Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Átírás

1 Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék középtájon belül a DÉL-BARANYAI-DOMBSÁG kistáj területén található. A települést magába foglaló térség főbb természetföldrajzi jellemzői a következőkben foglalhatók össze: A Baranyai-dombság K-i területén elhelyezkedő térség ÉNy-DK-i irányú törések által befolyásolt völgyekkel tagolt dombsági terület A domborzata a szerkezeti vonalak mentén, pleisztocén völgybevágódások hatására, pannóniai üledékeken kialakult hordalékkúpos hegylábi felszínből formálódott a mai dombsági térszínné. Az aljzatot az Ó-paleozoikum idő karbon időszakában keletkezett Tiszai mikrolemez alkotja, melynek egyetlen hazai felszínre bukkanása a Geresdi-dombság, vagy Mórágyi-rög. Gránitkőzetei migmatitosodással képződtek, ezek változatai a rög délnyugat-északkeleti irányba húzódó, mintegy 20 km széles pásztájának tengelyében fordul elő. Szegélyén gyengén metamorf kőzeteket találunk, melyek a gránit-tömbhöz közeledve közepesen metamorf képződménybe mennek át. A gránitból álló tönkfelszínt löszlepel borítja, melyet tektonikus völgyek szabdalnak. A migmatit test a kréta időszakban, majd később a miocén korban erősen lepusztult. Ott, ahol a lösztakaró is az erózió áldozata lett, felszínre került a gránittest. A közigazgatási terület D-i részén a felső pleisztocénban keletkezett lösz, illetve a vízfolyások mentén a holocénban kialakult öntéshomok a jellemző. A kelet-baranyai település szelíd dombok között húzódik meg. Már a bronzkorban lakott volt, erről előbb a mészbetétes kultúra-, később a kelták szórványleletei tanúskodnak. Első említése közötti időszakban történt Emon néven, csupán az 1700-as évek első harmadában jelenik meg a Vemen forma. A magyarlakta településre a török elől menekülő szerbek, majd a XVIII. sz. -tól németek telepedtek meg. Magyarok csak a múlt század folyamán érkeztek újból a településre. A Jugoszláviába kitelepült és a Németországba kitelepített németek helyére felvidéki és székely lakosságot telepítettek. Római katolikus temploma műemlékileg védett, orgonáját a pécsi Angster gyár készítette. A település lakosságának jelentős hányada német, így a hagyományok ápolásából is főleg ők veszik ki a részüket. A nagy múlttal bíró helyi csoportok között nehéz olyat találni, amely országos megmérettetésen ne szerepelt volna már az élen. Példamutató a helybéliek összetartása, az ápolt zöldterületek, felújított utak és járdák. A településen negyvenöt vállalkozás működik, az iparűzési adóból jelentős a családi gazdaságok részvétele. A legnagyobb foglalkoztató Véménden a Bóly Rt.

2 1.) A település jellemző statisztikai adatai A település igazgatási területének megoszlása: Belterület ha/m 2 6 % Külterület ha/m 2 87 % Zártkert ha/m 2 7 % Összesen: ha/m % A népességszám változására vonatkozó adatok: A népesség számának alakulása Évszám Évszám Jelenlevő összes népesség Állandó népessé g Lakónépessé g Terület ha Népsűrűség 1 km 2 -re ,5 Népesség csökkenés között : 512 fő ( 23,1 %) A háztartások és a családok adatai Háztartások száma % 100 háztartásra jutó Személy Foglalkoztatott Családok száma Családtag 100 családra jutó összes 15 évesnél fiatalabb gyermek Lakó- és lakott épületek adatai: összesen Lakó- és lakott üdülőépület Szobaszám szerinti megoszlás x 100 lakásra jutó szoba 100 szobára jutó lakó 100 lakás közül fürdőszo bás Lakóháza k száma % 4,0 17,4 35,2 43,4-2 -

3 Összesen 1919 előtt Lakó- és lakott épületek építési év szerinti megoszlása Építési év % 33,2 30,4 3,2 9,2 11,5 8,8 3, ) A településszerkezet jellemzői: A település a Mohács- Pécsvárad közötti 5606 sz. összekötő főút mentén fekszik. A főút mintegy 2,0 km. hosszan szeli át a belterületet. A község Pécsváradtól ( 6.számú főúttól) mintegy 20,0 km-re, Mohácstól pedig mintegy 15,0 km re van. A község igazgatási területe 3182 ha. Az igazgatási terület közepén elhelyezkedő belterület 203 ha nagyságú. Az igazgatási terület északi részét erdő borítja, amely a tervezett Szekszárd- Geresdi Tájvédelmi Körzetbe tartozik, védetté nyilvánítása folyamatban van. A zártkerti területek (az igazgatási terület kb.7 % a ) a település nyugati részén helyezkednek el. A települést érinti a Pécs-Bátaszéki vasútvonal, amely azonban évek óta üzemen kívül van. A település központja a Kossuth L.- Zrínyi M.- Petőfi S. utcák csomópontja környékén alakult ki. Területét kisvárosias építési övezetbe soroltuk. A lakóterület jelentős része falusias jellegű. Kertvárosias lakóterület a településközponttól nyugatra, a főutca és a felhagyott vasútvonal közötti területen, az utóbbi két évtizedben alakult ki. A lakóterület bővítését ezen a területen tervezzük. A főutcától keletre a Palotabozsoki patak vonaláig terjedő lakóterületi egységek erózió által veszélyeztettek, ezért ezen a területen lakóterületi fejlesztést nem tervezünk. Mezőgazdasági üzemi létesítmények a Bóly Rt. szarvasmarha telepe, a lakóterület közvetlen közelében, valamint az igazgatási terület nyugati szélén levő Trefort- pusztai sertés- és baromfitelep. 3.) Fejlesztési feladatok, célkitűzések - A jelenlegi népesség megtartása - Új munkahelyek létesítésének elősegítése, - A meglevő természeti és művi értékek, a védelemre javasolt épületek, a településszerkezet és falukép megőrzése - A tárgyi és természeti környezet védelme, a zöldterületi rendszer továbbfejlesztése - Az üdülés-idegenforgalom, a falusi turizmus fejlesztése - A közműellátás színvonalának növelése, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. Fenti célkitűzések megvalósítását elősegíthetik az országos úthálózat - fejlesztés települést érintő elhatározásai. Ennek leglényegesebb eleme az M6 jelű autópálya megépítése, a településtől délre. Az autópálya megépítésével egy időben megépül az 5606 sz. összekötő út belterületet elkerülő szakasza is. Az autópálya csomópontjának közelsége vállalkozói tőkét vonzhat a térségbe. Ezt figyelembe véve jelentős nagyságú gazdasági célú területet jelöltünk ki a település déli részén, amely szükség esetén tovább bővíthető. A lakóterület fejlesztésére a meglevő kertvárosias lakóterület déli irányú fejlesztését javasoljuk

4 4.) Az Országos és a megyei településrendezési terv települést érintő elhatározásai 4.1. Országos ökológiai hálózat övezete Az OTrT kijelölése alapján az övezetbe a település északi erdőterületei tartoznak Baranya megye településrendezési terve a területet az alábbi övezetekre bontja Védett természeti terület A település igazgatási területének északi részén levő erdőterület- a szomszédos települések területére is kiterjedően- a Szekszárd-Geresdi Tájvédelmi Körzet részeként került védelem alá. Az övezet területét a településszerkezeti terven és a külterület szabályozási tervén lehatároltuk/ feltüntettük. Az övezetre vonatkozó megyei előírásokat és irányelveket a HÉSZ előírásaiban érvényesítettük , Természeti terület A település dél-keleti részén levő Véméndi- patak egy része természeti terület övezetbe sorolt terület. A természeti terület olyan földterület, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek, azaz az élőhelyen, illetve a tájban végbemenő folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak. Az övezet területét a településszerkezeti terven és a külterület szabályozási tervén lehatároltuk/ feltüntettük. Az övezetre vonatkozó megyei előírásokat és irányelveket a HÉSZ előírásaiban érvényesítettük Védett természeti terület védőövezete A védőövezet a védett területet délről határolja. Rendeltetése, hogy megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amelyek a védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedvezőtlenül befolyásolnák Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A település erdőterületeit az OTrT kiváló termőhelyi adottságú övezetbe sorolta. Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki Tájképvédelmi terület A védett természeti terület és védőövezete, valamint a település nyugati részén a mezőgazdasági kert területek a tájképvédelmi terület övezetébe tartoznak. A lehatárolás célja a tájkarakter és a történetileg kialakult tájképi értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megőrzése, valamint a kilátás-rálátás szempontjából kedvező tájképi területek védelme. Az övezet területét a településszerkezeti terven és a külterület szabályozási tervén lehatároltuk/ feltüntettük. Az övezetre vonatkozó megyei előírásokat és irányelveket a HÉSZ előírásaiban érvényesítettük Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Az OTrT a település teljes igazgatási területét az övezetbe sorolta. A területre vonatkozó megyei irányelvek - Az övezetben csak környezetkímélő gazdasági tevékenység, korlátozott vegyszer- és műtrágya felhasználású mező- és erdőgazdálkodás folytatható. - Az övezetben levő településeken a lehető leghamarabb szennyvízcsatornát kell építeni. - A tisztított szennyvizeknek a vízgyűjtő területről való kivezetéséről gondoskodni kell

5 - A vízgyűjtő területre kívülről a regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna- hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével szennyvíz bevezetését meg kell akadályozni. Az övezetre vonatkozó megyei irányelveket a HÉSZ előírásaiban érvényesítettük 4.5. Térségi hulladék-lerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület A kijelölt terület nagyrészt a szomszédos Palotabozsok igazgatási területére esik, a település igazgatási területének kis részét, a peremterületeket érinti, amely jelentős mértékben a tervezett autópálya védőterületén van. Fentiek miatt a terület térségi hulladéklerakó elhelyezésére nem javasolható Csúszásveszélyes terület A belterület keleti részén a Palotabozsoki vízfolyáshoz kötődően található felszínmozgással potenciálisan veszélyeztetett lejtős térszín. Ezeken a területeken jellemzően talaj-, sár- és iszapfolyás fordulhat elő. A területen történő építési tevékenységet korlátoztuk ( be nem építhető telekrészek kijelölése), illetve feltételhez kötöttük ( az engedélyezés feltétele a mérnökgeológiai és talajmechanikai szakvélemény elkészítése) Vízeróziónak kitett terület Az övezetbe a víz által előidézett talajpusztulás területei tartoznak, ahol a csapadék és lejtőviszonyok, a talajadottságok és a növényborítottság kölcsönhatása következtében tényleges vagy potenciális erózióveszély áll fenn. Az erózióveszélyes területek nagyrészt azonosak a csúszásveszélyes területekkel. A külterületen a mezőgazdasági utak mentén védőfásítást írtunk elő Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület A település a IV. polgári védelmi övezetbe sorolt. Egyéb előírás a települést nem érinti. 5.) Területfelhasználás 5.1. Beépítésre szánt területek a.)lakóterület A lakóterületeket falusias és kertvárosias területfelhasználási kategóriába soroltuk. A területegységek kialakultak. Lakóterületi fejlesztést a település dél-nyugati részén, a kertvárosias lakóterület bővítésével javaslunk. A tervezett úthálózat lehetővé teszi a lakóterület fokozatos, az igényekhez igazodó fejlesztését, bővítését. A kialakult fésűs beépítési mód és telekstruktúra védelemre méltó. A település keleti részén levő lakóterület továbbfejlesztését a kedvezőtlen domborzati viszonyok és erózió veszély miatt nem javasoljuk. A település központi részén a módosítás során a településközpont vegyes építési övezetet kisvárosias építési övezetre módosítottuk. A területen az intézményfejlesztésen kívül lehetővé tesszük, sűrűbb, kisvárosias jellegű beépítés kialakulását is. A területen levő zavaró hatású üzemi épületeket, illetve tevékenységet fokozatosan más területekre kell áthelyezni. Az iskolai sportterület bővítése szükséges. A bővítés nyugati irányba a tömbbelső területén tervezett közpark kialakításával együtt valósítható meg

6 c.) Gazdasági övezet A meglevő és megmaradó gazdasági területek közül a Bóly Rt. üzemi területe közvetlenül a lakóterület közelében van, ezért védősáv létesítésével és egyéb környezetvédelmi intézkedésekkel kell a lakóövezetet védeni. A Trefort puszta továbbra is mezőgazdasági üzemi terület marad, a megszűnő szennyvízkezelő telep helyén a terület bővíthető. Fejlesztési területet a település nyugati- az 5606 sz. úttól délre eső területen-, illetve a déli részén, a tervezett autópálya csomópont közelében jelöltünk ki. Ez utóbbi terület a szükséges mértékig tovább bővíthető. d.) Különleges területek - A temetők közül a szerb temető területe kegyeleti park, a Zrínyi utcai temető környezetében védősávot jelöltünk ki. - A sportterület jelenlegi helyén megfelelő, szükség esetén területe bővíthető. - A présházak pincék övezete idegenforgalmat is vonzó terület lehet Beépítésre nem szánt területek a.)mezőgazdasági terület A külterület és a zártkert területének megoszlása művelési ágak szerint ( ha/m 2 ): Művelési ág belterület külterület zártkert összesen % Szántó ,3 Szőlő ,6 Kert ,5 Gyümölcsös ,1 Erdő ,9 Gyep (rét, legelő) ,0 Nádas Halastó Kivett terület ,6 Összesen: ,0 Az erdő és a szántó területek az igazgatási terület több mint 85 %-át teszik ki. Feltűnően kevés a szőlő, kert, gyümölcsös művelési ág, az u.n. zártkerti terület 76 %-a is szántó terület. b.) Zöldterületek Kevés közpark van a település területén, ezért javasoljuk a közhasználatú zöldterületek növelését. Kisebb közpark létesítését javasoljuk a Szabadság téren, jelentősebb nagyságú közparkot az iskolától nyugatra levő tömbbelsőben terveztünk. c.) Erdőterületek A meglevő erdőterületek kismértékű növelésére ad javaslatot a terv. Az erdőterületek jelentős részére kiterjed a Szekszárd - Geresdi Tájvédelmi Körzet területe. A Natura 2000 keretében védendő területek kiterjedése lényegében azonos a természetvédelmi területtel. d.) Közlekedési területek A közlekedési hálózat lényeges fejlesztése várható az elkövetkező években. A tervezett M-6 autópálya nyomvonala a település déli határán halad, csomópontja a belterülettől délnyugatra tervezett

7 Az autópályával együtt épül meg az 5606 sz. összekötő út települést elkerülő szakasza is, amely a szomszédos Palotabozsok belterületét is elkerüli. Az elkerülő útról a település középvonalában terveztük a bekötő utat. A déli területen tervezett és Palotabozsokkal együtt megvalósítandó ipari park kiépítése esetén szükséges lesz a területet feltáró, az autópályával párhuzamos vonalvezetésű ipari út kiépítése is. A belső úthálózat bővítésére a belterületi tartalék lakó- és gazdasági területek felhasználása esetén lesz szükség. A tartalék területek feltárását szolgálja a belterület nyugati határán vezetett gyűjtőút. Távlatban a ma is üzemen kívül levő vasútvonal felszámolása várható, ezért területét a tervezett utak nyomvonalának kialakítására, kerékpárút építésére, illetve erdő telepítését javasoljuk Amennyiben az egyes útszakaszok megépítésére a vasútvonal végleges megszűntetése előtt lenne szükség, az útszakaszt a vasútvonallal párhuzamos területsávban lehet megépíteni. e.)vízgazdálkodási területek Vízgazdálkolkodási területbe a Véméndi patak, a Palotabozsoki vízfolyás, a Bozsoki patak a tavak és a Vízmű létesítményeinek területei tartoznak. f.) Természetközeli területek A rét, legelő művelési ágba tartozó területeket korlátozott használatú természetközeli övezetbe soroltuk. 6.) Infrastruktúra hálózatok 6.1. Közlekedésfejlesztési javaslat A várható forgalom előrebecslése A gyorsforgalmi úthálózat megvalósításáig a tervezési területen más I. és II. rendű úthálózat fejlesztés sem várható. Emiatt a térségben lényeges forgalom átrendeződésre nem kell számítani. Az úthálózaton a forgalomnagyság növekedése a motorizáció terjedésével arányosan várható, a forgalom fejlődési szorzók alkalmazásával becsült forgalomnagyságokat a táblázat tartalmazza. Út ÁNF ( E/nap) Nehéz tgj. forgalom (j/nap) sz. út ( sz. között) sz. út ( sz. között) Az utak forgalmi kapacitásához távlatban is a 2x1 forgalmi sáv elegendő. A gyorsforgalmi út megvalósulása után az sz. útra Véménd és Palotabozsok közé tervezett csomópont miatt az sz. út forgalmának az előrebecsültnél nagyobb további növekedése várható. Regionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése Közúti közlekedés A település térségét az M-6 gyorsforgalmi út Szekszárd és Bóly közötti szakasza érinti. A gyorsforgalmi út engedélyezési terveinek készítése jelenleg folyik, a nyomvonal a térségben Véménd és Palotabozsok között halad át. A gyorsforgalmi út és az sz. összekötő út csomópontján keresztül a gyorsforgalmi út jól elérhető lesz, ezáltal a település regionális közúti közlekedési kapcsolatai jelentősen javulnak. A közúthálózati és területrendezési tervekben szereplő időben is később megvalósuló M-9 és M-65 gyorsforgalmi utaknak a település térségére csak kisebb hatása lesz

8 Várhatóan a gyorsforgalmi út csomópontja miatt az sz. út forgalmi terhelése megnő, emiatt elkerülő út építését javasoljuk. A tervezett nyomvonal Palotabozsok és Véménd településeket egyaránt délnyugatról kerüli meg, a települések között (a gyorsforgalmi úti csomópontnál) és a települések másik végénél csatlakozik a jelenlegi nyomvonalhoz. Az elkerülő utat a gyorsforgalmi út terveivel párhuzamosan az UNITEF Rt. elkészítette. A mellékúthálózat elemei közül a térségbe tervezett fejlesztés, az Erdősmecske Ófalu - Cikó és a Hímesháza Görcsönydoboka összeköttetés megvalósítása Véménd számára csak kis jelentőséggel bír. A Véménd és Palotabozsoktól Bátaszékig tervezett út a legközelebbi város felé (igaz a szomszédos Tolna megye városa felé) teremt kapcsolatot. Vasúti közlekedés A település rendelkezik vasúti megállóhellyel, de a vonalszakaszon szünetel a menetrendszerű vasúti közlekedés. A vasútvonal távlatban nem marad MÁV üzemeltetésben. A Pécsvárad Bátaszék vonalszakasz vonalvezetése, alépítménye felújítás esetén sem tudja biztosítani az OVSZ paramétereinek megfelelő mellékvonal kialakítását. A Baranya Megyei Területrendezési terv szerint a vasútvonal megszűntnek tekinthető, helyére a terv regionális kerékpárút építését javasolja. A település belső úthálózata A meglévő úthálózat lényeges megváltoztatását nem tervezzük. Az elkerülő út és a település közötti kapcsolat és a településtől nyugatra beépítésre tervezett területek feltárása érdekében új utat javasolunk. Az út kategóriája külterületen külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.), belterületen mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.). Az új kiszolgáló utakat a terület felhasználási tervvel összhangban tervezzük. A tervezett utak javasolt keresztmetszeti kialakítását a mintakeresztszelvények tervlapon ábrázoltuk. Tömegközlekedés autóbusz közlekedés A település autóbusz közlekedéssel való ellátottsága megfelelő. vasúti közlekedés A település életében a megszűntnek tekinthető vasútvonalnak a személyszállításban nincs szerepe, de a vonatpótló autóbuszok megszűnése esetén a járatokat VOLÁN autóbuszjáratokkal pótolni kell. kerékpár közlekedés A Baranya Megyei területrendezési tervben szerepel egy kistérségi kapcsolatokat biztosító, a térségen áthaladó kerékpárút, Pécsvárad Palotabozsok Báta Dunaparti kerékpárút nyomvonalon. A nyomvonal az sz. utat követi, egyes szakaszai rákerülnek a vasútvonal nyomvonalára. A térség mellett tőle keletre halad egy nagytérségi kerékpárút a Dunaparton. Közlekedési területek kategóriái Út Kategória Közlekedési terület szélessége jelenleg távlatban KÖu-1 tervezett összekötő sz. út új nyomvonala külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.) 30 m - 8 -

9 Út Kategória Közlekedési terület szélessége út jelenleg távlatban KÖu sz. út új nyomvonala és külterületi mellékút, 16 m a település közötti út bekötőút (K.VI.C.) Mohács Som-berek - Pécsvárad ö. út (5606. sz. út) jelenlegi nyom-vonala külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.) külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.) meglévő (14-22 m) KÖu-3 Zártkerti és mezőgazdasági külterületi egyéb út 16 m utak (K.VIII.B.-D.) külterületi egyéb út (K.VIII.B.-D.) külterületi egyéb út meglévő (K.VIII.B.-D.) (4-12 m) szélesítésben min 10 m KÖu-4 Kossuth L. utca, Szabadság belterületi mellékút, belterületi mellékút, gyűjtőút meglévő tér, gyűjtőút (B.V.c.C.) (12-50 m) Zrínyi M. utca (B.V.c.C.) belterületi mellékút, gyűjtőút Új bekötőút belterületi szakasza (B.V.c.C.) 16 m KÖu-5 belterületi kiszolgáló út m (B.VI.d.B.-D.) belterületi kiszolgáló út belterületi kiszolgáló út (B.VI.d.B.-D.) meglévő (B.VI.d.B.-D.) (8-28 m) KÖu-6 (K.IX) (B.IX.) 6,0 m Kerékpárut ak KÖu-7 Gyaloguta (B.X.) 4,0 m k KÖk Vasúti terület 6.2. Közműellátás Vízellátás A Szebényi vízmű kútjainak vizét, egy NÁ 80 mm-es vezetéken keresztül, a Fekedi vízműbe emelik át, ahol a fekedi kút vizével keverik. A kevert víz tárolására, a fekedi vízmű területén - 9 -

10 lévő 100 m 3 -es medence szolgál. Innen emelik a Trefort pusztai 2 x 100 m 3 -es medencébe a vizet. A település ellátása két magassági zónára oszlik, a község magasabban fekvő részein a hálózati nyomást a Trefort pusztai tároló határozza meg, melynek túlfolyó szintje 269,375 mbf., az alacsonyabban fekvő területek ellátását egy 50 m 3 -es tároló biztosítja, melynek túlfolyó szintje 226,28 mbf., átfolyásos rendszerű, a Trefort pusztai tárolóból kapja a vizet. A Trefort pusztai tároló a Szebényi vízmű felől is tölthető. A községi hálózat NÁ 80 és 100 mm átmérőjű (egy rövid vezetékszakasz NÁ 50 mm), acél, azbesztcement és KM-PVC anyagú, hossza 9 km. A két zóna határát a mellékelt helyszínrajzon jelöltük. Szennyvízelhelyezés A szennyvízelhelyezés megoldására elvi vízjogi engedélyterv készült 2003-ban, a tervet Dr. Stehlik József készítette. A tervezés az a szándék alapján indult el, mely szerint Véménd Szebény Feked község és a Véménd területén működő sajtüzem jelenlegi tulajdonosa (Wemender Kft.) közös beruházásban kívánja megoldani a települések és üzem szennyvízelhelyezését. Az elvi vízjogi engedélyterv két változatot vizsgált, a szippantással összegyűjtött szennyvizek előtisztítás után történő nyárfás talajbiológiai tisztítását, illetve a közüzemi csatorna kiépítését és a szennyvizek Palotabozsokra vezetését, ahol a meglévő csatornán keresztül a szabad kapacitással rendelkező, biológiai tisztítást biztosító szennyvíztelepre kerülnének. A változatok közül a Beruházók a nyárfás talajbiológiai tisztítás mellett döntöttek, melynek vízjogi létesítései tervét jelenleg az ENVIROTECH készíti. Az elvi vízjogi engedélyterv szerint, a község éves vízfogyasztása m 3 /év, melyből 8400 m 3 /év mennyiség kerül szippantásra és a települési folyékony hulladék lerakóban elhelyezésre (Trefort puszta) Ez a szennyvizek kb 17 %-nak a szakszerű elhelyezését jelenti, azaz a szennyvizek elhelyezésére az a következtetés vonható le, hogy jelentős része jelenleg szakszerűtlenül történik. A tervezett nyárfás szennyvízelhelyezés az ingatlanok részére, a zárt tárolóban történő szennyvízelhelyezés megteremtését feltételezi, ahonnan az Önkormányzat szervezésében, szippantással kerülnek a szennyvizek a nyárfás tisztító telepre. Az egyedi szennyvízelhelyezés a jövőben csak tisztítással történhet. (Pl. oldómedence + szikkasztás.) Felszíni vízelvezetés, vízrendezés Véménd részben a Véménd Bári - vízfolyás Palotabozsoki - mellékágának, részben a Horpács-patak vízgyűjtőjének területén helyezkedik el. Mindkét vízfolyás a Kelet-Baranyai Vizitársulat kezelésben van. (Mohács, Kossuth L. u.43.) A Palotabozsoki- mellékág, hossza 13 km, kiépítési vízhozama Q 10%. A Horpács-patak hossza 9,87 km, vízjogi engedélyes tervvel nem rendelkezik. A település domborzati viszonyára jellemző, hogy a község nyugati oldalán enyhén lankás domboldalak találhatók, míg a község északkeleti fele, a vízfolyás mindkét oldalán igen meredek, vízmosásokkal szabdalt. Beépítési feltételek: A domborzati viszonyokból adódóan a település nyugati részén a beépítés szokásos utcai árokhálózattal megoldható. A település keleti felén, a vízfolyás völgyében a beépítés csak igen költséges módon a terület feltöltése mellett javasolt, szabadon hagyva a vízfolyás melletti 6 m-es parti sávot. A Munkácsy Mihály utcától északra eső terület csapadékvizeinek elvezetése horhosban kialakított burkolt, energiatörőkkel ellátott árkon keresztül történik az Arany János utcáig, azonban innen a továbbvezetése nem megoldott. A befogadó Palotabozsoki mellékág

11 elhanyagolt, feliszapolódott és erősen benőtt, az engedélyezett állapothoz képest korlátozott vízszállító-képességű. Általánosságban megállapítható, hogy a település keleti részén a beépítés csak igen költséges módon, a vízmosások megkötésével, támfalakkal, burkolt övárkokkal, hordalékfogókkal valósítható meg. A községben az útárok hálózat csak részben kiépített, néhol burkolattal ellátott. Egységes útárok hálózat kiépítése javasolt. A rendezési terv készítése során figyelembeveendő rendelkezések A terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység, melyet a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendeletben foglaltak betartásával. A településrendezési terv készítése során figyelembe kell venni a 46/1999.(III.18.) Korm. rendelet a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló rendelkezéseket. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál pedig a 120/1999.(VIII.6.) Korm. rendeletet kell figyelembe venni. Gázellátás A település délnyugati határát érinti a Palotabozsok felől érkező, Trefort pusztára menő ø110 KPE P10 nagyközép-nyomású vezeték, amely Feked gázellátását is biztosítja. A települést ellátó gázvezeték ebből ágazik el a gázfogadó állomásra és innen csatlakozik a belterületi gázellátó hálózathoz. Elektromos energiaellátás. A község elektromos energiaellátása üzemszerűen a Mohácsi 120 kv-os transzformátor állomásból történik. Az állomásban beépített 2x25 MVA transzformátor teljesítményben számottevő a kapacitás tartalék. E transzformátor állomás 20 kv-os gyűjtősínjéről indulnak a térséget ellátó 20 kv-os szabadvezetékek. Üzemzavar és tervezett üzemszünet esetén tartalék táppontot a Komlói 120 kv-os transzformátor állomás jelent. A 20 kv-os elosztóvezeték, mely Véménd községet is ellátja, a Mohácsi 120 kv-os állomásból induló Somberek megnevezésű, nagy üzembiztonságú szabadvezeték. E vezeték a térség további 20 kv-os vezetékeivel a 90-es évektől folyamatosan átépítésre került. Az új tartószerkezetek és növelt keresztmetszetű vezetékek számottevően javították az üzembiztonságot a térségben. A folyamatosan végzett fejlesztések keretében távműködtetett oszlopkapcsolók beépítése, rövid szakaszokon összekötő vezetékek létesítése, valamint 20 kv-os szigetelő cserék további üzemirányítási és üzembiztonsági előnyöket jelentenek. Tekintettel arra, hogy a 20 kv-os vezeték a községet ellátó transzformátor állomásokat táplálja, részben belterületen halad. Biztonsági övezete és a fokozott biztonsággal szerelés megfelel a szabványok előírásainak. A közép / kisfeszültségű transzformátor állomások vasoszlopos /VOTR/ és vasbetonoszlopos /OTR/ állomások, állaguk jó. A közelmúltban Véménd főterén egy földre telepített, korszerű JUNIOR típusú, 630 kva teljesítményű állomás került üzembe. Jövőbeni

12 esetleges többlet energiaigény 1-1 db. transzformátor állomás besűrítéssel, vagy nagyobb teljesítményű transzformátorral kielégíthető. A kisfeszültségű elosztóhálózat szabadvezeték, 20 % részarányban szigetelt szabadvezeték. A szabadvezetékes hálózat típus az időjárási behatásokra kevésbé ellenálló. Több év óta a kisfeszültségű hálózatokon végzett beavatkozások, fejlesztések eredménye a szigetelt szabadvezetékes /légkábeles/ hálózat építése. E műszaki megoldás nagyságrenddel javítja az áramszolgáltatás üzembiztonságát. Az átépítések során a fa oszlop tartószerkezeteket a nagyobb teherbírású vasbeton oszlopokra cserélik, mely típus részaránya a községben már több mint 90 %. A közvilágítási hálózat a kisfeszültségű hálózat része, a lámpatestek a hálózat oszlopaira szereltek a közvilágítási áramvezetővel együtt. A közelmúltban végrehajtott közvilágítás korszerűsítési program során energiatakarékos armatúrák elhelyezésével csökkent az energiafogyasztás és javult a fényhasznosítás. Az üzembiztos közvilágítás növeli a lakók biztonságérzetét és javítja a közlekedés feltételeit. Hírközlés A vezetékes távbeszélő hálózatot a MATÁV Rt. üzemelteti. A hálózat a községben teljes körűen kiépített, esetleges új előfizetői igényekre szabad kapacitás rendelkezésre áll. A prognosztizált fejlesztéseknél és a meglévő előfizetői körnél egyaránt fokozódó igényként kell biztosítani az ISDN, nagy sebességű fax és kép, valamint adatátvitel lehetőségét. A MATÁV Rt. a vizsgálat időszakában is tájékoztatásokat tart a legújabb szolgáltatási lehetőségekről. Mindezek mellett az előfizetők számának jövőbeni változását nagyban befolyásolja a mobil távbeszélő üzletággal kialakuló piaci verseny. A mobil távbeszélő forgalmazás lehetősége a község teljes területén a Westel és a Pannon GSM szolgáltatók esetében megfelelőnek mondható. Ezen belül a község domborzati viszonya miatt nem egyenletes a térerő. Átjátszó torony jelen ideig a község közigazgatási területén 2 helyen épült. E szakterület fontosságát hangsúlyozza, hogy a telefónia mellett folyamatosan tovább bővülnek a mobil szolgáltatások és erősödik a piaci verseny a vezetékes hírközlés szolgáltatóival. A mikrohullámú országos rendszer a községet nem érinti, így optikai átláthatóság szempontjából korlátozás nincs érvényben. A kábeltelevíziós rendszer alapja a községben 90 %-ban kiépített hálózat, mely felfűzött rendszerű. Ennek tulajdonosa az Önkormányzat, üzemeltetője véméndi magán vállalkozás. A kiépített hálózaton 320 az előfizetők száma, akik egységesen 20 csatorna műsorából választhatnak. Ezen belül megoldott a számítógéppel szerkesztett közlemények sugárzása. Véménd, június 12. Váradi János polgármester dr. Réder Rudolf jegyző