A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŐLÉS ÁPRILIS 30-I ÜLÉSÉRE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŐLÉS 2015. ÁPRILIS 30-I ÜLÉSÉRE"

Átírás

1 E LİTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŐLÉS ÁPRILIS 30-I ÜLÉSÉRE 15. IKTATÓSZÁM: 33-2 /2015. MELLÉKLET: - TÁRGY: Állásfoglalás a székesfehérvári Máriamajori-erdı és Nagy-völgy helyi védetté nyilvánításáról ELİTERJESZTİ: Dr. Molnár Krisztián a közgyőlés elnöke AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Nagy Ivett Környezetvédelmi munkatárs VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: - KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: - TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:

2 Tisztelt Közgyőlés! Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a 239/2012. (V. 11.) számú határozatával döntött a székesfehérvári Máriamajori-erdı és Nagy-völgy helyi védetté nyilvánításának kezdeményezésérıl. A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet elıírásainak megfelelıen elkészítésre került a védetté nyilvánításhoz szükséges természetvédelmi kezelési terv megalapozó dokumentáció, mely megküldésre került a Fejér Megyei Önkormányzat részére, állásfoglalás kérés céljából. A természet védelmérıl szóló évi LIII. törvény 61. (2) szerint: a megyei önkormányzat a települési önkormányzat felkérése alapján részt vesz a helyi jelentıségő védett természeti területté nyilvánítás elıkészítésében. Ennek megfelelıen elkészítésre került a természetvédelmi terület létesítésére és a természetvédelmi kezelési tervre vonatkozó véleményezés. A székesfehérvári Máriamajori-erdı és Nagy-völgy természetvédelmi kezelési terve megalapozó dokumentáció többek között az alábbiakat tartalmazza (kivonat az anyagból, a teljes anyag az elıterjesztés mellékletében szerepel): A 135,7 ha kiterjedéső terület védetté nyilvánításának célja, hogy megırzésre kerüljenek a Mezıföldre jellemzı lösz alapkızető, vegetációtörténeti jelentıségő erdıtársulások. Ezen erdıtípusok megırzésével biztosítható, hogy fennmaradjanak az életlehetıségei azoknak a ritka növény- és állatfajoknak melyek most jellemzik a területet. Célkitőzés továbbá a természetes és természetszerő élıhelyek védelme, kiterjedésük növelése, valamint a terület további, természetvédelmi célú kutatásának biztosítása. A védendı Máriamajori-erdı és Nagy-völgy a Mezıföld északi részén, Pátkától nyugatra, Zámolytól délkeletre, az ún. Zámolyi-táblán helyezkedik el, melyet északon a Zámolyimedence, keleten a Császár-patak völgye, délen a Velencei-hegység gránitrögei, nyugaton pedig a Móri-árok és a Fejér megyei Sárrét határolják. A területre legjellemzıbb gazdálkodási tevékenység az erdıgazdálkodás. A területet érintı erdıgazdálkodási- és vadgazdálkodási tervek szükség szerinti felülvizsgálatát, a természetvédelmi követelmények rögzítését a védetté nyilvánítás után el kell végezni. Máriamajori-erdı és a Nagy-völgy birtokviszonyai Tulajdonos/Keze Terület (ha) % AK % lı Magyar Állam 79, ,77 0,00 0,00 HM 79, ,77 0,00 0,00 Önkormányzat 1,0033 0,74 0,00 0,00 Magán 54, ,49 591,82 100,00 Összesen: 135, ,0 591,82 100,0 2

3 Mővelési ágak megoszlása a Máriamajori-erdı és a Nagy-völgy területén Mővelési ág Terület (ha) % erdı 24, ,39 szántó 19, ,35 legelı 10,1600 7,49 kivett 81, ,77 ebbıl: állami terület 79, ,9 út 1, Összesen: 135, ,0 A terület jellemzıi A kezelési terv rögzíti a terület fizikai jellemzıit, ezen belül: - éghajlati, - hidrológiai, - geológiai, geomorfológiai, talajtani jellemzıit valamint biológiai jellemzıit, ezen belül: - a területre jellemzı természetes, természetközeli ill. tájidegen társulásokat alkotó növény- és állatfajokat, - a vegetáció-szerkezetet (talajfelszínen, mohaszinten, lágyszárú szinten, cserjeszinten, lombkoronaszinten található fajokat) - a védett ill. nem védett növény- és állatfajokat, özönnövényeket Társulások A Máriamajori-erdı és a Nagy-völgy legjellegzetesebb erdei élıhelytípusait az extrazonális gyertyános-tögyesek, a zárt lösztölgyesek valamint a zonális tatárjuharos lösztölgyesek jelentették, mára azonban ez a kép megváltozott, a korábbi természetes erdık helyén nagy területeken találunk fenyı-, akác-, fekete dió- és ostorfa ültetvényeket, sıt, újabban invázív fajok (zöld juhar, bálványfa) által terhelt erdık is megjelentek. Így a természetes és természetközeli társulások mellett jelentıs a tájidegen és adventív fafélékbıl álló erdıfoltok kiterjedése. Flóra A terület egyik legjelentısebb természetvédelmi értékét a feltárt 18 védett növényfaj jelenti, melyek közül jelentıs állománnyal rendelkezı fajok: a nagyezerjófő, a kisvirágú hunyor, a bíboros kosbor és a békakonty. A területen összesen 279 növényfaj (222 lágyszárú, 23 cserje, 34 fa) található, ebbıl az ıshonos növényfajok száma 255. Fauna A terület jelentıs természeti értékeit adják az itt elıforduló fauna tagjai. A terület megfelelı életfeltételeket biztosít több gyík és siklófajnak. A terület természeti értékeinek jelentıs részét az itt fészkelı, táplálkozó madárállomány adja. Fészkelı madárfajok közül kiemelkedı jelentıségő a Vörös Könyves, közösségi jelentıségő, fokozottan védett darázsölyv. A terület kedvezı adottságai közeli víztározók, ritkás idıs erdıfoltok potenciális fészkelı helyet jelenthetnek a rétisasnak. A tavaszi és ıszi vonuláskor rendszeresen megjelenik a halászsas. Összesen 35 védett megfigyelt madárfaj van a területen. A megfigyelt védett gerincetlen fajok száma 11. A terület szinte az egyetlen jelentısebb erdıs terület a Vértes és a Velencei-hegység között, ennek megfelelıen felvonuló területet jelent a vadászható emlısfajok számára is. A megfigyelt emlıs fajok száma: 7 (pl. ız, gímszarvas, borz, róka, vaddisznó, menyét). 3

4 A kezelési terv ismerteti a terület gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzıit is, ezen belül: - mezıgazdasági, erdıgazdálkodási, vadgazdálkodási; - halászati, horgászati, vízgazdálkodási; - üdülési, idegenforgalmi; - oktatási, bemutatási, - kutatási ill táji értékek szerinti jellemzıit. Mezıgazdaság A terület helyzete folytán egy nagyobb, 9,96 hektáros szántóföldi mővelési ágú terület is bekerült a védelemre javasolt területek közé. A területet szántók, gyümölcsösök övezik, amelyekrıl a mezıgazdasági vegyszerek beszivárgása veszélyforrást jelent a területre. A legelı területek a legeltetés felhagyását követıen szinte teljes egészében becserjésedtek. Erdıgazdálkodás A tervezési területen összesen 12 erdırészlet és két erdısülı területként lehatárolt folt található. A természetvédelmi terület kialakítása után az erdıtervet felül kell vizsgálni. Elsıdleges rendeltetésként a természetvédelmi rendeltetést kell rögzíteni. A jelenlegi erdıgazdálkodási elıírások alapvetıen megfelelnek a természetvédelmi kívánalmaknak. A természetszerő, származék és átmeneti erdık esetében a véghasználatok során a fokozatos felújítást kell elıtérbe helyezni. Az invazív fafajok arányának további növekedése nem fogadható el, a jelenlegi kiterjedésüket a felújítások során fokozatosan csökkenteni szükséges. Vadgazdálkodás A védett területen található vadászati, vadgazdálkodási létesítményeket a természetvédelmi hatósággal engedélyeztetni szükséges. Ennek során felül lehet vizsgálni azok elhelyezkedését és szükség esetén eltávolításukról gondoskodni lehet. Üdülés, idegenforgalom, oktatás Jelenleg nehézkesen megközelíthetı a terület, de Székesfehérvár közelsége miatt rekreációs területté is válhatna, változatosabbá, gazdagabbá téve a környezetet a településen élık számára. A késıbbiekben javasolt lenne egy tanösvény kialakítása, ahol a város iskolái akár kihelyezett tanóra keretében, gyakorlatban fedezhetnék fel a Mezıföld jellegzetes élıhely komplexumát. Aktív turizmuson belül a kerékpárosok kezdik felfedezni a területet. A kerékpár túrák egyelıre az erdıket körülölelı földutakat érintik. Kutatás A területhez kapcsolódóan a védetté nyilvánítás elıtt botanikai kutatások folytak. A területre vonatkozó konkrét zoológiai kutatások nem folytak, azokat a késıbbieknek pótolni szükséges. Táji értékek A terület tájképi szempontból legszembetőnıbb része maga a löszoldalakra felhúzódó erdıterület, amit kisebb foltokban gazdagítanak gyepterületek. Ez az erdı gyep komplexum, mint az erdıs puszta képviselıje, szintén táji érték. Célkitőzések A terület helyi védelem alá helyezése biztosítaná a biológiai sokféleséget, a természetes élıhelyek fennmaradását, élılényközösségek megırzését, ritka, veszélyeztetett fajok 4

5 védelmét, tájkép védelmét, ökológiai folyosó kialakítását, a természetkímélı gazdálkodás elımozdítását, valamint a bemutatás, oktatás, szabadidı kulturált eltöltésének lehetıségét. Diverzitás Rendkívül változatos élıhelyek találhatók a terület határain belül. Természetvédelmi szempontból a legjelentısebbek a tatárjuharos-lösztölgyes, a zárt lösztölgyes, és az alföldi gyertyános-tölgyes. A természetes élıhelyek közvetlenül határosak tájidegen fafélék ültetvényeivel. Az ütközızónában, de még a természetes társulás területén jól kimutathatóan elszegényedik a növényvilág, megjelennek a zavarástőrı és adventív növényfajok. Ezeken a területeken már jelentıs diverzitás veszteséget szenvedtek az erdık, ezért minden élıhely további elszegényedésének megakadályozása érdekében szükséges a terület védelem alá helyezése. Természetesség A területen az 1700-as évek közepétıl folyamatos volt az erdı jelenléte. Ez bizakodásra ad okot, a fajkészlet is azt jelzi, hogy jól regenerálódott erdımaradványokról van szó. Az utóbbi évtizedek erdıhasználata azonban megsemmisüléssel veszélyezteti ezeket a maradvány jellegő erdıfoltokat. A Máriamajori-erdı és a Nagy-völgy 38,18 %-a nem természetes, 55,04 %-a természetközeli, és 6,78 %-a természetes élıhelynek tekinthetı. A természetes erdıket és a tájidegen fafajok (jelen esetben akácos) ültetvényeinek növényzetét összehasonlítva, a terület legnagyobb természetvédelmi problémáját a tájidegen fafélék jelentıs állományainak jelenléte okozza. A természetes erdık szerkezetének átalakítása, jelen esetben akác fafajra való lecserélése drasztikus fajszám csökkenéssel járt. Ritkaság A Máriamajori-erdı és Nagy-völgy védett növény- és állatfajainak összessége országos viszonylatban is figyelmet érdemel. Fokozottan védett élılények közül a darázsölyv költése bizonyított. Faunisztikai különlegesség a havasi cincér jelenléte. A terület igazi kincsét a löszhátakhoz kötıdı, jelentıs kiterjedéső erdei élıhelyek jelentik, melyek nagysága országos szinten is figyelemre méltó. Sérülékenység A terület teljes egészében sérülékenynek tekinthetı. Az erdıket körbe ölelı mezıgazdasági területekrıl bemosódó vegyszerek hatása megfigyelhetı, ill. jelentıs az adventív fafajok térhódítása a területen, ami a helytelen erdıgazdálkodás következménye. Potenciális természeti érték A terület megfelelı természetvédelmi kezelésével stabilizálható, a meglévı védett, fokozottan védett növény- és állatállomány, a területre jellemzı vegetáció hosszú távon megırizhetı. A degradációt okozó gyomfajok állományának további térhódítását mindenképpen meg kell akadályozni. A meglévı értékek megtartásában, az élıhelyek fejlesztésében elsıdleges szerepe van az erdıgazdálkodás megfelelı irányításának. A terület legfontosabb értékei 5

6 A terület legfontosabb értékei a Mezıföldre jellemzı síkvidéki erdıtársulások. Fokozott védelemre javasolt erdıtípusok: - Alföldi gyertyános-tölgyes, mely erdıtípus rohamosan zsugorodó területarányai miatt valamennyi állománya védendı. - Tatárjuharos-lösztölgyes, mely számos ritka védett fajt tartalmaz. - A terület legnagyobb kiterjedéső erdıtípusa a Zárt lösztölgyes, mely legféltettebb természeti értékeink közé tartozik. A Máriamajori-erdı értékét növeli, hogy ezt az erdıtípust ebbıl az erdıbıl írták le 2008-ban. A fenti 3 élıhely besorolható Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetési területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet [3] (továbbiakban 275/2004. Korm. rendelet) 4. B) számú melléklete alapján kiemelt közösségi jelentıségő élıhelytípusok közé. Ezen erdıtípusok megırzésével biztosítható, hogy fennmaradjanak az életlehetıségei azoknak a ritka, sok esetben védett növény- és állatfajoknak, melyek most jellemzik a területet. A Máriamajori-erdı és a Nagy-völgy területén eddig feltárt hazai védett növényfajok száma 18, melyek közül 5 nemzetközi védettség alatt áll. A Máriamajori-erdı és a Nagy-völgy területén eddig feltárt hazai védett állatfajok száma 50, melyek közül 4 fokozottan védett, 43 nemzetközi védettség alatt áll. Ideális kezelési célkitőzések A területet érı külsı és belsı hatások, az itt található életközösségek ismeretében az alábbi kezelési célkitőzések megvalósítása szükséges és kívánatos: - Az üzemtervezett erdıkben a véghasználatok során a tájidegen fafajú állományok lecserélését fokozatosan el kell végezni. A véghasználatok során hagyásfa csoportok kialakítását, illetve a holt faanyag szükség szerinti megtartását meg kell követelni. - A természetszerő, átmeneti, illetve származék erdıkben a fahasználatok során hagyásfa csoportok kialakításával több korú, változatos erdıkép kialakítása. - A jelenleg nem mővel szántóterületeken a spontán módon megindult gyepesedési folyamatok ösztönzése. - Extenzív legeltetéssel a gyepek cserjésedének visszaszorítása. - El kell végezni a terület gerinctelen állatvilágának felmérését. El kell készíteni a terület eddig még nem vizsgált gerinces csoportjainak felmérését. - Biztosítani kell az érdeklıdık számára a szervezett formában, szakvezetéssel történı látogathatóságot. Korlátozó és veszélyeztetı tényezık - A területen belüli természetes folyamatok: a terület egyes részein kedvezıtlen az adventív növényfajok természetes úton való terjedése. Ez sok esetben elınytelenül befolyásolja a kitőzött természetvédelmi célok elérését. Az egyes erdıtagokban meginduló természetes lékesedést mindenképpen fenn kell tartani a meglévı sztyeppfajok túlélése érdekében. - A területen kívüli természetes folyamatok: a globális idıjárás változás kedvezıtlen hatása, hogy az idınkénti özönvízszerő esızés hatására a szántóföldek felıl lemosódó talajréteg jelentıs területet borít be. 6

7 - A területen belül érvényesülı emberi tényezık: A területen belül természetvédelmi érdekbıl mővelési ág változtatásra nincs szükség. Ugyanakkor támogatni kell a jelenleg tapasztalható szántó felhagyási folyamatokat. Az elmúlt évtizedekben folytatott tájidegen fafélék telepítésének következtében a terület számottevı részén özönfajok jelentek meg. A terület jelenleg látogatásra csak kevéssé alkalmas, nem feltárt. Egyes részein indokolt lehet bemutató helyek, tanösvények kialakítása. A kezelési feladatok jobb ellátása érdekében további kutatásokra van szükség, hogy az eddig nem vizsgált fajcsoportokról megfelelı ismeret álljon rendelkezésre. - A területre kívülrıl ható emberi tényezık: az erdıket körülölelı mezıgazdasági területekrıl bemosódó vegyszerek hatása figyelhetı meg a völgyalj nitrofil növényeinek feldúsulásában (ebben lehet, hogy az egykori állattartás is szerepet játszik). Az agro kemikáliák beszivárgása potenciális veszélyt jelent a völgy mélyebb részeire. Természetvédelmi célkitőzések 1 Gyakorlati célkitőzések A területen elérendı természetvédelmi célkitőzések fontossági sorrendben az alábbiak: - idegenhonos erdık átalakítása ıshonossá a tatárjuharos lösztölgyes fásszárú fajkészletére alapozva - a természetszerő erdıtársulások hosszú távú fenntartása, megırzése - a löszpusztagyep maradványok állapotfejlesztése, cserjésedés kíméletes visszaszorítás - agresszíven terjedı özönnövények visszaszorítása a teljes területen - a tájképet károsító tevékenységek kizárása - helyi lakosság számára sétaút/tanösvény létesítése - kiadványok és tájékoztatás terület természeti értékeirıl 2 Természetvédelmi stratégia A kezelési terv rögzíti az egyes stratégiai célokhoz kapcsolódó természetvédelmi feladatokat, többek között: - A terület morfológiáját megváltoztató beavatkozás (komoly földmunka) nem végezhetı. - Az erdırészletekben a természetvédelmi szempontú gazdálkodás megkövetelése, betartatása. - a spontán erdısülési folyamatok megakadályozása az értékes löszpusztarétek területén. - idegenhonos fajok kombinált mechanikus és vegyszeres visszaszorítása. - A fokozottan védett ragadozó madarak fészkeinek környezetében mindenféle tevékenység tiltása a szaporodási idıszakon belül. - A tölgyes és gyertyános állományokban a lábon száradó, elpusztult faegyedek megtartása a cincér fajok szaporodása érdekében. - A védett terület szegélyében húzódó távvezetékek oszlopainak szigetelése a madárpusztulások megakadályozása érdekében. - Mőfészkek kihelyezése ragadozó madaraknak. - A tarvágások területén a minél gyorsabb felújítás megkövetelése, 7

8 - A területen kizárólag a természeti értékeket nem károsító rendezvény tartható, a természetvédelmi kezelıvel egyeztetett módon. - Tanösvény kialakítása. - Fel kell mérni a terület természetvédelmi szempontból lényeges gerinctelen faunáját. - Folytatni kell a botanikai kutatásokat. - Támogatni kell a kis kiterjedéső szántó területek gyepesítését. - A gyepterületeken a 10%-nál erısebb cserjésedés visszaszorítása. - Gépjármővel közlekedni csak életveszély elhárítása, illetve természetvédelmi kezelési célból lehetséges. - A területen csak ıshonos vadfajok állományai tarthatók fenn, vadaskert, vadaspark, vadkibocsátóhely nem létesíthetı. - A vadgazdálkodás, vadászat során figyelemmel kell lenni a védett terület különleges státuszára. - A területen ipari és bányászati tevékenység nem folytatható. - - A területen technikai sporttevékenységet folytatni tilos. - A tájkép védelmét a jelenlegi erdıszerkezet, erdıkép megtartásával meg lehet oldani. - További nyomvonalas létesítmény elhelyezése a területen nem engedhetı meg. 3. Kezelési elıírások A kezelési terv rögzíti a természeti, táji értékekre, mezı-, erdı-, vad- ill. vízgazdálkodásra, közlekedésre, építési tevékenységre, turizmusra, ipari és bányászati tevékenységre vonatkozó kezelési elıírásokat, pl. többek között: - A területen elıforduló természetes/természetközeli élıhelytípusokat átalakító használat (beszántás, felülvetés, invazív fafajcsere stb..) nem engedélyezhetı. - A löszpusztaréteken és a cserjések nyíltabb részein a cserjék kíméletes kézi eltávolítása szükséges. - fokozottan védett darázsölyv fészek környezetében a fahasználat korlátozása szükséges. - Agresszív fajok állományszabályozása (pl. akác, ezüstfa, aranyvesszı, zöld juhar egyedeinek eltávolítása a tervben rögzített módon). - A védett terület állapotának ellenırzése évente min. 4 alkalommal szükséges. - Szántóföldi gazdálkodást a talajvizsgálati eredményekre alapozott tápanyaggazdálkodási terv, földhasználati terv alapján kell végezni. - Kizárólag környezetkímélı besorolású növényvédı szerek alkalmazhatók. Rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása tilos. Rovarölı szerek nem alkalmazhatók. Hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt felhasználása tilos. - A tervezési terület száraz gyepekben kíméletes, extenzív, juhokkal végzett legeltetés szükséges, a gyepek túllegeltetése tilos. Felülvetés, vegyszeres gyomirtás, mőtrágyázás, öntözés tilos; - Az erdı- és gyepterületeken tápanyag utánpótlás nem engedélyezhetı. A szántók területén elıtérbe kell helyezni a szerves tápanyag utánpótlást. - A védett területen belül vegyszerhasználat a szántó területek kivételével csak az idegenhonos fajok eltávolításához engedélyezhetı. A szántóföldi gazdálkodás során zöld, illetve sárga besorolású növényvédı szer használható. - Az állattartáshoz szükséges infrastruktúra a területen nem helyezhetı el, azt a védett területen kívül kell biztosítani. 8

9 - A területen található idegenhonos erdıket az invazív fajok kiszorítása érdekében át kell alakítani ıshonos fajösszetételővé. Alkalmazandó fafajok különösen: mezei juhar, mezei szil, szürke nyár, fekete nyár, fehér főz, tatárjuhar, molyhos tölgy, kocsányos tölgy, vadkörte. - Tarvágás egyszerre max. 3 hektár összterületen végezhetı. A kitermelés során az ıshonos faegyedeket (különösen idıs, odvas fákat) hagyásfaként max. 5% mennyiségben vissza kell hagyni. - A védett terület összes ıshonos faállományú üzemtervezett erdıjében folyamatos erdıkép mellett zajló erdıgazdálkodási módok bevezetése szükséges, tarvágás nem végezhetı. A fahasználatok során hagyásfa csoportokat szükséges kijelölni, melyek területén a késıbbiekben fahasználat nem végezhetı. Törekedni kell az erdıborítás minél folyamatosabb fenntartására A kezelési terv 1.6. A területre vonatkozó tervezési és egyéb elıírások c. fejezete rögzíti, hogy a Fejér Megyei Területrendezési Terv szerint a védendı terület a 3/2. sz. melléklet alapján a terület a kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezetébe, a 3/4. sz. melléklet alapján az országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezetébe, a 3/10. sz. melléklet alapján az országos ökológiai hálózat, magterület övezetébe tartozik. A Máriamajori-erdı és Nagy-völgy védett természeti területté nyilvánítása összhangban áll a Fejér Megyei Területrendezési Tervben foglaltakkal. Észrevétel, javaslat A évi CCXXIX törvénnyel módosításra került az Országos Területrendezési Terv, a megyei területrendezési terveket december 31-ig kell összhangba hozni a módosított OTrT-vel (a Fejér Megyei Területrendezési Terv esetében ez még nem történt meg). A területre vonatkozó tervezési és egyéb elıírások c. fejezetén belül szerepel, hogy a védendı terület az országos jelentıségő tájképvédelmi terület övezetébe tartozik, azonban ezen övezet megnevezése az OTrT módosítása értelmében, december 30-tól a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendı terület övezet megnevezésre módosult, melyhez új fogalom-meghatározás, övezeti szabályozás kapcsolódik. Ennek megfelelıen javasoljuk a kezelési tervben javítani az övezet megnevezését. Véleményünk szerint célszerő volna ismertetni a kezelési tervben (az 1.6. fejezetben vagy a terv mellékletében), hogy a védendı terület az új Országos Területrendezési Terv alapján mely országos ill. megyei övezetekbe tartozik, valamint az érintett övezetekre vonatkozó elıírásokat is - az OTrT-rıl szóló évi XXVI. törvény , valamint 25. szerint (az országos ökológiai hálózat, a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület, a jó termıhelyi adottságú szántóterület, a kiváló termıhelyi adottságú erdıterület, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendı terület, az országos vízminıség-védelmi terület és a kiemelt fontosságú honvédelmi terület országos övezetekre, valamint az ökológiai folyosó, magterület ill. a földtani veszélyforrás területének megyei övezetére vonatkozó szabályokat). A természetvédelmi terület létesítését kezdeményezı Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata április 20-i határidıvel kérte a védetté nyilvánítással kapcsolatos állásfoglalás megküldését, ezért a Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal jelen elıterjesztésben szereplı szakmai véleményét a Közgyőlés elnöke elızetesen megküldte a megadott határidıig Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere részére. 9

10 Kérem az elıterjesztésben foglaltakat megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Határozati javaslat Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a székesfehérvári Máriamajori-erdı és Nagy-völgy helyi védetté nyilvánításáról szóló elıterjesztést. A Közgyőlés kiemelten fontosnak tartja Fejér megye természeti, táji értékeinek, ıshonos élıvilágának, biodiverzitásának megırzését, a természetvédelmi területek gyarapítását, állapotuk megóvását, javítását. A Közgyőlés egyetért a székesfehérvári Máriamajori-erdı és Nagy-völgy helyi jelentıségő védett természeti területté nyilvánításával, valamint a terület természetvédelmi kezelési tervében foglalt célkitőzések, stratégiák, kezelési módok megvalósításával, a korlátozások betartásával. A Közgyőlés megerısíti az elıterjesztésben foglalt szakmai véleményt, mely elızetesen megküldésre került Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata számára a április 20-i véleményezési határidıig. Felelıs: Dr. Molnár Krisztián a közgyőlés elnöke Határidı: azonnal Székesfehérvár, április 30. Dr. Molnár Krisztián s.k. 10

11 Botanikus Természetvédelmi Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság Székhelye: 2481 Velence, Tünde u. 5. Cégjegyzékszáma: Adószáma: Statisztikai számjele: Bankszámlaszáma: Képviseli: dr. Seregélyesné Csomós Ágnes Máriamajori-erdő és Nagy-völgy természetvédelmi kezelési terve (megalapozó dokumentáció) Székesfehérvár, 2012.

12 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 "A" rész ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK A TERÜLET RENDELTETÉSE A TERÜLET JOGI HELYZETE A TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE, HATÁRAI TULAJDONOSI-, BIRTOKVISZONYOK, HASZNÁLATI JOGOK A TERÜLETRE VONATKOZÓ TERVEZÉSI ÉS EGYÉB ELŐÍRÁSOK A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS SZERVEZETE ÉS INFRASTRUKTÚRÁJA A TERÜLET LEÍRÁSA FIZIKAI JELLEMZŐK Éghajlat Hidrológia Geológia, geomorfológia Talajtan BIOLÓGIAI JELLEMZŐK Általános jellemzés Társulások Vegetáció-szerkezet Flóra Fauna GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS JELLEMZŐK Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Halászat, horgászat, vízgazdálkodás Üdülés és idegenforgalom Települési viszonyok Ipar, bányászat Oktatás, bemutatás Kutatás Egyéb használat Kultúrtörténeti értékek Táji értékek CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA A TERÜLET ÉRTÉKELÉSE Méret Diverzitás Természetesség Ritkaság Sérülékenység Jellemzőség A terület nagyobb ökológiai egységben elfoglalt helyzete Feljegyzett történet Potenciális természeti érték Különleges jelentőség

13 3. 2. A TERÜLET LEGFONTOSABB ÉRTÉKEINEK MEGHATÁROZÁSA IDEÁLIS KEZELÉSI CÉLKITŰZÉSEK KORLÁTOZÓ ÉS VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK A területen belüli természetes folyamatok A területen kívüli természetes folyamatok A területen belül érvényesülő emberi tényezők A területre kívülről ható emberi tényezők A természetvédelmi kezelés korlátai A korlátozó tényezők hatása az ideális célkitűzésekre A CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA B.) A részletes kezelési terv GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK, STRATÉGIÁK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIA KEZELÉSI ELŐÍRÁSOK Természeti, táji értékek Mezőgazdálkodás Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások Közlekedést érintő kezelési előírások Építési tevékenységeket érintő kezelési előírások Turizmust érintő kezelési előírások (idegenforgalom, üdülés, ökoturizmus, bemutatás, oktatás, rekreáció) Ipari és bányászati tevékenységeket érintő kezelési előírások Települések egészét érintő kezelési előírások Táji, kultúrtörténeti értékekkel kapcsolatos kezelési előírások MELLÉKLETEK BIBLIOGRÁFIA A TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ADATAI 65 3

14 "A" rész 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK A terület neve: Törzskönyvi szám: A helyi jelentőségű védetté nyilvánító rendelet száma: Nemzetközi kijelölések sorszáma: - A terület kiterjedése: ebből fokozottan védelemre javasolt: - Megye: Települések: Máriamajori-erdő és Nagy-völgy 135,7089 ha Fejér Székesfehérvár A terület középpontjának koordinátái: EOV ; Tengerszint feletti magasság: max: 202,5 m; min: 145,0 m 1: EOTR azonosító: ; Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóságok megnevezése: A jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelő: A működési területében érintett nemzeti park igazgatóság megnevezése: o Székesfehérvár Jegyzője o Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség később kerül kijelölésre Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A TERÜLET RENDELTETÉSE A védetté nyilvánítás célja, hogy megőrzésre kerüljenek a Mezőföldre jellemző lösz alapkőzetű, vegetációtörténeti jelentőségű erdőtársulások. Ezen erdőtípusok megőrzésével biztosítható, hogy fennmaradjanak az életlehetőségei azoknak a ritka növény- és állatfajoknak melyek most jellemzik a területet. Továbbá megvédjük a természetes és természetszerű élőhelyeket, növeljük ezek kiterjedését, valamint biztosítsuk a terület további, természetvédelmi célú kutatását. 4

15 1. 3. A TERÜLET JOGI HELYZETE A helyi védetté nyilvánítási javaslat benyújtásra került az illetékes Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatához, valamint az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság támogatja a terület helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának május 11-ei Közgyűlése nyilatkozott a terület helyi védetté nyilvánítási szándékáról A TERÜLET ELHELYEZKEDÉSE, HATÁRAI A Máriamajori-erdő és Nagy-völgy a Mezőföld északi részén, Pátkától nyugatra, Zámolytól délkeletre, az ún. Zámolyi-táblán helyezkedik el. (TSZF-i magasságok: max: 202,5 m; min: 145,0 m). A vetődésekkel határolt Zámolyi-táblát északon a Zámolyi-medence, keleten a Császár-patak völgye, délen a Velencei-hegység gránitrögei, nyugaton pedig a Móri-árok és a Fejér megyei Sárrét határolják. A Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy a Dunántúli-középhegységnek mint nagytájnak (makrorégió, száma 5.), ezen belül a Vértes-Velencei-hegyvidéknek mint középtájnak (mezorégió, száma 5.2), a Velencei-hegység és környékének mint kistáj-csoportnak (szubrégió, száma 5.2.3), a Sörédi-hátnak mint kistájnak (mikrorégió, száma ) a része Magyarország tájainak rendszertani felosztásában a MTA Földrajztudományi Kutatóintézet adatai alapján. Közigazgatásilag a terület a Fejér megyei Székesfehérvár külterületéhez tartozik. A terület kistájegységben elfoglalt helyét az 1. kép mutatja. 5

16 1. kép: A Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy elhelyezkedése a kistájegységben a Google Earth felhasználásával TULAJDONOSI-, BIRTOKVISZONYOK, HASZNÁLATI JOGOK A védelemre javasolt területen a tulajdoni hányad a Magyar Állam (Honvédelmi Minisztérium) és a magántulajdonosok között közel egyenlően oszlik meg. Ez egészíti ki az önkormányzat tulajdonában lévő terület. A területen belül, a mai arányokat jelentősen megváltoztató tulajdonosváltozás hosszabb távon sem várható. A magántulajdonban lévő területekkel kapcsolatban, általánosságban kijelenthető, hogy az elővásárlási joggal nem kell élni. A részletes birtokviszonyokat az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy birtokviszonyai Tulajdonos/Kezelő Terület (ha) % AK % Magyar Állam 79, ,77 0,00 0,00 HM 79, ,77 0,00 0,00 Önkormányzat 1,0033 0,74 0,00 0,00 Magán 54, ,49 591,82 100,00 Összesen: 135, ,0 591,82 100,0 6

17 A terület határainak kialakítása azt a célt szolgálta, hogy azok a bolygatott erdőrészek, gyep fragmentumok is védelem alá kerüljenek, melyek regenerálódására lehetőség nyílik a tájidegen fafajok és özönnövények visszaszorításával. A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő terület a honvédelmi rendeltetés miatt az ingatlan-nyilvántartás szerint állami terület, kivett művelési ágban van. Ez a besorolás a tényleges élőhely-típusokat elfedi. Ezeknek a területeknek a döntő hányada a valóságban erdővel borított. A 2. táblázat az egyes művelési ágak nagyságát mutatja be az ingatlannyilvántartás adatai szerint. 2. táblázat: Művelési ágak megoszlása a Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy területén Művelési ág Terület (ha) % erdő 24, ,39 szántó 19, ,35 legelő 10,1600 7,49 kivett 81, ,77 ebből: állami terület 79, ,9 út 1, Összesen: 135, ,0 A védelemre javasolt terület a Fekete István Vadásztársaság (Pátka) vadászterületéhez tartozik. A területre legjellemzőbb gazdálkodási tevékenység az erdőgazdálkodás. A gazdálkodást a Honvédelmi Minisztérium Budapesti Erdőgazdaság ZRt. Lovasberényi Erdészete végzi, illetve irányítja. Jelentős kiterjedésű erdőterületeken folyik magángazdálkodási tevékenység is. A területen belül található erdők üzemtervezettek. A területen üzemelő bánya nincs, bányatelek fektetésre nem került sor. Szolgalmi jogok közül a területen áthaladó vezetékekhez kapcsolódó korlátozások jellemzők. 7

18 1. 6. A TERÜLETRE VONATKOZÓ TERVEZÉSI ÉS EGYÉB ELŐÍRÁSOK Fejér megye területrendezési terve kiemelten kezeli a területet. E területrendezési terv 3/2. sz. melléklete alapján a terület kiváló termőhelyi adottságú erdőterület. A 3/4. sz. melléklet alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület. A 3/10. sz. melléklet alapján az országos ökológiai hálózat magterület övezete. Az övezet konkrét kiterjedésének megfelelő területi lehatárolása a megyei területrendezési tervben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által összeállított országos térképi adatbázis alapján, a DINP Igazgatóság bevonásával történt. A 3/16. és a 3/17. sz. mellékletek alapján víz- és széleróziónak kitett terület. A területet érintő erdőgazdálkodási- és vadgazdálkodási tervek szükség szerinti felülvizsgálatát, a természetvédelmi követelmények rögzítését a védetté nyilvánítás után el kell végezni A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS SZERVEZETE ÉS INFRASTRUKTÚRÁJA A helyi jelentőségű természetvédelmi terület kezelőjét a későbbiekben, a védetté nyilvánítás után szükséges kijelölni. A területen az alábbi természetvédelmi célú építmények elhelyezése szükséges: - helyi jelentőségű természetvédelmi terület határát jelző hatósági táblák elhelyezése. 8

19 2. A TERÜLET LEÍRÁSA FIZIKAI JELLEMZŐK Éghajlat A Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy éghajlatának vizsgálatánál a Mezőföld éghajlati jellemvonásaiból kell kiindulni, figyelembe véve a szomszédos Vértes és Velencei-hegység befolyásoló hatását. A természetes kritériumok alapján történő éghajlati körzet felosztást Magyarországon Kakas József készítette el 1960-ban. A fő körzetek kijelölése a nyári napok száma alapján történt, így 18 éghajlati körzetet jelölt ki Magyarországon. A Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy a B4 éghajlati körzetbe sorolandó, vagyis mérsékelten száraz (ez a körzet a 0 és -60 közötti nedvesség-ellátottsági indexével átmenetet jelent a nedves és mérsékelten nedves területek és az ország belsejében található száraz területek között), mérsékelten meleg (nyári napok száma 50-75), hideg telű terület. Később Péczely György az 1970-es években dolgozott ki egy másik, szintén a víz- és hőellátottság alapján osztályozó rendszert, mely szerint 12 éghajlati körzetet jelölt ki. A Máraimajori-erdőt és a Nagy-völgyet a mérsékelten meleg-száraz körzetbe helyezte. A Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy közelében lévő Pátka település területén (a fentebb említetteknek megfelelően) a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten hideg telű éghajlati körzet jellemvonásai érvényesülnek. Az éghajlat jellemzéséhez e település évi adatait vettem alapul. Az évi napfénytartam óra. Legtöbb a napfény júliusban, átlagosan óra. Felhőzetének évi átlaga 55-60%, a borult napok száma , a derült napok száma Nyara mérsékelten meleg, déli részén mérsékelten száraz. A júliusi középhőmérséklet 21 és 21,5 C között alakul. Tele mérsékelten hideg. A januári középhőmérséklet -1,5 és -2 C között alakul. Évi középhőmérséklete 9,5 10 C. Az uralkodó szél iránya megegyezik a hazánkban jellemző széliránnyal, vagyis északnyugati. Ebben szerepe lehet a Móri-árok északnyugati irányának is. A szél erőssége mérsékelt az ország keleti és nyugati széleihez 9

20 képest. Az évi átlagos csapadékmennyiség 581 mm, ami mezőföldi viszonylatban kedvezőnek mondható, ám vízháztartása erősen veszteséges. Az évi vízhiány mm-re tehető Hidrológia A völgynek állandó vízfolyása nincs, a fennsíkról lefutó vizeket a mellékvölgyek a főágba vezetik, ahol az rövidebb-hosszabb út után eltűnik a völgyfenéken. Kifejezetten csapadékos időszakokban alakulhat ki olyan vízfolyás, ami a völgy lejtését követve eléri a Pátkaivíztározót. Jellemző, hogy a területen egy mesterséges betonteknőből kialakított vaditató biztosítja az egyetlen folyamatos szaporodó helyet a kétéltűek számára Geológia, geomorfológia A pleisztocénben a Zámolyi-tábla denudációs terület volt. A felszínt areálisan letaroló, gyors denudáció az üledékes kőzetet jelentősen lepusztította és sík táblafelszínt alakított ki. E denudált pannon tábla nagy részét lejtőtörmelékes, kavicsos, agyagos lösz borítja, és felszínén csak foltokban található típusos lösz. A terület fúrásszelvényei szerint a kavicsos lösz alatt vastag kavicsos homok található, mely hosszan tartó eróziós tevékenységről tanúskodik. Az erózió a Vértesből rengeteg dolomit- és kvarckavicsot hordott le, mely ma is nagy foltokban takarja a lösz felszínét. A holocénben az újpleisztocén löszfelszínbe hátráló erózióval mély eróziós völgyek (pl. Pénzverő-völgy, Aszal-völgy, Rác-völgy) vágódtak be. E löszös üledékkel fedett pannon tábla a Pátkai-löszplató nyugati folytatásának tekinthető. A tábla keleti felét néhány hátravágódott mély aszóvölgy tagolja, mint pl. az Árkos-völgy, a Bodzás-völgy, a Nagy-völgy (2. és 3. kép). 10

21 2. kép: A Nagy-völgy tavasszal 3. kép: A Nagy-völgy ősszel Dél felé haladva a domborzat fokozatosan élénkebb lesz. A táblának ez a déli része délnyugat felé erősen kibillent. Itt megjegyzendő, hogy e kibillenés a Sárrét medencéjének holocén süllyedésével hozható összefüggésbe, és a fentebb említett fiatal eróziós völgyek északnyugat-délkeleti csapásiránya arra enged következtetni, hogy e kibillenés a völgyképződést követően történt Talajtan A terület alapkőzete a lösz, ami helyenként egészen elvékonyodhat. Ezt bizonyítja a közeli Aszal-völgyben természetes úton előbukkanó homokkő tábla, valamint a Nagy-völgy mesterséges löszfalának szélében heverő homokkőtömbök jelenléte. A felső talajréteget barna erdőtalaj alkotja. 11

22 2. 2. BIOLÓGIAI JELLEMZŐK Általános jellemzés A terület növényföldrajzi szempontból az Alföld (Eupannonicum) flóravidékének Mezőföldet és a Solti-síkot magába foglaló Colocense flórajárásába tartozik (Borhidi, 2003). A Sörédi-hát peremhelyzetének köszönhetően átmeneti sávot képez az igazi Mezőföld és a Dunántúliközéphegység között. A szomszédos Vértes felől érkező erdei növényfajok (pl. tarka imola - Centaurea triumfetti 4. kép) flóragrádienst rajzolva, jól elkülönítik a Sörédi-hát aszóvölgyeit a Mezőföld alföldies jellegű belső területeitől (Horváth, 1998; Barina, 2004). Állatföldrajzi szempontból az Alföld (Pannonicum) faunakörzetének Nagy-Alföld (Eupannonicum) faunajárásába tartozik. Szintén a határok közelségét jelzi, hogy a területről egy tipikus középhegységi faj, a havasi cincér (Rosalia alpina 5. kép) is előkerült. 4. kép: Tarka imola (Centaurea triumfetti) 5. kép: Havasi cincér (Rosalia alpina) A vártnál üdébb vegetációra - több helyen szinte platóperemig húzódik a gyertyán (Carpinus betulus), valamint nedvességigényes lágyszárú fajok jelenléte (medvehagyma - Allium ursinum, sárga árvacsalán - Galeobdolon luteum, podagrafű Aegopodium podagraria) - választ adhat, hogy a Mezőföld kiemelkedő hátaitól eltérően, ezen a területen a felszíntől nem nagy mélységben pliocén vízzáró feküréteg húzódik, aminek következtében könnyen elérhető mélységben (5-8 m) található talajvíz (Ádám et al. 1959). 12

23 A Máriamajori-erdő és a Nagy-völgy legjellegzetesebb erdei élőhelytípusait az extrazonális gyertyános-tögyesek (Querco robori-carpinetum), zárt lösztölgyesek (Pulmonario mollis- Quercetum roboris), valamint a zonális tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-quercetum roboris) jelentették, ahogy azt az 1. ábra is mutatja. 1. ábra: Vegetáció-keresztmetszet az Észak-Mezőföldről: Székesfehérvár Máriamajori-erdő (eredeti). 1: nyílt (tatárjuharos) lösztölgyes (Aceri tatarico-quercetum roboris); 2: zárt lösztölgyes (Pulmonario mollis-quercetum roboris); 3: gyertyános-tölgyes löszön (Corydalidi cavae-carpinetum). (Kevey, 2008) Mára ez a kép megváltozott, a korábbi természetes erdők helyén nagy területeken találunk fenyő-, akác-, fekete dió- és ostorfa ültetvényeket, sőt, újabban invázív fajok (zöld juhar, bálványfa) által terhelt erdők is megjelentek Társulások Az erdőtársulások megnevezései Kevey Balázs (2008): Magyarország erdőtársulásai c. műve alapján történt. A nehezen beazonosítható vagy éppen beazonosíthatatlan élőhelyek Simon György (2010) Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) kódos élőhelytérképe alapján kerültek elkülönítésre, melyet az 1. melléklet tartalmaz. A természetes és természetközeli társulások mellett jelentős a tájidegen és adventív fafélékből álló erdőfoltok kiterjedése. 13

24 A foltokban megmaradt természetközeli társulásokból arra lehet következtetni, hogy a völgytalp uralkodó társulása a síkvidéki gyertyános-tölgyes (Corydalido cavae-carpinetum) lehetett. A síkvidéki lösztáblák gyertyános-tölgyesei a tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-ulmetum) és a zárt lösztölgyesek (Pulmonario mollis-quercetum roboris) között képeznek átmenetet (Kevey, 2008). A nehezen járható völgyfenék nyiladékait túlnyomórészt aranyvessző fajok (Solidago sp.-ek) borítják, egyedül a tavaszi aszpektusnak van esélye kifejlődni. A kisebb foltokat alkotó odvas keltike (Corydalis cava) és bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) mellet nagyobb területeket borít a salátaboglárka (Ficaria verna). Szálanként szinte mindenhol megjelenik a bársonyos tüdőfű (Pullmonaria mollis 6. kép). A Máriamajori-erdő völgytalpán jelentős kiterjedésű bodzásokat találhatunk (Á-NÉR P2a-üde cserjések), melyek egykori nedvesebb legelők helyén alakulhattak ki. A bodzások alján sok helyen szinte teljesen üres, nudum területek találhatók. Nyomokban még fellelhető az egykori vegetáció maradványának tekinthető erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), a podagrafű (Aegopodium podagraria), a síkvidéken különleges előfordulásúnak tekinthető sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum), és a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum 7. kép). 6. kép: Bársonyos tüdőfű 7. kép: Kisvirágú hunyor (Pullmonaria mollis) (Helleborus dumetorum) 14

25 A völgyfenék fáit túlnyomórészt olyan tájidegen fafajok képviselik, mint a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), az akác (Robinia pseudoacacia), a fekete dió (Juglans nigra). A közönséges dió (Juglans regia) szálanként szinte minden völgyalji erdőtípusban megtalálható. Őshonos fák közül a magas kőris (Fraxinus ornus), mezei juhar (Acer campestre), hegyi juhar (Acer platanoides) jellemző. A néhol megjelenő termetes kocsányos tölgy (Quercus robur) hagyás fák valószínűsítik a terület legelőerdőként való hasznosítását. A szálanként megjelenő gyertyán (Carpinus betulus) mellett kiterjedt foltokat alkot a zelnice meggy (Padus avium). Természetvédelmi szempontból említésre méltó a völgyalj ostorfás-akácosában (Á-NÉR S3) megbúvó békakonty (Listera ovata 8. kép) több száz töves állománya. A völgyalj és a völgyoldalra felhúzódó élőhelyek között egyaránt találunk keményfás jellegtelen erdőket (Á-NÉR RC). Ezekre az erdőkre jellemző a tájidegen fafajok magas aránya mellett az őshonos fafajok jelenléte. Az átmeneti jellegű aljnövényzetben előforduló értékesebb növényfaj a bíboros kosbor (Orchis purpurea), melynek jelentősebb állománya található itt. Egy legelőerdő helyén kialakított fiatalosban (Á-NÉR RC) túlél a Mezőföldön ritkaságnak számító vetővirág (Sternbergia colchiciflora 9.kép) néhány tucat töves állománya. 8. kép: Békakonty (Listera ovata) 9. kép: Vetővirág (Sternbergia colchiciflora) 15

26 A völgyoldalak jelentős részét borító zárt lösztölgyest (Pulmonario mollis-quercetum roboris) Kevey (2008) új asszociációként írta le. Lágyszárúi közül tömeges megjelenésű a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), zavartalanabb helyeken gyakori a nagyezerjófű (Dictamnus albus 10. kép). Jellemző a tornyos ikravirág (Arabis turrita), a bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis), ritkább a macskahere (Phlomis tuberosa 11. kép) és a gyöngyvirág (Convallaria majalis). 10. kép: Nagyezerjófű (Dictamnus albus) 11. kép: Macskahere (Phlomis tuberosa) A jellemzően gazdag cserjeszint tagja az ostorménfa (Viburnum lantana), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a fagyal (Ligustrum vulgare), a sóskaborbolya (Berberis vulgaris), a bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosa), a kökény (Prunus spinosa), a húsos som (Cornus mas), a varjútövis benge (Rhamnus catharticus) és a gyepűrózsa (Rosa canina). Ezt az erdőtípust tölgyfajaink változatos jelenléte karakterizálja. A jellemző cser és molyhos tölgy mellett nem ritkán megjelenik a kocsányos- és kocsánytalan tölgy is. Kőriseink közül a magas kőris (Fraxinus excelsior) és virágos kőris (F. ornus) egyszerre is jelen lehet, de általában vagy az egyik, vagy a másik dominál. Azok a magas kőris dominálta részek, melyek 16

27 aljában tömegessé válik a sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum) és podagrafű (Aegopodium podagraria) egykor gyertyános-tölgyesek lehettek. A terület történetét ismerve valószínűsíthető, hogy legeltetés is folyhatott ezekben az erdőkben, ami magyarázatot adhat ezen típusú erdőfoltok lágyszárúinak eltérő fajgazdagságára, egyben regenerálódására is. Talán a TDO ( természetességi-degradáltsági osztályozás) legzöldebb a terület egyetlen 5-ös kategóriájú élőhelye a legjobb példa arra, hogy milyen is lehetett egykor a zárt lösztölgyes. A szomszédos katonai objektumnak köszönhetően legalább éve nem történt számottevő beavatkozás az erdő faállományába. A szépen regenerálódott erdőben, a meginduló természetes lékesedés mellett, jelentős holtfaállomány (álló és kidőlt egyaránt) is található. A szokatlan méretű molyhos tölgy (Quercus pubescens) példányok képesek a 20 m magas felső lombkoronaszintben is meghatározóvá válni. A fejlett kora tavaszi aszpektus jellemző tagjai az odvas- és apró keltike (Coridalis cava, C. pumila), a salátaboglárka (Ficaria verna) és a bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides). A völgyoldalak másik jellemző, bár erősen megfogyatkozott, és sok helyen leromlott állapotú társulását adja az alföldi gyertyános-tölgyes löszön (Corydalido cavae-carpinetum). A szétszórtan, sokfelé megjelenő gyertyán sarjakból, fiatal fákból és üde élőhelyeket kedvelő lágyszárúakból (sárga árvacsalán, medvehagyma, podagrafű, erdei tisztesfű) álló aljnövényzet valószínűsíti, hogy a jelenlegi erdőterületet figyelembe véve a gyertyános-tölgyes lehetett a Máriamajori-erdő egyik legelterjedtebb társulása. A legjobb állapotban megmaradt részen gyakori a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), a gyöngyvirág (Convallaria majalis), a szagos müge (Gallium odoratum). Igazán pompás látvány a tavaszi erdőaljban több tíz négyzetméternyi területet borító kis télizöld meténg (Vinca minor) kék virágtengere (12. kép). 17

28 12. kép: Kis télizöld meténg (Vinca minor) A völgyoldalak peremi részein kisebb foltokban megtalálható az Alföld löszplatóinak zonális erdősztyepp-erdeje, a tatárjuharos-lösztölgyes (Aceri tatarico-quercetum roboris 13. kép). 13. kép: Tatárjuharos-lösztölgyes (Aceri tatarico-quercetum roboris) 18

29 A Mezőföld északi peremvidékein ennek a társulásnak virágos kőrises változata jellemző. A nyitottabb helyeken kialakuló gyepszint fajgazdag növény együttesében megjelenik a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a macskahere (Phlomis tuberosa), a nagyezerjófű (Dictamnus albus), a tarka imola (Centaurea triumfetti), a csillag őszirózsa (Aster amellus), a pusztai meténg (Vinca herbacea), a karcsú orbáncfű (Hypericum elegans). Főleg a Nagy-völgyre jellemzőek a galagonyás-kökényes cserjések (Á-NÉR P2b), túlnyomórészt egykori legelők becserjésedésével jöhettek létre. Egyik, tatárjuharos lösztölgyessel érintkező cserjés aljnövényzetében felbukkan a szennyes ínfű (Ajuga laxmanni), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a pusztai meténg (Vinca herbacea), a nagyezerjófű (Dictamnus albus) és a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum). Az erdő újuló képességét jelzik a cserjésekben megjelenő fiatal molyhos tölgy példányok Vegetáció-szerkezet Talajfelszín vagy mohaszint A területre szabad felszín, nyílt térszín a szántók és mesterséges löszfalak kivételével nem jellemző. A mohák, zuzmók jelenléte a mikroklimatikus viszonyok miatt nem hangsúlyos, jellemzően a völgyoldal alsó részén, talajon és a fatörzsek oldalán helyezkednek el. Lágyszárú szint A területen legkifejezőbb a jelenléte a tisztásokon, de megtalálható az erdővel fedett részeken is. A kis kiterjedés mellett kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a végveszélyben lévő mozaikos lösztölgyes egyik jellemző élőhelye, illetve a feltárt védett növények döntő része ehhez a vegetációszinthez kötődik. Jellemző fajok: aranyfürt (Aster linosyris) ágas homokliliom (Anthericum ramosum) bajuszoskásafű (Piptatherum virescens) baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia) barázdás csenkesz (Festuca rupicola) erdei ebír (Dactylis polygama) 19

30 erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum) erdélyi gyöngyperje (Melica transsilvanica) ernyős margitvirág (Chrysanthemum corymbosum) fűzlevelű kutyatej (Euphorbia salicifolia) fűzlevelű peremizs (Inula ensifolia) gubóvirág (Globularia maritima) hegyi gamandor (Teucrium montanum) közönséges borkóró (Thalictrum minus) közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaris) magyar kutyatej (Euphorbia pannonica) mezei zsálya (Salvia pratensis) olasz harangvirág (Campanula bononiensis) ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys) sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys) sárgás sás (Carex michelii) siska nádtippan (Calamagrostis aepigeios) szarvas kocsord (Peucedanum cervaria) széleslevelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium) taréjos csormolya (Melampyrum cristatum) tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) Cserjeszint Az e szintet alkotó fajok a területen többé-kevésbé egyenletes mértékben foglalnak helyet, az adott erdőállományra jellemzően. Összetételében az állományalkotó fafajok újulatai mellett szerepet kapnak más cserjék is. Jellemző fajok: bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosa) cserszömörce (ritka) (Cotinus coggygria) csíkos kecskerágó (Euonymus europaea) egybibés galagonya (Crataegus monogyna) erdei iszalag (Clematis vitalba) fagyal (Ligustrum vulgare) fekete bodza (Sambucus nigra) húsos som (Cornus mas) 20

A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A HUBF20021 Péti-hegy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Tapolca-Csopak 2014 Pályázat azonosítója

Részletesebben

1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek

1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek 17720 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 105. szám A vidékfejlesztési miniszter 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelete a 2012. évi körzeti erdõtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekrõl, valamint az érintett körzeti

Részletesebben

29/2007. (X. 6.) KvVM rendelet. a Sümegi Fehér-kövek természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

29/2007. (X. 6.) KvVM rendelet. a Sümegi Fehér-kövek természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 29/2007. (X. 6.) KvVM rendelet a Sümegi Fehér-kövek természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

ABA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

ABA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA ABA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA szakmai véleményezésre 2015. augusztus Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező TARTALOMJEGYZÉK: JÓVÁHAGYANDÓ

Részletesebben

Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadása

Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadása Kivonat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2012. december 20. napján megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 72/2012. (XII. 20.) határozata

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE 14. IKTATÓSZÁM: 2-14/2012. MELLÉKLET: 2 DB TÁRGY: Javaslat Tabajd Község Településszerkezeti Terve elızetes véleményezésére ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

Természetvédelmi kezelés

Természetvédelmi kezelés Természetvédelmi kezelés Magára hagyás, bekerítés egyensúlyi paradigma természetes, önálló életközösségek (? van) zárt rendszert feltételez gátolja a természetes zavarást is Kezelés nem egyensúlyi paradigma

Részletesebben

A Mádi Kakas-hegy (HUAN21009) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Mádi Kakas-hegy (HUAN21009) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve A Mádi Kakas-hegy (HUAN21009) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Ügyfél Zöld Akció Egyesület Partner Szakmai koordinátor Dr. Boldogh

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

Tárgy: Bakonykoppány I. dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi működési engedély iránti kérelem elutasítása

Tárgy: Bakonykoppány I. dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi működési engedély iránti kérelem elutasítása KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Ügyszámunk: 8682/2012. Iktatószámunk: 62423/2012 Ügyintézőnk: Tárgy: Bakonykoppány I. dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel

4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 1 ÉRSEKHALMA KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 4/2000. (IV.11.) Ktr. sz. rendelete a helyi építési szabályokról.

Részletesebben

Háttéranyag! Könyveink témái sajnos nem avulnak! Keresse kiadványainkat! Erdőkincsünkről

Háttéranyag! Könyveink témái sajnos nem avulnak! Keresse kiadványainkat! Erdőkincsünkről Háttéranyag! Könyveink témái sajnos nem avulnak! Keresse kiadványainkat! Erdőkincsünkről Erdeink múltjával és jövőjével A természet romlása, a romlás természete című, Magyarország környezeti helyzetét

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96 418 373; Fax: 96 418699; email: talent_plan@arrabonet.hu; www.talent plan.hu Győr Rendezési terv

Részletesebben

12. NMT. 03. Fehér-és Kettős-Körös nagyvízi mederkezelési terve

12. NMT. 03. Fehér-és Kettős-Körös nagyvízi mederkezelési terve Törzsszám:59 280 Alföld-Planum Kultúrmérnöki Kft 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 3. 12. NMT. 03. Fehér-és Kettős-Körös nagyvízi mederkezelési terve Fehér-Körös országhatár Sebes-Körös torkolat között Békéscsaba,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési

Részletesebben

I. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96)

I. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96) I. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96) Megrendelő: Berkenye Község Önkormányzata Berkenye Kossuth u. 20. 2641 Tervező: TARJÁNTERV Mérnöki Iroda Kft. Salgótarján

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET

A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET A Balatonfüredi erdő (HUBF20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016 Készítette: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak,

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének, a jövő nemzedékek szószólójának JAVASLATA A FATESTVÉR

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék

Részletesebben

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HADAS MŰTEREM ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 15., Tel./fax: 356-763, muterem@hadas.hu

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 15. 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 2-14/2012. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat Velence város Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐZMÉNYEK 2.1. Előzetes tájékoztatási szakasz állásfoglalásainak összefoglalása 2.2. Településfejlesztési döntés az előzetes

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐZMÉNYEK 2.1. Előzetes tájékoztatási szakasz állásfoglalásainak összefoglalása 2.2. Településfejlesztési döntés az előzetes TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐZMÉNYEK 2.1. Előzetes tájékoztatási szakasz állásfoglalásainak összefoglalása 2.2. Településfejlesztési döntés az előzetes tájékoztatás eredményei alapján 2.3. Hatályos HÉSZ Tájékoztatási

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében.

Jegyzőkönyv. Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében. Ügyiratszám: 1228/2007. Jegyzőkönyv Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében. Tárgy: Nyergesújfalu, Holcim Zrt. új cementgyárának környezetvédelmi

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A módosításokkal: 11/2011. (X. 14.) önkormányzati rendelet, 17/2011. (XII. 06.) önkormányzati

Részletesebben

Jegyzőkönyv. A képviselő testület 7 igen szavazattal - nem szavazat nélkül - a tárgyalás menetét elfogadta.

Jegyzőkönyv. A képviselő testület 7 igen szavazattal - nem szavazat nélkül - a tárgyalás menetét elfogadta. Jegyzőkönyv Szatymaz Község Képviselő-testületének 2011. december 01. napján a Polgármesteri Hivatal tárgyaló termében megtartott rendkívüli nyílt testületi üléséről. Jelen vannak: Dr. Kormányos László

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

29/2004. (V.25.) rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege

29/2004. (V.25.) rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete BUDAÖRS VÁROS ZÖLDFELÜLETEINEK ÉS ZÖLDTERÜLETEINEK MEGÓVÁSÁRÓL, HASZNÁLATÁRÓL, FENNTARTÁSÁRÓL ÉS FEJLESZTÉSÉRŐL SZÓLÓ a 18/2005. (II.23.), 35/2005. (V.25)

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

REGIOPLAN JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

REGIOPLAN JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu JÁNOSSOMORJA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)

Részletesebben

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI RÉSZMÓDOSÍTÁSA 8. SZAKÁGI JAVASLATOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ 2015 VÁTERV95 105

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI RÉSZMÓDOSÍTÁSA 8. SZAKÁGI JAVASLATOK JÓVÁHAGYANDÓ DOKUMENTÁCIÓ 2015 VÁTERV95 105 8. SZAKÁGI JAVASLATOK 105 8.1. TÁJRENDEZÉSI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT 8.1.1 Természeti adottságok Szolnok a Közép-Tisza mentén, a Tisza és a Zagyva torkolatánál helyezkedik el. Természetföldrajzi

Részletesebben

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó

U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-11939/2015. Tárgy: Szentes város 2014-2019-es önkormányzati ciklusra vonatkozó gazdasági programja Melléklet: Gazdasági program - tervezet

Részletesebben

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója

A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés. 2009/2010. évi menetrendi koncepciója A távolsági és elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés 2009/2010. évi menetrendi koncepciója 1 1. Cél- és helyzetfeltárás Magyarország helyközi közösségi közlekedésére fordított

Részletesebben

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea

h ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám : 46.846-2/2013.X. Ügyintéző

Részletesebben

VÁMOSSZABADI. Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. május TH 16-02-04

VÁMOSSZABADI. Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. május TH 16-02-04 VÁMOSSZABADI Településrendezési terv módosítás Teljes eljárás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2016. május TH 16-02-04 2 Vámosszabadi településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció

Részletesebben

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email. Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.hu M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2005.(X.18.) számú rendelete. Szentendre Város zöldfelületeinek használatáról és védelméről

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2005.(X.18.) számú rendelete. Szentendre Város zöldfelületeinek használatáról és védelméről Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2005.(X.18.) számú rendelete Szentendre Város zöldfelületeinek használatáról és védelméről Szentendre Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN 2013. AGUSZTUS Oldal:1 EGER VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE I. FEJEZET

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2015. JÚNIUS 8-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2015. JÚNIUS 8-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2015. JÚNIUS 8-I ÜLÉSÉRE 1. IKTATÓSZÁM: 33-5/2015. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat által megvalósítandó kerékpárút hálózat fejlesztésével

Részletesebben

A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HATÉVES FEJLESZTÉSI TERVE

A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HATÉVES FEJLESZTÉSI TERVE A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HATÉVES FEJLESZTÉSI TERVE (2009-2014) Sarród 2008 Összeállították: Dr. Kárpáti László igazgató Dr. Jakál Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Fersch Attila igazgatóhelyettes

Részletesebben

BALATONALMÁDI. dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG

BALATONALMÁDI. dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI 1 EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI VOLT NEVELŐOTTHON ÉS KÖRNYÉKE dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG MEGBÍZÓ Balatonalmádi

Részletesebben

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges

Tartalomjegyzék. GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges 1 Tartalomjegyzék GYÖRFY LEHEL BÁLINT TAMÁS LŐRINCZI ATTILA ImPulzus a határon Szatmárnémeti gazdasági jellemzői, az ígéretes fejlődés és a lehetséges veszélyek........................................................

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A jelen rendelet hatálya Kál nagyközség igazgatási területére (bel- és külterületére) terjed ki.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A jelen rendelet hatálya Kál nagyközség igazgatási területére (bel- és külterületére) terjed ki. KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/2006.(VII.20) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE KÁL NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Kál Nagyközség képviselőtestülete az 1997.

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

I. A rendelet hatálya

I. A rendelet hatálya 29/2011. (X. 07.) önkormányzati rendelete a zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól (A 17/2012. (V.31.) önkormányzati rendeletek módosításával egységes szerkezetben) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat

Részletesebben

Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály 2015. évi tevékenységéről A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Főosztály) a

Részletesebben

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének (Hatályos: 2012. április 15-től) Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2003.(XII.1.)Kt. rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, és a településtisztaság

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 61845-2-14/2012. Tárgy: EDF Démász Hálózati Elosztó Kft. El adó: dr. Séra Judit Balástya Várostanya major 032-027 jsz.

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Térségi és települési vizsgálatok

Térségi és települési vizsgálatok BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, TÁJÉPÍTÉSZETI KAR, TELEPÜLÉSÉPÍTÉSZETI TANSZÉK Térségi és települési vizsgálatok Keszthely és térsége vizsgálata Takács Anna J6AP3G 2013. őszi félév Bevezető A Keszthelyi kistérség

Részletesebben

Szakmai vélemény szórakozóhelyek kiürítésével kapcsolatban

Szakmai vélemény szórakozóhelyek kiürítésével kapcsolatban Szakmai vélemény szórakozóhelyek kiürítésével kapcsolatban 1. A kiürítés első szakaszának számítását az ellenőrzött helyiségből kivezető nyílászáróig kell elvégezni. Előfordul, hogy az egymásba nyíló terek

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 30-án, 16:00 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Községháza

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 I/A. A Társaság és a számviteli politika bemutatása... 3 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA... 3 2. A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA... 6 I/B. A társaság

Részletesebben

H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail: bekes.vizugy@katved.gov.

H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail: bekes.vizugy@katved.gov. Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail:

Részletesebben

H a t á r o z a t. környezetvédelmi engedélyt ad, Erdőterület igénybevétele termőföldként való további hasznosítás esetén 50 ha-tól.

H a t á r o z a t. környezetvédelmi engedélyt ad, Erdőterület igénybevétele termőföldként való további hasznosítás esetén 50 ha-tól. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Környezet- és Természetvédelmi Iroda Levegő- és Zajvédelmi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.

Részletesebben

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8.

HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 Pécs, János u. 8. HÉVÍZ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés. Biatorbágy Város Településrendezési Eszközeinek módosításáról (A Tópark Projekttel összefüggő kérdésekről)

Város Polgármestere. Előterjesztés. Biatorbágy Város Településrendezési Eszközeinek módosításáról (A Tópark Projekttel összefüggő kérdésekről) Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Településrendezési

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 79.700-4-17/2011. Ea: dr. Balthazár Éva Filakné Enyedi Andrea Tárgy: Szeged Energia Zrt., er höz létesítend nagyfeszültség

Részletesebben

2000. évi CXII. törvény

2000. évi CXII. törvény 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton

Részletesebben

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek 5652 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 58. szám A vidékfejlesztési miniszter 47/2014. (IV. 24.) VM rendelete a 2014. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett

Részletesebben

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programajánló 2015. március

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programajánló 2015. március Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programajánló 2015. március március 14-15. Kikelet a Hortobágyon Március közepén már megérkeznek téli szálláshelyükről a gólyák. A hortobágyi kiállító- és bemutatóhelyek

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához Biológia az általános iskolák 7-8. évfolyama számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és

Részletesebben

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben