Kútvizsgálatok. Jákfalvi Sándor Geogold Kárpátia Kft.

Átírás

1 Kútvizsgálatok Jákfalvi Sándor Geogold Kárpátia Kft.

2 Bevezetés, célkitűzés FA víz + földtan + geokémia rezsim = a vizek arculata (a komplex hidrogeokémiai rendszer jellege) További befolyásoló tényezők: Áramlási rendszer(ek) jellege (lokális/intermedier/regionális) Medence geometria (depth-to-width), víztest (unduláció, relif jelenségek) Összetétel: elemek mobilitása, hőmérséklet, nyomás, a kőzet és a víz közötti érintkezési felület nagysága, a kontaktus idejének hossza, az áramlási út hossza, az oldható sók mennyisége és eloszlása a kőzetekben, illetve a víz korábbi minősége A komplex rendszer elemeinek pontos megismerése, bonyolult kutatómunkát, és hosszú távú megfigyeléseket igényel!

3 Bevezetés, célkitűzés A felszínalatti víztestek vízföldtani alapállapotának rögzítése Az alapállapot rögzítése során vizsgáljuk a felszínalatti víztestek térbeli helyzetét és a víz minőségét. Ennek során tisztázzuk a víz utánpótlásának (betáplálási terület) és megcsapolásának (átáramlási és feláramlási területek) helyzetét, és megvizsgáljuk a vizek kémiai tulajdonságait A hidrodinamikai modellezés pontosítása A jelenlegi ismeretek alapján a lehetséges hidrológia rendszere elemeinek pontosítása, a hiányosságok feltárása A klaszteranalízis vizsgálatok Jövőbeli kutatási lehetőségek kijelölése

4 Vízmintavételezés A vízföldtani kutatás megvalósításához az előzetesen lehatárolt, víztestek területén mind a magyar mind a romániai területen végeztünk vízkémiai vizsgálatokat. Célravezető eredmények elérése: viszonylag egyidejű és hasonló protokoll szerinti vízmintavételezés a teljes projektterületen, egységes vízvizsgálatok egyetlen akkreditált laboratóriumban (Biokör Kft., Budapest)

5 Kútvizsgálatok 100db kút vizsgálata a magyar és román oldalon együttesen (30-70) Terepen mért komponensek: ph, Hőmérséklet (ºC), Fajlagos vezetőképesség (µs/cm), Vízszint (m), Szűrőzés (m) Laborban vizsgált komponensek: ph, vezetőképesség (ms/cm), p-lúgosság (mmol/dm3), m-lúgosság, (mmol/dm3) összes keménység, (CaO mg/dm3), oxigén fogy. (mg/dm3), ammóniumion tart. (mg/dm3), vastartalom (mg/dm3), mangán tartalom (mg/dm3), nátriumion tart. (mg/dm3), káliumion tart. (mg/dm3), kalciumion tart. (mg/dm3), magnéziumion tart. (mg/dm3), kloridion tart. (mg/dm3), nitrátion tart. (mg/dm3), nitrition tart. (mg/dm3), hidrokarbonát-ion tart. (mg/dm3), szulfátion tart. (mg/dm3), foszfátion tart. (µg/dm3), Arzén tart. (µg/dm3)

6 Hidrogeokémia Áramlási rdsz.-en belüli változások: növekszik a TDS SO42-/Cl- arány csökken (a szulfátredukció, ill. a Clnagyobb oldhatósága miatt) SO42-/HCO3- arány nő (a CO2 felhasználódása miatt) Ca2+/Na+ arány csökken Ca2+/Mg2+ arány csökken (a MgSO4 oldhatóbb, mint a CaSO4). Tóth, 1984 Chebotarev-sorozat: HCO3- HCO3-, SO42- SO42- SO42-, Cl- Cl-, SO42- Cl-

7 Áramlási rendszer medencén belül betöltött szerepe: Utánpótlódási területeken: ~ Csapadékvíz. A legjellemzőbb ionok a HCO3-, Ca2+ és a Mg2+. Az összetételt kis mértékben módosíthatja a kőzetekkel történő kölcsönhatás. Magas CO2 tartalom és kevés oldott anyag tartalom (TDS) jellemző. Ebben a zónában lejátszódó folyamatok az oldás, hidratáció, oxidáció, ioncsere Átáramlási területeken: jellemző a magasabb oldott anyag tartalom (TDS), illetve az eddigi ionok mellett megjelenik SO42- is. Általában kevesebb oldott CO2 tartalom és magasabb vízhőmérséklet jellemző, mint a beáramlási területek esetében. Az itt lejátszódó jellemző kémiai folyamatok az oldás, kicsapódás, szulfát redukció és ioncsere Kiáramlási területeken: a TDS értéke a legmagasabb. A jellegzetes ionok a SO42-, Cl- és a Na+. A víz hőmérséklete egy ideig nő, aztán a felszín közelébe érve csökken. A fő folyamatok: kicsapódás, redukció, membrán filtráció Áramlási rendszer rendűsége szerint: A lokális áramlási rendszereknél a felszín alatti tartózkodási idő relatíve rövid. Ennélfogva ezeket döntően az évszakosság befolyásolja. Az alacsony TDS mennyiség, a HCO3, Ca2+, Mg2+ ionok túlsúlya és a viszonylag magas oldott oxigén és széndioxid tartalom jellemző Az intermedier rendszerek esetében nagyobb az oldott anyag mennyisége, hiszen ezek hosszabb ideig tartózkodnak a felszín alatt. A legjellemzőbb ionok a SO42 és a Mg2+, de megjelenik a Cl és a Na+ is A regionális áramlások jellemezhetők a legmagasabb hőmérséklettel és oldott anyag tartalommal. Ionösszetételükben a Cl és Na+ jelenik meg nagy mennyiségben

8 HCO3-CO3+Ca fácies A vizsgált kutak fácieselemzése HCO3-CO3+Na+K fácies HCO3-CO3+Nincs uralkodó fácies SO4+Ca fácies

9 A vizsgált kutakban előforduló arzén 0 Alacsony (<10μg/l) Közepes (10-25μg/l) Magas (>25μ/l) A magas arzén általában a HCO3CO3+NA+K os rendszerhez kapcsolódik

10 Az arzénes előfordulások és a fő szerkezeti elemek helyzete Alacsony (<10μg/l) Közepes (10-25μg/l) Magas (>25μ/l)

11 Vízkémia Vizsgált Az összes Kimutatható Csak a 20μg/l-nél komponens kútra nézve As tart. nagyobb As tart. T 18,7 20,9 23,5 Utalhat kiáramlási zónára? ph 7,8 8,4 8,9 Az arzén tart. növekedésével nő TDS (μs/cm) Nem egyértelmű SO4 (mg/l) 40,7 30,3 37,8 Meglepő de kisebb, mint az átlag Cl (mg/l) 16,4 20,2 14,7 Ahol magas az arzén ott kisebb!? Na (mg/l) 89, ,6 Kiáramlási zóna Szűrőközép (m) Változó ~400 ~200 A megoldás a nyomás!

12 Köszönöm a figyelmet!

13 Vízkémiai vizsgálatok A korábbi kutatások (Tóth és Almási, 2001) alapján az átáramlási és kiáramlási zóna határán! Pocsaj

14 Hidraulikai vizsgálatok I. Nyomás-eleváció profilok Beáramlás Kiáramlás Jákfalvi, 2009

15 Hidraulikai vizsgálatok II. Jákfalvi, 2009

16 Konklúzió Az arzéntartalom döntően nem rétegeredetű forrásból származik Erre bizonyíték a vízkémia Lehetséges magyarázatok Szerkezeti elemek miatt megváltozott lokális áramlási rendszer Geokémiai gát két áramlási zóna határán További kutatási prioritások Geofizikai mérések a földtan pontosítására Nyomás eleváció profilok, és hidraulikai keresztszelvények, az áramlási zónák mélység szerinti elkülönítésre

17