Tárgy: Lökösháza I.- kavics védnevű bányatelek évi kitermelési MÜT módosítási és védőpillér lefejtési kérelem HATÁROZAT

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Ikt. szám: SZBK/ /2012. Hiv. szám:- Ügyintéző: Szeifert Konrád Ügyintézőjük: Gellén János : Melléklet: 1 pld. Müt : konrad.szeifert@mbfh.hu Jogerős: Tárgy: Lökösháza I.- kavics védnevű bányatelek évi kitermelési MÜT módosítási és védőpillér lefejtési kérelem X-IKSZ Ipari- és Kereskedelmi Szolgáltató Bt Békés Nyereg u. 15. HATÁROZAT A Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) az X-IKSZ Ipari- és Kereskedelmi Bt. (5630 Békés, Nyereg u. 15. Adószám: , továbbiakban: Bányavállalkozó) a Lökösháza I.- kavics védnevű bányatelek tekintetében, az SZBK/ /2010. szám alatt jóváhagyott, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre beterjesztett műszaki üzemi terv (MÜT) módosítási kérelmét és mellékleteit felülvizsgálta, és a következő feltételekkel: jóváhagyja, 1. A műszaki üzemi terv teljesítési ideje (hatálya): december Engedélyezett termelés: 2.1. Az engedélyezett haszonanyag: Kavics (kódja: 4300), mennyisége: 2013-ban: m 3, 2014-ben: m Az engedélyezett meddőanyag mennyisége: m 3 /év Az értékesített meddő után fizetendő bányajáradék mértékének meghatározásánál és megfizetésénél a következő fajlagos értéket kell alkalmazni: - ha a meddőanyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. mellékletben szereplő nyersanyagot legalább 60 %-ban tartalmazza, akkor az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos értéket kell alkalmazni a teljes értékesített mennyiségre, - ha a meddőanyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. mellékletben szereplő nyersanyagot 60 %-nál kisebb mennyiségben tartalmazza, akkor a teljes értékesített mennyiségre a fajlagos érték: 660 Ft/m A meddőben lévő nyersanyag összetételt földtani szakvéleménnyel kell alátámasztani. Szakvélemény hiányában a meddőt nem szabad értékesíteni. 3. A termelvény-veszteség mértéke: 0% Szolnok, Hősök tere 6. : (06-56) : Szolnok, Pf.: 164. : (06-56) szbk@mbfh.hu

2 4. A kitermelési tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok: Lökösháza 0145/3, 0145/4, 0143/12 hrsz., a tervtérképen jelölt és jóváhagyott mértékig. 5. A Bányakapitányság engedélyezi a Lökösháza 0145/4 hrsz.-ú ingatlanon lévő transzformátorállomás és a hozzá tartozó 20 kv-os villamos légvezeték védőpillérének lefejtését, melyet a transzformátorállomás áthelyezését és a légvezeték elbontását követően lehet elvégezni. 6. Rendelkezés a biztosítékról A Bányakapitányság a bányavállalkozó által benyújtott tájrendezési költségterv alapján a biztosíték összegét Ft-ban (azaz egymillió forintban) határozza meg A Bányakapitányság a bányavállalkozó biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát, amely jelzálog és a Gyulai Földhivatal már bejegyezte a Lökösháza 0145/4 hrsz.-ú ingatlanra, elfogadja. 7. További bányakapitánysági előírások A bányaműveléssel elért 1-2 és 4-1 határpillér mentén a Bányavállalkozó a tájrendezést köteles folyamatosan elvégezni A Bányavállalkozó köteles a bányatelek sarokpontjait jól látható, maradandó módon megjelölni. 8. Szakhatóságok: 8.1. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltség, Gyula ( /2012. sz.) a MÜT módosítás és védőpillér lefejtés jóváhagyásához a következő feltételekkel járult hozzá: Az X-IKSZ Ipari- és Kereskedelmi Szolgáltató Bt. a Lökösháza I.- kavicsbányára vonatkozó évi kitermelési műszaki üzemi és védőpillér lefejtési tervének jóváhagyásához az alábbi feltételekkel hozzájárulok: 1. A bányászati tevékenységet úgy kell végezni, hogy a talaj, a felszín alatti víz és a bányászati tevékenység során kialakult bányató elszennyeződését megakadályozzák. 2. A bányatóból kiemelt víz bányaüzemi célra, az utak portalanítására felhasználható. 3. A bányatóban és környékén olyan tevékenység, mely a bányató vagy a felszín alatti vizek elszennyeződését okozza, nem folytatható. A bányató közvetlen környékén lévő mezőgazdasági hasznosítású területekre tekintettel, vegyszerek, műtrágyák használata korlátozandó, illetve a bányató 300 m-es védőidomán belül tilos. 4. A bányató megfigyelő rendszerét a /2012. iktatószámú, felszín alatti vízvédelmi engedély rendelkezéseinek megfelelően kell üzemeltetni. 5. A bányatóba belvizek nem vezethetők. 6. A bányatóban intenzív haltenyésztés, víziszárnyas tartás nem folytatható. A rekultiváció befejezése után a bányató vízkészletének horgászati célú felhasználásához be kell szerezni a szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt. 7. A munkagépek tárolását, mobil üzemanyag-tartályból történő üzemanyag feltöltését, valamint kenőanyaggal való töltését úgy kell megoldani, hogy a talajba, illetve a felszín alatti vizekbe szennyeződés ne kerülhessen. 8. A munkagépek javítását a helyszínen nem lehet végezni. A bányaterületen működő erő- és munkagépeken a helyszínen csak az elengedhetetlen mértékű napi karbantartás és a közvetlen balesetveszély, illetve környezeti kárelhárítását szolgáló javítás végezhető, melynek során meg kell akadályozni a környezetszennyezést. 2

3 9. A tájrendezési terv folyamatos végrehajtásáról gondoskodni kell. 10. Amennyiben a bányatelek területén védett madárfajok telepednek meg, úgy a külfejtés során a fészkeket tartalmazó szakaszokon a költési időszakban (április 15. augusztus 20.) mindennemű bányászati tevékenységet szüneteltetni kell, illetve a fent megjelölt időszakban a partfal pillérként való meghagyása szükséges olyan szélességben, amely biztosítja a pillér állagának megmaradását és a madarak fészkelését. 11. A tájrendezés során a végleges rézsűket úgy kell kialakítani, hogy a kialakuló bányató teljes kerületén a parti sávban legalább 10 méteres szélességben a nádas-gyékényes vízi-vízparti növényzet megtelepedhessen. 12. A bányászati tevékenység során keletkező hulladékok kezeléséről (gyűjtés, ártalmatlanítás) nyilvántartásáról és adatszolgáltatásáról a mindenkor hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályok rendelkezései szerint kell gondoskodni. 13. A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adhatók át. 14. A bányászati tevékenységek (kitermelés, deponálás) szállítás a bányatelken, valamint a közlekedési úton diffúz levegőterhelést okozhatnak, ennek mértékét az elérhető legjobb technika alkalmazásával a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni a tervben ismertetett műszaki megoldással. 15. Az üzemeltetés során mindennemű hulladék elégetése tilos. 16. Havária helyzet esetén, ha a környezet szennyezésének veszélye vagy szennyezése fennáll, haladéktalanul intézkedni kell a veszélyhelyzet, illetve a szennyezés megszüntetésére és egyidejűleg értesíteni kell az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. Jelen döntéssel szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja ,- Ft, melyet a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára kell befizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentumot a fellebbezéshez kell csatolni. A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Szolnoki Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft. A díj fizetésének megtörténtét a fellebbezőnek a fellebbezéshez mellékelt postai készpénz-átutalási megbízás igazoló szelvényrészével vagy a bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi bankkivonattal (a továbbiakban együtt: befizetési bizonylat) kell igazolnia. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A055/2 kódszámot is fel kell tüntetni. I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó szeptember 26-án a Lökösháza I.- kavics védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre SZBK/ /2010. számon jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv (MÜT) módosítást nyújtott be. A módosítás a 3

4 Lökösháza 0145/4 hrsz-ú ingatlanon lévő transzformátorállomás és a hozzá tartozó elektromos légvezeték védőpillérének lefejtésének engedélyezésére és a Lökösháza 0143/12 hrsz. területen a bányászati tevékenység megkezdésének jóváhagyására irányul. A Bányavállalkozó december 20-án kérte az eljárás felfüggesztését, a transzformátorállomás és a hozzá vezető 20 kv-os villamos távvezeték áthelyezésének engedélyezéséig. A Bányakapitányság az eljárást a kérelemnek megfelelően SZBK/ / számú végzésével felfüggesztette. A Bányavállalkozó az áthelyezésre az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft-vel történt egyeztetést követően megállapodott a VIS-ANIMI Kft-vel a transzformátor állomás és a 20 kv-os légvezeték átépítés engedélyezéséről, mely alapján a munkálatok elvégezhetőek. Az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft BCS/2012. számon hozzájárult a transzformátor állomás és a hálózatszakasz áthelyezéséhez. A Bányakapitányság a kérelmet az évi XLVIII. törvény (Bt.) 27., 32. -a, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (Vhr.) és 19. -a alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelem megfelel a jogszabályokban előírtaknak, így a kérelem bányászati szempontból engedélyezhető volt. A MÜT végrehajtása során igénybevételre tervezett ingatlanok igénybevételi ütemezése összhangban van a jóváhagyott ütemtervvel, ezért e körben rendelkezni nem kellett. A Bányavállalkozó rendelkezik a Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Körzeti Földhivatal /2012. számú engedélyével a Lökösháza 0143/12 hrsz.-ú ingatlan igénybevételre tervezett területére vonatkozóan a más célú hasznosításra. A Lökösháza 0145/3 és 0145/4 hrsz.-ú ingatlanok kivett anyaggödör művelési ágúak. A MÜT módosítást a Bányakapitányság megküldte a bányászati szakigazgatási eljárásban érintett szakhatóságnak, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltségének. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltség, Gyula a rendelkező részben érvényesített állásfoglalását a következőkkel indokolta: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitánysága október 3. napján érkezett SZBK/3263-3/2012. ügyiratszámú megkeresésében az X-IKSZ Ipari- és Kereskedelmi Szolgáltató Bt. részére a Lökösháza I. kavics védnevű bányatelek évi műszaki üzemi terv módosításának jóváhagyásához kért szakhatósági állásfoglalást. Mivel a bányavállalkozó a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége (továbbiakban: kirendeltség) korábbi szakhatósági állásfoglalásában előírt feltételek teljesítését nem igazolta, /2012. iktatószámon hiánypótlási felhívást adtam ki. A bányavállalkozó a hiánypótlást november 21. napján teljesítette. A rendelkezésemre álló iratanyagokban rögzítettek alapján megállapítottam, hogy: A tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges. A bánya a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 41. (2) bekezdés a) pontja, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján teljes egészében érzékeny területen fekszik. A bányában nem alkalmaznak vízszintsüllyesztést és víztelenítést, a haszonanyag kitermelése a felső néhány méteres szint lefejtése után úszóműre épített zagyszivattyúval történik. A felszín alatti közeg jó minőségi állapotának megőrzésére vonatkozó előírásaim 4

5 összhangban vannak a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakkal. A hiánypótlás során benyújtott vizsgálati eredmények alapján a talajvíz egyik vizsgált komponens tekintetében sem szennyezett, a mért értékek nem haladják meg a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletben meghatározott "B" szennyezettségi határértéket. A felszín alatti vizek védelme szempontjából a tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatásának nyomon követésére ideiglenes pontokból álló megfigyelő rendszert alakítottak ki, melyre a bányavállalkozó /2012. iktatószámon felszín alatti vízvédelmi engedélyt kapott. A keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása a hulladékgazdálkodási előírásoknak megfelel. Feltételeim betartása esetén hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázat nem merül fel. A képződő hulladékokkal kapcsolatos rendelkezéseim előírása a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet figyelembe vételével történt. Zajvédelmi szempontból a bánya környezetében védendő objektum nincs. A bányászati tevékenység során a diffúz levegőterhelés (porhatás) nem kerülhető el, így az esetleges zavaró hatások lecsökkentésére a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -án, 5. (2) bekezdésén, valamint 26. (1) és (2) bekezdésén alapuló előírást tettem. Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítottam, hogy a bányatelek egyedi tájértéket és országos jelentőségű védett természeti területet, értéket és NATURA 2000 területet közvetlenül nem érint. A nyersanyag kitermelés során a kedvező földtani adottságok miatt a bányatelek területén a partfalakban partifecske (Riparia riparia) és gyurgyalag (Merops apiaster), védett természeti értéket képező madárfajok telepedhetnek meg. A védett és fokozottan védett madárfajok fészkelésének biztosítása érdekében tekintettel a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 8. (1); 9. (1); 17. (1); 42. (2) és 43. (1) bekezdéseiben foglaltakra csak a rendelkező rész szerinti bányászati tevékenység egyeztethető össze a természetvédelmi szempontokkal. Általános táj- és természetvédelmi szempont, hogy a bányászat felhagyása után az érintett területen természetszerű állapotot kell kialakítani. Ennek érvényesítése érdekében a Tvt. 7. (2) bekezdésének a), c) és f) pontjaira és 20. (2) bekezdésére hivatkozva rendelkeztem a tájrendezésről. Mivel a tervezett tevékenység a feltételeim teljesülése, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett vízvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, zaj- és levegőtisztaság-védelmi szakkérdések szempontjából a környezetre várhatóan nem gyakorol olyan káros hatást, amely a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladná, ezért a Lökösháza I.- kavicsbánya évi kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyásához hozzájárultam. Feltételeimet a környezeti elemek védelme érdekében tettem. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló többször módosított 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet állapítja meg. 5

6 Szakhatósági állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 4/A. (2) bekezdéséhez tartozó 3. számú melléklet 12/G. pontja alapján, az ott meghatározott szakkérdésekre kiterjedően adtam meg. Jelen szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: KvVM rendelet) 1. számú mellékletének VI pontja szerint ,- Ft, melyet a kérelmező szabályszerűen megfizetett. A döntés elleni önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése nem teszi lehetővé. A jogorvoslati eljárás díját a KvVM rendelet 6/A. (2) bekezdése alapján állapítottam meg. Kérem a T. eljáró Hatóságot, hogy a Ket. 78. (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni, továbbá kérem, hogy fellebbezés esetén a szakhatóságot megillető fellebbezési díjról szóló tájékoztatást határozatuk rendelkező részében szíveskedjen szerepeltetni. A Bányakapitányság a rendelkező rész előírásait az alábbiak alapján rendelte el: 1. Vhr. 14. (3) bekezdés, figyelemmel arra, hogy a MÜT hatályával kapcsolatos korlátozó rendelkezés nincs Bt. 27. (4) bekezdés, figyelemmel arra, hogy mennyiségi korlátozással kapcsolatos rendelkezés nem indokolt Bt. 27. (5) bekezdés, és annak figyelembevételével, hogy a horgásztó újrahasznosítási cél megvalósításához a letermelt és deponált meddőanyagra nincs szükség : 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. melléklet 81. pont. 3. Bt. 27. (4) bekezdés, mivel termelési veszteséget nem tervezett a Bányavállalkozó. 4. Bt. 27. (4), figyelemmel a Vhr. 13. (2) bekezdésére. A Bányavállalkozó a tervezett bányászati tevékenységgel érintett Lökösháza 0145/3 és 0143/12 hrsz-ú ingatlanok bányászati célú igénybevételére jogosult, mivel rendelkezik az ingatlan tulajdonosával kötött és ügyvéd által ellenjegyzett megállapodással az igénybevételre vonatkozóan. A Lökösháza 0145/4 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa a Bányavállalkozó. 5. Bt. 32. (2) és Vhr. 19. (1)-(8) bekezdés, figyelemmel arra, hogy a Lökösháza 0145/4 hrsz.-ú ingatlanon lévő transzformátorállomás áthelyezésére és a hozzá tartozó elektromos légvezeték elbontására a Bányavállalkozó megállapodást kötött a VIS- ANIMI Kft-vel. 6. Bt. 41. (7) és Vhr. 25. (5)-(8). A Bányakapitányság a Bányavállalkozó által kiszámított biztosítéki összeg jelenértékét elfogadta. A tájrendezést a kitermelés folyamán a Bányavállalkozó a MÜT hatálya alatt folyamatosan végzi. A Bányakapitányság a KSH adatai alapján számított, 3,9 %-os infláció mértékével korrigált biztosítéki összeget határozott meg a következő képlettel: Biztosíték = Bányavállalkozó által számított biztosítéki összeg* (1+0,039) x, (az x kitevő a MÜT hatálya évben megadva a jóváhagyástól számítva). 3 Ft (1 0,039) Ft Biztosíték összege A bányavállalkozó által felajánlott Ft jelzálog, melyet a Gyulai Földhivatal már bejegyezett a Lökösháza 0145/4 hrsz.-ú ingatlanra a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, mint zálogjogosult részére, megfelelő biztosíték. A Bányakapitányság felhívja Bányavállalkozó figyelmét arra, hogy a folyamatosan elvégzett és elfogadott tájrendezés esetén a biztosítéki összeg csökkenthető Bt. 27. (4), 36. (1), Vhr. 22. (1)-(2) bekezdés /2011. (VIII.18.) NFM rendelet 4. (1) bekezdés. 6

7 évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) bekezdése, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése és 3. számú melléklete. A Bányavállalkozó befizetése és a Bt. 43. (9c) bekezdés alapján az igazgatási szolgáltatási díj rendezett. A fellebbezési jog a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékét és teljesítésének módját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdése és 2. melléklete állapítja meg. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. (1) a) pontja és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete alapítja meg. Szolnok, május 27. dr. Palicz András bányakapitány Kapják: (tértivevénnyel) 1. X-IKSZ Bt., 5630 Békés, Nyereg u Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kirendeltsége, 5701 Gyula, Pf.: tulajdonos 4. Dr. Miklós Pál, 5700 Gyula, Pf.: EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., 5600 Békéscsaba, Andrássy út Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Budapest (jogerőre emelkedést követően). 7. Irattár 7