Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1."

Átírás

1 Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület Aba, Béke tér 1. 1

2 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már mûködõ infrastrukturális, kulturális kapcsolatok alapján szervezõdött meg. Túl az egyes települések infrastrukturális fejlõdésén, kibontakozni és megszilárdulni látszik egy olyan alulról induló szervezõdés, amely korszerû, térségi szemléletben fogalmazza meg a távlati fejlõdés fenntarthatóságának elemeit. Olyan fejlõdés indult el itt, amely radikálisan megváltoztatta egy mikro-régió arculatát, egy valós, alulról szervezett folyamat alapján olyan kistérségi együttmûködési rendszert hozott létre, amely talán országos szinten is mintaszerûnek értékelhetõ. Ennek a térségi szervezõdésnek egyik leglátványosabb eredménye a Sárvízvölgye Tájvédelmi Körzet létrehozása és eddigi fejlõdése. A 26/1997 (VIII.1.) KTM rendelettel létrehozott Tájvédelmi Körzet a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága felügyelete alatt áll, jellegébõl adódóan célterülete lehet egy komplex, nemzetközi mércével mérhetõ területhasználati rekonstrukciónak. A Körzet értékfeltárása, fejlesztési programjának kialakítása még csak a kezdeti szakaszában tart, gyakorlatilag a magterület alap-felmérései vannak folyamatban, a tágabb összefüggések nincsenek feltárva. Erre eddig sajnálatosan kevés pénz állt és áll- rendelkezésre, a társadalmi és gazdasági szereplõk valójában csak most kezdenek gondolkodni a problémákon. A beindult regionális folyamatok megnyitják a lehetõségét a komplex fejlesztési folyamat beindításának, amennyiben kidolgozásra kerülhetnek a megfelelõ célprogramok. A PROGRAM ÁLTALÁNOS CÉLKITÛZÉSEI Hipotézis: elsõdleges célkitûzés a fenntartható tájhasználat rendszerének a kialakítása az agro-ökológiai és agro-ökonómiai potenciálra alapozva. 2

3 A munka során azt kell kiderítenünk, megalapozott-e a fenti elképzelés. Alapfeltétel az ehhez szükséges komplex információs csomag és adatbázis felállítása, az összefüggések és megindult kezdeményezések csokorba szedése, egységes megjelenítése, valamint a lehetséges fejlesztések irányainak elvi felvázolása. A jelen munkának sem szakmai, sem idõ és pénzügyi keretei nem teszik lehetõvé egy átfogó, teljes körû, részletes ökológiai program kidolgozását. Vállalkozni tud azonban egy elsõ megközelítésû egységbe foglalására azoknak a dokumentumoknak, forrásanyagoknak, adatoknak, amelyek kiinduló pontját képezhetik a kistérség ökológiai szemléletre alapozott fejlesztési programjai kidolgozásának. Célja továbbá a tanulmánynak, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, miszerint a jelenlegi helyzet csak egy elsõ fokú megvalósulása annak a követelménynek, hogy a térségben kialakításra kerüljön egy olyan ökológiai folyosó, amely a meglévõ egyedi értékek megmentése mellett integrálódik a nagytérségi szinten már jegyzett természetvédelmi rendszerekhez. Ennek a célnak az elérése érdekében teszünk javaslatot a körzet határainak a korrekciójára, illetve kiterjesztésére, ennek a folyamatnak egy lehetséges ütemezésére, a kapcsolódó birtok-, tulajdon- és területrendezésére. Célként jelöljük meg a körzet idegenforgalmi turisztikai értékeinek jelzését, kiegészítve néhány akár rövid távon is megvalósítható javaslattal ezek jobb bemutatásának érdekében. FELHASZNÁLT ESZKÖZÖK A program készítése során felhasználtunk?? általános, alapkutatások irodalmat,?? a területre vonatkozó szakmai adatbázisokat, különös tekintettel talajtani és környezetvédelmi adatokra,?? térképeket, térinformatikai- és adatbázis-kezelõ szoftvereket 3

4 ?? és a kistérségre vonatkozó korábbi tanulmányok anyagait. A munka során került kidolgozásra a tanulmány részét képezõ térinformatikai alapú grafikus adatbázis. Itt említjük meg azt a paradoxont, hogy a program megrendelõje és gazdája, Sáregres látszólag nem kellõ súllyal szerepel az anyagban. Valójában Sáregres a Sárvíz völgye természeti kistáj tagja (a völgy déli végén fekszik), a Sárvíz Kistérség Önkormányzati Társulásnak azonban csupán ez évben lett tagja, ráadásul a Nyolcakat Sáregrestõl az ökofolyosóban egy fehér folt (Sárbogárd külterülete) választja el. A térinformatikai adatbázis felállításánál csupán szûk mintaterületre hagyatkozhattunk, amelynél elsõsorban az ökofolyosó központi területeivel dolgoztunk, így Sáregres nem lett volna igazán szignifikáns. A program következtetései, eredményei azonban egyaránt alkalmazhatóak az egész területre. A PROGRAMTÓ L VÁRT ÁLTALÁNOS EREDMÉNYEK A legfontosabb eredmény, hogy segíti a kistérség saját, belsõ megismerését. Elsõsorban e települések döntéshozóinak, intézményeinek, polgárainak tárja fel lakóhelyük értékeit. Az elkészült anyag a kistérség és a települések programjaihoz, fejlesztéseihez szolgál iránymutatóként, az adatbázis pedig célzott, részletes információnyerést tesz lehetõvé a felmerülõ kérdések megválaszolásához, problémák értékeléséhez. Emellett természeten az anyagot nem csupán a kistérségben olvassák, a külsõ érdeklõdõknek is megfelelõ szintû információt kell nyújtani a kistérség megismeréséhez. A KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA A Sárvíz Kistérség Fejér megye közepén a Mezõföld kilenc községe: Aba, Csõsz, Káloz, Kisláng, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sáregres, Soponya és Tác szövetségével jött létre. A spontán módon, a települések által önállóan szervezett, nem statisztikailag kialakított térség az Abán, a térség legnépesebb (4300 fõs) községében megindult nagy hatású, tudatos közösségszervezõ településpolitika 4

5 biztatásával létrejött kezdeményezésen alapult tõl a Sárvíz Kistérség településein mûködõ egyesületek ismerkedni kezdtek egymással, együtt szerveztek ünnepeket, találkozókat és eseményeket a sport, a kultúra, a helyi hagyományok területén, melyben már négy falu lakossága közösen részt vett tõl a négyek (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) önkormányzatai megkötötték a kistérség elsõ szerzõdéseit, melyekben elkötelezték magukat az ünnepek, a kultúra, az oktatás, az önkormányzati ügyintézés, az infrastrukturális beruházások, a közös érdekvédelem és más egyéb, a településeket érintõ területeken való szoros együttmûködésre. Az elsõ Sárvíz szerzõdés még csak a kulturális kapcsolatok bõvítésérõl szólt, a második Sárvíz szerzõdéssel a települések elõre felkészültek a kormányzatnak a kistérségi együttmûködéseket támogató politikájára. A kistérség 2001-ben kilencekre -re bõvült, Sáregres csatlakozásával. A szerzõdések nyomán sok minden megvalósult a közös tervekbõl. Csak néhányat kiemelve a sokaságból: kialakult a helyi iskolákat kiegészítõ, a helyi hagyományokat kutató és fenntartó mûvészeti alapiskolák szakmailag és gazdaságilag is egymást támogató kistérségi hálózata, mely a térségen kívül is egyre nagyobb népszerûségnek örvend. A civil szervezetek és alapítványok száma ugrásszerûen megnövekedett (településenként 8-20 aktív egyesület, csoporttal). A gazdasági eszközök megosztásával közös vízbázisok épültek, illetve szennyvíztisztító van tervben, valamint összekötõ utak létesültek Aba - Bodakajtor és Aba Soponya és Soponya-Kisláng között. A szerzõdésekben megkötött egyenrangú kapcsolatrendszer a térség minden falujának biztosítja a garanciát arra, hogy a közös döntésekben mindenki szava egyformán számítson; ne alakuljon ki az egyoldalú centrum periféria viszony. A közös terheket mindenki, de csak arányosan viselheti. Tehát a Sárvíz menti településeken nem egyedi akciókra irányult a kistérség szervezés, hanem a helyi demokráciának a helyi autonóm közösségekbõl kiinduló spontán önszervezõdésének támogatására. A KSH KISTÉRSÉGEK ÉS A SÁRVÍZ KISTÉRSÉG A KSH komplex mutatórendszere alapján a Sárvíz Kistérség Fejér megye fejlett 5

6 északi és a fejletlenebb déli térségei között, azok átfedésében helyezkedik el. A kistérség 9 településében a lakosságszám nem éri el a fõt. A kistérség területe alig 400 km2. Itt jegyezzük meg, hogy a természeti ökofolyosó kiterjedése jóval nagyobb, északon és délen folytatódik, sõt a Sárvíz területfejlesztési kistérség közepén jókora területek nem tartoznak a településszövetséghez. A valóság azonban nem veszi figyelembe az ilyen politikai-társadalmi határokat, az ökofolyosó-program eredményei, javaslatai érvényesek a szövetséghez nem csatlakozott településekre is. Ezért a munka során hacsak ki nem emeljük ennek ellenkezõjét a kistérség szón egyaránt értjük a természeti kistáj egészét. DEMOGRÁFIAI HELYZET ÉS FOLYAMATOK A kistérség demográfiai mutatói vegyesek. Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, a körzet településeinek népessége 1990 és 1997 között összességében néhány %-al emelkedett. Az közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlõdésével. Ez a folyamat azonban csak a kistérség északi, Székesfehérvárhoz aktívan kapcsolódó részére jellemzõ. Lassuló tendenciával, de észlelhetõ a városból a falvakba történõ kiköltözés. Ezt a folyamatot két tényezõ határozza meg:?? A megyeszékhelyen a foglalkoztatási struktúra egyensúlyzavarai miatt elhelyezkedni nem tudó emberek a vidéken próbálnak megélhetést keresni.?? A magas városi ingatlanárak és az életmód változtatás miatt sokan a vonzáskörzetben vásároltak vagy építettek családi házakat és innen ingáznak be a munkahelyükre. TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK Országos, nagytérségi összefüggések A kistérség természeti- táji érték színvonal alapján országosan jegyzett kulturális örökség célterület. Megyén belüli elhelyezkedés 6

7 A kistérség területi elhelyezkedése a megyén belül kiváló:?? közvetlenül kapcsolódik Székesfehérvárhoz, az elérési idõ 30 percen belüli?? közvetlenül kapcsolódik a Velencei tó- Vértes kiemelt térséghez, amelynek ökológiai, öko-turisztikai potencálja egyre növekvõ mértékben hasznosul?? országos fõút (63-as) halad át a térségen (annak peremén), ami biztosítja a jó elérhetõséget, ugyanakkor a forgalom zavaró hatása nem érvényesül a térség védett értékû területein.?? Az M7-esrõl közvetlenül elérhetõ és fogadó település (Tác) egyben a kistérség egyik kiemelkedõ kulturális értékének bemutató helye (Gorsium)?? A regionális területrendezési tervben a kistérség területén halad át az M8 autópálya. Ennek megvalósulása 2010 után reális. Ennek hatása jelentõs lehet az ökofolyosó létére, a nyomvonal kijelölése során különös figyelemmel kell kezelni a természeti értékek védelmét. A nagy gazdasági erõcentrum (Székesfehérvár) közelsége magas foglalkoztatási színvonalat biztosít a kistérség lakosai számára, így a mezõgazdasági foglalkoztatási kényszer elsõdlegesen nem áll fenn, ugyanakkor értékes területekkel rendelkezik mind intenzív mûvelés, mind pedig tájökológiai jellegû használat szempontjából. Ebbõl adódóan a tájhasználat optimalizálása elsõsorban belsõ, szakmai, szakmapolitikai kérdésként jelenik meg, az ökológiailag és ökonómiailag fenntartható fejlõdés célrendszere alapján. A tényleges tájvédelmi körzet túlnyomó része állami tulajdon, a körülötte levõ, jövõben puffer-területnek tekinthetõ földek évrõl évre bizonyítják, hogy az utóbbi évtizedekben erõltetett intenzív mûvelésére kevéssé alkalmasak. Emiatt a tulajdonosok maguk is keresik az újabb szemléletû hasznosítás módjait. A HELYI GAZDASÁG ÁLLAPOTA A körzet belsõ gazdaságát alapvetõen az agrárgazdasági termelés határozza meg. A térség kiváló termõhelyi adottságokkal rendelkezik. Kiemelkedõen magas arányú a gabona, ezen belül a búza és a kukorica vetésterülete. 7

8 A kistérség egészére nézve a földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, kivéve a Sárvíz völgyét, mely környezeti szempontból veszélyeztetett területeken az eddiginél fokozottabb mértékben kell megvalósítani környezetkímélõ földhasználatot és gazdálkodási rendszert. Lehetséges intézkedési irányok:?? jelentõs méretû a kihasználatlan gyep- és legelõterületek nagysága, adottak az extenzív állattartás feltételei. Az igen gyenge minõségû gyepterületek esetében mûvelési ág változás is indokolt (erdõsítés).?? elõny a kistérség megyei, központi fekvése, a nagyváros közelsége. Erre alapozva cél lehet a város-ellátó övezet jelleg erõsítése (zöldség, gyümölcs ellátás és feldolgozó kapacitásbõvítés kisüzemi szinten).?? hiányoznak a piacra jutás szervezett intézményei és infrastruktúrája.?? a jellemzõ vállalkozói méretû magángazdaság 50 ha-nál nagyobb. Jelentõs a még több lábon álló mezõgazdasági szervezetek száma, amelyek képesek a kistermelõk integrálására.?? a Sárvíz völgye tájvédelmi körzet jelentõs természeti értékkel rendelkezik, amelyek megõrzése érdekében az érintett települések együttmûködésére, környezetkímélõ mezõgazdasági technológiák, értékmegõrzõ tájgazdálkodás bevezetésére és elterjesztésére van szükség.?? jelentõs a vadgazdálkodás és feldolgozás súlya,?? a kistérségben nem igazán jelentõs az öntözésre berendezett terület nagysága, melynek legfõbb oka az egyéb célú (halgazdaságok) vízkivétel. Emiatt paradox módon a terület vízhiányos. Szükséges a Sárvíz- és Malom csatornák vízgazdálkodásának rendezése.?? alacsonyabb az erdõsültség, mint amit a természeti adottságok indokolnának. Elsõsorban véderdõk, mezõvédõ erdõsávok telepítése szükséges. A TÉRSÉG FOGLALKOZTATOTTSÁGI ÉS MUNKANÉLKÜLISÉGI VISZONYAI A székesfehérvári gazdasági fellendülés eredményeként a körzetben a foglalkoztatottsági helyzet ma lényegesen jobb az országosnál, de még a megye egészénél is. Mind a regisztrált, mind a tartós munkanélküliek száma folyamatosan csökken. Ugyanakkor nagyon magas a hosszú távon munkanélküliek aránya; a térségben a regisztrált munkanélküliek 50,8 %-a fél éven túl sem tud elhelyezkedni. A munkaerõpiac keresleti viszonyai miatt egyre növekszik a munkanélküliek átlagos életkora. Szintén megfigyelhetõ a kistérségben az észak-dél tengely, melynek mentén nõ a 8

9 munkanélküliség. Különösen magas arányokról beszélhetünk a mezõgazdaságból kiszorult, alacsony iskolázottságú népesség viszonylatában. 9

10 AZ ÖKOFOLYOSÓ T ÉRINTÕ KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS KÖZVETLEN HATÓ TÉNYEZÕK LEVEGÕMINÕSÉG A környezeti levegõ minõségérõl a településekre jellemzõ adat nincsen. Legközelebb Székesfehérváron és Dunaújvárosban üzemelnek országos hálózatba tartozó mérõállomások, az ott mért adatoknak a Kistérségre vonatkoztatva nincs jelentõségük. A terület mezõgazdasági jellegébõl adódóan a levegõ minõsége valószínûleg jó, környezetet illetve egészséget károsító mértékû szennyezés nem jellemzõ. Alkalmi és természetszerûleg lokális jellegû levegõminõségi problémákat és bûzhatást jelentenek az egyedi útszéli, kerti égetések. Lakossági panaszhoz nem vezetõ mértékû bûz jellemzõ az állattelepek, felhagyott és mûködõ hulladéktelepek környékén. LEVEGÕSZENNYEZÉS A Kistérség területén jelentõs levegõszennyezõ forrás nem található. A Középdunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség adatai szerint bejelentett helyhez kötött légszennyezõ pontforrás csak Kislángon a Chio Magyarország Kft telephelyén és Abán a MOL Rt. gázátadó állomásán található. Ezek bejelentett kibocsátásai az elmúlt 5 évben nem haladták meg a kibocsátási határértékeket és nem jelentettek jelentõs légszennyezést. Nem regisztrált pontforrások ezen kívül az egyéb gazdasági, önkormányzati és lakossági létesítmények fûtésébõl adódó kibocsátások. Diffúz forrásoknak tekinthetõk az állattartó telepek, ahol fõleg metán és ammónia kerül nagyobb mennyiségben a levegõbe. Ezen telepek a lokális bûzhatás szempontjából is érdekesek, bár erre vonatkozó lakossági panasz, bejelentés nem ismert. Egyedi lakossági égetésekbõl (kerti hulladék) származó kibocsátások szintén nem jelentõsek, bár egyedi esetekben (pl. kábel, mûanyag égetésekor) toxikus és rákkeltõ anyagok kibocsátásával kell számolni. A levegõminõséget települési szinten befolyásoló tényezõ a közlekedési eredetû kibocsátás. A népesség-koncentrációt, az ebbõl adódó jelenlegi forgalmat és a személygépkocsi állományt figyelembe véve nem okoz jelentõs mértékû 10

11 szennyezést. ZAJ, REZGÉS A Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség tájékoztatása alapján a Kistérség települései területén mindösszesen két helyen végeztek hatósági zajmérést az elmúlt években. A kislángi FAEG Kft-nél 1997-ben folytatott mérések során nem mértek határértéken felüli zajkibocsátást ben a táci Gorsium Mûanyagipari Kft-nél két ízben is mértek határértéken felüli zajkibocsátást (6 illetve 3 db határérték feletti zaj). A tájékoztatás szerint azonban a Kft. a késõbbiekben zajcsökkentõ intézkedéseket hozott, s a határérték alá csökkentette a zajkibocsátást. Egyéb jelentõs zajkibocsátásról, erre vonatkozó lakossági panaszról, bejelentésrõl nem kaptunk tájékoztatást a polgármesteri hivatalokban és máshonnan sem, csupán jelentéktelennek tekinthetõ mértékûekrõl (helyi diszkók elleni panasz). FELSZÍNI VIZEK MINÕSÉGE A Kistérség felszíni vizei alapvetõen a Sárvíz völgy vízrendszeréhez tartoznak. A nyugati területekrõl (Kisláng) közvetlenül a Sióba is folyik felszíni víz. A jelentõs vízfolyások közé tartoznak a Séd vízét vezetõ Nádor (Sárvíz) és Malomcsatornák, illetve a Dinnyés-Kajtori csatorna, amely a Velencei-tó levezetõje. A Dinnyés-Kajtori csatorna Sárkeresztúrnál éri el a Sárvíz-csatornát. A sárvízi vízfolyások a Sióba torkollva végsõ soron a Dunába érkeznek. A fõ folyó vizekbe számos kisebb vízfolyás torkollik. A területen viszonylag sok állóvíz található, melyek egy része természetes tó, de számos mesterséges tározó és halastó is található. A területen gyakoriak a kisebb-nagyobb lefolyástalan, lápos részek. Az 1770-es évektõl elkezdõdött vízrendezési munkákkal a folyókat szabályozták, a mocsarak nagy részét lecsapolták, vízelvezetõ csatornákat építettek ki. E munkák célja volt, hogy a völgyekben hasznosítható területeket nyerjenek, de a vízfolyások nagy része csatorna jellegûvé vált. Az Õs-Sárvíz a közlekedés és a mezõgazdasági mûvelés szempontjából nem használható mocsárvilág volt, amelynek a végleges szabályozása 1821 és 1926 között ment végbe. 11

12 A felszíni vizek minõségérõl kevés információ áll rendelkezésre, s ezek kizárólag a Nádor és Malom-csatornák minõségére vonatkoznak. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség által rendszeresen vizsgált vízminõség mintavételi helyek a Nádor- és Malom- csatornákon csak a Kistérség területén kívül találhatók. Ugyanakkor a Nádor-csatorna vízgyûjtõ területén rendelkezésre állnak adatok mind a beérkezõ, mind a kifolyó víz minõségérõl, ami így irányadó adatokkal szolgál a Kistérség területére vonatkozólag. Egy 1996-ban, a VITUKI Rt. Hidrobiológiai Osztálya által végzett vizsgálat 1 a Séd-Nádor csatorna-rendszer komplex vízminõségi vizsgálatát végezte el. A vizsgálat megállapításai jellemzõ információkkal szolgálnak a jelenlegi viszonyokra is. A vizsgálati eredmények alapján a területre beérkezõ vizek már jelentõsen szennyezettek. Az oxigénháztartás jellemzõ értékei közül az oldott oxigén szintje jó, viszont a szervesanyag-terhelést indikáló biológiai és kémiai oxigénigény (BOI és KOI) értékei alapján jelentkezik IV-V. osztályú vízminõség. A tápanyagháztartás a vizek növényi tápanyag kínálatát jellemzik. E tápanyagokban (nitrogén, foszfor) a vizsgált vizek rendkívül és káros mértékben dúsak, amit az V. vízminõségi osztályba sorolás jellemez. A mikrobiológiai paraméterek (pl. coliform baktériumok koncentrációja) a vizek higiénés szennyezettségét mutatják, amely jellemzõen a kommunális szennyvíz-bevezetések nyomán alakul ki. A Séd és a Gaja patak, Veszprém illetve Székesfehérvár szennyvízével terhelten érkezik a kistérségi területre, amit az V. vízminõségi osztályba sorolás jelez. A szerves és szervetlen mikroszennyezõk (pl. fenolok, illetve nehéz fémek) és toxicitás adatok elsõsorban ipari eredetû szennyezések meglétére utalnak. E jellemzõk közül a fémek vonatkozásában különösen a cink, kadmium és réz, míg a szerves paraméterek közül a fenolindex és a széntetraklorid extrakt mutatója rossz. Az egyéb vízkémiai jellemzõk közvetve utalnak szennyezések meglétére, s a területre érkezõ vizek esetében közepes szennyezettségre utalnak. A Nádor és Malom-csatornák, valamint a beléjük torkolló Gaja-patak és Veszprémi-Séd vízminõségi adatait az 1. sz. táblázat tartalmazza. 1. A Séd-Nador csatorna rendszer ökotoxikológiai állapota, 1996, KöM K+F tanulmányok, Témaszám: 712/3/

13 A Nádor-csatorna adatai alapján látható, hogy számos paraméter (mikrobiológiai szennyezettség és mikroszennyezõk) vonatkozásában tisztul a víz a kistérségi szakaszon, ugyanakkor a tápanyagháztartás tekintetében nincs jelentõs javulás, az oxigénháztartás vonatkozásában pedig további romlás figyelhetõ meg. Ez feltehetõen a területen folytatott mezõgazdasági tevékenység során használt kemikáliákból és eseti szennyezésekbõl eredhet. A Környezetvédelmi Felügyelõség jelentése alapján a vízgyûjtõ adatainak tízéves tendenciáit tekintve némi javulás mutatkozik, ugyanakkor ez még számottevõ változást nem jelent. Összességében az mondható, hogy a fõ vízfolyások vízének minõsége meglehetõsen rossz. A VITUKI tanulmány szerint a Séd-Nádor vízrendszer minõsége az 1950-es évek óta rosszabbodik. A Nádor-csatorna felsõ szakaszán a víz nem alkalmas öntözésre és mesterséges halastavi használatra áprilisában a Malomcsatorna középsõ és alsó szakaszán halpusztulások jelentkeztek a mesterséges halastavakban. A tanulmány szerint a halpusztulás végleges okait nem sikerült teljes bizonyossággal meghatározni, de számos bizonyíték amellett szól, hogy a magas beáramló ammónia-koncentrációk (pl mg/l ammónia) és az ehhez párosult magas ph értékek lehettek az okai a halpusztulásnak. A Séd-Nádor rendszerek vízminõségét elemezve, a VITUKI tanulmány kiemeli, hogy az közötti idõszak adatai alapján, a hazai vízminõségi kritériumokat a halgazdálkodási célú vízhasználat tekintetében az ammónia, nitrit és foszfor tekintetében március, július és augusztus hónapokban, biokémiai oxigénigény tekintetében márciusban és oldott oxigén tekintetében júliusban és augusztusban nem lehet maradéktalanul biztosítani. Az ammónia minden bizonnyal elsõdleges szennyezõ anyag és az egyik legnagyobb környezeti kockázati elem a vizsgált vízrendszerben. Bár frissebb kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre, valószínûsíthetõ a fenti viszonyok fennállása. A többi folyóvíz, így a Dinnyés-Kajtori csatorna, valamint az állóvizek minõségérõl nem áll rendelkezésre jellemzõ információ. 1. sz. táblázat A Sárvíz-Nádor-csatorna vízgyûjtõ vízminõségi besorolása a mintavételi 13

14 helyeken (1998-as adatok) Vízfolyás Mérõhely Oxigén- Tápanyag Mikro- Mikrosz. Egyéb háztartá -háztartás biológia és jellemzõ s toxicitás k Gaja-patak Sársztmihá ly IV. V. V. na III. Séd Õsi V. V. V. III. III. Urhida IV. V. V. IV. III. Urhida IV. V. V. IV. IV. Veszprémi- Malomcsatorna Nádorcsatorna Nádorcsatorna Cece V. V. III. III. na Megjegyzések: 1. A vízminõségi csoportok az MSZ sz. szabvány szerint 2. Az osztályba sorolásoknál V. legrosszabb, I. legjobb minõség 3. na = nincs adat Forrás: Vizeink Minõsége, Környezetvédelmi Minisztérium, 1999 FELSZÍNI VÍZ KIVÉTELEK ÉS SZENNYEZÉSEK Annak ellenére, hogy a vízrendszer az egyik legjobban mesterségesen szabályozott vízgazdálkodási terület Magyarországon, a vízminõségi problémákhoz gyakran járul hozzá a vízhiány, különösen a Malom-csatornában. (Tudniillik, amennyiben ugyanannyi szennyezõ anyag érkezik kevesebb vízbe, a koncentráció megemelkedik.) A vízrendszeren legnagyobb mennyiségû vízkivétel a Malom-csatornából 14

15 történik. A Vízügyi Igazgatóság adatai szerint öntözõvíz tározó és halastavak kialakítása céljából engedélyezett vízkivétel történik a Malom-csatornán a Kistérség települései közül Tác, Csõsz, Aba (bodakajtori halastavakhoz), Soponya, Káloz és Sáregres területén. Bár az adatok a hiányos nyilvántartás okán nehezen összegezhetõk, megállapítható, hogy a legjelentõsebb, évi 4-5 millió m 3 víz kivételére Soponya területén adtak ki engedélyt. A Nádor-csatornából jelentõsebb vízkivételt csak Káloz halastavaihoz engedélyeztek, míg a Dinnyés-kajtori csatornából kis mennyiségû engedélyezett vízkivétel Aba területén történik. Az engedélyezett vízkivételek általában nem egyeznek a valós vízkivételi mennyiségekkel. VITUKI tanulmány kiemeli például, hogy az 1990-es évek elsõ felének szárazabb éveiben az elérhetõ vízkészletek mindössze 30-40%-át tették ki a (Vízügyi Igazgatóság által) kivételre engedélyezett vízmennyiségnek. A már említett VITUKI tanulmány szerint a Séd-Nádor csatorna-rendszer rossz vízminõségéért elsõsorban mintegy pontszerû szennyezõ-forrás okolható. Ezek egy része ipari eredetû szennyvizet, másik része kommunális szennyvizet vezet a csatorna- rendszerbe. 2. sz. táblázat A Séd-Nádor vízrendszerbe történõ szennyvízbevezetések Szennyezõ forrás Szennyvíz típusa Befogadó víz Bakony Mûvek Rt ipari Veszprémi-Séd Nitrokémia gyártelep ipari Veszprémi-Séd Nitrogén Mûvek ipari Veszprémi-Séd Vegyipari Mûvek ipari Veszprémi-Séd Várpalota-Inota Alumnium kohó ipari Veszprémi-Séd Várpalota-Inota Erõmû ipari Veszprémi-Séd Veszprém város kommunális Veszprémi-Séd 15

16 Szennyezõ forrás Szennyvíz típusa Befogadó víz Balatonfüred város kommunális Veszprémi-Séd Balatonfûzfõ város kommunális Veszprémi-Séd Herend környéki kommunális Veszprémi-Séd Eplény környéki kommunális Veszprémi-Séd Õsi kommunális Veszprémi-Séd Berhida kommunális Veszprémi-Séd Székesfehérvár város kommunális Gaja patak SZIM Köszörûgépgyár ipari Gaja patak Patex Albacolort Rt ipari Gaja patak Alcoa ipari Dinnyés-kajtori Várpalota város kommunális Nádor Szabadbattyán ÁTI Depó ipari Nádor Aba-Bodakajtor Munkaterápiás kommunális Nádor Intézet Sárszentágota Felsõtöbörzsöki galvánüzem (Lóki vízen) ipari Nádor Sárbogárd város kommunális Nádor Cece város kommunális Nádor Forrás: VITUKI, 1996, Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság TALAJ A talaj kiemelkedõ fontosságú tényezõ az ökofolyosó szempontjából. Elsõdlegesen meghatározza bármely terület agro-ökológiai potenciálját. 16

17 Valójában a talaj magában foglalja a kõzettani viszonyokat, a víz és az éghajlat hatásait egyaránt. A vizsgált terület talajviszonyai A vizsgálati terület az Alföld nagytáj része, és magán is viseli az alföldekre jellemzõ talajképzõdés jegyeit. A tájban egyrészt a folyó-, álló- és talajvíz hatása érvényesül. Jelentõs szerepet játszhat a talaj sótartalma, a magasan fekvõ, löszös hátakon pedig a klíma és a növényzet hatása dominál. A kialakuló talajtípusok ennek megfelelõen a csernozjom, a réti, a szikes és az öntéstalajok fõtípusaiba sorolnak be. A Sárvíz, valamint a vele párhuzamos kisebb vízfolyások völgyei nemcsak a domborzatot tagolták, hanem a kialakult széles völgyekben a vízhatású talajok kialakulásának feltételeit is megteremtették. A Sárvíz elsõ teraszát a fiatal folyóvízi képzõdmények uralják, az ártéren pedig humuszos- és többrétegû öntéstalajok kialakulása zajlott le. Az uralkodó folyamat a periodikus elöntés volt, ami öntésanyagával rendszeresen átfedte, áthalmozta a kialakuló talajokat. A huzamosabb ideig árvízmentes területeken nyugodtabb talajképzõdés zajlott. Az elöntések hatásától mentesülve határozott, humuszos szint(ek) kialakulására nyílt lehetõség. A magasan fekvõ talajvíz következtében azonban részben a mállás gyorsult fel (agyagosodás), részben a reduktív bélyegek tartósan megmaradtak a talajban. Az öntések peremein ezért réti öntés (öntés réti) talaj átmenettel típusos, karbonátos réti talajok alakultak ki. Ezeken a talajokon üde láprétek, legelõk találhatók. A kaszálók általában savanyúfüves szénát adnak, mert a talajvíz hatása valamint az idõszakos elöntések és felületi vízállások miatt a nitrogén feltáródása lassú, a tápanyag-szolgáltatás ezáltal tartósan gátolt. Elsõsorban a vízfolyást kísérve, az egykori holtágakban, lefolyástalan mélyedésekben a talajvízszint szinte egész évben a felszín közelében van, A tartósan reduktív körülmények hatására a gyékényes, sásos, zsombékos vegetáció nem bomlik el, a humifikálódás, a szerves anyag átalakulása lassú. A folyamat a szerves anyag felhalmozódását eredményezi. Így 7 % szervesanyagtartalmat meghaladó lápos réti talajok keletkeztek. Ilyen talajokkal Káloz és 17

18 Sárszentágota között, a sárszentágotai réti talajok nyugati peremén találkozunk. Foltokban, tartós vízállású helyeken már tõzegképzõdés is zajlik, és láptalajok a láposodás kiindulási anyagának megfelelõen síkláp (rétláp) talajok - alakultak ki. Ezek tõzegkészlete nem túl jelentõs, a tõzeges szint vastagsága sekély, bár ez utóbbi tényt nagy részben az ember tevékenysége, a bolygatás, a lecsapolási próbálkozások, a szántóföldi használat erõltetése nagymértékben elõsegítette. Sárkeresztúrtól délre a lápos réti talajokat övezõ löszös üledéken újra réti talajok képzõdtek. A keleti és nyugati peremek, a második folyóterasz illetve a mezõföldi löszhátak alatt a talajvízszint már 2-4 m mélységben, esetleg annál is mélyebben mozog. A talajképzõdésre gyakorolt hatását elveszti, megszûnnek az idõszakos vagy tartós reduktív viszonyok, a vasmozgás. A Sárvíz völgyét nyugaton a Kálóz-Igari löszhátak, keleten pedig a Közép-Mezõföld kistáj löszterasza határolja. Ennek megfelelõen a táj nyugati részén, a lösszel fedett területeken mészlepedékes csernozjomok az uralkodók, a lösszel kevert pannon üledékeken pedig réti csernozjomok képzõdtek. A Tác-Csõsz-Soponya-Káloz vonaltól nyugatra, valamint a Sárkeresztúr-Sárszentágota vonaltól keletre, a magasabb térszíneken, az alföldi száraz területekre (és a Mezõföld java részére) jellemzõ mezõségi talajképzõdés zajlott. A kialakult mészlepedékes csernozjomok azonban a domborzat hullámossága, a vályog fizikai féleség, valamint a kizárólagos szántóföldi használat következében a tetõkön, a lejtõoldalakban (különösen az inflexiós sávban) erodálódtak, és az egykoron 1-1,5 m mély csernozjom szelvények közül sok már csak a cm termõrétegû humuszkarbonátok, vagy még rosszabb esetben a 10 cm alatti humuszos szintû földes kopárok közé sorolható be. A megmaradt csernozjomok közvetlen genetikai rokonságot mutatnak a Mezõföld középtáj jellegzetes talajképzõdményeivel. A szabályos talajkaténát, vagyis az alföldi területekre jellemzõ, vízjárta területekbõl a löszös hátakig emelkedõ talajsort (láptalajok, öntéstalajok, réti talajok, csernozjomok) szikes bélyegek színesítik. A szikesedés szintén az alföldi területek jellegzetes talajképzõdési folyamata, bár inkább a Duna-Tisza közére és a Tiszántúlra jellemzõ. Mégis, a Sárvíz völgyét kísérve a talajvíz sótartalma megemelkedhet, és szolonyec talajok képzõdést indítja meg. Az átmenetet a réti 18

19 szolonyec talajok képviselik, de típusos szolonyec talajok is elõfordulnak, elsõsorban a sárkeresztúri és sárszentágotai szikes tavak mentén. Nehéz rekonstruálni, hogy a talajok eredendõen szikesek-e, vagy másodlagos szikesedés zajlott. Elõbbire a szabályos szolonyec szelvény megléte, a felszíni sókiválások, valamint a vegetációtípus utal, utóbbit a csapadékosabb idõszakok, valamint árvizek, belvizek esetén a mélyebb szintekbe könnyedén mosódó, és ott tartósan megmaradó, tehát kimosódó só erõsíti. A vegetáció mindenesetre viszonylag gyorsan és könnyedén változik, szikes és lápréti jelzõnövények a talaj sótartalmától függõen egymástól veszik el a domináns szerepet. Ez utóbbi pontos megfigyelésére az ökofolyosó gondozásával egyidõben kialakítandó talajtani, biológiai és vízmonitoring pontos adatokat fog szolgáltatni. Összegezve az eddigieket megállapítható, hogy a területen ÉNy-DK irányban, a folyóvölgyben öntés és réti talajképzõdés zajlott, a kistérségben uralkodó talajképzõ tényezõ a felszíni és talajvíz. A lefolyástalan, tartós vízállású területeken kis lápszemek alakultak ki gyenge tõzegesedéssel. A szikesedés a réti talajok körét érintheti, de a mélyben szikes szolonyeces réti talajok mellett réti szolonyec talajokat, szikes tavakat is találunk. A magasabb teraszon, illetve a Mezõföldhöz csatlakozó magas térszíneken mészlepedékes csernozjomok keletkeztek, K és NY felé kifelé haladva a völgybõl ezeket a talajokat tárhatjuk fel. Kiváló termõképességük miatt a csernozjomok kivétel nélkül intenzív szántóföldi használat alatt állnak, a nem megfelelõ mûvelés pedig sok helyen felgyorsította a talajkopást, ami komoly természet- és környezetvédelmi, valamint gazdálkodási problémája a kistérségnek. Az emberi tájalakító tevékenysége sok területre rányomta bélyegét. Így a nem megfelelõ táj- és talajhasználat, valamint öntözés következtében másodlagosan kialakult szikes foltok is tarkítják a talajtakaró képét. A vizsgált terület talajainak sérülékenysége, az ökológiai folyosó kialakításának talajtani alapjai a talajtípusok értékelése sérülékenység szempontjából Csernozjom talajok Sérülékenység A csernozjom talajok bár eredetileg kiváló puffer képességû, jó szerkezetû 19

20 talajok igen érzékenyek az erózióval és a deflációval szemben. Különösen szántóföldi területeken fordulhat elõ a talaj túlzott mûvelése következtében fellépõ szerkezetszétesés, porosodás, ami az erózió veszélyét felgyorsítja. A vályog fizikai féleség ami a terület csernozjom talajait jellemzi különösen gyorsan reagál a víz általi pusztításra, és a szél is könnyen megmozgatja. Mivel a terület nem teljesen sík, kis szintkülönbség mellett is megindul a víz általi talajszállítás, a dombtetõkön és a sík területeken pedig a defláció. A folyamat kettõs veszélyt rejt magában: egyrészt az értékes csernozjom talajok pusztulnak el itt jegyezzük meg, hogy a talajképzõdés több száz, sõt több ezer (!) évig tartó folyamat -, másrészt a lehordódó talajanyag leülepedése, a kolluviumképzõdés veszélyeztetheti a mélyebb terület talajainak ökológiáját, például a szilárd formában mozgó foszfor (mûtrágyák!) felhalmozódásával, az esetleges szennyezõdések másodlagos felhalmozódásával. A nem megfelelõ, túlintenzifikált szántóföldi mûvelés a talaj tömörödését is elõidézheti, és felléphet az ún. eketalp-betegség. A tömörödött rétegek károsan befolyásolhatják az amúgy jó vízgazdálkodású talajok vízáteresztését. Védekezési lehetõségek Az erózió és a defláció elleni legegyszerûbb védekezés a megfelelõ vetésforgó alkalmazása, a talajfelszín takarása, a lejtõirányra merõleges mûvelés, esetenként a minimálisra csökkentett, illetve összevont menetekben végzett gépi munka. A defláció ellen talajtakarással, a mezõvédõ erdõ- és cserjesávok újratelepítésével lehet védekezni. Ez utóbbi mindjárt közvetlen bekapcsolódást jelent a kialakítandó ökofolyosókba is. Fontos a táblaméretek újragondolása, a talaj- és domborzati adottságokhoz alkalmazkodó táblaméret-kialakítás. A gépi munka ésszerû elvégzése a szerkezetszétesés, és a tömörödés ellen is védelmet nyújt. Ajánlott talajtani szaktanácsadás kikérése. Réti csernozjom talajok Sérülékenység A réti csernozjomok az átmeneti zóna talajai. Így egyrészt a fent említett eróziós károk, másrészt a másodlagos szikesedés (szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben) 20

21 veszélyezteti õket. Védekezési lehetõségek A csernozjom talajoknál felsorolt egyszerû erózióvédelmi eljárások mellett indokolt az öntözés idõpontjának, az öntözõvíz adagjának gondos tervezése, valamint az öntözõvíz minõségének folyamatos ellenõrzése. Réti szolonyec talajok Sérülékenység A réti szolonyecek jellegzetes szikes élõhelyek. Amennyiben szántóföldi mûvelésbe vonják õket, a kár kettõs: a szikesedés miatt a termesztés nem eredményes, másrészt az értékes szikes élõhely megszûnik. Ezért ajánlott a területek legelõként és/vagy kaszálóként való használata, indokolt esetben természetvédelmi oltalom alá helyezése. Az ökofolyosóba bekapcsolandó talajok közé tartoznak. Védekezési lehetõségek Amennyiben szükséges, mûvelési ág váltás javasolt a fenti irányelveknek megfelelõen. A legeltetés és kaszálás természetvédelmi szempontoknak megfelelõen kerülhet tervezésre. Megjegyzés: a fenti irányelveket érdemes áttekinteni a szolonyeces réti talajok esetében is. Réti talaj Sérülékenység A réti talajok a legtöbb esetben különösen lösz, iszap, agyag alapkõzetek esetén erõsen agyagos talajok. A nagy agyagtartalom miatt a talajok nehezen mûvelhetõek, tömörödésre, vízkáros helyzetekre (magas talajvíz, belvíz) hajlamosak. Ezért szántóföldi mûvelésre ritkán alkalmasak, inkább legeltetéssel, kaszálással érdemes hasznosítani õket. Így értékes növénytársulásaik megmaradhatnak, az ökofolyosóba való kapcsolás közvetlenül megoldható. 21

22 Védekezési lehetõségek Amennyiben az ökofolyosóba való kapcsolás, vagy a természeti értékek indokolják, mûvelési ág váltás javasolt a szántóterületeken. A legeltetés és/vagy kaszálás esetében a természetvédelmi szempontoknak kell prioritást biztosítani. Szántóként hasznosítva javasolt a 3-5 évente végzett középmély- vagy mélylazítás, a körültekintõ tápanyag-utánpótlás, zöldtrágyák, szerves trágyák, komposztok használata. Talajjavító anyagok (alginit, zeolit, stb.) használata esetében talajtani szaktanácsadást javaslunk. Lápos réti talajok Sérülékenység Potenciálisan értékes természeti területek, az ökofolyosó részeit adják. A szántóföldi mûvelés veszélyezteti õket. Védekezési lehetõségek Szántók esetében feltétlenül javasolható a mûvelési ág megváltoztatása, kaszálóként, legelõként szabályozottan hasznosíthatók. Réti öntéstalajok Sérülékenység Szántóföldi mûvelésre általában nem alkalmas talajok. Mivel a folyóvölgyet és a vizes élõhelyeket kísérik, ökofolyosóba való bekapcsolásuk elengedhetetlen. Védekezési lehetõségek Az eredeti vegetáció visszatelepítése/visszaállítása indokolt (bokorfüzesek, ártéri ligeterdõk). Magasabb területekrõl történõ ráhordódás veszélyes lehet, különösen szennyezett, vagy intenzív szántókról leerodálódó talajanyag esetén. Ilyenkor a talajvédelmi kérdéseket mindkét területet összekapcsolva kell kezelni. Síkláp talajok Sérülékenység 22

23 Értékes, és egyben igen sérülékeny talajok. Vizes élõhelyként ex lege oltalmat kell évezniük. A természetes állapot gondozásán kívül semmilyen egyéb hasznosítás nem javasolt. Az ökofolyosó központi részeit adják, kiemelten védendõ zónába tartoznak. Védekezési lehetõségek Amennyiben indokolt, mûvelési ág váltást kell végezni, természeteshez közeli állapotú területek esetében természetvédelmi tervezés és gondozás szükséges. A ráhordódás veszélye az elõzõ talajtípushoz hasonlóan fennáll. A veszélyeztetett talajok köre A terület veszélyeztetett talajai tehát a síklápok (fokozattan veszélyeztetett talajok), a szolonyec és réti talajok (veszélyeztetett talajok), és nem az ökofolyosó részeként, de a talajtípus megóvását, valamint a többi talajra gyakorolt hatását tekintve a csernozjom talajok. Kevésbé érzékenyek az átmeneti zóna talajai (csernozjom réti, réti csernozjom, szolonyeces réti talajok), de a pufferzónában való szerepük jelentõs. Talajvédelmi zónarendszer A B és C típusú pufferzónák kijelöléséhez a talajtani, hidrogeológiai és természetvédelmi térképek együttes feldolgozása szükséges. Az ehhez szükséges talajtani alapvetések a következõk. A mészlepedékes csernozjom, valamint az átmeneti zónában szereplõ réti csernozjom talajok nem igényelnek pufferzónát, inkább a róluk történõ lehordás megakadályozásra kell gondot fordítani. A zónákkal is védendõ talajok a láptalajok és öntéstalajok, ezen kívül néhány esetben a lápos réti és réti szolonyec talajok (amennyiben szedimentációs, kolluviális területként jönnek szóba). Ez utóbbi talajok elsõsorban mint pufferzónák lesznek jelentõsek. Ugyanígy várhatóan a pufferzónát adó talajtípusok közé fognak tartozni a típusos réti talajok is. A szükséges vizsgálatok köre, a lebontás késõbbi fázisai VÁRALLYAY és SZÛCS (1978) szerint Magyarország 1: léptékû talajtérképe 23

24 alapján a táj- és településrendezés tervezése, a mezõgazdasági termelés körzetesítése, a természeti erõforrások felmérése, valamint ökológiai, környezetvédelmi, természetvédelmi célú kutatások egyaránt tervezhetõk az adott léptéknek megfelelõen. Ugyanakkor az egyes talajtípusok kiterjedésének, határának és átmeneteinek pontosításához szükséges az 1: es és az 1:50000-es léptékû talajtérképek 1:25000-es méretarányba történõ lebontása. A ponthálózat felvételezéséhez a Pürckhauer-féle szúróbotos technika kiválóan alkalmas (FINNERN (ed.) 1994), ugyanis az eljárás sok ponton tesz lehetõvé talajtípus, szint vastagság, szín, fizikai féleség, karbonát, kémhatás és nedvességvizsgálatokat anélkül, hogy a talajokat erõsen bolygatná, és alkalmas a talajfoltok durva elkülönítésére is. A szúróbot anyagát tekintve rendkívül szívós ötvözetbõl készült, és keménysége miatt könnyedén megmintázhatók vele az erõsen tömõdött, vagy nehéz agyagos talajok. A talajtípusok határának tényleges feltárásához a feltételezett váltások határán a szúróbotos felvételezések számát érdemes növelni. A talajtípusok pontosítása érdekében pedig a legjellegzetesebb helyeken talajszelvényt kell nyitni, a talajtérképezés iránymutató elveinek figyelembevételével (SZABOLCS (szerk.) 1966, MÓ DSZERKÖNYV 1989). A talajtípusok megállapításához és a szelvények leírásához STEFANOVITS (1992) és SZODFRIDT (1993) munkái szolgálhatnak útmutatóul. A szelvényleírás után szintenként vagy rétegenként (igény szerint) mintavétel következhet. A pontok betájolásához hagyományos eszközök (vonalzó, körzõ, tájoló, légifotó, mérõszalag, lejtõszögmérõ) vagy pedig (a talajszelvények feltárásakor) GPS (Global Position System) mérõmûszer vehetõ igénybe. Az egyes talajtípusokból vett mintákon a laboratóriumban elvégezhetõek a talaj minõségének, mennyiségének, funkcióinak megõrzése, valamint veszélyeztetõ tényezõik feltárása érdekében a szükséges vizsgálatok. A mészlepedékes csernozjom talajok kiváló adottságaik miatt szántóföldi mûvelés alatt állnak. A huzamosabb ideig történõ mezõgazdasági használat okozta károk (eketalp réteg) feltárása, megszüntetése érdekében ajánlott a tömörödött rétegek feltárása penetrométerrel. A talajpusztulással szembeni hajlamának, illetve ellenállásának becsléséhez a humusz-tartalom meghatározása és a teljes mechanikai elemzés szükséges. A tábla lejtõszögének és hosszának 24

25 megmérésével GIS eróziós modellel is számolhatunk, ebben az esetben ajánlott az USLE (Egyetemes Talajvesztési Becslési Egyenlet) használata. Réti csernozjom talaj esetében az elõzõk mellett fontos lehet a sótartalom horizontális eloszlásának és a sódinamikának vizsgálata. A közeli talajvíz ugyanis mélyben sós altípusok kialakulásához vezethet, de okozhat másodlagos szikesedést is. A réti szolonyec és szolonyeces réti talajok tekintetében elsõdleges cél a szikes élõhelyek fenntartása, valamint a helyes mezõgazdasági használat kialakításának elõsegítése talajvizsgálatokkal. Ennek érdekében alapvetõ a sódinamika és sóeloszlás ismerete, valamint a humusz-tartalom és minõség meghatározása. Ugyanakkor elkerülhetetlen a biológiai monitoring is. A réti talajok sajátsága és egyben termelést veszélyeztetõ tényezõje a nagy agyagtartalom és az idõszakos vízhatás. Az agyagtartalom és a hatására kialakult esetleges tömõdöttség meghatározásához teljes mechanikai elemzés és tömörödöttség-vizsgálatok szükségesek. A víz általa okozott talajhibák (pl. káros sótartalom a mélyebb szintekben) feltárására pedig só-mennyiségi és minõségi vizsgálatok ajánlottak. Mindezek mellett a réti talajok fontos szerepet játszhatnak, mint vizes élõhelyek, vagyis az élõhely-vizsgálatok sem nélkülözhetõek. A réti öntés talajok esetében fõként a vízminõség vizsgálatoknak és a folyamatos monitoringnak kell, hogy szerep jusson. Lápos réti és síkláp talajaink kiemelkedõ természeti értékekkel bírnak. Ezek megismerése, feltérképezése biodiverzitás vizsgálatokat igényel. Ugyanakkor ezeknél a típusoknál számos veszélyeztetõ tényezõvel is számolnunk kell. Ezért a célzott vizsgálatok fõ motiválója a víz jó minõségének megõrzése, a humusztartalomnak és minõségnek vizsgálata, valamint a kedvezõtlen irányú eutrofizációt elõsegítõ elemeknek, mint például a foszfornak a mennyiségi meghatározása. A talajtani tényezõk, valamint az élõhely és vízrajz közötti kapcsolatrendszer 25

26 Az eddigieket összegezve megállapítható, hogy a sérülékeny és/vagy szántóföldi gazdálkodás számára alkalmatlan talajok potenciálisan ökofolyosóként szóba kerülhetnek. A talajok kijelölése a megfelelõ léptékû genetikus talajtérkép alapján rendkívül egyszerû. Az ökofolyosó védett belsõ részét a fokozottan sérülékeny, igen extrém talajok adják, míg elsõ pufferzónájukat a kevésbé sérülékeny, többnyire átmeneti talajtípusok. A harmadik pufferzónába azokat a talajokat soroljuk, amelyek gazdálkodásra alkalmasak, de vagy sérülékenységük folytán, vagy azért mert az ökofolyosók élõterére hatással vannak, a gazdálkodást vagy bármi más tevékenységet figyelemmel kell kísérni, esetenként szabályozni kell. Így várhatóan elkészül egy olyan szelvénylap, amelyen a talajtípusok a fenti zónarendszerekbe rendezve jelennek meg. Ezt a lapot kell térinformatikai módszerekkel fedvénybe hozni egyrészt a készülõ biológiai (védett területek, ökológiailag értékes területek) térképlappal, amely elõre jelezhetõen a nagyobb talajsávokon foltszerû kimetszéseket ad. Ezt egy mintaterületre el is végeztük, bár a pályázati program nem tartalmazta. A harmadik fedvénylap a vízvédelmi térkép, amely a talajtérképhez hasonlóan nagyobb területeket, a vizsgált terület esetében például az ökofolyosó összeköttetési pontjait, szakaszait adja. A három térkép együttes kimetszései jelenítik meg az ökofolyosó legértékesebb, természetvédelmi oltalom és kezelés alá esõ területeit. A pufferzónák a védendõ érték jellegének megfelelõen fõleg a talajtérkép alapján rajzolhatók meg, míg a foltok és a sávok folyosórendszerbe történõ összeköttetése a felszíni és felszín alatti vizek, valamint kisebb mértékben a talajtérkép alapján rajzolódik ki. A kisrégió nagyobb léptékû ökohálózatba kötése - amennyiben a szomszéd területekrõl nem készült hasonló a fenti elvek alapján valósítható meg (Sió majd Duna vízhálózata alapján). A fenti modellt kivetítve az egész kistérségre tervezhetõ meg az ökofolyosó részletes, tábla szintû rekonstrukciója a fenntartható fejlõdés elveinek alapján. Területérzékenység Talajvíz átlagos szintje magas (helyenként 0-1m), amely korlátozza a területhasználatot és szennyezésre érzékennyé teszi a területet. A megyei 26

27 környezetvédelmi program adatai szerint tartósan magas talajvízállású terület Tác, Soponya, Aba, Káloz, Sárszentágota területén található. A talaj és talajvíz szennyezésével illetve védelmével kapcsolatosan számos jogszabály jelent meg az elmúlt két év során. A felszín alatti vizek minõségét érintõ tevékenységekkel összefüggõ egyes feladatokról szóló 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete rögzíti a területek szennyezõdés érzékenységi besorolását. A területek szennyezõdés érzékenységi besorolására támaszkodóan összeállításra kerültek a települések szennyezõdés érzékenységi térképei is. Egy adott település érzékenységi besorolása a környezetvédelem elõvigyázatosság elvét követve a közigazgatási területen 5%-ot meghaladó legnagyobb érzékenységû kategória szerint történt. E szempontok alapján a Kistérség települései többsége a II., kiemelten érzékeny besorolást kapta, míg Kisláng, Sáregres és Tác IV., azaz érzékeny besorolású ( táblázat). A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi területeken/településeken a már említett Kormány rendelet hatályba lépésekor már minõségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg károsodását legkésõbb december 31-éig meg kell szüntetni. A rendelet szabályozza az egyes területek szennyezettsége megállapítása és elhárítása érdekében szükséges teendõket. A szennyezettség megállapítását segítik a az egyes anyagokra rögzített hátér szennyezettségi határértékek. A szennyezettség elhárítására úgy nevezett intézkedési szennyezettségi határértékek alkalmazandóak, ezek azonban nem kötött értékek, hanem a területek szennyezõdés érzékenységi besorolásától függnek. Az ország teljes területe A, B és C szennyezõdés érzékenységi fõkategóriákra került felosztásra, amely alapján az egyes települések besorolása is megtörtént. Az ABC osztályozás alapján a Kistérség minden települése a B, érzékeny kategóriába tartozik (lásd táblázat). A környezetvédelmi alap célelõirányzat (KAC) felszín alatti védelmet szolgáló (fõként szennyvíz elhelyezés) beruházások támogatására benyújtott pályázatok elbírálásához meghatároztak egy további prioritás listát. A listában elsõsorban a szennyezõdésérzékenységi besorolások és a lakosság létszáma alapján határozták 27

28 meg az egyes településeken végrehajtandó beruházások sürgõsségét országos összehasonlításban. Ezek alapján a Kistérség települései Aba kivételével 6. prioritási osztályba tartoznak, míg Aba 3. osztályú besorolást kapott. 3. sz. táblázat A Kistérség településeinek szennyezõdés érzékenységi besorolása Település Szennyezõdés érzékenység ABC prioritás KAC felszíni víz védelmi prioritás Nitrátérzékenység Aba B II. 3 + Csõsz B II. 6 + Káloz B II. 6 + Kisláng B IV. 6 + Sáregres B IV. 6 - Sárkeresztúr B II. 6 + Sárszentágota B II. 6 + Soponya B II. 6 + Tác B IV. 6 - Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium Az Európai Közösségeknek a vizek mezõgazdasági forrásból származó nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvével harmonizáló, a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a nitrátérzékeny területeken lévõ települések listáját. A 91/676/EGK irányelv bevezetése hazánkban alapvetõen a megelõzést szolgálja, a nitrátérzékeny területek kijelölését is ez határozta meg. A felszín alatti vizek esetében a nitrátérzékeny területek kijelölése a felszín alatti vizek minõségét érintõ tevékenységekkel összefüggõ egyes feladatokról szóló 28

29 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelettel bevezetett érzékenységi kategóriákra támaszkodva történt a települések közigazgatási határának megfelelõen. Ez alapján a Kistérség településeinek többsége, Sáregres és Tác kivételével, nitrátérzékeny területen fekszik. A nitrátérzékeny területeken a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló intézkedéseket, a jó mezõgazdasági gyakorlat alkalmazását akcióprogrammal kell elérni. A mûködõ ivóvíz-kutak környezetében kijelölt védõterületek találhatóak mindegyik település területén. A Kistérséggel szomszédos Szabadbattyán területe fokozottan érzékeny, mûködõ vízbázis. A mélyebben fekvõ karsztrétegek révén potenciális ivóvízbázis található Tác, Aba, Sárkeresztúr, Sárszentágota területén. Talaj, talajvíz szennyezések A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség tájékoztatása alapján a felügyelõségnek a kistérség településein nincs tudomása talaj-, illetve talajvízszennyezésrõl. Ugyanakkor, a 33/2000. számú Kormányrendelet alapján kötelezõ, a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével kapcsolatos adatszolgáltatások feldolgozása a felügyelõségen még nem kezdõdött el. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program részeként készült a Környezetfejlesztési Intézet (mely 2001 nyarán megszûnt, jogutódja a Környezetgazdálkodási Intézet) kezelésében lévõ KÁRINFÓ központi adatbázisában korábbi bejelentések alapján meghatározott potenciálisan illetve feltártan szennyezett területek szerepelnek. Az adatbázis mindegyik kistérségi település területére vonatkozólag tartalmaz potenciálisan szennyezett területet. Az adatbázis meglehetõsen hiányos és az egyes területekre vonatkozó információk alapján még a szennyezés megléte sem bizonyított sok esetben. Azonban az is valószínûsíthetõ, hogy a listán szereplõknél jóval több területen található a Kistérségben (és országosan) potenciális és létezõ talaj- illetve talajvízszennyezés. A KÁRINFÓ -ban minden kistérségi településre vonatkozólag van bejegyzett 29

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

ELŐTERJESZTÉS. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27.-i ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a megye környezetállapotáról

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia 2016. Helyi Fejlesztési Stratégia Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület 1. mérföldkő Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló.2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa 2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 1.1 Dévaványa város bemutatása 3 1.2 A városi egészségterv szükségessége 4 2. Állapotleírás 5 2.1 Demográfiai adatok,

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V É R T E S A C S A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE (A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint) ÜZENET KFT. MÁRCIUS V É R T E S A C S A KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE (2/2005 (I.11) KORMÁNYRENDELET SZERINT) Megrendelő:

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

TÁJVÁLTOZÁS VIZSGÁLAT GALGAHÉVÍZ TELEPÜLÉSEN ÉS KÖRNYÉKÉN

TÁJVÁLTOZÁS VIZSGÁLAT GALGAHÉVÍZ TELEPÜLÉSEN ÉS KÖRNYÉKÉN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 165 180. (2008) 165 TÁJVÁLTOZÁS VIZSGÁLAT GALGAHÉVÍZ TELEPÜLÉSEN ÉS KÖRNYÉKÉN TÓTH ANNAMÁRIA, CENTERI CSABA SzIE-Gödöllõ, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi

Részletesebben

A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság

A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 7-8. sz. (685-709. o.) LAKY TERÉZ Laky Teréz szociológus, a Munkaügyi Kutatóintézet mb. igazgatója. A magángazdaság kialakulása és a foglalkoztatottság 1994ben több

Részletesebben

A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva

A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva I.fejezet Általános leírás 1. A Településszerkezeti Terv hatálya Nyírgyulaj

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VISEGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Visegrád Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 185/2004. (VI.30.) sz. határozatához M-TEAMPANNON KFT. 2004. JÚNIUS VISEGRÁD

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián.

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. Gyurgyik László A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG SZERKEZETI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI 1 E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. A mai konferencia a határon túli ság

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 1. Bevezető 2 1.1. Előzmények 2 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok

Részletesebben

MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT

MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT LEVEGÔ MUNKACSOPORT, 2006 AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? 2 AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT 2006

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a

Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a A MEZİKÖVESDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a TMB Hungary Kft. MEZİKÖVESD, 2007. JÚNIUS Tartalomjegyzék 1 VEZETİI

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Szombathely Megyei Jogú Város 2013. évi környezeti állapotáról

TÁJÉKOZTATÓ. Szombathely Megyei Jogú Város 2013. évi környezeti állapotáról TÁJÉKOZTATÓ Szombathely Megyei Jogú Város 2013. évi környezeti állapotáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés e.) pontja alapján a települési önkormányzatnak

Részletesebben

Mezıcsát Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve

Mezıcsát Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve Mezıcsát Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Terve 1. Bevezetı... 4 2. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép... 6 2.1. A környezeti elemek állapota... 6 2.1.1. Levegı... 6 2.1.2. Vizek...

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Budapest, 2003. március 20.

Budapest, 2003. március 20. 1. függelék MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET BUDAPEST II., HERMAN OTTÓ ÚT 15. Telefon: 35-64-644, 212-2265 Levélcím: 1525 Budapest, Postafiók 35. Fax: 214-9007/5; 3564-682

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag 2011. 03.04. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE PÉCSÉPTERV STÚ DIÓ VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyva az 50/2006 (VI.21.)

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyott dokumentáció - 2013. 07.22. SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1.1- jelű területegységhez kapcsolódó 2013. évi módosítás I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA II /A. BELTERÜLET

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Ökoturisztikai fejlesztések lehetőségei a. Sárvíz Kistérségben

Ökoturisztikai fejlesztések lehetőségei a. Sárvíz Kistérségben Ökoturisztikai fejlesztések lehetőségei a Sárvíz Kistérségben Készítette: Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület Külső szakértők: Bodor Ádám Előd Réka Megbízó: Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2003.

Részletesebben

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv ' Valkó Nagyközségi Önkormányzat 2114. Valkó, Rákóczi u. 3.W06/28-483-443. GiW6/28-572-031. E-mail cím: hivatal@valko.hu Valkó Nagyközségi Önkormányzat Helyi Hulladékgazdálkodási Terv (2014-2019) Szervezet

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI RÉSZMÓDOSÍTÁSA 8. SZAKÁGI JAVASLATOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ 2015 VÁTERV95 105

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI RÉSZMÓDOSÍTÁSA 8. SZAKÁGI JAVASLATOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ 2015 VÁTERV95 105 8. SZAKÁGI JAVASLATOK 105 8.1. TÁJRENDEZÉSI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT 8.1.1 Természeti adottságok Szolnok a Közép-Tisza mentén, a Tisza és a Zagyva torkolatánál helyezkedik el. Természetföldrajzi

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai 8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyandó munkarész ELFOGADVA: 2011. FEBRUÁR 23. 1 Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

Seregélyes Nagyközség Környezetvédelmi Programja

Seregélyes Nagyközség Környezetvédelmi Programja Seregélyes Nagyközség Környezetvédelmi Programja 2016. A Környezetvédelmi Programot Seregélyes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete számú 31/2016.(IV.4.) határozatával hagyta jóvá. Horváth Károly

Részletesebben

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ BÖRZSÖNY DUNA IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 0 0 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ÁPRILIS 0 Jóváhagyta a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési

Részletesebben

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96 418 373; Fax: 96 418699; email: talent_plan@arrabonet.hu; www.talent plan.hu Győr Rendezési terv

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA KISTÉRSÉGE

KISKUNFÉLEGYHÁZA KISTÉRSÉGE VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság I. Területi Tervező és Kutató Iroda MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Kecskemét BÁCS-KISKUN MEGYE KOMPLEX TERVÉNEK KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben