SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

Átírás

1 SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ DECEMBER

2 SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ DECEMBER Ügyvezető igazgató Dr. Orosz Bálint Témavezetők: Havas Mária TT /01 VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervező Iroda Kft Budapest, Gellérthegy utca Tel.: /4441, mhavas@vati.hu Balogh Ákos TT-1/ , TR-1/ , K-1/ VIRIDITAS Bt Esztergom Aradi tér 2/A Tel.: , viriditas@axelero.hu Munkatársak: Lombár István Közlekedésmérnök Nyári Balázs településmérnök Harmathné Buna Viktória tájépítész Rosivall Emese tájépítész Ökrös László településmérnök Földesné Thurn Judit Közműtervező (Hír-Csatorna Bt.) Illés István tájépítész Gönczöl Csaba Közműtervező Radvánszky Ádám Közgazdász, tervező, elemző Borsodi Zsófia tájépítész Konzulensek: Kommunikáció: Orosz Dániel Informatika: Péterffy Márton

3 SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ Összefoglalás A Sárbogárdi Többfunkciójú Kistérségi Társulás úttörő szerepre vállalkozott kistérségi struktúra tervhez kapcsolt fejlesztési koncepció és operatív program kidolgozásával. Megbízónkat az alábbi célok vezették: A régiós, a megyei, a kistérségi és a települési pénzgazdálkodásra épülő, de azon túlmutató a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági javakkal történő térségi gazdálkodás a vidékfejlesztés - elősegítése, az élhető, a versenyképes gazdálkodási keretek meghatározása. A társadalom felkészítése a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági javakkal történő gazdálkodásra, elősegítve a társadalom partnerré válását a gazdálkodási-, a tervezési folyamatokban. Legitim tervezési rendszer kezdeményezése az E típusú gazdálkodási programok, stratégiák, tervek módszertanának megalapozásával, összhangban Fejér megye kommunikációs stratégiájában rögzített E-önkormányzat (ld. információs társadalom) követelménnyel. A helyi társadalmak környezeti, természeti, társadalmi és gazdasági élhetőségét, versenyképességét orientáló, a fejlesztési folyamatok belső arányait és a rendezések realizálhatóságát szabályozó fenntarthatóság érvényre juttatása. A struktúraterv a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági hálózatok rendszerének szabályozására hivatott. A Sárbogárdi kistérség Fejér megye ipari/szolgáltatási térszerkezeti fővonalain kívül esik. Ezért a kistérségi gazdálkodás elősegítésére az ipari/szolgáltatói térszerkezettel paralel létező, azzal egyenértékű környezeti/természeti/táji struktúrát is vizsgáltuk. A két hálózat csak együttesen létezhet ezért a kistérséget mindkét hálózaton pozícionáljuk. A vidékfejlesztés feladatát képezi majd a környezeti/természeti/táji térszerkezet társadalmi, gazdasági elismertetése, előnyeinek kiaknázása, azaz a vidék értékeivel történő gazdálkodás. A terület- és településfejlesztési programok átvették az EU programozási gyakorlatát (ld. SAPARD, PHARE).. Egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben, mint a Sárbogárdi a társadalmi és a gazdasági struktúrák is fejletlenek, következésképp kevésbé hatékonyak az EU minták alapján készített fejlesztési programok. Ezért az elemzések középpontjába a társadalmi, gazdasági virtuális hálózatokat és a fejlesztési, rendezési szabályozást helyeztük, mert csak ezek átszervezésével, befolyásolásával lehet eredményessé tenni a térséget. A struktúraterv alkalmazása egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérség fejlesztési koncepciójának és operatív programjának összeállításánál számottevő előnnyel jár. A strukturális megközelítés ugyanis lehetővé teszi a stagnálás, a leszakadás hálózati okainak feltárását, majd a célirányos beavatkozást. A Sárbogárdi kistérség helyzetfeltárása alapján megkülönböztettük a környezeti és a természeti struktúrák alkotta kedvező adottságokat, amelyek nem 2

4 indokolják az előnytelen kistérségi pozíciót, az infrastrukturális hálózatokat (közlekedési, víziközmű, energetikai), amelyek ugyancsak kedvezőnek mondhatók, a gazdasági és társadalmi térszerkezetet, amelynél a lemaradás már érzékelhető, mert a környezet/természeti adottságok és az infrastrukturális viszonyok adta lehetőségek kihasználatlanok. A miérteket keresve jutottunk el a társadalmi és a gazdasági mozgásokat vezérlő struktúrákhoz, a hátrányos helyzet fő okaihoz: a társadalmi kapcsolati hálóhoz, a gazdasági (virtuális) struktúrákhoz és a területfejlesztést, -rendezést meghatározó szabályozási rendszerekhez. A köznyelvben az első kettőt kapcsolati tőkének, az utóbbit kényszerpályának és/vagy mozgástérnek nevezzük. Ezek hiánya, illetve kedvezőtlen volta gátolhatja a fejlődést, az előnyös környezeti, természeti, infrastrukturális feltételek társadalmi, gazdasági kihasználását. A fejlesztési koncepció és az operatív program összeállításakor ezen negatívumokra koncentráltunk: a kilábalás strukturális feltételeinek megteremtésére törekedtünk ( A Akció szakasz), majd ezen hálózatokra támaszkodva tettünk javaslatot a társadalmi-, a gazdasági- térszerkezet és az infrastruktúra rendszerek fejlesztésére: az erőnyerés és kibontakozás ( B ) akció szakaszban, valamint lobbi programokat alakítottunk ki a kistérség számára kedvezőtlen térségfejlesztési, rendezési szempontból kedvezőtlen szabályozási feltételek módosítására. A kistérség felzárkóztatásának kulcskérdése a strukturális feltételek ( A Akció szakasz) megteremtése. A strukturális megalapozás hiányába az intézkedések hatékonysága kérdésessé válhat. Ezért három beavatkozási típust különböztetünk meg: A kilábalást segítő strukturális intézkedéseket (pl. szélessávú infrastruktúra (számítógép hálózat) kiépítése, a kistérségi munkaszervezet létrehozása), amelyek önmagukban is végrehajthatók, de értelmet csak más (erőnyerő, kibontakozást elősegítő) programokkal kapnak. Az erőnyerést, a kibontakozást elősegítő intézkedéseket, amelyeket csak az előbbiek a strukturális intézkedések kimunkálása után, azok fedezetében javaslunk megvalósítani. A kistérségi kompetenciát meghaladó, a tagtelepülések hatókörébe tartozó projekteket is érdemes a hatékonyságvesztés elkerülése érdekében a térségi strukturális háttér megteremtéséhez kötni. 3

5 SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ TARTALOMJEGYZÉK A Munkarész HELYZETÉRTÉKELÉS, POZÍCIONÁLÁS Bevezetés, A.1. Helyzetfeltárás A.1.1. Térszerkezet és gazdasági helyzet A.1.2. Természet és tájvédelem A.1.3. Környezetvédelem A.1.4. Kulturális örökség A.1.5. Demográfia, foglalkoztatás, társadalmi struktúra A.1.6. Közlekedési infrastruktúra A.1.7. Közművek A.2. SWOT analízis A.2.1. Regionális, megyei, kistérségi és települési SWOT elemzések párhuzamba állítása A.2.2. Sárbogárdi kistérségi SWOT analízise A.2.3. A problémák súlyozása a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági javakkal történő gazdálkodás függvényében B Munkarész FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS OPERATÍV PROGRAM B.1. Fejlesztési koncepció és program B.1.1. Jövőkép B.1.2. Célpiramis B.1.3. A Sárbogárdi kistérség területfejlesztési programjának térségi fejlesztési rendszerbe illesztése B.2. Operatív program összefoglaló táblázat...71 B.3. Az operatív program akcióorientált kibontása...86 B.3.1. Akciótervi alapelvek, a megvalósítást segítő lobby-tevékenység...87 B.3.2. A kilábalás strukturális feltételeinek megteremtése ( A Akció szakasz)...91 B A prioritások (I.-IV.) kibontásának intézkedési alapfeltételei...91 I.1.1. Sárbogárd kistérségi önkormányzati és civil együttműködés szervezése II.1.1. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése III.1.1. Kistérségi szélessávú infrastruktúra (számítógép hálózat) kialakítása, információ rendszer megteremtése IV.1.1. Kistérségi természetvédő, biogazdálkodási logisztikai rendszerének megteremtése a védett területeken és puffer zónáikon, a védelem társadalmasítása, a Sárbogárdi 4

6 kistérségi modell kidolgozása B A prioritások (I.-IV.) kibontását elősegítő kulcsintézkedések I.1.2. Élhetőségi feltételek javítása, lakosságmegtartó képesség fejlesztése I.1.3. Sárbogárdi kistérségi identitástudat erősítése, kulturális hagyományok ápolása, újratermelése, turisztikai kulturális vonzerő fejlesztése I.1.4. Kisebbségi integráció segítése I.1.5. Kistérségi kommunikációs program II.1.2. Belső gazdasági erőforrások mobilizálása, vállalkozói együttműködések II.1.3. Külső gazdasági erőforrások mobilizálása IV.1.2. A rekreációs és a turisztikai vonzerő fejlesztése, kistérségi tájképgazdálkodás B.3.3. Az erőnyerés és kibontakozás intézkedései ( B Akció szakasz) I. Prioritás Társadalmi struktúrák fejlesztése, egyensúlyteremtés I.2.1. Humán erőforrás fejlesztésintézményi hátterének biztosítása I.2.2. Kulturális, sport és szabadidő létesítmények kialakítása I.3.1. Szociális és egészségügyi ellátás biztosítása Az egészségügyi ellátás korszerűsítése II. Prioritás Diverzifikált és integrált gazdasági struktúra fejlesztés a Sárbogárdi térség versenyelőnyt hordozó gazdasági ágainak erősítése II.2.1. Mezőgazdaság versenyképességének fokozása II.2.2. Turizmus, komplex térségi termékfejlesztés II.2.3. Ipari versenyképesség növelése III. Prioritás Térszerkezet- és civilizációs hálózatok fejlesztése III.2.1. Kistérségi infrastruktúra: vízi közművek, energia ellátás, hírközlés III.2.2. Kistérségi/regionális szelektív hulladékgyűjtés, kezelés, újrahasznosítás, tudatformálás III.3.1. A versenyképességet segítő hálózati elemek, intézkedések III.3.2. Az élhetőséget, az életminőség javítását elősegítő hálózati elemek, intézkedések IV. Prioritás Környezeti, természeti, táji rendszerek védelme, kezelése, fenntartása, menedzselése..161 IV.2.1. Az országos és a helyi természetvédelem fejlesztése IV Kistérségi levegőminőségjavító program IV.3.2. Kistérségi vízrendezés, vizminőségjsvítás IV Kistérségi föld és talajvédelem Kivonat Irodalomjegyzék Mellékletek 1. Konzultációk, az interjúalanyok listája Kommunikációs koncepció Régészet Kulturális örökség Közműellátottság Rajzi mellékletek

7 BEVEZETŐ A Sárbogárdi kistérség struktúra-tervének kidolgozásával összhangban a célkitűzésekkel - az alábbi feltételeknek kellett megfelelni: A régiós, a megyei, a kistérségi és a települési pénzgazdálkodásra épülő, de azon túlmutató a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági javakkal történő térségi gazdálkodás elősegítése, az élhető, a versenyképes gazdálkodási keretek meghatározása. A társadalom felkészítése a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági javakkal történő gazdálkodásra, elősegítve a társadalom partnerré válását a gazdálkodási-, a tervezési folyamatokban. Legitim tervezési rendszer kezdeményezése az E típusú gazdálkodási programok, stratégiák, tervek módszertanának megalapozásával, összhangban Fejér megye kommunikációs stratégiájában rögzített E-önkormányzat (ld. információs társadalom) követelménnyel. A helyi társadalmak környezeti, természeti, társadalmi és gazdasági élhetőségét, versenyképességét orientáló, a fejlesztési folyamatok belső arányait és a rendezések realizálhatóságát szabályozó fenntarthatóság érvényre juttatása. A Struktúra-terv készítésnek nincs hagyománya Magyarországon, következésképp nincs kidolgozott metodológiája, ezért nem lehet elfogadott módszertana, jóváhagyási, eljárási rendje sem. A struktúraterv helye a tervezési rendszerben A struktúraterv szerepe jelentős a Sárbogárdi Kistérség életében, mert csomóponti elhelyezkedése és szabályozási funkciója révén alkalmas térségi gazdálkodás és a terület/település fejlesztés/rendezés közötti kapcsolat kialakítás előmozdítására, a gazdálkodási elvek fejlesztési, rendezési tervi érvényesítésének elősegítésére a fejlesztési koncepciók, programok, stratégiák és a rendezési tervek közelítésére, egységesítésére a rendszerterv más szabályozási mezőbe sorolható elemei felé: taktika, lobby(terv), kezelési terv, akcióterv, megvalósíthatósági tanulmány, intézkedési terv, vizsgálat, monitoring a híd szerep betöltésére A struktúra-tervet a tervezési rendszer egészébe illesztjük, pozícionáljuk az 1. ábrán (A struktúraterv pozicionálása). 6

8 1. ábra A STRUKTÚRATERV POZICIONÁLÁSA Dinamikus munkarészek Szabályozási mező Statikus munkarészek Településpolitika Térségpolitika Szektorpolitikák stratégiák Település- és térségpolitikai, szektorpolitikai küldetés jövőkép, célok Település- és térség politikai, szektorpolitikai programok TAKTIKA LOBBI Gazdálkodási programok település- és térséggazdálkodási, környezet- és tájgazdálkodási, szektorgazdálkodási (pl. vidékfejlesztés) stratégiák környezeti, természeti, társadalmi, gazdasági élhetőség, fenntarthatóság és versenyképesség elvű szabályozás Település- és térséggazdálkodási, környezet- és tájgazdálkodási, szektorgazdálkodási (pl. vidékfejlesztés) programok STRUKTÚRATERV KEZELÉSI TERV Fejlesztési és rendezési tervek település- és területfejlesztési, regionális-fejlesztési, ágazatfejlesztési koncepciók, programok stratégiák településrendezés, területrendezés szabályozási munkarészek településrendezés, területrendezés szerkezeti terv AKCIÓTERV MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY INTÉZKEDÉSI TERV Operatív tervek operatív projektek, törvényi, rendeleti szabályozás operatív stratégiák pénz tanulmányterv, beruházási program, engedélyezési terv kiviteli terv VIZSGÁLAT MONITORING KÖRNYEZETI, TERMÉSZETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK TELEPÜLÉS/TÉRSÉG/SZEKTOR POLITIKAI GAZDÁLKODÁSI FEJLESZTÉSI-, RENDEZÉSI TERVI OPERATÍV TERVI ELŐZMÉNYEK/POTENCIÁLOK KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK TAKTIKA, LOBBI STRUKTÚRATERV, KEZELÉSI TERV AKCIÓTERV, MEGVAL. TAN, INTÉZKED TERV VIZSGÁLAT, MONITORING a (terv)rendszer integrálási, differenciálási központjai oda-vissza csatolás KÉK FELIRATOK a struktúraterv készítése során bevont tervelemek 7

9 A struktúraterv meghatározóan szabályozási funkciójú, feladata térségi gazdálkodás és a terület/település fejlesztés/rendezés közötti kapcsolat kialakítás előmozdítására, a gazdálkodási elvek fejlesztési, rendezési tervi érvényesítésének elősegítésére a fejlesztési koncepciók, programok, stratégiák és a rendezési tervek közelítésére, egységesítésére a rendszerterv más szabályozási mezőbe sorolható elemei felé: taktika, lobby(terv), kezelési terv, akcióterv, megvalósíthatósági tanulmány, intézkedési terv, vizsgálat, monitoring a híd szerep betöltésére A fejlesztés koncepciók, programok (területfejlesztés, településfejlesztés) helyzetelemzésének alapja a SWOT analízis. Ekkor a fejlesztésre alkalmas saját erősségeket (S), a fejlesztést hátráltató belső tényezőket (W), valamint a fejlesztés külső (a terv gazdáinak hatáskörén, kompetenciáján túlmutató) lehetőségeit (O) és akadályozó veszélyeit (T) vizsgáljuk. A belső tényezők, valamint a külsők között, úgyszintén a belső és a külső ténsezők közötti kapcsolatot a struktúrák biztosítják. Ezek lehetnek fizikailag létezők: a környezeti, a természeti, a társadalmi és a gazdasági struktúrák valamint virtuálisak: társadalmiak és gazdaságiak. A SWOT analízis és a struktúra elemzés S W ERŐSSÉG GYENGESÉG A fizikailag létező és a virtuális környezeti, természeti, társadalmi és gazdasági struktúrák O LEHETŐSÉG VESZÉLY T Kihívások A nagytérségek mutatóiban rejlő kihívások A megyék (Fejér, Tolna), a régiók (Közép-Dunántúli, Dél-Dunántúli), a nemzeti, az európai, és a föld egészének környezeti, természeti, táji állapota, társadalmi, gazdasági helyzete, térszerkezeti, infrastrukturális jellemzője a kistérség szempontjából lehetőségeket (O) és veszélyeket (T) egyaránt hordozhatnak. A nagytérségi fejlesztési programokban rejlő kihívások A Sárbogárdi kistérség szempontjából Fejér-megye és megye területfejlesztési koncepciójának valamint a Közép-Dunántúli Régió és a Dél-Dunántúli Régió területfejlesztési programjának, és a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai, intézkedéscsoportjai, intézkedései a külső (a kistérségi lokális szinthez képest globális ) befolyásoló tényezőket kihívásokat jelentenek: lehetőségeket (O) valamint meg nem valósulásuk, koordinálatlanságuk, kedvezőtlen megoldásuk esetén veszélyeket (T). 8

10 A szabályozási rendszerek kihívásai További lehetőségeket (O) és veszélyeket (T) hordoz a kistérség szempontjából kedvező, illetve előnytelen szabályozás: pl. kormányzati, ágazati filozófia, rendeleti szabályozás, pénzügyi szabályozási szempontok, pályázati kiírási preferenciák. Kistérségi válaszok, a stratégiai szakaszolása A kistérségnek csak rá jellemző, speciális választ kell adnia, felvetett kérdésekre és a kihívásokra egyaránt. - A válaszadás feltétele a megfelelő struktúrák léte és működése: strukturális stratégiai szakasz, a kilábalás feltételeinek megteremtése - A kihívásokra adható válaszok: SWOT alapú megközelítés, fejlesztési stratégiai szakasz, az erőnyerés és a kibontakozás intézkedései A Sárbogárdi kistérségi stratégia felépítése STRUKTURÁLIS STRATÉGIA Fejlesztési Stratégia (offenzív) Fejlesztési Stratégia (defenzív) S ERŐSSÉG GYENGESÉG W O LEHETŐSÉG VESZÉLY T Fizikailag létező és virtuális környezeti, természeti, társadalmi és gazdasági struktúrák A struktúraterv alkalmazása egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérség fejlesztési koncepciójának és operatív programjának összeállításánál számottevő előnnyel jár. A strukturális megközelítés ugyanis lehetővé teszi a stagnálás, a leszakadás okainak feltárását, majd a célirányos beavatkozást. A Sárbogárdi kistérség helyzetfeltárása alapján megkülönböztettük a környezeti és a természeti struktúrák alkotta kedvező adottságokat, amelyek nem 9

11 indokolják az előnytelen kistérségi pozíciót, az infrastrukturális hálózatokat (közlekedési-, víziközmű-, energetikai), amelyek ugyancsak kedvezőnek mondhatók, a gazdasági és társadalmi térszerkezetet, amelynél a lemaradás érzékelhető, mert a környezet/természeti adottságok és az infrastrukturális viszonyok adta lehetőségek nincsenek kihasználva. A miérteket keresve jutottunk el a társadalmi és a gazdasági mozgásokat vezérlő struktúrákhoz, a hátrányos helyzet fő okaihoz: a társadalmi kapcsolati hálóhoz, a gazdasági (virtuális) struktúrákhoz és a területfejlesztést, rendezést meghatározó szabályozási rendszerekhez. A köznyelvben az első kettőt kapcsolati tőkének, az utóbbit kényszerpályának és/vagy mozgástérnek nevezik. Ezek hiánya, illetve kedvezőtlen volta gátolja meg az előnyös környezeti, természeti, infrastrukturális feltételek társadalmi, gazdasági kihasználását. Ebből indultunk ki a fejlesztési koncepció és az operatív program összeállításakor, amikor törekedtünk a kilábalás strukturális feltételeinek megteremtésére ( A Akció szakasz), majd ezen hálózatokra támaszkodva tettünk javaslatot a társadalmi-, a gazdasági- térszerkezet és az infrastruktúra rendszerek fejlesztésére: az erőnyerés és kibontakozás ( B ) akció szakaszban, valamint lobbi programokat alakítottunk ki a kistérség számára térségfejlesztési, rendezési szempontból kedvezőtlen szabályozási feltételek módosítására. 10

12 A Munkarész HELYZETÉRTÉKELÉS, POZÍCIONÁLÁS 11

13 A.1. Helyzetfeltárás A.1.1. Térszerkezet és gazdasági helyzet Forrás: Sárbogárdi kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési programja, TeIR (2004) Térszerkezet A térség a Mezőföld közepén, a Sárvíz-völgy kistáján helyezkedik el a megye déli részén. Településszerkezetét meghatározza a Sárvíz mocsaras területe és a magasabban fekvő lösszel borított füves puszta. A területet három országos főútvonal is átszeli, a 61. sz., 63. sz. és a 64. sz. főútvonalak kereszteződései is a kistérségben találhatóak. A Budapest-Pécs-Kaposvár vasútvonal gócpontja Sárbogárd. Gyengeség A megye meghatározó (ipari, szolgáltatási) térszerkezeti fővonalai elkerülik, ami a térség gazdasági elmaradottságában is megmutatkozik. Az ipari térszerkezeti fővonalak között egy környezeti, természeti, táji értékekkel jellemezhető hálózat alakult ki. Ez a struktúra a térség gazdálkodása szempontjából meghatározó jelentőségű (létkérdés), mert az ipari, szolgáltatói fővonalak működésének feltételeit biztosítja. Erősség A környezeti/természeti/táji hálónak meghatározó részét képezi a Sárbogárdi kistérség. Lehetőség Az urbanizáció előre haladtával felértékelődnek a környezeti tájértékek, nő a kereslet a természetközeli terek iránt.. Gazdasági teljesítmény A bruttó hozzáadott érték tekintetében a térség jelentősen elmarad a környező térségektől. Az egy főre jutó teljesítmény a környezethez képest az utolsó helyen áll, a Fejér megyei átlagnak mindössze 7,6%-át éri el. A gazdasági teljesítmény tekintetében a kistérség az ország kistérségeinek alsó harmadába tartozik. A bruttó hozzáadott érték Mezőszilas, Sárbogárd és Alap térségébe koncentrálódik. Gyengeség A gazdasági teljesítmény nagyon alacsony, a környező térségekhez viszonyítva és országos összehasonlításban egyaránt. 12

14 Gazdasági aktivitás a kistérségi átlaghoz viszonyítva, ,0% 120,0% 100,0% (Sárbogárdi kistérség=100) 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Alap Cece Hantos Igar Mezőszilas Nagylók Sárbogárd Sáregres Vajta -20,0% adófizetők aránya egy főre jutó bruttó hozzáadott érték egy főre jutó jövedelem Foglalkoztatottság A térség gazdasági teljesítményét és társadalmi helyzetét egyaránt meghatározza a foglalkoztatottság. Az SZJA adófizetők aránya a környező térségekhez hasonló, elsősorban a Dunaújvárosi és Paksi kistérségektől elmaradva. Térségen belül viszonylag kiegyenlített az adófizetők aránya, a legalacsonyabb értéket elérő Igar is a kistérségi átlag 80 %-án áll. Az egy főre jutó SZJA jövedelem tekintetében nagyobb szórás figyelhető meg kistérségen belül. A jövedelmek elsősorban Sárbogárd és Hantos térségére koncentrálódnak, ahol az adófizetők aránya és azok jövedelme is meghaladja a kistérségi átlagot. Az egy főre jutó jövedelmek tekintetében a kistérség a környezetéhez képest alacsony értéket ér el, mindössze a Tamási és Enyingi kistérséget megelőzve. Gyengeség A környező térségekhez hasonló aktivitás ellenére a jövedelmek alacsonyak és területileg Hantos és Sárbogárd térségére koncentráltak. 13

15 A környező térségek gazdasági teljesítménye ,0% 160,0% 140,0% Sárbogárdi kistérség= ,0% 100,0% 80,0% 60,0% Adófizetők aránya Egy főre jutó jövedelem 40,0% 20,0% 0,0% Abai Adonyi Dunaújvárosi Enyingi Paksi Tamási Fejér megye Egy főre jutó bruttó hozzáadott érték a környező térségekben 2500% 2000% 1994% Sárbogárdi kistérség= % 1000% 789% 1299% 1312% 500% 304% 339% 122% 0% Abai Adonyi Dunaújvárosi Enyingi Paksi Tamási Fejér megye Gazdaságszerkezet A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásából kitűnik, hogy az ipar részesedése valamivel elmarad a környező térségektől, az első szektorban foglalkoztatottak száma hozzávetőlegesen a környező térségek átlagához közelít, míg a tercier szektor aránya igen kedvező, a Dunaújvárosi és Paksi kistérségek értékéhez hasonló. A kistérség belső szerkezetében az agrárszektor Mezőszilas, Alsószentiván és Igar térségében a legmeghatározóbb. Az ipari 14

16 foglalkoztatottság elsősorban Igarra és Hantosra jellemző (a foglalkoztatottak több mint fele), míg a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya Vajtán, Sáregresen és Sárbogárdon is meghaladja az 50%-ot. Agrárgazdaság A Sárbogárdi kistérség alapvetően mezőgazdasági jellegű terület. A mezőgazdasági hasznosítású földterület 85,45 %-a szántó, mely a megyei átlagot jelentősen meghaladja. Gyengeség A termőterülethez viszonyítva az erdőterület aránya a legalacsonyabb a megyében. A művelési ágak átlagos területe szántó tekintetében 5,96 ha az egyéni gazdaságok esetében, gazdasági szervezetek tekintetében 392,43 ha A szántóterületből a gyengébb földminőségi osztályok magasabb aránya Cece, Vajta, Alsószentiván illetve Mezőszilas térségére jellemző. (kb hektár). A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete az összes gazdaságot figyelembe véve; kalászos gabona 30,39 %; kukorica 53,01 % (a megyében, a régióban a legmagasabb a részaránya). Jelentős a zöldségfélék termesztésének aránya. A nagyüzemi zöldségtermesztés megszűnt, átkerült a háztáji gazdaságokba.. A kistérség jelentős nagyságú konyhakerttel és halastóval rendelkezik Az állattenyésztés közepes jelentőségű: nagysága számosállat; 70,5 %-át az egyéni gazdaságok tartják. A megye szarvasmarha állományának 7,7 %-a, sertés állományának 13,1 %- a található a kistérségben. A kistérség jelentős baromfi állománnyal rendelkezik. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó állatállomány: szarvasmarha 12,0 ; sertés 99,9 ; juh 36,3 db. A megyei átlagot csak a juhok száma haladja meg. Az 1000 hektár mezőgazdasági területre jutó gép- és eszközellátottság a megyei átlagot meghaladja. A kistérségben fő folytat mezőgazdasági tevékenységet, illetve 32 gazdasági szervezet és egyéni gazdaság működik. Gyengeség A birtokszerkezet elaprózott, a mezőgazdasági tevékenységet folytatók által használt összes földterület 72,1 %-át egyéni gazdaságok használják. Az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági termék értéke ezer forint közötti. Turizmus A kistérség összességében számottevő idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik. Erősség a Sárvíz-völgye természetes élőhelyei, gazdag növény és állatvilága, a vajtai és 15

17 mezőszilasi termálvíz, régészeti lelőhelyek, lovaglási, horgászati, vadászati lehetőségek mind az idegenforgalmi kínálat alapját képezhetik. Gyengeség Az idegenforgalmi vonzerő ellenéra a turizmus jövedelem termelő képessége alacsony. A sárbogárdi kistérségben a kedvező fekvés biztosította jelentős átmenő forgalom turisztikai kihasználatlansága. Lehetőség Növekvő kereslet a természeti táji értékek iránt (ökoturizmus /madár, vadmegfigyelés, fotó-szafari, kerékpáros, természetjáró turizmus, tematikus táborok/ és a hobby és aktív turizmus /lovaglás, horgászat, vadászat, rekreáció stb./ valamint falusiturizmus). A természeti értékekre alapozott kínálatot jól kiegészíti a vajtai és a mezőszilasi termálvíz, amely önmagában is vonzerőt jelent. Lehetőség A termálfürdőre alapozott komplex wellness turisztikai termékek és programok iránti kereslet növekvő. A kistérség települései rendkívül gazdag történelmi múltra tekintenek vissza, azonban a korábbi népszokások és ősi kézműves mesterségek, mint a gyékényfonás, kosárkötés, hálókötés, seprűkötés, fafaragás, hímzés, stb. kihaltak. Erősség A népi hagyományok a fiatalság körében is újraélednek. Vajta és Hantos község példája bizonyítja, hogy megfelelő neveléssel, motiválással és feltételek megteremtésével a fiatalság körében újra honosíthatóak a táncegyüttesek és dalkörök, és a népi hagyomány egyéb formái. Lehetőség A régi mesterségek oktatása egyes településeken (pl. Sáregres újra elkezdődütt.) A kistérség 12 településéből ötben található kereskedelmi szállásférőhely, panzió, kemping, nyaralóház formájában. Erősség Jó szállásférőhely-ellátottság Egyéni turizmus Vajtán és Mezőszilason alakult ki. A falusi vendéglátás csak az idegenforgalmi múlttal rendelkező településeken lelhető fel. Vajtán regisztrált magán szálláshelyek is elsődlegesen a termálfürdőre alapozva működnek. Az idegenforgalmi alapinfrastruktúra és az eladható turisztikai termékek gyakorlatilag még nem alakultak ki. A kistérségi marketing tevékenység jelenleg elsősorban a sárvíz menti települések kistérségen átívelő szoros együttműködésében és közös programalkotásában, fellépésében testesül meg, ismételten bizonyítva, hogy a turizmus funkcionális, és együttműködési területei, 16

18 egységei nagyon ritkán igazodnak a megyei és a statisztikai kistérségi határokhoz. Foglalkozási szerkezet a Sárbogárdi kistérségben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Alap Cece Hantos Igar Vajta Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatási jellegű ágazatok Foglalkoztatási szerkezet a környező térségekben % 80% 60% 40% Szolgáltatási jellegű ágazatok Ipar, építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 20% 0% Abai Adonyi Enyingi Paksi 17

19 A Fejér megye ipari/szolgáltatási és környezeti/természeti/táji térszerkezeti fővonalai Fejér megye (ipari, szolgáltatási) térszerkezete A sárbogárdi kitérség kívül esik az ipari, szolgáltatási térszerkezeti fővonalon. Miközben az ipar, a szolgáltatás fejlesztésével egy mellékági pozíciót kell megszerezni, A Sárbogárdi kistérség a Fejér megye környezeti/természeti/táji térszerkezet fővonalán A környezeti/természeti/táji háló nyújtotta előnyöket kell kihasználni a mező-, az erdő- és a halgazdaságban, a rekreációs, a turisztikai fejlesztésekben. Törekedni kell a párhuzamos térszerkezet előnyeinek megtartására. A vidékfejlesztés során a környezeti/természeti/táji háló szolgáltatásainak társadalmi, gazdasági elismertetését kell elérni. 18

20 A.1.2.Természet és tájvédelem FORRÁS: FEJÉR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERV Éghajlat Fejér megye a Kárpát-medence közepén, a Kárpátok szél- és csapadékárnyékában helyezkedik el. A napsütéses órák száma Dél-alföldivel közel azonos. Erősség E területen a napenergia hasznosítása gazdaságos lehet. Elsősorban a domborzat, valamint az összefüggő vízfelületek felszíne, a talaj, a növénytakaró okozta klímamódosító hatások miatt a területen jelentős éghajlati eltérések adódnak. A Mezőföld a Dunántúl legszárazföldibb, az Alföld középső részeivel egyező éghajlatú tája. Veszély A klímaváltoz az időjárási szélsőségek felerősödésével járhat, a Mezőföldön ennek hatására a jelenleginél még szárazabb periódusok következhetnek be, az aszályveszély növekedhet. Országos jelentőségű védett természeti területek SÁRRÉTI TÁJVÉDELMI KÖRZET A Sárrét mintegy 12 km hosszú és 5-8 km széles lápmedencéje a késő pleisztocénban fokozatos tektonikus lezökkenésekkel jött létre. A kétszáz évvel ezelőtt is meglévő, ritka fajokban gazdag lápvilágnak ma csupán leromlott maradványait találhatjuk meg a térségben. Erősség A tájvédelmi körzet fokozottan védett részén még megmaradtak a ritka csátés és nyúlfarkfüves láprétek jellemző fajai. A védett madárfajok közül 101 faj fordult elő a területen, közülük közel 60 fészkelőmadár. Túzokállománya az utóbbi időben drasztikusan lecsökkent. Lehetőség A terület jelenlegi állapotának megőrzése érdekében felül kell vizsgálni a mai vízgazdálkodási gyakorlatot. A Séd-Nádor vízrendszere az emberi beavatkozásokkal leginkább jellemzett vízrendszer. A területen meg kell teremteni az időszakos árasztások és feltöltések műszaki feltételeit. Az egybefüggő nagy kiterjedésű gyepfelületek megőrzése, fejlesztése, a természetvédelmi szemléletű gyepgazdálkodás elterjesztése, az emberi beavatkozások csökkentése a terület értékének megőrzése érdekében SÁRVÍZ-VÖLGYE TÁJVÉDELMI KÖRZET A tektonikus mozgások és az erózió munkájának eredményeként a Dunántúl jelentős 19

21 területének vizeit gyűjti össze és vezeti le. E völgy széles alluviuma a múlt század elejéig mocsárvilág volt, amely megszüntetésére több kísérlet történt. A végleges szabályozás 1821 és 1926 között ment végbe a Nádor- és a Malom-csatorna megépültével. A Sárvízről lefűződött, levágott mélyebb fekvésű részeken kisebbnagyobb, állandó vagy időszakos tavak jöttek létre. A tájvédelmi körzet legértékesebb botanikai értékei ma is a szikes- és a sztyepptársulásokhoz kapcsolhatók. Külön kiemelhetők az ürmös szikes-pusztarét és a zárt homoki-rét társulások. A védett terület mintegy egyharmadán található erdő elsősorban telepített, döntően őshonos hazai fajokból áll. Gyengeség Az utóbbi években telepített akácok és egyéb tájidegen fajok erdőségek. alkotta A közel 1500 ha gyepterület természetvédelmi szempontú kezelése nehézségekbe ütközik, amit az állatállomány létszámának jelentős csökkenése magyaráz. A védett terület jelentős hosszon határos mezőgazdasági (elsősorban szántóföldi) művelésű területekkel, ahonnan jelentős terhelés éri. Hasonlóan jelentős terhelést okoznak a természetes élőhelyek között zárványként elhelyezkedő szántók. DÉL-MEZŐFÖLD TÁJVÉDELMI KÖRZET A védetté nyilvánítás célja a mezőföldi táj egyedi arculatát meghatározó löszképződmények, az Ős-Sárvíz hajdani medre helyén képződött futóhomokos területek és a rajtuk kialakult fajokban gazdag vegetáció és állatvilág megőrzése, a tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme (Alsószentiváni löszvölgyek, a Tengelici homokvidék). Gyengeség A Vajta, Cece, Alsószentiván térségét borító nagyobb részt tájidegen állományú erdők. Erősség Külön értéknek tekinthetők a láprétek és mocsarak, illetve az Alsószentiván térségében található löszgyep maradványok. RÉTSZILASI-TAVAK TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET A Rétszilasi-tavak a Sárvíz-völgyében kialakult ökológiai zöldfolyosó legdélibb és egyben az egyik legjelentősebb tagja. Kiemelt szerepe van a a vízi madarak vonulása idején (IBA terület). Az őszi vonulási időszakban több ezer lúd és tízezer egyedet is meghaladó számú réceféle pihen a tavakon. A terület megkapta a Ramsari státuszt. 20

22 Erősség A területről több mint 100 faj előfordulása ismert, a rendszeresen itt fészkelők száma is megközelíti az 50 fajt. Közöttük számos fokozottan védett található, mint a nagy kócsag, a kanalasgém, az üstökös gém, a cigány réce. FOKOZOTTAN ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK A védett természeti területeken belül az alapító okiratokban kijelölésre kerültek annak legértékesebb, legérzékenyebb, fokozott védelmet igénylő területei. Fokozottan védett területek: Sárréti Tájvédelmi Körzet területén 419 ha Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet területén 157 ha Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet területén 437 ha Nemzetközi jelentőségű vadviz: Rétszilasi-halastavak 1495 ha Nem védett természeti területek és értékek VÉDŐÖVEZETEK Elöntési területek, puffer erdők A védőövezet területén a meglévő természetes, természetközeli állapotok megőrzése, az extenzív területhasználat biztosítása javasolt. Területén környezetet károsító tevékenység folytatása nem engedhető meg. Veszélyek Tájképi szempontból is érzékeny területek beépítése A tájvédelmi körzet mentén a környező mezőgazdasági területekről származó szennyeződés a legjelentősebb veszélyforrás. Természeti területek A területeket elsősorban természetközeli állapot jellemzi, területükön az emberi beavatkozás hatása érezhető, de még önszabályozó módon képesek működni. A mezőföldön elhelyezkedő természeti területek elsősorban a löszvölgyekhez, a bennük kialakult vízfolyások környezetéhez kapcsolódnak.. A meredek oldalakon többékevésbé érintetlenül megmaradt a természetes löszpuszta vegetációja. Erősség A szélesebb medencével rendelkező vízfolyások mentén a mai napig sikeresen fennmaradtak a területre jellemzően sás, mocsárrét és szikes társulások maradványai, amelynek nagyobb állományi a Sárvíz völgyében található. Különösen jellemző, hogy a természeti területek láncolata kiegészíti a térségben elhelyezkedő természetvédelmi oltalom alatt álló területeket, mintegy összekötve azokat. 21

23 Lehetőség A természeti területek a további természeti védelem célterületeiként jöhetnek számításba Természeti területek szerepe a megőrzendő ökológiai rendszerek, ökológiai folyosók hálózatának kialakításában. TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓK A Mezőföld térségén az ökológiai hálózat legfontosabb elemei elsődlegesen az északnyugat-délkeleti lefutású löszvölgyekhez kötődnek. Az ökológiai folyosók mozaikosságát őshonos erdők, gyepek, ligetek telepítésével, a vizes élőhelyek revitalizációjával kell feloldani. Lehetőség A mezőgazdasági használat ökológiai érdekű korlátozása elsődlegesen a vegyszerhasználat minimalizálását, az extenzív gazdálkodás elterjesztése Természetvédelmi, környezetvédelmi érdekeket is figyelembe vevő gazdálkodásösztönzése. A nagy térségű gyepes területeken a gyepek fenntarthatósága érdekében az állattartás ösztönzése Veszély A nagy gyepes területek erdősítése A fokozottan érzékeny vizes élőhelyek vízháztartási viszonyainak megváltozása (vízszabályozás Sárrét és a Sárvíz) Az ökológiai folyosók területének beépítése, környezetszennyezése Általános tájvédelem A területrendezési terv fontos feladata a természeti adottságokra épülő tájhasználatnak, a táj jellegének a védelme. Karakteres területként említhető Sárrét és a Sárvíz-völgyének területét is, valamint Dél- Mezőföld jórészt védelem alatt álló mozaikos tájszerkezete. Veszélyek Téves tájhasználatok A tájba illesztés elmaradása, a tájképet zavaró létesítmények betelepülése Lehetőségek A tájvédelem felértékelődése a Sárrét térségben. (klímaváltozás, vízgazdálkodás, turizmus, turisztikai vonzerő 22

24 A természet és tájvédelem valamint a Sárbogárdi kistérségi gazdálkodás ellentmondásai Természet és tájvédelem Az emberiség túlélése a természeti feltételek megőrzésén, a természeti törvényszerűségek által fenntartott ökológiai mozgásformák fenntarthatóságán múlik. Ezért a természet és tájvédelem jelentősége az elkövetkező évtizedekben felértékelődik. A védelem, a fenntarthatóság európai, országos, közép-dunántúli régiós, fejérmegyei és Sárbogárdi kistérségi érdek is. Sárbogárdi kistérség A Sárbogárdi kistérség halmozottan hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzet évtizedek, évszázadok alatt alakult ki, amelyhez jelentősen hozzájárult a természetföldrajzi feltételrendszer. A gazdaságot fékező feltételek természet és tájvédelmi szempontból előnyt jelentettek, mert jelentős értékek fennmaradását segítették (ld. Sárrétiés Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzetek). Valószínűsíthető, hogy a térség elmaradottsága tette lehetővé a természeti értékek fennmaradását. (A gazdasági helyzet javítására tett intézkedések pl. a Sárvíz-völgy1821 és 1926 közötti szabályozása, a Nádor és a Malomcsatorna megépülése a gazdasági hátrányok egy részének ledolgozásához hozzájárult, ugyanakkor természeti értékek pusztulásához vezetett.) A természeti értékek - mivel az adottságokat a rendelkezésre álló eszközökkel nem lehetett teljes mértékben megváltoztatni - fennmaradtak. Ezt a quázi védelmet az ott élők szenvedték/fizették meg. Az EU csatlakozás a versenyhelyzetet kiélezte. A Sárbogárdi kistérség gazdálkodói az ország, sőt Európa összes gazdálkodóival versenyben állnak, miközben a természetvédelmi törvénykezés föld- és tájhasználati mozgásterüket korlátozza. Hátrányos helyzetük fennmaradását így törvények, rendeletek garantálják. A természet/táj védelem költésegeit részben rájuk terhelik. A természet védelmi területek léte a kistérségi gazdálkodás szempontjából a mai szabályozási rendszerek mellett nem előny, hanem hátrány. A halmozottan hátrányos helyzet fennmaradásának egyik veszélyforrása. A természet/tájvédelem és a versenyképes gazdálkodás ellentmondásának feloldására modellváltásra van szükség. A halmozottan hátrányos helyzet felszámolásának ez az egyik feltétele. A gazdálkodás természetvédelmi többletköltségeinek állami átvállalása, kompenzációja A természetvédelmi gazdálkodás hálózatának (virtulis logisztikai rendszerek) megteremtése. Természetvédelmi filozófia váltás (az angol filozófia átvétele), a gazdálkodók bevonásával irányított, menedzselt természet/tájvédelmi gazdálkodás (természet/tájvédelmi logisztikai szervezési rendszerek) megteremtése(ld. walesi természet/tájvédelem részben EU pénzeszközökből finanszírozott gazdálkodási modelljei) 23

25 A.1.3. Környezetvédelem Levegőtisztaság-védelem A megye környezeti levegőminősége megfelelő Veszélyeztetett települések Székesfehérvár, Dunaújváros és Mór, amelyek szennyezett levegőjű településeknek minősülnek. Ezeknek a városoknak a szennyezése döntően a helyi ipari kibocsátásokból, a fűtésből és közlekedésből erednek. (Dunaújvárosban az ülepedő por és szálló por okoz állandó szennyezettséget, Székesfehérváron a szálló por rendszeresen magas értékei és a fűtési időszakban megnövekedő nitrogén-dioxid koncentrációk jeleznek kedvezőtlen települési levegőminőséget.) A szennyezett levegőjű településeken levegőminőség javítása - a nagy forgalmú útszakaszok közlekedési eredetű légszennyezettségének mérséklése elkerülő utak, forgalomszervezés/korlátozás, tömegközlekedés fejlesztés stb. - A fűtési rendszerek korszerűsítése - Az ipari szennyezés mérséklése - A meglévő és tervezett létesítmények területén a kibocsátási határértéek teljesülése, a tervezett kibocsátások együttes hatásának figyelembevételével. Lehetőség A szennyezett levegőjű térségek levegőminőségét a kevéssé szennyezett területekről származó légfrissítés, az átöblítés is segíthet tisztán tartani. A lehetőség kibontása érdekében a kedvező levegőminőségű települések levegőminőségének fenntartása is kardinális kérdés - a földgázellátási program folytatásával a kommunális kibocsátások csökkentése; - a fűtési energiaigény csökkentésének, korszerű tüzelőberendezések és tüzelőanyagok alkalmazásának támogatásával - az egyes tevékenységekből (állattartás, hígtrágya és szennyvíziszap elhelyezés) eredő bűzterhelések megszüntetése műszaki, technológiai beavatkozásokkal. - A fejlesztések levegőminőségi hatásainak szabályozásával Vízkészletek védelme Vízminőségvédelmi területek Hidrológiai és hidrogeológiai viszonyai alapján a Sárvíz térség, felszín alatti (mint vízbázis) és felszíni vízkészlet védelem alatt áll. Veszélyek A keletkező szennyvizek kezelése, elhelyezése A mezőgazdasági tevékenység (műtrágyázás, állattartás és trágyakezelés) A felszíni vízfolyások szennyezettsége a vízfogyasztá jelentős csökkenése ellenére alig mérséklődött; a szennyvizeket befogadó felszíni vízfolyások erősen szennyezettek (Nádorcsatorna, Gaja) vagy szennyezettek (Duna, Váli víz, Sárvíz, stb.). 24

26 A felszín alatti vizeknél a talajvízkészletek tartós szennyezettsége a jellemző; az ÁNTSZ többéves vizsgálati adatsorai szerint a kutak közel 60 %-ának vize bakteriológiailag (62 %) és/vagy kémiai összetevők (37 %) alapján kifogásolt, így ivóvízellátásra alkalmatlan. Veszélyek A víznyerőhelyekről származó vizek 34 %-a kifogásolható. A felszíni szennyeződésre erősen érzékeny magas talajvízállású területek elszennyeződése. A fajlagos vízfogyasztás csökkenésével a szennyvizek koncentráltabbak, a környezetet jobban károsítják. A vízbázisok védelme, a vízminőség megőrzése, javítása érdekében szükséges beavatkozások Csatornázás, szennyvízkezelés - A szennyvízkezelési program ütemezett megvalósítása - a közcsatornára kapcsolt lakások részarányának növelése; - az üzemi (ipari, mezőgazdasági/állattartó telepek) tisztítási/előtisztítási hatékonyságának növelése; - a kedvezőtlen helyzetű településeken az egyedi kezelés elősegítése - a települési, ipari és mezőgazdasági szennyvizek, szennyvíziszapok környezetkímélő kezelése, a talajvizek - növekvő só- és toxikus-anyag terhelések megállítása, mérséklése Felszíni és felszínalatti vízkészletek védelmére hozandó intézkedések - a felszíni vizek minőségének javítása (az állóvizek minősége legalább II. osztályú legyen) - a felszín alatti vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme, - a sérülékeny vízbázisoknál a védőövezetek kijelölése, a szükséges intézkedések meghatározása - a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező források és környezetkárosodások felszámolása (pl. illegális hulladéklerakók, talajszennyezések); - a talajvizek szennyezettségének, a diffúz terheléseknek (pl. műtrágyázás, szennyvízszikkasztás) csökkentése; - a használt vizek kezelést, tisztítást követő hasznosításának elősegítése (pl. öntözés, talajvízdúsítás, csapadékvizek visszatartása); Talajvédelem A termőtalaj megújuló természeti erőforrás és komplex ökológiai élettér. A talajfelszín szenyezésre érzékeny felület fokozott védelme indokolt (területhasználás, a terhelő/szennyező anyagok kibocsátása, elhelyezése, ártalmatlanítása. Az erózió, defláció elleni védelem Gyengeség Erősen erodált mintegy 30 ezer ha, ahol a talajpusztulás mértéke a termőréteg több mint 70 %-át érintette; Középfokú erózió tapasztalható mintegy 46 ezer ha területen, ahol a termőréteg %-a már lepusztult; Szélerózió is tapasztalható ha területen, Sárbogárd-Alap térségének talajain. 25

27 A tervezett területfelhasználási és földhasználati zónarendszer alapján, a környezetkímélő, a domborzati adottságokat figyelembe vevő talajművelés (megfelelő szántó/gyep arány, erdősítés, lejtőirányú művelés kerülése) az eróziót, a deflációt jelentősen mérsékli. Felszíni szennyezés-érzékenység A felszíni szennyezésre nem érzékeny képződmények 19 ezer ha területen fordulnak elő elszórtan és viszonylag kis kiterjedésben. A felszíni szennyezésre érzékeny területeken a talajra/talajba jutó szennyezések viszonylag gyorsan elérik a talaj- és mélységi vizeket, ezért ezeken a területeken minden terhelés, szennyezés (pl. hulladéklerakók, szennyvízszikkasztás, hígtrágya elhelyezés, olajfolyás) veszélyeztető, így a szennyező források felszámolása, a szennyezések megelőzése szükséges. A talajoknak kitüntetett szerepe van a területhasználat megvalósításánál (beépítések, létesítmények elhelyezése), a szennyező anyagok fogadásában, lebontásban is. Gyengeség A felszíni szennyezésre érzékeny, porózus képződmények 157 ezer ha területen találhatók, döntően a megye főbb vízfolyásainak völgyében, tágabb környeztében (pl. Sárvíz, Váli-víz és a mélyebb fekvésű, vízállásos területek). Kedvezőtlen, hogy a megye területének döntő részén a talajvíz átlagos szintje viszonylag magas; a Sárvíz, a Móri víz völgyében, ami korlátozza a területhasználatot, fokozza a szennyeződésveszélyt A környezetföldtani sajátságok, a beszivárgási és lefolyási viszonyok, a talajvizek elhelyezkedése miatt erősen érzékeny területek jelentősen korlátozzák a területek használatát, behatárolják a környezeti problémák megoldásának lehetőségeit (pl. hulladékok és szennyvizek, szennyvíziszapok kezelése, elhelyezése stb.). Ugyankkor a szennyezésre nem érzékeny területek a hulladékkezelés, elhelyezés potenciális lehetőségeiként jöhetnek számításba. A trágyázott területnagyságok és alkalmazott mennyiségek jelentősen csökkentek, de a felhasznált szerves-trágya fajlagos mennyisége növekedett (36-ról t/ha értékre). Ezek a tendenciák kedvezőek a talajok, a felszíni és felszínalatti vizek védelme szempontjából ( a korábban alkalmazott nagy műtrágya dózisok a talajvizek nitrát-tartalmának emelkedésével jártak). Hulladékgazdálkodás Települési szilárd hulladékok kezelése A gyűjtés, kezelés jelenlegi rendszere. Az ártalmatlanításban a térségi (Székesfehérvár, Dunaújváros, Adony, Bicske, Ercsi, Polgárdi, Mór, Sárbogárd) lerakók kiemelt szerepet kapnak; itt a hulladékok elhelyezése lényegében rendezetten és ellenőrzötten történik (75 település, a megye településeinek 70 %-a) míg közel 20 helyi lerakó fogadja a többi település hulladékát. 26

28 Erősség A megye településeinek 70%-án a hulladéklerakás korszerű, szervezett. A megyében megkezdődött a szelektív hulladékgyűjtés és hulladék-hasznosítás rendszerének kiépítése A hulladéklerakás távlati megyei rendszere. A helyi lerakók lényegében felszámolásra kerülnek, amit a környezeti, műszaki, gazdasági és engedélyezési/finanszírozási feltételek szigorodása magyaráz. Ebben a szabályozásban csak a térségi/regionális lerakók kialakítása, üzemeltetése támogatott. Ezért a megye már ma is térségi/regionális szerepkört betöltő nyolc lerakójának - a környezetvédelmi felülvizsgálatra alapozott, intézkedési tervekben megadott kialakítását, korszerűsítését követő - hosszú távú üzemeltetésére kell számítani. Sárbogárd térségi hulladéklerakó Sárbogárdtól K-re, Kislók közelében 1994 óta üzemel és 10 ha területet foglal el. A lerakótelepet a Vertikál Rt. üzemelteti, amely Sárbogárd és 6 környező település (Alsótöbörzsök, Kislók, Nagyhörcsök, Sárszentágota, Sárhatvan, Rétszilas- Pusztaegres) hulladékait fogadja. - A korábban már lerakott hulladék mennyisége 140 Em3, és az így, védelem nélkül feltöltött, közel 2 ha kiterjedésű lerakótér lezárását és rekultiválását tervezik. - Az új lerakó három ütemben megépítésre kerülő része műszaki védelemmel ellátott. A lerakás dombépítéssel történik. Gyengeség Helyi lerakó üzemel Mezőszilason a hatóságok által kijelölt helyen. Alsószentivánon, Igaron engedély nélküli lerakó üzeme Egyéb hulladékok kezelése A termelési, szolgáltatási tevékenységnél keletkező hulladékok változatos eredetűek, mennyiségűek és eltérő jellegű kezelést, ártalmatlanítást igényelnek. Ezek kezelésénél, ártalmatlanításánál a következők az irányadók: - Az ún. veszélyes hulladékok környezetkímélő, biztonságos gyűjtése, tárolása, ártalmatlanítása a hulladéktermelő feladata, kötelezettsége; a termelők maguk vagy szakosodott szervezetekkel, a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett és ellenőrzött módon ártalmatlanítják A megyében körzeti, regionális feladatokat is ellátó kezelő/ártalmatlanító telep nem üzemel. - Az állattartásnál mintegy m3/év nagyságrendűre tehető állati tetem keletkezik; ennek döntő része rendszeres gyűjtésre és feldolgozásra kerül (ATEV Solt és Győr, mátyásdombi húsliszt üzem), míg m3/év a települési dögkutakba kerül - A szakosított állattartó telepek közül a hígtrágyás sertéstartás jár fokozott szennyezéssel (bűz, talaj- és vízszennyezések). Ezeknél a kevésbé terhelő állattartási módra való áttérés és a trágyakezelés, elhelyezés környezetkímélő megvalósítása megoldást igényel. Környezeti zaj és rezgés A megye forgalmasabb útvonalai, autóbusz és vasúti pályaudvarai mentén fellépő közlekedési 27

29 zajok adnak lakossági panaszokra okot az adott települési környezetben. A koncentráltabban jelentkező ipari/üzemi zajkibocsátások a lakosság kisebb részét érintik, a zajforrások jól behatárolható környezetében. Ezek megoldása, a kibocsátások mérséklése a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok felügyelete, közreműködése mellett történik meg. Gyengeség A közúti forgalom növekedésével a zajterhelés folyamatosan emelkedik (61., 63., 64. sz. főút) települi átkelési szakaszai A vasúti közlekedés a közútihoz hasonlóan magas zajszinttel jár elsősorban a fővonalak mentén (E71), valamint a személy és a teherpályaudvarok környezetében jelentkezik A terhelések csökkentése, javasolt beavatkozások A zaj, és rezgésproblémák keletkezési helye és hatásterülete jól behatárolható a települési környezetben, mérséklésük/megszüntetésük pedig a választható műszaki, gazdasági megoldások által lehetséges. A Fejér megye környezetvédelme és a Sárbogárdi kistérség környezetvédelmi funkciója Fejér megye környezetvédelme Sárbogárdi kistérség környezetvédelme A megye környezetvédelmében a két térszerkezeti funkciót hordozó hálózatot a környezet (túl)használóit és a környezeti ellátóit külön kell választani. Környezetgazdálkodási normáit a környezet-használathoz lenne célszerű igazítani. Levegőminőség védelem A kistérség a székesfehérvári és a dunaújvárosi légszennyezés mérséklésében játszik szerepet A már szennyezett - a kistérség felé háttér szennyezésként érkező - légtömegek kiülepítésével, átszűrésével, másrészt A két város tiszta levegővel történő ellátásával, átöblítésével A kistérségen belül végrehajtott levegőtisztaság védelmi programok ezért a térségen messze túlmutatnak. Vízkészletek védelme A vízkészletek a száraz éghajlati periódusban és /vagy a klímaváltozás szélsőséges időjárási viszonyok közözött felértékelődnek. Ezért különös figyelmet kell fordítani A vizek helyben tartására A vízszennyezés mérséklésére (mezőgazdasági eredetű és kommunális, ipari szennyvíz terhelés csökkentés) A vízgazdálkodásra, a természetvédelmi és mező-, erdő- és halgazdasági szempontoknak egyaránt megfelelő vízkormányzásra. A Sárbogárdi kistérség környezetvédelmét a térségi természeti, környezeti ellátó-rendszer funkcióhoz kell igazítani. A víz, a levegő minőség védelem, a talajvédelem, a hulladékgazdálkodás és zajvédelem vonatkozásában a környezet, a természet és a táj értékek védelme érdekében az országosnál szigorúbb normarendszer lenne célszerű felállítani, elismertetni. 28