Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben
|
|
- Hanna Horváthné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (2013) Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre szántóföldi és tenyészedény-kísérletben 1 HOFFMANN Sándor, 1 BERECZ Katalin, 2 BÁLINT Ágnes, 2 KRISTÓF Krisztina, 2 KAMPFL Györgyi és 2 HELTAI György 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, Keszthely és 2 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Kémia és Biokémia Tanszék, Gödöllő Bevezetés A mezőgazdaság számára napjainkban az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a környezetet legkevésbé terhelő trágyázási módszereket dolgozzon ki. A fenntartható mezőgazdaság magában foglalja a biológiai erőforrások hasznosítását. Az istállótrágyázás és a növényi maradványok alászántása fontos szerepet játszik a talajtermékenység fenntartásában. Ezért nagyobb figyelmet kellene fordítani a szervesanyag-visszapótlásra (NÉMETH, 2004). Az istállótrágyázás, valamint a növényi maradványok (szár, szalma) alászántásának kedvező hatását a talaj összes szervesanyag- és N-tartalmára, aggregátumméret-eloszlására, vízkapacitására, a búza és a kukorica termésstabilitására trágyahatásokat összehasonlító tartamkísérletek igazolják Európában (Bad-Lauchstädt, Rothamsted, Skierniewice) és hazánkban is (Keszthely, Martonvásár) (KÖRSCHENS, 1994; BISCHOFF & EMMERLING, 2001; JOHNSTON, 1994; MERCIK, 1994; TÓTH & KISMÁNYOKY, 1997; DEBRECZENI & GYŐRI, 1997; KISMÁNYOKY & KISS, 1998; HOLLÓ, 1993; BERZSENYI & LAP, 2002). Az ásványi trágyázás magasabb kukorica-szemterméseket eredményezett, mint az ekvivalens hatóanyag-tartalmú istállótrágya, hazánk eltérő agroökológiai tulajdonságú területein BALLÁNÉ (1973, 1974), valamint MICSKEI és munkatársai (2009) kísérleteiben. Az optimális termésszint eléréséhez szükséges ásványi trágya mennyiségét azonban jelentősen csökkenteni lehet istállótrágya alkalmazásával (PEKÁRY & KISKÉRY, 1976; KISMÁNYOKY & KISS, 1998), ami a talajsavanyodást is mérsékli (HOLLÓ, 1993). A gabonaféléknél, így a kukoricánál is, a levelek fontos szerepet játszanak a szerves anyag és a N-asszimiláták termelésében és újrahasznosulásában. Számos tanulmány igazolja, hogy a N-ellátás jelentősen befolyásolja a levélterületet, mely szoros összefüggésben van a szemterméssel (LÖNHARDNÉ BORY & NÉMETH, 1989; CSAJBÓK & KUTASY, 2002; FUTÓ, 2003). Postai cím: HOFFMANN SÁNDOR, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, 8360 Keszthely, Deák F. u hoffmann-s@georgikon.hu
2 164 HOFFMANN et al. A nagy N-adagokkal történő ásványi trágyázás könnyen hozzáférhető szénforrások hiányában a talaj humuszanyagainak fokozott mikrobiális lebomlását eredményezheti, és a visszapótolt szerves anyag fokozódó CO 2 -kibocsátást okozhat (FILIP & KUBÁT, 2004; HUANG et al., 2004). Az atmoszféra növekvő CO 2 koncentrációja több mint 50%-ban felelős a becsült üvegházhatás növekedéséért (LÆGREID et al., 1999; ZÁGONI, 2004). Környezetvédelmi szempontból ezért fontos tanulmányozni a művelt talajok CO 2 gáz emisszióját. Egy szántóföldi tartamtrágyázási kísérletre épülve, tenyészedény-kísérleteket végeztünk, hogy összehasonlítsuk a szerves- és az ásványi trágyázás, valamint ezek kombinációjának hatását kukoricanövények szárazanyag-produkciójára és N- felhalmozására, valamint a talajlevegő CO 2 -koncentrációjára. A bemutatott kísérlet része egy négy kísérleti szinten folytatott [szántóföldi tartamkísérlet, mezokozmosz (üvegházi tenyészedényes), mikrokozmosz (laboratóriumi, zárt inkubációs) és szabadföldi bolygatatlan talajoszlopos], négyéves, konzorciális OTKA pályázatnak. A modellkísérletek legfőbb célja, hogy kövessük a talajlevegőben felhalmozódó és a talajból kibocsátott gázok (N 2 O, NO, és CO 2 ) produkcióját befolyásoló tényezők hatását. Jelen dolgozat a szántóföldi kísérlet kiválasztott kezeléseinél a trágyázás hatékonyságát, valamint e kezelések talajával beállított tenyészedény-kísérletben a CO 2 gáz képződésének dinamikáját, valamint a kukorica tesztnövény produkcióját mutatja be. Anyag és módszer A kísérleti terület és a kezelések ban szerves- és ásványi trágyázási tartamkísérlet került beállításra Keszthelyen, Ramann-féle barna erdőtalajon (Eutric Cambisol), A és B vetésforgóval, istállótrágya (FYM), vagy ekvivalens hatóanyag-tartalmú (ekv.) NPK-műtrágya adagok, továbbá nagyadagú NPK-műtrágyázás szervesanyag-utánpótlással kombinált vagy anélkül alkalmazott kezeléseivel. Mindkét vetésforgó kezelést tartalmazott. A tenyészedény-kísérlethez 10 tápanyagkezelést választottunk ki (1. táblázat), az első hét kezelést az A - vetésforgóból, a kezelést a B -ből. A szántóföldi kísérletben, 2008-ban mindkét forgóban őszi búza, 2009-ben az A -forgóban burgonya, a B -forgóban kukorica, 2010-ben pedig mindkét forgóban kukorica volt a soron következő növény. A kísérlet 98 m²-es parcellákon folyik véletlen blokk elrendezésben, 4 ismétlésben. Az átlagos évi hőmérséklet 10,4 o C, a csapadék mennyisége pedig 654 mm volt az években. A kísérlet közel semleges kémhatású homokos vályogtalaja eredetileg szerves anyagban és foszforban szegény, káliummal közepesen ellátott. A tenyészedény-kísérlet beállításakor mért legfontosabb talajjellemzőket a 2. táblázatban közöljük. A kísérlet részletesebb leírása HOFFMANN és munkatársai (2008) munkájában olvasható. Ebben a közleményben a szántóföldi kísérlet vonatkozásában a termésadatokat mutatjuk be.
3 Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre táblázat A tenyészedény-kísérlethez kiválasztott szántóföldi tartamkísérleti tápanyagkezelések Kezelés sorszáma (2) Istállótrágya (FYM) (3) Ekvivalens (ekv) NPKmennyiség (4) Kiegészítő ásványi trágyázás (N, P 2 O 5, K 2 O) (t ha -1 5 év -1 ) (5) Összes N, P 2 O 5, K 2 O (kg ha -1 év -1 ) (6) Szalmavagy szárleszántás FYM 44, 38, FYM 88, 76, FYM 132, 114, ekv 44, 38, ekv 88, 76, ekv 132, 114, FYM 640, 360, , 110, ekv 640, 360, , 110, ekv 640, 360, , 110, Megjegyzések: 1 FYM = 35 t ha -1 istállótrágya 5 év alatt két részletben, az 1. és 3. évben kijuttatva; 1 ekv = 35 t ha -1 istállótrágyában levő ásványi NPK 5 év alatt, évente kijuttatva minden forgóban elvégzett NPK-vizsgálat alapján; Kiegészítő ásványi trágyázás: burgonya: N 120 P 40 K 160 ; kukorica: N 160 P 80 K 150 ; búza: N 100 P 80 K 100 a forgó adott évében, hatóanyagban 2. táblázat Talajvizsgálati adatok a szántóföldi tartamkísérlet kiválasztott kezeléseiből (2007) Kezelés ph KCl Humusz, AL-P 2 O 5 AL-K 2 O % mg kg Kontroll 6,32 1,38 36,8 134,3 2. 1FYM 6,78 1,49 63,6 162,3 3. 2FYM 6,89 1,53 79,5 178,7 4. 3FYM 6,63 1,80 124,7 178,7 5. 1ekv 6,51 1,54 69,5 152,0 6. 2ekv 6,38 1,35 94,8 168,7 7. 3ekv 6,54 1,61 172,0 173,3 8. 1FYM+NPK 6,78 1,60 133,7 215,7 9. 1ekv + NPK 6,32 1,45 163,3 238, ekv + NPK + szár 6,20 1,58 150,3 309,3 Tenyészedényes modellkísérletek. A tenyészedényes modellkísérleteket ban, 2009-ben és 2010-ben állítottunk be kukoricával (Zea mays L.) egy üvegház zárt terében. Nagyméretű kör keresztmetszetű, 0,12 m² felületű, 40 cm magas edényeket töltöttünk meg a szántóföldi kísérlet I., II. és III. ismétléseinek kiválasztott kezelésparcelláiról vett 45 kg talajjal (abszolút száraz állapotra számolva). A talajmintákat a parcellák 4 pontján vettük a 0 30 cm-es rétegből ásóval, utána kezelésenként homogenizáltuk, rostáltuk. A tenyészedényekben 20 cm talajmélységben
4 166 HOFFMANN et al. 1,8 dm³ össztérfogatú gázcsapdákat helyeztünk el. Edényenként 4 növényt neveltünk fel a teljes érésig. A tenyészedény-kísérletet szintén véletlen blokk elrendezésben állítottuk be 3 ismétlésben. A növényeket öntöztük, fenntartva az optimális nedvesség-ellátottságot a teljes kísérleti időszak alatt. A növényeket a kísérlet végén szervrészeikre bontottuk. Tenyészedényenként mértük a légszáraz állapotú növényrészek tömegét, majd darálás után a klasszikus Kjeldahl módszerrel a N- koncentrációjukat. A gázcsapdákban felfogott talajlevegőből a 3. táblázatban meg- 3. táblázat A talajlevegő mintavételezésének időpontjai (2) Mintavétel sorszáma Mintavétel időpontja adott időszakonként mintákat vettünk három ismétlésben, gáztömör Hamilton fecskendővel (10 cm³, side-port hole syringe ), majd a gázmintákat vákuumozott Exetainer csövekbe (Labco Ltd., UK) injektáltuk. A csöveket a mintavétel napján a Szent István Egyetem laboratóriumába szállítottuk, ahol 12 órán belül gázkromatográfiásan (HP 5890, Porapak Q oszlop) meghatároztuk CO 2 - és N 2 O-tartalmukat KAMPFL és munkatársai (2007) szerint. Jelen közleményben csak a CO 2 -koncentráció alakulásáról számolunk be. Az eredményeket variancia- és regresszióanalízissel, és Spearman-rangkorrelációval értékeltük ki. Eredmények és értékelésük Az istállótrágya-kezelések (FYM) csak egyes esetekben növelték statisztikailag is igazoltan a termést. Így a tenyészedény-kísérletben 2008-ban már az 1FYM, 2010-ben a 2FYM, 2009-ben viszont csak a legnagyobb istállótrágya-adag (3FYM) okozott szignifikáns szemtermés hozamnövekedést a kontrollhoz képest. A szántóföldi kísérletben 2008-ban és 2010-ben az istállótrágya-kezelések a búza és kukorica termését nem növelték meg szignifikánsan, 2009-ben viszont a burgonya esetében már a 2FYM-kezelés is igazolt termésnövekedést eredményezett (4. táblázat). Ez azzal magyarázható, hogy az istállótrágya első felét közvetlenül a burgonya alá adjuk, másrészt a burgonya (mint kapásnövény) fokozottan meghálálja az istállótrágyázást. Az istállótrágya-adagokkal azonos hatóanyagú műtrágyakezelések (ekv) viszont a tenyészedényekben minden esetben, a szántóföldön pedig 2008-ban és 2009-ben minden esetben, míg 2010-ben csak a 3ekv-kezelés esetében, további
5 Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre 167 Kezelés száma 4. táblázat Terméshozamok a szántóföldi (t ha -1, 85,5% száraz anyag) és tenyészedénykísérletekben (szem, g tenyészedény -1 ) (2) Szántóföldi kísérlet (6) Tenyészedény-kísérlet (4) (3) (5) (5) Őszi búza Burgonya/ kukorica kukorica kukorica szem GE/szem szem szem 1. 3,59 6,15 5, ,67 7,09 5, ,91 8,79 5, ,13 9,09 6, ,25 8,26 5, ,87 9,85 6, ,13 9,81 8, ,99 11,38 10, ,03 12,54 11, ,08 11,01 10, a) SzD 5% 0,64 1,17* 1, Megjegyzés: 2009-ben a szántóföldi kísérletben burgonya az 1 7. kezelésben ( A -forgó) gabonaegységben kifejezve, és kukorica a 8 9. kezelésben ( B -forgó); *az SzD 5% érték csak az 1 7. kezelésekre vonatkozik. Kezelések: 1. Kontroll; 2. 1FYM; 3. 2FYM; 4. 3FYM; 5. 1ekv; 6. 2ekv; 7. 3ekv; 8. 1FYM + NPK; 9. 1ekv + NPK; 10. 1ekv + NPK + szár. igazolt hozamnövekedést eredményezett. A nagyadagú műtrágyázás, szervesanyagvisszapótlással kombinálva vagy anélkül (8 10. kezelések), további jelentős, szemtermés hozamnövekedést idézett elő. (A kísérleti évben nem ugyanaz a növény szerepelt a két vetésforgóban, ezért az 1 7. kezelésekben szereplő burgonya terméseredményét 0,25-os szorzóval átszámoltuk gabonaegységre és a termésadatok statisztikai értékelésének SzD 5% értékét csupán ezekre a kezelésekre adjuk meg). Hasonló eredmények születtek ugyanezen kísérlet búzaterméseinek évi átlagát vizsgálva, nagyrészt ugyanezeknél a kezeléseknél (HOFFMANN et al., 2010). A harmadik évben (2010) a kukorica szemtermését az istállótrágyázás nem, az ekvivalens ásványi trágyakezelések közül is csak a legnagyobb adagú (3ekv, 7. kezelés) növelte meg statisztikailag is igazolhatóan. A három nagyadagú ásványi trágyakezelés azonban a 2008-as kísérleti év eredményeihez hasonlóan, átlagosan több mint kétszeres növekedést adott a kontrollhoz képest. A fenti kezeléshatások állapíthatók meg a tenyészedény-kísérletek szemtermés eredményeinek hároméves átlaga alapján is (5. táblázat). Az istállótrágyakezelésekhez képest az ekvivalens ásványi trágyaadag szignifikánsan nagyobb terméseket adott [az 5 7. (1ekv, 2ekv, 3 ekv) kezelések átlagában 2,55-szoros termés-
6 168 HOFFMANN et al. Kezelés 5. táblázat Kukorica növényrészek légszáraz tömege (g tenyészedény -1 ) és N-tartalma (mg N tenyészedény -1 ) a évek átlagában tömeg (2) Szem N- tart. (3) Szár + címer tömeg N- tart. (4) Levél+csuhé tömeg N- tart. (5) Csutka + haj tömeg N- tart. (6) Teljes föld feletti növény tömeg N- tart a) SzD 5% Megjegyzés: Kezelések: 1. Kontroll; 2. 1FYM; 3. 2FYM; 4. 3FYM; 5. 1ekv; 6. 2ekv; 7. 3ekv; 8. 1FYM + NPK; 9. 1ekv + NPK; 10. 1ekv + NPK + szár növekedés volt a 2 4. (1FYM, 2FYM, 3FYM) kezelések átlagához képest]. A nagyadagú műtrágyázás, szervesanyag-visszapótlással kombinálva vagy anélkül (8 10. kezelések), további jelentős szemtermés hozamnövekedést idézett elő [6,44- szoros növekedés a 2. (1FYM) és 2,94-szoros növekedés az 5. (1ekv) kezeléshez képest]. A többi kukorica növényrész légszáraz tömege ugyancsak az ekvivalens adagú ásványi trágyázás fölényét mutatta az istállótrágyázással szemben, csaknem minden esetben. A nagy NPK-adagokat tartalmazó kezelések pedig a különböző növényrészek légszáraz tömege tekintetében is messze a legeredményesebbnek bizonyultak. A teljes föld feletti növényt illetően, az ekvivalens NPK-kezelések átlagosan 1,32- szoros, az istállótrágya-kezelések 2,34-szoros, a nagy NPK-adagokat tartalmazó kombinált kezelések pedig átlagosan 3,68-szoros száraztömeg-növekedést idéztek elő a trágyázatlan kontrollhoz képest. A három kísérleti év átlagában az egyes kukorica növényrészek N-tartalmának varianciaanalízise a száraztömegekhez teljesen hasonló kezeléshatásokat mutatott. Az istállótrágya-kezelésekhez képest az ekvivalens ásványi trágyaadagok szignifikánsan nagyobb szemterméseket adtak [az 5 7. (1ekv, 2ekv, 3ekv) kezelések átlagában 2,33-szoros termésnövekedés a 2 4. (1FYM, 2FYM, 3FYM) kezelések átlagához képest]. A nagyadagú műtrágyázás, szervesanyag-visszapótlással kombinálva vagy anélkül (8 10. kezelések) további szignifikáns szemtermés hozamnövekedést idézett elő [6,19-szoros növekedés a 2. (1FYM) és 3,04-szoros növekedés az 5. (1ekv) kezeléshez képest]. A szembe irányuló N-transzlokáció szempontjából fon-
7 Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre 169 tos levelek (SZLOVÁK & DEBRECZENI, 1992; TA & WEILAND, 1992) esetén az ekvivalens ásványi adagok átlagosan 1,45-szor nagyobb N-felhalmozást eredményeztek az istállótrágya-kezelésekhez viszonyítva, a nagy NPK-adagokat is tartalmazó kezelések pedig 2,34-szoros növekedést igazoltak a kontrollhoz képest. A talajlevegő CO 2 -tartalma az első kísérleti évben egy késlekedési szakasz után, a 2. mintavételi időponttól kezdve, a vegetációs periódus első felében folyamatos növekedést mutatott, majd kisebb-nagyobb ingadozásokkal csökkent (6. táblázat). Keze- 6. táblázat A talajlevegőben kimutatott CO 2 -koncentrációk (mg L -1 ) és az előző két nap átlaghőmérséklete ( C), évi tenyészedény-kísérlet (2) Vetés (2008. máj. 8.) utáni napok száma lés (3) Kumulált menynyiség 1. 3,2 3,2 10,0 16,9 21,6 15,8 21,5 29,4 7, ,0 3,3 11,9 14,1 27,1 19,0 26,9 25,7 8, ,2 3,2 11,2 16,1 22,5 16,9 24,3 26,2 7, ,5 3,3 12,6 17,0 28,9 21,4 29,8 26,6 7, ,0 2,9 11,9 18,7 24,9 16,5 25,3 9,8 4, ,0 3,0 14,2 20,4 36,0 27,2 21,7 10,4 5, ,8 2,9 13,4 19,7 34,0 20,6 24,5 16,2 8, ,3 4,0 17,0 23,0 27,3 24,8 32,5 16,7 7, ,5 3,8 16,7 23,6 26,7 21,9 39,5 13,8 8, ,4 3,6 16,9 21,3 28,9 21,1 28,1 14,3 12,0 150 a) SzD 5% ns 0,6 2,4 3,4 8,0 3,6 9,3 11,0 ns ns b) Átlag 3,2 3,3 13,6 19,1 27,8 20,5 27,4 18,9 7,7 142 C 14,8 17,4 21,1 16,4 21,4 19,4 21,0 18,4 16,5 Megjegyzés: Kezelések: 1. Kontroll; 2. 1FYM; 3. 2FYM; 4. 3FYM; 5. 1ekv; 6. 2ekv; 7. 3ekv; 8. 1FYM + NPK; 9. 1ekv + NPK; 10. 1ekv + NPK + szár. ns: nem szignifikáns Az ekvivalens és a nagy NPK-adagok hatására többnyire szignifikánsan növekedett a talajlevegő CO 2 -koncentrációja a kontrollhoz képest. A kumulált mennyiségek között azonban statisztikailag igazolt különbségek nem voltak kimutathatók. A második kísérleti évben a kezdeti, növekvő CO 2 -termelés után (1 3. mintavételi időpontok) időleges stagnálás vagy visszaesés mutatkozott a talajlevegő CO 2 - tartalmában (7. táblázat), majd a vegetációs periódus második felében itt is csökkenő gázfejlődés volt tapasztalható. A harmadik kísérleti évben a vetés utáni hetekben a korábbi kísérleti évekhez képest jelentősen megnöveltük a mintavételek számát. Ebben az évben mintegy háromhetes késlekedési periódus volt megfigyelhető a gázfejlődésben, majd felgyorsult a CO 2 -koncentráció növekedése (8. táblázat). Az előző két évhez hasonlóan, az augusztusi mintavételeknél egyértelmű gázkoncentráció-csökkenés volt kimutatható. A nagy NPK-adagokat tartalmazó kezelések hatására csaknem minden
8 170 HOFFMANN et al. 7. táblázat A talajlevegőben kimutatott CO 2 -koncentrációk (mg L -1 ) és az előző két nap átlaghőmérséklete ( C), évi tenyészedény-kísérlet (2) Vetés (2009. ápr. 14.) utáni napok száma Kezelés (3) Kumulált menynyiség 1. 7,7 8,6 12,6 10,8 22,4 32,0 28,6 14,4 10,5 7, ,5 9,8 12,0 13,0 29,6 31,8 28,6 12,8 9,7 11, ,6 9,6 12,0 13,3 32,3 35,5 32,6 17,7 11,3 10, ,2 10,6 16,0 15,1 31,8 34,5 32,4 15,7 11,1 7, ,9 10,5 13,5 14,8 29,8 23,5 20,8 10,2 10,5 5, ,5 10,4 19,6 14,8 30,2 32,5 31,8 13,2 10,7 6, ,6 12,0 24,5 16,0 31,3 21,3 15,8 8,9 7,9 7, ,2 12,6 28,6 17,3 29,3 20,9 18,0 16,9 10,6 9, ,3 14,0 38,3 23,7 30,3 18,3 30,3 29,1 10,5 9, ,8 14,3 35,0 16,2 32,1 22,8 23,4 17,9 8,9 7,6 186 SzD 5% ns 1,9 5,1 3,3 ns 9,3 ns 7,6 ns 1,9 26,3 Átlag 8,1 11,2 21,2 15,5 29,9 27,3 26,2 15,7 10,2 8,2 174 C 18,8 18,6 19,1 15,0 22,4 17,9 20,2 20,8 17,2 18,5 8. táblázat A talajlevegőben kimutatott CO 2 -koncentrációk (mg L -1 ) és az előző két nap átlaghőmérséklete ( C), évi tenyészedény-kísérlet (2) Vetés (2010. ápr. 30.) utáni napok száma Kezelés (3) Kumulált menynyiség 1. 2,9 3,7 2,4 2,1 1,8 5,9 12,3 11,6 29,4 19,6 8,2 99,9 2. 3,0 3,7 2,4 2,3 1,8 6,4 15,1 12,5 26,3 22,9 9, ,0 3,5 2,6 2,4 1,8 6,4 14,7 14,9 29,5 26,8 9, ,2 4,2 2,6 2,5 1,8 6,8 19,1 14,0 30,7 26,1 8, ,0 4,3 2,3 2,4 1,8 6,0 14,4 9,8 30,5 24,8 6, ,0 3,5 2,6 2,2 1,7 6,7 19,4 13,2 34,9 24,1 7, ,9 4,4 2,6 2,3 1,8 6,1 15,7 13,3 30,1 23,4 6, ,2 4,7 3,3 3,0 2,1 7,2 16,6 14,5 34,3 33,0 7, ,3 5,2 3,6 3,3 2,2 7,3 17,5 14,2 53,6 33,3 8, ,3 4,6 3,4 3,3 2,1 6,8 17,4 13,5 37,0 27,3 6,0 126 SzD 5% 0,3 0,7 0,4 0,4 0,2 ns 1,9 2,4 8,8 7,9 1,4 14,3 Átlag 3,4 4,2 2,8 2,6 1,9 6,6 16,2 13,2 33,6 26,1 7,9 118 C 16,5 16,9 15,2 13,5 9,0 17,7 24,6 18,5 24,6 19,1 15,6 Megjegyzés: Kezelések: 1. Kontroll; 2. 1FYM; 3. 2FYM; 4. 3FYM; 5. 1ekv; 6. 2ekv; 7. 3ekv; 8. 1FYM + NPK; 9. 1ekv + NPK; 10. 1ekv + NPK + szár. ns: nem szignifikáns
9 Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre 171 mintavételi időpontban és a kumulatív mennyiségekben is szignifikáns növekedés volt kimutatható a trágyázatlan kontrollhoz képest. Mivel a CO 2 koncentrációja a talajban sokszor nem szabályos, ingadozó változásokat mutatott, Spearman-rangkorrelációt alkalmazva megvizsgáltuk a külső léghőmérséklet szerepét a CO 2 -képződésben. Az összefüggés-vizsgálatok szoros kapcsolatot mutattak a mintavételeket megelőző két nap napi középhőmérséklete és a talajlevegő CO 2 -koncentrációja között (r = 0,91; p > 0,01). A talaj CO 2 -koncentrációjának abszolút értékeit tehát nagymértékben befolyásolta a környezet, és ebből eredendően a tenyészedények talajának hőmérséklete. Mivel a tenyészedények optimális nedvességellátásban részesültek, felvetődik a kérdés, hogy természetes körülmények között száraz talajállapotok esetén milyen befolyásoló hatása van a hőmérsékletnek. A különböző trágyakezelések hatását vizsgálva a CO 2 -képződésre a következők állapíthatók meg: a 2008-as kísérleti évben a CO 2 -képződés alakulását leíró görbe első, folyamatosan felszálló szakaszát (2 5. mintavételi időpontok) jól leíró lineáris regressziós egyenletek regressziós koefficienseinek varianciaanalízise a kontrollhoz képest csak a nagyobb adagú ekvivalens NPK-műtrágya (6. és 7.) kezelések hatására mutatott szignifikáns különbségeket, vagyis e két ásványi trágyakezelés esetén a trágyázatlan kontrollhoz képest jelentősen gyorsabb ütemű és nagyobb mértékű volt a CO 2 -képződés a talajlevegőben (9. táblázat). A második kísérleti évben (2009- ben) a CO 2 -képződés alakulását leíró görbe első, folyamatosan felszálló szakaszát (1 3. mintavételi időpontok) szintén jól leíró lineáris regressziós egyenletek regressziós koefficienseinek varianciaanalízise az istállótrágya (2 4.) kezelések és az 1ekv NPK-adag (5. kezelés) kivételével a többi tápanyagellátási változat esetén 9. táblázat Az idő CO 2 -képződés összefüggések regresszió analízisének eredményei, (y = a + bx) Kezelés (n = 12) (n = 9) (n = 15) a b r a b r a b r 1. 3,331 0,432 0,989 7,026 0,174 0,898 0,048 0, ,633 0,516 0,961 7,318 0,160 0,906 1,554 0,366 0, ,486 0,438 0,991 7,400 0,155 0,931 2,103 0,428 0, ,782 0,569 0,986 8,264 0,242 0,953 1,654 0,434 0, ,242 0,510 0,993 7,656 0,200 0,935 0,118 0,417 0, ,971 0,734 0,987 6,865 0,396 0,935 0,634 0,491 0, ,977 0,697 0,984 5,646 0,604 0,964 0,694 0,428 0, ,054 0,529 0,944 5,527 0,729 0,948 0,666 0,482 0, ,035 0,526 0,945 4,975 1,036 0,930-1,142 0,756 0, ,186 0,561 0,974 4,476 0,970 0,958 0,098 0,517 0,929 SzD 5% 0,165 0,181 0,131 Megjegyzés: Kezelések: 1. Kontroll; 2. 1FYM; 3. 2FYM; 4. 3FYM; 5. 1ekv; 6. 2ekv; 7. 3ekv; 8. 1FYM + NPK; 9. 1ekv + NPK; 10. 1ekv + NPK + szár
10 172 HOFFMANN et al. szignifikánsan magasabb értékeket mutatott a kontrollhoz képest. Tehát 2009-ben a kezelések hatására jelentősen gyorsabb ütemű és nagyobb mértékű volt a CO 2 -képződés a talajlevegőben a trágyázatlan kontrollhoz képest. Az első évhez hasonlóan a harmadik kísérleti évben is a késlekedési szakasz után illesztettünk egyenest a gázfejlődés görbéjének felszálló szakaszára (5 9. mintavételi időpontok). A regressziós egyenletek meredekségének (b-értékek) varianciaanalízise ebben az évben csupán az egyik nagy ásványitrágya-adagot is tartalmazó kezelésváltozat esetén igazolt gyorsabb ütemű gázfejlődést a kontrollhoz képest. Összefoglalás Tenyészedény-kísérleteket végeztünk egy szántóföldi tartamtrágyázási kísérletre épülve, hogy összehasonlítsuk a szerves- és ásványi trágyázás, valamint ezek kombinációjának hatását kukoricanövények szárazanyag-produkciójára és N-felhalmozására, valamint a talajlevegő CO 2 -koncentrációjára. A Keszthelyen, Ramann-típusú barna erdőtalajon, 1963-ban beállított szántóföldi kísérlet alábbi kezeléseinek parcelláiról töltöttünk meg nagyméretű, 40 literes tenyészedényeket: a) kontroll; b) növekvő adagú istállótrágyázás (FYM) (35, 70, 105 t ha -1 év -1 ); c) ezzel ekvivalens hatóanyag-tartalmú NPK-trágyázás (1ekv, 2ekv, 3ekv); d) ezek nagy NPK-adagokkal történő kombinációja ( kg ha -1 év -1 N P 2 O 5 K 2 O), szervesanyag-visszapótlással vagy anélkül. Az üvegházban, teljes érésig felnevelt növényeket szervrészekre bontva vizsgáltuk. A tenyészedényekben, 20 cm talajmélységben gázcsapdákat helyeztünk el és a teljes vegetáció során vizsgáltuk a talajlevegő CO 2 -koncentrációját. A három kísérleti év és a kétféle kísérleti szint terméseredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy mind a tenyészedény-, mind a szántóföldi kísérletek az istállótrágya NPK-tartalmával azonos mennyiségű ásványi trágyázás előnyét mutatták az istállótrágyázáshoz képest. Ez az előny a tenyészedényekben csaknem minden esetben szignifikánsan megmutatkozott a kukoricanövények szemtermésében és szem N-hozamában a kísérleti évek átlagában. A nagy ásványitrágya-adagokat tartalmazó, kombinált kezelések adták a legmagasabb értékeket a kukoricaszemek, az egyes vegetatív szervrészek, valamint a teljes föld feletti növények szárazanyagprodukcióját és N-hozamát, valamint a szántóföldi kísérlet terméseredményeit illetően is. Ezek a tápanyagadagok nagyságukat illetően azonban már többnyire nem voltak gazdaságosak. A különböző szerves és/vagy ásványi trágya kezeléskombinációk a vegetációs periódus első felében növelték a talajlevegő CO 2 -koncentrációját. A CO 2 gáz képződése a tenyészidő második felében csökkenő tendenciát mutatott. A méréseket megelőző két nap átlagos külső léghőmérsékletének napi középértéke jó összefüggést mutatott a talajban mért CO 2 -koncentrációkkal. A nagyadagú NPK kezeléskombinációk átlagosan 26,2%-kal növelték a kumulatív gázkoncentrációt a trágyázatlan kontrollhoz képest, az eltérő tápanyagellátási módok hatása között a szemtermés-hozamban és a vegetatív produkcióban kimutatott különbségek azonban nem voltak egyértelműen igazolhatók.
11 Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre 173 A kutatómunka az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával folyt (OTKA Konzorcium: K 72926, K 73326, K 73768). Kulcsszavak: szántóföldi tartam- és tenyészedény-kísérlet, szerves- és műtrágyázás, kukorica, talajlevegő CO 2 koncentrációja Irodalom BALLA A.-NÉ, Az istállótrágya és a műtrágya hatását összehasonlító martonvásári kísérletek 12 éves eredményei. Agrokémia és Talajtan BALLA A.-NÉ, Szerves- és műtrágyák hatásának összehasonlító vizsgálata vályogos és homokos barna erdőtalajon. Agrokémia és Talajtan BERZSENYI Z. & LAP, D. Q., A vetésforgó és a trágyázás hatása a kukorica és a búza termésére és termésstabilitására tartamkísérletben. In: II. Növénytermesztési Tudományos Nap. Integrációs feladatok a hazai növénytermesztésben. (Szerk.: PEPÓ P. & JOLÁNKAI M.) MTA Növénytermesztési Bizottsága kiadványa. Budapest. BISCHOFF, R. & EMMERLING, R., Einfluss kombinierter organischer und mineralischer Düngung auf den Ertrag und Rohproteingehalt von Winterweizen und Wintergerste sowie die Rübenqualität im IOSDV Speyer. Arch. Acker- Pfl. Boden CSAJBÓK J. & KUTASY E., A tápanyagellátás és a fotoszintetikus aktivitás összefüggései kukorica hibrideknél. In: II. Növénytermesztési Tudományos Nap. Integrációs feladatok a hazai növénytermesztésben. (Szerk.: PEPÓ P. & JOLÁNKAI M.) MTA Növénytermesztési Bizottsága kiadványa. Budapest. DEBRECZENI K. & GYŐRI D., A talaj humuszmérlegének egyensúlyához szükséges N-műtrágyaadag megállapítása. Növénytermelés FILIP, Z. & KUBÁT, J., Mineralization and humification of plant matter in soil samples as a tool in the testing of soil quality. Archives of Agronomy and Soil Science FUTÓ, Z., Effect of leaf area of maize (Zea mays L.) in fertilization experiment. In: Proc. II. Alps-Adria Scientific Workshop, Trogir, Croatia, 3 8 March (Ed.: GYURICZA, CS.) HOFFMANN, S., BERECZ, K. & TÓTH, Z., Soil fertility as affected by long-term fertilization and crop sequence. Arch. Agron. Soil Sci HOFFMANN, S. et al., Yield response and N-utilization depending on crop sequence and organic or mineral fertilization. Cereal Res. Commun. Suppl HOLLÓ S., A szerves- és műtrágyázás hatásának összehasonlító vizsgálata vetésforgó kísérletekben. Kandidátusi értekezés. Kompolt. HUANG, Y. et al., Nitrous oxide emissions as influenced by amendment of plant residues with different C:N ratios. Soil Biol. Biochem JOHNSTON, A. E., The Rothamsted Classical Experiments. In: Long-term Experiments in Agricultural and Ecological Sciences. (Eds.: LEIGHT, R. A. & JOHNSTON, A. E.) CAB International. Wallingford, Oxon, UK.
12 174 HOFFMANN et al. KAMPFL, GY. et al., Study of NO x and CO 2 production of cultivated soil in closed microcosm experimental system. Microchem. J KISMÁNYOKY T. & KISS L., A különböző szerves trágyák és a műtrágyázás hatása gabonák termésére tartamkísérletben. Növénytermelés KÖRSCHENS, M., Der Statische Düngungsversuch Bad-Lauchstädt nach 90 Jahren. B.G. Teubner Verlagsgesellschaft. Stuttgart-Leipzig. LÆGREID, M., BØCKMAN, O. C. & KAARSTAD, O., Agriculture, Fertilizers and the Environment. CABI Publishing. University Press. Cambridge, UK. LÖNHARDNÉ BORY É. & NÉMETH I., A N-trágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) levélfelületének alakulására. Növénytermelés MERCIK, S., Long-term agricultural experiments in Eastern Europe. In: Long-term Experiments in Agricultural and Ecological Sciences. (Eds.: LEIGHT, R. A. & JOHNSTON, A. E.) CAB International. Wallingford, Oxon, UK. MICSKEI GY., JÓCSÁK I. & BERZSENYI Z., Az istállótrágya és a műtrágya hatása a kukorica növekedésére és növekedési mutatóinak dinamikájára, eltérő évjáratokban. Növénytermelés NÉMETH, T., Organic matter cycles in agriculture. In: Pollution Processes in Agri- Environment. A New Approach. (Eds.: LÁNG, I., JOLÁNKAI, M. & KŐMÍVES, T.) Akaprint Publishers. Budapest. PEKÁRY K. & KISKÉRY R., Az istállótrágya és a műtrágyák hatásának összehasonlítása a kompolti tartamkísérletekben. Növénytermelés SZLOVÁK, S. & DEBRECZENI, K., Dry matter accumulation and distribution, soil and 15 N labelled fertilizer nitrogen uptake and redistribution in maize. Acta Bot. Hung TA, C. T. & WEILAND R. T., Nitrogen partitioning in maize during ear development. Crop Sci TÓTH, Z. & KISMÁNYOKY, T., Long-term effect of fertilization and crop rotation on wheat yields and on the aggregate size distribution and organic matter content of the soil. Agrokémia és Talajtan ZÁGONI M., Az üvegházhatás, a globális felmelegedés és a légköri széndioxid tartalmi összefüggéséről. AGRO-21 Füzetek Érkezett: április 8.
13 Ásványi- és szervestrágyázás hatása a termésre és a CO 2 -termelésre 175 Effect of mineral and organic fertilization on the yield and soil CO 2 production in field and pot experiments 1 S. HOFFMANN, 1 K. BERECZ, 2 Á. BÁLINT, 2 K. KRISTÓF, 2 G. KAMPFL and 2 G. HELTAI 1 Department of Crop Production and Soil Science, Georgikon Faculty, University of Pannonia, Keszthely (Hungary) and 2 Department of Chemistry and Biochemistry, Szent István University, Gödöllő (Hungary) Summary Model pot experiments were carried out based on a long-term field fertilization experiment, in order to compare the effect of organic and mineral fertilizers and their combination on the dry matter production and nitrogen accumulation of maize, and on the CO 2 concentration in the soil air. Forty-litre containers were filled with soil from the following treatments of the longterm field experiment, which was set up in 1963 on a Ramann brown forest soil (Eutric Cambisol) at Keszthely/Hungary (N 46 47, E ): a) control; b) increasing doses (35, 70 and 105 t ha -1 5 yr -1 ) of farmyard manure (FYM); c) equivalent doses of NPK fertilizer (1 eqv, 2 eqv, 3 eqv); d) combinations of these with high NPK fertilizer doses ( kg N-P 2 O 5 -K 2 O ha -1 5 yr -1 ) with or without straw incorporation. Maize plants grown to full maturity in the greenhouse were divided into the separate organs for analysis. The soil air was sampled at a depth of 20 cm using gas traps and analysed for CO 2 concentration by gas-chromatography throughout the vegetation period. The yields achieved in both field and pot experiments over the three years proved the advantage of equivalent mineral fertilization over FYM. In almost all cases this advantage was significant in terms of both the grain yield and grain N content of the pot-grown maize plants, averaged over the years. The highest values of dry matter production and N yield for the kernels, individual vegetative organs and whole aboveground plants in the pot experiment and in the grain yield of the field experiment were obtained in the combined treatments involving high mineral nutrient rates. However, these nutrient rates were no longer economical. During the first half of the growing period the various organic and/or mineral fertilizer treatment combinations increased the CO 2 concentration in the soil air, but during the second half of the vegetation period less CO 2 was produced. The daily mean temperature values on the two days before the gas samples were taken showed the best correlation with the CO 2 concentration in the soil air. In the case of high NPK doses or combinations the cumulative gas concentration was increased by 26.2% on average as compared to the unfertilized control. However, no significant differences were detected between the nutrient supply treatments in terms of grain yield and vegetative yield. Table 1. Nutrient doses in the treatments selected from the field experiment for the pot experiment. Treatment number. (2) Farmyard manure (FYM). (3) NPK quantity equivalent to FYM (ekv). (4) Additional mineral fertilization (N, P 2 O 5, K 2 O) (t ha -1 5 yr -1 ). (5) Total N, P 2 O 5, K 2 O (kg ha -1 yr -1 ). (6) Straw or stalk incorporation. Notes: 1 FYM = 35 t ha -1 FYM for 5 years, distributed in the 1 st and 3 rd years; 1ekv = mineral NPK equivalent to 35 t ha -1 FYM distributed yearly on the basis of NPK analysis in
14 176 HOFFMANN et al. each rotation; Supplementary mineral fertilization: potato: N 120 P 40 K 160 ; maize: N 160 P 80 K 150 ; wheat: N 100 P 80 K 100 active agents in the given year of the rotation. Table 2. Results of soil analysis in selected treatments of the long-term field experiment (2007). Treatment. Table 3. Dates when soil air samples were taken. Sampling date. (2) Sample number. Table 4. Yields in the field (t ha -1, 85.5% dry matter) and pot (grain, g pot -1 ) experiments. Treatment number. a) LSD 5%. (2) Field experiment. (3) Winter wheat, grain. (4) Potato/maize, GU/kernel. (5) Maize, kernel. (6) Pot experiment. Notes: In the field experiment in 2009 potato was grown in treatments 1 7 (crop rotation A ) and maize in treatments 8 9 (crop rotation B ); *The LSD 5% value only refers to treatments 1 7. Treatments: 1. Control; 2. 1FYM; 3. 2FYM; 4. 3FYM; 5. 1ekv; 6. 2ekv; 7. 3ekv; 8. 1FYM + NPK; 9. 1ekv + NPK; 10. 1ekv + NPK + stalks. Table 5. Air-dry weight (g pot -1 ) and N content (mg N pot -1 ) of the maize plant organs, averaged over the years Treatment. a) LSD 5%. (2) Grain. (3) Stalk + tassel. (4) Leaves + husks. (5) Cob + silks. (6) Whole aboveground plant. Treatments: see Table 4. Table 6. CO 2 concentrations in the soil air (mg L -1 ), and the mean daily temperatures ( C) on the previous two days in the pot experiment in Treatment. a) LSD 5% ; b) Mean. (2) Days after sowing (on 8 May 2008). (3) Cumulative quantity. Note: Treatments: See Table 4. Ns: non-significant. Table 7. CO 2 concentrations in the soil air (mg L -1 ), and the mean daily temperatures ( C) on the previous two days in the pot experiment in Treatment. a) LSD 5% ; b) Mean. (2) Days after sowing (on 14 April 2009). (3) Cumulative quantity. Table 8. CO 2 concentrations in the soil air (mg L -1 ), and the mean daily temperatures ( C) on the previous two days in the pot experiment in Treatment. a) LSD 5% ; b) Mean. (2) Days after sowing (on 30 April 2010). (3) Cumulative quantity. Treatments. Ns: non-significant. Table 9. Results of regression analysis between the time and CO 2 concentrations, Treatment. a) LSD 5%.
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenA kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében
A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenAz évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására
Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
RészletesebbenA trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 251 264 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon 1 BERÉNYI SÁNDOR, 1 BERTÁNÉ SZABÓ
RészletesebbenMűvelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 53 66 Művelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai SZŰCS MIHÁLY és SZŰCS MIHÁLYNÉ Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenPARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu
RészletesebbenSZERVES- ÉS MŰTRÁGYA HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA A KUKORICA PRODUKCIÓJÁRA TARTAMKÍSÉRLETBEN
SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVES- ÉS MŰTRÁGYA HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA A KUKORICA PRODUKCIÓJÁRA TARTAMKÍSÉRLETBEN Doktori (PhD) értekezés tézisei Micskei Györgyi Gödöllő 2012 A doktori iskola Megnevezése:
RészletesebbenKomposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás
Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára Ragályi Péter Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: ragalyi@rissac.hu Összefoglalás Őrbottyáni
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenEffect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes
A - MurányiE:Layout 1 2/18/16 9:34 AM Page 1 Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes Eszter Murányi University
RészletesebbenIdőjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára
Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Sipos Péter Tóth Árpád Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi
RészletesebbenA SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ
A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-
RészletesebbenMikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben
JakabA:Layout 1 3/10/14 1:33 PM Page 1 Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben Jakab Anita Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi
RészletesebbenACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2.
ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2. 345 Napraforgó (Helianthus annuus L.) kálium tápanyagellátási kísérlet eredményei GRÓSZ GERGELY 1 SÁRDI KATALIN 2 BERKE JÓZSEF 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezôgazdaságtudományi
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenA talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben. Összefoglalás. Summary.
A talaj fémszennyezésének hatása a parlagfű (Ambrosia elatior L.) fémtartalmára tenyészedényes kísérletben D. Tóth Márta 1 L. Halász Judit 1 Kotroczó Zsolt 1 Vincze György 1 Simon László 2 Balázsy Sándor
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenA ZELLER NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS EGYES ÉRTÉKMÉRŐ PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA ANALYSIS OF GROWTH AND SOME VALUABLE PARAMETERS OF CELERY
Gradus Vol 2, No 2 (2015) 236-241 ISSN 2064-8014 A ZELLER NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS EGYES ÉRTÉKMÉRŐ PARAMÉTEREINEK VIZSGÁLATA ANALYSIS OF GROWTH AND SOME VALUABLE PARAMETERS OF CELERY Cserni Imre 1*, Pető Judit
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenAgrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa
Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia Árpa Könyvek az OMGK állományából B 23522 BAKÓ Attila HAJÓSNÉ NOVÁK Márta A rezisztencianemesítés és az évjárat hatása a tavaszi
RészletesebbenLáncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983
Láncszemek a kecskeméti homokkutatásról Első rész 1958-1983 Chains of sand research in Kecskemét. Part 1: 1958-1983 Cserni Imre 1 Környezettudományi Csoport, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola
RészletesebbenBúzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére
Búzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére Készítette: Farkas Éva Tervezési feladat, biomérnök, BSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2012 A búzaszalma A búza (Triticum)
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Petra Petrovics Correlation & Linear Regression in SPSS 4 th seminar Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Correlation
RészletesebbenŐszi búza fajtatesztelési eredmények a 2002/2003. tenyészévben a Hajdúságban
Őszi búza fajtatesztelési eredmények a 2002/2003. tenyészévben a Hajdúságban Ágoston Tamás Pepó Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenMűtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 59 (2010) 2 255 268 Műtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen HARMATI ISTVÁN Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged A Duna Tisza közén az országos átlagnál
RészletesebbenExamination of nutrient reaction of winter wheat after sunflower forecrop
A - SzilágyiG:Layout 1 2/3/16 12:54 PM Page 1 Examination of nutrient reaction of winter wheat after sunflower forecrop Gergely Szilágyi University of Debrecen Faculty of Agricultural and Food Sciences
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenAGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
RészletesebbenAz algériai nyersfoszfát közvetlen alkalmazásának agronómiai és környezeti szempontú értékelése savanyú talajokon hazai szabadföldi kísérletekben
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 61 (2012) 2 327 344 Az algériai nyersfoszfát közvetlen alkalmazásának agronómiai és környezeti szempontú értékelése savanyú talajokon hazai szabadföldi kísérletekben 1 CSATHÓ Péter,
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenAz NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, öntözött és nem öntözött viszonyok között
Az NPK-trágyázás hatása a kukorica tápelemfelvételének dinamikájára, Kincses Sándorné Filep Tibor Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Kémiai Tanszék,
RészletesebbenSupporting Information
Supporting Information Cell-free GFP simulations Cell-free simulations of degfp production were consistent with experimental measurements (Fig. S1). Dual emmission GFP was produced under a P70a promoter
RészletesebbenGrowth and clorophyll content dynamics of Winter Wheat (Triticum aestivum L.) in different cropyear
AGrártUDoMányI KözLEMényEK, 213/53. Growth and clorophyll content dynamics of Winter Wheat (Triticum aestivum L.) in different cropyear Enikő Vári University of Debrecen, Centre for Agricultural and Applied
RészletesebbenFAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
RészletesebbenAdatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz
Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz TÓTH LÁSZLÓ Munkám első részében (megjelent: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. kötetében 1968- ban) a szélviszonyok, a léghőmérséklet, valamint
RészletesebbenHasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)
Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) www.zoolog.hu Dr. Dombos Miklós Tudományos főmunkatárs MTA ATK TAKI Innovative Real-time Monitoring and Pest control
RészletesebbenEMELT SZINTŰ KÁLIUM INDÍTÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA VÖRÖSHAGYMÁRA. KULCSSZAVAK: termésátlag, szárazanyag-tartalom, tárolhatóság, stressztűrés
24 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (3) ZÖLDSÉGTERMESZTÉS EMELT SZINTŰ KÁLIUM INDÍTÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA VÖRÖSHAGYMÁRA TÓTH JÁNOS, OMBÓDI ATTILA Szent István Egyetem, Kertészeti Technológiai Intézet KULCSSZAVAK: termésátlag,
RészletesebbenA TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS
A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Correlation & Linear. Petra Petrovics.
Correlation & Linear Regression in SPSS Petra Petrovics PhD Student Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenEffect of Ferilizer on the Yield of Maize (Zea mays L.)
Effect of Ferilizer on the Yield of Maize (Zea mays L.) Tamás Rátonyi Dénes Sulyok László Huzsvai Attila Megyes University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences, Faculty of Agricultural Sciences,
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Correlation & Linear Regression in SPSS Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise 1 - Correlation File / Open
Részletesebbenpractices Mosaic and timed mowing Mosaic and timed mowing Mosaic and timed mowing 10 m wide fallow strips (4 parcels)
Name of treatment (Action C5 in HUKM10004 by KMNPD and MME) Goal of the treatment Description of treatment and management practices Treated area Maximum No. of sub-groups ha pcs. Type1. Extensive mosaic
RészletesebbenImpact of mineral and organic fertilization on the N and C balances in the soil, as well as on the yield, in a long-term field experiment
(35) HOFFMANN S., SIMON SZ., LEPOSSA A. Szerves és műtrágyázás hatása a N- és C-mérlegekre a talajban, valamint a termésre szántóföldi tartamkísérletben Impact of mineral and organic fertilization on the
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2002. március 22-23. GÁZEMISSZIÓS KÖRNYEZETTERHELÉS MÉRÉSE ISTÁLLÓKBAN Pazsiczki Imre, FVMMI Summary: In a research task started in 2000 we aimed at quantifying
RészletesebbenTHE STUDY OF LIGAND EFFECTS OF COPPER COMPLEXES ON THE YIELD AND QUALITY OF WINTER WHEAT
THE STUDY OF LIGAND EFFECTS OF COPPER COMPLEXES ON THE YIELD AND QUALITY OF WINTER WHEAT THESIS OF DOCTORAL (PhD) DISSERTATION BARKÓCZI MARGIT MOSONMAGYARÓVÁR 2004 UNIVERSITY OF WEST HUNGARY FACULTY OF
RészletesebbenMűtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 54 (2005) 3 4 359 374 Műtrágyázás hatása a borsó (Pisum sativum L.) elemfelvételére KÁDÁR IMRE MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest Bevezetés, irodalmi áttekintés Előző
RészletesebbenÜltetési és öntözési javaslatok. Planting and watering instructions
Ültetési és öntözési javaslatok Planting and watering instructions 1 Önöntöző-rendszer Sub-irrigation 2 Kedves növénykedvelő A LECHUZA önöntöző rendszerrel növényeink természetüknél fogva gyönyörű virágokat
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 3. A talaj- és növényvizsgálatok kalibrálása 3.1. A talaj- és növényvizsgálatoknál alkalmazott
RészletesebbenHoyk Edie-Kovács András Donát 2 -Tompa Mihály 3
A ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETSÉGES ELŐNYEI KECSKEMÉT KÖZÉPÜLETEINEK PÉLDÁJÁN POTENTIAL BENEFITSOF GREEN WALLS APPLICATION ON THE EXAMPLE OF PUBLIC BUILDINGS IN KECSKEMÉT Hoyk Edie-Kovács András Donát
RészletesebbenA kukorica vízfelhasználása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
A kukorica vízfelhasználása Rajkainé Végh Krisztina Rajkai Kálmán Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Budapest E-mail: krvegh@rissac.hu Összefoglalás Két kétvonalas hibridkukorica és négy beltenyésztett
RészletesebbenA halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai
A halastavi tápanyag- gazdálkodás új szempontjai Bercsényi Miklós Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, www.akvakultura.hu MASz, Debrecen, 2013. március 28. A tavi tápanyag- utánpótlás alapjai A mezőgazdaság
RészletesebbenA munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2012. július
A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2012. július A foglalkoztatók az illetékes kirendeltségeken 2012. július hónap folyamán összesen 37,9 ezer
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 654 EGYEDILEG ÉS KETTESÉVEL ELHELYEZETT SZOPTATÓ KOCÁK TERMELÉSI EREDMÉNYEINEK
RészletesebbenStatistical Dependence
Statistical Dependence Petra Petrovics Statistical Dependence Deinition: Statistical dependence exists when the value o some variable is dependent upon or aected by the value o some other variable. Independent
RészletesebbenAz évjárat és a műtrágyázás hatása a GK Öthalom őszi búzafajta alveográfos minőségére
Az évjárat és a műtrágyázás hatása a GK Öthalom őszi búzafajta alveográfos minőségére Tóth Árpád Sipos Péter Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi
RészletesebbenTALAJHASZNÁLATI MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE TALAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL
TALAJHASZNÁLATI MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE TALAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL Doktori (Ph.D) értekezés tézisei Bencsik Katalin Gödöllő 2009 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola Tudományága: Növénytermesztési
RészletesebbenEgy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 145 156 Egy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma 1 NÉMETH NÓRA, 2 BACZÓ GÁBORNÉ és 2 RADIMSZKY LÁSZLÓ 1 Szent István
RészletesebbenA TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA
A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA CHANGES OF ELEMENT CONTENT OF SOIL ON APPLICATION OF BIOGAS FERMENTATION SLUDGE Vágó Imre 1 Makádi Marianna
RészletesebbenTalajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés
Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Nonparametric Tests
Nonparametric Tests Petra Petrovics Hypothesis Testing Parametric Tests Mean of a population Population proportion Population Standard Deviation Nonparametric Tests Test for Independence Analysis of Variance
RészletesebbenA jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
RészletesebbenCink permetezőtrágyázás hatása a kukorica (Zea Mays L.) termésére és tápelem-összetételére
Cink permetezőtrágyázás hatása a kukorica (Zea Mays L.) termésére és tápelem-összetételére Kremper Rita. 1 - Zsigrai György 2 - Loch Jakab 1 1. Debreceni Egyetem, Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma,
RészletesebbenFATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN
4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása
RészletesebbenHortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei
Hortobágyi fehér pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei 2011 1 Performance test results of Hortobágyi white geese 2011 2 Összeállította: Dr. Rácz Norbert tenyésztésvezető Hortobágyi Lúdtenyésztő
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS A társaságnál központi szerepet játszik a likviditás és a pénzgazdálkodás javítása. Megállapítható, hogy a vizsgálatomba
RészletesebbenA talaj 0,01 M CaCl 2 -oldható szervesnitrogén-tartalmának összefüggése a növényi kondícióval és a terméseredményekkel
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 60 (2011) 1 133 146 A talaj 0,01 M CaCl 2 -oldható szervesnitrogén-tartalmának összefüggése a növényi kondícióval és a terméseredményekkel 1 VÍG Róbert, 2 NAGY Péter Tamás, 1 DOBOS
RészletesebbenVárosi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
Részletesebben36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)
Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops
RészletesebbenA gépészeti rendszer hatása a különböző hőszigetelési teljesítményű könnyűszerkezetes épületek energiafelhasználására
peer-reviewed article A gépészeti rendszer hatása a különböző hőszigetelési teljesítményű könnyűszerkezetes épületek energiafelhasználására KARÁCSONYI Zsolt 1, HANTOS Zoltán 2 1 Nyugat-magyarországi Egyetem
RészletesebbenA munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2013. január
A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2013. január A támogatott munkaerıigények domináltak januárban Az év elsı hónapjában több mint három ezer
RészletesebbenKörnyezetben részlegesen lebomló műanyag fóliák degradációjának nyomon követése
Környezetben részlegesen lebomló műanyag fóliák degradációjának nyomon követése Rétháti Gabriella 1, Pogácsás Krisztina 1, Heffner Tamás 2, Simon Barbara 1, Czinkota Imre 1, Tolner László 1, Kelemen Ottó
Részletesebbenépítészet & design ipari alkalmazás teherautó felépítmény
A Design-Composit egy kompozitpaneleket gyártó vállalat, mely teherautó felépítményekhez, az építészet számára és design termékekhez készít paneleket. We are an innovative manufacturer of composite panels
Részletesebben7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland
7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland Október 13-17 között került megrendezésre a Hollandiai Alphen aan den Rijn városában található Archeon Skanzenben a 7. Vasolvasztó Szimpózium. Az öt napos rendezvényen
RészletesebbenÁsványi- és szervestrágyázás hatása a CO 2 és N 2 O gázok képződésére a talajban
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 62 (213) 1 143 162 Ásványi- és szervestrágyázás hatása a CO 2 és N 2 O gázok képződésére a talajban 1 HELTAI György, 2 ANTON Attila, 3 HOFFMANN Sándor, 2 SZILI-KOVÁCS Tibor, 3 BERECZ
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Hypothesis Testing. Petra Petrovics.
Hypothesis Testing Petra Petrovics PhD Student Inference from the Sample to the Population Estimation Hypothesis Testing Estimation: how can we determine the value of an unknown parameter of a population
RészletesebbenMŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE Jakab Anita Témavezető: Dr. habil. Kátai János egyetemi tanár DEBRECENI
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenFÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN
Földrajz angol nyelven középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 14. FÖLDRAJZ ANGOL NYELVEN KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Paper
RészletesebbenA katalógusban szereplő adatok változásának jogát fenntartjuk. 2015. 02-es kiadás
RUGÓKATALÓGUS A Biotek Kft. több mint 20 év tudásával és tapasztalatával valamint kiváló minőségű rögzítéstechnikai és gépépítő elemek nagy választékával kínál megoldásokat termékek tervezéséhez és gyártásához.
RészletesebbenTIOLKARBAMÁT TÍPUSÚ NÖVÉNYVÉDŐ SZER HATÓANYAGOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK KÉMIAI OXIDÁLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA I
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 137 146. TIOLKARBAMÁT TÍPUSÚ NÖVÉNYVÉDŐ SZER HATÓANYAGOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK KÉMIAI OXIDÁLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA I. S-ETIL-N,N-DI-N-PROPIL-TIOLKARBAMÁT
RészletesebbenGabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Gabonacsíra- és amarant fehérjék funkcionális jellemzése modell és komplex rendszerekben c. PhD értekezés Készítette:
RészletesebbenPIACI HIRDETMÉNY / MARKET NOTICE
PIACI HIRDETMÉNY / MARKET NOTICE HUPX DAM Másnapi Aukció / HUPX DAM Day-Ahead Auction Iktatási szám / Notice #: Dátum / Of: 18/11/2014 HUPX-MN-DAM-2014-0023 Tárgy / Subject: Változások a HUPX másnapi piac
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenKádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár AGRÁRMŰSZAKI, ÉLELMISZERIPARI ÉS KÖRNYEZETTECHNIKAI INTÉZET "A" Programvezető "B" Programvezető Prof.
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok
RészletesebbenHALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE
HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő
RészletesebbenProdukció mérések. Gyakorlati segédanyag a Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar hallgatóinak
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTANI ÉS ÖKOFIZIOLÓGIAI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 075 FAX:(28) 410 804 Produkció mérések Gyakorlati segédanyag
RészletesebbenAZ ÚJSZÜLÖTT NYULAK TESTTÖMEGE A LÉTSZÁMOKTÓL ÉS A MÉHEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜKTŐL FÜGGŐEN UNILATERÁLISAN OVARIEKTOMIZÁLT ANYANYULAKBAN
AZ ÚJSZÜLÖTT NYULAK TESTTÖMEGE A LÉTSZÁMOKTÓL ÉS A MÉHEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSÜKTŐL FÜGGŐEN UNILATERÁLISAN OVARIEKTOMIZÁLT ANYANYULAKBAN POIGNER J., SZENDRŐ ZS., LÉVAI A., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I., SCHÁN
RészletesebbenIpari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában
Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition
RészletesebbenTalajtakaró anyagok hatása a talajlégzésre homoktalajon
Talajtakaró anyagok hatása a talajlégzésre homoktalajon Varga Csaba Szabolcs Gabona Rt., Nyíregyháza ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálataink célja, a különböző talajtakaró anyagok (feketefólia és agroszövet fólia)
RészletesebbenELTÉRŐ TARTÁSMÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P.
1 ELTÉRŐ TARTÁSÓDOK ÉS TÁPOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA NÖVENDÉK CSINCSILLÁKON (Chinchilla lanigera) Lanszki J. és Horváth P. Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár Bevezetés Az utóbbi
Részletesebben