Ikt. sz.: MBK/368-8/2011. Jogerős: június 10. Üi.: Virág István. Határozat

Átírás

1 Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel: 46/ ; Fax: Ikt. sz.: MBK/368-8/2011. Jogerős: június 10. Üi.: Virág István DUNA-DRÁVA CEMENT Kft. VÁC Kőhídpart dűlő Tárgy: Műszaki üzemi terv teljesítési határidejének módosítása Határozat A Miskolci Bányakapitányság a bányavállalkozó DUNA-DRÁVA CEMENT Kft. kérelmére a Keszeg I.- mészkő védnevű bányatelek területén működő külfejtéses bányaüzem 10308/2005. számú határozattal jóváhagyott december 31-ig érvényes műszaki üzemi tervének teljesítési határidejét a következők szerint módosítja: 1. A Bányakapitányság a bányaüzem műszaki üzemi tervét jóváhagyó 10308/2005. számú határozat teljesítési határidejét június 30-ig meghosszabbítja. A következő tervidőszakra vonatkozó műszaki üzemi tervet április 30-ig kell a Bányakapitányságra beterjeszteni. Érvényes környezetvédelmi hatósági engedély és műszaki üzemi terv hiányában bányászati tevékenység nem végezhető! 2. A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére, különösen a bányakárok megtérítésének, a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére a Bányakapitányság a bányavállalkozó tervidőszakra készített költségtervét és ajánlatát elfogadva Ft bankgarancia biztosítékként történő nyújtását írja elő. Kötelezi a bányavállalkozót, hogy a bankgarancia-szerződés alapján, bank által kiadott bakgarancianyilatkozatot 25 munkanapon belül küldje meg a Miskolci Bányakapitányságnak. A bakgarancia-szerződést december 31-ig terjedő érvényességgel kell megkötni és a szerződésben rögzíteni kell, hogy a szerződés felmondásához, megszüntetéséhez vagy módosításához a Miskolci Bányakapitányság előzetes hozzájárulása szükséges. A Bányakapitányság kötelezi a bányavállalkozót, hogy a szerződés lejártát megelőzően legalább 60 nappal nyújtsa be a bányakapitányságra a fedezeti megállapodás meghosszabbításának vagy új, az eredetivel megegyező mértékű fedezet megkötésének igazolását. 3. Jelen határozat csak a 10308/2005. számú határozattal együtt érvényes.

2 2 A határozat ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u ) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell. Indokolás A DUNA-DRÁVA CEMENT Kft. a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14. (3) bekezdésének előírása szerint elkészítette a Keszeg I. - mészkő védnevű bányatelek területén működő külfejtéses bányaüzem műszaki üzemi tervének felülvizsgálatát, és a hivatkozott jogszabályhelyben foglaltak alapján kérte a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat teljesítési határidejének meghosszabbítását. Az eljárási határidőt a Ket. 33. és a Bt. 43/B. (1) bekezdés előírásai határozzák meg. Az eljárási határidő Ket. 33. (7) bekezdése szerinti meghosszabbítására nem került sor. A műszaki üzemi terv teljesítési határidejének módosítása tárgyában beterjesztett engedélyezési kérelem december 23-án érkezett a Bányakapitányságra. A Miskolci Bányakapitányság hiánypótlási felhívására az egyeztetések után a bányavállalkozó február 25-re tett eleget. A szakhatósági nyilatkozat beérkezésének ideje május 25. Az ügyintézési határidő leteltének napja: június 01. A kérelemhez mellékelt bányaművelési térkép alapján megállapítható, hogy a bányavállalkozó a évekre jóváhagyott műszaki üzemi tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem teljes mértékben vette igénybe, a kért módosítás újabb terület igénybevételével nem jár, a kijelölt védő- és határpilléreket nem sérti. A bánya igénybevételi ütemtervét a műszaki üzemi terv módosítása nem érinti, mivel az teljes egészében a bányavállalkozó tulajdona. A Közép - Duna - völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség én tartott ellenőrzése során megállapította, hogy a Keszeg I. mészkő védnevű bányatelek nem rendelkezik külön környezetvédelmi engedéllyel. Az eljárásba a Bányakapitányság ezért bevonta a Közép - Duna - völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget eljárásába. A szakhatósági megkeresésre május 25-én érkezett a KTVF: /2011. számú hozzájáruló nyilatkozata a Felügyelőségnek. Hozzájárulását az alábbiak szerint indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség) március 07. napján érkezett a Miskolci Bányakapitányság 368/4/2011. számú szakhatósági megkeresése tárgyi engedélyezési eljárás ügyében. A megkeresést, valamint a csatolt dokumentációt átvizsgáltam. Táj- és természetvédelmi szempontból megállapítást nyert, hogy tárgyi ingatlan országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területet nem érint, azonban érinti az országos ökológiai hálózat övezetét. A kutatási terület határos az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, valamint az európai közösségi

3 3 jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által kihirdetett HUDI20038 kódszámú Nyugat-Cserhát és Naszály elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területtel. A bányatelektől északra lévő területen december 21. napján a Felügyelőség munkatársai helyszíni bejárást tartottak. A területbejárásról jegyzőkönyv és digitális fényképek készültek, a GPS koordináták rögzítésre kerültek. A téli időszak ellenére számos védett növényfaj egyedeit rögzítették, ami arra utal, hogy magas fajkészletű sziklagyepek, dolomit gyepek vannak a területen. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. számú mellékletében kihirdetett védett növények közül Tavaszi hérics (Adonis vernalis), Sisakvirág faj (Aconitum sp.), Nagyezerjófű (Dictamnus albus), Macskahere (Phlomis tuberose) jelenléte igazolható. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 5. (2) bekezdés kimondja a természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen, ugyanezen törvény 6. (2) bekezdése kimondja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természet-közeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és jellegéi meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi táj értékek fennmaradásáról. A Tvt. 7. (1) bekezdése szerint a történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek a megóvását, c) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében a településrendezés és fejlesztés, különösen a terület-felhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére; h) pontja alapján biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását. A Tvt. 8. (1) bekezdése alapján a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani, valamint 17. (1) bekezdés értelmében a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni, és a (2) bekezdés alapján a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A Tvt. 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása és a Tvt. 42. (1) bekezdése alapján tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 1. és 6/A. (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakhatósági eljárásokért a rendelet 1. számú mellékletének VI. fejezetében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

4 4 A KvVM rendelet 3. (5) bekezdése értelmében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell. A megkeresés nem érdemi vizsgálatát követően megállapítottam, hogy az nem tartalmazza a szakhatósági eljárás lefolytatásához szükséges igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot, vagy annak másolatát. Fentiek miatt a KTVF: /2011. iktatószámú végzésben felszólítottam a Kérelmezőt, hogy a KvVM rendelet 1. számú melléklet, VI. fejezet, 8.2. pontjában meghatározott Ft igazgatási szolgáltatási díjat a Felügyelőség részére fizesse meg. A vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat a Duna-Dráva Cement Kft napján megfizette. A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, illetve vízügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Szakhatósági állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (1) bekezdése, valamint 3. számú mellékletének 11. pontja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése, és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 25., 28., 28/A. és 32. -a és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja alapján adtam meg. A Közép - Duna - völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felhívja a figyelmet a KTVF: /2011. számú környezetvédelmi működési engedélyben szereplő előírások szigorú betartására. Továbbá felhívja a figyelmet, hogy táj- és természetvédelmi szempontból a további bányaművelés nem kifogásolt, azonban egy esetleges bányabővítés a fent leírt védett növényfajok megléte, és a határos természetvédelmi terület miatt nem javasolt. A bányavállalkozó május 11-én megküldte az időközben /2011. számon kiadott (érv.: ig) környezetvédelmi működési engedélyt. A Bányakapitányság további szakhatóságokat nem vont be, mivel szakhatósági ügykörbe tartozó érdeket a módosítás nem érint, a korábbi műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban szereplő szakhatósági előírások változatlanul megtartandók. A Bányakapitányság a fentiek figyelembe vételével a Vhr. 14. (3) bekezdésében biztosított hatásköre alapján a rendelkező részben foglaltak szerint módosította a 10308/2005. számon jóváhagyott műszaki üzemi terv teljesítésének határidejét. Az 1. pontban foglaltak a Vhr. 14. (4) bekezdése alapján kerültek előírásra. A 2. pontban a Vhr. 25. (5) bekezdése szerint rendelkezett a Bányakapitányság, mert a mellékelt számítás alapján a biztosíték módját és mértékét elfogadta és határidő kitűzésével kötelezte a bányavállalkozót a bankgarancia formájú biztosítékra vonatkozó dokumentumok beterjesztésére. A Bányakapitányság megállapította, hogy a bányavállalkozó jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül, mert az általa tárgyévben kezdeményezett bányahatósági eljárások után fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak együttes összege nem haladja meg az általa megfizetett felügyeleti díj mértékét. Kérelmezőnek a Bányakapitányság nyilvántartása szerint bírság, bányajáradék és felügyeleti díj tartozása nincs.

5 5 A Bányakapitányság felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi hulladék-gazdálkodási terv nem felel meg a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (Bhr.) előírásainak, emiatt a BHK - létesítmények nem jelölhetők ki és nem is sorolhatók be a Bhr. szerinti kategóriákba valamint a bányászati hulladékok jelenleg nem minősíthetők. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet, hogy a bányavállalkozónak a bányászati hulladékok kezelésére május 1-én jogerős működési engedéllyel kell rendelkeznie. A Bhr. 17. (2) bekezdése alapján minden olyan hulladékkezelő létesítménynek, amely e rendelet hatálybalépésekor már rendelkezik engedéllyel, vagy amely május 1-én üzemel, május 1-ig kell megfelelnie a Bhr. rendelkezéseinek. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a bányavállalkozó a MÜT végrehajtására adott időn belül bármely, általa művelt kitermelőhely vonatkozásában a bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségét nem teljesíti, a rá esetlegesen kirótt bányászati bírságot nem fizeti meg, felügyeleti díj tartozása van, vagy előírt biztosítékadási kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a Bányakapitányság a tevékenység folytatását felfüggesztheti, vagy az engedélyt visszavonhatja. A műszaki üzemi tervben szereplő adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő felelősséggel tartozik. A Miskolci Bányakapitányság a műszaki üzemi terv módosítását a Bt. 27. (4) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva hagyja jóvá, és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott illetékességgel járt el. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó felhívás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 99. (1) bek-ben szerepel. A jogorvoslati eljárás díját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet határozza meg. Miskolc, május 25. Dr. Izsó István bányakapitány