Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem"

Átírás

1 Élettelen természeti értékek védelme Természetvédelem

2 Élettelen természeti értékek védelme Az élettelen természeti értékekről általánosságban Az élő szervezetek élettelen környezete, a talaj, a kőzet, a víz éppúgy része a természetnek, mint a növények és az állatok. Az élettelen természet nem csak mint élőhely funkcionál, egyes elemei önmagukban is tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási értéket képviselhetnek. Az élettelen természet egyes különleges képződményei hazánkban a törvény erejénél fogva védelem alatt állnak. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény értelmében védett természeti érték valamennyi barlang, védett természeti terület (természeti emlék) valamennyi forrás, víznyelő, kunhalom és földvár.

3 Élettelen természeti értékek védelme Az élettelen természeti értékekről általánosságban A törvény lehetőséget biztosít számos további, megőrzésre méltó élettelen természeti érték - így földtani képződmények és alapszelvények, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok és azok lelőhelyei, felszínalaktani képződmények, talajszelvények, valamint mesterséges üregek egyedi jogszabállyal történő védetté nyilvánítására is. Az 1950-es évektől kezdődően, számos olyan helyszín került fel a védett természeti területeink listájára, amelyek védetté nyilvánítása az ott található, különleges földtani vagy felszínalaktani képződmények kiemelt oltalmát szolgálja ben újabb csoporttal bővült a területi védelemtől függetlenül, egyedi jogszabállyal védett természeti értékek köre is: a 21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelettel megtörtént 11 ritka és veszélyeztetett hazai ásványfaj védetté nyilvánítása.

4 Élettelen természeti értékek védelme Az élettelen természeti értékekről általánosságban Számos kiemelkedő élettelen természeti értéket hordoznak egyes nagyobb, komplex védett területeink (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) is. A védett területek természetvédelmi kezelésének értelemszerűen ki kell terjednie az élettelen értékek megőrzésére is. Az ennek megalapozását célzó tematikus kutatási programok közül 2007-ben fejeződött be az országos jelentőségű védett területeken található, s a földtörténet különféle korszakaiban képződött változatos kőzetféleségek típus-lelőhelyeinek számító földtani alapszelvények felmérése és nyilvántartásba vétele.

5 Földtani értékek védelme

6 Földtani értékek védelme A földtani-felszínalaktani értékek körét a Föld szilárd kérgében és annak felszíni rétegében kialakult élettelen képződmények alkotják. A földtörténet gazdag eseménysorának, az élővilág változásának epizódjait őrzik a szaktudományok, a gazdasági szféra, továbbá az oktatás és az ismeretterjesztés számára. Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

7 Földtani értékek védelme A földtani értékek fajtái Barlangok Sziklaalakzatok Ősmaradványok Kőzetfeltárulások, rétegfeltárulások Alapszelvények Talajok, talajszelvények Ásványok, ásványtársulások Földvárak Kunhalmok Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

8 Földtani értékek védelme Barlangok A földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg, amelynek hossztengelye min. 2 méter és mérete egy ember számára a behatolást lehetővé teszi. Ex lege védett természeti értéknek minősülnek. Az ország egész területén terület nélkül védettek (nem területi kategória!). Tapolcai-tavasbarlang

9 Földtani értékek védelme A barlang különösen érzékeny, összetett és bonyolult rendszer. Barlangok Komplex képződmény és információforrás, amely a földtani, ásványtani, morfológiai, klimatológiai jelentésén túl a múltra vonatkozó egyéb adatok gazdag tárházát is magában rejti. Biológiai, őslénytani, jelentősége mellett az emberiség kultúrájában is mély nyomot hagyott. Tapolcai-tavasbarlang

10 Földtani értékek védelme Barlangok 2006-ban befejeződött a barlangok közhiteles nyilvántartásának felállítása, melynek adatbázisa szerint hazánkban jelenleg ismert barlangok száma 4093, azok járatainak együttes hossza 250,5 km. A fokozottan védett barlangok száma 147-re emelkedett (Ezeket az ex lege védelemtől függetlenül rendeletben kell kihirdetni!) Kihirdetésre került a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok köre (304 db), és megtörtént a külterületen nyíló barlangok felszíni védőövezetének kijelölése (2009). Tapolcai-tavasbarlang

11 Földtani értékek védelme Barlangok A legtöbb barlang a Bükkben és a Bakonyban található, ezt követi a Gerecse, a Pilis, a Budaihegység és az Aggteleki karszt. Az Aggteleki karszt barlangvilága a Világörökség listáján is szerepel. Barlangjaink összes hossza több mint 250 km, közülük 29 db 1 km-nél, 99 db pedig 200 m-nél hosszabb. Abaligeti-barlang

12 Földtani értékek védelme Barlangok Hazánk leghosszabb barlangja 2011-től a Pálvölgyi, a Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideglyuk barlangrendszer összenyitásával jött létre (Szépvölgyi barlangrendszer), hossza: 28,6 km 2011-ig hazánk leghosszabb barlangja a Baradla volt (Aggteleki karszt), mely a szlovákiai Domica barlanggal együtt 25 km hosszú. A legmélyebb a Bükkben nyíló István-lápaibarlang, 250 m mély. Baradla-barlang

13 Földtani értékek védelme Barlangok Élővilág Szelim-barlang A barlangok kutatásával a barlangtan (szpeleológia) foglalkozik. Különleges klíma, egyenletes hőmérséklet, sötétség, magas páratartalom, szerves anyaghiány különleges élővilág. Növényzet: főként kék-, zöld- és kovamoszatok, mohák + gombák. Bejárati flóra: elsősorban árnyékos helyet és párás levegőt igénylők. Sötétflóra: heterotróf és kemoszintetizáló gombák és baktériumok.

14 Földtani értékek védelme Barlangok A barlangban előforduló állatfajok csoportosítása: Valódi barlanglakó fajok: barlanghoz kötött fajok, általában endemizmusok. Barlangkedvelők: denevérek, pókok. Élővilág Barlangi vendégek: róka, pelék, rágcsálók. Barlangidegenek: véletlenül besodródott fajok. Szelim-barlang

15 Az ősemberek kedvelt állandó vagy ideiglenes tartózkodási helyei voltak, így jelentős régészeti lelőhelyek lehetnek. Csontmaradványok: barlangi medve, farkas, kardfogú tigris, stb. Kőszerszámok: szakóca, nyílhegy, pengék, stb. Földtani értékek védelme Barlangok Régészeti jelentőség Szelim-barlang

16 Földtani értékek védelme Bányászat, földmunkák, építkezések Barlangok Veszélyeztető tényezők A barlang teljes vagy részleges megsemmisülését okozhatják. (Megjegyzendő, hogy több esetben ezek a tevékenységek vezettek egyes barlangok felfedezéséhez.) A földmunkák a természetes lefolyási és beszivárgási viszonyok megváltoztatása révén is veszélyt jelentenek. Kőbánya (Gerecse)

17 Földtani értékek védelme Barlangok Veszélyeztető tényezők Abaligeti-barlang Idegenforgalom, egyéb használat Az idegenforgalom számára megnyitott barlangok kiépítése, a látogatók által esetlegesen okozott károk az eredeti állapotokat megváltoztatják, a zavarás a barlangi fajokra hat károsan. További veszélyt jelentenek az engedély nélkül vagy attól eltérően, szakszerűtlenül végzett beavatkozások, mint a kitöltés megbolygatása, ásványok, régészeti vagy őslénytani leletek gyűjtése, műtárgyak elhelyezése, csapdázás.

18 Földtani értékek védelme Fényszennyezés Barlangok Veszélyeztető tényezők A barlangban kiépített mesterséges világítás lehetővé teszi az alacsonyabb rendű, fotoszintetizáló növények megtelepedését, az ún. lámpaflóra kialakulását. Ezzel olyan élőlények jelennek meg melyek nem részei az eredeti életközösségnek, így károsnak tekintendő. Abaligeti-barlang

19 Szennyezés Földtani értékek védelme Barlangok Veszélyeztető tényezők A barlang rendkívül érzékeny természeti rendszer, melyben akár kisebb szennyezések is jelentős károkat okozhatnak. Nemcsak barlang de karsztvíz minőség-védelmi szempontból is jelentős veszélyeztető tényező a szakszerűtlen vagy hiányos szennyvízelvezetés és hulladék elhelyezés a barlangok a vízgyűjtő területén, valamint a mezőgazdasági vegyszerek túlzott alkalmazása; illetve a barlangok hulladéktárolóként vagy dögtemetőként való hasznosítása.

20 Jogszabályi háttér 1961 óta Magyarországon minden barlang ex lege védelem alatt áll. Az 1996-os természetvédelmi törvény ezt a státuszt megerősítette. Tulajdonosuk a Magyar Állam. Földtani értékek védelme Barlangok Védelem A védelem kiterjed a bejárattól a barlang egészére, a folyékony és légnemű kitöltésre, őslénytani és régészeti leletanyagára, a bejárat növényzetére, a barlang élővilágára Minden olyan tevékenység, mely a barlangok természetes állapotának megváltozását vonja maga után, engedélyköteles. A területileg érintett nemzeti park igazgatóságok: a természetvédelmi kezelésért felelősek

21 Barlangokban végezhető munkálatokat, ezek technológiai és biztonsági követelményeit, felhasználható anyagokat szabványok szabályozzák. A szabványok kiterjednek: Földtani értékek védelme Barlangok Védelem Barlangokban használható villamos berendezések milyenségére, az alkalmazható fényforrások, vezetékhálózatok elhelyezésére és biztosítására, a szakaszos világítás kiépítésére. Tapolcai-tavasbarlang

22 A szabványok kiterjednek: A járófelületek, járdák építhetőségének szabályaira, a járható szelvények kialakítására, a járatkiépítések során felhasználható anyagokra és technológiákra. Barlangokban alkalmazható acélszerkezetekre. Földtani értékek védelme Barlangok Védelem Barlangok lezárására szolgáló műtárgyakra és ezek természetvédelmi célokat (denevérvédelem) is kielégítő kialakításaira. Abaligeti-barlang

23 Föld felszínén található sziklaképződmények Fontosabb típusai Földtani értékek védelme Töbör (dolina) Kőtenger Mésztufagát (travertinó) Ingókő Karrmező (ördögszántás) Kaptárkő Gejzírkúp Bazaltorgona Sziklaalakzatok Medve-szikla (Sas-hegy TT)

24 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Töbör (dolina) Kerekded, kisebb-nagyobb (5 200 m átmérőjű), tál alakú mélyedés mészkőfelszíneken. A mészkő repedéseit a talajon átszivárgott és így szénsavassá vált víz oldja, tágítja, aminek következtében a kőzet állékonysága gyengül, és berogyások jönnek létre (rogyott töbör). Bükki Nemzeti Park

25 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Töbör (dolina) Szakadéktöbör: a felszín alatti kisebb-nagyobb üregek, barlangok beszakadásával keletkezik. A töbrök jó hidegcsapdák, így mikroklímájuk és növényzetük eltér a környezetükétől. Ha a töbör alján a kőzetrepedéseket eltömik a víz által szállított hordalékok, akkor az összegyűlő csapadékvíz töbörtavat alakíthat ki. Mecsek

26 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Mésztufagát (travertinó) Lejtőkön alakul ki, a források karsztvízéből a felszínre érkezve a CO 2 kilép, így a mészkő kicsapódik. A kicsapódott mész bevonja a növényeket, talajt, köveket és kőzetlépcsőket, így kisebb-nagyobb vízesések keletkeznek. Hazánkban a legszebb példája: Szalajka-völgyi fátyolvízesés. Bükki Nemzeti Park

27 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Karrmező (ördögszántás) A mészkőfelszínen egymással párhuzamos oldási nyomok, barázdák alakulnak ki. A csapadék ereket, majd barázdákat váj a mészkőbe, amelyek egyre mélyülnek.

28 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Gejzírkúp A tufaszórások elmúltával a vulkáni utóműködés jeleként forró vizek és gőzök törtek gejzírként a felszínre. A bennük oldott mész, illetve kovaanyagok hidrokvarcit és gejzirit formájában egymásra rakódva váltak ki. A gejzírkúpok mindegyikében üreg van, csúcsukon volt vagy van egy szűk bejárat.

29 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kőtenger A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején az érintett területen hévizes források törtek fel, és a forró víz a porózus kőzetet kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Balaton-felvidéki Nemzeti Park

30 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Ingókő A hatalmas gránitrögök lekerekített, ellipszoid vagy zsákformájú tömbökké gömbölyödtek. Később pedig a mállás termékeit, a szintén millióéves puhább kőzeteket és üledékeket a felszíni erők koptatták le a gránitalakzatokról (leglátványosabb hazai példa: Pákozdi ingókövek). Pákozdi Ingókövek TT

31 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kaptárkő A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a leggazdagabb előfordulásuk a Bükkalján található. Szomolyai kaptárkövek TT

32 Diósdi Szidónia-hegy kaptárkövei TE Keletkezésük Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kaptárkő A Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben zajló heves tűzhányó tevékenység hozta létre. A zömében riolitos összetételű tufák alkotta térszínből a jégkori felszín-fejlődés meghatározó tényezői preparálták ki a Bükkalja különleges kúpjait, sziklavonulatait, melyek felületét később az ember átalakította. A kaptárkövek tehát természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti emlékek is. A sziklaalakzatok oldalaiba vájt fülkék eredete, készítésük oka mindmáig vita tárgya.

33 Fülkék Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kaptárkő Az átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és cm mély fülkék peremén az épségben lévőknél még jól láthatóan bemélyedő keret fut körbe, széleiken néhol lyukak is kivehetők. Ezek a nyomok arra utalnak, hogy a fülkéket lefedték, a fedlapot a lyukakba vert ékekkel rögzítették. Diósdi Szidónia-hegy kaptárkövei TE

34 Kutatásuk Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kaptárkő A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés, elmélet született. Egyes feltevések szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, s a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. Más vélemény alapján a vakablakok honfoglalás kori bálványtartó, áldozat-bemutató helyek voltak. Ma leginkább ismert vélemény szerint a fülkékben hajdan méhészkedtek. A kaptárkövek előterében végzett ásatások során előkerült századból származó leletek azonban egyik feltevés igazolására sem szolgáltattak bizonyítékot.

35 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Kaptárkő 2014-ben hazánk területén található összes kaptárkövet természeti emlék kategóriában védetté nyilvánította a 7/2014. (X. 27.) FM rendelet. Szomolyai kaptárkövek TT

36 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok A láva a laza szerkezetű tufába nyomult. Bazaltorgona Ott hirtelen lehűlt és a gyors lehűlés következtében oszlopos szerkezet alakult ki. A laza fedőréteg lassan lepusztult, és megjelent a felszínen a vulkáni kúp. Balaton-felvidéki NP (Szent György-hegy)

37 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Veszélyeztető tényezők Bányászat, földmunkák, beépítés A sziklaalakzatok teljes vagy részleges megsemmisülését okozhatják. Balaton-felvidéki NP (Szent György-hegy)

38 Földtani értékek védelme Természetes erózió Sziklaalakzatok Veszélyeztető tényezők A sziklaalakzatok állandóan ki vannak téve a természeti erők (szél, víz, fagy stb.) hatásainak, így folyamatosan pusztulnak. (Az alakzatok közül több éppen ennek eredményeként jött létre.) Szomolyai kaptárkövek TT

39 Szándékos rongálás Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Veszélyeztető tényezők Számos eset ismert amikor szándékos rongálás hatására károsodtak ezek az értékek.

40 Földtani értékek védelme Sziklaalakzatok Védelem Az ide sorolt értékek általános jellemzője, hogy az esetek döntő többségében csak a helyszínen lehet megvalósítani a védelmüket (in situ). A természetes erózió elleni védekezések lehetősége meglehetősen korlátozott, bár ismertek esetek amikor pl. kaptárköveken megjelenő repedések miatt a sziklaalakzatot mesterségesen megerősítették (fém protézis).

41 Földtani értékek védelme Ősmaradványok Korábbi földtörténeti korokban élt élőlények eltemetődött, konzerválódott maradványai (testfosszíliák, kövületek), vagy életük földtani folyamtoknak köszönhetően fennmaradt más jelei (nyomfosszíliák: lábnyomok, ősnövények lenyomatai, stb.). Előfordulásuk különösen az üledékes kőzetekben jellemző. Legtöbbször bányászat, talajművelés, földmunkák során kerülnek a felszínre. A leletek egy része múzeumba kerül, másik része a helyszínen marad. Veszélyeztető tényezők: bányászat, talajművelés, gyűjtés, napfényre kerülés. Híres kövületek: kavicsfogú álteknős maradvány, tihanyi kecskeköröm, nummulitesz (Szent László pénze), ipolytarnóci ősmaradványok.

42 Földtani értékek védelme Kőzetfeltárulások, rétegfeltárulások Emberi tevékenység (bányászat, útépítés, földmunkák) következtében feltárult természetvédelmi értékek (löszfalak, rétegsorok, ásványlelőhelyek, kőzetfeltárulások). Veszélyeztető tényezők: beomlás, elgyomosodás, hulladéklerakás, ásványok gyűjtése. Vértesi TK Rétegfeltárulás a Gánti bauxitbányában

43 Földtani értékek védelme Földvárak A Természetvédelmi törvény szerint: a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel. A terepen felismerhető árok, sánc, vagy ezek együttes előfordulása egyaránt földvárnak minősül, amennyiben igazolható, hogy védelmi céllal létesült. A földvár zárt alakzatú (körsánc), vagy vonalszerű földművekből állhat. Megjegyzésre érdemes, hogy a Tvt.-ben szereplő definíció nem tartalmaz kritériumot a földmű létesítésének idejére vonatkozóan.

44 Földtani értékek védelme Földvárak Földváraink túlnyomó része az őskortól a középkorig terjedő időszakban létesült. Az Alföldön elsősorban a bronzkorban létesültek nagy számban körárokkal, sánccal erődített telepek, települések. Hegy- és dombvidékeinken elhelyezkedő földváraink közül sok esetben jól azonosíthatók a hajdani, földből, kőből készített védművek. A középkor végétől elsősorban háborúk, hadjáratok idején létesítettek földből készült (tábori) erődítményeket (pl. Nyergesújfalu XVIII. századi földvára).

45 Földtani értékek védelme Földvárak A földvárak természet- és tájvédelmi jelentősége a következőkből adódik. Tájképi érték: elsősorban síkvidékeken képviselnek a környező térszínből kiemelkedő sáncok tájképi értéket, de hegy- és dombvidékeinken is megjelenhetnek a földvárak karakteres tájelemként. Élővilág védelmi érték: síkvidékeinken a földvárak sáncait kiemelkedő jellegüknél fogva és meredek oldaluk miatt nem szántották; kimaradtak az intenzív mezőgazdasági művelés alá vont területekből így e mesterséges domborzati elemek is hozzájárultak a terület természetes állapotára jellemző növényzet fennmaradásához.

46 ti vagytok a mi katedrálisaink! oh, ti piramisaink! (Illyés Gyula) méter magas, méter átmérőjű kúp vagy félgömbalakú képződmények, amelyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terültek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok, őr- vagy határhalmok. Számuk egykor lehetett, Földtani értékek védelme Kunhalmok A kunhalmok természetvédelmi célú országos felmérési programja 2000-ben kezdődött. A természetvédelem nyilvántartása szerint hazánkban ez idáig 1956 kunhalom vált ismerté.

47 Földtani értékek védelme Kunhalmok Természetvédelmi szempontból, a teljesen átalakított tájakban fennmaradt kunhalmok az eredeti élővilág számára gyakran kiemelkedő jelentőségű refúgiumoknak tekinthetőek.

48 Lakódombok (tell-telepek): szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű, magas halmok. Kultúrrétegük több méter vastagságú (házomladék, edénytörmelék). Az újkőkorban jelentek meg először, erre települt a bronzkori kultúrák lakórétege. Kurgánok (sírdombok): kisebb átmérőjűek, temetkezési vagy szakrális célt szolgáltak. Nagy részük rézkori és kora bronzkori temetkezések, szarmata, germán és honfoglaláskori temetők, Árpád-kori templomok és sírok, vagy kun temetkezések nyomait őrzik. Őrhalmok: alacsony, halmok, egymástól látótávolságnyira lévő magasabb halmok láncszerű összeköttetését biztosították. A tűzjelzésben lehetett fontos szerepük. Földtani értékek védelme Kunhalmok Határhalmok: Kialakulásuk és szerepük, a megyék, a járások és a települések határainak megjelölésével hozható összefüggésbe.

49 Földtani értékek védelme Kunhalmok és földvárak Veszélyeztető tényezők Talajművelés, gyepfeltörés, legeltetés Beépítés Fásítás Bányászat Szemétlerakás Útépítés Elhordás Kincskeresés Beszántott kunhalom

50 Földtani értékek védelme Kunhalmok és földvárak A természet védelméről szóló évi LIII. törvény kimondta ex lege védelmükett. Megőrzésük, természeti és táji értékeinek fenntartása, helyreállítása csak akkor lehetséges, ha megfelelő információkkal rendelkezünk számukról, elhelyezkedésükről, aktuális állapotukról (kataszterek elkészültek). Hazánkban több példa is ismert kunhalmok rekonstrukciójára. Védelem

51 Földtani értékek védelme Talajok, talajszelvények Egyes talajtípusok hazánk területéről szinte teljesen eltűntek, pl. löszön kialakult csernozjom eredeti formája vagy természetvédelmi szempontból jelentősek: szikes talajok A természetvédelem a talaj kategóriában főleg azokat a talajokat védi, amelyek kis kiterjedésűek, ritkák, a többi esetben a területi védelemmel együtt valósul meg a talajok védelme is.

52 Földtani értékek védelme Ásványok június 20-án kihirdetett miniszteri rendelet a hazánk területéről ismert több mint 500 ásványfaj közül azt a 11 fajt érinti, amelyek jogi védelméhez - azok nemzetközi, de legalábbis közép-európai viszonyok közötti ritkasága sőt unikalitása, tudományos jelentősége, veszélyeztetettsége, illetve lelőhelyeik veszélyeztetettsége folytán - kiemelkedő szakmai érdek fűződik. Az ásványtani szakértők bevonásával folyó előkészítő munkák eredményeként, ebbe a körbe kerültek a rudabányai és mátrai ércesedések egyes réz- és cinkásványai, az utóbbi évek egyik legjelentősebb új felfedezésének számító nagybörzsönyi ikunolit, a mármár iparszerű méreteket öltő gyűjtéssel fenyegetett nemesopál, valamint három, világritkaságnak számító szerves ásványunk.

53 Földtani értékek védelme Ásványok A védett élőlényekkel ellentétben az ásványok esetében a természetvédelmi oltalom nem vonatkozik az adott faj minden példányára, hiszen egy-egy ásványfaj példányainak ritkasága, jelentősége azok fejlettségével és méretével arányosan növekszik. A védett kör azokra a darabokraterjed ki, amelyek elérnek egy meghatározott, ásványfajonként változó mérethatárt. Az ilyen, kapitális méretű példányok hazánkban mindössze egy-egy, vagy legfeljebb két-három lelőhelyen fordulnak elő. A törvény értelmében a védett ásványok állami tulajdonban vannak.

54 Víztani értékek védelme

55 Víztani értékek védelme Fogalmak Vizi élőhely: Olyan élőhelyek, amelyeknek a középvízállásra vonatkoztatott felületarányos átlagmélysége a 2 m-t meghaladja és bennük makro vegetáció nem található (tavak, folyamok, folyók egy része). Vizes élőhely: Olyan élőhelyek amelyek felületarányos átlagos vízmélysége középvíz-állás esetén a 2 m-t nem haladja meg, az ennél mélyebb víztereknek pedig azok a részei, amelyeknek legalább egyharmadát makro-vegetáció borítja.

56 Víztani értékek védelme Alapelv A felszíni és felszín alatti vízterek természetes, tipikus vagy unikális megjelenési formái védendőek. Mindezek mellett bizonyos mesterséges vízterek is képezhetik a természetvédelem tárgyát.

57 Víztani értékek védelme Természetes víztani értékeink Források Holtágak Víznyelők Fertők Vízesések Mocsarak Patakok Lápok Folyamok / Folyók Turjánok Tavak Felszín alatti vizek

58 Víztani értékek védelme Mesterséges víztani értékek Csatornák Mesterséges tavak Kubikok

59 Víztani értékek védelme Források Az ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad.

60 Víztani értékek védelme Források 2002-ben kezdődött meg a források nyilvántartásba vétele, amelyek számítógépes adatbázisa jelenleg 6082, forrást tartalmaz, melyből 1092 forrás védett természeti területeken található. A források közül a helyszíneléskor nek volt meg az 5 liter/perces hozama, tehát jelenleg ennyi az ex lege védett források száma.

61 Víztani értékek védelme Források Veszélyeztető tényezők Források foglalása: vizüket valamilyen műtárgy segítségével gyűjtik össze, ezzel a forrásokhoz kötődő érzékeny élőhely részleges vagy teljes pusztulását okozva. Bányavíz kiemelések: A bányászati tevékenységet akadályozó felszín alatti vizek felszínen történő elvezetése, melynek eredményeként a források vízhozama csökkenhet, vagy el is apadhat.

62 Víztani értékek védelme Források Védelem Források foglalás tiltása, csak a tényleg indokolt (pl. turisztikai szempontból) esetekben történő engedélyezése. Bányavíz kiemelések: A bányászati tevékenység felhagyását követően a források gyakran újból megjelennek.

63 Víztani értékek védelme Víznyelők Az ex lege védelem szempontjából víznyelőnek számít az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye ben kezdődött meg az aktív és időszakosan aktív víznyelők nyilvántartásba vétele, amelyek számítógépes adatbázisa jelenleg 698 víznyelőt tartalmaz, melyből 333 védett természeti területeken található.

64 Víztani értékek védelme Víznyelők Veszélyeztető tényezők A rajtuk keresztül koncentráltan a karszt belsejébe jutó vizek révén a karsztok legsebezhetőbb pontjait jelentik, így elsősorban a szennyezésre érzékenyek.

65 Víztani értékek védelme Vízesés Folyóvíz medrében keletkezett meredek lépcső, hol a víz függőlegesen zúdul alá.

66 Víztani értékek védelme Olyan kisvízfolyások, amelyek nagy vagy közepes esésű völgyekben futnak, általában gyors folyásúak. Gyakran zuhatagosak, köves, kavicsos medrűek. Elsősorban magas- és középhegységi környezetben alakulnak ki. Élőviláguk viszonylag fajszegény. Patakok A patakmeder esésével csökken a víz sebessége, nő a hőmérséklete, így egyre fajgazdagabbá válik.

67 Víztani értékek védelme Folyók Vízgyűjtő területe jelentős, 500 km 2 feletti, hossza meghaladja az 50 km-t, közepes mederméretű, változó esésű, átlagos vízhozama számottevő, több mint 5 m 3 /sec. Folyamok vagy nagyobb folyók részvízgyűjtőit alkotják, de torkolhatnak közvetlenül tengerbe vagy tóba is.

68 Vízgyűjtő területe hatalmas, meghaladja az 500 ezer km 2 -t, hossza több mint 2500 km, közepes vagy kis esésű, vízhozama igen nagy, több mint 2500 m 3 /sec. Többnyire egy-egy vízrendszer utolsó tagjaként a tengerbe (óceánba) ömlik. Magyarországon egyedül a Duna sorolható ide. Víztani értékek védelme Folyamok

69 Víztani értékek védelme Patakok, folyók, folyamok Veszélyeztető tényezők Vízfolyások szabályozása: A vízfolyások szabályozásának hatásai: A hajdani árterek kiszáradása, szikesedése. A talajvízszint csökkenése. Az árhullámok gyorsabb levonulása. Szeszélyesebb vízjárás. Gyakoribb, magasabb és veszélyesebb ár. Nő a mederbeágyazódás, medererózió.

70 Vízfolyások szabályozása: A vízfolyások szabályozásának hatásai: Kisvízszint csökkenése, parti szűrésű kutak apadása. Ívó- és ivadéknevelő helyek pusztulása. Víztani értékek védelme Patakok, folyók, folyamok Veszélyeztető tényezők

71 Víztani értékek védelme Mederszabályozások Patakok, folyók, folyamok Veszélyeztető tényezők A folyó hossza (km) Az átvágott kanyarulatok száma (db) Duna (Mo. szakasz) (Dunaföldvár alatt) Tisza Dráva (szabályozott szakaszon) Maros Körösök Rába

72 Tónak a szárazföld mélyedésében helyet foglaló minden oldalról zárt víztömeget tekintjük. A tó mindig egy átmeneti jelenség, mivel minden vízfelület lassanként feltöltődik. Ez a folyamat azonban mindig a környezeti tényezők függvényében zajlik. A feltöltődés több, jól elkülöníthető fázisból áll: Tó mocsár láp turján Víztani értékek védelme Tavak Az átmeneti szakaszok a nyílt vízfelület és a növényzet aránya alapján különíthetőek el. Ezek alapján a tó olyan állóvíz melyben a vízi növényzet aránya elenyésző a nyílt vízfelülethez képes.

73 Víztani értékek védelme Tavak A tavak élővilága a tápanyag ellátottságuktól és fizikai tulajdonságaiktól függ. Ezek alapján hazai viszonyokban a következő tó típusokat különítjük el: Szikes tavak Fehér tó Fekete tó Oligtróf (tiszta) tavak Eutróf (elöregedő) tavak

74 Szikes tavak Víztani értékek védelme Tavak A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók (Tvt. 23 ). Hazánk területén 460 db "ex lege" védett szikes tó található, ebből 79 db más védett természeti terület része.

75 Oligotróf tavak Víztani értékek védelme Kevés tápanyagot tartalmazó, szerves anyagokban szegény, fajszegény vízterek, általában átlátszóak, kékes színűek. Elsősorban a magasabb rendű élőlények tudják hasznosítani. Vizi növényzet csak a part menti keskeny sávban jelenik meg. Tavak

76 Eutróf tavak Tápanyagban gazdag tavak, melyek vizében gazdag növény- és állatvilág tenyészik. Vizük általában sekély, zavaros, zöldes színű. Víztani értékek védelme A dús parti növényzet egymástól jól elkülöníthető zónákban jelenik meg. A növényzet fontos táplálkozó búvó és szaporodó helyként szolgál. Tavak

77 Víztani értékek védelme Vízrendezések Lecsapolások Szennyezések Tópartok beépítése Tavak Veszélyeztető tényezők

78 Átalakuló, az elöregedés első stádiumában lévő tavak. Vízfelületük jelentős része szabad, de a vízi növényzet nagy tömegű, mélységük nem jelentős. Előrehaladott szukcessziós stádium. Víztani értékek védelme Fertők Ismertebb hazai példák: Fertő-tó, Velencei-tó egyes részei, Dinnyésifertő.

79 Állóvíztől teljesen feláztatott, vizenyős területek, melyen helyenként szabad víztükör jelenhet meg. Növényzete sűrű. Fontos pufferzónát alkothat a jó állapotban megmaradt folyó és állóvizek körül. Madártani szempontból kiemelkedő jelentőségűek Keletkezésük: Víztani értékek védelme Mocsarak Víztestek üledék általi feltöltődésével (terresztrializáció). Szárazföldi területek elvizenyősödésével (paludifikáció).

80 Víztani értékek védelme Lápok Általában a vízinövényekkel teljesen benőtt mocsarat tekintjük lápnak. Természetvédelmi szempontból a láp a mocsár után következő fejlődési szakasz, amire jellemző, hogy a feltöltődött valamikori vízfelület túlnyomó többségét állandó vízi növényzet borítja, és a kisebb szabad vízfelületek a növénytakaró között csak itt-ott csillannak föl. A láp növényzete vízben úszó, vagy a fenéken elhelyezkedő tőzegben gyökerezik.

81 Víztani értékek védelme Lápok A Tvt. 23. értelmében: A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik (Tvt. 23 ). Hazánk területén mintegy 1251 ex lege lapot tartanak nyilván. Ebből 146 db található valamilyen más, országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területen.

82 Víztani értékek védelme A hideg égövre jellemzőek, de hazánkban is előfordulnak. Jellemzőik: Nedves talaj. Elhalt növényzet lassú oxidációja. Lebomló rétegeken újabb generációk fejlődnek. Tőzegképződés. Reliktum növényfajok. Lápok

83 Víztani értékek védelme Lápok Lápok típusai: Síklápok Fellápok Forráslápok Átmeneti lápok Dagadólápok Ingólápok (Úszólápok)

84 Helyenként és időszakonként tocsogókkal tarkított láprét. Első sorban növénytani érték. Víztani értékek védelme Turjánok Jelentősek a Duna-Tisza közén, lefolyástalan területen kialakult ócsai öregturján, valamint dabasi turjános (Turjánvidék), ill. a hansági turjánosok maradványai.

85 Víztani értékek védelme Holtágak Olyan folyómeder kanyarulatok amelyek természetes úton lefűződtek (morotvák), vagy mesterséges úton át- (le-) vágással jöttek létre. Természetvédelmi szempontból értéket az ún. szentély típusú holtágak jelentik. Holtág a Berettyó mentén

86 Víztani értékek védelme Felszín alatti vizek Talajvíz Rétegvíz Karsztvíz Ásványvíz Hévíz Ártézivíz

87 Halastavak Víztani értékek védelme Mesterséges víztani értékek A természetes álló vízfelületek jelentős részének megszűntével, a mesterséges halastavak igen fontos vízi élőhelytípussá váltak. Igen jelentős élőhelyek lehetnek nemzetközileg is veszélyeztetett fajoknak. Európában hazánkat csak Csehország előzi meg a halastavak számával ( ha). A legnagyobb jelentősége a síkvidéki körgátas halastavaknak van (pl.: hortobágyi halastavak, biharugrai halastavak, szegedi fehértó ).

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz

Részletesebben

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Magyarorsza gi Nemzeti Parkok

Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Név: Kvaszingerné Prantner Csilla Szak: Informatika Évfolyam: III. Tartalomjegyzék Az Aggteleki Nemzeti Park szövegrésze... 3 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park... 3 Tihany...

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27.-i ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a megye környezetállapotáról

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ NOSZVAJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK./2015. (...) sz. önkormányzati rendelete Noszvaj község HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. (2) szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Magyarország tájföldrajza

Magyarország tájföldrajza Magyarország tájföldrajza Tájtípusok és tájak A tájtípus genetikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó, homológ ökológiai fáciesekből, ill. ezek csoportjaiból tevődik össze általánosított, fiktív fogalmi

Részletesebben

Látnivalók a tanösvény állomásain

Látnivalók a tanösvény állomásain Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS I. KÖTET Megbízó: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Szigetszentmiklós Kossuth Lajos u. 2. 2134 Tervező: Archi-Profil Bt. Budapest Lehel u.

Részletesebben

Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI 30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Tárgy: İskori eredető kunhalom

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

JELENTÉS. a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről. 0708 2007.

JELENTÉS. a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről. 0708 2007. JELENTÉS a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről 0708 2007. április 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.2 Szabályszerűségi

Részletesebben

MŰSZAKI LEÍRÁS MISKOLCTAPOLCA BARLANGFÜRDŐ ÉPÜLETEGYÜTTESÉHEZ CSATLAKOZÓ SZÁLLODAÉPÜLET ÖTLETPÁLYÁZATÁHOZ

MŰSZAKI LEÍRÁS MISKOLCTAPOLCA BARLANGFÜRDŐ ÉPÜLETEGYÜTTESÉHEZ CSATLAKOZÓ SZÁLLODAÉPÜLET ÖTLETPÁLYÁZATÁHOZ MŰSZAKI LEÍRÁS MISKOLCTAPOLCA BARLANGFÜRDŐ ÉPÜLETEGYÜTTESÉHEZ CSATLAKOZÓ SZÁLLODAÉPÜLET ÖTLETPÁLYÁZATÁHOZ A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ELEMZÉSE, TÖRTÉNETI ÖSSZEFÜGGÉSEK Épített környezet Barlangfürdő A barlangfürdő

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 4 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak IV. AZ ÁsVÁNYOK (És kőzetek) KELETKEZÉsE 1. BEVEZETÉs Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének /. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

HATÁROZAT. bányatelket módosítja

HATÁROZAT. bányatelket módosítja MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG BBK/2400-9/2013. Üi.: Lőrincz György Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály Tel.:06/1-373-1814 Mobil: 06-20-772-5997 gyorgy.lorincz@mbfh.hu

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Örökségvédelmi hatástanulmány Egyeztetési anyag Gyula, 2006 2 Örökségvédelmi hatástanulmány Köröstarcsa község településrendezési tervéhez 1. Vizsgálat a) történeti

Részletesebben

RENDELET. Önkormányzati Rendeletek Tára

RENDELET. Önkormányzati Rendeletek Tára RENDELET Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: Kihirdetés

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Térképészeti Ismeretek gyakorlat 2.

Térképészeti Ismeretek gyakorlat 2. Térképészeti Ismeretek gyakorlat 2. Síkrajz jelkulcsos ábrázolásának jellemzői (folyatás) http://www.uni-miskolc.hu/~gbmweb Középületeket 0,3 mm vastag vonallal rajzoljuk és magyarázó feliratot alkalmazunk!

Részletesebben

Térképészeti Ismeretek gyakorlat 2013.02.26-27.

Térképészeti Ismeretek gyakorlat 2013.02.26-27. Térképészeti Ismeretek gyakorlat 2013.02.26-27. Síkrajz jelkulcsos ábrázolásának jellemzői folyatás http://www.uni-miskolc.hu/~gbmweb Középületeket 0,3 mm vastag vonallal rajzoljuk és magyarázó feliratot

Részletesebben

HELYI TANTERV. Földrajz

HELYI TANTERV. Földrajz HELYI TANTERV Földrajz 9. nyelvi előkészítő évfolyam Heti: 1 óra keret Európa földrajza 4 Magyarország földrajza 10 Társadadlmi folyamatok a 21. század elején 2 Helyünk a világegyetemben 1 A Föld szerkezete

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

Geológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben

Geológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 369 373 Geológiai alapú értékvédelem lehetõségei* a Tokaji-hegységben OSVÁTH RITA & BUDAY TAMÁS ABSTRACT: Because protection of geological values is

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

Siklóernyőzés és természetvédelem

Siklóernyőzés és természetvédelem 2009. március 24. Siklóernyőzés és természetvédelem Bevezetés Az ember évezredes vágya, hogy meghódítsa a természet harmadik dimenzióját, és madár módjára a levegőbe emelkedjen, szárnyaljon magasan a felhők

Részletesebben

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK, NITRÁT- ÉS TÁPANYAGÉRZÉKENY TERÜLETEK, HALAS VIZEK, TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ EU IRÁNYELVEK ÉS INTÉZKEDÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A GYAKORLATI TERVEZÉSI FELADATOKBAN MHT XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÉDETT TERÜLETEK: IVÓVÍZBÁZISOK, FÜRDŐVIZEK,

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról Zebegény község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

Mátraszentimre Környezetvédelmi Program

Mátraszentimre Környezetvédelmi Program Mátraszentimre Környezetvédelmi Program 2011 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 1. Jogi alapok... 2 2. Tervelőzmények... 2 3. Főbb célkitűzések és várt eredmények... 2 II. Állapotfeltárás... 2 1. A település

Részletesebben

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE I. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 2008 július TARTALOMJEGYZÉK KÉSZÜLT A MONS REGALIS KFT GONDOZÁSÁBAN 8000 Székesfehérvár, Géza utca 43 sz. Tel/fax: 22/349

Részletesebben

A SZELIDI-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI. XXXIII. Országos Vándorgyűlés. Szombathely, 2015. július 1-3. Csóka Zoltán szakaszmérnök, ADUVIZIG

A SZELIDI-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI. XXXIII. Országos Vándorgyűlés. Szombathely, 2015. július 1-3. Csóka Zoltán szakaszmérnök, ADUVIZIG A SZELIDI-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAI Szelidi-tó Szelidi-tó 2/13 Keletkezése: A Holocén korban fűződött le a Duna vonaláról. Limnológiai osztályba sorolása: Természetes medrű, szikes morotva tó Elhelyezkedése:

Részletesebben

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével.

A dokumentáció tartalma kizárólag a PESTTERV Kft. hozzájárulásával használható fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével. NAGYBÖRZSÖNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ PEST MEGYEI TERÜLET-, TELEPÜLÉS-, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 1085 Budapest, Kőfaragó u. 9. IV. em. Tel.:

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK DOMBIRATOS ÖNKORMÁNYZAT 20/2007 (XII.20.) KT SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Dombiratos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990.

Részletesebben

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint

Részletesebben

ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083,

Részletesebben

Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika

Természettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika Matematika Anya esti iskolába jár. Tanítási napokon autóbusszal és gyalogosan megy az iskolába. Az órák után apa gépkocsival hozza haza. A grafikon alapján válaszolja a következ kérdésekre: (8 pont) 1.

Részletesebben

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben