köszönjük! 169

28 Fémleletek A fémleletek száma nem túl nagy. Az összesen 7 tárgy közül 3 bronzból, 4 pedig vasból készült. A bronzok köztük keltező értékénél fogva ki kell emelnünk a fibulát (83/2. objektum). A lemezes, S alakú, íves bronzfibula (S-förmige gebogene Fibel) kéttagú volt. Spirálszerkezete hiányzik. Almgren V. csoport 10. szériához tartozik (ALMGREN 1923, 64 65, Taf , 149). Újabban Peškař mutatta ki a típus viszonylag gyakori előfordulását a Visztula alsó folyásánál, Nagy-Lengyelországban, Észak-Európában, Pomerániában, Mecklenburgban, Brandenburgban, Hannoverben, Schleswig-Holsteinben és a dán szigeteken, illetve szórványos felbukkanását Csehországban és Morvaországban. Lapos téglalap metszetű példányait elsősorban a 2. századra keltezte. A Godłowski-féle B2 periódustól kezdve (azaz a század elejétől) előfordulnak, de Lengyelországban inkább a 2. század utolsó harmadában, sőt a 3. század elején gyakoribbak (PEŠKAŘ 1972, 91 92, Taf ). A fémleletek között előfordult egy bronz karperec is (86/5. objektum), valamint egy meghatározhatatlan lemezt (83/4. objektum). A vasak között egy késen kívül (86/3. objektum) egy pántot találtak, amelyet talán ajtózsanérnak határozhatunk meg (83/4. objektum). Két, kb. 6 6 cm-es vas-, egy bronzlemez, és a bronzlemezek funkciója kérdéses (84/1. objektum, 86/3. objektum) A helyi vasművességre több vasbuca utal (84/24. objektum, 91/6. objektum). Egyéb leletek Az előkerült gyöngyök száma 19. Közülük azonban a 80/13. objektum elveszett 16 db-os gyöngysorával kapcsolatban feltételezhető, hogy az egy bolygatott temetkezésből került a gödörbe. 2 db kék, nagyobb, gömbölyű üveggyöngy (83/7. objektum), 1 db zöldesfehér gömbölyű, matt üveggyöngy (83/2. objektum) tartozhatott a telepleletek közé. A további tárgyak között sorolhatunk föl egy kavicsot (84/3. objektum). Nagyobb mennyiségben fordultak elő állatcsontok (VÖRÖS 2005). Mennyiségük és összetételük intenzív állattenyésztésre utal. KRONOLÓGIA, ÉRTÉKELÉS, ÖSSZEFOGLALÁS A települések kronológiai meghatározása ma még gyakran ütközik nehézségbe, figyelembe véve, hogy a császárkori edényformák többségének tipokronológiai rendszerének kidolgozása az esetek többségében még várat magára. A szegvári telep használati idejére a fent felsorolt leletek közül elsősorban a római tárgyak (a fibula, a terra sigillaták és a festett római töredékek) utalnak. Valamennyit a 2. századra esetleg a 3. század legelejére datálhatjuk. Az itt bemutatott település pontosabb kronológiai meghatározásához további segítséget nyújt, hogy a szarmata sírok némelyikét ráásták a település egyegy objektumára. Így a 81/26. objektumra a 27. sírt, az 1/28. objektumra a 29. sírt és a 81/35. objektumra a 34. temetkezést. Ugyanakkor jó néhány szarmata sír betöltésébe belekerültek a korábbi császárkori telepről származó cserepek (12., 371., 795., 828., 926., 944. és 955. sír). Mindez arra utal, hogy a temető használatakor a településen már jó ideje nem volt élet. Maga a temető egyelőre publikálatlan, azonban az ott feltárt os korongfibula a 2. század végére 3. század első felére keltezhető (VADAY 2003a, 326). Ezek alapján a telepen az élet legkésőbb a markomann háborúk idején vagy nem sokkal azután megszűnt. Így ha csupán egyetlen generációnyi idővel számolunk is, akkor is joggal tételezhető fel, hogy a 2. század első felében a település már lakott volt. A szegvári telepet viszonylag rövid ideig lakhatták. Erre utal egyrészt az objektumok és épületek szerény száma, és az is, hogy a különböző gödrökben talált cserepek több esetben bizonyultak ugyanazon edény töredékeinek. Ezt sikerült megfigyelni a 84/2., 84/3. és 86/3. objektumból, a 84/13. és a 84/16. objektumok, valamint a 83/4. és a 84/22. objektumok esetében. A fenti anyag értékelése egyelőre nehézségbe ütközik. Annyi megállapítható, hogy nagy valószínűséggel a markomann háborúkat megelőző időszakban már volt élet a településen. Erre utal, hogy a pompeji festett tálak a 2. század közepe után már nem készültek. Így azok kikerülése a barbarikumba figyelembe véve a kettős/hármas kronológia problémáit is (vagyis azt, hogy a gyártás, a barbarikumi használat és a földbekerülés időpontja más és más) nem tételezhető fel a markomann háborúk után, s inkább valószínű a 2. század közepe előtti importjuk. A terra sigillata töredékek alapján a telepen a 2. század második felében is volt élet. A fibula ugyancsak a 2. századi használatra utal, azonban ennél pontosabb meghatározása nem lehetséges. 170

29 Nemrégiben jelent meg az az állítás, hogy Az írott forrásadat ellenére sem ismerünk a Kr. u. 2. század közepéig terjedő időszakból szarmata telepet. (VADAY SZEKERES 2001, 234). Az eddigi teleppublikációk közül csupán az ártándiakkal (Kisés Nagyfarkas-domb) kapcsolatban merült föl az a lehetőség, hogy ezek elfoglalása a 2. század első évtizedeiben történhetett a pannoniai szürke áru és a brigetiói festett kerámia alapján (NEPPER 1985, 235). Feltűnő, hogy épp ezeken a telepeken a korong nélkül készített kerámia az össz leletanyagnak jóval nagyobb hányadát jelenti, mint a későbbieken megfigyelhető, ugyanakkor a dák és kelta jellegű leletek erőteljes jelenléte mutatható ki a régészeti anyagban. Figyelembe kell itt vennünk, hogy néhány szegvári tárgytípushoz találtunk ugyan analógiát, ugyanakkor azonban a leletanyag összetétele a császárkori barbarikumban szokatlan és tudomásunk szerint pillanatnyilag párhuzam nélküli. Nagyobb menynyiségben került elő állatcsont, mint kerámia, ami alapvetően állattartó életmódra utal. Ugyanakkor azonban vasfeldolgozás is folyt a telepen. Kevesebb a korongolt edény, mint a korong nélkül készített. A tálak és a hombárok, illetve gömbtestű edények közötti vezértípusok a dák kultúrkör felé mutatnak. Ugyanakkor hiányoznak a dák telepeken jellegzetes girlandos és más plasztikus díszű korong nélkül készített edények vagy az ún. dák csészék. Kérdés ezek után, hogyan értelmezhetjük a szegvári telepet. Amennyiben a további ásatási anyagok a 2. századi keltezést a későbbiekben alátámasztják, az alábbi lehetőségekkel számolhatunk: 1. A Tisza bal partján az egyik legkorábbi szarmata telep a szegvári. 2. A szarmata foglalást megelőző dák lakosság telepe. 3. A dák uralom alatt továbbélő kelta lakosság élt itt. 4. A fenti három népesség közül kettőnek vagy mindháromnak szerepe volt a telepen. Amennyiben ez utóbbi hipotézist vizsgáljuk, figyelembe kell vennünk, hogy az új jövevényeknek, azaz a szarmatáknak, mint a terület új hódítóinak meghatározó szerepet kell tulajdonítanunk a telepen, illetve a környék további életében. Leginkább egyébként erre utal a kevés kelta jellegű kerámia, a dák leletekkel kimutatható rokonság, valamint a szarmata telepanyagokból ismert típusok feltűnése. Pannonia területéről említhetünk hasonló kevert leletegyüttest; a pátyi telepen pl. ugyancsak a dák és kelta típusú kerámia együttes előfordulásáról értesülünk, amelyet kiegészít az újonnan megjelenő római leletanyag. Az itteni feltárások bizonyították, hogy továbbélt a bennszülött lakosság. Mellettük... római... új népesség is megjelenik. (OTTOMÁNYI 2001, 35). Jelen ismereteink mellett hasonló folyamatot tételezünk föl Szegvár esetében, csupán a megjelenő új népesség nem római, hanem szarmata és a település itt korábban elnéptelenedik, mint Pátyon. Hasonló jelenségek valószínűleg több esetben kimutathatók lesznek az újabb feltárások, illetve a szakszerű elemzések eredményeinek figyelembe vételével. 69 IRODALOM ALMGREN 1923 Almgren, O.: Studien über nordeuropäische Fibelformen der ersten nachchristlichen Jahrhunderte mit Berücksichtigung der provinzialrömischen und südrussischen Formen. Mannus-Bibliothek 32. Verlag von Curt Kabitzsch. Leipzig ASZT 2002 Aszt Á.: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra. Pit-sites in Hungarian villages in the Middle Ages with special respect for the excavations in Szentkirály. In: Gazdálkodás az Alföldön Földművelés. Szerk.: Novák L. AJMK 9 (2002) BANNER 1929 Banner J.: A szőregi La-Tène temető. Das La-Tène Gräberfeld bei Szőreg. A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. II. Szakosztály Közleményei 5. Szeged BENDE LŐRINCZY 1997 Bende L. Lőrinczy G.: A szegvár-oromdűlői századi temető. Das Gräberfeld von Szegvár-Oromdűlő aus dem 10. bis 11. Jahrhundert. MFMÉ StudArch 3 (1997) BENEA 1997 Benea, D.: Quelques observations sur la céramique de l agglomération daco-romaine de Freidorf-Timişoara. In: Études sur la céramique romaine et daco-romaine de la Dacie et de la Mésie Infériure. Cond.: Benea, D. Universitatea de Vest din Timişoara, Bibliotheca historica et archaeologica Universitatis Timisiensis. Timişoara 1997, BICHIR 1976 Bichir, Gh.: Archaeology and History of the Carpi from the Second to the Fourth Century A.D. BAR Supplementary Series 16, hely? BÓNIS 1975 B. Bónis É.: A brigetiói katonaváros fazekas telepei. Die Töpfereien der Militärstadt von Brigetio. FolArch 26 (1975) Ez a tanulmány az OTKA T számú pályázat keretében jött létre. A kéziratot február 27-én zártuk le. 171

30 BÓNIS GABLER 1990 B. Bónis É. Gabler D.: Fazekasság. In: Pannonia régészeti kézikönyve. Szerk.: Mócsy A. Fitz J. Budapest 1990, BRUKNER 1990 Bruckner, O.: Rimski nalazi u Jugoslovenskom delu barbarikuma Bačka i Banat. Die römischen Funde im Jugoslawischen Teil des Barbaricums Bačka und Banat. AV 41 (1990) CRIŞAN 1969 Crişan, I. H.: Ceramica Daco-Getică. Cu specială privire la Transilvania. Bucureşti CRIŞAN 1978 Crişan, I. H.: Ziridava. Oradea CSALLÁNY 1936 Csallány G.: Újabb jazig temetők Szentes határában. Neue jazygische Gräberfelder in der Gemarkung von Szentes. Dolg 12 (1936) ÉBNER 1929 Ébner S.: Néhány adat az alföldi földházhoz és földólhoz. NéprÉrt 1929, 1 4. FÜLE 1995 Füle P.: Adatok a későszarmata hunkori kerámia kérdéséhez. Beiträge zur Frage der spätsarmatisch hunnenzeitlichen Keramik. SMK 11 (1995) GABLER VADAY 1986 Gabler, D. H. Vaday, A.: Terra Sigillata im Barbaricum zwischen Pannonien und Dazien. Fontes ArchHung, Budapest GALLINA 2000 Gallina Zs.: Tüzelőberendezések egy szarmata településen (Kecskemét-Belsőnyír, M5 autópálya 52/E lelőhely). Feuerungslagen in einer sarmatischen Siedlung (Kecskemét-Belsőnyír, Autobahn M5, Fundort 52/E. In: Hadak útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája. Szerk.: Bende L. Lőrinczy G. Szalontai Cs. Szeged 2000, GARAM VADAY 1990 Garam, É. H. Vaday, A.: Sarmatische Siedlung und Begräbnisstätte in Tiszavalk. ComArchHung 1990, GLODARIU MOGA 1989 Glodariu, I. Moga, V.: Cetatea Dacică de la Căpîlna. The Dacian Fortress at Căpîlna. Editura Ştienţifică şi Enciclopedică. Bucureşti GUDEA 1970 Gudea, N.: Ceramica Dacică din castrul roman de la Buciumi (jud. Sălaj).- La céramique dace du castrum romain de Buciumi. SCIV 21 (1970-2) HAVASSY 1998 Havassy P.: Katalógus. In: Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön. Gyulai Katalógusok 6. Szerk. Havassy P. Gyula 1998, IONIŢĂ URSACHI 1988 Ioniţă, I. Ursachi, V.: Văleni o mare necropolă a dacilor liberi. Ein grosses Gräberfeld der freien Daker. Editura Junimea. Iaşi ISTVÁNOVITS 1999 Istvánovits E.: Tiszavasvári- Városföldje-Jegyző-tag. A settlement of the 5th century. Hunkori település maradványai Tiszavasváriban, a Városföldjén. JAMÉ 41 (1999) KELEMEN 1993 Kelemen, M.: Roman Amphorae in Pannonia IV. Acta ArchHung 45 (1993) KISS 1936 Kiss L.: Földházak Szabolcsvármegyében. NéprÉrt 1936, KOVALOVSZKI 1980 Kovalovszki J.: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon (Bronzkor, III IV. és XI XIII. század). Siedlungsgrabungen in Tiszaeszlár-Bashalom (Bronzezeit, und Jahrhundert.) Fontes ArchHung, Budapest KULCSÁR 1998 Kulcsár V.: A kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai. The burial rite of Sarmatians of the Carpathian basin. Múzeumi Füzetek 49. Aszód KULCSÁR VÖRÖS 1989 Kulcsár V. Vörös I.: Szarmata telep Lajosmizse határában. Leletmentés az M5 útnál. (Adalék a római kori utakhoz.) Sarmatische Siedlung in der Gemarkung von Lajosmizse. (Fundrettung an der Autobahn M5.) Cumania 11 (1989) LŐRINCZY é. n. Lőrinczy G.: Szegvár területének X-XI. századi településtörténeti vázlata. MKCsM é. n LŐRINCZY 1992 Lőrinczy G.: Vorläufiger Bericht über die Freilegung des Gräberfeldes aus dem 6-7. Jahrhundert in Szegvár-Oromdűlő. Weitere Daten zur Interpretierung und Bewertung der partiellen Tierbestattungen in der frühen Awarenzeit. ComArchHung 1992, LŐRINCZY 2000 Lőrinczy G.: Szegvár területének településtörténete a 6. század végétől a 13. század végéig. In: Szegvár. Tanulmányok Szegvár nagyközség történetéről. Szerk.: Farkas Gy. Szegvár 2000, NEGRU 2003 Negru, M.: The Native Pottery of Roman Dacia. BAR International Series 1097, Oxford NEPPER 1984 M. Nepper I.: Császárkori szarmata telep Biharkeresztes-Ártánd Kisfarkasdombon. Die Siedlung aus der Kaiserzeit, Gelegen auf dem Kisfarkas-Hügel, Biharkeresztes-Ártánd. DMÉ 1981 (1984) NEPPER 1985 M. Nepper I.: Császárkori szarmata telep Biharkeresztes-Ártánd Nagyfarkasdombon. Eine sarmatische Siedlung aus der Kaiserzeit, Gelegen auf dem Nagyfarkas-Hügel, Biharkeresztes-Ártánd. DMÉ 1982 (1985) NEPPER MÁTHÉ 1972 M. Nepper I. Sz. Máthé M.: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége (leletkataszter). The archaeological activity of the Museums in Hajdú- Bihar county in the years (A survey of finds.) DMÉ 1971 (1972) OTTOMÁNYI 2001 Ottományi K.: Kutatások Pátyon a római telep területén ben. In: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6. Szerk.: Korkes Zs. Szentendre 2001, PÁRDUCZ 1939 Párducz M.: Die neuere Siedlung der Römerzeit bei Hódmezővásárhely. Dolg 15 (1939)

31 PÁRDUCZ 1941 Párducz M.: Szarmatakori telep és temető Földeákon. Die Siedlung und das Gräberfeld der Sarmatenzeit bei Földeák. Dolg 17 (1941) PÁRDUCZ 1941a Párducz Mihály: A szarmatakor emlékei Magyarországon I. Denkmäler der Sarmatenzeit Ungarns I. ArchHung 25, Budapest PÁRDUCZ 1949 Párducz M.: Népvándorláskori ház Mohácson. Dom vg. Mohács iz vremen peresenija narodom. ArchÉrt 76 (1949) PÁRDUCZ 1950 Párducz M.: A szarmatakor emlékei Magyarországon III. Denkmäler der Sarmatenzeit Ungarns III. ArchHung 30, Budapest PEŠKAR 1972 Peškar, I.: Fibeln aus der römischen Kaiserzeit im Mähren. Prag PETŐ 1991 Pető M.: Római kori (szarmata) telep maradványai Rákoscsabán. Sarmatische Siedlungsüberreste aus der Römerzeit in Rákoscsaba. BudRég 28 (1991) POPILIAN 1976 Popilian, G.: Ceramica romanǎ din Oltenia. Craiova PREDA 1986 Preda, C.: Geto-dacii din bazinul Oltului inferior. Dava de la Sprîcenata. Les Géto- Daces du bassin inéfrieur de l Olt. L oppidum de Sprîncenata. Biblioteca de Arheologie 47, Bucureşti B. TÓTH 1991 B. Tóth Á.: Gepida településnyomok a Körös Tisza Maros közén. Gepidische Siedlungsspuren aus dem Körös Theiss Maros Gebiet. MFMÉ 1984/85-2 (1991) TZONY 1979 Tzony, M.: Despre fructiera dacicǎ in epoca romanǎ. Über die dakische Fuβschale in der römischen Zeit. MCIVA 30 (1979-3) VADAY 1989 H. Vaday, A.: Die sarmatischen Denkmäler des Komitats Szolnok. Antaeus ( ) Budapest VADAY 1996 Vaday, A.: Roman Period Barbarian settlement at the site of Gyoma 133. In: Vaday, A. et alii.: Cultural and landscape changes in South-east Hungary II. Prehistoric, Roman Barbarian and Late Avar Settlement at Gyoma 133 (Békés County Microregion). Archaeolingua 5, Budapest 1996, VADAY 1997 Vaday A.: Atipikus szarmata telepjelenség Kompolt-Kistéri tanya 15. lelőhelyén. rezümé??? Agria 33 (1997) VADAY 1998 Vaday A.: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között. In: Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön. Gyulai Katalógusok 6. Szerk.: Havassy P. Gyula 1998, VADAY 1999 Vaday A.: A szarmata telep értékelése. In: Vaday A. et allii: Kompolt-Kistér. Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely leletmentő ásatása az M3-as autópálya nyomvonalán. A Neolithic, Bronze Age, Sarmatian and Avar site. Rescue excavation at the M3 motorway. Szerk.: Petercsák T. Szabó J. J. HMRK 1999, VADAY 2003 Vaday A.: A Szarmata Barbarikum központjai a Kr. u. 2. században. Centres of the Sarmatian Barbaricum in the 2nd century. Barbarikumi Szemle 1 (2003) VADAY 2003a Vaday, A.: Cloisonné brooches in the Sarmatian Barbaricum in the Carpathian Basin. Acta ArchHung 54 (2003) VADAY SZEKERES 2001 Vaday A. Szekeres Á.: Megjegyzések az Alföld korai szarmata telepeinek kérdéséhez (A jazyg bevándorlás és a megtelepedés kérdésköre). Bemerkungen zur Frage der frühsarmatischen Siedlungen in der Tiefebene (Der Fragenkreis des jazygischen Einwanderung und Ansiedlung.) MFMÉ StudArch 7 (2001) VADAY VÖRÖS 1977 H. Vaday A. Vörös I.: Szarmata telep Bánhalma határában. Sarmatische Siedlungsspuren in der Gemerkung von Bánhalma. ArchÉrt 104 (1977) VADAY VÖRÖS 1980 H. Vaday A. Vörös I.: Szarmata település Kunszentmártonban. Sarmatian Settlement at Kunszentmárton. SzMMÉ (1980) VÉGH 1964 K. Végh K.: Koracsászárkori település maradvány a miskolci Szabadság téren. Frühkaiserzeitliche Siedlungsreste auf dem Szabadság-tér in Miskolc. HOMÉ 4 ( ) 1964, VÉGH 1989 K. Végh K.: Császárkori telep Miskolc- Szirmán. Kaiserzeitliche Siedlung in Miskolc- Szirma. HOMÉ 27 (1988) 1989, VISY 1970 Visy, Zs.: Die Daker am Gebiet von Ungarn. MFMÉ , VÖRÖS 1988 Vörös G.: Késő szarmata edénylelet Kiskundorozsma-Kistemplomtanya lelőhelyről. Gefässfunde aus der späten Sarmatenzeit an dem Fundort Kiskundorozsma-Kistemplomtanya. MFMÉ (1988) VÖRÖS 1993 Vörös G.: Későszarmata falu emlékei Tápé-Széntéglaégető lelőhelyről. Funden eines Dorfes aus der Spätsarmatenzeit, Fundort Tápé- Ziegelbrennerei. MFMÉ 1991/92-1 (1993) VÖRÖS 1998 Vörös G.: Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban. In: Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön. Gyulai Katalógusok 6. Szerk.: Havassy P. Gyula 1998, VÖRÖS 2000 Vörös G.: A szarmata kor (1 5. szd.) emlékei Szegvár környékén. In: Szegvár. Tanulmányok Szegvár nagyközség történetéről. Szerk.: Farkas Gy. Szegvár 2000, VÖRÖS 2005 Vörös I.: A szegvár-oromdűlői császárkori telep állatcsontleletei. Die Tierknochenfunde der kaiserzeitlichen Siedlung von Szegvár-Oromdűlő. MFMÉ StudArch 11 (2005)????. WOLF SIMONYI 1995 Wolf M. Simonyi E.: Előzetes jelentés az M3-as autópálya 10. lelőhelyének feltárásáról. Autobahn M3 10. Fundstelle. SMK 11 (1995)

32 DIE FRÜHKAISERZEITLICHE SIEDLUNG VON SZEGVÁR-OROMDŰLŐ Eszter ISTVÁNOVITS Gábor LŐRINCZY Gábor PINTYE Im Laufe der in Szegvár (Komitat Csongrád) von 1980 bis 1997 durchgeführten Notgrabungen wurde eine m 2 große zusammenhängende Fläche freigelegt (Abb.1. 2). Außer den sarmatischen, frühawarischen und aus den 10. und 11. Jahrhunderten stammenden Bestattungen kam das Detail einer frühkaiserzeitlichen Siedlung vor. In der vorliegenden Arbeit wird das Fundmaterial dieser Siedlung behandelt. Sie Siedlungsobjekte befanden sich an dem Kamm des Hügelzuges und dem nordwestlichen Hügelhang. Man kann die Siedlung nicht für vollkommen freigelegt halten, da der nordöstliche Teil zu Beginn der Sandentnahme vernichtet wurde. Beiderseits konnten wir den Rand der Siedlung bestimmen: Im Südosten reichte sie bis zum Kamm des Hügels, während die Siedlungsspuren im Nordwesten wahrscheinlich (???) bis den Fuß des Hügelzuges beobachtet werden konnten. Bei der Bearbeitung der kaiserzeitlichen Siedlung zogen wir 81 Objekte, über die mehrere oder wenigere Information zur Verfügung standen, in Betracht. Mit Hilfe ihres Fundmaterials konnten 44 Objekte sicher in diese Periode datiert werden, und bei drei anderen machen die Bienenkorbform der Objekte (Obj. 84/20 und 84/21), bzw. das Skelett (Grab 155) dasselbe wahrscheinlich. Dreizehn Gruben waren bienenkorbförmig und ebenfalls dreizehn waren in Draufsicht kreisförmig, aber sie hatten keine Bienenkorbform. Drei von den letzteren wurden nach unten immer enger, drei von Zylinderform und über die Form von sieben anderen Objekten verfügen wir über keine Informationen. Von den sieben eckigen (zumeist rechteckigen) Objekten wurden vier aufgrund der Größe und Form als Hausreste bestimmt (Häuser 83/1, 83/2, 84/3 und 91/1). Die aufgesammelten Scherben weisen etwa auf Gefäße hin. Nicht-scheibengedrehte Exemplare machen das Gros der Gefäße aus ( Gefäße, %). Das hiesige Verhältnis der scheibengedrehten und nicht-scheibengedrehten Gefäße ist ungewöhnlich. In den kaiserzeitlichen barbarischen Siedlungen der Tiefebene ist eindeutig die Dominanz der scheibengedrehten Gefäße nachweisbar. Im Material der Siedlung gab es die Bruchstücke von zwei Terra Sigillata-Gefäßen, beide der Form Drag. 37. Eines der Stücke ist eine mittelgallische Scherbe von figuraler Verzierung (Abb ), das andere ist das Produkt der Rheinzaberner Werkstatt. Zum Kreis der Keramik römischer Herkunft gehören die Bruchstücke von drei pompeianischen Tellern. Diese die italischen Sigillaten nachahmenden Teller können vom Ende des 1. Jahrhunderts bis die Mitte des 2. Jahrhunderts datiert werden. In der behandelten Siedlung kamen die Bruchstücke von zwei oder drei römischen Amphoren ans Tageslicht. Nach der Meinung von Márta Kelemen handelt es sich da um pontische Exemplare (Typ 23 nach Kelemen = Typ VII nach Scorpan). Die römischen Waren vertreten 1,3 1,4 % des gesamten Keramikmaterials dieser Siedlung. Die S-förmige gebogene Bronzeblechfibel ist der Serie 10 der Gruppe V nach Almgren zuzuordnen. Auf die lokale Eisenverarbeitung weisen mehrere Eisenluppen hin (Obj. 84/24 und 91/6). Die Lebensdauer der Siedlung von Szegvár kann mit Hilfe der Fibel, der Terra Sigillata- und bemalten römischen Keramikbruchstücke bestimmt werden. Alle können in das 2. Jahrhundert, vielleicht ganz an den Anfang des 3. Jahrhunderts datiert werden. Zur genaueren Datierung der diesmal behandelten Siedlung trägt es bei, dass einige sarmatische Gräber manche Objekte der Siedlung überschnitten. Das Gräberfeld selbst kann vom Ende des 2. Jahrhunderts bis den Anfang des 3. Jahrhunderts datiert werden. Demnach hörte das Leben am spätesten während der markomannischen Kriege, oder nicht viel später in dieser Siedlung auf. Rechnet man also nur mit der Zeit einer Generation, auch so ist es mit Recht anzunehmen, dass sich die Bevölkerung schon in der ersten Hälfte des 2. Jahrhunderts da ansiedelte. Die Siedlung konnte relativ kurze Zeit bewohnt sein. Einerseits weist die bescheidene Zahl der Objekte und Gebäude darauf hin und andererseits sprechen die in mehreren Fällen in verschiedenen Gruben vorgekommenen Scherben desselben Gefäßes dafür. Die Zusammensetzung des Fundmaterials ist im kaiserzeitlichen Barbaricum ungewöhnlich. Tierknochen kamen in größerer Menge als Keramikfunde vor das weist auf eine grundsätzlich viehhaltende Lebensweise hin. Die Schüsseln und Speichergefäße, ferner die Leittypen der kugeligen Gefäße deuten auf den dakischen Kulturkreis hin. Zugleich fehlen die in den dakischen Siedlungen kennzeichnenden nicht-scheibengedrehten Gefäße mit Girlandmuster oder mit anderen plastichen Zierden, bzw. die sog. dakischen Tassen. Es ist eine Frage, wie die Siedlung von Szegvár gedeutet werden kann. Unserer Meinung nach ist es mit den nachstehenden Möglichkeiten zu rechnen: 1. Die Siedlung von Szegvár ist eine der frühesten Siedlungen am linken Ufer der Theiß. 2. Das ist die Siedlung der vor der sarmatischen Ansiedlung ansässigen dakischen Bevölkerung. 3. Eine während der dakischen Herrschaft fortlebende keltische Bevölkerung lebte da. 174

33 4. Von den aufgezählten drei Populationen spielten zwei, sogar alle drei eine Rolle im Leben der Siedlung. Untersucht man die letztere Hypothese, so muss man in Betracht ziehen, dass eine bestimmende Rolle den neuen Ankömmlingen, d. h. den Sarmaten als den neuen Eroberern dieses Gebietes, in dieser Siedlung, bzw. im weiteren Leben dieser Umgebung zugeschrieben werden muss. Darauf weisen sonst die wenigen Keramikfunde keltischen Charakters, bzw. die mit den dakischen Funden nachweisbare Verwandtschaft, ferner das Auftauchen der in sarmatischen Siedlungsmaterialien bekannten Typen am meisten hin. In Pannonien kann ein ähnlicher gemischter Fundkomplex erwähnt werden: Von der Siedlung von Páty wurde über das gemeinsame Vorkommen von Keramikgegenständen dakischen und keltischen Typs berichtet, zu denen sich das neu auftretende römische Fundmaterial gesellte. Die hiesigen Freilegungen beweisen, dass die autochthone Bevölkerung fortlebte. Außer ihnen erscheint auch eine neue römische Bevölkerung (OTTOMÁNYI 2001, 35). Aufgrund unserer Kenntnisse nehmen wir einen ähnlichen Vorgang auch in Szegvár an, aber die neue Bevölkerung ist nicht römisch, sondern sarmatisch und die Siedlung wurde da früher entvölkert als in Páty. Übersetzt von Katalin H. Simon Istvánovits Eszter Jósa András Múzeum 4400 Nyíregyháza Benczúr tér Lőrinczy Gábor Móra Ferenc Múzeum 6720 Szeged Roosevelt tér Pintye Gábor Jósa András Múzeum 4400 Nyíregyháza Benczúr tér 21. ??? 175

34 L K J H G F E D C B A N 91/3 91/6 M 91/7 87/1 87/3 91/2 91/1 87/1 ház 89/1 86/2 86/1 86/5 86/4 86/3 84/2 84/3 84/16 83/17 84/18 83/2 84/1 83/1ház 84/4 84/5 84/7 84/6 84/8 83/2ház 81/49 83/1 83/3 83/7 96/1 90/1 90/2 88/1 88/5 88/6 88/3 88/8 88/ /9 87/23 88/21 84/24 84/23 84/20 84/ /6 81/24 81/25 81/23 81/39 81/38 81/36 81/42 81/26 81/28 80/10 80/4 80/3 80/9 84/1ház 83/4 83/5 81/35 80/ Bányagödör Bányagödör T a n y a k e r t Szegvár-Oromdűlő Vetület: Helyi rendszer M. 1:800 87/2 84/a Bányagödör Bányagödör Bányagödör méter 1. kép: Szegvár-Oromdűlő. 1: A lelőhely földrajzi elhelyezkedése; 2: a császárkori telep felszínrajza Abb. 1: Szegvár-Oromdűlő. 1: Die geographische Lage des Fundortes; 2: Plan der kaiserzeitlichen Siedlung É L K J H G F E D C B A 176

35 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 3: 1983/4. objektum; 4 5: 1981/24. objektum; 6: 1981/25. objektum Abb. 2: Szegvár-Oromdűlő. 1 3: Objekt 1983/4; 4 5: Objekt 1981/24; 6: Objekt 1981/25 177

36 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 2: 1981/28. objektum; 3 6: 1981/39. objektum Abb. 3: Szegvár-Oromdűlő. 1 2: Objekt 1981/28; 3 6: Objekt 1981/39 178

37 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 7: Szórvány (1982) a domb gerincéről Abb. 4: Szegvár-Oromdűlő. 1 7: Streufunde (1982) vom Hügelrücken 179

38 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1: 1983/1. ház; 2: 1983/2. ház; 3: a 624. sír betöltéséből Abb. 5: Szegvár-Oromdűlő. 1: Haus 1983/1; 2: Haus 1983/2; 3: Funde aus der Einfüllung des Grabes

39 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 2: A 1983/1. ház alatti gödör; 3 8: 1983/1. ház Abb. 6: Szegvár-Oromdűlő. 1 2: Grube unter dem Haus 1983/1; 3 8: Haus 1983/1 181

40 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 4: 1983/2. ház Abb. 7: Szegvár-Oromdűlő. 1 4: Haus 1983/2 182

41 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 7: 1983/2. ház Abb. 8: Szegvár-Oromdűlő. 1 7: Haus 1983/2 183

42 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1, 3, 5: 1981/2. ház; 2, 4: 1983/4. objektum; 6 8: 1983/2. objektum Abb. 9: Szegvár-Oromdűlő. 1, 3, 5: Haus 1981/2; 2, 4: Objekt 1983/4; 6 8: Objekt 1983/2 184

43 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 6: 1983/4. objektum Abb. 10: Szegvár-Oromdűlő. 1 6: Objekt 1983/4 185

44 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 2: 1983/7. objektum; 3 4, 6 8: 83/a objektum; 5: 1983/4. objektum Abb. 11: Szegvár-Oromdűlő. 1 2: Objekt 1983/7; 3 4, 6 8: Objekt 83/a; 5: Objekt 1983/4 186

45 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 4, 6 8: Szórvány (1983), 5: szórvány (1980) Abb. 12: Szegvár-Oromdűlő. 1 4, 6 8: Streufund (1983), 5: Streufund (1980) 187

46 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 9: 1984/3. ház Abb. 13: Szegvár-Oromdűlő. 1 9: Haus 1984/3 188

47 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 3: 1984/3. ház; 4: 1984/3. objektum Abb. 14: Szegvár-Oromdűlő. 1 3: Haus 1984/3; 4: Haus 1984/3 189

48 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 4: Az 1984/3. ház külső kemencéjének tapasztása alól; 5: 1991/1. objektum; 6: 1991/3. objektum Abb. 15: Szegvár-Oromdűlő. 1 4: Funde unter der Platte des äußeren Ofens des Hauses 1984/3; 5: Objekt 1991/1; 6: Objekt 1991/3 190

49 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 2: 1984/16. objektum; 3: 1988/9. objektum; 4: szórvány (1988); 5: 1984/4. objektum Abb. 16: Szegvár-Oromdűlő. 1 2: Objekt 1984/16; 3: Objekt 1988/9; 4: Streufund (1988); 5: Objekt 1984/4 191

50 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 6: 84/1. objektum; 7: 1984/4. objektum; 8: 1984/13. objektum; 9: 1984/8. objektum Abb. 17: Szegvár-Oromdűlő. 1 6: Objekt 84/1; 7: Objekt 1984/4; 8: Objekt 1984/13; 9: Objekt 1984/8 192

51 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 6: 1984/2. objektum Abb. 18: Szegvár-Oromdűlő. 1 6: Objekt 1984/2 193

52 kép: Szegvár-Oromdűlő. 1 2: 1986/4. objektum; 3: szórvány 4; 4: szórvány (1988) Abb. 19: Szegvár-Oromdűlő. 1 2: Objekt 1986/4; 3: Streufund 4; 4: Streufund (1988) 194

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn

3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn 3 4. századi temető és 4 5. századi település Szeged-Algyőn KŐHEGYI MIHÁLY VÖRÖS GABRIELLA (Baja, Türr István Múzeum Szentes, Koszta József Múzeum) 1973 áprilisa és 1976 júniusa között Kürti Béla, a Móra

Részletesebben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON. - Rózsa Zoltán -

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON. - Rózsa Zoltán - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002) 115-143. AVAR KORI TELEPRÉSZLET KARDOSKÚTON - Rózsa Zoltán - Az avarok telepeinek emlékanyagát először Farkas Sándor találta meg Csongrádon. 1 Az általa feltárt

Részletesebben

VAN ÚJ A FÖLD. Katalógus. 2010. április 16. 2011. március 31. VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL

VAN ÚJ A FÖLD. Katalógus. 2010. április 16. 2011. március 31. VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL VAN ÚJ A FÖLD ALATT VÁLOGATÁS A. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL Katalógus 2010. április 16. 2011. március 31. Szkíta kor, 1. vitrin 1. Bögre Szürke színű gyorskorongolt, felhúzott fülű kónikus kis bögre. Ltsz.:

Részletesebben

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny) Archaeologia Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Ottományi Katalin A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd

Részletesebben

Gesta XI (2012) 55 88.

Gesta XI (2012) 55 88. Gesta XI (2012) 55 88. FÜZESABONY ÖREGDOMB BRONZKORI TELL-TELEPÜLÉS KŐANYAGA Horváth Tünde a, Szathmári Ildikó b, Farkas-Pető Anna c, Farkas István d, Mihály Judith e a MTA BTK Régészeti Intézete, 1014,

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

4. Pusztaszikszó sóderbánya: Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúra edénytöredékei, egy kisedény, pattintott obszidián, -kőeszközök, kőbalta.

4. Pusztaszikszó sóderbánya: Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúra edénytöredékei, egy kisedény, pattintott obszidián, -kőeszközök, kőbalta. FÜZESABONY RÉGÉSZETI LELŐHELYEI Újkőkor (Neolitikum) 1. Pusztaszikszó sertéstelep: Kerámia töredékek, pattintott kőeszközök. Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia Kultúrája leletanyaga. (terepbejárás) 2. Pusztaszikszó

Részletesebben

VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRA ELTERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN

VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRA ELTERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRA ELTERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN Az 1955-ben megtartott Régészeti Konferencia összegezte a hazai őskori kutatás állását, rámutatva arra, hogy az utolsó tíz év anyaggyarapodása ellenére

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Örökségvédelmi hatástanulmány Egyeztetési anyag Gyula, 2006 2 Örökségvédelmi hatástanulmány Köröstarcsa község településrendezési tervéhez 1. Vizsgálat a) történeti

Részletesebben

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

Kiadja: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ. Felelős kiadó: Nagy Imre. Szerkesztette: Nagy Vera. Tördelés: Kéry Orsolya

Kiadja: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ. Felelős kiadó: Nagy Imre. Szerkesztette: Nagy Vera. Tördelés: Kéry Orsolya Kiadja: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ Felelős kiadó: Nagy Imre Szerkesztette: Nagy Vera Tördelés: Kéry Orsolya A tanulmányokat lektorálta: Herczeg Mihály, Kruzslicz István Gábor, Kulcsár

Részletesebben

Késő bronzkori urnasírok Galambok-Hársas-erdő lelőhelyen

Késő bronzkori urnasírok Galambok-Hársas-erdő lelőhelyen 2008 Z A L A I M Ú Z E U M 17 65 Száraz Csilla Késő bronzkori urnasírok Galambok-Hársas-erdő lelőhelyen A publikáció leletközlés, a G a l a m b o k - H á r s a s - e r d ő l e l ő h e l y e n folytatott

Részletesebben

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2009. június I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Veresegyház Város

Részletesebben

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km) Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

Móra Ferenc Múzeum, a Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma tisztelettel meghívja Önt TUDOMÁNYOS FÖLOLVASÓ ÜLÉSÉRE (2011. dec. 13 dec. 16.

Móra Ferenc Múzeum, a Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma tisztelettel meghívja Önt TUDOMÁNYOS FÖLOLVASÓ ÜLÉSÉRE (2011. dec. 13 dec. 16. Móra Ferenc Múzeum, a Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma tisztelettel meghívja Önt TUDOMÁNYOS FÖLOLVASÓ ÜLÉSÉRE (2011. dec. 13 dec. 16.) Az elıadások helye: A Móra Ferenc Múzeum könyvtára (Szeged,

Részletesebben

HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK Matematika Testnevelés Matematika Matematika Matematika

HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK Matematika Testnevelés Matematika Matematika Matematika Göllöntné Kiss Annamára. o. Matematika Matematika Matematika Matematika Göllöntné K. Annam. Szollárné V. Ilona Göllöntné K. Annam. Göllöntné K. Annam. Magyar (O) Matematika Magyar (O) Magyar (O) Magyar

Részletesebben

N+DL System Kft. Kácsor Ferenc. Út Finis Kft.

N+DL System Kft. Kácsor Ferenc. Út Finis Kft. Karakter 95 Építő és Szakipari Kft. Nyíregyháza N+DL System Kft. Kótaj Kácsor Ferenc Eger Út Finis Kft. Fót Mérték Építészeti Stúdió Kft. Budapest Nóra 97 Kft. Polgár Tiszántúli Református Egyházkerület

Részletesebben

A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA LELŐHELYEI A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSA MENTÉN. Körösfői Zsolt

A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA LELŐHELYEI A NAGY-KÜKÜLLŐ FELSŐ FOLYÁSA MENTÉN. Körösfői Zsolt A MAROSSZENTANNA CSERNYAHOV KULTÚRA LELŐHELYEI A kultúra délkelet-erdélyi lelőhelyei a nemzetközi, de még a romániai kutatás számára is viszonylag ismeretlenek. Ennek számos oka van, amelyek közül a feltárások

Részletesebben

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja.

Archaeologia - Altum Castrum Online. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja. A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Tóth Zsolt Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztály JELENTÉS a pécsi székesegyház nyugati oldala előtt, a

Részletesebben

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés

Részletesebben

Egy hipotézis nyomában

Egy hipotézis nyomában A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Petkes Zsolt MTA Magyar Őstörténeti Témacsoport Egy hipotézis nyomában Avagy a szekszárdi vármegyeháza északi

Részletesebben

Kerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések

Kerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések Kerámiák archeometriai vizsgálata Régészeti szempontok T. Biró Katalin MNM tbk@ace.hu Kerámia - fogalma - szerepe a régészeti anyagban - vizsgálata régészeti módszerekkel - kérdések 1 Kerámia - fogalma

Részletesebben

A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI. Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469

A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI. Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469 A DUNA TISZA KÖZE AVAR KORI BETELEPÜLÉSÉNEK PROBLÉMÁI Témavezető: Dr. Madaras László Nyílvántartási szám: T 043469 A pályázatban a Duna Tisza köze avar kori sírleleteinek szisztematikusan felgyűjtését,

Részletesebben

A körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek. (Paulo Coelho) Ballagási meghívó

A körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek. (Paulo Coelho) Ballagási meghívó A körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek. (Paulo Coelho) Ballagási meghívó 2007 2012 A MÁTÉSZALKAI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM végzős diákjai 2012. május 4-én

Részletesebben

MSc képzésben résztvevő geográfus diplomamunkáinak védése a 2012/13. tanév 2. félévében

MSc képzésben résztvevő geográfus diplomamunkáinak védése a 2012/13. tanév 2. félévében MSc képzésben résztvevő geográfus diplomamunkáinak védése a 2012/13. tanév 2. félévében 2013. május 27. 9 óra Gazdaság- és Társadalomföldrajz Kisterem Bizottság: Dr. Kovács Zoltán, Dr. Csatári Bálint,

Részletesebben

Intézményi önértékelési csoport munkaterve 2015/16-os tanév (1. év)

Intézményi önértékelési csoport munkaterve 2015/16-os tanév (1. év) Intézményi önértékelési csoport munkaterve 2015/16-os tanév (1. év) A Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégiumban a 2015/2016-os tanévben csak pedagógusellenőrzés lesz, sem intézményi, sem intézményvezetői.

Részletesebben

Csanytelek Község Polgármesterétől

Csanytelek Község Polgármesterétől Csanytelek Község Polgármesterétől 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2 Tel.: 63 / 578 510 Fax: 63 / 578-517 e-mail: csanytelek@csanytelek.hu, www.csanytelek.hu 7-51/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanytelek

Részletesebben

SZEGED HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

SZEGED HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZEGED díj, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) ügyében a Szegedi Járási Hivatalnál 6724 Szeged, Huszár u. 1. szám alatt az alábbi ügyintézők fogadják a tisztelt ügyfeleket:

Részletesebben

O R SZÁGOS BÍR ÓSÁGI H IVATA L E LN Ö KE 138/2013. (III. 28.) OBHE számú határozat Felvételi Versenyvizsga-bizottság tagjainak kijelöléséről és meghosszabbításáról A sági fogalmazók joggyakorlatáról és

Részletesebben

Titulus Felhasználó neve Rendfokozat Osztály HM Város Szolg.mobil E-mail III/3. Repülőorvosi-, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet III/3. Dr.

Titulus Felhasználó neve Rendfokozat Osztály HM Város Szolg.mobil E-mail III/3. Repülőorvosi-, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet III/3. Dr. Titulus Felhasználó neve Rendfokozat Osztály HM Város Szolg.mobil E-mail III/3. Repülőorvosi-, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézet III/3. Dr. Lengyel Attila ezredes 43-3100 76-581-607 (30)-959-3640

Részletesebben

Református PSZE-PÉM mesterpedagógusok listája A Zsinat Oktatási Bizottsága által 2015. novemberben elfogadott névsor

Református PSZE-PÉM mesterpedagógusok listája A Zsinat Oktatási Bizottsága által 2015. novemberben elfogadott névsor Református PSZE-PÉM mesterpedagógusok listája A Zsinat Oktatási Bizottsága által 2015. novemberben elfogadott névsor Név Ábrám Tibor Andrássy Judit Apostolné Bartha Mária Babocsánné Katona Ágnes Eszter

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI KORA AVARKORI TEMETŐ 1. SÍRJA

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI KORA AVARKORI TEMETŐ 1. SÍRJA A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI KORA AVARKORI TEMETŐ 1. SÍRJA LŐRINCZY GÁBOR (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) A Csongrád megyei Szegvár község belterületétől keletre, a környezetéből 3-4 méterre kiemelkedő, eredetileg

Részletesebben

XVII. Rezét Kupa 2014. Kisszállás

XVII. Rezét Kupa 2014. Kisszállás XVII. Rezét Kupa 2014. Bajnoki sorrend A-A36 A A36 csapat (14) csapattagok (39 fő) Döme Géza Időszámítás 25/29 perc Térképrajt 1. ep. jellegfa 2. ep. rókavár 3. ep. kis töltés 4. ep. rókavár 5. ep. jellegfa

Részletesebben

NEM NYERTES PÁLYÁZÓK 2015. november 2. és 2015. november 16. között kiírt PIACI LAKÁSPÁLYÁZAT

NEM NYERTES PÁLYÁZÓK 2015. november 2. és 2015. november 16. között kiírt PIACI LAKÁSPÁLYÁZAT NEM NYERTES PÁLYÁZÓK 2015. november 2. és 2015. november 16. között kiírt PIACI LAKÁSPÁLYÁZAT Név Megpályázott lakás 1. Aranyi Tamásné Vászonfehérítő u. 1. I/5. 2. Aranyosi Tiborné Vászonfehérítő u. 1.

Részletesebben

Vandálok a Hernád völgyében

Vandálok a Hernád völgyében Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,

Részletesebben

MEGHÍVÓ DORNYAY BÉLA MÚZEUM SALGÓTARJÁN

MEGHÍVÓ DORNYAY BÉLA MÚZEUM SALGÓTARJÁN MEGHÍVÓ DORNYAY BÉLA MÚZEUM SALGÓTARJÁN A Dornyay Béla Múzeum Tisztelettel meghívja Önt a Fiatal Középkoros Régészek VII. Konferenciájára. Időpont: 2015. november 19-21. Helyszín: Dornyay Béla Múzeum Salgótarján,

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ P. BARNA JUDIT A LENGYELI KULTÚRA KIALAKULÁSA A DNY-DUNÁNTÚLON TÉZISEK

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

A Herman OTTÓ MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1985-1986 B. HELLEBRANDT MAGDOLNA-LOVÁSZ EMESE

A Herman OTTÓ MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1985-1986 B. HELLEBRANDT MAGDOLNA-LOVÁSZ EMESE A Herman OTTÓ MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1985-1986 B. HELLEBRANDT MAGDOLNA-LOVÁSZ EMESE 1985 Bodroghalom-Medvetanya A feltárt kelta temetőtől kb. 300 méterre, de ugyanazon az összefüggő homokdombon

Részletesebben

A badeni kultúra épületei Balatonőszöd-Temetői-dűlő lelőhelyen

A badeni kultúra épületei Balatonőszöd-Temetői-dűlő lelőhelyen A badeni kultúra épületei Balatonőszöd-Temetői-dűlő lelőhelyen A folyó sátra szétszakadt, utolsó levél-ujjak Mélyednek be a nedves partba. Szél fut A barna földön nesztelen. Elköltöztek a nimfák. (T. S.

Részletesebben

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96 418 373; Fax: 96 418699; email: talent_plan@arrabonet.hu; www.talent plan.hu Győr Rendezési terv

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Észak-Magyarország a késő rézkorban A Baden-kultúra leletei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. György László

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Észak-Magyarország a késő rézkorban A Baden-kultúra leletei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. György László DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Észak-Magyarország a késő rézkorban A Baden-kultúra leletei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében György László 2014 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

Részletesebben

Homoki Klára 17 éves Tavasz a Bükkben. Homoki Klára 17 éves Ősz a Bükkben Martin János Szakképző Iskola, Miskolc Felkészítő tanár: Kissné Gémes Anetta

Homoki Klára 17 éves Tavasz a Bükkben. Homoki Klára 17 éves Ősz a Bükkben Martin János Szakképző Iskola, Miskolc Felkészítő tanár: Kissné Gémes Anetta Homoki Klára 17 éves Ősz a Bükkben Martin János Szakképző Iskola, Felkészítő tanár: Kissné Gémes Anetta Homoki Klára 17 éves Tavasz a Bükkben Martin János Szakképző Iskola, Felkészítő tanár: Kissné Gémes

Részletesebben

1.a. Osztályfőnök : Pásztor Alma, Sipos Katalin Tomori Pál Tagiskola 1.a 11:30 11:45 12:00 12:15 10:45 11:00 11:00 11:15 11:45 12:00 11:15 11:30

1.a. Osztályfőnök : Pásztor Alma, Sipos Katalin Tomori Pál Tagiskola 1.a 11:30 11:45 12:00 12:15 10:45 11:00 11:00 11:15 11:45 12:00 11:15 11:30 1.a Osztályfőnök : Pásztor Alma, Sipos Katalin Tomori Pál Tagiskola 1.a Dráma Digikomp Digikomp Ének Erkölcstan Közösségi Közösségi Technika Ének 1.b Osztályfőnök : Artinger Krisztina, Molnár Mária Tomori

Részletesebben

Mintavételi adattár 1966 1987

Mintavételi adattár 1966 1987 Melléklet / Appendix Márton P. AM 2012/1 1 Mintavételi adattár 1966 1987 1. táblázat Lelőhely: Beregsurány, Barátságkert. Ásatási jelentés: Csallány Dezső Csiszár Árpád: Beregsurány, Magyar-Szovjet Barátság

Részletesebben

A tűzikutya és holdidol kérdése magyarországi leletek alapján

A tűzikutya és holdidol kérdése magyarországi leletek alapján A tűzikutya és holdidol kérdése magyarországi leletek alapján NAGY LÁSZLÓ Százhúsz éve folyik a vita az úgynevezett tűzikutya és holdidol kérdéséről. Mint a legtöbb vallástörténeti vonatkozású régészeti

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

A KÖZÉPKORI OSZTÁLY MUNKATÁRSAINAK ÁSATÁSAI ES LELETMENTÉSE11981-1991 KÖZÖTT

A KÖZÉPKORI OSZTÁLY MUNKATÁRSAINAK ÁSATÁSAI ES LELETMENTÉSE11981-1991 KÖZÖTT A KÖZÉPKORI OSZTÁLY MUNKATÁRSAINAK ÁSATÁSAI ES LELETMENTÉSE11981-1991 KÖZÖTT /. Víziváros Buda középkori külvárosai területén, a mai Vízivárosban az elmúlt években több leletmentést, illetve előzetes régészeti

Részletesebben

Budai-hegys. hegység

Budai-hegys. hegység Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm

Részletesebben

DIABETOLÓGIAI TERHESGONDOZÓ CENTRUM SZAKELLÁTÓHELYEK LISTÁJA 2016.

DIABETOLÓGIAI TERHESGONDOZÓ CENTRUM SZAKELLÁTÓHELYEK LISTÁJA 2016. DIABETOLÓGIAI TERHESGONDOZÓ CENTRUM SZAKELLÁTÓHELYEK LISTÁJA 2016. ~ Belgyógyász ellátóhelyek ~ 1. B.-K. Megyei Önkormányzat Kórháza, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Okató Kórháza, Diabetes

Részletesebben

VAN ÚJ A FÖLD. Katalógus. 2011. április 15. 2012. március 31. VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL

VAN ÚJ A FÖLD. Katalógus. 2011. április 15. 2012. március 31. VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL VAN ÚJ A FÖLD ALATT VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL Katalógus 2011. április 15. 2012. március 31. 1. vitrin, M0 Budapest, XXII. Növény utca 1. Edénytöredék bekarcolt díszítéssel Gömbszelet alakú

Részletesebben

NN Family Run családi futónap és felnőtt futóest

NN Family Run családi futónap és felnőtt futóest 5.25km - Férfi eredmények 1 753 Ryan Sparks 18:30 2 750 Peter Schurch 18:30 3 720 Vanó Imre 18:48 4 743 Rázsó Viktor 20:10 5 523 Dely Kristóf 22:09 6 604 Lengyel Zoltán 22:51 7 620 Mongyi Ferenc 24:21

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

9 Matusek Lóránd X. 11. Szegesdi Plasztika (Bőrklinika) 10 Miklós Ágnes 11 Salamon Máté László

9 Matusek Lóránd X. 11. Szegesdi Plasztika (Bőrklinika) 10 Miklós Ágnes 11 Salamon Máté László 1.csoport 1 Alács Rita X. 1. Horváth Gábor Seb. Kl. 2 Bajsz András 2010-10-01 Horváth Gábor Seb. Kl. 3 Bakk Ágnes X. 4. Kakuja M. Sebklinika 4 Baukó Krisztina 5 Berényi Zsuzsanna Éva X. 5. Daróczi M. Sebklinika

Részletesebben

DEBRECENI ÜGYVÉDI KAMARA

DEBRECENI ÜGYVÉDI KAMARA DEBRECENI ÜGYVÉDI KAMARA sz. I. em. Telefon: 06-52-533-266, 06-52-416-398 E-mail: debreceniugyvedi.kamara@upcmail.hu Honlap: http://www.debreceniugyvedikamara.hu/ ÜGYELETI REND Debrecen 2016. július 01.

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Általános tájékoztatók:... 3

Tartalomjegyzék. Általános tájékoztatók:... 3 OROSHÁZI TÁNCSICS MIHÁLY TEHETSÉGGONDOZÓ GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZÉKHELYINTÉZMÉNY Érettségi, szakmai és szintfelmérő vizsgák OROSHÁZA 2013-2014. 1 Tartalomjegyzék Általános

Részletesebben

A 2004/2005-ös tanév versenyeredményei

A 2004/2005-ös tanév versenyeredményei A 2004/2005-ös tanév eredményei A legkiemelkedőbb eredmények Országos A tanuló neve Osztálya Tanára 2. OKTV filozófia Szarka Klára 12/3 Bacsó László 10. OKTV filozófia Sólyom Alíz Farkas Tamás, Menyhért

Részletesebben

2004 és utána született fiúk 7 éves és fiatalabb

2004 és utána született fiúk 7 éves és fiatalabb 2004 és utána született fiúk 7 éves és fiatalabb 10:00 500m 1. Tomka István 2005 Püspökladány, Optimit Hungária 1:28 2. Papp Zsigmond 2004 Berettyóújfalu, II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. 1:28 3. Madar Krisztián

Részletesebben

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa római kori erődjében a XX. század első évtizedében kezdődtek meg a régészeti kutatások, és azóta

Részletesebben

Adatok a késő neolitikus viselet megismeréséhez a lengyeli kultúra újabb leletei alapján

Adatok a késő neolitikus viselet megismeréséhez a lengyeli kultúra újabb leletei alapján ZALAI MÚZEUM 13 2004 Р. Bama Judit Adatok a késő neolitikus viselet megismeréséhez a lengyeli kultúra újabb leletei alapján Bevezetés Az M7 autópálya Zala megyei szakasza (1. kép 1) több jelentős neolitikus

Részletesebben

Ha csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna. (Albert Einstein)

Ha csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna. (Albert Einstein) VIII. Fejezet Ha csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna. (Albert Einstein) A magyar felsőoktatás egyik sikertörténete a Tudományos Diákkör, közismert nevén a TDK. Aligha véletlen,

Részletesebben

II. Tisza-parti Gyógy- és Élményfürdő Félmaraton

II. Tisza-parti Gyógy- és Élményfürdő Félmaraton 21 km Nem/Kategória: Férfi 12-19 éves Hely Rsz Név Szév 1. kör 2. kör 3. kör Bruttó idő Nettó idő Absz. hely. Tempó Hátrány 1 69 DITZENDY Arisztid 1998 00:33:16 00:34:05 00:39:12 01:47:14 01:46:34 37 5:03

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola (OM: 036063) 5440 Kunszentmárton, Kossuth Lajos út 37. Telefon/fax: 56/461-144

Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola (OM: 036063) 5440 Kunszentmárton, Kossuth Lajos út 37. Telefon/fax: 56/461-144 i Gimnázium és Szakképző Iskola (OM: 036063) 5440, Kossuth Lajos út 37. Telefon/fax: 56/461-144 A i Gimnázium és Szakképző Iskola ideiglenes felvételi jegyzéke a 2011-2012-es tanévre Az ideiglenes felvételi

Részletesebben

Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatala

Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatala Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatala Cím (székhely): Levelezési cím: Cím: (kirendeltség) 3390 Füzesabony Rákóczi út 48. 3391 Füzesabony Pf. 6 3388 Poroszló, Fő út 6., 3355 Kápolna, Kossuth

Részletesebben

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.

Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13. Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009

Részletesebben

Jogász-nappali-osztatlan képzés

Jogász-nappali-osztatlan képzés Előtag Név Agócs Bianka Albert Enikő Bacsó Anett Balázs Gergely István Balázs Gergő Béla Banda Lívia Éva Baráth Árpád Gergő Bata Edina Belinszky Adrienn Berei Adrienn Bódis Rita Bodnár Zsuzsa Anna Bőde

Részletesebben

Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 29. számú lelõhelyén, Kaposújlak-Várdomb-dûlõben 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról

Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 29. számú lelõhelyén, Kaposújlak-Várdomb-dûlõben 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 165 178 Kaposvár, 2004 Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 29. számú lelõhelyén, Kaposújlak-Várdomb-dûlõben 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról SOMOGYI KRISZTINA

Részletesebben

VÁZLATOK, MUNKATÉRKÉPEK

VÁZLATOK, MUNKATÉRKÉPEK VÁZLATOK, MUNKATÉRKÉPEK A vázlatok olyan rajzok, melyek a térkép felhasználásával vagy egyszerűen a terepen készülnek és a polgári védelmi vezetés tájékoztatását szolgálják. VIII. 1. Vázlatok és készítésük

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

SUHANJ! 6 órás. jótékonysági futóverseny VÉGEREDMÉNY. Támogatóink: 2012. augusztus 12.

SUHANJ! 6 órás. jótékonysági futóverseny VÉGEREDMÉNY. Támogatóink: 2012. augusztus 12. SUHANJ! 6 órás jótékonysági futóverseny VÉGEREDMÉNY 2012. augusztus 12. Támogatóink: ÖSSZETETT EGYÉNI VÉGEREDMÉNY - 1 : 1,982 km Hely Név Rajtszám Leggyorsabb Leglassabb Átlagos Körök Tört Táv (km) tempó*

Részletesebben

SZEGEDI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET KUTATÁSI JELENTÉS A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN 2000-BEN VÉGZETT MUNKÁRÓL

SZEGEDI KARSZT- ÉS BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET KUTATÁSI JELENTÉS A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN 2000-BEN VÉGZETT MUNKÁRÓL KUTATÁSI JELENTÉS A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN 2000-BEN VÉGZETT MUNKÁRÓL 2000. december 31. SZERKESZTETTE: Barta Károly & Tarnai Tamás ÍRTÁK: Barta Károly, Kurunczi Edina, Tarnai Tamás

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége

A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége Az MTA Néprajztudományi Bizottsága 2014-ben két alkalommal ülésezett (január 15- én és november 11-én). Az ülésre első alkalommal a Néprajzi Múzeum Tanácstermében

Részletesebben

Székesfehérvári Járási Hivatal telefonkönyv és e-mail cím jegyzék

Székesfehérvári Járási Hivatal telefonkönyv és e-mail cím jegyzék Törzshivatal Székesfehérvári Járási Hivatal telefonkönyv és e-mail cím jegyzék cím: 8000 Székesfehérvár, vezetékes telefon körzetszám: 22 e-mail: hivatal@szekesfehervar.fejer.gov.hu Fsz. Porta 510-855

Részletesebben

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes

Részletesebben

horkai.apig@bazmkorhaz.hu; (1268-as mellék) Prof. dr. Barkai László oktatási és tudományos igazgatóhelyettes 06/46/515-255 barkai.l@t-online.

horkai.apig@bazmkorhaz.hu; (1268-as mellék) Prof. dr. Barkai László oktatási és tudományos igazgatóhelyettes 06/46/515-255 barkai.l@t-online. FIGU-011-1 A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelésének rendje M01 Általános közzétételi lista I. Szervezeti, személyzeti adatok 3. A közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti

Részletesebben

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium (Eger, 3300 Rákóczi út 2) tel./fax: tel:36/515-115, fax:36/515-116

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium (Eger, 3300 Rákóczi út 2) tel./fax: tel:36/515-115, fax:36/515-116 Vizsgaszervező intézmény: Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium (Eger, 3300 Rákóczi út 2) tel./fax: tel:36/515-115, fax:36/515-116 Tisztelt Vizsgázó! Ezúton tájékoztatjuk, hogy a(z)

Részletesebben

Kimutatás a Földművelésügyi Minisztérium vezetőiről 2015.03.19. napi állapot szerint

Kimutatás a Földművelésügyi Minisztérium vezetőiről 2015.03.19. napi állapot szerint 9 / 1. oldal Dr. Fazekas Sándor miniszter sandor.fazekas@fm.gov.hu +36 (1) 7953721 Miniszteri Kabinet Miniszteri Kabinet Gulyás Andrea kabinetfőnök andrea.gulyas@fm.gov.hu +36 (1) 7952087 Miniszteri Kabinet

Részletesebben

Észak-Alföld.xls. 1. oldal, összesen: 8 2008-01-23 21:31

Észak-Alföld.xls. 1. oldal, összesen: 8 2008-01-23 21:31 Intézmény Irodalom, nyelv és helymatematika és fizika Számítástechnika Történelem Összesen Elérhető: 100 100 80 80 Elért maximum: 78,5 99 62 77 Bejutási határ: 61 86 40 54 Beküldési határ: 55 55 25 44

Részletesebben

Nemzeti ünnepünk, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, március 15-e alkalmából Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere

Nemzeti ünnepünk, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, március 15-e alkalmából Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere 1 Nemzeti ünnepünk, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, március 15-e alkalmából Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere a téli rendkívüli időjárási viszonyok során végzett kiemelkedő munkája

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

Székesfehérvári Járási Hivatal telefonkönyv és e-mail cím jegyzék

Székesfehérvári Járási Hivatal telefonkönyv és e-mail cím jegyzék Cím Szoba Név Beosztás Telefon Mellék E-mail Törzshivatal Székesfehérvári Járási Hivatal telefonkönyv és e-mail cím jegyzék cím: 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. vezetékes telefon körzetszám: 22 e-mail:

Részletesebben

Felnőtt háziorvosi rendelők és a felnőtt háziorvosok rendelési ideje, telefonszáma:

Felnőtt háziorvosi rendelők és a felnőtt háziorvosok rendelési ideje, telefonszáma: Felnőtt háziorvosi rendelők és a felnőtt háziorvosok rendelési ideje, telefonszáma: 1126 Budapest, Beethoven u. 8. dr. Árky Emőke 212-6639 dr. Vajda Ágota 201-1610 Kedd, csütörtök:16.00-20.00 dr. Pártay

Részletesebben

Akkreditált háziorvos tutorok SZTE ÁOK Szak- és Továbbképzési Központ

Akkreditált háziorvos tutorok SZTE ÁOK Szak- és Továbbképzési Központ Akkreditált háziorvos tutorok SZTE ÁOK Szak- és Továbbképzési Központ Név Irsz. Város Cím Akkreditáció dátuma Dr. Palágyi János 6221 Akasztó Szent István u. 1. Dr. Bakó Ildikó 6750 Algyő Egészségház u.

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

EGÉR KULTURÁLIS KÖZPONT

EGÉR KULTURÁLIS KÖZPONT EGÉR KULTURÁLIS KÖZPONT IX. ORSZÁGOS IFJÚSÁGI SZÓLÓTÁNCVERSENY EGER DÖNTŐ 2016. Január 22-23. ZSÜRIJEGYZŐKÖNYV Rendező: Forrás Alapítvány Eger, Egri Kulturális és Müvészeti Központ Helyszín: Forrás Gyermek

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. 2015/2016. tanév

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. 2015/2016. tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 32/2008.(XI.24.)OKM rendelet 4. -a, valamint a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 10. sz. melléklete értelmében az alábbi adatokat tesszük közzé: Dorogi Magyar-Angol Két Tanítási

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Almáskert Óvoda. Közzétételi lista a 2014/2015-ös nevelési évre

Almáskert Óvoda. Közzétételi lista a 2014/2015-ös nevelési évre Almáskert Közzétételi lista a 204/205-ös nevelési évre . Alkalmazotti közösségünk A 3 óvodánkban a nevelő-fejlesztőmunkát : 35 óvodapedagógus végzi. Almáskert Csicsergő Gázgyár Összesen: Pedagógus létszám:

Részletesebben

Az intézmény dolgozói

Az intézmény dolgozói Az intézmény dolgozói Intézményvezető: Intézményvezető helyettes: Intézményvezető helyettes: Tonka Lászlóné Illés Erika Noé Krisztina Munkaközösség vezetők Alsós munkaközösség Felsős munkaközösség Foglalkoztató

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének. Dr. Solymos László alpolgármester. módosítása. Művelődési Osztálya.

ELŐTERJESZTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének. Dr. Solymos László alpolgármester. módosítása. Művelődési Osztálya. ELŐTERJESZTÉS Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Előterjesztő: Dr. Solymos László alpolgármester Az előterjesztés tárgya: Közművelődési intézmények i tervének módosítása Iktatószám: 2698/2016. Melléklet:

Részletesebben