INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE június Aktualizálva: szeptember 1

2 A fejezet tartalma 3.1. VÁROSRÉSZEK AZONOSÍTÁSA VÁROSRÉSZEK ELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE BELVÁROS A városrész rövid története Gazdaság Társadalom Környezet A városrész funkcióellátottsága Összegzés SWOT analízis ALSÓVÁROS A városrész rövid története Gazdaság Társadalom Környezet A városrész funkcióellátottsága Összegzés: SWOT analízis MÓRAVÁROS A városrész rövid története Gazdaság Társadalom Környezet A városrész funkcióellátottsága Összegzés SWOT analízis RÓKUS ÉS LAKÓTELEPEK A városrész rövid története Gazdaság Társadalom Környezet A városrész funkcióellátottsága Összegzés SWOT analízis FELSŐVÁROS ÉS LAKÓTELEPEK A városrész rövid története Gazdaság Társadalom Környezet A városrész funkcióellátottsága Összegzés SWOT analízis

3 6. ÚJSZEGED SZŐREG KERTVÁROS A városrész rövid története Gazdaság Társadalom Környezet A városrész funkcióellátottsága Összegzés SWOT analízis DÉLI KERTVÁROS ÉS GYÁLA A városrész rövid története Gazdaság Társadalom Környezet A városrész funkcióellátottsága Összegzés SWOT analízis ÉSZAKI KERTVÁROS ÉS TÁPÉ A városrész rövid története Gazdaság Társadalom Környezet A városrész funkcióellátottsága Összegzés SWOT analízis NYUGATI IPARVÁROS ÉS KISKUNDOROZSMA A városrész rövid története Gazdaság Társadalom Környezet A városrész funkcióellátottsága Összegzés SWOT analízis A TISZA-MAROS HULLÁMTERE SWOT - analízis

4 3.1. VÁROSRÉSZEK AZONOSÍTÁSA 1. Belváros (Bécsi krt. Moszkvai krt. Londoni krt. Rigó u. Boross J. u. Kossuth L. sgt. Párizsi krt. Berlini krt.- Brüsszeli krt. Római krt. Bertalan híd Felső kikötő sor Közép fasor Szőregi út Temesvári krt. folytatása a tervezett Déli hídra Tisza Máglya sor Bem u. Boldogasszony sgt.) 2. Alsóváros (Bécsi krt. Boldogasszony sgt. Bem u. Máglya sor Boszorkány sziget Téli kikötő Körtöltés Szabadkai út Petőfi S. sgt.) 3. Móraváros (Moszkvai krt. Petőfi S. sgt. - Szabadkai út Körtöltés Kálvária sgt. Vásárhelyi P. u Kossuth L. sgt. Boross J. u. Rigó u. Londoni krt.) 4. Rókus és a lakótelepek (Izabella híd - Körtöltés Homonnai u. Ungvári u. Késmárki u. Makkosházi krt. József A. sgt. Brüsszeli krt. Berlini krt. Párizsi krt. Kossuth L. sgt.) 5. Felsőváros és a lakótelepek (József A. sgt. Makkosházi krt. Késmárki u. Ungvári u. Körtöltés Felső Tisza part Római krt.) 6. Újszeged Szőreg kertváros (Közép fasor Szőregi út Temesvári krt. folytatása Alsókikötő sor Lövölde u. Kamaratöltés Szőreg belterületi határa Újszeged belterületi határa Felsőkikötő sor) 7. Déli kertváros és Gyála(Tisza folyó Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal Közigazgatási (belterületi) határ) 8. Északi kertváros és Tápé (Tisza folyó Körtöltés Szeged- Békéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ) 9. Nyugati Iparváros és Kiskundorozsma - Subasa Sziksós - Béketelep (Szeged-Szabadka vasútvonal Bajai út Vásárhelyi P. u. Kossuth L. sgt. Szeged-Békéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ) 10. A Tisza - Maros hullámtere Az árvízvédelmi fővonalakon töltéseken belüli terület 4

5 5

6 3.2. VÁROSRÉSZEK ELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE 1. BELVÁROS (Bécsi krt. Moszkvai krt. Londoni krt. Rigó u. Boross J. u. Kossuth L. sgt. Párizsi krt. Berlini krt. Brüsszeli krt. Római krt. Bertalan híd Felső kikötő sor Közép fasor Szőregi út Temesvári krt. folytatása a tervezett déli hídra Tisza Máglya sor Bem u. - Boldogasszony sgt.) A városrész rövid története Szeged a középkor századaiban nem alkotott összefüggő várostestet: a Tisza ártéri szigetvilága szükségszerűvé tette a laza települést. Az egyes városrészek kialakulására ma sincsenek egyértelmű bizonyítékok, de a XIII-XIV. században a Vár és a Palánk (ami régen maga volt Szeged) mellett Alszeged a mai Alsóváros és Fölszeged (Fölső sziget), a mai Felsőváros önálló településként léteztek és csak a XV. sz. végén forrtak össze egységes várossá. A mai Belváros jelentős része az egykori Vár és a Palánk területén helyezkedik el. Magas fekvése miatt is ez Szeged ősmagja, a sókereskedelem központja és hosszú időn keresztül Csongrád megye székhelye. Szeged legrégebbi ma is álló emléke a Dömötör templom román stílusú tornya, egyedül ez maradt meg a 4 középkori templom, az alsóvárosi Szent Péter, a fölsővárosi Szent György, és a várban állt Szent Erzsébet templomok közül. A gótikus Szent Erzsébet templom alapfalainak feltárása és bemutatása napjainkban készül el. Az 1879 évi árvízig a Palánk Belváros az egykori várárkon belüli területre terjedt ki: délen a mai Tisza L. krt. vonaláig, nyugaton a Jósika u. Rákóczi tér, északon a Szent István tér Sóhordó utca határolta. A Tisza áradása az erre vonatkozó, 1689-ből származó első feljegyzések óta folyamatosan veszélyeztette a várost, így az Al- és Felszegednél magasabban fekvő Palánkot is. Az 1700-as években hét, az 1800-as években 13 esetben került komolyabb veszélybe, majd márc. 12-én egy minden korábbinál nagyobb áradás elpusztította Szegedet és környékét, a Palánk jelentős részét is. Néhány nap alatt a város 5723 házából mindössze 265 db maradt meg, nagyobb részt a Palánkban. Az árvíz utáni új körgyűrűs sugaras útrendszer a történelem során kialakult városrész-határokat kissé módosította: a Belvárost délen és nyugaton a Nagykörút, északon a Kossuth L. sgt. és a Tisza L. krt. határolta. Az árvíz utáni újjáépítés során alakult a Belváros mai képe, a palotás város. Itt épültek meg az igazgatási, pénzügyi intézmények székházai, többségében egységes eklektikus stílusban. A városközpontban, a Tisza L. krt. környékén a magánpaloták többlakásos bérházak stílusban és méreteikben is követték az intézményeket. A XIX XX. sz. fordulójának nagyarányú fejlődését az I. világháború, majd a trianoni határok erősen visszafogták. Az 1921-ben Szegedre települt Kolozsvári Egyetem, az 1922-ben Temesvárról áttelepült Csanádi püspökség meglévő, a délvidéki területek 6

7 elvesztése miatt feleslegessé vált középületekbe költöztek. A fejlődés az 1920-as évek végén indult újra és az 1930-as évek végére kialakult az Egyetemi városrész is és lényegében befejeződött az újjáépítés és 1980 között a Belváros népességszáma gyarapodott: lakások épültek a foghíjtelkeken és a nagyobb tömbbelsőkben, de ebben az időszakban épült a Megyeháza és néhány egyetemi épület is. A város igazgatási, szolgáltató és kereskedelmi funkcióinak bővülésével a Belváros határai is kitolódtak a Nagykörúton belüli teljes területre, a Mars térnél azon is túlra. Szeged a XX. sz. első felében vált kétparti várossá: Újszeged 1920 után indult erőteljes fejlődésnek. Megépült a Tanítóképző, a Bábaképző, az állami menhely, a Vakok Intézete, a sportuszoda, a Mezőgazdasági Kutatóintézet és még több kisebb létesítmény. A Csanádi utca térségében a Ládagyár helyén 1962-től lakótelep épült (Odessza), majd az MTA Biológiai Kutatóintézete, Sportcsarnok és fedett uszoda, több egyetemi épület és kollégium. Újszeged Közép fasoron belüli része olyan mértékben sűrűsödött és telítődött intézményekkel, hogy napjainkra a Belváros Tisza bal parti részének tekinthető. A Tisza által kettévágott Belváros két része közötti közlekedési kapcsolat a D-i híd hiánya miatt már jelenleg is csak nagy nehézségek mellett bonyolódik. A Belváros legújabb kori a következő évtizedekben kiépülő bővülete a Bem utca Tisza-part közötti, zömében vasúti területen a Máglya sorig terjedő Biopolisz (tudásváros, egyetemi városrész bővülete), valamint ezzel átellenben, a bal parton tervezett új városrész-központ Gazdaság Működő vállalkozások száma összesen db db/ fő Város db/ fő ,96 813,20 Iparban ,18 74,40 Építőiparban ,77 59,07 Mezőgazdaságban 29 9,87 16,88 Kereskedelemben ,34 214,06 Vendéglátásban ,28 31,50 Egyéb szolgáltatatásban ,53 417,30 Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül) ,56 184,76 7

8 Társadalom A város egésze Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya 11,0 14,9 Lakónépességen belül évesek aránya 63,1 66,5 Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 26,0 18,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 13,0 17,2 30,8 20,7 51,2 44,2 9,2 10,6 46,0 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 51,9 41,1 Állandó népesség száma Öregedési index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában) 187,3 93,6 A városrész területe (km²) 4, Népsűrűség fő/km Környezet a) Épített és természeti környezet Műemlékek száma (db) Helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma (db) Védett természeti terület nagysága (ha) /Nemzeti Park/ Helyi védelemben részesült természeti értékek száma (db) Város összesen

9 b) Környezeti elemek Zajvédelem A belvárosban zajvédelmi szempontból a nagyvárosias beépítésű lakóterület funkció a meghatározó. Tisza jobb oldali árvízvédelmi töltése - Tisza L. krt. Kossuth L. sgt. Boros J. u. Rigó u. Gogol u. által bezárt terület: Klasszikus beépítésű városközpont lakó és intézmény funkcióval. A területen belül ma már jelentős üzemi zajforrás nincs. A KSZV korábbi üzeme helyén a jelenlegi tervek szerint bevásárló központ létesül, ami zajvédelmi szempontból kellő figyelem hiánya esetén okozhat kisebb problémát. Nyáron a szórakoztató és kulturális rendezvények idején azok környezetében, így például a Szegedi Szabadtéri Játékok környezetében lehetnek zajpanaszok az éjszakai előadások és próbák idején. A kulturális rendezvények indokolatlan túlhangosításától a város nagyszámú lakója szenved. Az alkalmi rendezvények mindegyike egyedi engedéllyel rendelkezik, de gyakorlatilag minden héten van legalább egy, a megengedettnél sokkal zajosabb rendezvény. Ezek a rendezvények nemcsak a közvetlen környezetüket, hanem több tízezer ember hétvégéjét terhelik. Közlekedési zajterhelés a Belvárosi híd, Mars téri busz pályaudvar, Tisza Lajos körút, Kossuth L. sgt., környezetében a legjelentősebb. Tisza jobb oldali árvízvédelmi töltése - Tisza L. krt. Gogol u. Londoni, Moszkvai Bécsi körutak Boldogasszony sgt. Bem u.- Hattyas u. - Máglya sor által bezárt terület. A területen zártsorú belvárosias beépítésű lakóterület és intézmények találhatók, melyek közül legnagyobb a klinikák területe. Gazdasági terület található a vasút és a védőtöltés közötti területen. Rehabilitációjára részletes szabályozási terv készült. Távlati terv szinten vasúti és közúti híd építése szerepel a nagykörút folytatásának vonalában. A tervezett hídtól északra és délre intézmény terület Biopolisz létesítése tervezett. A Biopolisz déli részén környezetbarát gazdasági tevékenységre is lehetőség van az érvényes zajvédelmi előírások betartása mellett. Közlekedési zajterhelés a kiskörút, a nagykörút, a Petőfi S. sgt, a Kálvária sgt., Boldogasszony sgt. Szentháromság u. és nagyállomás közelében jellemző. Szt.István tér Felsőtiszapart Római, Brüsszeli, Berlini körutak Kossuth L. sgt. által határolt terület. A területen zártsorú belvárosias beépítésű lakóterület és intézmények találhatók. A területen belül környezetét zajjal terhelő üzem nincs. Közlekedési zajterhelés a határoló utak mentén és a József A sgt mentén jellemző. Ipari létesítmény PICK RT. Maros utcai telephelye, zajterhelése nem zavaró. Újszegedi árvízvédelmi töltés Középfasor Szőregi út Temesvári krt. - Székely sor által határolt terület kertvárosias beépítéssel és intézményekkel. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajterhelés a Szőregi út és a Temesvári körút mentén a legjelentősebb a 43-as főút átvezető szakasza miatt. Az EU legutóbbi bővítése óta drasztikusan megnőtt a közlekedés és a velejáró zajterhelés. Újszegedi árvízvédelmi töltés Székely sor - Temesvári krt. Kertész u. által határolt terület paneles lakótelep jellegű beépítéssel és a vasúttól délre gazdasági területtel. A területen belül jelenleg üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajterhelés a Szőregi út és a Temesvári körút mentén a legjelentősebb a 43-as főút átvezető szakasza miatt. Az 9

10 EU legutóbbi bővítése óta drasztikusan megnőtt a közlekedés és a velejáró zajterhelés. A gyermekkórház szempontjából ezt különösen hátrányosnak kell ítélnünk. c) Lakásállomány Város összesen Lakásállomány összesen (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5,0 8,0 Összkomfortos lakások aránya (%) 41,1 61,9 Komfortos lakások aránya (%) 53,9 30,1 Félkomfortos lakások aránya (%) 2,3 2,7 Komfort nélküli lakások aránya (%) /szükséglakások is/ 2,7 5,3 Egyszobás lakások aránya (%) 20,5 10, előtt épült lakások aránya (%) 36,9 18,6 Rossz energia hatékonyságú lakások /1982. dec. 31. előtt épültek/ db, % Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%) Paneles és egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % 2000 óta felújított hőszigetelt paneles lakások Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%) Nincs adat ,9-1,0 Nincs adat Nincs adat , ,3 180 db ,1 6,8 d) Infrastruktúra Gázellátásban részesülő lakások aránya (%) Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km) Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%) Burkolat nélküli utak aránya (%) Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) Földgázhálózatra kötött lakások aránya (%) Rendszeres szemétszállításba bevont lakások aránya Város összesen 97,7 97,2 Nincs adat ,4 99,7 80,4 97,7 98, ,1 10

11 a) Gazdasági funkciók db Város egésze db db/ fő db db/ fő Piac 5 1, ,71 Kiskereskedelmi üzlet Bank, pénzügy, biztosító Szolgáltató központ Bevásárló központ , , , ,96 3 1,02 6 0,36 5 1, ,92 Ipari park 2 0, ,45 Logisztikai központ Innovációs központ 2 0,68 6 0,36 2 0,68 4 0,24 Irodaház 10 3, ,77 Panzió 6 2, ,31 Szálloda 8 2,72 8 0,47 Vendéglátó egység, étterem 44 14, , A városrész funkcióellátottsága b) Közlekedési, távközlési funkciók Város egésze db db/ fő db db/ fő Vasútállomás 1 0,34 5 0,29 Postahivatal 6 2, ,19 Közösségi közlekedés járatai 32 10, ,06 Benzinkút ,95 11

12 c) Közösségi funkciók db Város egésze db db/ fő db db/ fő Könyvtár 6 2, ,07 Művelődési ház 5 1, ,83 Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 13 4, ,01 Sportlétesítmény 9 3, ,26 d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatás i funkciók Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda Város egésze db db/ fő db db/ fő 9 3, ,01 Igazságügy, rendészet 6 2, ,59 Tűzoltóság, katasztrófavédelem ,06 e) Humán szolgáltatási funkciók db Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Város egésze db db/ fő db db/ fő 31 10, ,58 Gyógyszertár 12 4, ,84 Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény 4 1, ,72 Óvoda 9 3, ,09 Általános iskola 9 3, ,20 Középiskola, szakiskola 10 3, ,55 Egyetem, kutatás, K+F 21 7, ,37 12

13 Összegzés Gazdaság A főre vetített vállalkozások száma a városrészben jóval meghaladja a városi átlagot, amely különösen kereskedelem, a vendéglátás és egyéb szolgáltatási szektorban jellemző. Társadalom Elöregedő városrész, a lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya itt a legnagyobb, míg a 0-14 éves korosztály száma a legkisebb. Képzettségi státusz tekintetében a felsőfokú végzettségűek aránya itt a legmagasabb. Épített és természeti környezet A városrész központi része műemléki jelentőségű terület, a műemlék épületek többsége is ebben a városrészben található. A városrészt átszeli Szeged Fő utcája, a Tisza. Lakásállomány A lakásállomány ebben a városrészben a legnagyobb, ezen belül itt a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, és igen magas Alsóváros és Móraváros után a legmagasabb az előtt épült lakások aránya. Ugyanakkor itt található az egyik legrégebben, iparosított technológiával épült lakótelep 2485 lakással, meglehetősen leamortizálódott lakásállománnyal. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság teljesnek mondható. Funkcióellátottság: A városrészben koncentrálódik a kiskereskedelmi, a vendéglátó, a szállodai, a pénzügyi szolgáltatási szektorban működő vállalkozások döntő többsége. Itt működik a legtöbb közösségi, államigazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási funkciójú intézmény és itt található az egyetem épületeinek döntő többsége is. A kutatóintézetek mind ebben a városrészben vannak. Ugyanakkor nagy feszültségek vannak a városrészen belül atekintetben, hogy - bizonyos része korábbi funkcióját elveszítette (példa a volt Tisza teherpályaudvar több hektáros területe, mely jelenleg a várostestbe ékelődött szlömös rozsdaövezet), - más része pedig közösségi-gazdasági használati pozíciójához képest alulhasznosított vagy jelentősen amortizálódott (példa az új városközpontnak ígérkező Mars tér és környezete, és a teret a jelenlegi városközponttal összekötő utcák, valamint a Tisza mindkét partja) 13

14 SWOT analízis Erősségek (Helyi, helyzeti energiák) Áttekinthető, jól tagolt, rendezett szerkezet (gyűrűs-sugaras főúthálózat). Kiváló közlekedési kapcsolat a többi városrésszel. A városközpontot átszelő Tisza folyó és az Erzsébet liget pótolhatatlan természeti adottság. A Tisza mentén D-i irányban a városközpont bővítésére barnamezős területek állnak rendelkezésre. A folyamatosan újuló, patinás, számos műemléket és helyi védettségű épületet tartalmazó Belváros mind idegenforgalmi, mind a lakosság identitás-tudata szempontjából kiváló adottság. Az újszegedi gyógyfürdőkomplexum része a városközpontnak. A sport- és rekreációs létesítmények döntő többsége a Belvárosban található. Gyengeségek A sugaras úthálózatból következően itt koncentrálódik a gépjárműforgalom (túlterhelt csomópontok, parkolási gondok, környezetszennyezés). Az egyetlen és szűk Belvárosi híd megnehezíti a közlekedést a Belváros két része között. Fejlesztésre alkalmas területekkel mind az Önkormányzat, mind az Egyetem csak igen korlátozott mértékben rendelkezik. A városközpont lakótömbjeinek nagyobb hányada még teljes revitalizációra szorul. Különösen elmaradott a közterületek és a folyópartok állapota (Mars tér, Múzeum tér, Belvárosi Tisza-part). A gyógyfürdő turizmusban rejlő lehetőségek kihasználatlanok. Nem működik a városban magasabb kategóriájú (5 csillagos) szálloda. 14

15 Lehetőségek A közterületek rehabilitációja az identitástudat növelése mellett a turizmusfejlesztést és a központi szerepkör erősítést is szolgálja. A városközpont nagyobb részének mentesítése a gépjárműforgalomtól mind az idegenforgalmat, mind az ott élők életminőségét alapvetően javítaná. A városközpont közelében épülő parkolóházak egyszerre biztosítanák a megközelítést és a felszíni parkolók területének visszanyerését más funkciók számára. A városközpontban elhelyezkedő ugyanakkor közvetlen természeti környezethez kapcsolódó gyógy- és élményfürdő együttes fejlesztése erősíti a központi szerepkört és jelentősen növelheti az idegenforgalmat. A városközpontba integrálódva fejlődő tudásközpont latin negyed és Biopolisz egymás erősségeit fokozzák. Kockázatok A partfal-rehabilitáció elmaradása potenciális árvízveszéllyel jár. A D-i Tiszahíd késlekedő megvalósulására hivatkozva halogatott forgalomkorlátozás zsúfolt közlekedési helyzetet, romló életminőséget okoz a Belvárosban. Nagyobb befogadó képességű parkolók létesítése mellett elmarad a közterületi parkolás felszámolása (pl. Arany János u.), így csak a forgalomvonzás növekszik. A parkolóépítés szükségességébe vetett tévhit, a közpénzből finanszírozhatatlan parkolóház-építések elmaradása megakadályozhatja a közterületek rehabilitációját, a Városközpont gépkocsi-mentesítését. A szomszédos városokban már üzemelő, nagy fejlesztés előtt álló gyógy- és látványfürdők (Mórahalom, Algyő, Hódmezővásárhely, Makó) alacsonyabb áraikkal a szegedi fürdő gazdaságos üzemeltetését megakadályozhatják. Összehangolatlan városi és egyetemi fejlesztések ronthatják azok hatékonyságát. 15

16 16

17 17

18 18

19 2. ALSÓVÁROS (Bécsi krt., Boldogasszony sgt., Bem u., Máglya sor, Boszorkány sziget, Téli kikötő, Körtöltés, Szabadka út, Petőfi S. sgt.) A városrész rövid története A Palánktól délre elterülő ártéri szigeteken a XI. század elején jött létre Alszeged. Első temploma az Árpád kori, Szent Péternek szentelt templom kezdetben a johannitáké. A XII. században szentelték fel, 1444-ben a ferenceseké lett. Mátyás idejében felújították és kolostort építettek hozzá. A jelenleg is álló, díszeitől megfosztott gótikus templom azonban csak a század végén kezdett épülni és 1509 augusztusában szentelték fel a Havas Boldogasszony tiszteletére. A templom mellett szerdánkénti heti vásár tartására kaptak engedélyt, ekkor Alszegedet még külön városként említik. A templom búcsúja napjainkban is jelentős esemény. A hódoltság idején Alsóvárost zömmel magyarok lakják, míg a Palánkban és a Várban törökök, Fölsővároson magyarok, törökök, délszlávok vegyesen. A templomot, kolostort és a temetőt a XIX. század derekáig hatalmas kőfal vette körül, többször menedéket nyújtva a lakosságnak is. Alsóváros földműves népéhez fűződik a világhírűvé vált fűszerpaprika termesztése, feldolgozása ( Paprikaváros ). A városrész főutcája, a Szentháromság Sárkány Földműves utca a középkori nyomvonalon halad, mai utcaszerkezete többségében a nagyárvíz utáni újjáépítés eredménye. Az újjáépítés típustervei alapján megvalósult napsugaras oromzatú, nagy tornácos parasztházakból néhány még látható a Nyíl utcában, a Pásztor utcában. Alsóvárost a temető, a Pick Szalámigyár és a vasút olymértékben körbe zárja, hogy bővítésére nincs lehetőség, új épületek csak a régiek helyén építhetők Gazdaság Működő vállalkozások száma összesen Iparban Építőiparban Mezőgazdaságban Kereskedelemben Vendéglátásban Egyéb szolgáltatatásban Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül) Város db/ fő db db/ fő ,43 813, ,74 74, ,91 59, ,64 16, ,79 214, ,06 31, ,29 417, ,61 184,76 19

20 Társadalom A város egésze Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya 14,9 14,9 Lakónépességen belül évesek aránya 61,2 66,5 Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 24,0 18,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 13,6 17,2 25,9 20,7 43,8 44,2 8,8 10,6 52,5 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 46,9 41,1 Állandó népesség száma Öregedési index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában) 122,0 93,6 A városrész területe (km²) 3, Népsűrűség fő/km Környezet a) Épített és természeti környezet Város összesen Műemlékek száma (db) Helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma (db) Védett természeti terület nagysága (ha) /Nemzeti Park/ Helyi védelemben részesült természeti értékek száma (db)

21 b) Környezeti elemek Zajvédelem Bécsi körút Petőfi S. sgt. Vasúti töltés Árvédelmi töltés Máglya sor Hattyas u., Bem u., Boldogasszony sgt. által határolt terület. A terület zömében kertvárosias beépítésű lakóterületből és gazdasági területből áll. Az eltérő funkciójú területek nem keverednek. A terület nyugati sarkában ipari terület található, amin belül a PICK RT. Szalámigyára a legjelentősebb. Ennek környezetében időnként jelentkezik a közvetlen környezetet terhelő zajkibocsátás, melyek megszüntetését műszaki megoldásokkal próbálja az RT. Megszüntetni. Ismereteink szerint jelenleg nincs érdemleges panasz a szalámigyár környezetében. A terület szélén halad a Petőfi S. sgt. jelentős közlekedési zajterheléssel, továbbá a Szentháromság utca, Földmíves u., Sárkány utca, Tompai kapu útvonal mentén van jelentős forgalom. Jelenleg az utóbbi útvonal vezet a medencés kikötőhöz. A rendező pályaudvar zajszennyező szerepe a jelenleg lecsökkent vasúti szállítások miatt nem jelentős. A vasúti szállítások növekedése esetén potenciális közlekedési zajforrás. c) Lakásállomány Város összesen Lakásállomány összesen (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 11,7 8,0 Összkomfortos lakások aránya (%) 37,8 61,9 Komfortos lakások aránya (%) 50,7 30,1 Félkomfortos lakások aránya (%) 4,4 2,7 Komfort nélküli lakások aránya (%) /szükséglakások is/ 7,1 5,3 Egyszobás lakások aránya (%) 10,8 10, előtt épült lakások aránya (%) 38,9 18,6 Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%) Paneles technológiával épült lakások % db Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % 2000 óta felújított hőszigetelt paneles lakások db, % 0,5 1,0 Nincs adat 120 3,4 Nincs adat , ,3 Nincs adat Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%) 2,4 6,8 21

22 d) Infrastruktúra Város összesen Gázellátásban részesülő lakások aránya (%) 98,8 97,2 Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km) Nincs adat 464 Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%) Burkolat nélküli utak aránya (%) 0 24 Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) 98,0 97,4 84,7 80,4 Földgázhálózatra kötött lakások aránya (%) 96,3 98,2 Rendszeres szemétszállításba bevont lakások száma és aránya Nincs adat 98, A városrész funkcióellátottsága a) Gazdasági funkciók db Város egésze db db/ fő db db/ fő Piac ,71 Kiskereskedelmi üzlet Bank, pénzügy, biztosító Szolgáltató központ 71 85, , , ,36 Bevásárló központ ,92 Ipari park 4 4, ,45 Logisztikai központ Innovációs központ 1 1,20 6 0, ,24 Irodaház ,77 Panzió 5 6, ,31 Szálloda ,47 Vendéglátó egység, étterem 2 2, ,40 22

23 b) Közleke dési, távközlé si funkciók Város egésze db db/ fő db db/ fő Vasútállomás ,29 Postahivatal ,19 Közösségi közlekedés járatai 7 8, ,06 Benzinkút 1 1, ,95 c) Közösségi funkciók db Város egésze db db/ fő db db/ fő Könyvtár ,07 Művelődési ház 1 1, ,83 Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum ,01 Sportlétesítmény 3 3, ,26 d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda Város egésze db db/ fő db db/ fő ,01 Igazságügy, rendészet ,59 Tűzoltóság, katasztrófavédelem ,06 e) Humán szolgáltatási funkciók db Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Város egésze db db/ fő db db/ fő 2 2, ,58 23

24 Gyógyszertár 3 3, ,84 Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény 2 2, ,72 Óvoda 4 4, ,09 Általános iskola 3 3, ,20 Középiskola, szakiskola 1 1, ,55 Egyetem, kutatás, K+F , Összegzés: Gazdaság A főre vetített vállalkozások száma a városrészben meghaladja a városi átlagot. Társadalom A 60 év felettiek aránya magas, ugyanakkor a 0-14 éves korosztály aránya is elég magas, ami arra utal, hogy sok új társasház épül és a fiatalok szívesen költöznek ide. Képzettségi státusz tekintetében a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb a városi átlagnál. Épített és természeti környezet Néhány műemlék épület a templom és több napsugaras ház található a városrészben. A Mátyás tér és környezete műemléki jelentőségű terület. Lakásállomány A lakásállományon belül a városi átlagot jóval meghaladja az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A Belváros és Móraváros mellett itt található a legtöbb előtt épült lakás. Sok új társasház épül, ezáltal megindult a rossz műszaki és komfort állapotú lakások spontán felszámolódása. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság az ISPA szennyvízberuházásnak köszönhetően közel 100 %-os. Funkcióellátottság: A városrészben több panzió működik, a gazdasági funkciók más tekintetben kevésbé vannak jelen. Egy művelődési ház és három sportlétesítmény található itt, egyéb közösségi funkciójú létesítmény vagy állami- igazgatási- hatóságiigazságszolgáltatási funkció nincs. Humán szolgáltatási funkciókkal a városi átlagnál jobban ellátott. 24

25 SWOT analízis Erősségek (Helyi, helyzeti energiák) Történetiségében a Belvárossal egyenértékű egykor önálló település a ferences Kolostor és templom köré szerveződött. Lakóinak azonosság tudata, lokálpatriotizmusa magas. A műemlék templom- és kolostor-együttes, a napsugaras oromzatú házak, a paprikatermesztés hagyományai, az alsóvárosi búcsú jelentős idegenforgalmi fejlesztő erő és a lakosság identitástudatát is erősíti, közérzetét javítja. A városrész lakóterületi presztízse növekszik jó közlekedési kapcsolatai, az Egyetemi városrész szomszédsága miatt. Gyengeségek A városrésznek területi bővítési lehetősége nincs, az új lakások a régiek helyén épülhetnek. A városrészt a közeli Tiszától vasúti vágányok zárják el. A városrész kiskereskedelmi ellátottsága alacsony. A Mátyástértől távol eső közterületek Vadkerti tér, Szabadság tér részben kiépítetlenek, részben teljes rekonstrukcióra szorulnak. A Bem u. Szent Ferenc u. Boldogasszony sgt. nyugalmát zavarja az ideiglenes teherkikötő homok-sóder rakodó és betonüzem, a konténer átrakó és a Paprika üzem teherforgalma. Lehetőségek A közterületek teljes értékű karbantartásával, a környezethez, a hely szelleméhez illeszkedő átépítéssel a városrész továbbra is kedvelt lakóterület marad. Kockázatok A közterületek leromlott állapota, a közlekedési környezetszennyezés növekedése lakóterületi értékvesztéshez vezethet. A szomszédos területeken hosszabb távon megvalósuló egyetemi-tudásipari fejlesztések tovább növelik a városrész lakóértékét, gazdasági aktivitását. Az Alsónyomás sor kiépítése gyűjtőútként lehetőséget teremtene a Sárkány utca Földmíves utca forgalomcsillapítására. 25

26 26

27 27

28 3. MÓRAVÁROS (Moszkvai krt., Petőfi S. sgt., Szabadkai út, Körtöltés, Kálvária sgt., Vásárhelyi P. u., Kossuth L. sgt., Boross J. u., Rigó u., Londoni krt.) A városrész rövid története A városrész nagyjából a Kálvária és a Petőfi sugárutak közt terül el, nevét talán egykori (1676) főbírájáról, Móra Balázsról kapta. Az alsóvárosi népek Újvárosnak nevezték. Móraváros évszázadokig lakatlan, vízállásos terület volt, magasabb részeit művelték, ilyen volt az Aszalóhögy és a Mestörhögy. A Cserepes sor elnevezés utal a korabeli fazekasok jelenlétére. Móraváros területe még a XVIII. században is lakatlan volt a korabeli térképek tanúsága szerint. Lakossága alsóvárosi és rókusi családokból alakult, házainak színvonala azonban nem éri el azokét. A Veresács, Nemestakács utcanevek (régebben Vörösács, Nömöstakács) helyi iparosok neveit őrizték meg. A korábbi Gyöp utca Gép utca lett az idők során. Móravárosban a város legszegényebb rétegei telepedtek le, munkások, napszámosok, kubikosok. Ebben a városrészben alakult ki a szegedi papucs iparművészetté emelkedett, mai kinézete, innen indult a szegedi munkásmozgalom Gazdaság db db/ fő Város db/ fő Működő vállalkozások száma összesen ,80 813,20 Iparban ,17 74,40 Építőiparban 51 50,07 59,07 Mezőgazdaságban 9 8,84 16,88 Kereskedelemben ,71 214,06 Vendéglátásban 44 43,20 31,50 Egyéb szolgáltatatásban ,80 417,30 Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül) ,41 184,76 28

29 Társadalom A város egésze Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya 11,9 14,9 Lakónépességen belül évesek aránya 67,3 66,5 Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 20,8 18,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 23,6 17,2 18,5 20,7 55,6 44,2 15,1 10,6 42,3 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 49,2 41,1 Állandó népesség száma Öregedési index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában) 141,9 93,6 A városrész területe (km²) 90,7 281 Népsűrűség fő/km 2 19, Környezet a) Épített és természeti környezet Város összesen Műemlékek száma (db) Helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma (db) Védett természeti terület nagysága (ha) /Nemzeti Park/ Helyi védelemben részesült természeti értékek száma (db)

30 b) Környezeti elemek Zajvédelem A városrészen belül lakó és gazdasági terület található. Moszkvai krt. Kálvária sgt. vasúti töltés Petőfi sgt. által határolt terület. A terület belső részén a Móravárosi körúton belül zömében kertvárosias beépítésű lakóterület, azon kívül és a Cserepes sortól délre gazdasági terület található. A Kereskedelmi célú gazdasági területen belül található a Laktanya lakópark, aminek Petőfi S. sgt. melletti szélén intézmények és kis környezetbarát üzemek is vannak. A területen belül található a Vadaspark. A területen szennyező ipari zajforrás nincs. A Móravárosi körút mentén gazdasági övezetben működő és tervezett áruházak területe található. Az áruházak környezetében jelenleg nincs zajpanasz. A tervezett áruházakat úgy kell megépíteni, hogy a későbbiekben se legyen a szomszédos lakóterületeken a megengedettnél nagyobb zajterhelés. A közlekedési zajszennyezés a terület szélein haladó utak: Moszkvai krt., Petőfi S. sgt., Kálvária sgt. vasút Laktanya lakópark melletti szakasza közelében és a területen áthaladó Móravárosi krt. mentén van. Londoni krt. - Rigó u. Boros J. u. Kossuth L sgt. Vásárhelyi Pál u. Kálvária sgt. által határolt terület. A területen belül kertvárosias beépítésű lakóterület és gazdasági terület található. Ipari tevékenységet a Gyufagyárban, Finomöntödében (Rigó u) és a Vasipari szövetkezetben végeznek. Korábban a két üzem szomszédságában előfordult zajpanasz. Ezek a közvetlen környezetet érintették. A Rigó Huszár- Bakay N. Mura utcák által határolt tömbben nagykereskedelmi tevékenységet folytatnak, ami a közvetlen környezetben okozott zajpanaszt. Kívánatos az ipari és nagykereskedelmi tevékenység akusztikailag kedvezőbb környezetbe való áttelepítése. A közlekedési zajszennyezés a Kossuth L sgt., Kálvária sgt, Londoni krt., Vásárhelyi Pál utcák mentén és kisebb mértékben a Bakay N. utcában fordul elő. c) Lakásállomány Város összesen Lakásállomány összesen (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 14,3 8,0 Összkomfortos lakások aránya (%) 33,3 61,9 Komfortos lakások aránya (%) 52,8 30,1 Félkomfortos lakások aránya (%) 5,4 2,7 Komfort nélküli lakások aránya (%) /szükséglakások is/ 8,5 5,3 Egyszobás lakások aránya (%) 22,6 10, előtt épült lakások aránya (%) 39,4 18,6 Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%) 0,1 1,0 30

31 Paneles technológiával épült lakások % db Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % 2000 óta felújított hőszigetelt paneles lakások db, % , ,6 1, Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%) 7,7 6,8 d) Infrastruktúra 2001 Város összesen Gázellátásban részesülő lakások aránya (%) 97,1 97,2 Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km) Nincs adat 464 Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%) Burkolat nélküli utak aránya (%) 0 24 Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) 97,4 97,4 93,9 80,4 Földgázhálózatra kötött lakások aránya (%) 93,6 98,2 Rendszeres szemétszállításba bevont lakások száma és aránya A városrész funkcióellátottsága Nincs adat 98,1 a) Gazdasági funkciók db Város egésze db db/ fő db db/ fő Piac 1 0, ,71 Kiskereskedelmi üzlet Bank, pénzügy, biztosító Szolgáltató központ , ,18 2 1, , ,36 Bevásárló központ 4 3, ,92 Ipari park 8 7, ,45 Logisztikai központ Innovációs központ , ,24 Irodaház ,77 31

32 Panzió 2 1, ,31 Szálloda ,47 Vendéglátó egység, étterem 2 1, ,40 b) Közlekedési, távközlési funkciók Város egésze db db/ fő db db/ fő Vasútállomás ,29 Postahivatal ,19 Közösségi közlekedés járatai 9 8, ,06 Benzinkút 3 2, ,95 c) Közösségi funkciók db Város egésze db db/ fő db db/ fő Könyvtár 2 1, ,07 Művelődési ház ,83 Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 1 0, ,01 Sportlétesítmény 1 0, ,26 d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda Város egésze db db/ fő db db/ fő 2 1, ,01 Igazságügy, rendészet 1 0, ,59 Tűzoltóság, katasztrófavédelem ,06 32

33 e) Humán szolgáltatási funkciók db Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Város egésze db db/ fő db db/ fő 10 9, ,58 Gyógyszertár 2 1, ,84 Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény 4 3, ,72 Óvoda 4 3, ,09 Általános iskola ,20 Középiskola, szakiskola 4 3, ,55 Egyetem, kutatás, K+F , Összegzés Gazdaság A főre vetített vállalkozások száma a városrészben meghaladja a városi átlagot. Társadalom A 60 év felettiek aránya magas, a 0-14 éves korosztály aránya a vizsgált időszakban alacsony. Itt a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. Épített és természeti környezet Műemlék épület nincs, néhány helyi védelemben részesült épület található a városrészben. Lakásállomány A lakásállományon belül a városi átlagot jóval meghaladja az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A városban itt található a legtöbb előtt épült lakás. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság az ISPA szennyvízberuházásnak köszönhetően közel 100 %-os. Funkcióellátottság: Közlekedési kapcsolatokkal jól ellátott. Üzletek, bevásárló központok nagy számban megtalálhatók. Humán szolgáltatási funkciók tekintetében a városi átlag feletti, kivéve az általános iskolát. Itt került megszüntetésre a roma szegregációt elkerülendő a Kolozsvári téri Általános iskola, az itt élő gyermekek a város többi iskolájába lettek integrálva. Egyéb szolgáltatási funkciók a városi átlag alatt találhatók meg a városrészben. 33

34 SWOT analízis Erősségek (Helyi-helyzeti energiák) A városrész szerkezeti elhelyezkedése kiváló: kapcsolódik a városközpont Ny-i nyúlványához, a három sugárút a távolabbi környékkel és a Belvárossal, a Harmadik körút a szomszédos városrészekkel köti össze. A Sancer tavak, a Vadaspark - Körtöltés menti erdő értékes természeti környezete a zöldterületekben egyébként szegény városrésznek. A Móravárosi körút mentén beépítésre alkalmassá tehető területek állnak rendelkezésre. Az egykori ipari telepek barnamezős gazdasági kereskedelmi szolgáltató ipari fejlesztésre adnak lehetőséget Lehetőségek Az egykori Kábelgyár és a Kenderfonó területén tervezett funkcióváltás teljes átépítés lakó-, illetve kereskedelmi létesítményekkel mérsékeli a környezeti zavaró hatásokat és javítja a térség kereskedelmi-szolgáltató ellátottságát, növeli a környező lakóterületek értékét. Gyengeségek A Cserepes sor Vadaspark lakópark közötti terület rendezetlen. A Cserepes sori szükséglakások lakói időnkénti deviáns viselkedésükkel rontják a környék presztízsét. Az egykori Kábelgyár helyén működő nagykereskedelmi és szállítmányozó vállalkozás teherjármű forgalma zavarja a környék nyugalmát. A Rigó utcában a Kenderfonó gépei és teherforgalma okoz a megengedettnél nagyobb környezeti ártalmat. A gépjárműforgalomtól származó közúti zaj a Kálvária és a Kossuth L. sgt.-on, valamint a Vásárhelyi P. utcában túllépi a megengedett határt. A városrész sportlétesítményekkel nem rendelkezik Kockázatok A fejlesztések és a közterület-rehabilitációk elmaradása rontaná a városrész megítélését, lakóinak közérzetét, a lakóterületek értékét. A Cserepes sori szegregált lakóterület komplex kezelése antiszegregációs program keretében javítja a városrész presztízsét. A Kolozsvári tér, Kálvária tér, Vám tér rehabilitációja, a Cserepes sori piac korszerűsítése a városrész kedveltségét, a lakóhelyi közérzetet alapvetően javítaná. A távolsági Buszport kereskedelmi, szolgáltató és sportlétesítményekkel együttes megvalósítása Móraváros és a környező városrészek ellátottságát is alapvetően javítaná 34

35 35

36 36

37 4. RÓKUS ÉS LAKÓTELEPEK (Izabella híd, Körtöltés, Homonnai u., Ungvári u., Késmárki u., Makkosházi krt., József A. sgt., Brüsszeli krt., Berlini krt., Párizsi krt., Kossuth L. sgt. ) A városrész rövid története Múlt századi hivatalos neve Rókusváros. A városrész nevét a pestisjárvány emlékezetére emelt Szent Rókus kápolnáról kapta, ami mellett kórház is volt. A városrész ünnepe Vasas Szent Péter napjára esik, amikor enyhült a pestisjárvány, erről ma utcanév emlékezik. A XVIII. században kezdett kialakulni, alacsony fekvése miatt korábban nem volt lakott, de terjeszkedésre Szegednek már csak ebben az irányban volt lehetőség, a Pestre vezető országút (Kossuth Lajos sugárút) mentén a Kálvária sugárútig bezárólag. A Rókusi plébániát 1805-ben alapítják, anyakönyveiből következtethetünk lakosságának összetételére, ami legnagyobb százalékban fölsővárosi, kisebb részben alsóvárosi és palánki szegényebb népekből tevődött össze. A XVIII. század végén a zsidókat is ide telepítik. A lakosság foglalkozására nézve céhen kívül rekedt mesteremberekből, kiskereskedőkből, fuvarosokból, napszámosokból, alkalmi munkásokból állt. A Mars tér helyén is vízállásos rész, katonai gyakorlóterep volt. A mai ruhagyár táján állt az egykori Budai kapu is, amelyet éjszakára lezártak. Egykoron sok kis vendéglő, csárda és lebúj volt ebben a városrészben, ide járt szórakozni Alsó- és Fölsőváros lakossága. Külső részein állattenyésztés, disznó- és birkatartás folyt, itt volt a fehértói juhászok téli szálláshelye, akolvárosa. Rókus gondoskodott Szeged húsfogyasztásáról, innen a Kukoricaváros, Juhászváros elnevezések. Sűrű vízállásos, zöld legelős részeiben kacsát neveltek, az I. vh. után hűtőházat is építettek a baromfiexport miatt. Rókus központjai a következők (korábbi szőlőhegyek) voltak: Franciahögy, Názáret, Róma, Jerikó, Kálvária. A Vértó nevét a vágóhíd szennyvizéről kapta. A Nagyárvíz idején innen tört be a Tisza, ma is sok utcanév őrzi emlékét (Gergely, Petresi, Pulz, Árvíz, Hullám, Feltámadás) Gazdaság db db/ fő Város db/ fő Működő vállalkozások száma összesen ,97 813,20 Iparban ,03 74,40 Építőiparban ,51 59,07 Mezőgazdaságban 29 8,11 16,88 Kereskedelemben ,96 214,06 Vendéglátásban 90 25,16 31,50 Egyéb szolgáltatatásban ,20 417,30 Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül) ,65 184,76 37

38 Társadalom A város egésze Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya 17,7 14,9 Lakónépességen belül évesek aránya 71,0 66,5 Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 11,3 18,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 16,8 17,2 19,0 20,7 40,0 44,2 9,8 10,6 57,9 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 32,7 41,1 Állandó népesség száma Öregedési index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában) 45,4 93,6 A városrész területe (km²) 3, Népsűrűség fő/km Környezet a) Épített és természeti környezet Város összesen Műemlékek száma (db) Helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma (db) Védett természeti terület nagysága (ha) /Nemzeti Park/ Helyi védelemben részesült természeti értékek száma (db)

39 b) Környezeti elemek Zajvédelem A városrészen belül lakó és gazdasági terület található. Északi városrész Paneles beépítésű lakótelep. A területen belül tömbfűtőmű található, melynek közvetlen környezetében észlelhető zajkibocsátás. Makkosháza Paneles beépítésű lakótelep. A területen belül tömbfűtőmű található, melynek közvetlen környezetében észlelhető zajkibocsátás. Újrókus Paneles beépítésű lakóterület és gazdasági terület. A területen belül tömbfűtőmű található, melynek közvetlen környezetében észlelhető zajkibocsátás. A terület északnyugati szélén kereskedelmi létesítmények vannak. A PLAZA előtti parkolóban alkalmi szórakoztató rendezvények idején a megengedettnél hangosabb zajkibocsátás valószínű. A területen áthalad a Rókusi körút, a szélein halad el a Csongrádi sgt. és a Kossuth L sgt. A területen belül bevásárló központok és áruházak vannak: TESCO, PLAZA, OBI. És kisebb áruházak. Rókus Alapvetően kertvárosias beépítésű lakóterület Öreg Rókus néven ismert városrész. A területen belül jelentősebb zajjal járó gazdasági tevékenység a DÉMÁSZ erőmű, melynek zajcsökkentését megoldották. A valamikori kenyérgyár jelenleg egyéb gazdasági tevékenységet szolgál ki. A terület szélein jelentős a közlekedési zajterhelés: Kossuth L sgt., Berlini krt., kevésbé jelentős a Damjanich u. Brüsszeli krt., Berlini krt. - Jakab L. u. Makkoserdő sor Rózsa u. Temető u. Gyevi u. József A sgt. által határolt terület. A terület kertvárosias beépítésű lakóterület. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési eredetű zajterhelés a Brüsszeli és Berlini körút mentén igen jelentős a 43-as főút városi szakasza mentén, ahol a zajterhelés a rossz állapotú útburkolat miatt fokozottan jelentkezik. Jelentős zajterhelés van a Csongrádi sgt. és a József A sgt. mentén. Fodortelep - Gedó Makkosházi krt. Murányi u. Árvédelmi töltés Lomnici u. Agyagos u. által határolt terület. A terület kertvárosias beépítésű lakóterület. A területen belül üzemi zajforrás a nyomda telephelye lehet. Jelenleg nincs ismeretünk zajpanaszról. Közlekedési zajterhelés a Makkosházi krt. mentén van. 39

40 c) Lakásállomány Város összesen Lakásállomány összesen (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 3,3 8,0 Összkomfortos lakások aránya (%) 88,4 61,9 Komfortos lakások aránya (%) 8,3 30,1 Félkomfortos lakások aránya (%) 1,4 2,7 Komfort nélküli lakások aránya (%) /szükséglakások is/ 1,9 5,3 Egyszobás lakások aránya (%) 8,1 10, előtt épült lakások aránya (%) 8,0 18,6 Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%) Paneles technológiával épült lakások db % Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % 2000 óta felújított hőszigetelt paneles lakások db, % 0,1 1, ,8 30 0, , , Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%) 4,8 6,8 d) Infrastruktúra Város összesen Gázellátásban részesülő lakások aránya (%) 98,3 97,2 Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km) Nincs adat 464 Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%) Burkolat nélküli utak aránya (%) 0 24 Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) 99,8 97,4 99,2 80,4 Földgázhálózatra kötött lakások aránya (%) 97,8 98,2 Rendszeres szemétszállításba bevont lakások száma és aránya Nincs adat 98,1 40

41 A városrész funkcióellátottsága a) Gazdasági funkciók db Város egésze db db/ fő db db/ fő Piac 2 0, ,71 Kiskereskedelmi üzlet Bank, pénzügy, biztosító Szolgáltató központ , ,18 4 1, , ,36 Bevásárló központ 14 3, ,92 Ipari park 6 1, ,45 Logisztikai központ Innovációs központ , ,24 Irodaház ,77 Panzió 3 0, ,31 Szálloda ,47 Vendéglátó egység, étterem 5 1, ,40 b) Közlekedési, távközlési funkciók Összesen db/ fő db db/ fő db db/ fő Vasútállomás 1 0,28 5 0,29 Postahivatal 2 0, ,19 Közösségi közlekedés járatai 7 1, ,06 Benzinkút 3 0, ,95 41

42 c) Közösségi funkciók db db db/ fő db Város egésze db/ fő Könyvtár 3 0, ,07 Művelődési ház ,83 Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 1 0, ,01 Sportlétesítmény 2 0, ,26 d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda Város egésze db db/ fő db db/ fő 1 0, ,01 Igazságügy, rendészet ,59 Tűzoltóság, katasztrófavédelem ,06 e) Humán szolgáltatási funkciók db Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Város egésze db db/ fő db db/ fő 17 4, ,58 Gyógyszertár 4 1, ,84 Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény 8 2, ,72 Óvoda 9 2, ,09 Általános iskola 5 1, ,20 Középiskola, szakiskola 6 1, ,55 Egyetem, kutatás, K+F ,37 42

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált városfejlesztési

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)

TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) 2016. JANUÁR 31. TISZALÖK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Tiszalök Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

A Berettyóújfalu Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma

A Berettyóújfalu Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma A Berettyóújfalu ok Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi tervdokumentuma Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B I. Helyzetelemzés Gazdasági

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Polgármestere. 2009. évi zárszámadási rendelet. az előterjesztés melléklete (6db táblázat) 1 db határozati javaslat, rendelet-tervezet

Polgármestere. 2009. évi zárszámadási rendelet. az előterjesztés melléklete (6db táblázat) 1 db határozati javaslat, rendelet-tervezet Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Iktatószám: 35129/2010. Tárgy: 2009. évi zárszámadási rendelet Melléklet: az előterjesztés melléklete (6db táblázat) 1 db határozati javaslat, rendelet-tervezet

Részletesebben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma

Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulás kistérségi tervdokumentuma Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B I. Helyzetelemzés 1 I.1. Gazdasági helyzet

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)

Részletesebben

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I.

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I. MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Mátészalkai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Mátészalkai Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG CSENGERI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Csengeri TKT Tanácsa 2008. november 25.-i ülésén megtárgyalta a Csengeri Kistérség által az LHH program keretében összeállított Tervdokumentumot,

Részletesebben

BF jelű Főtér és környezete Akcióterület

BF jelű Főtér és környezete Akcióterület ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST FŐVÁROS XXI. KER. CSEPEL VÁROSKÖZPONT BF jelű Főtér és környezete Akcióterület Megbízó: CSEVAK Csepeli Vagyonkezelő Zrt. Készítette: MaHill Mérnökiroda Kft. Budapest,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére

Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Kecskemét intézkedési tervek Műszaki dokumentációja Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2008. július 14. (hétfı) napjára de. 8 30 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Parád Nagyközségi Önkormányzat 3240 Parád, Kossuth Lajos út 91. Tel.: 36/544-072, Fax: 36/364-525 Email: parad@t-online.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. 2 Bevezetı Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja A Veszprémi Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 2005. április hó Pro-Vital 2000 Fejlesztési Tanácsadó és Beruházásszervező Kft. Tartalomjegyzék I. A KISTÉRSÉG HELYZETE, SAJÁTOSSÁGAI...4

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK SZENTGOTTHÁRD VÁROS 4 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2015 2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK../2016.(..) önkormányzati határozat Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentgotthárd Város

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS AGGLOMERÁCIÓJA TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA II.

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS AGGLOMERÁCIÓJA TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS

Részletesebben

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA PESTERZSÉBET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Pesterzsébet, 2008. május Tartalomjegyzék Bevezető 5 1. Pesterzsébet szerepének meghatározása a településhálózatban 6 1.1. Pesterzsébet országos, regionális

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

2. E rendelet alkalmazásában:

2. E rendelet alkalmazásában: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 28/2014. (XII.22.) önkormányzati rendelete a fizetı parkolási rendszerrıl szóló 25/2010. (VI. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról Szeged Megyei

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz

PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2016. május KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Megrendelő: Tiszaföldvár város Önkormányzata

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÉRD MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 53/2016. (III.24.) számú határozatához É R D MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve

Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve Jászfényszaru Integrált Városfejlesztési Terve 2007 Tartalomjegyzék I. A város szerepének meghatározása a településhálózatban... 3 II. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés... 4 1. A gazdaság

Részletesebben

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG. várossá nyilvánításának kezdeményezése SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG várossá nyilvánításának kezdeményezése Sülysáp, 2008 TARTALOMJEGYZÉK 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Végleges Akcióterületi Terv

Végleges Akcióterületi Terv 2. sz. melléklet Végleges Akcióterületi Terv Biopolisz Park Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja SZEGED, 2010. október Módosítások a Szeged 2010. szeptember változathoz I. 3.3 Az akcióterület

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT

ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program ÚJLENGYEL ÖNKORMÁNYZAT 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...

Részletesebben

316/1. Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja

316/1. Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja 316/1 Szeged, Odessza városrész szociális célú városrehabilitációja 316/2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása... 10 2.1

Részletesebben

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA 8.4 KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT 8.4.1 Közlekedési vizsgálat a) A város helyzete és kapcsolatai a térségben Szolnok megközelítőleg az ország keleti felének súlypontjában helyezkedik el.

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

KISLÁNG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 17/2005.(XII.5.) (egységes szerkezetben)

KISLÁNG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 17/2005.(XII.5.) (egységes szerkezetben) KISLÁNG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 17/2005.(XII.5.) RENDELETE KISLÁNG KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetben) Kisláng Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 314/2012. (IX. 8.) Korm. rendelet 31. (1) bekedzése szerinti véleményezési szakaszra 2015. október 30. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007 2014 M U N K A T E R V E Z á r a d é k: Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2007-2014. évi Gazdasági Programját a

Részletesebben

STRATÉGIAI FEJEZET KONDÓ

STRATÉGIAI FEJEZET KONDÓ STRATÉGIAI FEJEZET KONDÓ 1 A település középtávú tematikus célkitűzései Átfogó cél: népességét megtartó, jelentős turisztikai és közösségi funkcióval rendelkező település Kondó kb. 600 fős népességgel

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata Dévaványa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi és Fenntarthatósági Terv Készítette: Educatio Bene Kft. 21. március 11. I. BEVEZETŐ...4 II. III. 1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG...4 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS...4

Részletesebben

Ingatlanvagyon-értékelı és Közvetítı Szakképzés SZAKMAI DOLGOZAT

Ingatlanvagyon-értékelı és Közvetítı Szakképzés SZAKMAI DOLGOZAT Ingatlanvagyon-értékelı és Közvetítı Szakképzés SZAKMAI DOLGOZAT.... I N G A T L A N V A G Y O N É R T É K E L É S fénykép 1..Budapest,. hrsz:. Készítette:..... Tel.:.. Az értékelés kelte: 2007...! 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út forgalmával kapcsolatban

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út forgalmával kapcsolatban JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Szám: 100560-2-15/2015. Ea: dr. Balthazár Éva dr. Heged s Márta Balatonyi Zsolt Berényi Anita Tárgy: Szeged 2011 Sportszolgáltató és

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 96.494-1-8/2013. Ea: dr. Balthazár Éva dr. Heged s Márta Balatonyi Zsolt Berényi Anita dr. Jenei Mária Tárgy: Szeged 2011

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben