KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott"

Átírás

1 KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an10 Jó Mezőgazdasági Gyakorlat című képzéshez A képzési program kódszáma: an10 A képzési program megnevezése: Jó Mezőgazdasági Gyakorlat című képzés A képzés során megszerezhető kompetencia: - A Jó Mezőgazdasági gyakorlat (JMGy) elméleti ismeretei (a mezőgazdaság és környezet viszonya, alkalmazása a növénytermesztésben, termőterület kiválasztása, talajművelés, növényvédelem, hulladékanyagok kezelése, betakarítás, élelmiszer- és takarmánybiztonság alkalmazása az állattenyésztésben, takarmányozás, a JMGy és a mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszerek kapcsolata, stb.) - agrárszakigazgatás rendszere - helyzetelemzések, gyakorlati kivitelezések A képzésen való részvételhez javasolt előképzettség: - iskolai alapképzettség 8 v. 10 osztály - szakképesítés, végzettség A képzés óraszáma: - elmélet: 15 óra - gyakorlat: 7 óra A képzés módja: csoportos képzés (csoportlétszám legfeljebb 30 fő)

2 2 A képzés tematikája és óraterve: Sor- Témakör elméleti gyakorlati szám óraszám óraszám 1. - a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (JMGy) elméleti ismeretei (a mezőgazdaság és környezet viszonya, alkalmazása a növénytermesztésben, termőterület kiválasztása, talajművelés, növényvédelem, hulladékanyagok kezelése, betakarítás, 13 - élelmiszer- és takarmánybiztonság, alkalmazása az állattenyésztésben, takarmányozás, a JMGy és a mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszerek kapcsolata stb.) 2. - az agrárszakigazgatás rendszere helyzetelemzések, gyakorlati kivitelezések - 7 A képzési program részletes tematikája (oktatási segédlet szintjén) 1. téma: a JMGY elméleti ismeretei (szerző: Hajdú Zoltán) I. Elméleti képzés 1.A mezőgazdaság és környezet viszonya, szabályozási rendszerek A mezőgazdaság és a környezet közötti viszony összetett és érzékeny a különböző környezeti, illetve emberi tényezőkre. Annak függvényében, hogy milyen mértékű a természeti erőforrások felhasználása (kihasználása) az emberi szükségletek (pl. élelmiszer, alapanyagok, rost, stb.) kielégítésében a mezőgazdasági tevékenységeknek eltérő hatásai lehetnek a környezetre. Európában és világszerte a mezőgazdasági tevékenységek jelentős mértékben járulhatnak hozzá a biodiverzitás megőrzéséhez, a természetes erőforrásokkal hosszútávon fenntartható módon való gazdálkodásához, és egy magasabb természeti értékkel bíró tájkép megőrzésében. Közismert tény, hogy az intenzív mezőgazdaságnak számos negatív hatása van a környezetre. Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) a mezőgazdasági termelés növelését korábban gyakran a környezeti állapot rovására támogatta. Az olyan intézkedések, mint az ártámogatások és a közvetlen kifizetések előtérbe helyezték az intenzív termelést, a gazdálkodási tevékenységek egysíkúságát, szürkeségét. Nem hiányoztak azok az esetek sem, amikor sérült a növény- és állatvilág, emelkedett a folyó- és állóvizek nitrát és növényvédő szer maradvány szintje, túlzottan kihasználták a rendelkezésre álló vízforrásokat. Az elmúlt évek alatt az EU-ban számos szabályozás, ajánlás született meg, amely a 2

3 3 környezetvédő mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását szorgalmazták: a) 1996-ban az ENSZ Biológia Sokszínűség Egyezménye egy mezőgazdasági biodiverzitási program kialakítását sürgette. A program egyik célja az volt, hogy csökkentse a mezőgazdasági termelésnek a biológiai diverzitásra kifejtett negatív hatását. Ennek hatására az EU számos intézkedést foganatosított meg a Mezőgazdasági Biodiverzitás Tevékenységi Tervében (2001). A tervben megfogalmazták, hogy szakmai útmutatókat, kézikönyveket kell kidolgozni, amelyek az adott régióra, környezetre vonatkozó Jó Mezőgazdasági Gyakorlatokat foglalják össze. b) az Amszterdami Szerződés (1992) 6. cikkelye értelmében a környezetvédelemmel kapcsolatos követelményeket a Közösségi politikák meghatározásába és alkalmazásába, különösen a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében bele kell foglalni. c) Az Agenda 2000 bevezette a KAP második pillérét a vidékfejlesztést (1257/1999 EK rendelet). A rendelet értelmében támogatás igényelhető, a magas természeti értékeket képviselő és a fenntartható mezőgazdasági követelmények bevezetésére és megóvására tett intézkedésekre. A kedvezőtlen adottságú területekre (14. ) és az agrár környezetvédelmi intézkedésekre (23. ) a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGy) alkalmazását kell figyelembe venni. d) a 91/626EGK irányelv (nitrát direktíva) 4. cikkelye szerint: Annak érdekében, hogy a vizek szennyeződésével szemben egy általános védelmet nyújtsanak, az irányelv megjelenésétől számított két éven belül a tagállamoknak ezen irányelv keretében a következőket kell megvalósítaniuk: a) létre kell hozniuk a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat (JMGy) útmutatót, amelyet a gazdák önkéntes alapon alkalmaznak, és amelynek legkevesebb a II. mellékletben foglaltaknak kell eleget tennie, b) ahol szükséges, felállítani olyan programot, amely a gazdák képzését, tájékoztatását célozza meg a JMGy útmutató előírásainak alkalmazására, A környezettudatos gazdálkodási formák gyakorlatias kivitelezését a Jó Mezőgazdasági Gyakorlatnak (JMGy) nevezett, a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek által összeállított és elfogadott legjobb gyakorlatok alkalmazása teszi lehetővé. A követelményeket általában gyakorlati útmutatókban fogalmazzák meg. Az útmutatók azokat a legjobb gyakorlatokat (best practice) tartalmazzák, amelyeket a gazdálkodóknak követniük kell, hogy a gazdaságos növénytermesztés és állattenyésztés mellett megfeleljenek a környezetvédelmi és társadalmi elvárásoknak is. A JMGy t a mezőgazdaságban az élelmiszeriparban alkalmazott Jó Higiéniai Gyakorlathoz (JHGy), Jó Gyártási Gyakorlathoz (JGyGy) hasonlón célszerű alkalmazni. Mivel a JMGy a szakma által elfogadott és nem a jogszabályok által meghatározott követelményrendszer, ezért alkalmazása nem kötelező. Viszont számos jogszabály létezik, mint például a mezőgazdasági támogatások alapját képező, többször módosított 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet. Az ebben foglalt Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (Good Farming Practice) a JMGy-hez képest szűkebb terjedelemben fogalmazza meg azokat a környezeti terhelés csökkentését célzó követelményeket, amelyek teljesítése esetén a gazdák támogatást igényelhetnek. 3

4 4 2. A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat helye a termesztési rendszerekben A mezőgazdasági termelésben három termelési mód (rendszer) különböztethető meg: -a) hagyományos: versenyképes termékeket előállító intenzív termesztés, melyet a magas fokú szakosodás és magas input anyagfelhasználás (pl. műtrágyák, növényvédő szerek, energia) jellemez. A rendszernek számos negatív környezeti hatása van. b) öko-termesztés (bio-termesztés): környezetbarát technológia, amelyben nem, vagy csak kis mértékben alkalmaznak műtrágyákat és növényvédő szereket. Piacra kerülés szempontjából az előállított termékeket harmadikféllel tanúsíttatni kell. Az előállított termékek köre szűk, bizonyos fogyasztói szegmensek ellátására szolgál és nem minden élelmiszerpiacon lehet megtalálni. Nagy tömegek ellátására nem alkalmas. c) fenntartható: versenyképes termékeket előállító környezetkímélő technológiákat alkalmazó növénytermesztési és állattenyésztési rendszer. Mivel rendszerszemléletű, ezért gyakran az integrált rendszer elnevezést is alkalmazzák (integrált termesztés, integrált növényvédelem). A növényvédelmi kezeléseknél például előtérbe kerül a megelőző és a biológiai védekezés. Ezek a gazdaságok általában több ágazati tevékenységet folytatnak, kevésbé szakosodtak. További két kisebb mértékben elterjedt termelési mód: a) extenzív gazdálkodás: a gazdálkodást az alacsony jövedelmezőségi szint jellemzi, más néven külterjes gazdálkodásnak nevezető, amely a megtermelt áru minőségét bizonyos mértékben negatívan érintheti. Kis mennyiségű növényvédő szer és műtrágya felhasználás jellemzi. A termesztésből hiányoznak például az intenzív termesztésben használt fajták. Leginkább az egyéni gazdákra jellemző termelési mód. b) precíziós gazdálkodás: a fejlett mezőgazdasággal rendelkező gazdaságokra jellemző rendszer, amelyet egyelőre kisebb területen viszont fejlett technológiai eljárásokkal (pl. műholdvezérlés) valósítanak meg. Nagy hangsúlyt fektetnek a vetés-trágyázásnövényvédelem-betakarítás és a termékkezelések pontosságára, a termékek minőségének megőrzésére, a környezetet terhelő tényezők minimális szintre való csökkentésére. A JMGy a fenntartható mezőgazdasági rendszerekhez kapcsolható. A nemzetközi gyakorlatban a JMGy-nek különböző alkalmazási szintjeivel találkozunk: a kormányzati és nemzetközi szervezeteket képviselői, akik a fenntartható mezőgazdaság keretében támogatják az integrált növényvédelmet, az integrált tápanyag gazdálkodást, viszont sok esetben csak az integrált növényvédelemmel foglalkoznak. a magánszektor képviselői, akik a feldolgozóiparban előállított minőségi termék előállításban érdekeltek és saját JMGy-ot dolgoztak ki, pl. Unilever, Nestlé, Danone a JMGy specifikus verziója található meg a Codex Alimentarius alapján kidolgozott útmutatókban, amelyek elsősorban az élelmiszer higiénia követelményeire, a szennyeződések minimális szintre való csökkentésére, illetve megelőzésére vonatkoznak. néhány nemzeti program a JMGy-t kifejezetten a termékek higiéniai, a mikrobiológiai szennyeződéstől való menteségre vonatkoztatja (pl. USA). A JMGy alkalmazásának alapja az integrált növénytermesztés, ezen belül is az integrált növényvédelem. Az egyes gyakorlatok egymásra épülését, illetve a kapcsolódást a fenntartható mezőgazdasággal az 1. ábra szemlélteti 4

5 5 1.ábra: A JMGy helye a termesztési rendszerekben Fenntartható mezőgazdaság HGGy JMGy Integrált növénytermesztés Integrált növényvédelem A JMGy megközelítésben négy elvet minimálisan be kell tartani mindenesetben: hatékony és gazdaságos, elegendő és biztonságos élelmiszer előállítás biztosítása, a természeti erőforrások megőrzése és fenntartása, az életképes gazdálkodás megőrzése és a fenntartható megélhetés biztosítása, a társadalmi, kulturális szükségleteknek a teljesítése. A JMGy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar esetében azokra a lényeges legjobb termesztési gyakorlatokra vonatkozik, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszert az élelmiszerbiztonsági követelményeknek és a vásárlónak megfelelő minőségben állítják elő. 3. A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása a növénytermesztésben 3.1 Termőterület kiválasztása A terület kiválasztás célja megismerni azokat az adottságokat, amelyek, a növénytermesztés előnyére lehetnek ill., amelyek korlátozhatják az eredményességét. A gazdaságban számos tényező befolyásolja a terület kiválasztását, mint: termőterületek (táblák) mérete, alakja és topográfiája (lejtése, fekvése). Fontos figyelembe venni a talaj minőségére érzékeny növényeket, a szükséges műveleteket és gépi felszereléseket, a szél okozta eróziót, az élővilágban gazdag és szennyezésre érzékeny területeket, valamint a javításra szoruló területeket. a talaj (típusa, szerkezete, ph-ja, tömörödöttsége, vízáteresztő képessége, talajhibák, stb.). A terület kiválasztás befolyásolja a növénytermesztéskor alkalmazott technológiát és a gépek összetételét. 5

6 6 a felszíni vizek (folyók, gátak, tavak, vízlecsapoló rendszerek stb.) közelsége. A gazdaság vízhelyzetének felmérésekor figyelembe kell venni az öntözésre használható forrásokat, a szennyezésre érzékeny területeket, az esetleges gátakat és belvízelvezető csatornákat, valamint az élővilág életkörülményeit. élő sövények, esetleges erdősávok (összetevő fajok, a faállomány kora, szélfogó képessége) megléte. Felértékelődik az erdő mikroklimatikus hatása, az élővilág életteréül szolgáló szerepe valamint a deflációt csökkentő képessége. az épületek, épületszerkezetek, tárolók elhelyezése, ahol figyelembe kell venni azok potenciális szennyező képességét (zaj, szag stb.), energiafogyasztását, a rágcsálók rejtőzködési lehetőségét, búvóhelyét, a vonalas infrastruktúra létesítményei, például a magasfeszültségű vezetékek, ill. telefonvonalak helye (befolyásolják a folyamatok gépesítését a betakarítógépek, műtrágyaszórók és permetezőgépek mozgásterét). A megfelelő talajtulajdonságok megléte a növénytermesztés egyik kulcstényezője. Viszont figyelembe kell venni, hogy ezek a tulajdonságok változhatnak, pl. a nem okszerűen végzett talajmunka súlyosan károsíthatja a talajszerkezetet. Tehát nem elegendő a talaj fizikai-, valamint a kémiai tulajdonságainak ismerete, (például a kémhatásnak) ismerete. A folyamatokat evolúciójukban kell tekinteni. 3.2 Vetésforgó alkalmazása Tápanyag gazdálkodás szempontból a vetésforgó alapelve a növények időbeni egymás utáni váltakozása. Olyan növények váltakoznak egymással, amelyek kihasználják (kisoványítják) a talajt, mint például a gabonafélék, olyanokkal, amelyek feltöltik azt, mint a hüvelyesek. A növényvédelem szempontjából a vetésforgóban a kártevők és kórokozók elleni védelmet elsősorban az életciklus megszakításával lehet elérni úgy, hogy az adott növény csak bizonyos idő eltelte után kerül vissza ugyanarra a helyre. A vetésforgók javítják a talaj szerkezetét és a tápanyag gazdálkodását. A betakarítás utáni talajművelés különösen a szántás, amely által a felszínen található tarlómaradványok bedolgozásra kerülnek, segíti a talaj szerves anyag tartalmának gyarapítását, míg a vetés előtti és utáni felszíni talajművelés különösen a kapás növényeknél (ezeket a növényeket tisztító növényeknek is nevezik) gátolják a gyomok fejlődését. A jó vetésforgó célja, hogy a természeti adottságok optimális kihasználásával egészséges, gazdaságilag fenntartható mennyiségű és minőségű termést lehessen elérni, miáltal csökkenthető a növényvédő szerek és műtrágyák használata. A vetésforgó alkalmazása lehetővé teszi a termesztéssel járó kockázatok, mint az időjárás, a piaci árak alakulása, a kórokozók és kártevők, vagy bármely más tényező kedvezőtlen hatásának megosztását a különböző növényfajok között, ezáltal növelhető a termelés biztonsága. Fontos a kézi munkaerő egyenletes elosztása és az éves szintű teljes kihasználása. A vetésforgó különböző jövedelmezőségű több pénzt hozó növények (burgonya) és a kevesebb pénzt hozó növények (gabonafélék) között teremt egyensúlyt. (Megjegyzésem: mára kissé változott a fenti, talán túlzó általánosítás valóságtartalma. Az adott év piaci viszonyainak, az évjárathatásnak és a mindenkori agrártámogatások függvénye egy-egy 6

7 7 növényfaj jövedelmezősége. A termelő mérlegelésben döntő jelentőséget kap a támogatás mértéke.) Termesztéstechnológiai szempontból a vetésfogónak további előnyei vannak: az egymást váltó növények gyökerei különböző mélységekben helyezkednek el, a különböző tápelem- és vízigényükkel egyenletesebben használják ki a talaj különböző rétegeit, az eltérő víz és tápanyag szükségletű növények váltakozása a tápanyagkészletek kiegyenlített felhasználását eredményezi, a takarmánynövények után visszamaradt nagy mennyiségű növényi maradványok gazdagítják a talaj szerves anyag tartalmát, a kapás növények termesztése, a mechanikai gyomirtási és a töltögetési műveletek lazítják, gyommentesen és kedvező fizikai állapotban tartják a talajt, a közös kórokozókra és kártevőkre érzékeny növények csak hosszabb idő után kerülnek vissza ugyanarra a helyre, a hosszú és a rövid tenyészidejű, illetve az őszi és a tavaszi vetésű növények váltakozása elegendő időt biztosít a talaj-előkészítés elvégzésére, a magágy megfelelő minőségű és időbeni elkészítésével a vetés idejének betartásával, a trágyák potenciáljának kihasználásával lehetőség van a magasabb termésátlagok elérésére, a piaci igények figyelembe vételével lehetőség van a gyors növényváltásra, az emberi munkaerő, az erő- és munkagépek gazdaságosabb kihasználását segíti. Fontos a vetésforgó megtervezése. Régi (évezredes) tapasztalat, hogy a vetésforgó alkalmazása, az elővetemények szakszerű megválasztása a talajtermelékenység fenntartásának és növelésének, valamint a talaj és a növény egészségi állapotának alapvető és leggazdaságosabb módszere. E sok tényezőből összeadódó hatás összefoglalóan úgy fejezhető ki, hogy a sokszínűség ökológiai elvének jobban megfelel a vetésforgó, mint a vetésváltás nélküli termesztés, és közelebb áll az önszabályozó természetes növénytársuláshoz. A vetésforgó a fajgazdagságot igyekszik megközelíteni, de a fajokat időben és térben elválasztja egymástól. Amilyen mértékben nő a vetésforgó fajgazdagsága és a benne szereplő fajok eltérő hatásainak kihasználása, olyan mértékben nő az önszabályozó képessége és csökken a külső, mesterséges beavatkozás szükségessége. A vetésforgó olyan időbeni sorrendiség, amely nemcsak az egymás után következő növényekre van kedvező hatással, de a talaj élővilágát, termékenységét is kedvezően befolyásolja. A növények eltérő (pl. sávos) vetése a lejtős területeken a talajvédelmet is szolgálja. A vetésforgó a termelés biztonságának is fontos tényezője, mivel a talaj termékenységének, egyensúlyának, pufferkapacitásának fenntartásával egyéb kedvezőtlen hatásokat (pl. aszály, agrotechnikai hibák stb.) is mérsékel, és átsegíti a növényeket a stresszhelyzeteken. Az eltérő karakterű növényekből összeállított vetésforgó egyben a növény-egészségügyi problémák jelentős részét is megoldhatja, illetve mérsékelheti. Ha a vetésforgó által nyújtott már ismertetett előnyöket nem használják ki, akkor ugyanazon termés eléréséhez többlet talajművelés, tápanyag utánpótlás és növényvédelem, vagyis energia-bevitel szükséges. Ez a talajok pufferkapacitását meghaladva komoly környezetkárosodást okozhat, másrészt jelentősen rontja a termesztés gazdaságosságát. 7

8 8 A vetésforgó a termesztési tervnek központi eleme. A vetésforgók gazdaságról gazdaságra váltakoznak, ami jelzi, hogy az alkalmazott rendszer nem előírás, hanem csak ajánlás. A termesztési tervben figyelembe kell venni az olyan tényezőket, mint a környezeti tényezők, a termesztett fajta, a növényvédelem, a tápanyag gazdálkodás, a betakarítás, a tárolás az értékesítés és a kereskedelem. A súlyos növénybetegségek megelőzése érdekében ötéves vetésforgó összeállítása ajánlott a cukorrépa, a burgonya vagy az olajrepce termesztésekor, napraforgónál pedig ennél is hosszabb. A talaj szerves anyag készletének feltöltésére és a tápanyag ellátás javítására pillangós takarmánynövényt, vagy gyepet lehet beiktatni. A gyep csökkenti az eróziót és megelőzi a nitrogén lemosódást a talajvízbe. A munkaerő iránti igényt is figyelembe kell venni és lehetőség szerint a kezelhetetlen csúcsokat el kell kerülni. A vetésforgó sikere szervezés és szakértelem kérdése. A vetéstervnek tartalmaznia kell a megfelelő növények kiválasztását, a vetésterületek arányainak megválasztását és a növényváltás sorrendjének meghatározását. A termeszteni kívánt növényeket elsősorban eladhatóságuk (piacosságuk, jövedelmezőségük) valamint agrotechnikai (gépesíthetőség) és ökológiai igényük (éghajlat, talaj) szerint választják meg. A növények sorrendjének meghatározásában az elővetemény kap döntő szerepet, mivel hatása akár több évig is érzékelhető Az elővetemény értékét elsősorban a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenálló képessége, a gyomokkal szembeni versengés hatékonysága, valamint a talaj tápanyag- és vízgazdálkodása határozza meg. Általában az a növény megfelelő elővetemény, amelyik korán lekerül a területről, megfelelő időt adva a következő növény technológiai előkészítéséhez. A növények sorrendjének összeállításakor fontos figyelembe venni, hogy közös kórokozókra és kártevőkre érzékeny növények ne kerüljenek egymás után, illetve az adott növény hosszabb idő (4-6 év) után kerülhessen vissza ugyanazon területre. A gyomok szempontjából a termesztett növények lehetnek gyomnevelők, általában azok a növények, amelyeknek gyér lombozata között a gyomok jól fejlődnek, gyomosítók, amelyek magjaikat elhullatják, és ez által növelik a gyompopulációt, valamint gyomirtók. Monokultúra Ha több éven át ugyanazon a területen termesztenek egyazon növényfajt, akkor az egyoldalú tápanyag felhasználás és egyéb biológiai tényezők miatt, könnyen talajuntság jelentkezik. (A növények eltérő módon érzékenyek a talajuntságra, a mikroelem hiányra vagy a toxikus elem felhalmozódására). A vetésforgó ellentéte a monokultúrás termesztés. A modern technológiák alkalmazása nem minden esetben teszi lehetővé a vetésforgó alkalmazását. A leegyszerűsödést a tökéletesebb talajművelő és betakarítógépek, a műtrágyázási technológiák fejlődése, a növényvédelem és a nemesítésben elért eredmények teszik lehetővé. Lehetőség van arra, hogy a gazdák sokkal gyorsabban és hatékonyabban végezzék el a növényápolási munkákat, ezáltal jelentős munkaerőt takarítsanak meg. A vetésforgó alkalmazása szempontjából problémát jelent, hogy a termelők elsősorban olyan növényeket termesztenek, amelyek termesztése a vetéstől a tárolásig teljesen gépesített. Így egy növényfaj gépsorának költségei gyorsabban megtérülnek monokultúrás termesztés esetén a jobb kihasználás következtében. 8

9 9 Az elmúlt években viszont fokozatosan bebizonyosodott, hogy a vetésforgó hagyományos, agro-ökológiai hozadékát nem lehet pótolni a fejlett technológiákkal. A fenntartható növénytermesztési gyakorlat nem támogatja a monokultúra alkalmazását. 3.3 Fajtakiválasztás A fajtákat úgy kell kiválasztani, hogy azok ne csak az ökológiai adottságoknak (éghajlati, talajviszonyok) feleljenek meg, hanem a piaci követelményeknek is. A mai globális piaci körülmények között még inkább, mint azelőtt, a gazdáknak meg kell felelniük a piaci elvárásoknak. A növénynemesítők széles körű fajtakínálatot bocsátanak a termelők rendelkezésére. Az intenzív növekedésű fajták a korai fejlődési időszakban azáltal segítik a növény fejlődését, hogy gátolják a gyomok növekedését. A minőségi tényezők mellett az élettani tulajdonságok, ellenálló képesség, hideg-, fagy-szárazságtűrő képesség vagy a betegség tolerancia és rezisztencia jöhet számításba. Nem célszerű a termesztést egy vagy két fajtára alapozni, mert egy kórokozó megjelenése komoly kockázatot jelenthet. A géntechnológiai eljárásokkal módosított kórokozó-rezisztencia és/vagy tolerancia tulajdonságokkal rendelkező fajták termesztésének lehetősége ma már valóság. A hazai szabályozás még várat magára. A fajták kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, az alábbiakat: azon fajtákat termesztése javasolható, amelyek a gazdaság talaj és éghajlati viszonyainak megfelelnek és a megcélzott piacon eladhatók, valamint szárazságtűrők, kórokozó és kártevő rezisztensek (mikotoxin rezisztencia) és/vagy toleránsak, illetve amelyek növekedésükben versenyezni tudnak a gyomnövényekkel. elkerülendők azok a fajták, amelyek magas energiaigénnyel rendelkeznek, biztosítani kell a termékek minőségének megőrzését, (pl.: a búza sütőipari mutatói vagy az árpa malátaképzése), a fajtákat a tulajdonságaik ismeretében kell kiválasztani, beleértve a vetés vagy ültetés idejét, terméshozamát, minőségét, piaci elfogadottságát, betegség és stressztűrő képességét, valamint a műtrágyákra és növényvédő szerekre való reakcióját, a fajtákat úgy kell elhelyezni, hogy optimalizálni lehessen a munkaerő és a gépek kihasználását; olyan növényeket kell beiktatni, amelyek a termesztett növények károsítóinak nem gazdaszervezetei, egyenletes módon használják ki a talajadottságokat. A fenntartható gazdálkodás egyik legfontosabb alapelve az alkalmazkodás. Ennek mindenekelőtt abban kell megnyilvánulnia, hogy elsősorban nem a környezetet kell a kiválasztott fajok és fajták igényeihez alakítani, hanem a környezeti adottságokhoz illeszkedő funkciókat és ennek megfelelő faj- és fajtastruktúrát célszerű kialakítani. Olyan fajtákra van szükség, amelyek az adott termelési körzet adottságaihoz a lehető legjobban alkalmazkodnak. Az ilyen tájfajták termelési körzetükben úgy képesek nagy terméshozamra, hogy ehhez kevés külső energia-bevitelt igényelnek (pl. műtrágyát, növényvédő szert, üzemanyagot), s ezzel nemcsak gazdaságosabb a termelésük, hanem csökken a környezet terhelése is. Az ökológiai specializálódás mellett szükség van a termesztés technológiai szintje (intenzív, 9

10 10 fél intenzív, extenzív) szerinti specializálódására is. A különböző intenzitású gazdálkodás más és más típusú fajokat és fajtákat igényel, így az adott fajta tulajdonságok megítélése és szerepe egészen más lehet. A jelenleg a nagy területen termesztett növényfajoknál, a piaci igényeknek való megfelelés, a fajtaváltás felgyorsulása miatt arra lehet számítani, hogy a fajták 5-6 évnél tovább nem maradnak köztermesztésben, így a nemesítőknek a fajtákat úgy kell a termesztés számára átadniuk, hogy az ökológiai és technológiai igényét is közölniük kell. Arra várhatóan nem lesz idő, hogy mindezek a gyakorlati termesztés során derüljenek ki. Téves az a szemlélet, amelyik csak azt a növény tartja fontosnak, amelyet nagy területen termesztenek. Egyre fontosabbá válnak azok a növények, amelyek a speciális termőhelyek hasznosításában, közülük egyesek a biológiai védekezésben vagy a talaj regenerálódásában, termőképességének fenntartásában (pl. hüvelyesek) is szerepet játszanak. Géntechnológiai eljárásokkal módosított növények termesztése A géntechnológiával módosított növények megjelenése a huszadik század végén ígéretek és kételyek elé állította a termelőket és az élelmiszerfogyasztó lakosságot. A génmódosított (GMO) növények termesztésének biztonságát, valamint az ezzel együtt felmerülő élelmiszerbiztonsági kérdéseket napjainkban is vizsgálják a szakemberek. A génmanipulált növényeket elsősorban a növényvédő szer rezisztenciára, pl. szója glifozát (Roundup Ready) vagy rovar rezisztenciára nemesítették ki, pl. a kukorica Bt 176. ezeket a növényeket nevezik első generációs GMO növényeknek. A második generációs GMO növények a módosított beltartalmi (keményítő tartalom, emészthetőség stb.) értékekkel rendelkezők, harmadik generációs növényeknek pedig a bio-gyógynövények számítanak. Ha a GMO növények termesztését megfelelően irányítják, akkor az számos potenciális előnyt jelenthet. Európában a GMO növény termesztésének engedélyezéséhez teljes körű kockázatbecslést kell végezni. Az eljárásra eligazítást ad a 2001/18EK irányelv. Az együttes termesztésére az EU júliusában tett javaslatot a koegzisztencia (a különböző növények együttes termesztése) alkalmazásával, a felelősséget a tagállamok hatáskörébe lett utalva. A GMO növények, a hagyományos módon és az ökológiai gazdálkodással termesztett növények keveredésének megelőzése érdekében a géntechnológiával módosított növények termesztésére csak az engedélyező hatóság jogerős engedélye alapján kerülhet sor (1998. évi XXVII. törvény). Magyarországon a MON 810 kukoricafajta köztermesztésbe vonása ellen január 20. óta moratórium van érvényben. Hatályban van a Parlament által elfogadott, a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI. 29.) OGY határozat. A határozat szerint jelentős gazdasági előnyt jelent az ország GMO-mentes státusza, amelynek elvesztése veszélyeztetné mind ökológiai gazdálkodásunkat, minőségi élelmiszer-előállításunkat és termékeinek fizetőképes piacon való elhelyezését, mind kukoricaexportunkat és vetőmagtermelésben játszott vezető szerepünket, A Parlament környezeti hatásvizsgálatokat tart szükségesnek a közösségi szinten már engedélyezett géntechnológiával módosított növényfajták esetén annak érdekében, hogy a feltételezett negatív hatások a Pannon Biogeográfiai Régióban feltárásra kerüljenek. Indokolt és szükséges a szigorú szabályozás és további környezeti hatásvizsgálatok, valamint kutatások szükségesek figyelemmel a genetikailag módosított élelmiszerek világszerte vitatott, illetve nem vizsgált 10

11 11 humán-egészségügyi, táplálkozástani és gasztroenterológiai hatásaira, továbbá arra, hogy e humán-egészségügyi területen Magyarország jelentős elmaradásban van. A GMO növények termesztésének feltételeiről, kockázatairól, gazdaságosságáról számos tanulmány és kiadvány jelent meg. 3.4 Talajművelés A talaj egy dinamikusan változó háromfázisú biológiai rendszer. Fizikai támaszként szolgál a gyökérzet fejlődéséhez, fenntartja a növekedést, oxigént biztosít a légzéshez, vizet és tápanyagot a növények növekedéshez és tápközeg a mikroorganizmusok hatékony működéséhez. A talaj élő anyagnak mondható, ezért a gazdálkodás szempontjából fontos természeti forrás. Az extenzív termesztéstechnológiákban alkalmazott talajművelés célja a jó talajszerkezet és a talajstabilitás (erózió ellenálló képesség) megőrzése, biztosítani a termékenységét, annak érdekében, hogy a növények fejlődése és egészségi állapota optimális legyen. Ezzel szemben az intenzív gazdálkodás jellemzője a szakosodás, a nagy mennyiségű kemikália felhasználás, a magas fokú gépesítettség, az alacsony kézi munka felhasználás és maximális profitnyerés. Ezek a műveletek nagy energiafogyasztók, drágítják a termelést és a növénytermesztés szűk keresztmetszetét adják. Ezen okokból kifolyólag az intenzív gazdálkodás hosszú távon nem tartható fent. A tervezés a talaj és a gazdaság tevékenységének részletes megismerésével kezdődik, amely egy térkép elkészítésében testesül meg. A térkép olyan információforrás, amely nem csak a gazdaság területére vonatkozik, hanem a környező területekre is. Egy másik információs lehetőség a rendelkezésre álló szakmai információs anyagok (pl. kiadványok), amelyek számos olyan ismeretet közvetítenek, amelyek abban segítik a gazdákat, hogy a hosszú távra kiható hibákat megelőzzék, ugyanakkor olyan gyakorlatok alkalmazását teszik lehetővé, amelyek fenntartják a talaj növénytermesztésre való alkalmasságát. A talajművelés irányítása egyike a legfontosabbaknak, mivel ennek hiányában a rendszer egyéb input elemei károsodhatnak. A gazdáknak azonosítaniuk kell a területükön előforduló fontosabb talajféleségeket. A tervezéskor a szakmai tanácsadók ajánlásait is figyelembe kell venni. Talajtérképek és kellő szakismeret hiányában a gazdáknak célszerű talajtani szakember segítségét igénybe venni. A talajtípusok azonosításakor, a talajvizsgálatok során olyan lényeges információkhoz jut a gazda, mint a talaj kötöttsége (fizikai félesége). ph-ja, humusztartalma, vízgazdálkodási tulajdonságai, megmunkálhatósága, stb. A talaj egy korlátozottan rendelkezésre álló, véges természeti erőforrás, amely nagyon érzékeny és sérülékeny. A talajt védeni kell a káros, szerkezetromboló talajműveléssel, erózióval, szennyezéssel és a más szakszerűtlen emberi tevékenységekkel szemben. A talaj nemcsak a mezőgazdasági tevékenységeknek, nyersanyag előállításnak, energia vagy élelmiszertermelésnek ad helyet, hanem szűrőként szolgál a víznek és védő rétegnek az élelmiszer előállításban használt potenciális szennyező forrásokkal szemben. 11

12 12 A talajvédelem tervezése magába foglalja a terület lejtése miatt a vízfolyásokba kerülő szennyezés megelőzését is. A talajszennyeződés elkerülésében fontos a talaj vízáteresztő képességének figyelembe vétele. A talaj felületén jelentkező pangóvíz azt jelzi, hogy a felszínre érkezett víz mennyisége meghaladja (legyen az eső vagy öntözésből származó víz) a pórusok vízáteresztő képességét. Ennek következménye az elfolyás, amely különösen a lejtős területeken okozhat súlyos talajpusztulást, Ellenkező esetben, amikor nagy a talaj vízáteresztő képessége, akkor az a kockázat jelentkezik, hogy a beszivárgott mennyiség gyorsan a talajvízbe jut, miáltal csökken a kultúrnövény által hasznosítható víz mennyisége. Ezért a rosszul kezelt rendszerekben jelentős lehet a potenciális kár. A szakszerűtlen emberi tevékenység számos olyan fizikai, kémiai és biológiai károsodást okozhat a talajban, amely által csökken annak termékenysége Fontos, hogy a gazdálkodási tevékenységek tervezésekor meghatározzák a megelőző és javító intézkedéseket. A tervezéskor nem szabad elfelejteni, hogy a talajművelés célja a talaj tápanyagtartalmának, termékenységének megőrzése és védelme, a víz- és a szél okozta eróziós károk megelőzése és kezelése. Elérendő a talaj olyan kedvező fizikai állapota, amely a termesztendő növények igényeit kielégítik. Tehát: részletes ismerettel kell rendelkezni a talaj tulajdonságairól és potenciális hasznosíthatóságáról, minden egyes parcelláról éves nyilvántartás kell vezetni a topográfiai adottságainak függvényében a technológiai, talajművelési eljárások gyakoriságáról, a vetésforgó alkalmazásával meg kell őrizni és javítani kell a talaj termékenységét, állandó talajborítottságot kell biztosítani a szél és/vagy a víz okozta erózió megelőzése érdekében, meg kell előzni a növényvédő szerek felhalmozódását a talajban, ha lehetséges minimális talajművelést kell alkalmazni. A már említett talajtérképek megfelelő információt adnak a talaj legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságairól (kötöttség, kémhatás, humusz %, CaCO 3, %, víztartó-, vízáteresztő képesség), a megmunkálhatóságáról, és a tápanyag ellátottságáról. Kissé részletesebb talajmintavételekre, illetve térképekre van szükség, ahhoz, hogy a parcellák (táblák) makro- (N,P,K) és mikroelem tartalmáról, azok lemosódásáról kapjon információt a gazdálkodó. Ezek a térképek képezik a talajműveléssel kapcsolatos cselekvési terv alapját. 3.5 Trágyázás Több éves kísérleti eredmények azt mutatják, hogy amikor nem végeztek tápanyag utánpótlást, a megfelelő tápanyag ellátottságú növényekkel szemben csak fele akkora terméshozamot értek el. A talajban lejátszódó folyamatok és a növény életfolyamatai között szoros kapcsolat van, ezért a tápanyagellátás rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a talajra, a növényre és a környezetre kifejtett hatása azonos súllyal legyen mérlegelve. A növények növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges tápelemekből kb. 13 elem az, amelyek 12

13 13 nélkülözhetetlenek, és amelyeket a növények nagyobb mennyiségben vesznek fel (ún. makroelemeknek). Azok az elemek, amelyek kisebb mennyiségben használódnak fel, azok a nyomelemek vagy mikroelemek. A legfontosabb öt makroelem a nitrogén, foszfor, kálium, kalcium és magnézium. A növények az első hármat igénylik a legnagyobb mennyiségben, amelyeket leginkább a vegyjelükkel jelöl a szakirodalom (N, P, K). Mindhárom elem vegyület formájában van jelen a talajban. A növények ezeket az elemeket csak vízben oldott formában képesek fölvenni, és gyakran megtörténik, hogy bár a felső talajréteg tápanyag ellátottsága relatíve magas, a termesztett növény mégis hiánytünetet mutat. Ez arra vezethető vissza, hogy a talajréteg tápanyagtőkéjének csak kis részét tudja fölvenni a növény a lekötődés következtében (pl. magas agyagtartalom, kedvezőtlen ph). A tápanyagigény és felhasználás növényfajonként és a vegetációs időszakon belül is változik. Az okszerű tápanyag gazdálkodás is tervezést igényel. A növények megfelelő tápanyag ellátása számos tényezőtől függ, mint az évszaktól, előveteménytől, a talaj természetes tápanyag ellátottságától, a tervezett termés nagyságától stb. Még a könnyű homoktalajok is, amelyek tápanyagtartalékai alacsonyak magas termékenységűek lehetnek helyes gazdálkodás esetében. A rendszer alkalmazásának célja, hogy a természetes források minél nagyobb mértékben legyenek kihasználva, a műtrágyát vagy más tápanyagokat a megfelelő mennyiségben, időben és megfelelő helyre, csak az indokolt mennyiségben célszerű adagolni és kijuttatni. A helyes növénytáplálás fontosságát jelzi, hogy az agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban való részvétel feltétele a tápanyag-gazdálkodási terv készítése [61/2009. (V. 14. ) FVM rendelet]. A gazdaság tápanyag szükségletét a tápanyag mérleg (a növény fajlagos szükséglete, a megtermelt növénytömeg, rendelkezésre álló mennyiség), műtrágya árak, valamint a piaci kereslet és a kínálat követelményeinek figyelembe vételével lehet meghatározni.(1. táblázat). 1. táblázat: A fontosabb szántóföldi növények tápanyag kivonása (kg/t) Növények Betakarításkor elszállított Beszántott tápelemek tápelemek N P2O5 K2O N P2O5 K2O Őszi búza 24,8 8,5 21,1 17,4 5,9 5,3 Őszi rozs 23,7 10,2 22,3 16,6 7,1 5,6 Tavasz búza 24,7 10,2 19,8 17,3 7,1 4,9 Tavasz árpa 24,7 10,2 19,8 17,3 7,1 4,9 Zab 26,3 10,9 31,4 18,4 7,6 7,8 Borsó 51,4 13,0 25,1 36,0 9,1 6,3 Csillagfürt 77,3 19,1 38,8 54,1 13,4 9,7 Zabos bükköny 31,3 11,3 30,1 21,9 7,9 7,5 Árpa és zab 25,5 10,6 25,6 17,8 7,4 6,4 keveréke Kukorica siló 2,6 1,0 4,4 Keverék zöldtakarmány 4,3 1,8 5,5 13

14 14 Takarmányrozs 5,5 2,3 5,2 Zöldtakarmány 18,2 4,5 9,1 csillagfürt Korai 2,8 0,9 5,0 1,8 0,7 3,2 burgonya Kései 3,0 1,1 6,2 1,9 0,8 4,0 burgonya Cukorrépa 5,1 1,7 7,5 1,5 0,7 1,5 Takarmány, 4,3 1,6 6,8 2,1 1,0 3,4 cukorrépa Takarmányrépa 3,6 1,1 5,1 1,8 0,7 2,5 Takarmány 3,3 1,2 4,2 1,6 0,7 2,1 sárgarépa Takarmány 3,9 1,6 5,3 káposzta Len 10,5 3,4 10,0 A talaj tápanyag tartalmát 3-5 éves időközönként szükséges meghatározni. A talajvizsgálat minimálisan a ph-ra, valamint a N, P, K és Mg szint megállapítására terjed ki, a bővített vizsgálat 14 paraméterre. A szántóföldön a mintát talajszondával általában 15 cm mélyről veszik. Hektáronként legalább 4 mintát kell venni (Egy átlag talajminta maximum 5 ha nagyságú területet fedhet le). A mintákat akkreditált talajtani laboratóriumban kell megvizsgáltatni. A N, P és K elemek szintje a folyamatos utánpótlás nélkül csökken a talajban. A csökkenés mértéke elemenként eltérő és a termesztett növényfaj igényétől, illetve a termés által kivont mennyiségen túl függ a talaj szerves (humusz) és szervetlen kolloid (agyag) tartalmától. Mindig az optimális tápanyagszinthez képest legkisebb mennyiségben jelen lévő elemre kell odafigyelni, mivel egyensúlyuk hatással van a növény fejlődésére. Az optimális termés elérése a fajta, az időjárás és a növény fejlettségi állapotának függvénye. A tápanyag gazdálkodás célja, hogy optimális tápanyag felhasználást és ellátást tegyen lehetővé. A helyes gazdálkodás érdekében: talaj és tápanyag gazdálkodási stratégiát kell kidolgozni, amely megelőzi a tápanyagveszteséget, pl. minimális talajművelés, állandó zöldtakaró fenntartása (pl. ültetvényekben), a gyep feltörése utáni gyors kultúrnövény telepítés, minden harmadik-ötödik évben meg kell állapítani a talaj foszfor, kálium, nitrogén, magnézium ellátottságát és a ph-t, levélvizsgálatokat és talajvizsgálatokat kell végezni a nitrogén és egyéb tápelem ellátottság megállapítására, reálisan fel kell mérni a szerves trágyáknak a tápanyag ellátásban betöltött szerepét, az elmúlt évek csapadék méréseiből származó adatok és a talajtérkép adatait alkalmazva reális termésbecslést és tápanyagszükséglet elszámolást kell végezni, nitrát lemosódást megelőző stratégiát kell kidolgozni. Előtérbe kell helyezni a növényzettel borított területre való kiszórást, és kerülni kell az őszi egyszeri műtrágya kijuttatást. 14

15 15 A trágyázási terv helyes kialakításához a legfontosabb (nitrogén, foszfor, kálium) elemek élettani hatását és szerepét célszerű ismerni: a) nitrogén: egyike a növények számára legfontosabb tápelemeknek. Egyetlen elem sem eredményez olyan vegetatív növekedéshatást, mint a nitrogénnel végzett kezelés. A nitrogén fölösleg káros lehet a fejlődésére, valamint a termék minőségére. A felhalmozódott nitrogén a fotoszintézisben keletkező szénhidrátokra, a fehérjeképzésre használódik el és más anyagok szintézisére kisebb mértékben áll rendelkezésre. A nitrogén fölösleg túlzott vegetatív növekedést, míg hiánya alacsony, csenevész növényeket eredményez. Az EU országaiban a nitrogén ellátást folyamatosan ellenőrzik, a nagy nitrát érzékenységű, vagy nitrát sérülékeny zónákról térképek készülnek, amelyeket a műtrágya adagolás tervezésekor figyelembe célszerű venni (nitrát direktíva 91/676EGK irányelv). A hazai nitrát érzékeny területek ismertek. A helyes gazdálkodási gyakorlat keretében a 2. táblázatban megadott műtrágya adagok betartása ajánlott: 2. táblázat: A hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mértékei különböző adottságú és érzékenységű területeken (kg/ha) Kedvezőtlen Adottságú Térségekben nitrátérzékeny nem nitrátérzékeny területen területen kiadható ebből: kiadható ebből: maximáli kiadható maximáli kiadható s maximáli s N maximális N(kg/ha) s szerves (kg/ha) szerves eredetű N eredetű N (kg/ha) (kg/ha) Nem Kedvezőtlen Adottságú Térségekben nitrátérzékeny nem nitrátérzékeny területen területen kiadható ebből: kiadható ebből: maximáli kiadható maximáli kiadható s N maximális s maximális (kg/ha) szerves N(kg/ha) szerves eredetű N eredetű N (kg/ha) (kg/ha) b) foszfor: szinte nincs olyan fiziológiai, biokémiai anyagcsere folyamat, amelyben a foszfor ne vállalna szerepet. Elsősorban a fotoszintézis lépcsőiben, a légzésben, az energia közvetítésben játszik szerepet. A foszfor nélkülözhetetlen elem a növények számára, de termésnövelő hatása nem annyira látványos, mint a nitrogéné. A növényeknek foszforra különösen a virágzás és termésképzéskor van szüksége. A foszforhiányban szenvedő növények antociános elszíneződésről ismerhetők fel. A tartós hiány esetén terméskiesés, szemtermés csökkenés áll be. A foszfor nem csak a termés mennyiségét befolyásolja, hanem a minőséget is, például a burgonyánál javítja a keményítő minőségét. Jelentősen növeli a növények szárazságtűrő és betegség ellenálló képességét is. c) kálium: leginkább a vegetatív fejlődésben és a termés minőségének meghatározásában játszik szerepet. A növények kálium tartalma változó, egyes zöldségféléknél eléri a 6-8 %- ot is. A kálium nagymértékben javítja a vízfelhasználás hatékonyságát. A káliummal jól ellátott növények az adott mennyiségű szerves anyag szintéziséhez kevesebb vizet használnak fel, mint a gyengén ellátott növények. A kálium jelentős szerepet játszik a növények légzésében, fokozza a növények fagytűrő képességét és javítja a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet. Hiánya nem okoz azonnal látható 15

16 16 tüneteket, a nekrózis gyakran csak később jelentkezik. A tünetek elsősorban az idősebb leveleken jelentkeznek, a levelek szélén és a levélcsúcson. A talaj tápanyagtartalma Amennyiben a talaj ph értéke (a) és a szerves anyag tartalma (b) megfelelő, a növények legtöbb tápanyagigénye kielégíthető műtrágyázással, istállótrágyával vagy ezek kombinációjával. a) a talajsavanyodás egy olyan folyamat, amely természetes úton is lejátszódik. Talajtípustól függően a felszínre jutó csapadék a talaj felső rétegéből az alsóbb talajszintekbe mossa először a vízben, illetve a savanyú kémhatású talajoldatban (H 2 CO 3 ) könnyen oldódó sókat (pl. CaCO 3 ). Az erdőtalajok fokozottan érzékenyek a savanyodásra, amely kedvezőtlen hatással van a tápanyag felvételre is. Az emberi tevékenység (pl. savas eső) sajnálatos módon gyorsíthatja ezt a kilúgzási folyamatot. A savanyodás mértéke függ továbbá a talaj összetételétől, a légtérből származó lerakodásoktól, a talajműveléstől, a műtrágyázástól stb. A talaj meszezésével (kalcium karbonát vagy kalcium-magnézium karbonát) eredményesen védekezhetünk a ph érték csökkenése ellen. A nagyon savas, 4 ph érték alatti talajokon kevés növényfaj termeszthető. Az erősen savanyú talajokban a könnyen oldódó sókat követően a vas és alumínium vegyületek is az alsóbb talajszintekbe mosódnak le. b) a talaj termőrétegében található szerves anyag (humusz) mennyisége és típusa befolyásolja a talaj fizikai, biológia, kémiai tulajdonságait és termékenységét, szerkezetét (erodálódásra való hajlamát), művelhetőségét, vízmegtartó képességét és a tápanyag hozzáférhetőségét. A szerves anyag tartalom csökkenését idézi elő az erózió, ami a talaj felső rétegének csökkenését, súlyos esetben elvesztését okozza, vagy a mélyforgatás, amikor a feltalaj az altalajjal keveredhet, illetve helyet cserél. Ha nem áll megfelelő mennyiségű istállótrágya a rendelkezésre, akkor a szerves anyag utánpótlásának legegyszerűbb eszköze a vetésforgóba telepített gyep, illetve zöldtrágya növény beiktatása. A szalma bedolgozása rövidtávon oldja meg a gondot. Ha a talaj szerves anyag tartalma nagy, a növények számára több nitrogén áll rendelkezésre. A talaj specifikus (humusz) és nem specifikus szerves anyag tartalmával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a szerves anyagok: a mineralizációt követően tápanyagok formájában jelennek meg a növények számára, enzimek, vitaminok formájában közvetlen hatással vannak a növényekre, közvetlen hatást gyakorolnak a talaj fizikai tulajdonságaira, a víz-, a hő- és a levegőgazdálkodásra, valamint a porozitásra, olyan szén és energiaforrást jelentenek, amelyek a talajban lejátszódó mikrobiális tevékenységekhez elengedhetetlenek, meghatározzák a talajok környezetvédő kapacitását (puffer képesség). Mindazok az intézkedések, amelyek javítják a talaj humusztartalmát, döntő szerepet játszanak a talaj termékenységének kialakításában és fenntartásában. Fontos szerves anyagforrásnak számítanak a betakarítás után a területen maradt növényi részek, a tarló maradványok, zöldtrágyák és egyéb szerves hulladékok. A műtrágyák használata kiegészítőként jöhet 16

17 17 számításba. A nagyobb humusztartalmú talaj könnyebben megköti a vizet és a tápanyagokat, biztosítja a kedvező levegő és vízháztartást, növeli a talaj puffer képességét, csökkenti az eróziós és deflációs károkat és elősegíti a talaj felmelegedését. A szerves anyag tartalom csak bizonyos határig növelhető. 3.6 Öntözés Az öntőzés célja a terméshozamok és a termésbiztonság növelése. A növények vízigénye eltérő. A vízigényes növények, különösen a gyökérfélék és gumós növények az öntözés hatására jelentős mértékben képesek növelni a termés mennyiségét. Az öntözés lehet vízpótló, frissítő, nedvességtároló vagy csak a talajművelést megkönnyítő öntözés. Ismert a trágyázó, fagyvédelmi vagy a beiszapoló öntözés is. A víz minősége, annak ásványi só tartalma, hőmérséklete, keménysége vagy esetleges szennyezettsége meghatározó tényező az öntözővíz kiválasztásakor. Az öntözés időpontját a növény szükségleteihez kell igazítani. A kritikus időszakok általában akkor jelentkeznek, amikor a növény a gazdaságilag hasznos termését képezi. Az öntözés időpontjának gyakorlati meghatározásához a talaj víztartalmának és a növény vízigényének megállapítása ad támpontot. Az öntözés szükségességének, alkalmazási idejének megállapítására számítógépes tervezési modellek is rendelkezésre állnak. A víz mozgását a talajban annak pórusszerkezete, a gravitációs, a kapilláris és az adszorpciós erők együttesen határozzák meg. Az öntözési normát úgy kell megállapítani, hogy a víz beszivárgása a talajba folyamatos legyen. A talaj maximális vízkapacitásánál több víz nem juttatható ki egyszerre, mivel az tócsásodáshoz, illetve a gyenge víznyelő és vízáteresztő képességű talajokon (pl. nagy agyagtartalmú) elfolyáshoz vezethet. Ezzel szemben a gyors vízáteresztő képességű talajokon (pl. homok szövetű), a víz könnyen a gyökérzóna alá szivárog, ezzel is növelve a tápanyag kimosódás veszélyét. A víz helytelen felhasználása káros hatással lehet a termék minőségére. A túlzott, vagy elégtelen vízfelhasználás elkerüléséhez a növény igényeit rendszeresen fel kell mérni. Az öntözést lehetőleg az előre jelzett esőmennyiség, a növények vízfelhasználása és párologtatása alapján kell megtervezni. A szántóföldi termesztés esetén a napi csapadék adatok feljegyzése segíthet az öntözési igény meghatározásában. Ha a termelők a meteorológiai előrejelzésekhez hozzáférnek, jelentősen megkönnyíthetik a tervezés folyamatát. Öntözés csak talajtani szakvélemény és az erre alapozott műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető el. Az éves öntözővíz-szükségletet, az egyszerre kiadható öntözővíz mennyiséget, az öntözés intenzitását a talaj fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságai, valamint az öntözendő növény vízigénye alapján a talajtani szakvéleményben kell meghatározni. Ajánlott a növény igényét kielégítő kis vízadagú, de gyakoribb öntözés. Az öntözést legkésőbb akkor kell megkezdeni, amikor a talaj nedvességtartalma a szántóföldi vízkapacitás 17

18 18 50%-ára csökken. Szárazabb talaj esetén nagy a veszélye annak, hogy az öntözés kezdetén, a talajban képződött repedések mentén a tápanyagok - elsősorban a nitrogén - lemosódjon. Az öntözött terület talaját, valamint a talajvíz szintjét és összetételét - amennyiben 7 méteren belül elérhető - 5 évente ellenőriztetni kell. Annak érdekében, hogy optimális legyen a vízfelhasználás és a veszteségek csökkenjenek (pl. késő délutáni, esti öntözés, a berendezések megfelelő karbantartása a szivárgási veszteségek elkerülésére, a berendezések téli tárolása, esővízgyűjtés üvegházakról) figyelembe kell venni a vízgazdálkodási tervben foglalt követelményeket. A megfelelő öntözési gyakorlatok alkalmazásának előnye, hogy a termelő részére növeli a megtermelt termék mennyiségét és javítja a minőségét, nő a termés biztonsága és gazdaságossága, hatékony a vízforrások felhasználása (víz, munkaerő, energia), és javítja a termesztés környezeti tényezőit. Minimálisra kell csökkenteni a talajvíz szennyezés bekövetkezését és az élővizek élővilágának veszélyeztetését. A tervezés folyamatában vegyék figyelembe: a). az öntözés célját, ami a legtöbb esetben a termés mennyiségének, minőségének növelése és ezáltal többlet jövedelem elérése. A társadalmi és környezeti célok megvalósítása is fontos, de az öntözés gazdaságossága nélkül, hosszú távon az öntözés nem lesz fenntartható. Fontos, hogy a legmegfelelőbb öntözési módot válasszák ki, amely elsősorban a gazdálkodó, illetve a termesztett növény igényeit kell kielégítse. b) meg kell határozni az öntözési stratégiát, az öntözött növények körét és azok sorrendjét. Az öntözés hatékonyságát akkor lehet növelni, ha a célokat világosan megfogalmazták, mérhetők a teljesítési kritériumok és ismerjük a választ a feltett kérdésre: mit akarunk elérni, és honnan tudjuk, hogy helyes irányba haladunk? c) az alkalmazható öntözési technológiát. A legfontosabb követelmények a következők: a) a talaj vízháztartási, vízgazdálkodási tulajdonságainak ismerete: mindig szem előtt kell tartani azt, hogy azért öntöznek, hogy a talajban tárolt vizet megőrizzék vagy kiegészítsék. Az evapo-transpiráció (ET) a talaj felületéről elpárolgott víz, illetve a növény általi aktív párologtatás, azaz a légzés során felszabaduló víz mennyiségének összege. Ha ezt a vízmennyiséget nem pótolja az eső vagy az öntözés, akkor a növény fejlődése leáll, illetve hervadási tüneteket mutat. Öntözéskor a víz talajba való bejutása, a pórusokban való megkötődése és a növény számára rendelkezésre állása függ a talaj típusától, szerkezetétől, valamint a humusz- és agyagtartalmától. Öntözés során a talaj felsőbb rétegei gyorsan telítődnek. A talaj vízfelvevő képessége fölött kiadott víz könnyen a mélyebb rétegekbe szivárog le a kis humusz és agyagtartalmú talajokban. A telítődés folyamata a könnyű talajokon pár órán belül, nehezebb talajokon pár nap múlva következik be. A vízzel telített talajban a növények gyengén fejlődnek, a fellépő levegőhiány (O 2 ) következtében. b) a növények vízhasználatának mérése: annak eldöntése, hogy mikor és mennyit öntözzünk, elsősorban a növény vízigényétől függ. A hatékony öntözéshez nélkülözhetetlen a talaj, illetve a növény vízellátottságának és vízigényének ismerete. A talaj nedvességtartalmának megállapítására több lehetőség is rendelkezésére áll, például 18

19 19 szaktanácsadó igénybevétele, megfigyelés, szárítás, vagy közvetett meghatározási eljárások. A tervezés tartalmazza: a) az öntözés időzítését: annak ellenére, hogy az öntözésnek számos haszna van, azt eldönteni, hogy öntözzünk-e vagy sem elsősorban gazdasági kérdés. Az öntözés által biztosítani kell a vállalkozás jövedelmezőségét, illetve fedezni az öntözéssel járó költségeket (felszerelés beszerzése, beüzemelése, működtetése, karbantartása, a vízdíjak és munkabérek kifizetése), valamint profitot termelni. Ezért fontos az egyes költségelemek éves nyomonkövetése. b) a rendszer vízellátó kapacitása: az öntözési rendszer központi eleme. Döntő módon meghatározza az öntözhető terület nagyságát és a nyereségességét. Általában a vízforrások, pl. folyóvíz, fúrt kút, ivóvíz hálózat vagy rosszabb esetben ipari víz korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. Ezek közül a legmegfelelőbbek a folyók és a kutak. c) a vízforrás helye: meghatározza a víznyerés gazdaságosságát, a szükséges berendezések tervezését és a működtetést. Nagyon sok berendezés azért nem gazdaságos, mert a víznyerő helyet nem választották ki körültekintően. A helyi körülmények ismerete meghatározó. d) a rendszer kapacitása (áztatási mélység és az öntözések ismétlése): a rendszernek biztosítania kell azt a vízmennyiséget, amely pótolja a talaj vízhiányát. A rendszer kapacitásának le kell fednie a minimális és maximális áztatási mélységet és az öntözések közötti időt. e) az öntözési norma és a vízbeivódás (infiltráció): az öntözési norma az a vízmennyiség, amelyet a rendszerrel egyszeri alkalommal ki lehet juttatni, a beázási hányados pedig a talaj vízfelvevő képességének mértéke. Mindkét mértéket általában mm/órában adják meg. A rendszer kiválasztásánál azzal kell számolni, hogy az öntözési norma ne haladja meg a beázási hányados értékét. f) az öntözés egyenletessége: azokkal a rendszerekkel is, amelyek biztosítják a megfelelő áztatási mélységet, gyakran fordulnak elő hibák az öntözés egyenletességével kapcsolatosan. A nem egyenletes elosztás gyakran a vízelfolyások egyik oka. Az öntözővíz minősége A mikrobiológiai, kémiai és ásványi eredetű szennyeződések meghatározására az öntözővizet akkreditált laboratóriumban évente legalább egyszer be kell vizsgáltatni. Az elemzés eredményeit össze kell hasonlítani a jogszabályok, szabványok által előírt határértékekkel és a nem megfelelő vizsgálati eredményeket helyesbítő tevékenységekkel kell kijavítani. Elégtelen mennyiségű vízforrásból nem célszerű vizet beszerezni. Az öntözővíz felhasználásról a termelőnek nyilvántartást kell vezetnie. A mezőgazdaságban használt víz minősége meg kell feleljen a felhasználási célnak. Amennyiben nem ismert a szabadföldi öntözéskor használt víz minősége, illetve nem szabályozott, akkor a termelőknek kockázatbecslést kell alkalmazniuk a fertőzési kockázatok csökkentése érdekében. Vízjogi engedély tulajdonában lehet öntözni. A szennyezett víz öntözésre korlátozással, kizárólag folyamatos felügyelet mellett hasznosítható. Szennyezett víznek számít az egyes mezőgazdasági tevékenységet folytató termelő egységektől, pl. tejfeldolgozó, zöldségfeldolgozó üzemektől származó folyadékok, amelyek jelentős tápanyagforrást jelenthetnek. Nitrogén, foszfor, kálium és más anyagok 19

20 20 mellett azonban nem kívánatos anyagokat (pl. mosó-, fertőtlenítő szerek) is tartalmazhatnak. 3.7 Növényvédelem A környezettudatos gazdálkodás keretében a növényvédelem célja egy olyan vezetési stratégiának a végrehajtása, amelyik a kórokozókat, a kártevőket, a gyomnövényeket a gazdasági veszélyességi küszöb alatt képes tartani, a megfelelő biológiai, kémiai és egyéb eljárások kombinált alkalmazásával. A növényvédelemben az integrált növényvédelmi eljárásokat kell alkalmazni, amelyek megkövetelik, hogy a gazdák egy szerkezetileg felépített, hosszú távra tervezett növényvédelemben gondolkozzanak. A megelőzés mindig hatásosabb, mint a kezelés, de ha ez nem lehetséges, akkor a kezelésnek figyelembe kell vennie a rendszer azon lehetőségeit, amely által egyensúlyban tartható a gazdaságos termelés és a környezet megóvása. A növényvédelmi munkák tervezése a gazdaság előéletének, működésének és a lehetséges termesztendő növények körének megismerésével kezdődik. Az értékelés első lépése számításba venni a legvalószínűbb károsító szervezeteket és azok gazdasági hatását. A vetésforgó alkalmazása, a kórokozónak és kártevőnek ellenálló fajták kiválasztása nagyon sokat segít még a vetés elvégezése előtt a károsítókkal szembeni védekezésben. Tervezéskor a következőket ajánlott figyelembe venni: hosszú távú stratégiákat kell kidolgozni a kórokozókra, kártevőkre és a gyomokra. Számításba kell venni a károsító szervezetek előfordulásának múltját, tanulmányozni kell a hozzáférhető nyilvántartásokat, azonosítani kell a legfontosabb károsítók okozta veszélyeket, és figyelembe kell venni az egyéb lehetőségeket is. Olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyek minimálisra csökkentik a károsító szervezetekben a rezisztencia kialakulását. olyan vetésforgót kell kialakítani, amelyik megtartja és javítja a talaj szerkezetét, az állat és növényvilág sokszínűségét, a tápanyag ellátottságot, lehetőség szerint a károsító szervezetekre rezisztens fajtákat kell kiválasztani, alkalmazni kell a kórokozók, gyomok, kártevők kezelésében a vegyi és nem kémiai fejlesztéseket (pl. új szintetikus növényvédő szerek, biológiai védekezés), állandó kapcsolatot kell tartani a tanácsadó szervezetekkel, a helyi szakmai szervezetekkel, a szakirodalmi ismereteket folyamatosan frissíteni kell, felül kell vizsgálni a növényvédő szerek kiválasztásának, tárolásának, alkalmazásának módját. A vegyszeres kezelések alkalmazását megelőzően érdemes figyelembe venni, hogy a károsító szervezeteknek számos természetes ellensége van, a gazdaszervezettel és az éghajlattal szemben pedig preferenciái vannak. Az integrált növényvédelem keretében mód nyílik számos vegyszermentes védekezés alkalmazására, mint például: vetésforgó alkalmazása, a veszélyességi küszöbértékek ismerete (3. táblázat), a termesztés higiéniai feltételeinek betartás, rezisztens vagy toleráns fajták kiválasztása, az agrotechnikai műveletek időzítése (pl. késleltetett vetés, magágy előkészítés), a biológiai védekezés (különösen az üvegházakban gazdaságos és hatékony), a tárolók higiéniája és a tárolt termék hőmérsékletének ellenőrzése. 20

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya

Részletesebben

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség. K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek

Részletesebben

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés 2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés TESZTKÉRDÉSEK 2008. TARTALOMJEGYZÉK ÁLLATJELÖLÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS... 3 HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT... 8 KÖRNYEZETVÉDELEM...14 A KÖLCSÖNÖS

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS A következőkben a biotermékek előállítását, jelölését és ellenőrzését szabályozó 834/2007/EK és 889/2008/EK rendeletek fontosabb

Részletesebben

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról

Részletesebben

Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv

Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv Pál János témavezető Levegő Munkacsoport Komarno, 2011. december 9. Globális problémák Mi foglalkoztatja az embereket? (internetes felmérés) Légszennyezés

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

CORESTA. (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005.

CORESTA. (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005. CORESTA (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005. FEBRUÁR Fordította: Universal Leaf Tobacco Magyarország Rt Nyíregyháza,

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 6. hét Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia Tápanyagellátás TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok)

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) Dr. Fehér Ágnes OÉTI Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar közegészségügyi-járványügyi felügyelők élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Új hangsúlyok a növénynemesítésben Környezeti terhelések csökkentése Növénynemesítés kihívásai

Részletesebben

Dr. Kardeván Endre VM államtitkár

Dr. Kardeván Endre VM államtitkár Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet - Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette:

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.5.2015 2014/0100(COD) VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Napraforgó vetômag A termôterületnek, ahol a vetômagot elôállították, mentesnek kell lennie napraforgó

Napraforgó vetômag A termôterületnek, ahol a vetômagot elôállították, mentesnek kell lennie napraforgó NÖVÉNYÚTLEVÉL A vetômag-szaporítás és -forgalmazás növény-egészségügyi ellenôrzése EU csatlakozásunk után A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM

Részletesebben

Talajművelési rendszerek

Talajművelési rendszerek Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között Doktori (PhD) értekezés Földesi Petra Gödöllő 2013 A doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

10. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető.

10. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető. 1. melléklet a 32/2010. (III. 30.) FVM rendelethez Az R. 1. melléklete a következő 9 és 10. ponttal egészül ki: 9. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező.

Részletesebben

A paradicsom ökológiai termesztése

A paradicsom ökológiai termesztése ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau PARTNER OF FIBL SWITZERLAND A paradicsom ökológiai termesztése Az ökológiai

Részletesebben

4/15/2013. Az ökogazdálkodás története. Mi az ökogazdálkodás? Legfőbb alapelvek. Tárgytematika

4/15/2013. Az ökogazdálkodás története. Mi az ökogazdálkodás? Legfőbb alapelvek. Tárgytematika 2 Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből fakultatív C tárgy, levelező MSc Az ökológiai gazdálkodás helyzete Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből Tárgytematika 1. 2013. április

Részletesebben

Dr. Köhler Mihály előadása

Dr. Köhler Mihály előadása Biokultúra Tudományos Nap 2011. december 3. szombat Budapest Dr. Köhler Mihály előadása COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi riolit tufa bánya COLAS-Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr

Részletesebben

ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK

ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Megyes, Attila ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK: Megyes, Attila Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

Részletesebben

A növényi diverzitás jelentősége a GMO-mentes mezőgazdaságban. Baktay Borbála, igazgató, Növényi Diverzitás Központ

A növényi diverzitás jelentősége a GMO-mentes mezőgazdaságban. Baktay Borbála, igazgató, Növényi Diverzitás Központ A növényi diverzitás jelentősége a GMO-mentes mezőgazdaságban Baktay Borbála, igazgató, Növényi Diverzitás Központ Az 1959-ben alapított Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) fő feladata az országos szántóföldi-

Részletesebben

projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági

projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági A vidékfejlesztési miniszter 115/2011. (XII. 9.) VM rendelete a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny

Részletesebben

Klorózis megszüntetése karácsonyfatelepen

Klorózis megszüntetése karácsonyfatelepen mennyiséget tíz erdőgazdaság gyűjtötte be; valószínű, hogy Marjai Zoltánnak Az Erdő 1960. 2. számában közölt tanulmányában évi 1500 kg-ra becsült országos magszükséglet előállításához szükséges 234 q toboz

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA. [négypluszegy]

5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA. [négypluszegy] 5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA [négypluszegy] AZ ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁS DIÓHÉJBAN Az őszi talajaktiválás annyit jelent, hogy olyan talajbaktérium készítményt juttatunk a földbe, amely jelentősen

Részletesebben

J/4723. számú JELENTÉS

J/4723. számú JELENTÉS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4723. számú JELENTÉS a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet. a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól

142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet. a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól 142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Opponensi vélemény. Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről.

Opponensi vélemény. Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről. Opponensi vélemény Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről. A növénytermelés alapvető feladata hagyományosan az élelmiszer-és

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA. Brüsszel, 2008. augusztus 20. (OR. en) 11119/08 Intézményközi referenciaszám: 2006/0136 (COD) AGRILEG 116 E V 407 CODEC 867

AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA. Brüsszel, 2008. augusztus 20. (OR. en) 11119/08 Intézményközi referenciaszám: 2006/0136 (COD) AGRILEG 116 E V 407 CODEC 867 AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA Brüsszel, 2008. augusztus 20. (OR. en) 11119/08 Intézményközi referenciaszám: 2006/0136 (COD) AGRILEG 116 E V 407 CODEC 867 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS ÁLTAL

Részletesebben

Zöldtrágya. fajok és keverékek

Zöldtrágya. fajok és keverékek Zöldtrágya fajok és keverékek A 2015-ös év megmutatta, hogy a zöldítési szabályok jelentős változásokat hoztak a gazdálkodók életébe. Sok gazdálkodónak át kellett gondolnia vetéstervét és úgy alakítani,

Részletesebben

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 1. oldal A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget

Részletesebben

C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával?

C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával? Tételek Agrokémia tárgyból (természetvédő, környezetgazdálkodó és vadgazda mérnökök) A vizsgán három vagy négy tétel lesz és kb.15 kiskérdés, aki a kiskérdéseket 50%-ra nem tudja annak nem javítom tovább

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 1. A szántóföldi növények hatékony és környezetkímélő tápanyagellátásának alapelvei 1.1.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.29. COM(2009)594 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

FELHÍVÁS. A Felhívás címe: Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás. A Felhívás kódszáma: VP3-17.1.1-16

FELHÍVÁS. A Felhívás címe: Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás. A Felhívás kódszáma: VP3-17.1.1-16 FELHÍVÁS A Felhívás címe: Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás A Felhívás kódszáma: VP3-17.1.1-16 Magyarország Kormányának felhívása az aktív mezőgazdasági termelők részére, a mezőgazdasági

Részletesebben

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9.

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9. A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései 2014. július 9. 2 Készült a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0014: Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME

Részletesebben

A Kormány 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete

A Kormány 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete 6174 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/59. szám A Kormány 132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjérõl, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT)

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Ángyán József TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a természetvédelmi

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A PRECÍZIÓS (HELYSPECIFIKUS) NÖVÉNYTERMELÉS GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készítette: Lencsés Enikő Témavezető: Dr.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Kultivátoros művelés A tökéletes munkához tartozik az

Részletesebben

1 / 19. Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete. Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról

1 / 19. Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete. Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról 1 / 19 Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a 6/2008. (V.29.) számú rendelettel.) Kányavár

Részletesebben

Ökológiai szőlőtermesztés. Madaras Krisztina

Ökológiai szőlőtermesztés. Madaras Krisztina Ökológiai szőlőtermesztés Madaras Krisztina Általános célkitűzések minden állókultúra esetén jövedelmező termelés minőségi termék diverzitás növelése, megőrzése természetes szabályozó mechanizmusok elősegítése

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1321 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3.

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3. Gyepterületek földminősítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben Dér Ferenc 1, Fábián Tamás 1, Hoffmann Richárd 1, Speiser Ferenc 2, Tóth Tibor 3 1 Kaposvári Egyetem

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016 Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0163/2016 29.4.2016 JELENTÉS az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdításáról a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban (2015/2227(INI))

Részletesebben

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Szerző: Dr. Buri Antal Lektorok: Dr. Péter Katalin Dr. Hanzséros

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

www.eurofarm.hu Tartalom: Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele 2011/7. szám (július) Aktuális kérelmek benyújtási időszakai 1.

www.eurofarm.hu Tartalom: Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele 2011/7. szám (július) Aktuális kérelmek benyújtási időszakai 1. Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele 2011/7. szám (július) Tartalom: Aktuális kérelmek benyújtási időszakai 1. oldal Ismét támogatás öntözésre, meliorációra, vízrendezésre 2. oldal Tejházi

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2013.6.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 157/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 503/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. április 3.) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és

Részletesebben

A búza rozsdabetegségei

A búza rozsdabetegségei NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y

Részletesebben

Kicsi vagyok, nagyra növök (?)

Kicsi vagyok, nagyra növök (?) Erste Agrár Hírek 2015/12 Kicsi vagyok, nagyra növök (?) A VP pályázatok és a földárverések is aktualitást adnak annak az alapvető kérdésnek, hogy a kis-, közepes és nagy termelők, feldolgozók milyen összetétele

Részletesebben

Mezőgazdasági és csomagolási célokra alkalmazott fóliák

Mezőgazdasági és csomagolási célokra alkalmazott fóliák A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA Mezőgazdasági és csomagolási célokra alkalmazott fóliák Tárgyszavak: mezőgazdasági fóliák; talajtakarás; hajtatóalagút; védőháló; állattenyésztés; szélfogó ponyva; biodegradálható

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a rendelettervezetnek az elnökség által készített, egységes szerkezetbe foglalt változatát.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a rendelettervezetnek az elnökség által készített, egységes szerkezetbe foglalt változatát. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. március 13. (15.03) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2011/0282 (COD) 7303/13 AGRI 159 AGRISTR 32 CODEC 535 MUNKADOKUMENTUM Küldi: az elnökség Címzett: a Tanács

Részletesebben

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Szedlák Tamás Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Erdõgazda az Unió küszöbén 2. Elõszó Az elmúlt években igen sokszor lehetett arról hallani, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen

Részletesebben

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A 20. század II. felében a mezıgazdaság fejlıdése vitathatatlanul sikeres volt a világ nagy

Részletesebben

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET AZ EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 29.10.2010 2010/2111(INI) JELENTÉSTERVEZET az EU-ban tapasztalható fehérjehiányról: mi a megoldás e régóta fennálló problémára?

Részletesebben

A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György

A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György Bevezetés Az öntözés a mezőgazdálkodási kultúra egyik fokmérője. Az öntözéses gazdálkodás birodalmakat tett naggyá,

Részletesebben

Szántóföldi kultúrák. Az integrált termesztés alapelvei. Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági

Szántóföldi kultúrák. Az integrált termesztés alapelvei. Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági kultúrák Az integrált termesztés alapelvei Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal www.nebih.gov.hu ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu www.facebook.com/nebih.hu Telefon: 06-1-336-9000 Zöld szám: 06/80 263 244

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE 2010.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 295/23 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés. A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15.

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés. A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15. FELHÍVÁS A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15. Magyarország Kormányának felhívása az aktív mezőgazdasági termelők részére a vidéki területek fenntartható

Részletesebben

46/2012. (V. 8.) VM rendelet. a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról 1

46/2012. (V. 8.) VM rendelet. a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról 1 46/2012. (V. 8.) VM rendelet a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról 1 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés

Részletesebben

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Levegõ Füzetek Budapest, 2006 A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Pál János, Simon Gergely A DDT-t kezdetben annyira veszélytelennek hitték, hogy embereken, élõsködõk ellen is használták A

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben