A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA"

Átírás

1 A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA Papp Ferenc Az Erdő évi, Erdők a közjóért", külön számban. Botos Géza erdőmérnök Debrecen és a Nagyerdő" című cikkének sarkalatos mondanivalója, hogy... a századfordulóra a Nagyerdő tölgyrekonstrukciójának el kellene jutnia oda, hogy akkorra már az addig telepített állományok a debreceni lakosság számára is hozzáférhető séta- és üdülőerdővé váljanak..., A feltáráshoz természetesen hozzá tartozik a jelenleg meglevő és igen bőséges nyíladékhálózat egy részének időközbeni stabilizálása és ezt megelőzően a víznek az öntözés és üdültetés céljára történő biztosítása. Éppen ezért a közeljövőben a Pallagi út mindkét oldalán elterülő erdőtestben több nagy vízhozamú kút fúrására lenne szükség." Végül azzal fejezi be cikkét,... megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a század végére városunk lakóinak üdülési és esztétikai igényét minden tekintetben kielégítő, korszerű Nagyerdőre számíthatunk." Ez a gondolat mintegy összefoglalója a tanulmánynak, amely nagyon szép. Megnyugtató volna, ha szerző az említett cikkben nem térne vissza szinte refrénként a víz hiányára, illetve a víz szükségességére, amely a szerző szerint is szinte meghatározó a Nagyerdő fenntartása és fejlődése szempontjából. Amilyen indokolt szerzőnek a víz keresésére tett javaslata, az öntözővíz biztosítására már nem olyan egyértelműen szakszerű, sőt nem is megoldható a javaslata. Ugyanis e térségben e célra kutak létesítése nem megengedhető, mert a kutak üzemelésével a talajvíz tovább süllyedne, és hátrányos volna a város ivó- és iparivíz-ellátásában nagyfontosságú rétegvíz-készletre is. A számításba vehető, felszín alatti vízkészletek a város ivó- és iparivíz-igényét sem tudják már kielégíteni, ezért épül a Keleti főcsatorna felszíni vízmű. Véleményem szerint nem sértő az erdész szakemberre, hogy a vízgazdálkodási célú javaslata helyett alkalmasabb megoldás is található, ezért vele egyetértésben megkísérlem ismertetni azt a javaslatot, amely nemcsak a Nagyerdő, hanem a tágabb értelmű, Debrecen környéki jóléti erdők vízgazdálkodását célozza megjavítani. A gazdaságos megoldás egyedül egy nagyobb területre kiterjedő vízgazdálkodás fejlesztés, mert a szerző cikkéből valamint a Nagyerdő szinte egyszeri megtekintéséből levonható az a következtetés, hogy minden erőfeszítés hiába való lesz, ha nem tudunk a felszíni és felszín alatti vízkészlettel az erdő számára kedvezőbb vízgazdálkodási feltételt teremteni. Kiindulásnál indokolt figyelembe venni a város távlati fejlesztési tervét és más olyan terveket, amelyek a város környezetének fejlesztésével foglalkoznak. Közülük legkonkrétabb az a terv, melyet a Debreceni Tervező Vállalat készített a Nagyerdő fejlesztésére a Városi Tanács megbízása alapján, amely összhangban van a településfejlesztés egészével. E terv szerint bizonyos mértékben növekszik az erdő területe, megváltozik a faállomány összetétele és változik a pihenést, szórakozást biztosító korszerűsége. A jelenlegi területi adottságot és a fejlesztés utáni állapotot az 1. helyszínrajz mutatja.

2 A Nagyerdő területét három részre osztja a már kialakult úthálózat, melyből a belső parkövet" (I. alatti, 83 ha-os terület) lehatárol a villamosvasút nyomvonala és a Nagyerdei körút. A második parkövet" (II. alattit, melynek területe 82 ha) a Nagyerdei körút, a Pallagi út, Benczúr utca, Lefkovits Vilmos út határolja ábra. A debreceni Nagyerdő helyszínrajza Nem tartozik szorosan a Nagyerdő fogalmába, de attól elválaszthatatlan a Klinikák" területe, amely a szó.nemes értelmében szép zöldövezet is. (Területe 80 ha.) A meglevő többi erdőt (Hl.-mal jelölt) értelmezem a Nagyerdő har-

3 madik parkövének", ez az ún. egészségvédelmi erdő, leendő belső jóléti erdő, területe 935 ha. A fejlesztési terület (a IV. alatti), amely cca. 200 ha. A terület ilyen elméleti felosztása ma egyben az igényesebb kiépítettség sorrendje is, mert a városhoz legközelebb eső része a leglátogatottabb, egyben a legbelterjesebb kiépítettségű. Reméljük, hogy a debreceni Nagyerdő területe az ezredfordulóra 1300 ha-ra növekszik. 77A teriezelh crdö fertezei farát [MM ht!ht>qi HJteH. m - iíbbccli,. 2. ábra. Debrecen környékének helyszínrajza Mivel az urbanizációs hatások, valamint a szabadidő növekedése következtében nő a város zöldterületi igénye, ezért nagyon helyes, hogy a városi vezetés a jóléti erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználásával az erdészek közreműködésével tovább növeli a szociális és üdülő-erdő nagyságát az úgynevezett Erdős-puszta" bevonásával, amely közel ha nagyságú és nagyrésze jóléti erdővé alakítható. (Ebből ha erdőgazdasági kezelésben van. A debreceni Erdős-puszta" Magyarország legnagyobb ilyen jellegű erdője.) A z ezredfordulóra főre tervezett Debrecen város lakóinak tehát pihenési, szórakozási, sportolási és kirándulási lehetőségeinek megteremtése a Nagy-

4 erdő és Erdős-puszta fejlesztésével biztosítható. Ezért ilyen szempontból a jövőben a Debreceni Nagyerdő az Erdős-pusztával együtt vizsgálandó (2. helyszínrajz), mind erdőgazdasági és jóléti erdő szempontjából, mind az erdészeti tevékenységet elősegítő és azt javító vízgazdálkodási szempontból. 3. ábra. Tócó, Kondoros és az I. sz. főfolyás vízgyűjtőinek helyszínrajza Fentiek mellett nem hagyható figyelmen kívül az a lehetőség sem, amelyet a Tócó- és Kondoros-völgy kínál a városfejlesztés részére (vízrendezés és tereprendezés után), ahol mintegy 500 ha erdő telepíthető jó vízgazdálkodású területen. E terület talajtani és vízgazdálkodási adottsága a nedvesebb talajt igénylő fafajok részére lesz alkalmas, és bekapcsolásával zöld körgyűrűvel fogható körül a város. Mivel cikkem megírásához a Nagyerdő leromlott vízgazdálkodása adta a gondolatot, ezért annak visszaállítása, vagy javítása ismertetésemnek is a célja,

5 nem hagyva figyelmen kívül az Erdős-pusztai" területet sem. Az Erdős- Pusztát" és a Tócó völgyet csak részlegesen érintem, mivel vízgazdálkodás szempontjából része az egységes vízgyűjtő területnek, amely nincs fedésben az erdők területével. (Vízgyűjtő területet lásd a 3. helyszínrajzon. Tócó, Kondoros, és I. sz. főfolyás.) Nem részletezem a Nagyerdő leromlásának, fái tönkremenetelének erdészeti, szakmai okait, amely a vízgazdálkodás hiányán túl sok egyéb tényezőből tevődhet össze. Abban valószínűleg az erdész szakemberek is osztják nézeteinket, hogy a vízhiányban sínylődő fa, vagy növényzet minden betegségre érzékenyebb. A vízgazdálkodással foglalkozóknak pedig az az elsődleges feladatuk, hogy felismerve az okot, megszüntessék azt vagy legalább mérsékeljék a káros jelenséget, mert a Nagyerdő megmentése és fejlesztése szempontjából alapvető és elsődleges a vízgazdálkodás megjavítása. Egy adott terület vízgazdálkodását a felszíni és felszín alatti vizek mennyisége, lefolyása, elhelyezkedése, áramlása és egyéb tényezők határozzák meg. A felszín alatti vizek mennyisége (tömege) összefüggésben van a területre lehulló és ott beszivárgó csapadék mennyiségével. Értelemszerűen ez a beszivárgó mennyiség a terepszinthez közelebb álló talajrétegek vízkészletét növeli elsősorban, de kihatása van a mélyebb rétegekre is. A területre lehulló csapadék mennyisége nagyon fontos. Mivel a Debrecenpallagi állomás 1854 óta végez csapadékmérést, napjainkig háromszor 40 éves idősor állítható fel a csapadékosság értékelésére (1. táblázat). A három idősor adataiból megállapítható, hogy éves átlagban egyértelműen csökkenő a csapadék mennyisége. Csökkenés állapítható meg a nyári félév csapadékosságára is. Csak 1874-től van mért adat fenti észlelőállomáson hőmérsékletre és relatív páratartalomra. Hogy azonos időre eső 40 éves idősor legyen legalább az utóbbi 80 évre, ezért 20 évre és kétszer 40 évre dolgoztuk fel a léghőmérséklet és relatív páratartalom változását (2. táblázat). A levegő hőmérséklete nem nagy változást mutat, csökkent viszont a relatív páratartalom (3. táblázat). Határozottan csökkent az értéke havonként vizsgálva is. A nyári félévnek 77%-ról 69,41 /o-ra való csökkenése már figyelemre méltó. Az abiotikus tényezők: csapadék, hőmérséklet, relatív páratartalom kedvezőtlen változásai szuperponálódnak és hatásukra növekszik a potenciális evapotranspiráció (4. táblázat). A csapadéknak, a hőmérsékletnek és a relatív páratartalomnak a matematikai statisztika szerint még jelentősnek nem minősíthető csökkenő trendje (változása) a potenciális evapotranspirációra és a csapadékhiányra való hatásában már jelentősnek minősíthető változást okoz. A csapadék, hőmérséklet és így a relatív páratartalom az eredetileg is arid állapotról kiindulva kedvezőtlen irányba tolódtak el és így környezetünket még aridabbá tették. A változás matematikailag is lemérhető és meglepő eredményt ad. Az ariditási tényező változása: évi adatok alapján évi adatok alapján évi adatok alapján 1,08 1,37 1,58

6 /. táblázat Debrecen csapadék átlagai havi bontásban: Év I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves átlag ,3 26,1 44,6 41,4 60,5 80,5 79,5 57,7 40,7 54,3 52,7 43,5 619, ,4 31,2 37,0 47,0 61,3 69,8 59,9 58,3 50,9 54,6 46,1 45,0 593, ,3 36,5 29,1 40,9 59,7 77,4 59,4 66,9 37,7 40,3 54,2 42,9 579,3 Debrecen léghőmér séklet átla gai havi t ontásban: 2. táblázat Év I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves átlag ,83 1,25 3,83 10,94 15,86 19,87 21,69 20,58 16,54 11,00 3,89 1,19 9, ,78 0,56 4,83 * 10,31 16,04 19,17 21,41 20,27 15,84 10,60 4,44 0,15 10, ,92 0,26 4,60 11,35 16,37 19,72 21,39 20,46 16,16 10,10 5,20 0,30 10,21 Debreceni relatív p áratartalo n havi átl ágban: 3. táblázat Év I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves átlag ,50 87,36 83,05 75,80 74,85 76,90 76,70 77,10 80,65 84,55 86,90 89,15 81, ,43 84,61 78,17 71,17 70,67 71,60 70,77 72,51 75,82 81,97 86,23 88,25 78, ,89 81,69 73,38 67,27 67,12 69,30 67,75 70,85 74,30 77,87 84,46 85,87 75,26 Debrecen potenciál s evapotra nspiráció í idatai hav bontásbal 1 4. táblázat Év I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éves átlag ,80 16,58 30,90 56,44 85,01 98,88 113,92 105,98 71,06 43,12 24,98 10,02 677, ,72 19,84 39,70 64,77 98,06 110,68 132,82 120,03 81,40 49,26 26,98 18,64 779, ^1973., 19,89 23,31 44,49 76,54 108,50 121,35 143,60 126,04 87,44 54,79 30,60 21,97 858,53

7 A talajvíz változására sajnos nincs mért adatunk. Néhány megfigyelésből viszont kétséget kizáró a talajvízszint 2 3 m-es csökkenése. Csökken a vízadó réteg nyugalmi szintje is. A m mélységű rétegből üzemelő ivóvízkutak nyugalmi vízszintje 1912-ben még csak 2 3 m volt a terepszint alatt, ma m. Számításaink szerint 1990-re m-re csökken. Az okokat az egyoldalú lecsapolásban, illetve a vízfelületek nagyarányú csökkenésében, a rétegvíz tervszerűtlen és túlzott kitermelésében és az erdőterületek csökkenésében kell keresni. Sajátos a természeti egyensúly megbomlása és káros a hatása Debrecen térségében. Nem robbanásszerű a változás, inkább lassú, folyamatos. Egy ember életében kevésbé észrevehető. Száz év távlatában megdöbbentő és előremutató. (Analóg, mint a lappangó betegség, melynek felismerése nehezebb, de gyógyítása sürgető.) A város ivó- és ipari vízigényét kielégítő rétegvízkészlet kimerülőben van. A pótlódás napi m 3, a csúcsidőben kitermelt m 3 /nap. A város ivó- és ipari vízellátásának megnyugtató megoldása nem tűr sokáig halasztást. Az ezredfordulóra 900 ha pihenő (3 ha/1000 fő) és ha séta- és kirándulóerdő (50 ha/1000 fő) igénye lesz a városnak. Ez az igény reális és vitathatatlan. Erdő nélkül nem lehet meg a város, de az erdő fenntartásának és fejlesztésének előfeltétele a térség vízgazdálkodásának a megjavítása. A 100, illetve 120 éves idősorok figyelmeztetnek, hogy egyoldalú lecsapolással a terület vízgazdálkodása leromlik, a talajvízszint károsan süllyed és még a mélyen gyökerező erdő számára sincs meg a kívánatos biológiai feltétel. Ugyanakkor alátámasztja a szükségességét annak, hogy ahol indokolt és lehetséges, ott szabályozottan, a tapasztalatok felhasználásával és tudományos megalapozottsággal visszavigyük a vizet, illetve gazdálkodjunk a vízzel. Ennek mind technikai, mind gazdasági alapjai adottak, vagy megteremthetők. Ugyanakkor e példa is alátámasztja az erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás egymásra gyakorolt pozitív hatását és a két ágazat, a két szakma szoros együttműködését. Nézzük meg, milyen szegényes és sokoldalú ma e területek vízgazdálkodása ha egyáltalán beszélhetünk itt ma a vízzel való gazdálkodásról. A várost közvetlen közrefogó vízgazdálkodását érintő Tócó és Kondoros vízgyűjtő területeinek lefolyástalan részeit a múlt század végén, 1892-ben kezdték lecsapolni. A vízgyűjtőn mintegy 70 vízfolyás, tó, mocsár, állandó vagy időszakos vízállás volt (4. helyszínrajz). E vizes területeket (akkor Nyír-tavaknak nevezték) lecsapolták, hogy a mezőgazdasági termelés céljára megnyerjék a kiterjedésében nem nagy völgyfenéket. Arra törekedtek, hogy e területekről elvezessék a káros vizeket, ez nemcsak a vízbőség idején, hanem általában minden tavasszal még a kevésbé csapadékosabb években is megtörténik. Nem lebecsülendő nagyságrendben. A Tócó és Kondoros vízgyűjtőről átlagos években 4,0 millió m 3 -t, az I. sz. főfolyásról átlagos években 6,0 millió m 3 vizet vezetünk el. Kereken tehát 10 millió m 3, amely mintegy 20 mm csapadéknak felel meg. A XIX. században még a Csapó utcán is felszíni csatornák voltak, a Nagytemplom mögötti Pap-tava, Libakerti tó vízállásos területet volt. Ugyanakkor ma nagy ütemben növekszik a belterület, amely a századfordulón csak 350 ha volt, ma 4000 ha. Miközben épül a város, mind nagyobb a betonfelület, egyben növekszik az az igény is, hogy a belterületről a legrövidebb időn belül elvezessék a lehulló és beszivárogni nem tudó csapadékvizet. Ez is csökkenti a területen beszivárogható csapadékvizet, a hasznosítható talajvíz mennyiségét.

8 A záporok elvezetésére a belsőségi csatornahálózat kiépítettsége 10 m 3 /sec nagyságú s a tervek szerint 25 m 3 /sec-ra kívánják kiépíteni. összegezve a területet érintő negatív hatású hidrológiai jelenségeket megállapíthatjuk, hogy csökken az éves csapadék mennyisége, hasznosítatanul elvezetünk évi 10 millió m 3 belvizet, elvezetjük továbbá felhasználás nélkül a fürdők 1,0 millió m 3 használt vizét is, beépítés miatt növekszik a belterületről elvezetendő vízmennyiség is, a mezőgazdaság is igényli a káros vizek gyorsab elvezetését s a kiépített 460 km csatornahálózattal közben elvezetjük a hasznosítható vizet. 4. ábra. Debrecen mai közigazgatási területének vizei 1880 körül A felsoroltak hatására fokozatosan csökken az a vízmennyiség, amely a talajba bekerül és hasznosul, növekszik az a vízmennyiség, amelyet a területről hasznosítatlanul elviszünk. Mindezek egyenes következménye, hogy csökken a talajvízszint állása és romlik az erdő életfeltétele. Az erdő fenntartása és fejlesztése szempontjából a víz került minimumba. Erős a megfogalmazás, hogyha nem cselekszünk, szinte elsivatagosodik (homoksivataggá válik) a hajdani mocsári tölgyes Nagyerdő és Erdős-puszta, ahol korábban egymást érték a Nyírtavak és két vízimalmot is hajtott a Tócó vize. Ha nem javítjuk meg a vízgazdálkodást, hiába telepítenek tölgyet vagy egyéb értékes díszfát, ezek vízhiányban sínylődnek, kipusztulnak és terjed helyette a szárazságot tűrő akác. (E folyamat felismerése és meg nem akadályozása alapvető hiba lenne, mert akácos Nagyerdőt nem szeretne sem a jelen, sem az utókor.)

9 Ha megemlítem az Erdős-puszta erdőállományának fafajok szerinti megoszlását (erdőrendezőségi adat), hogy a tölgy 14,5, az akác 56,4, a nemesnyár 8,1, a hazai nyár 1,7, a fenyő 17,8, az egyéb 1,5% és ezt kiegészítem azzal, hogy az élőfakészlet 1 ha-on 76,0 m 3 (az országos átlag 123 m 3 ), e szakmai paraméterek is bizonyítják az Erdős-pusztai jóléti erdők fejlesztésében is a vízgazdálkodás fontosságát. Enélkül nem lehet kellő hatékonyságú a jóléti erdőgazdálkodási tevékenység itt sem. Ügy vélem a felsorolt érvekkel egyértelműen bizonyíthatjuk, hogy nem lehet megoldás a kutak fúrása, hisz nincs már bővizű vízadó réteg. Fel kell ismernünk, hogy a XIX. században meglevő erek, tavak, fertők, laposok, mocsarak (mintegy 70) lecsapolása olyan hatást gyakorolt a természeti egyensúlyra, amely sok esetben káros volt. Ezt a megbomlott természeti egyensúlyt kell visszaállítani- (megközelíteni) szabályozottan műszaki és biológiai beavatkozással, vízgazdálkodással és környezetfejlesztéssel. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a sokrétű munkába az erdészeti tudományok mellett a vízgazdálkodás és más tudományágak bevonása is szükséges, sőt elengedhetetlen. A mellékelt helyszínrajzok segítségével csak áttekintően ismertetem a vízgazdálkodás javításának módját. Első lépés annak a régi vízgazdálkodási alaptörvénynek a betartása, hogy ne engedj ki hasznosítatlanul vizet a portádról". Nyilván a legolcsóbb és legkönnyebben elérhető víz a lehullott csapadék, ezt kell elsősorban betárolni a talajba. Az összegyűlt vizeket kell a területen tartani. Ami ebből beszivárog a talajba, javítja a felszín alatti vízkészletet, emeli a talajvízszintet, ami pedig elpárolog, fokozza a páraképződést, javítja a mikroklímát, együttvéve kedvezőbb biológiai feltételt teremt. Értelemszerűen tavakban, tározókban a területen kell tartani a fürdők használt vizét is ugyanazzal a céllal, mint a belvizeket. Hiszen a fürdők évtizedek óta pangó, átfolyó, használt vizei mellett buja növényzet van, amely meggyőző erővel bizonyítja a javaslat helyességét. Ahhoz viszont, hogy a tározókban elsősorban a Nagyerdőben tervezett tavakban a víz minőségileg kifogástalan, a tavak esztétikailag az egész év folyamán kellemesek legyenek, bizonyos frissítő vízmennyiséget (150 liter/sec-ot) kell biztosítani abból a Hajdúsági többcélú vízgazdálkodási rendszer"-ből, amely a tervezés stádiumában van. E nagyjelentőségű vízgazdálkodási létesítmény, amely Debrecen térségének társadalmi és gazdasági fejlődését meghatározza, már számol 150 liter/sec jóléti célokat szolgáló vízmennyiséggel. E frissítő vízsugárral évente mintegy 4,0 millió m 3 víz kerül a tavakba, mely szintén tározódhat a terepfelszín alatt, s szabályozottan tovább emeli a növényzet, illetve az erdő számára kívánatos talajvízszintet. Kétség nem férhet tehát ahhoz, hogy ha az erdők területén tartjuk a vízgyűjtőkről összegyülekező vízkészletet, a fürdők használt vizét, a 150 liter/sec jóléti vizet s ezekkel gazdálkodunk a vízgazdálkodással megjavítanánk az erdő életfeltételeit is. Szabályozottan visszaállítanánk, illetve megközelítenénk azt a természeti környezetet, amelyet természetátalakító tevékenységünk során nem rossz szándékkal ugyan, de elrontottunk. A leszűrt negatív tapasztalat felhasználásával, tudományosabb megalapozottsággal, a fejlett technikai és gazdasági adottságokkal lehetne ma már mindezt elvégezni, az ember és a környezet funkcionális harmóniájának visszaállítása céljából.

10 Ügy érzem, joggal vetődik fel a kérdés, ha ez jó, miért nem csináljuk? Van erre pénz? Azonnali pénz nincs, de ha nincs elgondolás, előre elkészített és öszszehangolt terv, soha nem lesz rá pénz sem. Cikkem célja tehát gondolatébresztő. Elsősorban az erdész szakemberek felé, akiknek véleménye megerősítené a vízgazdálkodás javításának fontosságát és szükségességét és közös véleményünk segítené az illetékes szervek döntését. A következő költségbecslést elsősorban azok részére állítottam össze, akik azzal a felvetéssel élnek, hogy nincs erre pénz, és beletörődve tudomásul veszik a Nagyerdő pusztulását. Mert hogy pusztul, ahhoz kétség nem fér! ada A költségbecslésnél szorítkozom a DTV által készített tanulmányterv taira, mely szerint: 1. A Nagyerdő területén fejlesztés 200 ha á 34,5 eft 6,900 eft felújítás 560 ha á 39,0 eft 21,800 eft összesen: 760 ha 28,700 eft 2. Erdős-puszta fejlesztése (hasonló egységárral) fejlesztés felújítás 1000 ha á 39,0 eft 39,000 eft 3. Tócó Kondoros-völgyi erdőtelepítés (hasonló egységárral) fejlesztés 500 ha á 34,5 eft 17,250 eft A Nagyerdő, Erdős-puszta és Tócó-völgyi erdők felújításához, illetve fejlesztéséhez a tervek szerint több év alatt tehát az alábbi összegek szükségesek: Nagyerdő fejlesztése Erdős-puszta fejlesztése Tócó-völgy fejlesztése 28,700 eft 39,000 eft 17,250 eft A debreceni zöldövezet fejlesztésére összesen: ( ) 84,950 eft Ez erdészeti költség s mindez azzal a kockázat-vállalással, hogy fokozatosan romló vízgazdálkodás miatt bizonytalan a felújítás hatékonysága, a meglevő Nagyerdő fenntartása, újak telepítése, illetve a területi fejlesztés. Vízgazdálkodási oldaláról meglevőnek tételezve fel a 150 liter/sec jóléti vízmennyiséget, valamint azt, hogy a tározók részére szükséges tavak területét biztosítják (ezek a legmélyebb, értéktelen területek) a vízpótlást biztosító vízmű költsége cca eft a tározók építési költsége (50 ha á 14 mft) eft Vízgazdálkodási beruházás összesen: eft A költségek alakulásának következtetéseként szerény véleményem az, hogy az erdészetihez viszonyítva a vízgazdálkodási beruházás nagysága elfogadható. Bárhogy mérlegelem és viszonyítom a vízgazdálkodási beruházást az eredetihez, kétséget kizáró, hogy együtt, egy időben kell mindkettő keretét előteremteni és összehangoltan megvalósítani. A vízgazdálkodási beruházás eredményekét azon túl, hogy a Nagyerdő és Erdős-puszta, Tócó-völgy felszíni és felszín alatti vízgazdálkodása megjavul, biztonságossá válik az erdő fejlesztése. Továbbá a Nagyerdő területén, a 2. hely-

11 színrajzi elrendezésben mintegy 50 ha, Erdős-pusztán 220 ha, a Tócó-völgyben pedig 100 ha vízfelület is lesz. Az erdészeti és vízgazdálkodási munkák összesített hatásaként jelentkezik olyan mikroklíma-változás, amelyet naturális mutatókkal nem lehet mérni. Debrecen környékén a 370 ha vízfelület, a buja növényzet és erdő s azok mikroklimatikus hatásai pihenésre, kirándulásra, szórakozásra, az emberi közérzetre soha nem remélt hatással lesznek. A sporthorgászatnak, vadgazdálkodásnak szinte új távlata nyílik. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az itt levő egyetemek részére kínálkozó kutatási lehetőséget sem, amely az együttes beavatkozások, változások hatásaként kínálkozik. E munkák összessége már nemcsak a Nagyerdő védelme, nemcsak a környezet védelme lenne, hanem alapjaiban többet adó környezetfejlesztés, környezet-gazdagítás, tájformálás, szerénytelenség nélkül mondhatjuk, egy nagy terület természetvédelme, illetve fejlesztése.

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel

4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 4/2000. (IV.11.)Ktr. rendelet a helyi építési szabályokról szabályozási tervi mellékletekkel 1 ÉRSEKHALMA KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 4/2000. (IV.11.) Ktr. sz. rendelete a helyi építési szabályokról.

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 523-801 E-mail:papj@bekescsaba.hu Ikt. sz.: VI.-2836/2004 NYILVÁNOS

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/ 2001. (06. 22.) sz. rendelete Pécs, Hird Szövőgyár utcától északra eső terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

- Új esély Debrecennek!

- Új esély Debrecennek! DEBRECEN - Várospolitikai program a korszakváltás jegyében. A város kreatív emberek gyűjtőhelye, ahol növelik és serkentik egymás produktivitását. (Richard Florida) Debrecen, az ország második legnagyobb

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM

I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM Szöveges munkarészek: I. Általános előírások II. Területfelhasználási egységek és övezetek III. Beépítésre szánt területek IV. Beépítésre nem szánt területek V. A tervezési

Részletesebben

ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE

ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE ROMÁNIA MEZŐGAZDASÁGI ÁTSZERVEZÉSE Az 1937. március hó 22-én megjelent mezőgazdasági törvény mezőgazdasági életünk előbbrevitele terén korszakos újitást valósít meg: az írányított gazdasági rendszer elveinek

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007 2014 M U N K A T E R V E Z á r a d é k: Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2007-2014. évi Gazdasági Programját a

Részletesebben

29/2004. (V.25.) rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege

29/2004. (V.25.) rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete BUDAÖRS VÁROS ZÖLDFELÜLETEINEK ÉS ZÖLDTERÜLETEINEK MEGÓVÁSÁRÓL, HASZNÁLATÁRÓL, FENNTARTÁSÁRÓL ÉS FEJLESZTÉSÉRŐL SZÓLÓ a 18/2005. (II.23.), 35/2005. (V.25)

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1291-11/2011. Tárgy: Pilisszentkereszt szennyvizeinek szentendrei

Részletesebben

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: 5 DB TÁRGY: Beszámoló az Országos Ivóvízminıség-javító Program megvalósulásáról az Európai Uniós

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról (egységes szerkezetben)

Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról (egységes szerkezetben) NAGYLÓK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2006. (X. 30.) önkormányzati rendeletével, 20/2006. (XII. 20.) önkormányzati rendelettel és 18/2015.(XI.18.) önkormányzati rendelettel módosított 11/2006.

Részletesebben

2000. évi CXII. törvény

2000. évi CXII. törvény 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE

TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE PÁTY TELKI ÚT MELLETTI TERVEZETT GOLFPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE SZABÁLYOZÁSI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK 1. ELŐZMÉNYEK A tervezési terület jelentős részére 2005-ben

Részletesebben

A munka- és tűzvédelem társadalmasítása

A munka- és tűzvédelem társadalmasítása A munka- és tűzvédelem társadalmasítása Az élet egyre több területén válik aktuálissá a társadalmasítás. Egyre több embert vonunk be a társadalmi tulajdon védelmének különböző formáiba, hogy termelt értékeink

Részletesebben

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA 8.4 KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT 8.4.1 Közlekedési vizsgálat a) A város helyzete és kapcsolatai a térségben Szolnok megközelítőleg az ország keleti felének súlypontjában helyezkedik el.

Részletesebben

1. Településképi véleményezési eljárás

1. Településképi véleményezési eljárás Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 21/2015.(IV.30.) Ör-rel módosított 12/2013. (III.29.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásról

Részletesebben

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése. . BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

teljes egészébon elkészíthessék.

teljes egészébon elkészíthessék. MUZEOLÓGIAI FELADATOK A BUDAVÁRI PALOTA TERVEZÉSÉBEN ÚJJÁÉPÍTÉSÉNEK Budapest belterületén, különösen a pesti Duna-parton járva, szinte minden járókelő önkéntelenül is végigfut pillantásával a Várhegy tetején

Részletesebben

KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

KERTVÁROS GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA KERTVÁROS" GYÁLI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA 3. sz. melléklet A Gyáli kistérség társult önkormányzatai a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló

Részletesebben

Előterjesztő: Á c s János polgármester TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Az irányelvek a koncepció szerint a következők voltak:

Előterjesztő: Á c s János polgármester TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! Az irányelvek a koncepció szerint a következők voltak: 2. NAPIREND: Ügyiratszám: 5/18.028 /2006. E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2006. február 10-i ülésére Tárgy: Tapolca város 2006. évi költségvetéséről és a végrehajtásával kapcsolatos egyes

Részletesebben

Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN

Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN 1 Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekbıl? DR. VÖLGYESI ISTVÁN Kulcsszavak: hidrogeológia, kitermelhetı vízkészletek, víztermelés környezeti korlátai, utánpótlódás, parti szőrés, kolmatáció

Részletesebben

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

FELHÍVÁS. Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben. A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés FELHÍVÁS Turizmusfejlesztés megvalósítására a megyékben A felhívás címe: Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A felhívás kódszáma: TOP-1.2.1-15 Magyarország Kormányának

Részletesebben

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai 8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja A jogszabály mai napon hatályos állapota 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024

Részletesebben

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény Belvárosi Óvoda HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az óvoda adatai 4 Bevezető 5 1.1.Az óvoda bemutatása 6 Gyermekkép

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Általános rendelkezések

I. Bevezetés. II. Általános rendelkezések Ügyiratszám: 4441-4/2010. Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzata 2011. I. Bevezetés Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete,

Részletesebben

Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései

Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései A tározó általános ismertetése A Magyar Állam tulajdonában, a FETIVIZIG kezelésében van a Nyírség legfiatalabb tározója, a Harangodi víztározó, mely

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 *

S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * S A J Ó P Á L F A L A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV * 2009 * SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT HADAS MŰTEREM ÉPÍTÉSZ ÉS MŰVÉSZETI KFT. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 15., Tel./fax: 356-763, muterem@hadas.hu

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének. a város Helyi Építési Szabályzatáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének. a város Helyi Építési Szabályzatáról HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 17/2003.(V.27.) Kt. sz. rendelete a város Helyi Építési Szabályzatáról Ercsi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990.

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. január 26-i ülésére Tárgy: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAMJA 2005-2010

SZAKMAI PROGRAMJA 2005-2010 Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Napsugár Óvoda és Bölcsőde Csanádpalotai Bölcsőde Tagintézménye SZAKMAI PROGRAMJA 2005-2010 Készítette: Kovács Jánosné Tagintézmény vezető 1 Szakmai program 2005-2010-ig

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA 2005.9.12. L 235/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS FORDÍTÁS AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA ( 1 ) ( 1 ) A Tanács írásbeli eljárással

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya Maklár Község Önkormányzatának 6/2009. (XI.2.) rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2005. (XI.15.) rendelete módosításáról Maklár Község Önkormányzatának

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől

Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől Szám: 42487/2011 Javaslat Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok,

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád

Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Tartalom 1. Víztisztaságvédelem... 1 2. Víz/ivóvíz jelentősége... 4 3. Nyersvíz-bázisok

Részletesebben

Javaslat támogatási kérelem benyújtására a TOP-1.1.1-15 kódszámú, Felhívás ipari parkok, iparterületek fejlesztésére tárgyú pályázatra

Javaslat támogatási kérelem benyújtására a TOP-1.1.1-15 kódszámú, Felhívás ipari parkok, iparterületek fejlesztésére tárgyú pályázatra Javaslat támogatási kérelem benyújtására a TOP-1.1.1-15 kódszámú, Felhívás ipari parkok, iparterületek fejlesztésére tárgyú pályázatra Ózd, 2016. május 20. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ A nevelőszülői ellátás standard-leírása (szolgáltatási standardok) VITAANYAG Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ Létrehozás dátuma: 2006. november 2007. február 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 40. MELLÉKLET : - TÁRGY: Településrendezési terv módosításának programja E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2010. március 10-i

Részletesebben

Magyarország vízrajza

Magyarország vízrajza Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E- /2013. Tárgy:

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

A DOHÁNY TERMESZTÉSÉNEK HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYA*

A DOHÁNY TERMESZTÉSÉNEK HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYA* A DOHÁNY TERMESZTÉSÉNEK HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYA* MÓGER JÁNOS a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Dohányipari Vállalatok Trösztje, Budapest Hazánkban a dohánytermékek fogyasztása nagyon elterjedt.

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 103. szám

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 103. szám A Kormány 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelete az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 103.

Részletesebben

Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló

Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja 2014. év végi szakmai beszámoló Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... 2 MISSZIÓNK... 2 SZOLGÁLTATÁSAINK... 2 INTÉZMÉNYI IRÁNYULTSÁG, ÁLTALÁNOS INTÉZMÉNYI CÉLOK MEGVALÓSULÁSA...

Részletesebben

Leányvár Község Önkormányzata Képviselő testületének 4/2004. (IV.26.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról

Leányvár Község Önkormányzata Képviselő testületének 4/2004. (IV.26.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról Leányvár Község Önkormányzata Képviselő testületének 4/2004. (IV.26.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról Leányvár község önkormányzatának képviselő testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. -a és

Részletesebben

Komárom város szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának 4/C. sz. módosítása

Komárom város szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának 4/C. sz. módosítása Komárom város szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának 4/C. sz. módosítása Írta Szerkesztette: Németh Iván TT/É1 08-0067 OetU Kft., Musitz Róbert Tkö/11-0550 KÜLÖNÚT Kft. Dokumentum fájlneve:

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

Magyarország a 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználását tíz operatív program keretében tervezi.

Magyarország a 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználását tíz operatív program keretében tervezi. Előterjesztő: Dr. Faragó Péter polgármester Készítette: Menyhárt Balázs pályázati referens TÁJÉKOZTATÓ a 2014-2020 közötti Európai Uniós tervezési időszak lehetőségeiről, továbbá a Borsod-Abaúj- Zemplén

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.1 3.1 Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

Látrány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004.(IV.15.) számú rendelete. Látrány község helyi építési szabályozásáról

Látrány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004.(IV.15.) számú rendelete. Látrány község helyi építési szabályozásáról Látrány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004.(IV.15.) számú rendelete. Látrány község helyi építési szabályozásáról Látrány Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2013. ÉVI HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 21.. (3) BEK. A.) PONT, ÉS A VÁRFÜRDŐ TÖMBJÉT ÉRINTŐ TRT.

KISVÁRDA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2013. ÉVI HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 21.. (3) BEK. A.) PONT, ÉS A VÁRFÜRDŐ TÖMBJÉT ÉRINTŐ TRT. NYÍRSÉGTERV Kft. Székhely: 4431. Nyíregyháza, Mackó u. 6. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73.sz. Telefon/fax: (42) 421-303 Mobil: (06-30) 307-7371 E-mail: nyirsegterv@nyirsegterv.t-online.hu Web:

Részletesebben

11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet. a közvilágításról

11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet. a közvilágításról 11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet a közvilágításról A villamosenergia fejlesztésér l, átvitelér l és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtására kiadott 40/1962. (XI. 11.)

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben