Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programból támogatott projekt

Átírás

1 Megbízó: Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0801/047 Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programból támogatott projekt A projekt rövid ismertetése és a terepi tapasztalatok természetvédelmi szempontú bemutatása Ambrus Magdolna Geogold Carpatin Srl december

2 A projekt célja A projekt célja a felszín alatti határral osztott víztest hidrogeológiai, vízkémia, hidraulikai viszonyainak, a szomszédos sekélyebb, illetve idősebb víztestekkel való kapcsolatának feltárása, a vízkészletet érő hatótényezők, és azok hatásainak feltárása, valamint a víztest jó állapotban tartásához szükséges intézkedések meghatározása.

3 A projekt által érintett terület átnézetes térképe

4 A projekt megvalósításához előirányzott feladatok Állapotfelmérés, archív információk begyűjtése Helyszíni vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok Forrásvizsgálatok Kútvizsgálatok Vízvizsgálatok geomatematikai módszerrel történő feldolgozása, értékelése Dinamikus faktor analízis Klaszteranalízis Szennyezőforrás feltárás, víznyelők helyszíni vizsgálata Geofizikai vizsgálatok Karsztérzékenységi vizsgálatok Hidrodinamikai modellezés Térinformatikai adatbázis felépítése Kutatási jelentés

5 A romániai projektterületen lévő felszín alatti víztestek Víztest elnevezése Típusa Fedő rétegek vastagsága ROCR01 /Nagyvárad (Nyugati Síkság) porózus 1-10 m ROCR02 /Zichy Határ (Királyerdőhegység) karsztos + repedezett változó ROCR06 / Érmihályfalva porózus 30m ROCR07 / Körösök (Nyugati Síkság) porózus 30m ROCR08 / Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti porózus 0-150m

6 A karsztos mintaterület bemutatása a Királyerdő-hegység karsztos területeinek, mint a felszín alatti víztest sérülékeny beszivárgási területének részletesebb vizsgálata Az Erdélyi-Szigethegységben helyezkedik el, a Bihar-Vlegyásza északnyugati nyúlványaként A terület rendkívül gazdag a karszt jelenségekben A területre jellemző, a víz romboló munkája révén keletkezett karsztrendszerek (barlangok) Királyerdő vizekben gazdag, jelentős mennyiségű karsztforrás bukkan a felszínre

7 Királyerdő-hegység karsztos területeinek a vizsgálata Terepi vizsgálatok Szennyezőforrás feltárás, víznyelők helyszíni vizsgálata Forrásvizsgálatok Kútvizsgálatok Geofizikai vizsgálatok Karsztrendszerek forrásainak és az ezekhez kapcsolódó víznyelőknek a vizsgálata

8 A vízvédelem és a természetvédelem érdekei egybeesnek a szennyező hatások érintik a lakosságot a gazdálkodókat ökológiai rendszereket

9 Natura 2000 terület Sebes-Körös völgyszoroskirályerdő területe: ha Bihar megye: Aştileu (25%), Bratca (4%), Budureasa (4%), Bulz (49%), Căbeşti (14%), Ceica (<1%), Curăţele (<1%), Dobreşti (44%), Măgeşti (37%), Pomezeu (6%), Remetea (25%), Roşia (52%), Şuncuiuş (82%), Vadu Crişului (70%), Vârciorog (22%)

10 Területhasználatok bányászat lakóterületek erdőgazdálkodás mezőgazdaság

11 Bányászat bauxit és kőfejtők hőálló agyag kitermelése, külszíni fejtések felszín alatti művelés (mélyművelés) az elmúlt 5-10 évben jelentősen visszaszorult napjainkban döntően külszíni fejtésekkel találkoztunk

12 Külszíni fejtések Működő bányák helyzete zaj és porártalom a bánya környezetében szállítási útvonal élővilágra is hat a hatásterületen a zavarásra érzékeny fajok eltűnnek felszín alatti vizet veszélyezteti, amennyiben a vízzáró réteg sérül

13 Sonkolyos - Dumbrăvii domb üzemelő hőálló agyagbánya

14 Külszíni fejtések Felhagyott bányák Jelenlegi állapot fizikailag megsemmisített felszín esetenként sérült vízzáró réteg Rekultiváció tájseb megszüntetése a sérült felszín újra betelepítése növényekkel tájkép helyreállítása romos kiszolgáló épületek lebontás vagy újrahasznosítás felhasználás megkezdődött (Sonkolyos-Öregek otthona)

15 Recea - felhagyott hőálló-agyag bánya

16 Romos kiszolgáló épületek újrahasznosítása Recea bánya

17 Mélyművelésű bányák Tudomásunk szerint jelenleg működnek mélyművelésű bányák nem Felhagyott mélyművelésű bányák bauxitbányák döntő többségének a szakszerű lezárása, rekultiválása megtörtént hőálló-agyag bányák

18 Felhagyott mélyművelésű hőállóagyag bánya - Bălnaca Groşi

19 Felhagyott mélyművelésű hőálló agyagbánya - Bălnaca Groşi 1

20 Felhagyott mélyművelésű hőállóagyag bánya környezeti hatások Savas víz: A bányajáratból kifolyó víz ph -ja 1,86 és magas toxikus fém koncentráció (Zn, Pb, Ni ) a fedett karsztban a felső réteg kvarcos homokkő felszín alatti víz savasodása a bányászattal a felszínre vezették (a karbonátos kőzetek oldása során természetes úton történik a semlegesítés karsztosodás (barlangok kialakulása)) a jelenlegi állapot fokozatosan alakult ki, a vízfolyások mentén kedvezőtlen hatást fejt ki elsavasodott forrásvizek (ivóvíz) mint vízi élettér megszűnik létezni, de a környezetében a parti élővilág szempontjából is kedvezőtlen hatás Jelenleg illegális hulladékgyűjtő hely közvetlenül kerül bevezetésre a szennyezés a felszín alatti vízbe

21 A mélyművelésű hőálló-agyag bánya rekultivációja Nagy költségigényű önálló kárelhárítási projekt keretében: az illegális hulladék eltávolítása a 145m mély liftakna biztonságos lezárása Részletes tényfeltárás a savas víz nehézfém szennyezés

22 Lakóterületek A Királyerdőben jól elkülönülnek a gyéren és sűrűn lakott területek Karsztfennsíkokon gyéren lakott laza település szerkezet a jellemző A települések a fennsíkokat határoló folyó völgyekbe koncentrálódnak A települések községekbe szerveződnek és a községközpontokban található önkormányzatok látják el a közigazgatási feladatokat Közigazgatásilag a fennsíkok elszórtan elhelyezkedő települések a völgyekben található községek önkormányzataihoz tartoznak

23 A karsztrendszer állapotának a feltérképezése volt az elsődleges célunk a feltárás során elsősorban a beszivárgási területekre, a karsztfennsíkokra összpontosítottunk azok kiemelt érzékenysége miatt a kiemelten védett természeti értékek is döntően itt találhatóak a lakóterületek környezeti hatásait is erre a területre vonatkozóan értékelem

24 Települések: kis lélekszámú elszórt szerkezetű települések Hulladékkezelés: A gyéren lakott felszíni területeken gyakorlatilag gondot jelent a hulladék rendszeres elszállítása Az illegális hulladéklerakás gyakori: A barlangokban, nagyobb nyelőkben gyakran előfordul kommunális hulladék lerakás ugyanitt elhullott állatok maradványai is előfordulnak

25 Tomnatic határában Ţigăniştei - barlang

26 Ivóvízellátás A magasabban fekvő területeken nincs vezetékes ivóvíz ellátás Rendszerint önellátó rendszerben működő forrásfoglalások biztosítják számukra az ivóvizet Minden fejlesztésnél (vendéglátás, stb.) így oldják meg Az ivóvízként használt forrásoknál különösebb minőségi problémát nem találtunk fontos a vizek jó állapotának (mennyiségi és minőségi) megtartása Szennyvíz elhelyezés A fennsíkon nincs megoldva a szennyvíz kezelése A vízöblítés nélküli WC-k rendszerint a házak mellett találhatók (gyakran a töbrök tetején)

27 Közlekedés, útviszonyok: az Erdődámosi (Damiş) karsztfennsíkon áthaladó aszfaltozott Barátka (Bratca) Belényes (Beius) út Élesd (Aleşd)-Tomnatic aszfaltozott, részben kövezett út rossz minőségű köves utak, vagy földutak várható a forgalom növekedése és közvetve a könnyebb megközelíthetőség eredményeként a turizmus fellendülése, mely természetesen a környezetterhelés növekedésével is együtt jár

28 Erdőgazdálkodás Erdőhasznosítás: gazdasági erdő védelmi erdő (élőhelyek, stb.) nagy kiterjedésű lombhullató erdők gyakran találkoztunk nagy területeken tarvágással Az erdőgazdálkodás érdekei esetenként nincsenek összhangban a vízvédelem és a természetvédelem érdekeivel csapadék összegyülekezési, beszivárgási, lefolyási idő megváltozása élőhelyek védelme- mozaikos élőhelyek kialakítása időjárási szélsőségek miatt az erdőtelepítések nem sikeresek, a csemeték megmaradása egyre bizonytalanabb nagyobb arányú pótlás szükséges

29 Mezőgazdaság Állattartás A fennsíkon az önellátást fedező állattartás a jellemző Legeltetés környezetkímélő a hegyi rétek fajdiverzitásának fenntartását szolgálja Trágya elhelyezés lakott területekhez kötődik, a házak mellett tárolják jelentős szennyezőforrás veszélyeztetik a védendő objektumokat (barlangokat), felszín alatti vizeket Védelmi javaslatok trágya kihordása tavasztól őszig téli trágya ártalommentes tárolása a legérzékenyebb területeken, amennyiben nem tudják biztosítani a vízzáró elhelyezést, meg kell tiltani a trágya tárolását

30 Legeltetés

31 Trágyaelhelyezés

32 Védelmi módszerek A településeken élőknek közös érdeke Komolyabb beruházás nélkül is lehet javítani a jelenlegi gyakorlaton Eszközök Tájékoztatás Szabályozás

33

34

35 Esküllői-barlang Intorsurii-barlang Intorsurii-barlang

36 Őrizzük meg a jó környezeti állapotot!

37 Köszönöm a figyelmüket!