A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA
|
|
- Emília Tóth
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA Papp Ferenc Az Erdő évi, Erdők a közjóért", külön számban. Botos Géza erdőmérnök Debrecen és a Nagyerdő" című cikkének sarkalatos mondanivalója, hogy... a századfordulóra a Nagyerdő tölgyrekonstrukciójának el kellene jutnia oda, hogy akkorra már az addig telepített állományok a debreceni lakosság számára is hozzáférhető séta- és üdülőerdővé váljanak..., A feltáráshoz természetesen hozzá tartozik a jelenleg meglevő és igen bőséges nyíladékhálózat egy részének időközbeni stabilizálása és ezt megelőzően a víznek az öntözés és üdültetés céljára történő biztosítása. Éppen ezért a közeljövőben a Pallagi út mindkét oldalán elterülő erdőtestben több nagy vízhozamú kút fúrására lenne szükség." Végül azzal fejezi be cikkét,... megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a század végére városunk lakóinak üdülési és esztétikai igényét minden tekintetben kielégítő, korszerű Nagyerdőre számíthatunk." Ez a gondolat mintegy összefoglalója a tanulmánynak, amely nagyon szép. Megnyugtató volna, ha szerző az említett cikkben nem térne vissza szinte refrénként a víz hiányára, illetve a víz szükségességére, amely a szerző szerint is szinte meghatározó a Nagyerdő fenntartása és fejlődése szempontjából. Amilyen indokolt szerzőnek a víz keresésére tett javaslata, az öntözővíz biztosítására már nem olyan egyértelműen szakszerű, sőt nem is megoldható a javaslata. Ugyanis e térségben e célra kutak létesítése nem megengedhető, mert a kutak üzemelésével a talajvíz tovább süllyedne, és hátrányos volna a város ivó- és iparivíz-ellátásában nagyfontosságú rétegvíz-készletre is. A számításba vehető, felszín alatti vízkészletek a város ivó- és iparivíz-igényét sem tudják már kielégíteni, ezért épül a Keleti főcsatorna felszíni vízmű. Véleményem szerint nem sértő az erdész szakemberre, hogy a vízgazdálkodási célú javaslata helyett alkalmasabb megoldás is található, ezért vele egyetértésben megkísérlem ismertetni azt a javaslatot, amely nemcsak a Nagyerdő, hanem a tágabb értelmű, Debrecen környéki jóléti erdők vízgazdálkodását célozza megjavítani. A gazdaságos megoldás egyedül egy nagyobb területre kiterjedő vízgazdálkodás fejlesztés, mert a szerző cikkéből valamint a Nagyerdő szinte egyszeri megtekintéséből levonható az a következtetés, hogy minden erőfeszítés hiába való lesz, ha nem tudunk a felszíni és felszín alatti vízkészlettel az erdő számára kedvezőbb vízgazdálkodási feltételt teremteni. Kiindulásnál indokolt figyelembe venni a város távlati fejlesztési tervét és más olyan terveket, amelyek a város környezetének fejlesztésével foglalkoznak. Közülük legkonkrétabb az a terv, melyet a Debreceni Tervező Vállalat készített a Nagyerdő fejlesztésére a Városi Tanács megbízása alapján, amely összhangban van a településfejlesztés egészével. E terv szerint bizonyos mértékben növekszik az erdő területe, megváltozik a faállomány összetétele és változik a pihenést, szórakozást biztosító korszerűsége. A jelenlegi területi adottságot és a fejlesztés utáni állapotot az 1. helyszínrajz mutatja.
2 A Nagyerdő területét három részre osztja a már kialakult úthálózat, melyből a belső parkövet" (I. alatti, 83 ha-os terület) lehatárol a villamosvasút nyomvonala és a Nagyerdei körút. A második parkövet" (II. alattit, melynek területe 82 ha) a Nagyerdei körút, a Pallagi út, Benczúr utca, Lefkovits Vilmos út határolja ábra. A debreceni Nagyerdő helyszínrajza Nem tartozik szorosan a Nagyerdő fogalmába, de attól elválaszthatatlan a Klinikák" területe, amely a szó.nemes értelmében szép zöldövezet is. (Területe 80 ha.) A meglevő többi erdőt (Hl.-mal jelölt) értelmezem a Nagyerdő har-
3 madik parkövének", ez az ún. egészségvédelmi erdő, leendő belső jóléti erdő, területe 935 ha. A fejlesztési terület (a IV. alatti), amely cca. 200 ha. A terület ilyen elméleti felosztása ma egyben az igényesebb kiépítettség sorrendje is, mert a városhoz legközelebb eső része a leglátogatottabb, egyben a legbelterjesebb kiépítettségű. Reméljük, hogy a debreceni Nagyerdő területe az ezredfordulóra 1300 ha-ra növekszik. 77A teriezelh crdö fertezei farát [MM ht!ht>qi HJteH. m - iíbbccli,. 2. ábra. Debrecen környékének helyszínrajza Mivel az urbanizációs hatások, valamint a szabadidő növekedése következtében nő a város zöldterületi igénye, ezért nagyon helyes, hogy a városi vezetés a jóléti erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználásával az erdészek közreműködésével tovább növeli a szociális és üdülő-erdő nagyságát az úgynevezett Erdős-puszta" bevonásával, amely közel ha nagyságú és nagyrésze jóléti erdővé alakítható. (Ebből ha erdőgazdasági kezelésben van. A debreceni Erdős-puszta" Magyarország legnagyobb ilyen jellegű erdője.) A z ezredfordulóra főre tervezett Debrecen város lakóinak tehát pihenési, szórakozási, sportolási és kirándulási lehetőségeinek megteremtése a Nagy-
4 erdő és Erdős-puszta fejlesztésével biztosítható. Ezért ilyen szempontból a jövőben a Debreceni Nagyerdő az Erdős-pusztával együtt vizsgálandó (2. helyszínrajz), mind erdőgazdasági és jóléti erdő szempontjából, mind az erdészeti tevékenységet elősegítő és azt javító vízgazdálkodási szempontból. 3. ábra. Tócó, Kondoros és az I. sz. főfolyás vízgyűjtőinek helyszínrajza Fentiek mellett nem hagyható figyelmen kívül az a lehetőség sem, amelyet a Tócó- és Kondoros-völgy kínál a városfejlesztés részére (vízrendezés és tereprendezés után), ahol mintegy 500 ha erdő telepíthető jó vízgazdálkodású területen. E terület talajtani és vízgazdálkodási adottsága a nedvesebb talajt igénylő fafajok részére lesz alkalmas, és bekapcsolásával zöld körgyűrűvel fogható körül a város. Mivel cikkem megírásához a Nagyerdő leromlott vízgazdálkodása adta a gondolatot, ezért annak visszaállítása, vagy javítása ismertetésemnek is a célja,
5 nem hagyva figyelmen kívül az Erdős-pusztai" területet sem. Az Erdős- Pusztát" és a Tócó völgyet csak részlegesen érintem, mivel vízgazdálkodás szempontjából része az egységes vízgyűjtő területnek, amely nincs fedésben az erdők területével. (Vízgyűjtő területet lásd a 3. helyszínrajzon. Tócó, Kondoros, és I. sz. főfolyás.) Nem részletezem a Nagyerdő leromlásának, fái tönkremenetelének erdészeti, szakmai okait, amely a vízgazdálkodás hiányán túl sok egyéb tényezőből tevődhet össze. Abban valószínűleg az erdész szakemberek is osztják nézeteinket, hogy a vízhiányban sínylődő fa, vagy növényzet minden betegségre érzékenyebb. A vízgazdálkodással foglalkozóknak pedig az az elsődleges feladatuk, hogy felismerve az okot, megszüntessék azt vagy legalább mérsékeljék a káros jelenséget, mert a Nagyerdő megmentése és fejlesztése szempontjából alapvető és elsődleges a vízgazdálkodás megjavítása. Egy adott terület vízgazdálkodását a felszíni és felszín alatti vizek mennyisége, lefolyása, elhelyezkedése, áramlása és egyéb tényezők határozzák meg. A felszín alatti vizek mennyisége (tömege) összefüggésben van a területre lehulló és ott beszivárgó csapadék mennyiségével. Értelemszerűen ez a beszivárgó mennyiség a terepszinthez közelebb álló talajrétegek vízkészletét növeli elsősorban, de kihatása van a mélyebb rétegekre is. A területre lehulló csapadék mennyisége nagyon fontos. Mivel a Debrecenpallagi állomás 1854 óta végez csapadékmérést, napjainkig háromszor 40 éves idősor állítható fel a csapadékosság értékelésére (1. táblázat). A három idősor adataiból megállapítható, hogy éves átlagban egyértelműen csökkenő a csapadék mennyisége. Csökkenés állapítható meg a nyári félév csapadékosságára is. Csak 1874-től van mért adat fenti észlelőállomáson hőmérsékletre és relatív páratartalomra. Hogy azonos időre eső 40 éves idősor legyen legalább az utóbbi 80 évre, ezért 20 évre és kétszer 40 évre dolgoztuk fel a léghőmérséklet és relatív páratartalom változását (2. táblázat). A levegő hőmérséklete nem nagy változást mutat, csökkent viszont a relatív páratartalom (3. táblázat). Határozottan csökkent az értéke havonként vizsgálva is. A nyári félévnek 77%-ról 69,41 /o-ra való csökkenése már figyelemre méltó. Az abiotikus tényezők: csapadék, hőmérséklet, relatív páratartalom kedvezőtlen változásai szuperponálódnak és hatásukra növekszik a potenciális evapotranspiráció (4. táblázat). A csapadéknak, a hőmérsékletnek és a relatív páratartalomnak a matematikai statisztika szerint még jelentősnek nem minősíthető csökkenő trendje (változása) a potenciális evapotranspirációra és a csapadékhiányra való hatásában már jelentősnek minősíthető változást okoz. A csapadék, hőmérséklet és így a relatív páratartalom az eredetileg is arid állapotról kiindulva kedvezőtlen irányba tolódtak el és így környezetünket még aridabbá tették. A változás matematikailag is lemérhető és meglepő eredményt ad. Az ariditási tényező változása: évi adatok alapján évi adatok alapján évi adatok alapján 1,08 1,37 1,58
6 /. táblázat Debrecen csapadék átlagai havi bontásban: Év I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves átlag ,3 26,1 44,6 41,4 60,5 80,5 79,5 57,7 40,7 54,3 52,7 43,5 619, ,4 31,2 37,0 47,0 61,3 69,8 59,9 58,3 50,9 54,6 46,1 45,0 593, ,3 36,5 29,1 40,9 59,7 77,4 59,4 66,9 37,7 40,3 54,2 42,9 579,3 Debrecen léghőmér séklet átla gai havi t ontásban: 2. táblázat Év I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves átlag ,83 1,25 3,83 10,94 15,86 19,87 21,69 20,58 16,54 11,00 3,89 1,19 9, ,78 0,56 4,83 * 10,31 16,04 19,17 21,41 20,27 15,84 10,60 4,44 0,15 10, ,92 0,26 4,60 11,35 16,37 19,72 21,39 20,46 16,16 10,10 5,20 0,30 10,21 Debreceni relatív p áratartalo n havi átl ágban: 3. táblázat Év I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves átlag ,50 87,36 83,05 75,80 74,85 76,90 76,70 77,10 80,65 84,55 86,90 89,15 81, ,43 84,61 78,17 71,17 70,67 71,60 70,77 72,51 75,82 81,97 86,23 88,25 78, ,89 81,69 73,38 67,27 67,12 69,30 67,75 70,85 74,30 77,87 84,46 85,87 75,26 Debrecen potenciál s evapotra nspiráció í idatai hav bontásbal 1 4. táblázat Év I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves átlag ,80 16,58 30,90 56,44 85,01 98,88 113,92 105,98 71,06 43,12 24,98 10,02 677, ,72 19,84 39,70 64,77 98,06 110,68 132,82 120,03 81,40 49,26 26,98 18,64 779, ^1973., 19,89 23,31 44,49 76,54 108,50 121,35 143,60 126,04 87,44 54,79 30,60 21,97 858,53
7 A talajvíz változására sajnos nincs mért adatunk. Néhány megfigyelésből viszont kétséget kizáró a talajvízszint 2 3 m-es csökkenése. Csökken a vízadó réteg nyugalmi szintje is. A m mélységű rétegből üzemelő ivóvízkutak nyugalmi vízszintje 1912-ben még csak 2 3 m volt a terepszint alatt, ma m. Számításaink szerint 1990-re m-re csökken. Az okokat az egyoldalú lecsapolásban, illetve a vízfelületek nagyarányú csökkenésében, a rétegvíz tervszerűtlen és túlzott kitermelésében és az erdőterületek csökkenésében kell keresni. Sajátos a természeti egyensúly megbomlása és káros a hatása Debrecen térségében. Nem robbanásszerű a változás, inkább lassú, folyamatos. Egy ember életében kevésbé észrevehető. Száz év távlatában megdöbbentő és előremutató. (Analóg, mint a lappangó betegség, melynek felismerése nehezebb, de gyógyítása sürgető.) A város ivó- és ipari vízigényét kielégítő rétegvízkészlet kimerülőben van. A pótlódás napi m 3, a csúcsidőben kitermelt m 3 /nap. A város ivó- és ipari vízellátásának megnyugtató megoldása nem tűr sokáig halasztást. Az ezredfordulóra 900 ha pihenő (3 ha/1000 fő) és ha séta- és kirándulóerdő (50 ha/1000 fő) igénye lesz a városnak. Ez az igény reális és vitathatatlan. Erdő nélkül nem lehet meg a város, de az erdő fenntartásának és fejlesztésének előfeltétele a térség vízgazdálkodásának a megjavítása. A 100, illetve 120 éves idősorok figyelmeztetnek, hogy egyoldalú lecsapolással a terület vízgazdálkodása leromlik, a talajvízszint károsan süllyed és még a mélyen gyökerező erdő számára sincs meg a kívánatos biológiai feltétel. Ugyanakkor alátámasztja a szükségességét annak, hogy ahol indokolt és lehetséges, ott szabályozottan, a tapasztalatok felhasználásával és tudományos megalapozottsággal visszavigyük a vizet, illetve gazdálkodjunk a vízzel. Ennek mind technikai, mind gazdasági alapjai adottak, vagy megteremthetők. Ugyanakkor e példa is alátámasztja az erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás egymásra gyakorolt pozitív hatását és a két ágazat, a két szakma szoros együttműködését. Nézzük meg, milyen szegényes és sokoldalú ma e területek vízgazdálkodása ha egyáltalán beszélhetünk itt ma a vízzel való gazdálkodásról. A várost közvetlen közrefogó vízgazdálkodását érintő Tócó és Kondoros vízgyűjtő területeinek lefolyástalan részeit a múlt század végén, 1892-ben kezdték lecsapolni. A vízgyűjtőn mintegy 70 vízfolyás, tó, mocsár, állandó vagy időszakos vízállás volt (4. helyszínrajz). E vizes területeket (akkor Nyír-tavaknak nevezték) lecsapolták, hogy a mezőgazdasági termelés céljára megnyerjék a kiterjedésében nem nagy völgyfenéket. Arra törekedtek, hogy e területekről elvezessék a káros vizeket, ez nemcsak a vízbőség idején, hanem általában minden tavasszal még a kevésbé csapadékosabb években is megtörténik. Nem lebecsülendő nagyságrendben. A Tócó és Kondoros vízgyűjtőről átlagos években 4,0 millió m 3 -t, az I. sz. főfolyásról átlagos években 6,0 millió m 3 vizet vezetünk el. Kereken tehát 10 millió m 3, amely mintegy 20 mm csapadéknak felel meg. A XIX. században még a Csapó utcán is felszíni csatornák voltak, a Nagytemplom mögötti Pap-tava, Libakerti tó vízállásos területet volt. Ugyanakkor ma nagy ütemben növekszik a belterület, amely a századfordulón csak 350 ha volt, ma 4000 ha. Miközben épül a város, mind nagyobb a betonfelület, egyben növekszik az az igény is, hogy a belterületről a legrövidebb időn belül elvezessék a lehulló és beszivárogni nem tudó csapadékvizet. Ez is csökkenti a területen beszivárogható csapadékvizet, a hasznosítható talajvíz mennyiségét.
8 A záporok elvezetésére a belsőségi csatornahálózat kiépítettsége 10 m 3 /sec nagyságú s a tervek szerint 25 m 3 /sec-ra kívánják kiépíteni. összegezve a területet érintő negatív hatású hidrológiai jelenségeket megállapíthatjuk, hogy csökken az éves csapadék mennyisége, hasznosítatanul elvezetünk évi 10 millió m 3 belvizet, elvezetjük továbbá felhasználás nélkül a fürdők 1,0 millió m 3 használt vizét is, beépítés miatt növekszik a belterületről elvezetendő vízmennyiség is, a mezőgazdaság is igényli a káros vizek gyorsab elvezetését s a kiépített 460 km csatornahálózattal közben elvezetjük a hasznosítható vizet. 4. ábra. Debrecen mai közigazgatási területének vizei 1880 körül A felsoroltak hatására fokozatosan csökken az a vízmennyiség, amely a talajba bekerül és hasznosul, növekszik az a vízmennyiség, amelyet a területről hasznosítatlanul elviszünk. Mindezek egyenes következménye, hogy csökken a talajvízszint állása és romlik az erdő életfeltétele. Az erdő fenntartása és fejlesztése szempontjából a víz került minimumba. Erős a megfogalmazás, hogyha nem cselekszünk, szinte elsivatagosodik (homoksivataggá válik) a hajdani mocsári tölgyes Nagyerdő és Erdős-puszta, ahol korábban egymást érték a Nyírtavak és két vízimalmot is hajtott a Tócó vize. Ha nem javítjuk meg a vízgazdálkodást, hiába telepítenek tölgyet vagy egyéb értékes díszfát, ezek vízhiányban sínylődnek, kipusztulnak és terjed helyette a szárazságot tűrő akác. (E folyamat felismerése és meg nem akadályozása alapvető hiba lenne, mert akácos Nagyerdőt nem szeretne sem a jelen, sem az utókor.)
9 Ha megemlítem az Erdős-puszta erdőállományának fafajok szerinti megoszlását (erdőrendezőségi adat), hogy a tölgy 14,5, az akác 56,4, a nemesnyár 8,1, a hazai nyár 1,7, a fenyő 17,8, az egyéb 1,5% és ezt kiegészítem azzal, hogy az élőfakészlet 1 ha-on 76,0 m 3 (az országos átlag 123 m 3 ), e szakmai paraméterek is bizonyítják az Erdős-pusztai jóléti erdők fejlesztésében is a vízgazdálkodás fontosságát. Enélkül nem lehet kellő hatékonyságú a jóléti erdőgazdálkodási tevékenység itt sem. Ügy vélem a felsorolt érvekkel egyértelműen bizonyíthatjuk, hogy nem lehet megoldás a kutak fúrása, hisz nincs már bővizű vízadó réteg. Fel kell ismernünk, hogy a XIX. században meglevő erek, tavak, fertők, laposok, mocsarak (mintegy 70) lecsapolása olyan hatást gyakorolt a természeti egyensúlyra, amely sok esetben káros volt. Ezt a megbomlott természeti egyensúlyt kell visszaállítani- (megközelíteni) szabályozottan műszaki és biológiai beavatkozással, vízgazdálkodással és környezetfejlesztéssel. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a sokrétű munkába az erdészeti tudományok mellett a vízgazdálkodás és más tudományágak bevonása is szükséges, sőt elengedhetetlen. A mellékelt helyszínrajzok segítségével csak áttekintően ismertetem a vízgazdálkodás javításának módját. Első lépés annak a régi vízgazdálkodási alaptörvénynek a betartása, hogy ne engedj ki hasznosítatlanul vizet a portádról". Nyilván a legolcsóbb és legkönnyebben elérhető víz a lehullott csapadék, ezt kell elsősorban betárolni a talajba. Az összegyűlt vizeket kell a területen tartani. Ami ebből beszivárog a talajba, javítja a felszín alatti vízkészletet, emeli a talajvízszintet, ami pedig elpárolog, fokozza a páraképződést, javítja a mikroklímát, együttvéve kedvezőbb biológiai feltételt teremt. Értelemszerűen tavakban, tározókban a területen kell tartani a fürdők használt vizét is ugyanazzal a céllal, mint a belvizeket. Hiszen a fürdők évtizedek óta pangó, átfolyó, használt vizei mellett buja növényzet van, amely meggyőző erővel bizonyítja a javaslat helyességét. Ahhoz viszont, hogy a tározókban elsősorban a Nagyerdőben tervezett tavakban a víz minőségileg kifogástalan, a tavak esztétikailag az egész év folyamán kellemesek legyenek, bizonyos frissítő vízmennyiséget (150 liter/sec-ot) kell biztosítani abból a Hajdúsági többcélú vízgazdálkodási rendszer"-ből, amely a tervezés stádiumában van. E nagyjelentőségű vízgazdálkodási létesítmény, amely Debrecen térségének társadalmi és gazdasági fejlődését meghatározza, már számol 150 liter/sec jóléti célokat szolgáló vízmennyiséggel. E frissítő vízsugárral évente mintegy 4,0 millió m 3 víz kerül a tavakba, mely szintén tározódhat a terepfelszín alatt, s szabályozottan tovább emeli a növényzet, illetve az erdő számára kívánatos talajvízszintet. Kétség nem férhet tehát ahhoz, hogy ha az erdők területén tartjuk a vízgyűjtőkről összegyülekező vízkészletet, a fürdők használt vizét, a 150 liter/sec jóléti vizet s ezekkel gazdálkodunk a vízgazdálkodással megjavítanánk az erdő életfeltételeit is. Szabályozottan visszaállítanánk, illetve megközelítenénk azt a természeti környezetet, amelyet természetátalakító tevékenységünk során nem rossz szándékkal ugyan, de elrontottunk. A leszűrt negatív tapasztalat felhasználásával, tudományosabb megalapozottsággal, a fejlett technikai és gazdasági adottságokkal lehetne ma már mindezt elvégezni, az ember és a környezet funkcionális harmóniájának visszaállítása céljából.
10 Ügy érzem, joggal vetődik fel a kérdés, ha ez jó, miért nem csináljuk? Van erre pénz? Azonnali pénz nincs, de ha nincs elgondolás, előre elkészített és öszszehangolt terv, soha nem lesz rá pénz sem. Cikkem célja tehát gondolatébresztő. Elsősorban az erdész szakemberek felé, akiknek véleménye megerősítené a vízgazdálkodás javításának fontosságát és szükségességét és közös véleményünk segítené az illetékes szervek döntését. A következő költségbecslést elsősorban azok részére állítottam össze, akik azzal a felvetéssel élnek, hogy nincs erre pénz, és beletörődve tudomásul veszik a Nagyerdő pusztulását. Mert hogy pusztul, ahhoz kétség nem fér! ada A költségbecslésnél szorítkozom a DTV által készített tanulmányterv taira, mely szerint: 1. A Nagyerdő területén fejlesztés 200 ha á 34,5 eft 6,900 eft felújítás 560 ha á 39,0 eft 21,800 eft összesen: 760 ha 28,700 eft 2. Erdős-puszta fejlesztése (hasonló egységárral) fejlesztés felújítás 1000 ha á 39,0 eft 39,000 eft 3. Tócó Kondoros-völgyi erdőtelepítés (hasonló egységárral) fejlesztés 500 ha á 34,5 eft 17,250 eft A Nagyerdő, Erdős-puszta és Tócó-völgyi erdők felújításához, illetve fejlesztéséhez a tervek szerint több év alatt tehát az alábbi összegek szükségesek: Nagyerdő fejlesztése Erdős-puszta fejlesztése Tócó-völgy fejlesztése 28,700 eft 39,000 eft 17,250 eft A debreceni zöldövezet fejlesztésére összesen: ( ) 84,950 eft Ez erdészeti költség s mindez azzal a kockázat-vállalással, hogy fokozatosan romló vízgazdálkodás miatt bizonytalan a felújítás hatékonysága, a meglevő Nagyerdő fenntartása, újak telepítése, illetve a területi fejlesztés. Vízgazdálkodási oldaláról meglevőnek tételezve fel a 150 liter/sec jóléti vízmennyiséget, valamint azt, hogy a tározók részére szükséges tavak területét biztosítják (ezek a legmélyebb, értéktelen területek) a vízpótlást biztosító vízmű költsége cca eft a tározók építési költsége (50 ha á 14 mft) eft Vízgazdálkodási beruházás összesen: eft A költségek alakulásának következtetéseként szerény véleményem az, hogy az erdészetihez viszonyítva a vízgazdálkodási beruházás nagysága elfogadható. Bárhogy mérlegelem és viszonyítom a vízgazdálkodási beruházást az eredetihez, kétséget kizáró, hogy együtt, egy időben kell mindkettő keretét előteremteni és összehangoltan megvalósítani. A vízgazdálkodási beruházás eredményekét azon túl, hogy a Nagyerdő és Erdős-puszta, Tócó-völgy felszíni és felszín alatti vízgazdálkodása megjavul, biztonságossá válik az erdő fejlesztése. Továbbá a Nagyerdő területén, a 2. hely-
11 színrajzi elrendezésben mintegy 50 ha, Erdős-pusztán 220 ha, a Tócó-völgyben pedig 100 ha vízfelület is lesz. Az erdészeti és vízgazdálkodási munkák összesített hatásaként jelentkezik olyan mikroklíma-változás, amelyet naturális mutatókkal nem lehet mérni. Debrecen környékén a 370 ha vízfelület, a buja növényzet és erdő s azok mikroklimatikus hatásai pihenésre, kirándulásra, szórakozásra, az emberi közérzetre soha nem remélt hatással lesznek. A sporthorgászatnak, vadgazdálkodásnak szinte új távlata nyílik. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az itt levő egyetemek részére kínálkozó kutatási lehetőséget sem, amely az együttes beavatkozások, változások hatásaként kínálkozik. E munkák összessége már nemcsak a Nagyerdő védelme, nemcsak a környezet védelme lenne, hanem alapjaiban többet adó környezetfejlesztés, környezet-gazdagítás, tájformálás, szerénytelenség nélkül mondhatjuk, egy nagy terület természetvédelme, illetve fejlesztése.
A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.
RészletesebbenKözép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat
Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv
RészletesebbenNAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV
Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet
RészletesebbenAZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA
DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére
Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató
8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás
Részletesebben- Új esély Debrecennek!
DEBRECEN - Várospolitikai program a korszakváltás jegyében. A város kreatív emberek gyűjtőhelye, ahol növelik és serkentik egymás produktivitását. (Richard Florida) Debrecen, az ország második legnagyobb
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1
GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs, Hird Szövőgyár utcától északra eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának
Részletesebben4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel
4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 1 ÉRSEKHALMA KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 4/2000. (IV.11.) Ktr. sz. rendelete a helyi építési szabályokról.
RészletesebbenROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE
ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE Az 1937. március hó 22-én megjelent mezőgazdasági törvény mezőgazdasági életünk előbbrevitele terén korszakos újitást valósít meg: az írányított gazdasági rendszer elveinek
Részletesebben9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek
9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi
Részletesebbenmelynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos
RészletesebbenGyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ
Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: 5 DB TÁRGY: Beszámoló az Országos Ivóvízminıség-javító Program megvalósulásáról az Európai Uniós
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenBÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 523-801 E-mail:papj@bekescsaba.hu Ikt. sz.: VI.-2836/2004 NYILVÁNOS
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
RészletesebbenKÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ
KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti
RészletesebbenI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM
I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM Szöveges munkarészek: I. Általános előírások II. Területfelhasználási egységek és övezetek III. Beépítésre szánt területek IV. Beépítésre nem szánt területek V. A tervezési
RészletesebbenEDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA
EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007 2014 M U N K A T E R V E Z á r a d é k: Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2007-2014. évi Gazdasági Programját a
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu
Részletesebben8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai
8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő
RészletesebbenTartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3
Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi
RészletesebbenMennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN
1 Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN Kulcsszavak: hidrogeológia, kitermelhetı vízkészletek, víztermelés környezeti korlátai, utánpótlódás, parti szőrés, kolmatáció
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet
HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...
Részletesebben29/2004. (V.25.) rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete BUDAÖRS VÁROS ZÖLDFELÜLETEINEK ÉS ZÖLDTERÜLETEINEK MEGÓVÁSÁRÓL, HASZNÁLATÁRÓL, FENNTARTÁSÁRÓL ÉS FEJLESZTÉSÉRŐL SZÓLÓ a 18/2005. (II.23.), 35/2005. (V.25)
RészletesebbenTELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE
PÁTY TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK A tervezési terület jelentős részére 2005-ben
RészletesebbenPályázott eszközfajták meglévő állományának ismertetése, részletes szakmai indoklás a tervezett fejlesztés szükségességéről
Pályázott eszközfajták meglévő állományának ismertetése, részletes szakmai indoklás a tervezett fejlesztés szükségességéről a hivatásos önkormányzati tűzoltó parancsnokságok szerállományának, technikai
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I
NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi
RészletesebbenSZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA
8.4 KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT 8.4.1 Közlekedési vizsgálat a) A város helyzete és kapcsolatai a térségben Szolnok megközelítőleg az ország keleti felének súlypontjában helyezkedik el.
RészletesebbenFELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról
RészletesebbenKÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1291-11/2011. Tárgy: Pilisszentkereszt szennyvizeinek szentendrei
Részletesebben2000. évi CXII. törvény
2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton
Részletesebben1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.
. BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus
RészletesebbenNagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról (egységes szerkezetben)
NAGYLÓK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2006. (X. 30.) önkormányzati rendeletével, 20/2006. (XII. 20.) önkormányzati rendelettel és 18/2015.(XI.18.) önkormányzati rendelettel módosított 11/2006.
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI
RészletesebbenLEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenHuszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére
Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester
RészletesebbenA helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei
RészletesebbenVárosközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény
Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény Belvárosi Óvoda HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az óvoda adatai 4 Bevezető 5 1.1.Az óvoda bemutatása 6 Gyermekkép
Részletesebben1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti
RészletesebbenHarangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései
Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései A tározó általános ismertetése A Magyar Állam tulajdonában, a FETIVIZIG kezelésében van a Nyírség legfiatalabb tározója, a Harangodi víztározó, mely
RészletesebbenSzentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt.
Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által a 136/2005.(VI. 24.) Kt. határozattal elfogadott Ifjúsági Koncepciója a./2009. (IV.24.)Kt. határozattal elfogadott felülvizsgálat kiegészítéseivel
RészletesebbenIvóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád
Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Tartalom 1. Víztisztaságvédelem... 1 2. Víz/ivóvíz jelentősége... 4 3. Nyersvíz-bázisok
RészletesebbenA munka- és tűzvédelem társadalmasítása
A munka- és tűzvédelem társadalmasítása Az élet egyre több területén válik aktuálissá a társadalmasítás. Egyre több embert vonunk be a társadalmi tulajdon védelmének különböző formáiba, hogy termelt értékeink
RészletesebbenFELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának
RészletesebbenElőterjesztő: Á c s János polgármester TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Az irányelvek a koncepció szerint a következők voltak:
2. NAPIREND: Ügyiratszám: 5/18.028 /2006. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2006. február 10-i ülésére Tárgy: Tapolca város 2006. évi költségvetéséről és a végrehajtásával kapcsolatos egyes
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...
RészletesebbenÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32
ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási
Részletesebbenteljes egészébon elkészíthessék.
MUZEOLÓGIAI FELADATOK A BUDAVÁRI PALOTA TERVEZÉSÉBEN ÚJJÁÉPÍTÉSÉNEK Budapest belterületén, különösen a pesti Duna-parton járva, szinte minden járókelő önkéntelenül is végigfut pillantásával a Várhegy tetején
RészletesebbenMozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló
Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 2 MISSZIÓNK... 2 SZOLGÁLTATÁSAINK... 2 INTÉZMÉNYI IRÁNYULTSÁG, ÁLTALÁNOS INTÉZMÉNYI CÉLOK MEGVALÓSULÁSA...
Részletesebben1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk
RészletesebbenKERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA
KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA 3. sz. melléklet A Gyáli kistérség társult önkormányzatai a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló
RészletesebbenHAZAI TÜKÖR. Állattenyésztés korszerűen. Egy agrármérnök tapasztalataiból
HAZAI TÜKÖR Állattenyésztés korszerűen Egy agrármérnök tapasztalataiból Az állati eredetű termékek iránt egyre növekvő keresletnek úgy lehet eleget tenni, ha a haszonállatok létszámemelésével párhuzamosan
RészletesebbenTerület- és településrendezési ismeretek
Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF
RészletesebbenKatasztrófa elleni védelem
- 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...
Részletesebben1. Településképi véleményezési eljárás
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 21/2015.(IV.30.) Ör-rel módosított 12/2013. (III.29.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásról
RészletesebbenA TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló
RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,
Részletesebben2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK
3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció
RészletesebbenPilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Tartalomjegyzék. Bevezetés...2. o.
1 Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tartalomjegyzék Bevezetés...2. o. I. Pilis Nagyközség szociális helyzetképe...2-5.o. II. Pilis Nagyközség szociális feladat
RészletesebbenS A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *
S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HADAS MŰTEREM ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 15., Tel./fax: 356-763, muterem@hadas.hu
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenHajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.
Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.
RészletesebbenBALATONALMÁDI. dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG
BALATONALMÁDI 1 EGYEZTETÉSI ANYAG BALATONALMÁDI VOLT NEVELŐOTTHON ÉS KÖRNYÉKE dr. Óvári Ferenc Verseny utca József Attila utca által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG MEGBÍZÓ Balatonalmádi
RészletesebbenKészítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT
JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...
RészletesebbenHAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január
HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...
RészletesebbenI. Bevezetés. II. Általános rendelkezések
Ügyiratszám: 4441-4/2010. Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzata 2011. I. Bevezetés Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete,
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 40. MELLÉKLET : - TÁRGY: Településrendezési terv módosításának programja E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2010. március 10-i
RészletesebbenMISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS
Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI
Részletesebben10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás
10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az
RészletesebbenMedgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.
Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenALPOLGÁRMESTER. Javaslat. a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Lakóépület felújítási programja (2005) módosítására
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER Javaslat a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Lakóépület felújítási programja (2005) módosítására Készítette: Ghazal Mónika igazgatóhelyettes
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA
2005.9.12. L 235/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS FORDÍTÁS AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA ( 1 ) ( 1 ) A Tanács írásbeli eljárással
RészletesebbenM A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 103. szám
A Kormány 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelete az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 103.
RészletesebbenSZAKMAI PROGRAMJA 2005-2010
Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Napsugár Óvoda és Bölcsőde Csanádpalotai Bölcsőde Tagintézménye SZAKMAI PROGRAMJA 2005-2010 Készítette: Kovács Jánosné Tagintézmény vezető 1 Szakmai program 2005-2010-ig
RészletesebbenA Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)
A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. január 26-i ülésére Tárgy: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény
RészletesebbenÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása
Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)
RészletesebbenFüzesabony hulladékgazdálkodási rendszerének környezetvédelmi értékelése
1 TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR MEZŐTÚR Füzesabony hulladékgazdálkodási rendszerének környezetvédelmi értékelése SZAKDOLGOZAT Készítette: Szűcs Bernadett Mezőgazdasági mérnöki szak
RészletesebbenA beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II.
A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. Prof. Dr. Cselényi József Dr. Illés Béla PhD. egyetemi tanár tanszékvezető egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási
RészletesebbenA Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve
A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi
RészletesebbenOTDK-DOLGOZAT 2015 1
OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management
RészletesebbenTárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)
HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.1 3.1 Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye
RészletesebbenA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 141/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Térfelügyeleti rendszer üzemeltetése
RészletesebbenA szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai
A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai KÁNTOR Béla, TÓTH Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc kantorbp@gmail.com, toth.zsuzsanna12@gmail.com A borkészítésnek Magyarországon
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől
Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől Szám: 42487/2011 Javaslat Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok,
RészletesebbenIroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245
ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S
RészletesebbenA Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében
1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,
RészletesebbenVéménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása
Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék
Részletesebben