A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon
|
|
- Rudolf Kocsis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon 1 BERÉNYI SÁNDOR, 1 BERTÁNÉ SZABÓ EMESE, 2 PEPÓ PÉTER és 1 LOCH JAKAB Debreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, 1 Agrokémiai és Talajtani Tanszék és 2 Növénytudományi Intézet, Debrecen Bevezetés és irodalmi áttekintés A fenntartható termelés alapkövetelménye a növények tápelemigényének optimális kielégítése, a környezet minimális terhelésével. A környezetkímélő trágyázás egyik kritikus pontja a N-szükséglet helyes megállapítása. A nitrogén növeli a termést, javítja a gabonafélék, takarmánynövények minőségét. A N-felesleg károsítja a környezetet. Az ammóniumsók és a karbamid savanyítják a talajt. A nitrátműtrágyák növelik a talajoldat NO 3 - -koncentrációját, nő az ivóvízkészletek szenynyeződését okozó kimosódás veszélye. A talajoldatban felhalmozott NO 3 - -ionok a táplálékláncon keresztül károsíthatják a magasabb rendű élő szervezeteket. Ebből következik, hogy a N-szükséglet pontos becslése az eredményes termelés és a környezet kímélésének elengedhetetlen feltétele. BALLENEGGER és MADOS (1944) szerint természetes viszonyok között a talaj nitrogénállapota attól függ, hogy a talajban mennyi mineralizálható, szerves-kötésű nitrogén van, és hogy a talaj biológiai állapota a talaj szerves kötésű nitrogénkészletének feltáródását milyen mértékben tudja biztosítani. A kísérletekre és talajvizsgálatokra épülő hazai műtrágyázási szaktanácsadás megalapozásában úttörő szerepe volt idősebb Várallyay Györgynek, aki a potenciális N-szolgáltató képesség jellemzésére érlelési eljárást dolgozott ki (VÁRALLYAY, 1950). Az idő- és munkaigényes inkubációs eljárásokat később világszerte, így hazánkban is a sorozatvizsgálatokra alkalmas kémiai módszerek váltották fel. Magyarországon a növények számára közvetlenül hozzáférhető, oldható/kicserélhető NO és NH 4 + -ionok mennyiségét 1 mol KCl talajkivonatban határozzák meg (MSz :1980) egyes kultúrák esetében. Külföldön WEHRMANN és SCHARPF (1979) nyomán a talaj 1 m-es rétegének határozzák meg a NO és NH 4 + -tartalmát (N min módszer). A módszert hazai viszonyokra PÁLMAI és munkatársai. (1998) adaptálták. A hazai szaktanácsadásban a N-ellátottságot évtizedek óta a humusztartalom alapján, a termőhely-kategóriák és a kötöttség figyelembe vételével állapítják meg Postai cím: BERÉNYI SÁNDOR, Debreceni Egyetem AMTC, Agrokémiai és Talajtan Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi út berenyis@t- .hu
2 252 B E R É N Y I e t a l. (BUZÁS et al., 1979). Korábban SARKADI (1975) a talajok N-szolgáltató képességének becslésére az összes N-tartalom meghatározását javasolta a talajok kötöttségének és a nitrifikációs viszonyokat jellemző talajtípus figyelembevételével. A N-ellátottság megállapítása szempontjából nem hanyagolható el a tarló- és gyökérmaradványokból és egyéb szerves anyagokból képződő könnyen mobilizálható szerves-n-tartalom. A NÉMETH (1972) által kidolgozott EUF módszer az ásványi elemek frakcionálása mellett lehetővé teszi az oldható és könnyen oxidálható szerves-n-frakció meghatározását. A módszer költséges berendezést igényel és nem alkalmas sorozatvizsgálatokra. Hazánkban és külföldön is elsősorban a cukorrépa trágyázási szaktanácsadásában alkalmazzák. A talaj különböző N-frakcióinak mérésére a 0,01 mol kalcium-klorid talajkivonószer (HOUBA et al., 1990) is alkalmas. A módszer előnyei: a semleges híg sóoldat enyhe oldó és ionkicserélő hatása; a kivonószer Ca-koncentrációja közel áll a talajoldat töménységéhez; a kivonat jól szűrhető; benne több tápelem (N, P, K, és egyes mikroelemek) jól mérhető; a szervetlen ionokon kívül, a könnyen oldható és oxidálható szerves-n-frakció is meghatározható a kivonatban. Az EUF és a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható szerves frakció között több kutató szoros szignifikáns kapcsolatot állapított meg (HOUBA et al., 1986; APPEL & STEFFENS, 1988; APPEL & MENGEL, 1990, 1993; KULCSÁR et al., 1997). Az EUF-N org és CaCl 2 -N org frakcióról egyaránt feltételezik, hogy aminosavakat, polipeptideket és egyéb, hidrolizálható szerves vegyületeket tartalmaznak. Több kísérletben is szignifikáns összefüggést találtak a CaCl 2 -N org és a mikrobiális biomassza között (OLFS & WERNER, 1989; MADSEN et al., 1994). NUNAN és munkatársai (2001) szerint szignifikáns kapcsolat igazolható a N-felvétel és a CaCl 2 - oldható szerves nitrogén mennyisége között. A talaj könnyen oldható szerves nitrogén frakciójának jelentőségét itthon is több tartamkísérletben igazolták (JÁSZBERÉNYI et al., 1994; LAZÁNYI et al., 2002; NAGY & JÁSZBERÉNYI, 2002; NAGY et al., 2002; LOCH et al., 2005). A vizsgálatokban az N org frakció a 0,01 mol CaCl 2 -ban mért összes nitrogénnek akár %-át is elérte. Az ásványi-n-formák mennyiségének vizsgálata az intenzív N-trágyázással egyre fontosabbá vált, napjainkban is aktuális kérdés. Különösen fontos a talaj nitráttartalma a nitrátkimosódás veszélye miatt. Erre mutatnak KÁDÁR és munkatársai (1987), NÉMETH és munkatársai (1988), KÁDÁR és NÉMETH (1993, 2004), NÉMETH és KÁDÁR (1999) tartamkísérletek szelvényeiben végzett vizsgálatai. Megállapították, hogy mészlepedékes csernozjom talajon beállított tartamkísérletben a NO 3 - készlet jelentős része az idő előrehaladásával egyre mélyebbre mosódott, a 28. évben 6 m alá jutott. A mozgás, számításaik szerint évi cm sebességnek felel meg. RUZSÁNYI (1992) a Látóképi Kísérleti Telepen alföldi mészlepedékes csernozjom talajon különböző kísérletekben mérte a talaj KCl-ban oldható ásványi- N-tartalmát. A kukorica betakarítását követő NO 3 -N profilt elemezve megállapította, hogy a nem öntözött területeken a felhalmozódás maximuma cm között található, az öntözött körülmények között azonban éles maximumot nem kapott, így feltehető, hogy a felhalmozódás a mélyebb talajrétegekre is kiterjedt. Megállapította, hogy a 150 kg/ha/év adagot meghaladó N-trágyázás ezeken a területeken nem ajánla-
3 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol CaCl 2 -ban oldható N-frakciókra 253 tos. PEPÓ és munkatársai (2005, 2006) szerint az általunk is vizsgált tartamkísérletben a kukorica számára optimális N-adag, monokultúrában, kg ha -1 között van. IZSÁKI és IVÁNYI (2002) a csernozjom réti talajon beállított tartamkísérlet 4., 8., és 11. évében vizsgálták a NO 3 -N eloszlását, 3 m mélységig. A kimosódás a legnagyobb (240 kg ha -1 ) kezelés hatására már a 4. évben kifejezetté vált. A 8. évre a nitrátkimosódás maximuma a cm-es mélységben helyezkedett el, függetlenül a N-ellátottság szintjétől. A kísérlet 11. évére a nitrát a mélyebb rétegekbe mosódott. Munkánk célja a N-trágyázás és öntözés hatásának ismertetése a 0,01 mol kalcium-klorid kivonatban meghatározott N-frakciókra, alföldi mészlepedékes csernozjom talajon, valamint a módszer előnyeinek bemutatása. Vizsgálati anyag és módszer A DATE Látóképi Kísérleti Telepén Ruzsányi László által 1983-ban beállított tartamkísérlet célja a vetésforgó (kukorica mono-, ill. őszi búza kukorica bikultúra), az öntözés (öntözetlen, öntözött: 2 50 mm) és műtrágyázás (N: 0, 120, 240; P 2 O 5 : 0, 90, 180; K 2 O: 0, 90, 180 kg ha -1 ) hatásának tanulmányozása a kukorica termésmennyiségére. A kukorica tőszámsűrűsége 60 ezer ha -1. A kukoricaszár nem lett beszántva. A kísérleti telep talaja löszön képződött alföldi mészlepedékes csernozjom. A humuszos réteg cm vastagságú, a humusztartalom 2,5 3,0%. A művelt réteg jellemzői a következők: ph(kcl): 5,5 6,5; összes-n-tartalom: 0,12 0,18%; ALoldható P-tartalom: mg P 2 O 5 kg -1 ; AL-K-tartalom: mg K 2 O kg -1. A MÉM-NAK szaktanácsadási módszer szerint (BUZÁS et al., 1979) a talaj N- és P- ellátottsága közepes, káliummal pedig jól ellátott. A talajvíz 6 8 m között helyezkedik el. Az öntözés és a talajművelés sávos, a műtrágyázás pedig véletlen blokk elrendezésben lett beállítva. Az ismétlések száma 4, a parcellák területe 46 m². A vizsgált talajmintákat a tartamkísérlet 20. évében, 2004-ben négy alkalommal június 29-én, július 22-én, szeptember 7-én és október 4-én pontfúrásokkal vettük a cm-es talajszelvényből, 20 cm-enként. A minták N-frakcióit 0,01 mol CaCl 2 kivonószerben (HOUBA et al., 1990) SKALAR folyamatos elemző készülékkel mértük. Meghatároztuk az összes-, a nitrát-, az ammónium- és a könnyen oxidálható szerves-n-tartalmat. Ebben a munkában terjedelmi okokból csak a monokultúrában végzett vizsgálatokat ismertetjük. A statisztikai analízist SPSS. 13 programmal végeztük. Az adathalmaz nem felel meg a varianciaanalízis feltételeinek, mivel a csoportok varianciája a Levene próba szerint különbözött. Ezért a csoportok közötti különbségeket Welch t-próbával teszteltük. Szignifikáns Welch próba esetén, az eredményt post hoc analízissel, Tamhane próbával (P = 0,05) támasztottuk alá, amely megmutatta, hogy mely csoportok között van szignifikáns különbség. Az eredmények értékelésekor a szignifikáns különbségeket a táblázatokban betűkkel jelöltük.
4 254 B E R É N Y I e t a l. Vizsgálati eredmények 0,01 mol kalcium-kloridban mért összes nitrogén (N össz ) tartalom A látóképi tartamkísérlet 20. évében 200 cm-es talajszelvényből vett minták 0,01 mol kalcium-kloridban mért összes N-tartalmát a kezelések és a mélység függvényében öntözetlen és öntözött körülmények között az 1. táblázat tartalmazza. Az összes N-tartalom a N-adagok hatására jelentősen emelkedett, a trágyázás hatása az öntözött és öntözetlen talajokon egyaránt statisztikailag igazolható. Az öntözetlen szelvények átlagos N össz -tartalma több mint 1,5-szerese az öntözöttekének. A kontroll N-kezelések átlagában közel azonos az N össz mennyisége. A N-trágyázás hatására nagy különbség mutatkozott az öntözött és öntözetlen parcel- 1. táblázat A trágyázás hatása a talajok CaCl 2 -ban mért N össz tartalmára (mg kg -1 ) az öntözetlen és öntözött 200 cm-es talajszelvényekben a tartamkísérlet 20. évében (2004-ben) (1) Mintavétel mélysége, cm 0 (2) Évente adott N, kg N ha -1 (3) SzD 120 (3) SzD 240 (3) SzD (4) Átlag (3) SzD A. Öntözetlen ,94 a 13,62 a 19,97 ab 14,51 ab ,00 ab 8,22 a 14,23 a 10,48 a ,31 ab 8,24 a 11,47 a 9,01 a ,27 b 9,99 a 17,10 ab 10,45 a ,37 b 8,96 a 27,30 abcde 13,54 ab ,77 ab 9,88 a 43,99 c 19,55 ab ,54 b 12,21 a 58,28 dc 25,01 ab ,61 ab 13,39 a 66,16 bcde 28,05 ab ,33 ab 22,01 a 80,73 abc 35,69 ab ,14 b 31,51 a 87,77 ce 41,14 b a) Átlag 5,73 13,80 42,70 20,74 B. Öntözött ,60 a 13,40 a 20,20 a 15,73 b ,80 a 10,56 a 15,48 a 11,95 ab ,13 ab 6,89 b 15,40 a 9,48 a ,99 ab 5,88 b 17,08 a 9,32 a ,40 b 8,28 ab 16,15 a 9,27 a ,53 b 8,89 ab 19,05 a 10,82 ab ,65 b 8,83 ab 21,58 a 11,69 ab ,54 b 8,27 ab 36,17 a 16,33 ab ,18 ab 6,04 b 32,62 a 14,61 ab ,26 b 6,97 ab 31,21 a 14,15 ab a) Átlag 6,11 8,40 22,49 12,33 Megjegyzés: Az azonos betűvel jelölt átlagok p = 5% szinten szignifikánsan nem különböznek
5 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol CaCl 2 -ban oldható N-frakciókra 255 lák átlagai között. Az öntözött kezelésekben mért kisebb értékek alapján feltételezhető, hogy az oldható N-készletek egy része 200 cm alá mosódott. A kontrollkezelés N össz -tartalma öntözetlen és öntözött körülmények között is szignifikánsan csökkent a mélységgel. Az öntözött talajokon a 120 kg N ha -1 kezelésben szignifikánsan kisebb, míg az öntözött talajokon a 240 kg N ha -1 adag esetében szignifikánsan nagyobb a mélyebb rétegek N össz koncentrációja. A mélység szerinti átlagos értékeket vizsgálva statisztikailag igazolható eltérést tapasztaltunk mindkét esetben. Öntözetlen körülmények között 200 cm mélységben szignifikánsan nagyobb, míg öntözött körülmények között cm között szignifikánsan kisebb értékeket mértünk. 0,01 mol kalcium-kloridban mért NO 3 -N tartalom A műtrágyázás és öntözés hatását a 200 cm-es talajszelvény NO 3 -N eloszlására az 1. ábra szemlélteti. Az öntözetlen szelvény NO 3 -N tartalma több mint kétszerese az öntözött szelvényének. Míg az öntözetlen és trágyázott talajok NO 3 -N tartalma 200 cm-en a legnagyobb, addig az öntözött talajok esetében a 120 kg N ha -1 kezelésnél viszonylag kiegyenlített a szelvény NO 3 -N eloszlása, és a 240 kg N ha -1 kezelésnél csak egy kisebb maximumot észleltünk cm között. A talaj felső 40 cm-ében öntözött körülmények között alig van NO 3 -N még a műtrágyázott talajokon is. A B NO3-N (mg kg -1 ) NO 3 -N (mg kg -1 ) N kg/ha 120 N kg/ha Mélység (cm) Mélység (cm) N kg/ha ábra A többéves műtrágyázás hatása a 200 cm-es öntözetlen (A) és öntözött (B) szelvény NO 3 -N tartalmára a kísérlet 20. évében, 2004-ben
6 256 B E R É N Y I e t a l. Öntözetlen talajokon szignifikáns különbséget kaptunk a 240 kg N ha -1 kezelés, valamint öntözött talajokon mindkét kezelés mélyebb talajrétegei és a feltalaj NO 3 - N tartalma között. A bemutatott görbékből következik, hogy az előzőekben említett kimosódás zömében a NO 3 -N mélyebb rétegekbe való vándorlásával magyarázható. 0,01 mol kalcium-kloridban mért NH 4 -N tartalom A kezelések NH 4 -N frakciójának átlagos mennyiségét öntözött és öntözetlen körülmények között a 2. táblázat mutatja be. Az öntözött kezelésekben nagyobb értékeket kaptunk, ami az eltérő nitrifikációs viszonyokkal magyarázható. Öntözött és nem öntözött körülmények között is a 240 kg N ha -1 kezelésnek volt szignifikáns hatása. 2. táblázat Az öntözés és trágyázás hatása a talajok CaCl 2 -ban mért NH 4 -N tartalmára (mg kg -1 ) a 200 cm-es talajszelvényben a tartamkísérlet 20. évében (2004-ben) (1) (2) N-kezelés, kg N ha -1 Öntözés (3) Átlag a) Öntözetlen (n = 240) 1,93 1,31 3,77 2,34 b) Öntözött (n = 240) 2,30 3,26 4,63 3,40 c) Összes minta (n = 480) 2,11 2,29 4,20 2,87 A 0,01 mol CaCl 2 -ban meghatározott N-frakciók közül az NH 4 -N a legingadozóbb (CV% = a különböző kezelésekben), ami az öntözetlen kezelések esetében azt eredményezte, hogy alacsonyabb átlagos értéket kaptunk a 120 kg ha -1 N-adaggal trágyázott kezelésben, mint a kontrollban. 0,01 mol kalcium-kloridban mért szerves nitrogén (N org. ) tartalom A 60 cm-es talajszelvény átlagos CaCl 2 -ban mért könnyen oxidálható szerves- N-tartalmának változását a trágyázás és öntözés függvényében a 3. táblázat tartalmazza. Jól látható, hogy a növekvő trágyaadagok hatására mind öntözött, mind öntözetlen körülmények között nőtt a N org mennyisége. Az öntözött és öntözetlen táblák átlagos N org frakciójában is van különbség, aminek az lehet az oka, hogy az öntözés hatására intenzívebbé válik a mineralizáció. 3. táblázat Az öntözés és trágyázás hatása a talajok CaCl 2 -ban mért szerves-n-tartalmára (N org, mg kg -1 ) a 60 cm-es talajszelvényben a tartamkísérlet 20. évében (2004-ben) (1) (2) N-kezelés, kg N ha -1 Öntözés (3) Átlag a) Öntözetlen (n = 144) 3,61 3,74 5,24 4,20 b) Öntözött (n = 144) 5,00 5,72 6,26 5,66 c) Összes minta (n = 288) 4,30 4,73 5,75 4,93
7 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol CaCl 2 -ban oldható N-frakciókra 257 Szignifikánsan nagyobb az összes mintán, valamint az öntözött és öntözetlen táblákon is a 240 kg N ha -1 kezelés könnyen oxidálható szerves-n-tartalma. Ez azt bizonyítja, hogy az N org frakció jelentősége nem elhanyagolható, mivel a könnyen mineralizálható készletek mennyisége a trágyázás hatására nő, tartalékot képez. A különböző nitrogénfrakciók aránya A különböző N-frakciók összes nitrogénhez (N össz ) viszonyított arányát a műtrágyázás és öntözés függvényében a 4. táblázatban szerepeltettük. Az öntözés hatására az NH 4 -N frakció aránya megnőtt. Ez a műtrágyázott parcellákon különösen szembetűnő, hiszen a 120 kg N ha -1 kezelésben az ásványi-n nagyobb része ammóniumion formájában volt jelen. A NO 3 -N aránya kisebb az öntözött parcellákon, aminek feltehetőleg a kimosódás az oka. A szerves frakció aránya nem változott számottevően az öntözés következtében. 4. táblázat A CaCl 2 -ban mérhető N-frakciók egymáshoz viszonyított arányának változása a műtrágyázás és öntözés függvényében a tartamkísérlet 20. évében (2004-ben) (1) (2) N-kezelés, kg N ha -1 (2) N-kezelés, kg N ha -1 N-frakciók A. Öntözetlen B. Öntözött NO 3 -N NH 4 -N a) N org b) N össz A műtrágyázás elsősorban a NO 3 -N mennyiségét növelte, így ennek aránya a többi formához viszonyítva a növekvő trágyaadagokkal nőtt. A könnyen oxidálható szerves nitrogén mennyisége nőtt ugyan a műtrágyázás hatására, de az aránya a nitrát nagyobb mértékű növekedése miatt csökkent. Ennek ellenére mennyisége nem elhanyagolható (13 40%). A terméseredmények és a talaj CaCl 2 -ban mért N össz és N szerves frakcióinak kapcsolata A talaj CaCl 2 -ban mért N össz és N org frakcióinak mennyiségét a kezelések függvényében, valamint a kukorica termésátlagát és a kezelések eredményeként kapott terméstöbbletet öntözetlen és öntözött viszonyok között is ábrázoltuk a 2. ábrán. A 200 cm-es talajszelvény N össz - és N org -tartalmának (kg N ha -1 ) kiszámításához a talaj térfogattömegét 1,4-nek vettük, és a 20 cm vastagságú talajrétegek tápelemtartalmát (mg kg -1 ) 2,8-cal szoroztuk. Az ábrából kitűnik, hogy a termésátlag a trágyázás hatására nőtt, de a 240 kg N ha -1 kiadása sem öntözetlen, sem öntözött körülmények között nem okozott számottevő terméstöbbletet. Ez azt jelenti, hogy a többlet nitrogén jelentős részét a
8 258 B E R É N Y I e t a l. Nössz, Norg (kg ha -1 ) Nössz, Norg (kg ha -1 ) A B N kezelés (kg ha -1 ) Kukoricatermés (kg ha -1 ) Kukoricatermés (kg ha -1 ) Összes-N Kukorica termésátlag Szerves-N Terméstöbblet 2. ábra A 200 cm-es talajszelvény CaCl 2 -ban mért N össz és N szerves frakcióinak mennyisége, a kukorica termésátlaga és a terméstöbblet a kezelések függvényében, öntözetlen (A) és öntözött talajokon (B) a tartamkísérlet 20. évében (2004-ben) növények már nem hasznosították, ez a talajban maradt, egy része a mélyebb rétegekbe mosódott. Az N össz alakulása jól jelzi a túltrágyázást. A 240 kg N ha -1 kezelés N össz - tartalma 2,5 3-szorosa a 120 kg N ha -1 kezelésének. Az N org frakció mennyisége a kezelésekkel és a terméseredményekkel együtt egyenletesen nőtt.
9 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol CaCl 2 -ban oldható N-frakciókra 259 Vizsgálati eredmények értékelése Eredményeinkből kitűnik, hogy a 0,01 mol CaCl 2 -ban meghatározott N-frakciók az öntözés és a műtrágyázás hatását jól jellemzik. Az összes nitrogén (N össz ) mennyisége szignifikánsan függ a trágyaadagoktól. Az öntözés hatására csökkent a szelvény átlagos N össz -tartalma, amit a nitrátkimosódással magyarázunk. A 200 cm mély talajszelvény CaCl 2 -ban mért összes N-tartalma érzékenyen jelzi a túltrágyázás hatására kialakult N-felhalmozódást. A termésadatokból és talajvizsgálatokból egyaránt kitűnik, hogy a 240 kg N ha -1 adag már nem hasznosul, nitrát formájában felhalmozódik a talajban. A Látóképi Kísérleti Telepen végzett korábbi vizsgálatok alapján RUZSÁNYI (1992), ill. PEPÓ és munkatársai (2005, 2006) sem javasolják a kg N ha -1 adagnál nagyobb N- adagot. A NO 3 -N mélységi eloszlását vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az öntözetlen kezelésekben, és különösen a nagyadagú N-trágyával kezelt területeken a felhalmozódás maximuma 200 cm környékén található. Az öntözött talajokon a nitráttartalom jelentős része már feltehetőleg 200 cm alá mosódott. Ez összhangban van RUZSÁNYI (1992) korábbi, a Látóképi Kísérleti Telepen szerzett tapasztalataival. Az öntözetlen területeken a nitrát-felhalmozódás maximuma akkor cm között volt, ami a jelenlegi adatokkal összehasonlítva 50 cm-es lemosódást jelent. Az öntözött területeken már akkor sem volt elkülöníthető éles maximum. Vizsgálataink megerősítik KÁDÁR és munkatársai (1987), KÁDÁR és NÉMETH (1993, 2004), NÉMETH és munkatársai ( ), NÉMETH és KÁDÁR (1999), valamint IZSÁKI és IVÁNYI (2002) tartamkísérletekben nitrátlemosódásra vonatkozó megállapításait. Az N org mennyisége is kimutathatóan növekszik a trágyázás hatására, ami a könnyen ásványosodó tartalékok felhalmozódását jelzi. Jelentőségét a 13 40%-os aránya bizonyítja. Összefoglalás Alföldi mészlepedékes csernozjom talajon beállított vetésforgó, trágyázási (N: 0, 120, 240; P 2 O 5 : 0, 90, 180 és K 2 O: 0, 90, 180 kg ha -1 ) és öntözési (öntözetlen; öntözött: 2 50 mm) tartamkísérlet 20. évében vizsgáltuk a kezelések hatását a 0,01 mol kalcium-kloridban mérhető N-frakciók alakulására, kukorica monokultúrában. A 200 cm-es szelvény CaCl 2 -ban mért NO 3 -N, NH 4 -N, N org - és N össz -tartalmát HOUBA és munkatársai (1990) módszerével határoztuk meg. Főbb megállapításaink a következőkben foglalhatók össze: A kalcium-kloridban mért N-frakciókkal jól nyomon követhető a kezelések hatása. Valamennyi frakció szignifikánsan növekedett a N-trágyázás hatására. A termésadatokból és talajvizsgálatokból egyaránt kitűnik, hogy a 240 kg N ha -1 adag már nem hasznosul. A talajszelvényben mért összes N-tartalom érzékenyen jelzi a N-felhalmozódást.
10 260 B E R É N Y I e t a l. A NO 3 -N mélységi eloszlása jól jellemzi az öntözött és öntözetlen körülmények között tapasztalható eltérő kimosódási viszonyokat. Az öntözetlen parcellákon 200 cm-nél mértük a legnagyobb NO 3 -N értéket. Az öntözött parcellák NO 3 -N tartalma kevesebb, mint fele az öntözetlenének, és a felhalmozódási maximum mélyebbre tehető. A vizsgálati eredmények összhangban vannak a korábbi hazai tapasztalatokkal. A 0,01 mol CaCl 2 -os módszer előnyeként kiemelhető az ásványi formákon kívül meghatározható szerves N frakció jelentősége, amely alkalmas az eddigi trágyázási gyakorlatban figyelmen kívül hagyott könnyen mobilizálható N-tartalékok jellemzésére. Kulcsszavak: 0,01 mol CaCl 2 N-frakciók, nitrátlemosódás, szaktanácsadás, tartamkísérlet Irodalom APPEL, T. & MENGEL, K., Importance of organic nitrogen fractions in sandy soils, obtained by eletro-ultrafiltration or CaCl 2 extraction, for nitrogen mineralization and nitrogen uptake of rape. Biology and Fertility of Soils APPEL, T. & MENGEL, K., Nitrogen fractions in sandy soils in relation to plant nitrogen uptake and organic matter incorporation. Soil Biology & Biochemistry APPEL, T. & STEFFENS, D., Vergleich von Electro-Ultrafiltration (EUF) und Extraktion mit 0.01 molarer CaCl 2 -Lösung zur Bestimmung des pflanzenverfügbaren Stickstoffs im Boden. Z Pflanzenernaer Bodenkd BALLENEGGER R. & MADOS L., Talajvizsgálati módszerkönyv. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. BUZÁS I. et al. (szerk.), Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest. HOUBA, V. J. G. et al., Comparison of soil extractions by 0,01 M CaCl 2, by EUF and by some conventional extraction procedures. Plant Soil HOUBA, V. J. G. et al., Applicability of 0,01 M CaCl 2 as a single extraction solution for the assessment of the nutrient status of soils and other diagnostic purposes. Commun. Soil Sci. Plant Anal IZSÁKI Z. & IVÁNYI I., A N-műtrágyázás hatása a talaj nitrogénmérlegére és a NO 3 -N kimosódására műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés JÁSZBERÉNYI, I., LOCH, J. & SARKADI, J., Experiences with 0,01 M calcium chloride as an extraction reagent for use as a soil testing procedure in Hungary. Commun. Soil Sci. and Plant Anal KÁDÁR I. & NÉMETH T., Nitrát bemosódásának vizsgálata műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés
11 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol CaCl 2 -ban oldható N-frakciókra 261 KÁDÁR I. & NÉMETH T., A NO 3 -N és a SO 4 -S lemosódása egy 28 éves műtrágyázási kísérletben. Növénytermelés KÁDÁR I., NÉMETH T. & KOVÁCS G., A N-műtrágya érvényesülése és a nitrát kilúgzása meszes csernozjom talajon. In: A mezőgazdaság kemizálása Ankét. I. kötet Keszthely. KULCSÁR, L. et al., Investigation of the soil N-fractions in special consideration of the N-fertilizer recommendation for sugar beet. Poster, 11 th World Fertilizer Congress, September Gent, Belgium. LAZÁNYI, J., LOCH, J. & JÁSZBERÉNYI, I., Analysis of 0.01 M CaCl 2 soluble organic nitrogen in the treatments of Westsik s Crop Rotation Experiment. Agrokémia és Talajtan LOCH J., KISS SZ. & VÁGÓ I., A talajok 0,01 M CaCl 2 -ban oldható tápelem frakciójának szerepe és jelentősége. In: Fenntartható homoki gazdálkodás megalapozása a Nyírségben. (Szerk.: LAZÁNYI J.) Westsik Vilmos Nyírségi Talajfejlesztési Alapítvány. Nyíregyháza. MADSEN, C. et al., Studies on the relationship between microbial biomass and extractable organic N fractions (Norg). In: Proc. 3 rd Congress of the European Society of Agronomy (ESA). (Eds.: BORIN, M. & SATTIN, M.) ESA. Colmar, France. NAGY P. T. & JÁSZBERÉNYI I., A talaj N-szolgáltató képességének vizsgálata a Westsik vetésforgó kísérletben talajérleléses módszerekkel. In: Az agrokémia időszerű kérdései. (Szerk.: GYŐRI Z. & JÁVOR A.) DE ATC. Debrecen. NAGY P. T., JÁSZBERÉNYI I. & LOCH J., A trágyázás hatása a 0,01 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségére a nyírlugosi tartamkísérletben. In: Tartamkísérletek, tájtermesztés, vidékfejlesztés. (Szerk.: LÁNG I., LAZÁNYI J. & NÉMETH T.) DE ATC. Debrecen. NÉMETH, K., Bodenuntersuchung mitteils Elektro-Ultrafiltration (EUF) mit mehrfach variierten Spannung. Landw. Forsch. Sonderh. 27. II NÉMETH T. & KÁDÁR I., Nitrát bemosódásának vizsgálata és a nitrogén mérlegek alakulása egy műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés NÉMETH T., KOVÁCS G. & KÁDÁR I., A nitrát, a szulfát és a vízoldható sók bemosódásának vizsgálata műtrágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan NUNAN, N. et al., Organic matter extracted with 0.01 M CaCl 2 or with 0.01 M NaHCO 3 as indices of N mineralisation and microbial biomass. Biol. Fertil. Soils OLFS, H. W. & WERNER, W., Veränderungen extraktierbarer N org -Mengen unter dem Einfluβ variierter C/N Verhältnisse und Biomasse. VDLUFA-Schriftenreihe 28. Teil II PÁLMAI O., HORVÁTH J. & NÉMETH T., Őszi gabonák fejtrágyázása N min módszer alapján Fejér és Somogy megyékben. Gyakorlati AGROFÓRUM. 9. (4) PEPÓ P., VAD A. & BERÉNYI S., Agrotechnikai tényezők hatása a kukorica termésére monokultúrás termesztésben. Növénytermelés PEPÓ, P., VAD, A. & BERÉNYI, S., Effect of some agrotechnical elements on the yield of maize on chernozem soil. Cereal Research Communications. 34. (1)
12 262 B E R É N Y I e t a l. RUZSÁNYI L., Gondolatok, adatok a műtrágyaigény és a műtrágyahatás értékeléséhez. Agrofórum. 3. I. (Különszám) SARKADI J., A műtrágyaigény becslésének módszerei. Mezőgazda Kiadó. Budapest. VÁRALLYAY GY., A műtrágyázást irányító kísérletek és vizsgálatok. Agrokémia WEHRMANN, J. & SCHARPF, H. C., Der Mineralstickstoffgehalt des Bodens als Massstab für den Stickstoffdüngerbedarf (Nmin-Methode). Plant and Soil Érkezett: október 26.
13 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol CaCl 2 -ban oldható N-frakciókra 263 Effect of fertilization and irrigation on N fractions determined in 0.01 M calcium chloride on lowland pseudomyceliar chernozem S. BERÉNYI, E. BERTÁNÉ SZABÓ, P. PEPÓ and J. LOCH Centre for Agricultural and Technological Sciences, University of Debrecen, Debrecen (Hungary) Summary In a long-term experiment on crop rotation, fertilization (N: 0, 120, 240; P 2 O 5 : 0, 90, 180 and K 2 O: 0, 90, 180 kg ha -1 ) and irrigation (without irrigation; irrigated: 2 50 mm), set up on lowland pseudomyceliar chernozem, the effects of the treatments on the N fractions determined in 0.01 M calcium chloride were studied in the 20 th year of a maize monoculture. The CaCl 2 -extractable NO 3 -N, NH 4 -N, organic nitrogen (N org ) and total nitrogen (N total ) contents were determined using the method of HOUBA et al. (1990). The main conclusions can be summarized as follows: The N fractions determined in CaCl 2 gave a good reflection of treatment effects. All the fractions increased significantly in response to N fertilization. It is clear from both the yield data and soil analysis that the 240 kg ha -1 N rate was not utilized by the crop. The total N content recorded in the soil profile was a sensitive indicator of N accumulation. The depth distribution of NO 3 -N clearly demonstrated the difference in leaching conditions in the irrigated and non-irrigated treatments. On non-irrigated plots the highest NO 3 -N value was measured at a depth of 200 cm. The NO 3 -N content of irrigated plots was less than half that of non-irrigated plots and the accumulation maximum was at a lower depth. The results were in good agreement with earlier findings in Hungary. The advantage of the 0.01 M CaCl 2 method is that, in addition to mineral forms, the organic N fraction can also be determined, which is suitable for the characterization of the readily mobilisable N reserves, previously ignored in fertilization practice. Table 1. Effect of fertilization on the CaCl 2 -extractable N total content (mg kg -1 ) of the soil in non-irrigated and irrigated 200 cm soil profiles in the 20 th year of a long-term experiment (2004). (1) Sampling depth, cm. a) Mean. (2) Annual application of N, kg N ha -1. (2) LSD. (4) Mean. A. Non-irrigated. B. Irrigated. Note: Means designated by the same letter were not significantly different at the p = 5% level. Table 2. Effect of irrigation and fertilization on the CaCl 2 -extractable NH 4 -N content (mg kg -1 ) of the soil in the 200 cm soil profile in the 20 th year of a long-term experiment (2004). (1) Irrigation. a) Non-irrigated; b) Irrigated; c) All samples. (2) N treatment, kg N ha -1. (3) Mean. Table 3. Effect of irrigation and fertilization on the CaCl 2 -extractable organic N content (N org, mg kg -1 ) of the soil in the 60 cm soil profile in the 20 th year of a long-term experiment (2004). (1) (3): see Table 2. Table 4. Changes in the ratio of the various CaCl 2 -extractable N fractions as a function of fertilization and irrigation in the 20 th year of a long-term experiment (2004). (1) N fractions. a) Organic N (N org ), b) Total N (N total ). (2) N treatment, kg N ha -1. A. Non-irrigated. B. Irrigated.
14 264 B E R É N Y I e t a l. Fig. 1. Effect of long-term fertilization on the NO 3 -N content of the 200 cm soil profile in non-irrigated (A) and irrigated (B) treatments in the 20 th year of the experiment, in Fig. 2. CaCl 2 -extractable total N (N total ) and organic N (N org ) fractions in the 200 cm soil profile, mean maize yields and yield surpluses as a function of the treatments on non-irrigated (A) and irrigated (B) soils in the 20 th year of the experiment (in 2004).
Összefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében
A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető:
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR AGROKÉMIAI ÉS TALAJTANI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenPARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu
RészletesebbenA TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA
A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA CHANGES OF ELEMENT CONTENT OF SOIL ON APPLICATION OF BIOGAS FERMENTATION SLUDGE Vágó Imre 1 Makádi Marianna
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenA talaj 0,01 M CaCl 2 -oldható szervesnitrogén-tartalmának összefüggése a növényi kondícióval és a terméseredményekkel
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 60 (2011) 1 133 146 A talaj 0,01 M CaCl 2 -oldható szervesnitrogén-tartalmának összefüggése a növényi kondícióval és a terméseredményekkel 1 VÍG Róbert, 2 NAGY Péter Tamás, 1 DOBOS
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenIdőjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára
Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Sipos Péter Tóth Árpád Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenMűvelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 53 66 Művelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai SZŰCS MIHÁLY és SZŰCS MIHÁLYNÉ Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
RészletesebbenÁsványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (2013) 1 163 176 Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben 1 HOFFMANN Sándor, 1 BERECZ Katalin, 2 BÁLINT Ágnes,
RészletesebbenAz évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására
Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Kukorica kultúrában alkalmazott herbicidek hatása a talaj mikrobiológiai aktivitására.
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Kukorica kultúrában alkalmazott herbicidek hatása a talaj mikrobiológiai aktivitására Sándor Zsolt Témavezetı: Dr. Kátai János DEBRECENI EGYETEM Hankóczy Jenı Növénytermesztési-,
RészletesebbenMikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben
JakabA:Layout 1 3/10/14 1:33 PM Page 1 Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben Jakab Anita Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi
RészletesebbenEffect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes
A - MurányiE:Layout 1 2/18/16 9:34 AM Page 1 Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes Eszter Murányi University
RészletesebbenFATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN
4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása
RészletesebbenŐszi búza fajtatesztelési eredmények a 2002/2003. tenyészévben a Hajdúságban
Őszi búza fajtatesztelési eredmények a 2002/2003. tenyészévben a Hajdúságban Ágoston Tamás Pepó Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenProdukció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag
RészletesebbenOTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS
OTKA Nyilvántartási szám: T 043410 ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Dr. Vágó Imre A téma címe: Talajok könnyen felvehető bórkészletének meghatározására alkalmas kivonószer kidolgozása, az egyes talajtulajdonságok
RészletesebbenA talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary.
A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben D. Tóth Márta 1 L. Halász Judit 1 Kotroczó Zsolt 1 Vincze György 1 Simon László 2 Balázsy Sándor
RészletesebbenMűtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 59 (2010) 2 255 268 Műtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen HARMATI ISTVÁN Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged A Duna Tisza közén az országos átlagnál
RészletesebbenCink permetezőtrágyázás hatása a kukorica (Zea Mays L.) termésére és tápelem-összetételére
Cink permetezőtrágyázás hatása a kukorica (Zea Mays L.) termésére és tápelem-összetételére Kremper Rita. 1 - Zsigrai György 2 - Loch Jakab 1 1. Debreceni Egyetem, Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma,
RészletesebbenMŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE Jakab Anita Témavezető: Dr. habil. Kátai János egyetemi tanár DEBRECENI
RészletesebbenIpari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában
Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenKomposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás
Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára Ragályi Péter Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: ragalyi@rissac.hu Összefoglalás Őrbottyáni
RészletesebbenLáncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983
Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983 Cserni Imre 1 Környezettudományi Csoport, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenA talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer
A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj
RészletesebbenSzerves-, mű- és baktériumtrágyázás hatása a talajok 0,01 M CaCl 2 - oldható tápelem-tartalmára. Összefoglalás
Szerves-, mű- és baktériumtrágyázás hatása a talajok 0,01 M CaCl 2 - oldható tápelem-tartalmára Kincses Sándorné 1 Filep Tibor 2 Kátai János 1 1 DE AMTC Agrokémiai és Talajtani Tanszék, Debrecen 2 MTA
Részletesebben1. melléklet A ciklodextrin hatásának jellemzése mikroorganizmusok szaporodására Murányi Attila
1. melléklet A ciklodextrin hatásának jellemzése mikroorganizmusok szaporodására Murányi Attila Bevezetés... 1 A kutatás hipotézise... 2 A kutatás célja... 2 Az alkalmazott mikroorganizmusok... 3 Kísérleti
Részletesebben1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2, Kutatási rovat 1-4. p.
Publikációs és oktatási tevékenységünk: Lektorált folyóiratban megjelent publikációk: 1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2,
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenPéter T. NAGY 1, József RACSKÓ 2 *, Zoltán SZABÓ 2, József NYÉKI 2 ORIGINAL PAPER
ORIGINAL PAPER STUDY OF THE EFFECTIVENESS OF DIFFERENT GROUNDCOVER MATTER ON MACRONUTRIENT CONTENT OF LEAF IN APPLE ORCHARD IN EAST HUNGARY KÜLÖNBÖZŐ TALAJTAKARÓ ANYAGOK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ALMALEVÉL
RészletesebbenMűtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 54 (2005) 3 4 359 374 Műtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére KÁDÁR IMRE MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest Bevezetés, irodalmi áttekintés Előző
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenAZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL. Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen
AZ ŐSZI BÚZA MINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSE AZ SDS SZEDIMENTÁCIÓS INDEX SEGÍTSÉGÉVEL Szilágyi Szilárd Győri Zoltán Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen A gabonafélék elsősorban az őszi búza kiemelkedő jelentőségűek
RészletesebbenA ZELLER NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS EGYES ÉRTÉKMÉRŐ PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA ANALYSIS OF GROWTH AND SOME VALUABLE PARAMETERS OF CELERY
Gradus Vol 2, No 2 (2015) 236-241 ISSN 2064-8014 A ZELLER NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS EGYES ÉRTÉKMÉRŐ PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA ANALYSIS OF GROWTH AND SOME VALUABLE PARAMETERS OF CELERY Cserni Imre 1*, Pető Judit
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY
Részletesebben1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 1.2 Célkitűzés:
1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 23-26. 1.2 Célkitűzés: A hagyományos és a talajkímélő termesztéstechnológiai rendszerek talaj
RészletesebbenAz algériai nyersfoszfát közvetlen alkalmazásának agronómiai és környezeti szempontú értékelése savanyú talajokon hazai szabadföldi kísérletekben
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 61 (2012) 2 327 344 Az algériai nyersfoszfát közvetlen alkalmazásának agronómiai és környezeti szempontú értékelése savanyú talajokon hazai szabadföldi kísérletekben 1 CSATHÓ Péter,
RészletesebbenBúzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére
Búzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére Készítette: Farkas Éva Tervezési feladat, biomérnök, BSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2012 A búzaszalma A búza (Triticum)
RészletesebbenSZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN
SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN Major István 1, Gyökös Brigitta 1,2, Furu Enikő 1, Futó István 1, Horváth Anikó 1, Kertész Zsófia 1, Molnár Mihály 1 1 MTA Atommagkutató
RészletesebbenA ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN
1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
RészletesebbenA jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
Részletesebben0,01 M CaCl 2 oldható összes nitrogéntartalom meghatározása kétféle módszerrel. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
0,01 M CaCl 2 oldható összes nitrogéntartalom meghatározása kétféle módszerrel Filep Tibor 1 Kincses Sándorné 2 Balláné Kovács Andrea 2 1 MTA TAKI 1022 Budapest, Herman O. út 15. 2 Debreceni Egyetem, 4032
RészletesebbenENERGIA-MEGTAKARÍTÁS ÉS KLÍMAVÉDELEM ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁVAL ENERGY SAVING AND CLIMATE PROTECTION WITH GREEN WALLS APPLICATION
Gradus Vol 3, No 1 (2016) 245-251. ISSN 2064-8014 ENERGIA-MEGTAKARÍTÁS ÉS KLÍMAVÉDELEM ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁVAL ENERGY SAVING AND CLIMATE PROTECTION WITH GREEN WALLS APPLICATION Hoyk Edit 1*, Kovács András
RészletesebbenA trágyázás hatása a 0,01 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására
A trágyázás hatása a,1 M kalciumkloridban oldható nitrogén-formák mennyiségének változására Nagy Péter Tamás Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
RészletesebbenKároly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011
Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok
RészletesebbenBy: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN
COOPERATION IN THE MÁTRA WINE REGION By: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN The database established at Károly Róbert Agricultural Sciences University, a centre for the Northern Hungarian Region, can
RészletesebbenIPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Biológiai alapok A lucerna termőhely igénye Termesztéstechnológiája
Részletesebben1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.
. BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus
RészletesebbenDiagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján
Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -
RészletesebbenKARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 61-76.
KARSZTFEJLŐDÉS X. Szombathely, 2005. pp. 61-76. A KARSZTTELÍTETTSÉG VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ AGGTELEKI-KARSZTVIDÉK ÉVI MINIMÁLIS FORRÁSHOZAM ÉRTÉKEI ALAPJÁN MAUCHA LÁSZLÓ VITUKI KHT. 1095. Budapest,
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj felvehető nitrogén-, foszfor- és káliumkészletének változása integrált almaültetvényben beállított talajtakarásos kísérletben Nagy Péter Tamás 1 Kátai János 1 Szabó Zoltán 2 Nyéki József 2 1 Debreceni
RészletesebbenAlgateszt a foszfor felvehetőségének a vizsgálatára
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 51(2002)3 4 465 478 Algateszt a foszfor felvehetőségének a vizsgálatára ÖRDÖG VINCE és MÁTÉ FERENC Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenTDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS
Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 147 156. TDA-TAR ÉS O-TDA FOLYADÉKÁRAMOK ELEGYÍTHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA STUDY OF THE MIXABILITY OF TDA-TAR AND O-TDA LIQUID STREAMS HUTKAINÉ GÖNDÖR
RészletesebbenKádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenAgrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa
Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia Árpa Könyvek az OMGK állományából B 23522 BAKÓ Attila HAJÓSNÉ NOVÁK Márta A rezisztencianemesítés és az évjárat hatása a tavaszi
RészletesebbenAz egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban
532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák
RészletesebbenA felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,
RészletesebbenTALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)
TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE (Zárójelentés) Az EU talajvédelmi stratégiáját előkészítő szakértői tanulmányok a talaj víz általi erózióját a legjelentősebb talajdegradációs folyamatnak tekintik, ami a legnagyobb,
RészletesebbenX. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
X. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2005. március 18-19. BLSŐÉGÉSŰ OTOROK ISSZIÓJA BIOHAJTÓANYAGOK ALKALAZÁSÁVAL Dr. Lengyel Antal Bodnár Gábor Summary odern agricultural production means
RészletesebbenA KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE
Részletes szakmai zárójelentés A talaj tápanyag-ellátottságának és a szimbionta partnerek kompatibilitásának szerepe néhány mezőgazdasági haszonnövény mikorrhiza-függésében c. F42543 nyilvántartási számú
RészletesebbenA kukorica vízfelhasználása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
A kukorica vízfelhasználása Rajkainé Végh Krisztina Rajkai Kálmán Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Budapest E-mail: krvegh@rissac.hu Összefoglalás Két kétvonalas hibridkukorica és négy beltenyésztett
RészletesebbenTalajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés
Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
RészletesebbenBiogázüzemi fermentlé és Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a silókukorica zöldtömegére és a talaj biológiai aktivitására
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 56 (2007) 2 367 378 Biogázüzemi fermentlé és Phylazonit MC baktériumtrágya hatása a silókukorica zöldtömegére és a talaj biológiai aktivitására 1 MAKÁDI MARIANNA, 1 TOMÓCSIK ATTILA,
RészletesebbenA városi zöldfelületek hatásának vizsgálata a levegőminőség szempontjából. * kardos.levente@kertk.szie.hu
Angyal Zsuzsanna 1 Kardos Levente 2 * Sepsi Panna 2, 3 A városi zöldfelületek hatásának vizsgálata a levegőminőség szempontjából Összefoglalás 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Centrum
RészletesebbenHIDEGEN HENGERELT ALUMÍNIUM SZALAG LENCSÉSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF CROWN OF COLD ROLLED ALUMINIUM STRIP
Anagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 309 319. HIDEGEN HENGERELT ALUMÍNIUM SZALAG LENCSÉSSÉGÉNEK VIZSGÁLATA INVESTIGATION OF CROWN OF COLD ROLLED ALUMINIUM STRIP PÁLINKÁS SÁNDOR Miskolci
RészletesebbenMELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1
Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 107 112. MELEGZÖMÍTŐ VIZSGÁLATOK ALUMÍNIUMÖTVÖZETEKEN HOT COMPRESSION TESTS IN ALUMINIUM ALLOYS MIKÓ TAMÁS 1 A fémek alakváltozási tulajdonságainak laboratóriumi
RészletesebbenA nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae)
Rövid közlemény ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2004) 89(1): 67 71. A nátrium-szelenit hatása a közönséges televényféregre (Enchytraeus albidus Henle, 1837 Oligochaeta: Enchytraeidae) SOMOGYI ZOLTÁN ¹, BAKONYI
Részletesebben50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha
SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának
RészletesebbenTalajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése
Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek
Részletesebben1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott,
1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott, korábban művelés alatt álló területek spontán és emberi beavatkozással
RészletesebbenPokorádi László TARTALOMJEGYZÉK SZIVÁRGÁSHIDRAULIKAI VIZSGÁLATOK A CSAPADÉKBÓL TÖRTÉN TERMÉSZETES UTÁNPÓTLÓDÁS MODELLEZÉSÉRE INVESTIGATION OF GROUNDWATER HYDRAULICS FOR MODELING OF THE NATURAL RECHARGE
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenTalajtakaró anyagok hatása a talajlégzésre homoktalajon
Talajtakaró anyagok hatása a talajlégzésre homoktalajon Varga Csaba Szabolcs Gabona Rt., Nyíregyháza ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálataink célja, a különböző talajtakaró anyagok (feketefólia és agroszövet fólia)
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenAz NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között
Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, Kincses Sándorné Filep Tibor Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
RészletesebbenESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás
ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 6. hét Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia Tápanyagellátás TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj
RészletesebbenTízéves az óvári mintagazdasági hálózat
214 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2011 Tízéves az óvári mintagazdasági hálózat VÉR ANDRÁS TENK ANTAL CSER JÁNOS Kulcsszavak: mintagazdasági hálózat, együttműködési formák, továbbfejlesztési lehetőségek.
RészletesebbenTOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S)
NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) KÉN (S) 20% 24% TOTAL 44% Fizikai tulajdonságok: gömb alakú, fehér színű, szagtalan granulátumok Granulometria: 2-5 mm között: min. 95% Vízben oldhatóság: 750g/l
RészletesebbenInnovációs Környezetvédelmi Verseny EKO 2005. A célkitűzés, a megoldandó probléma A foszfátok átalakítása foszforpentoxyd-á mikrobiológiai eljárással.
Innovációs Környezetvédelmi Verseny EKO 2005 A project címe Talajban lévő foszfátok mobilizálása. A célkitűzés, a megoldandó probléma A foszfátok átalakítása foszforpentoxyd-á mikrobiológiai eljárással.
RészletesebbenEMELT SZINTŰ KÁLIUM INDÍTÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA VÖRÖSHAGYMÁRA. KULCSSZAVAK: termésátlag, szárazanyag-tartalom, tárolhatóság, stressztűrés
24 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (3) ZÖLDSÉGTERMESZTÉS EMELT SZINTŰ KÁLIUM INDÍTÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA VÖRÖSHAGYMÁRA TÓTH JÁNOS, OMBÓDI ATTILA Szent István Egyetem, Kertészeti Technológiai Intézet KULCSSZAVAK: termésátlag,
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
Részletesebben2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti
Részletesebben