Tárgy: Csákvár II. - dolomit évi kitermelési MÜT kérelem

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK/4358/12/2010. ügyintéző: Lopotnyik András :(06-88) : (06-88) andras_lopotnyik@mbfh.hu Tárgy: Csákvár II. - dolomit évi kitermelési MÜT kérelem Csákvári Mezőgazdasági Szövetkezet Jogerős: április Csákvár Gurdi major 037/6 hrsz. H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Csákvári Mezőgazdasági Szövetkezet ( 8083 Csákvár, Gurdi major 037/6 hrsz. Adószám: ; továbbiakban: Bányavállalkozó) a Csákvár II. - dolomit védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre beterjesztett műszaki üzemi terv (MÜT) kérelmét és mellékleteit felülvizsgálta, és a következő feltételekkel: jóváhagyja, 1. A műszaki üzemi terv hatálya: jelen határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 5 év. 2. Engedélyezett termelés: dolomit (kódja: 4600), mennyisége: m 3 /év. A Bányakapitányság meddő (fedőmeddő) értékesítését nem engedélyezi. 3. A termelési veszteség mértéke: a Bányakapitányság termelési veszteség figyelembevételét nem engedélyezi, annak mértéke 0 % 4. A kitermelési tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok: Csákvár 0235; 0237; 0238 és 0241 hrsz, a tervtérképen jelölt és jóváhagyott mértékig. 5. Rendelkezés a biztosítékról A Bányakapitányság a bányavállalkozó által benyújtott tájrendezési költségtervet, az abban szereplő x Ft. biztosítéki összeggel elfogadja A Bányakapitányság a bányavállalkozó biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát, amely bankgarancia, elfogadja. A Bányavállalkozó az ERSTE Bank Fejér megyei Kereskedelmi Centrum (8000 Székesfehérvár, Palotai u. 4.) fizetési bankgarancia vállalására vonatkozó bankgarancia nyilatkozat eredeti példányát mellékelte. 6. További bányakapitánysági előírások A bányatelek 6.1 sz. sarokpontjától kezdődően a 8. sz. sarokpontot követően és a sarokpontok közötti részen, a tervtérképen jelölteknek megfelelően a tájrendezési munkákat a tényleges kitermelés adott szakaszon történő befejezését követő 6 hónapon belül el kell végezni. A maradó rézsűt az újrahasznosítási cél 8200 Veszprém, Budapest u. 2. : (06-88) : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 : (06-88) vbk@mbfh.hu

2 erdőművelési ágban való hasznosítás követelményeinek megfelelően kell kialakítani A Bányavállalkozó köteles a bányatelek sarokpontjait jól látható, maradandó módon megjelölni. 7. Az eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: 7.1. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3490/2011. ügyszámú és 20535/11. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában a műszaki üzemi terv jóváhagyásához a következő feltételekkel járult hozzá: A műszaki üzemi tervben foglaltaknak megfelelően a tájrendezési tevékenységet az arra alkalmas területeken a termeléssel párhuzamosan folyamatosan kell végezni és az elvégzett, illetve tervezett tájrendezési feladatokat (térképen is ábrázolva) a következő tervidőszakra vonatkozó termelési műszaki üzemi tervben részletesen ismertetni kell. A bányászati tevékenységgel újonnan érintett Csákvár 0235 hrsz-ú ingatlan a alrészletén lévő fás szárú növényállomány eltávolítása csak a költési időszakon kívül (tehát április 1. és augusztus 15. közötti időszakon kívül) történhet. Amennyiben a bánya területén gyurgyalagok, illetve partifecskék fészkelése figyelhető meg, a fészek környékének 50 m-es környezetében a bányászati tevékenységet (ezen fajokra jellemző) költési idő alatt (április 15. augusztus 15. között) szüneteltetni kell. Költés esetén ezek a partfalak kizárólag csak a költési időszakon kívül bonthatók meg. A bányatelken munkagépek és szállítójárművek javítása, karbantartása, továbbá kenőanyaggal illetve üzemanyaggal való feltöltése tilos. Üzemanyagot és kenőanyagot a bányatelek területén még átmenetileg sem lehet tárolni. A kitermeléssel érintett területen a bányászati tevékenység következtében kialakuló végleges bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül nem közelítheti meg. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg Csákvár Nagyközség Jegyzője 589-3/2011. számon, a Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztálya HKF/416-1/2011/szakhat. számon a MÜT jóváhagyásához feltétel nélkül hozzájárult. A határozat ellen a közlésétől számított 10 munkanapon belül, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft. A díj fizetésének megtörténtét a fellebbezőnek a fellebbezéshez mellékelt postai készpénz-átutalási megbízás igazoló szelvényrészével vagy a bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi bankkivonattal (a továbbiakban együtt: befizetési bizonylat) kell igazolnia. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A055 kódszámot is fel kell tüntetni. - 2/6 -

3 I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó november 11-én, a Csákvár II. - dolomit védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre kitermelési műszaki üzemi tervet (MÜT) nyújtott be. A Bányakapitányság a kérelmet az 1993.évi XLVIII. törvény (Bt.) 27. -a, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. ( XII.19. ) Korm. rendelet (Vhr.) 13. és 14. -a alapján megvizsgálta és az eljárást az illetékes földhivatal Csákvár 0235 hrsz. és Csákvár 0237 hrsz.-ú ingatlanok más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárásának jogerős és végrehajtható döntéssel történő lezárásáig felfüggesztette. Bányavállalkozó a Bicskei Körzeti Földhivatal /2011.(10586/2010.) számú, más célú hasznosítást engedélyező határozatát a Bányakapitányságnak megküldte, így a kérelem bányászati szempontból engedélyezhető volt. Az ingatlanok tervezett igénybevételére vonatkozó ütemterv megegyezik a Bányakapitányság által 3440/2007. számon jóváhagyott ingatlan-igénybevételi ütemtervvel. A MÜT-öt a Bányakapitányság megküldte a bányászati szakigazgatási eljárásban érintett szakhatóságoknak. A szakhatóságok a rendelkező részben érvényesített állásfoglalásaikat a következőkkel indokolták: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: A Felügyelőség a tárgyi bánya dolomit bányászati tevékenységére előzetes vizsgálati eljárást folytatott le, mely során a 18256/2009. ügyszámú és 5932/2010. iktatószámú határozatban megállapította, hogy a tervezett bányászati tevékenység (kitermelési kapacitásbővítés) megvalósítása sem az egyes környezeti elemekre, sem azok rendszereire jelentős környezeti hatással nem jár, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A bánya területe országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, természeti területet nem érint, de része az országos ökológiai hálózatnak, amelyen belül a pufferterületekhez tartozik. A Csákvár 0237 hrsz-ú ingatlan ÉK-i oldalról a 0236 hrsz-ú kb. 4 m-es szélességű földúttal elválasztva szomszédos a HUDI30001 területkódú Vértes megnevezésű kiemelt jelentőségű természet-megőrzési és különleges madárvédelmi Natura 2000 területtel (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékleteinek megfelelően). A bővített bányatelek közvetlenül nem, a bánya porkiülepedés és zajkibocsátás szempontjából megállapított hatásterülete azonban érinti a Natura 2000 területet. Erre tekintettel a Felügyelőség védőpillér lehatárolását tartotta szükségesnek. A Natura 2000 terület védelme érdekében a működés során a mobil osztályozó berendezés az eredeti bányatelek területén fog a későbbiekben is üzemelni, a készlettereket szélárnyékos helyeken, a bányaudvar szélén a bányafalak szomszédságában alakítják ki, amelyek 4 méternél nem lesznek magasabbak. A bányaterület felhagyása után az újrahasznosítás célja erdőtelepítésre alkalmas terület létrehozása, amely a természetvédelmi érdekekkel megegyező. Tárgyi műszaki üzemi terv alapján, az abban részletezettek szerint a tervidőszakban a rekultivációs tevékenységet meg fogják kezdeni. A működő bánya a rekultiváció befejezéséig tájsebként jelenik meg, de a tevékenység befejezését követően tájba illesztése megoldható. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 7. (2) bekezdésének f) pontja alapján a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket. Erre való tekintettel, és a negatív hatások csökkentésének érdekében a tájrendezést a termeléssel párhuzamosan kell végezni. - 3/6 -

4 A működő bányában a bányászati tevékenység során kialakuló függőleges partfalak potenciálisan alkalmasak a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) és a védett partifecske (Riparia riparia) fészkelésére (a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei alapján védett, illetve fokozottan védett fajok). A Tvt. 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Ezért amennyiben a bánya területén gyurgyalagok, illetve partifecskék fészkelése figyelhető meg, a fészek védőzónájában a bányászati tevékenység időleges szüneteltetése szükséges. A bányászattal eddig még nem érintett területen lévő fás szárú növényállomány letermelésének megfelelő időzítésével az ott költő madarak szaporodásának veszélyeztetése és zavarása kerülhető el. A fentiek alapján a pontokba előírásokat tettem. A terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet (továbbiakban: favir.) 7. (4) bekezdésén alapuló 1: es méretarányú érzékenységi térkép alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület. A bánya, építési engedélyköteles létesítményt nem igényel. A bányatelek É-i részén a bánya bejárata közelében 8 m 3 -es árukiadó-, melegedő helyiség van. A bejárat közelében található a mobil illemhely, valamint a fedett szín alatt a hulladéktároló edény, a felitató-anyag tároló, és a zárt fémhordó az esetleges havária alkalmával keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolására. A tevékenységhez szükséges gépek, berendezések közül a mobil osztályozó berendezés tartósan a bányaudvaron marad, esetleg a téli üzemszünet időszakában vontatják el. A többi munkagépet a bányatelken kívüli telephelyen tárolják. A külszíni dolomitbányászatnak technológiai vízigénye nincs, ilyen jellegű szennyvizek nem keletkeznek. A dolgozók részére ásványvizet biztosítanak. A keletkező kommunális szennyvizet zárt gyűjtőben, konténeres WC telepítésével oldják meg. A szerkezetkutató fúrások alapján a dolomit földtani feküje alsótriász törmelékes és permi homokkő rétegek. A produktív összlet felett 0,1-0,5 m vastag holocén korú humuszos termőtalaj, valamint agyagos homok, kőzetliszt és dolomittörmelék, kőzetlisztes dolomitkavics található. A fedő a bővítmény D-i részén 17 m-re kivastagodik. A kutatófúrások a dolomit fedőjében talajvizet nem találtak. A bánya bővítményének határától DK-re 500 m-re pannon rétegekben tárolt rétegvíz nyugalmi szintje 155 mbf szinten állt be, és É-ról D felé áramlik. A dolomit fedőjében rétegvíz nem található. A bányatelek alaplapja az eredeti karsztvíz (az emelés előtti állapot) nyugalmi szintje felett 22,4 m-re van. Jelenleg a bánya környékén a felszínalatti vízszintészlelő állomások adatai alapján a karsztvízszint 129,3 mbf, vagyis a bánya alaplapja alatt 48,1 méterrel van. A rendelkezésemre álló adatok alapján a bányászati tevékenység a földtani közegre és a felszín alatti vizekre káros hatást nem gyakorol. A fentiek, a favir. 8. b) pontja, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 6. (1) bek. b) és c) pontjai alapján a pontokban előírásokat tettem. A favir. 9. (3) bek. c) pontja szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken tilos olyan bányászati tevékenység végzése, amelynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti. A bányászati tevékenység során kialakuló bányatalpat a várható maximális karsztvízszinthez kell igazítani, hogy a karsztvízszint és a kialakuló bányatalp között a minimálisan 10 m-es távolság biztosított legyen. Erre vonatkozóan a pontban előírást tettem. - 4/6 -

5 Csákvár Nagyközség Jegyzője: A eljárás során az alábbiakat állapítottam meg: - A Csákvár II. - Dolomit bányatelken működő dolomit bányaüzem évi műszaki üzemi terve megfelel a településrendezéssel kapcsolatos szakmai követelményeknek, nem ellentétes a helyi építési szabályzatról szóló Csákvár Nagyközség Önkormányzatának 14/2008. (XII. 17.) számú rendeletével. - Fentiek alapján a Csákvár II. - Dolomit bányatelken működő dolomit bányaüzem műszaki üzemi tervének engedélyezési eljárásához szükséges szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tőrvény (továbbiakban: Ket.) a alapján, valamint A fellebbezési lehetőséget a Ket (9) bekezdése zárja ki, amelynek értelmében a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Hatáskörömet ás illetékességemet az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről ás működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.5-a állapítja meg. Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztálya: Állásfoglalásomat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 58/A -a alapján került kiadásra. A Bányakapitányság a rendelkező rész előírásait az alábbiak alapján rendelte el: 1. Vhr. 14. (3) bekezdés. 2. Bt. 27. (4) bekezdés. A Bányakapitányság a feddő meddő értékesítését nem engedélyezte, mert a kitermelt meddőanyagra a Bányavállalkozó bányászati joga nem terjed ki. Meddő értékesítésére csak a bányatelek módosítása (haszonanyaggá történő minősítése) után, vagy meddőhányóból történő hasznosítás esetén az arra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása után kerülhet sor. Meddőhányó hasznosítás azonban csak már meglévő meddőhányó esetében engedélyezhető 3. Bt. 27. (4) bekezdés. Bányavállalkozó veszteség elszámolását nem kezdeményezte. 4. Bt. 27. (4), figyelemmel a Vhr. 13. (2) bekezdésre. Kérelmező az igénybevételre tervezett területekre vonatkozóan igénybevételi jogosultágát a tényleges bányászati tevékenységgel érintett ingatlanok tulajdonosával kötött, és Dr. Halászné Dr. Metlágel Ágnes ügyvéd (8083 Csákvár, Kálvária u. 55.) által ellenjegyzett Megállapodás -sal igazolta. 5. Bt. 41. (7) és Vhr. 25. (5)-(8) bekezdés Bt. 27. (4), 36. (1), Vhr. 22. (1)-(2) bekezdés, figyelemmel arra, hogy a kitermelés tervtérképen jelzett üteme alapján a bányatelek határvonalán kb. 560 méter hosszban a végállapot kialakítható, melynek során az újrahasznosítási célnak megfelelő terepviszonyokat kell létrehozni Bt. 27. (4) bekezdés, (a Bt. 27. (2) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében, megelőzendő, hogy a bányavállalkozó a kitermelési tevékenységgel kilépjen a bányatelekből) évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) bekezdése, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése és 3. számú melléklete. - 5/6 -

6 Az ügyintézési határidő 22 munkanap, melybe nem számít be a Ket. 33. (3) bekezdés a)-k) pontjában foglalt eljárási cselekmények időtartama. Ügyintézési határidő: Kérelem beérkezése: november 11. Felfüggesztés időtartama: november február 03. Szakhatósági szakasz: február március 09. Ügyintézési határidő leteltének napja: március 29. A Bányakapitányság döntését határidőben hozta meg. A Bt. 43. (9) bekezdés alapján az igazgatási szolgáltatási díj rendezett. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. (1) a) pontja és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete alapítja meg. A fellebbezési jog a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékét és teljesítésének módját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdése és 2. melléklete állapítja meg. Veszprém, március 24. dr. Káldi Zoltán bányakapitány - 6/6 -