TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

Átírás

1 TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

2 TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya

3 TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 ) - Kálium (K 2 O) - Kálcium (CaO) - Magnézium (MgO) Mezoelem - Kén (S) Mikroelemek - Vas (Fe) - Molibdén (Mo) - Réz (Cu) - Mangán (Mn) - Cink (Zn)

4 A trágyázás célja Olyan szerves és szervetlen anyagok talajba vitele, vagy abban való megtermesztése (zöldtrágya, gyökérmaradványok), amelyek a talaj fizikai állapotát, kémiai, biológiai tulajdonságát javítják, vagyis kedvező hatással vannak a talaj termékenységére. A trágyázás célja napjainkban Alultrágyázásból, vagy túltrágyázásból eredő termésveszteségek elkerülése, a talaj tápanyag ellátottságának olyan szinten való fenntartása, ahol a trágyázás gazdasági szempontból a leghatékonyabb és nem terheli feleslegesen a környezetet.

5 A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás jellemzői - a termelési és a környezeti igények összehangolása - a környezet minimális terhelése - a termőhely adottságaihoz való alkalmazkodás A trágyák szakszerűtlen használata, túladagolása, környezetkárosító hatású - kiegyensúlyozatlan tápelemarányok kialakulása a talajban - talajsavanyúság fokozódása - talajoldat nitrát koncentrációjának növekedése - felszíni, természetes vizek eutrofizációja

6 Optimális trágyaadagoktól maximális jövedelmet csak abban az esetben lehet elvárni, ha minden egyéb agronómiai feltétel is adott A helyes tápanyag-gazdálkodás rendszerének kidolgozásában a LIEBIG és a MITSCHERLICH törvény segít

7 LIEBIG MINIMUMTÖRVÉNYE: A PRODUKCIÓ NAGYSÁGÁT AZ A TERMELÉSI TÉNYEZŐ HATÁROZZA MEG AMELYIK MINIMUMBAN VAN

8 MITSCHERLICH TÖRVÉNYE: A TRÁGYA ADAGJÁNAK NÖVELÉSÉVEL EGYRE KISEBB MÉRTÉKBEN NŐ A TERMÉS, MÉG AKKOR IS, HA A TÖBBI TERMELÉSI TÉNYEZŐ OPTIMÁLIS SZINTEN VAN

9 Az istállótrágya összetétele, kezelésének és kijuttatásának szabályai

10 Ò Alkotó elemei: Ò Bélsár: a takarmány meg nem emésztett részeit tartalmazza, amely emésztő nedvekkel, élő és elhalt mikroorganizmusokkal van keveredve. Napi mennyisége: Szarvasmarha: kg/állat Ló: kg/állat Sertés: 1,2-1,5 kg/állat Juh: 1,5-2,5 kg/állat

11 Ò Vizelet: nitrogén tartalma miatt értékes alkotórésze az istálló trágyának. Napi mennyisége: ÐSzarvasmarha: ÐLó: ÐSertés: ÐJuh: kg 4 6 kg 2,5 4 kg 0,6 1 kg

12 Ò Alom: a jó alom kényelmes fekhelyet nyújt az állatnak, a híg ürüléket felszívja, jól keveredik a bélsárral, megkönnyítve ezzel a trágya kezelését és kiszórását. Napi mennyiség állatonként: 4-8 kg

13 Ò A trágya mennyisége állatfajokként eltérő: Ò Szarvasmarha: 9 10t/év 10 t tartalmaz: N 30kg, P 25kg, K 60kg hatóanyagot Ò Ló: 6 8 t/ év Ò Növendékmarha: 4 5 t/ év Ò Hízósertés: 1 2 t/ év Ò Juh: 0,5 0,6 t/ év

14 Ò Kezelése: 2 szakaszból áll Ò Oxidációs szakasz: Az aerob baktériumok elégetik a szerves anyagok egy részét hő termelődik a trágya felmelegszik meg kell szüntetni a további felmelegedést, hogy a nagyobb veszteséget elkerüljük ez a levegő kiszorításával érhető el. Ò Hidegérlelés: 30 fok, 1 2 nap Ò Melegérlelés: 40 fok, 3 4 nap Ò Forróérlelés: 60 fok, 4 5 nap

15 Ò Redukciós szakasz: oxigén mentes körülmények között, megszűnik a szerves anyagok égése és a trágya hőmérséklete csökken tartósítva lesznek a megmaradt szerves anyagok, elősegítve ezzel a humifikálódást. Minimum 100 nap

16 Ò Kazalban való erjesztés: Ò A kazal helyét az istálló mellett vagy a trágyázandó tábla végében vagy ahhoz közel kell kijelölni Ò A kazal ne legyen közel a kúthoz és a lakóházhoz, elkerülve ezzel a környezet szennyezését. Ò Lehetőleg a terület kiemelkedő részén legyen, hogy a csapadék ne folyjék a kazal alá, mert a trágya rothadását idézi elő.

17 Ò Egyszakaszos kezelés: Ò Egymás után következő 2-3 napon át mindig új szakaszt kezdünk egymás mellett. Ò A 4. napi mennyiséget az első, az 5. napit a második, a 6. napit a harmadik szakasz fölé rakjuk addig, amíg a kazalmagasságot eléri Ò Az egyes rétegek vastagsága cm

18 Ò Trágya érlelés: Ò Trágya telepen: az istállókból minden nap kihordják a trágyát. Ò Mélyalmos: az állatok végzik az érlelést, 4-6 hónapig tart, kitrágyázásnál trágyaszarvasba viszik vagy azonnal kijuttatják a trágyázandó területre.

19 Ò Kijutatás ideje: Ò Azonnal be kell dolgozni a földbe, alapműveléssel forgatással ( nyári szántás, őszi mélyszántás) a tavaszi istállótrágyázást kerüljük, mert annak alászántásával a talajt kiszárítjuk ( kivétel: deflációs homokterületek).

20 Ò Mennyisége: Ò Kis adag: 30t/ha Ò Közepes adag: 40 50t/ha Ò Nagy adag: 60t/ ha

21 Ò Kijuttatás módja: Ò Robbantásos (50-as 60-es évek) Ò Kézi (platóról) Ò Trágyázó gépekkel Ò Kiszórás után azonnal bedolgozni (beszántani) majd lezárni

22 Ò Nitrátérzékeny területen max. 170 kg N hatóanyag/év Ò Az istállótrágya N tartalma 0,5-1,0 %

23

24 NITRÁTÉRZÉKENY TERÜLETEK JELENLEG

25 Ò ÁRA: Ft/t Ò Mennyisége: Ò Kis adag: 30t/ha ( Ft/ha) Ò Közepes adag: 40 50t/ha ( Ft/ha) Ò Nagy adag: 60t/ ha ( Ft/ha)

26 SZERVES ÉS MŰTRÁGYA FELHASZNÁLÁS, (SZÁNTÓ+KERT+SZŐLŐ+GYÜMÖLCS) Évek Szerves trágya, millió t Műtrágya felhasználás t/év N P 2 O 5 K 2 O Összesen Mg. művelt területre* kg/ha/év , , , , , , , , , , , , ,

27

28 Az istállótrágya minősítése Tápanyagtartalom Jó Közepes Gyenge Nitrogén, N% 0,7-1,0 0,5-0,7 0,3-0,5 Foszfor, P2O5% 0,4-0,7 0,3-0,4 0,2-0,3 Kálium, K2O% 0,8-1,0 0,5-0,8 0,3-0,5 Szerves anyag % : : :1 C/N arány

29 Ò Trágya: azok a szerves és szervetlen anyagok, amelyekkel a növényi tápanyagokat pótoljuk, és a talaj termőképességét fokozzuk.

30 A hígtrágya összetétele, kezelési és felhasználási módjai, a tárolás és kijuttatás lehetséges környezeti ártalmai

31 Ò Hígtrágya olyan szerves trágya, amely iparszerű állattartó telepeken keletkezik, ahol a gazdasági állatokat alomanyag nélküli rácspadlós tartásmódban helyezik el. Ò Összetétele: Bélsár Vizelet Lemosó víz

32 Sertés- és szarvasmarha hígtrágyák átlagos összetétele Tápanyag, szerves anyag (kg/m3) N Sertés Szarvasmarha 0,8-2,6 0,9-3,5 P2O5 0,3-1,2 0,3-1,5 K2O 0,9-2,3 0,5-2,5 Szerves anyag 5,9-31,

33 Ò Mennyiségét legfőbbképpen a trágya lemosására használt víz mennyisége határozza meg, de függ továbbiakban az állat fajától (sertés, baromfi, szarvasmarha), korától és a tartástechnológiától. Ò Ò A hígtrágya a trágyalé csatornán keresztül a trágyalé aknába ( trágyalé-telepre) kerül, ahol elkezdődik annak kezelése.

34 Ò Kétféle trágyakezelési eljárás alakult ki: Ò Fázisbontás nélküli: amelyben a hígtrágya alkotóelemeit összekeverik (homogenizálják) és alkalmassá teszik arra, hogy szippantó kocsikkal a trágyázandó területre injektálják, vagy öntöző-berendezéssel kiöntözik. Napjainkban a komposztok érlelésére is felhasználják.

35 Ò Szétválasztásos kezelés: Lényege, hogy a szilárd és a folyékony fázist külön választják: É Ülepítéssel É Szűréssel É Szikkasztással

36

37 Ò A hígtrágya környezetterhelő hatása miatt nagy gondot kell fordítani a hígtrágya-telepek elhelyezésével és kijuttatásával szemben. A hígtrágya magas fehérje és ásványianyag-tartalma miatt veszélyes környezetszennyező anyag. Minél hamarabb a talajba kell juttatni, ahol a talajbaktériumok hasznosítják, ezzel hozzájárulnak a talaj termőképességének javításához. Ò

38 A tarló- és gyökérmaradványok, valamint a zöldtrágyák felhasználásának módja

39 Ò Betakarítás után visszamaradt növényi részek (gyökér, szár) Ò Hasznosítani lehet őket: Ò Szerves trágyaként tarlóhántással Ò Melléktermékként állatok feletetésével és alomként Ò Energianyerésre (szalmatüzelésű erőművek, brikettek, granulátumok) Ò Defláció elleni védekezésben (talajtakarás)

40 Ò Tarlóégetés környezetkárosító hatása (levegő és talajmikróbák) miatt tilos! Csak külön szakhatósági engedéllyel lehet, veszélyes kártevők elpusztítása céljából (pl. kukorica bogár)

41 Ò Káros szénhidráthatást pentozán-hatásnak nevezzük. Magas rosttartalmú (cellulóz) növényi részek hirtelen talajba jutása felborítja a talajélet egyensúlyi állapotát. Ezt a nehezen bomló anyagot a talajban élő hasznos mikroszervezetek nem képesek olyan gyorsan és hatékonyan elbontani, ami ahhoz vezet, hogy ezek a növényi anyagok visszamaradnak a talajban és gátolják a talaj regenerálódását és a termesztendő növény termesztési feltételeit (talajszerkezet, talajelőkészítés, tápanyag feltáródás)

42 Ò Pentozánhatás elkerülése: Nagy tarlómaradványt hagyó növények ( kukorica, napraforgó) után szárzúzás és N tartalmú műtrágya kijuttatása szükséges a tarlóhántás elvégzése előtt. Ò Növénynemesítéssel: kisebb szár- és gyökértömeget képző gazdasági növényfajták létrehozása.

43 Ò Tarlómaradványok bedolgozását tarlóhántásnak nevezzük. Ò Eszközei: tárcsás talajművelő eszközök és előhántós ekék. Ò Ideje: közvetlenül a betakarítás vagy a tarló szárzúzása után. Ò Mélysége: Függ a tarló milyenségétől, a tarlóhántás eszközétől és a talajelőkészítés alapműveletétől. Általában sekély művelést alkalmazunk: cm.

44 Ò Zöldtrágyázás: Az az eljárás, amikor a zöld állapotban lévő növényt alászántjuk. Olyan szervestrágya, amely hozzájárul a növény tápanyag-szükségletének kielégítéséhez, fokozza a talaj termőképességét (táphumusz) és megvédi a talajt a káros környezeti hatásoktól (defláció, erózió).

45 MÁSODVETÉSŰ ZÖLDTRÁGYANÖVÉNYEK VETÉSTERÜLETE (HA)

46 ZÖLDTRÁGYÁZÁSI MÓDSZEREK IDŐTENGELYE Nyugalmi periódus Vegetációs időszak Á M J J A Sz Nyugalmi periódus Fővetés Fedett tarló Sarjú Őszi vetés Tavaszi vetés Takarónövény 1. növedék 2. növedék Árvakelés Tarlóvetés Zöldtrágya Mulcs

47 ZÖLDTRÁGYANÖVÉNYEK MŰVELÉSI RENDSZEREI 1. FŐVETÉSBEN Tarló Tarlóhántás és lezárás Szárzúzás Hántott tarló ápolása Alapművelés A talaj állapotától függően: sekélyen, középmélyen, forgatással, vagy forgatás nélkül sekélyen Alapművelés elmunkálása a vetés idejétől függően, egy ill. külön menetben Magágykészítés Vetés, vetés utáni elmunkálás

48 ZÖLDTRÁGYANÖVÉNYEK MŰVELÉSI RENDSZEREI 2. TARLÓVETÉS Hagyományos Környezet- és költségkímélő Tarló Tarló Tarlóhántás és lezárás Magágykészítés Tarlóhántás, magágykészítés, vetés egy menetben Direktvetés Vetés Tarlóhántás és felszín lezárás Vetés, vetés utáni elmunkálás Magágykészítés, vetés, vetés utáni elmunkálás

49 Ò Legértékesebb zöldtrágyanövények: Ò Facélia, mustár, olajretek Ò Pohánka Ò Bükkönyök Ò Csillagfürt: savanyú homoktalajokon Ò Somkóró: meszes homokon Ò Napraforgó: szárazabb területeken, N műtrágyával kiegészítve.

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60 Ò Zöldtrágya bedolgozása: Legnagyobb zöldtömegben (virágzás, magkötés). Eszköze: megdöntés után (terelőlánc, terelőrúd, henger) alászántjuk ekével. Szántás után tömörítjük hengerrel. Mélysége: cm.

61 Komposzt Komposzt

62 Komposzt

63

64 A KOMPOSZTÁLÁS SZAKASZAI 0 C lebomlás átalakulás érés

65 A N, P, K szerepét a növények életében A legfontosabb N, P, K tartalmú műtrágyák

66 Ò Nitrogén: a növények vegetatív részét fejleszti Ò Hiányában: a levelek zöldes sárga színűek lesznek, a növény sínylődik, kevés termést hoz, lerövidül a tenyészidő Ò Túlzott mennyisége: buja fejlődést és megdőlést okozhat, meghosszabbítja a tenyészidőt, fogékonnyá válik a betegségekre, rontja a télállóságot Ò Kedvező nitrogén ellátás mellett a növények üde zöld színűek, zavartalanul fejlődnek

67 Ò Nitrogén műtrágyák: Ò Pétisó( mészammon-salétrom) : 27% minden talajtípusra jó Ò Ammónium-nitrát: 34% nitrogén, a talajt kissé savanyítja, nyílt lángtól óvni kell, tűz és robbanás veszélyes Ò Karbamid: 46% nitrogén a savanyú talajok kivételével minden talajra jó, kiszórás után rövid időn belül a talajba kell munkálni, vetéskor nem szabad adagolni, a csírázást gátolja

68 Ò Foszfor: Ò A növényi sejtmag nélkülözhetetlen alkotórésze, részt vesz az anyagcsere folyamatban a sejtek osztódásában és növekedésében, lerövidíti a tenyészidőt, elősegíti az érést, a termésképződében van nagy szerepe, szilárdítja a szárat, elősegíti a gyökérzet fejlődését és ezzel javítja a növények szárazságtűrését Ò Hiányában: a növekedés lelassul, a termésképződés elhúzódik, a levelek lilás- vöröses színűek lesznek

69 Ò P műtrágyák: Ò Szuperfoszfát: 18% P, por és szemcsés formában kapható, lassabban oldódik, mint a N műtrágyák Ò -Triple-foszfát: 45%, hatása azonos az előzővel. Alaptrágyaként jutatjuk ki az egész mennyiséget, mert nehezen szívódik fel

70 Ò Kálium: Ò Kedvező hatással van a növények vízfelvételére, gátolja a párologtatást, szilárdítja a szárat, javítja az eltarthatóságot, javítja a termés minőségét, fagyállóbbak lesznek, jobban ellenáll a betegségeknek Ò Hiányában: a levéllemez a levél erek kivételével sárgulnak, majd a levél szélei elhalnak. Betegségekre hajlamos lesz, termés mennyisége csökken, minősége romlik

71 Ò K műtrágyák: Ò Kálium-klorid (kálisó): 40-60%- os K, szemcsézett, kristályos és por alakban kapható, vetés előtt 2-3 héttel kell a talajba dolgozni, mert a klórtartalmukkal károsítják a csírázó magvakat Ò Kénsavas kálium: 50% K, olyan növények alá adjuk, amelyek érzékenyek a klórra Pl.: burgonya, paradicsom, dohány Ò A K műtrágyák savanyítják a talajt. A túlzott adagolásuktól óvakodni kell. Nehezen szívódik fel, alaptrágyaként jutatjuk ki.

72 MŰTRÁGYA ÁRA Ft/t Ammónium-nitrát 34% Karbamid 46,30% Mészammón-salétrom 27% Nitrosol 30% Szuper- foszfát 20% Káliumklorid gran. 60% NP 11 53% NPK % NPK % NPK %

73 2012-ES ŐSZI ÁRAK Ò NPK Big Bag Ò NPK S Big Bag Ò NPK Big Bag Ò PK Big Bag Ò PK Big Bag Ò NPK 3X15 Big Bag Ò MAP Big Bag Ò DAP Big Bag Ò Kálisó Big Bag Ft/t + ÁFA Ft/t + ÁFA Ft/t + ÁFA Ft/t + ÁFA Ft/t + ÁFA Ft/t + ÁFA Ft/t + ÁFA Ft/t + ÁFA Ft/t + ÁFA

74 MITŐL FÜGG A MŰTRÁGYA ÁRA? N tartalmú - Földgáz, kőolaj (előállítás) - Kőolaj (szállítás) K és P tartalmú - Bányászott alapanyag - Kőolaj (szállítás)

75 GYAKORIBB ÖSSZETETT KOMPLEX MŰTRÁGYÁK MO.-ON: NPK 15:15:15 NPK 20:10:10 NPK 16:9:14 NPK 8:21:21 NPK 8:20:30 NPK 5:10:30 NP 10:28 NP 22:11 NP 20:20

76 MŰTRÁGYA ISMERET Ò Mono műtrágyák: Egy hatóanyag: N (pl.: ammómium-nitrát) P (szuperfoszfát) K (KCl, K 2 SO 4 ) Előnyök: Precízen igazítható a növ. igényéhez a mennyiség. Egyedi hiánytünetek kezelésére is jó. Hátrányok: Keverés szükséges, vagy egyenként kijuttatni??? Különböző szemcseméretek!

77 ÖSSZETETT MŰTRÁGYÁK: NPK közül valamelyek kombinációja: NPK NP PK Előnyök: Gyári kombináció. Egy menetes kijuttatás, keverés nélkül. Gyorsabb, hatékonyabb munka. Hátrányok: Növ. igényéhez nehezebb precízen optimalizálni.

78 KOMPLEX MŰTRÁGYÁK: Makro+mikroelemek+Ca, Mg. Előnyök: Mikroelemek. Ca, Mg tartalom hozzájárul a fenntartó mészpótláshoz. Speciálisan optimalizálható egyes növénykultúrák tápanyag-ellátásához. Speciálisan optimalizálható a kijuttatási időhöz. Gyári keverék. Hátrányok: Nagyobb szaktudást-igény.

79 FUNKCIÓ ÉS KIJUTTATÁSI IDŐ SZERINT: Őszi alaptrágya: P, K, NPK, PK. Tavaszi alaptrágya: NPK. Starter: N (NPK). Fejtrágya: N, P, K, mikroelemek (Cu, S, B, Mn, Zn). Lombtrágyák: Mikroelem pótlás (Cu, S, B, Mn, Zn), hiánytünetek kezelése.

80 TRÁGYÁZÁS MÓDSZERE Termőhelyi kategória (I.-VI.) Termőhely tápa.-ellátottsága. 1 tonna termés tápa.-felvétele (melléktermékkel együtt). Ha-onként tervezett termésmennyiség. Korrekció a tápa. ellátottsági szinttel egy tonna termésre. Hatóanyag-igény kiszámítása egy hektárra. Műtrágya-igény kiszámítása.

81

82 A műtrágya kijuttatási lehetőségei azok módja és ideje szerint A műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezők A műtrágyázás lehetséges környezeti ártalmai és elkerülésük módja

83 Ò Alaptrágyaként: vetés előtt, alapműveléssel bedolgozva (P és K teljes mennyisége, N egy része) Ò Kiegészítő trágyázás: - Starter: vetéssel egy időben, - Fejtrágyázás: tenyészidőben, a talajra juttatjuk - Lombtrágyázás: tenyészidőben, lombon felszívódó szerekkel

84 FUNKCIÓ ÉS KIJUTTATÁSI IDŐ SZERINT: Őszi alaptrágya: P, K, NPK, PK. Tavaszi alaptrágya: NPK. Starter: N (NPK). Fejtrágya: N, P, K, mikroelemek (Cu, S, B, Mn, Zn). Lombtrágyák: Mikroelem pótlás (Cu, S, B, Mn, Zn), hiánytünetek kezelése.

85 Ò Kijutatás módja szerint: Függ a műtrágya halmazállapotától: -Szilárd halmazállapotú műtrágyák kijuttatása: a. Szántóföldi gépekkel: Felszínre szórással: - mechanikus, - pneumatikus szórószerkezettel. Felszín alá: - kultivátorozással, - vetéssel, talajlazítással egymenetben. b. Légi úton: - merevszárnyú, - forgó szárnyú gépekkel.

86 - Folyékony halmazállapotú műtrágyák - a. A felszíni kiszórás változatai: Szántóföldi permetezéssel. Légi permetezéssel. Csepegtetés szórókerettel és ejtőcsövekkel. Öntözőberendezésekkel.(csepegtető, esőztető) b. A felszín alá juttatás módjai: A művelőtest mögé szerelt ejtőcső alkalmazása (gravitációs kijuttatás). A művelőtest mögé szerelt injektor alkalmazása (túlnyomásos kijuttatás).

87 Ò A műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezők: Ò Fajlagos tápanyagigény: 1 t termés eléréséhez hány kg N, P, K hatóanyagra van szükség. Ò Tervezett terméshozam: több terméshez több hatóanyag kell. Ò Elővetemény: a visszahagyott gyökérmaradványokat vesszük fegyelembe. A sok szármaradvány lebontásához kg- al több N- t kell kijutatni hektáronként. Pl.: kukorica napraforgó Ò Volt e szervestrágyázás vagy sem ( 3-4 évig fejti ki hatását) milyen mennyiségben és mikor jutattuk ki. Hatóanyag összesen: (kg/10t) N 30, P35, K60

88 Ò Környezeti ártalmak: Ò A műtrágyák vízben oldódva a mélybe mosódnak, szennyezik a környezetet. Kötött talajokon egyszerre nagyobb adagban, laza talajokon sűrűbben kisebb adagokkal műtrágyázzunk. Különösen veszélyes a N műtrágyák, mert könnyen oldódnak, és ha vízbe kerülnek nitritesedést, nitrátosodást okoznak. Egyes Nyeurópai országokban az őszi N adagolást betiltották.