Tartalom: Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele 2011/7. szám (július) Aktuális kérelmek benyújtási időszakai 1.

Átírás

1 Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele 2011/7. szám (július) Tartalom: Aktuális kérelmek benyújtási időszakai 1. oldal Ismét támogatás öntözésre, meliorációra, vízrendezésre 2. oldal Tejházi mosóvíz kijuttatása 5. oldal Gazdálkodói kérdések és válaszok 6. oldal Nehézkultivátorok a tarlóművelésben Növénybiztosítások 7. oldal 10. oldal További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat! "Hírlevelek" menüpontunkban megtalálhatják korábbi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat ezentúl megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. hírszolgáltatás" menüben. Aktuális kérelmek benyújtási időszakai Aktuális kifizetési kérelmek Számos EMVA-s támogatási jogcím kifizetés kérelmének szabályozása megváltozik július 1-től. Ennek értelmében évente 2 időszak (február 1 - május 31., augusztus 1 - december 31., kivéve 2011-et, amikor a második időszak már július 1-től megkezdődik) áll nyitva benyújtásukra. A július 1-től december 31-ig beadható kifizetési kérelmek jogcímei a következők: Megújuló energiaforrások (Kazáncsere); Önálló, építéssel nem járó gépek; Kertészeti gépek; Erdészeti gépek; Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK); Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP); Nyersszesz, nyersolaj üzemek; Öntözés; Kertészet korszerűsítése; Növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítése (Szárító); Mezőgazdasági utak; Turisztika; Mikrovállalkozások; Vidéki örökség; Falumegújítás és -fejlesztés; Tanyabusz; LEADER További kifizetési kérelmek: Szaktanácsadási szolgáltatások (2011. július 1 - augusztus 15., a gyűjtési időszak július 31-ig tart) Lágy- és fásszárú energiaültetvények (2011. augusztus 1-31.) Ültetvények korszerűsítése, korszerű ültetvények létesítése; (2011. augusztus 1-31.) Gazdaságátadás (2011. augusztus 1-31.) Aktuális támogatási kérelmek Méhészeti támogatások: Méhcsaládok számának szinten tartása (2011. január 19 - augusztus 3.) Kaptárak jelölése; Rendezvények és ismeretterjesztés; Mézkinyeréshez, vándoroltatáshoz eszközbeszerzés; Varroa atka elleni alternatív védekezés (2011. január 19 - szeptember 5.) Élelmiszeripart népszerűsítő rendezvényeken való megjelenés (2011. február 17 - augusztus 31.) Halászati Operatív Program (HOP) (2011. július 1 - augusztus 31.) Növényi genetikai erőforrások megőrzése (2011. július 15 - augusztus 10.) Termelői csoportok létrehozása és működtetése (2011. szeptember 1-30.) Szaktanácsadási szolgáltatások (gyűjtési időszak) (2011. szeptember 8 - október 8.) Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása (2011. szeptember 15 - október 31.) Öntözés, melioráció, területi vízgazdálkodás (2011. szeptember 15 - október 14.) Folyamatos támogatási kérelmek A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások Baromfi állatjóléti támogatások (2011. I. és II. tárgynegyedévére vonatkozóan augusztus 31-ig, ezután negyedévente.) Intervenciós sovány tejpor és vaj tárolása, a vaj magántárolási támogatása

2 Ismét támogatás öntözésre, meliorációra, vízrendezésre Megjelent az a VM rendelet, mely szerint idén ősszel ismét lesz lehetőség támogatási kérelmeket benyújtani az ÚMVP keretein belül öntözésre, meliorációra és vízrendezési beruházásokra. Ezidáig már háromszor lehetett támogatást igényelni a fenti célokra. A korábbi tapasztalatokat figyelembe véve módosította a VM a jogcímrendeletet. Ennek rövid tartalmát ismertetjük cikkünkben. Mire vehető igénybe támogatás? Külterületen a vízrendezés közösségi beruházásaira, vízkárelhárításra és belvízvédelemre. (A közcélú létesítmények belterületi szakaszaira támogatás abban az esetben nyújtható, ha külterületi vízkárok megelőzésére, csökkentésére irányuló fejlesztésekkel együtt valósulnak meg.) (1. célterület) Az öntözés mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztésére (2. célterület), ennek keretében: o az üzemen belüli, támogatott építéssel együtt járó fejlesztésekre (2.1. célterület), o a közösségi fejlesztésekre (2.2. célterület). A melioráció mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztésére (3. célterület), ennek keretében: o az üzemen belüli beruházásokra (3.1. célterület), o a melioráció közösségi létesítményeinek fejlesztésére (3.2. célterület). Rétegvízből történő öntözővíz-nyerésre irányuló öntözési beruházások esetén csak a víz- és energiatakarékos mikro-öntözési technológiákat tartalmazó fejlesztések támogathatók. Milyen feltételekkel lehet pályázni? 1. célterületre irányuló tevékenységhez támogatást vehet igénybe: külterületi vizek felett tulajdonosi, használati vagy üzemeltetési jogot gyakorló települési önkormányzat, külterületi vizek tulajdonjogával rendelkező települési önkormányzat, vízgazdálkodási társulat, mezőgazdasági termelő, ha a mezőgazdasági üzemének mérete meghaladja a 4 európai méretegységet (EUME); termelői csoport; zöldség-gyümölcs termelői csoport; nonprofit gazdasági társaság. A támogatás az 1. célterület esetén erdőterületen megvalósuló fejlesztésre is irányulhat és 3.1. célterületekre irányuló tevékenységhez támogatást vehet igénybe: mezőgazdasági termelő, ha a mezőgazdasági üzemének mérete meghaladja a 4 európai méretegységet (EUME); termelői csoport; zöldség-gyümölcs termelői csoport; nonprofit gazdasági társaság

3 2.2. célterületre irányuló tevékenységhez támogatást vehet igénybe: mezőgazdasági termelő, ha a mezőgazdasági üzemének mérete meghaladja a 4 európai méretegységet (EUME); nonprofit gazdasági társaság; vízgazdálkodási társulat. 3.2 célterületre irányuló tevékenységhez támogatást vehet igénybe: nonprofit gazdasági társaság; termelői csoport; zöldség-gyümölcs termelői csoport. A 2. és 3. célterületek esetén a támogatás erdőterület öntözésére, meliorációjára nem irányulhat! Ha az ügyfél induló vállalkozás, akkor a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozatban vállalja, hogy legkésőbb a beruházás befejezését követő első teljes naptári évben megfelel a 4 EUME méretnek. Ha az ügyfél vízgazdálkodási társulat, akkor az állami tulajdonú földterületek esetében az első kifizetési kérelemhez mellékelni kell a beruházás megvalósításának helyére vonatkozó, teljes bizonyító erejű okiratot. Előtársaság esetén a cégjegyzékbe történő bejegyzésről szóló végzés hiteles másolatát a kérelem befogadásáig kell benyújtani az MVH-hoz. A vízgazdálkodási társulat, amennyiben közcélú vízi létesítményt hoz létre, vagy a beruházást közcélú vízi létesítményen hajtja végre, saját kivitelező szervezetével is elvégezheti a munkát. Saját munkaként kizárólag az építésügyi normagyűjteményben (ÉNGY) szereplő tételek számolhatók el a vízgazdálkodási társulat önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának és a számviteli szabályoknak megfelelően nyilvántartott kiadások alapján. Saját munka esetén a gépköltség és rezsióradíj az adott építési tételhez kapcsolódó, az ÉNGY-ben szereplő referenciaár 90%-áig számolható el. Mire figyeljünk, ha elnyertük a támogatást? Az üzemeltetési kötelezettség minden célterületen az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított öt év. A 2. és 3. célterületekre irányuló tevékenység esetén az ügyfél köteles a beruházással érintett terület határainak azonosíthatóságáról az üzemeltetési kötelezettség időszaka alatt gondoskodni. Az ügyfél vagy annak alkalmazottja köteles az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében, a 2.1. és 3.1. célterületekre benyújtott kérelmek esetében, e célterületek tárgyában szervezett kötelező képzésen részt venni az utolsó kifizetési kérelem benyújtása előtt. Mekkora támogatás igényelhető? Az igényelhető támogatás összege támogatási kérelem benyújtási időszakonként: I. Az 1. célterületre irányuló tevékenységhez kapcsolódóan legalább eurónak megfelelő forint, de legfeljebb eurónak megfelelő forint. II. A 2.1. célterületre irányuló tevékenységhez kapcsolódóan legalább eurónak megfelelő forint, de legfeljebb eurónak megfelelő forint, az alábbi öntözési technológiákra vonatkozó támogatási határértékek figyelembevételével: - 3 -

4 lineár- és körforgó öntöző technológiára irányuló támogatás-igénylés esetében o 30 ha terület nagyságig legfeljebb eurónak megfelelő forint, o 30 ha vagy a fölötti területnagyságnál legfeljebb 2400 eurónak megfelelő forint/ha, csévélődobos öntöző technológiára irányuló támogatásigénylés esetében o 30 ha terület nagyságig legfeljebb eurónak megfelelő forint, o 30 ha vagy a fölötti területnagyságnál legfeljebb eurónak megfelelő forint/ha, mikro-öntözéses technológiára irányuló támogatásigénylés esetén o szántóföldi zöldség öntözésnél legfeljebb eurónak megfelelő forint/ha, o ültetvényöntözésnél legfeljebb eurónak megfelelő forint/ha, o üvegház, fóliaöntözésnél legfeljebb eurónak megfelelő forint/ha. III. A 2.2. célterületekre irányuló tevékenységhez kapcsolódóan legalább eurónak megfelelő forint, de legfeljebb 8 millió eurónak megfelelő forint. IV. A 3.1. és 3.2. célterületekre irányuló tevékenységhez kapcsolódóan legalább eurónak megfelelő forint, de legfeljebb eurónak megfelelő forint. A támogatás intenzitása Az 1. és 2.2., valamint a 3.2. célterületekre irányuló művelet esetén a támogatás intenzitása az elszámolható kiadások 70%-a. A 2.1. és 3.1 célterületekre irányuló tevékenység esetén a beruházás összes elszámolható kiadásának 40%-a, 50%-a, ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, vagy a beruházás kedvezőtlen adottságú- (KAT) vagy NATURA 2000 területen valósul meg, 60%-a, ha az ügyfél fiatal mezőgazdasági termelő, és a beruházás KAT-területen vagy NATURA 2000 területen valósul meg. Hogyan kell benyújtani a támogatási kérelmet? (A vízrendezés kollektív beruházásaihoz, vízkárelhárításhoz, belvízrendezéshez nyújtott támogatások intenzitása az eddigi 70 %-ról - a jogcím őszi megnyitásáig várhatóan %-ra módosul.) Az egyes elszámolható kiadások nem haladhatják meg a Gépkatalógusban és az ÉNGY-ben szereplő referenciaárakat. Gép, berendezés, eszköz esetében kizárólag a Gépkatalógusban szereplő tételek számolhatók el. A támogatási kérelmet szeptember 15. és október 14. között lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), postai úton. A támogatási kérelmet az MVH pontozási rendszer alapján értékeli, és rangsor állításával döntést hoz. A jogszabályban rögzített októberi határidő ugyan még messzinek tűnik, azonban a különböző engedélyek, ajánlatok beszerzése végett javasolt már most megkezdeni a felkészülést. A felkészülésben cégcsoportunk munkatársai Partnereink rendelkezésére állnak. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, várjuk jelzésüket a palyazat@eurofarm.hu címre, vagy a 06-96/ as telefonszámra! Nagy Balázs Holzinger István Euro-Öko farm Csoport

5 Tejházi mosóvíz kijuttatása Számos megkeresés érkezett hozzánk azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a tejházi mosóvizet kijuttatni a szántóföldre, ezért egy rövid összeállítással kívánunk ez ügyben Partnereinknek tájékoztatást nyújtani. A kérdés amiatt bír nagy jelentőséggel, mert a mosóvíz szennyvízként történő ártalmatlanítása jelentős költségeket jelentene a termelők részére. Ezt a költséget a mai gazdasági körülmények között lehetetlen kigazdálkodni. Mivel a tejházi mosóvíz kijuttatása minden esetben engedélyhez kötött, ezért az engedély kiadásának vannak követelményei. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az esetek döntő többségében a mosóvíz csak kis mértékű szennyeződést tartalmaz, ezért annak besorolása mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék és nem szennyvíz. Szennyvíz ugyanis az, amit a szennyvíztisztítómű a tisztítás után kibocsát! Minek folytán ebben az esetben szó sincs erről, ezért az engedélyeztetés is egyszerűbb annál. Ezzel azonban nem minden érintett termelő van tisztában. Első lépésben mintát kell venni a mosóvízből, melyet egy akkreditált laboratóriummal be kell vizsgáltatni. A bevizsgálandó paramétereket az 50/2001 Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza. A bevizsgálást a szennyvízre vonatkozó értékekre kell elvégeztetni. A vizsgálati idő akár 1 hónap is lehet, ez laboronként változó. Eközben meg kell határozni azt, hogy mely területre kerül majd a mosólé. Erről a területről a 90/2008 (VII.18.) FVM rendelet előírásai szerint kell talajmintát venni a bővített talajvizsgálathoz, melyet akkreditált laboratóriumban kell bevizsgáltatni. Amennyiben nem saját területre kerül a tejházi mosóvíz kijuttatásra, akkor rendelkezni kell a tulajdonos(ok) által ellenjegyzett hozzájáruló nyilatkozattal, hogy a területre a mosóvíz kijuttatható. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a bérlet időtartamát, a helyrajzi számot, a tulajdonos és bérbevevő adatait és, hogy a tulajdonos hozzájárul a tejházi mosóvíz kijuttatásához. A talajmintavétel követelményei a talajvédelmi terveket, valamint a talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz A talaj tápanyagvizsgálatát - ha jogszabály, vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 5 évente el kell végeztetni, kivéve a gyepterületeket, ahol elegendő legalább 10 évente. Egy minta legfeljebb 5 hektárnyi területet fedhet le. Amennyiben a tábla területe meghaladja az 5 hektárt, lehetőleg homogén 5 hektáros mintavételi egységekre kell bontani. A mintavételi területeket 1: méretarányú topográfiai térkép alapján kell kijelölni, ennek hiányában használhatók a MePAR egyedi fizikai blokktérképeinek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosító jelét. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit és a táblák területét is. A mintát talajtani szempontból homogén területről, azonos rétegből és egységes módszerrel kell megvenni az alábbiak szerint: szántóföldi kultúráknál a művelt (0-30 cm-es) rétegből, rét-legelő kultúránál a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva), állókultúráknál a részmintákat (melyeket össze kell keverni átlagmintává) o gyümölcsültetvényeknél 0-30, cm, o bogyósoknál 0-20, cm, o szőlőültetvényeknél 0-30, cm mélységből kell venni. A minta tömege 1 kg. Tilos talajmintát venni: szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban, a forgókban, szalmakazlak helyén, műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depóniák helyén, valamint állatok delelő helyén. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás előtt van, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz) állapotú. Mintavételre alkalmas időpont még: az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap eltelte után, a tavasszal műtrágyázott területekről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nappal, a szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével

6 A laborvizsgálatok megérkezését követően talajvédelmi szakértő segítségét kell igénybe venni. Ugyanis a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék szántóföldi kihelyezése esetén talajvédelmi tervet kell készíteni. A tervet kizárólag talajvédelmi szakértő készítheti el, melyhez már a két laborvizsgálati eredményre is szükség van. A talajvédelmi terv készítése során figyelembe kell venni, hogy a hivatal bizonyos esetekben előírhatja a talajvíz mintavételt és vizsgálatot. Amennyiben a terv elkészült, akkor a mosóvíz és a talaj laborvizsgálatok eredményei mellé csatolni kell a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát (bérlet esetén), minden esetben a földhasználati lapot és magát a talajvédelmi tervet. Ezeket együttesen kell benyújtani a megyeileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Igazgatósághoz. Az eljárás megkezdése előtt javasolt egyeztetni a Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak illetékes kollégáival. Ők részletes tájékoztatást tudnak nyújtani az egyes eljárásbeli kérdésekben. Így elkerülhető, hogy felesleges vizsgálatot végeztessen el a termelő, vagy hogy a benyújtott dokumentumok hiányosan kerülnek a hivatalhoz, ezzel is csökkentve az engedélyezési eljárás időtartamát. Amennyiben a témával kapcsolatban kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük jelezzék azt a szaktanacsadas@eurofarm.hu címünkre! Gazdálkodói kérdések és válaszok Az előírások szerint az AKG 5 éves időtartama alatt napraforgót csak egyszer lehet vetni. A következő évben szeretnék napraforgót vetni egy AKG-s területen, de az AKG indulása előtti évben is napraforgó volt a táblán, így azóta még nem telne el öt év a jövő évi vetésig. A kérdésem az lenne, hogy mindenképpen meg kell várni az öt év elteltét, vagy csak annak kell megfelelni, hogy az AKG 5 éve alatt egyszer vethető napraforgó? A fenti vetésváltási esetben két kritériumnak kell megfelelni. Az egyik, hogy - a HMKÁ előírásai szerint - napraforgó nem vethető önmaga után, a másik, hogy az AKG 5 éve alatt csak egyszer vethető napraforgó az adott területen. Ha ezen vetésváltási előírások teljesülnek, akkor nem történik szabálysértés, mint ahogy a kérdésben leírt esetben sem, viszont az AKG leteltéig ezen a táblán már nem vethető többször napraforgó a jövő évi vetést követően. AKG program keretében zöldtrágya növényt vetek. A vetést is be kell jelenteni vagy csak a beforgatást? Igen, AKG esetén be kell jelenteni mindkettőt az MVH felé. A vetést az azt követő 15 napon belül, a beforgatást az azt megelőző 15 napon belül. Szüksége-e engedélyt kérni öntözéshez? Igen. Öntözés csak külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel végezhető. Az öntözött terület talaját, valamint a talajvíz szintjét és minőségét - amennyiben 5 méteren belül elérhető - 5 évente az engedélyesnek ellenőriztetni kell

7 Nehézkultivátorok a tarlóművelésben A betakarítást követően rövid időn belül elvégzett tarlóhántással biztosíthatjuk, hogy talajaink csak minimális mértékben veszítsenek nedvességet. A talajnedvesség megőrzése mellett a tarlóhántással a tarlómaradványok egy részét bekeverhetjük a talajba, mechanikai gyomirtást végzünk, illetve szabályozzuk a talaj hőforgalmát is. A fenti műveletekkel serkentjük a talajok biológiai életét, optimális feltételeket teremtünk a gyommagvak csírázásához és a kikelő gyomokat, illetve árvakelést a következő művelettel eredményesen gyéríthetjük. A korábban alkalmazott hagyományos tárcsás tarlóművelésre az alábbi negatívumok jellemzőek: egyenetlen talajfelszín, nincs teljes felületű művelés, nagy nedvesség veszteség, talajszerkezetre káros, szűk talajnedvesség tartományban alkalmazható, nagy energia-igény, tárcsatalp kialakulás, sok forgó alkatrész, műszaki hibák (csapágyak). Részben a fenti előnytelen tulajdonságok, részben az idő közben lezajlott műszaki-, agrotechnikai fejlesztések következtében a hagyományos tárcsák tarlóművelésben betöltött helyét egyre inkább elfoglalják a rövid tárcsák és a szántóföldi nehézkultivátorok. Jelen írásunkban a nehézkultivátorokkal foglalkozunk kicsit bővebben, amelyek számos olyan tulajdonsággal bírnak, amely előremutató a korábbi technológiákhoz képest. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban ismertetünk néhányat az előnyös tulajdonságok közül: mérsékelt rög- és porképzés (talajszerkezet-kímélés), művelőtalp-tömörítés nem jellemző, jó lazítás, porhanyítás és keverés, teljes felületű művelés, széles talajnedvesség tartományban alkalmazható, mérsékelt nedvesség-veszteség, nagy munkamélység, környezeti kockázatcsökkentés, nagy területteljesítmény, energiatakarékos eljárás. A sok partnergazdaságunk eszközrendszerében megtalálható két kapasorral rendelkező függesztett nehézkultivátorok (Farmet G-GX sorozat) szív alakú orrkésekkel rendelkeznek, amelyeket oldalszárnyak egészítenek ki a teljes felületű művelés érdekében. Ezen gépek maximális munkamélysége cm és megfelelően dolgoznak a gabonafélék, repce és napraforgó tarlókon. A nagyobb mennyiségű szármaradvánnyal szemben (pl. kukorica tarló, magasra növekedett gyomok) azonban érzékenyek, hajlamosabbak az eltömődésre. Immár 3 éve, hogy Magyarországon is megjelent a Farmet nehézkultivátorok új generációja, amelybe a Duolent (2 kapasoros), Triolent (3 kapasoros) és Turbulent (5 kapasoros) megnevezésű eszközök tartoznak. Ezen kultivátorok közös jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: max. 35 cm-es munkamélység, rugós kapaszár biztosítás, orrkések + oldalkések, teljes átfedésben lévő kapák, vidia betétes orrkésekkel szerelhetőek, - 7 -

8 nagy átömlő keresztmetszet, kiváló öntisztulás, összecsukott állapotban is üzemeltethetőek (kisebb munkaszélességgel), extrasteel-line technológia extrém szilárdású anyagok használata. A fentiekben felsorolt típusok között a fő különbség a kapasorok számában és a kapaosztásban van. A Duolent sorozatnál a 2 sorban elhelyezett kapák osztása 42 cm, a Triolent sorozatnál a 3 sorban elhelyezett kapák osztása 29 cm, míg a Turbulent sorozatnál 5 sorban elhelyezett kapák osztása 20 cm. A kapaosztás csökkenésével egyre intenzívebbé válik a talaj átdolgozása, ugyanakkor az eltömődésre való hajlam nem növekszik, tekintettel arra, hogy a kapák több sorban kerülnek elhelyezésre. A kapasorok számának növelésével természetesen a gépek vonóerő igénye is nagyobb lesz. Míg a 3 m-es munkaszélességű Duolentet akár LE-s traktor is képes üzemeltetni cm mélységben, a 4,7 m-es Turbulenthez akár a 350 LE is kevésnek bizonyulhat, ha kötött talajon és első menetre kívánunk nagy munkamélységben dolgozni. A fentiekben ismertetett gépekről bővebb információt honlapunkon találhatnak. A következőkben néhány az elmúlt hetekben készült képpel illusztráljuk az új generációs kultivátorok munkáját. Repce tarló 15 cm-es munkamélység Duolent DX 300 N + Massey Ferguson 6499 (Dózsa Zrt. Szany) A piros vonaltól balra: Középmély lazító 40 cm mélységben 40 l/ha fogyasztás A piros vonaltól jobbra: Duolent DX 300 N 35 cm mélységben 21 l/ha fogyasztás Árpa tarló (Dózsa Zrt, Szany) - 8 -

9 Repce tarló 65-ös kötöttségű földön DX 300 N + John Deere 7730 (Pálffy Attila, Vág) Kötött talajok esetén, illetve nagyobb munkamélységben igen hatékonyan működik a kapák rugós biztosítása, amely jól látszik a fenti képen. Nyugalmi helyzetben a rugók vízszintes pozícióban vannak. Repce tarló 15 cm munkamélység Duolent DX 300 (Sárközi Csaba, Mány) A fenti eszközökkel kapcsolatban kollégáink szívesen szolgálnak bővebb információkkal, elérhetőségeik jelen cikk végén találhatóak. Újra demógép kipróbálási lehetőség! Tarlóhántásra, tarlóápolásra és forgatás nélküli alapművelésre alkalmas Farmet nehézkultivátorok és magágykészítő kompaktorok korlátozott darabszámban saját gazdaságban történő kipróbálásra igényelhetőek. A részletekről érdeklődjön a cikk végén lévő elérhetőségeken. Demó vetés Excelent Prémium vetőgéppel! Várjuk azon min. 500 ha üzemmérettel rendelkező partnergazdaságaink jelentkezését, akik nyitottak 6 m-es munkaszélességű Farmet Excelent Prémium 6 kultivátor elemes vetőgép (bővebb információ honlapunkon: kipróbálására, üzemi bemutatására a repce, illetve a kalászos gabonák vetési időszakában. Az Excelent Prémium 6 vetőgép vonóerő igénye: min. 250 LE. Jelentkezni az alábbi elérhetőségeken lehet: Lőkös Gábor (ÉK Magyarország): 30/ ; lokosg@szaktanacsadas.hu Takács Endre (DK Magyarország): 30/ ; takacse@eurofarm.hu Csáki Miklós (Dunántúl): 30/ ; csakim@eurofarm.hu Dr. Szabados Tamás (Dunántúl): 30/ ; szabadost@eurofarm.hu - 9 -

10 Növénybiztosítások A mezőgazdasági növénytermelés különösen érzékeny a természeti hatásokra. A növényi kultúrában legnagyobb kárveszélyt a jégeső és a tűz jelenti, de például az őszi búza esetében a téli fagy, vagy a szélvihar is igen nagy veszteséget okozhat. Jelentősen csökkenthetik termelési kockázatukat partnereink, ha növénybiztosításokat kötnek. A különböző növénybiztosítási típusok a jég-, a vihar-, a tűz- és a fagykárok ellen nyújtanak védelmet, aszályra és belvízre viszont csak speciális esetekben lehet biztosításokat kötni. A díjak elsősorban a kért kockázatok jellegétől, a növénytípustól, az üzemmérettől és a kockázatviselés helyétől függnek. A jelenlegi piacon, az Allianz Hungária, a Generali-Providencia, a Groupama Garancia és a K&H foglalkozik növénybiztosításokkal. A kisebb gazdák többnyire akkor lépnek, ha integrációban termelnek, vagy az inputanyagszállítóikkal későbbi fizetésben állapodtak meg, illetve valamely felvásárlónál lekötötték terményeiket. Az integrációs szerződések, illetve a felvásárlásra és az inputanyagok előfinanszírozására létrejött megállapodások kivétel nélkül tartalmazzák, hogy a növénybiztosítást a gazdáknak meg kell kötniük, és a biztosítóknál engedményezniük kell az integrátorokra, a finanszírozókra és a felvásárlókra. Az engedményezést többnyire a finanszírozott értékre, vagy az integrációban és a felvásárlásban lekötött terményekre követelik meg, de előfordul, hogy a termelőknek a teljes biztosítási összegre engedményezniük kell. Növénybiztosítást azonban akkor is érdemes kötni, ha a mezőgazdasági területen, illetve a leendő termésen nincs teher, mert a káreseményeket nem lehet előre kiszámítani. A százalékos, de akár száz százalékos terméskiesést okozó kártételek pedig alapvetően rendíthetik meg a gazdálkodók helyzetét. A növénybiztosítások a termés értékéhez viszonyítva viszonylag csekély összegért adhatnak termelési biztonságot a gazdálkodóknak. A megfelelő biztosítási szerződések ugyanis komoly kárenyhítést nyújthatnak, mert jelentős károk esetén felmerülő költségeiket és az elmaradt hasznot is finanszírozhatják a kártérítésekből, amelyek segíthetnek a következő évi termelés beindításában is. A díjak a növénytípustól, az üzemmérettől, a kért kockázatoktól és a kockázatviselés helyétől is függnek, ezért érdemes minden esetben egyedi ajánlatokat kérni. A díjtételek általában 1,1-1,2 százaléktól indulnak: például egy legalább hektáros gabonatábla jég- és tűzbiztosításáért kell ennyit fizetni. Ugyanakkor e terménykörben egy kisebb, hektáros gazdálkodónak 1,4-1,5 százalékkal kell számolnia. A pillangósok, az olajos magvak és az egyéb szántóföldi növények jég- és tűzkárkockázata 2-5 százalék közé esik, a gyümölcsöknél és a szőlőnél viszont a díjak annyira eltérőek, hogy minden esetben egyedi ajánlatot kell kérni. A díjak alakulásában fontos szerepe van az Önrésznek: a jég- és tűzkárok esetében a biztosító általában 10%-os levonásos önrészt alkalmaz káreseményenként, azaz a megállapított szolgáltatási összeg 10%-os önrésszel csökkentésre kerül. Amennyiben a díjtételekben nagyobb eltérést tapasztal a átlagosnál akkor ellenőrizni kell, hogy mekkora önrész alkalmazásával készült az ajánlat, a későbbi vitás kérdések elkerülése érdekében. A biztosítók a növénybiztosításoknál minden esetben figyelik, hogy a termelők a kontraktus megkötésénél milyen termésmennyiségeket és becsült értékesítési árakat adtak meg. Ha a szerződésekben - a kisebb biztosítási díj miatt - alacsonyabb várható hozam és eladási ár szerepel, a biztosítók is kevesebb kártérítést fizetnek, így a károk teljes mértékben biztosan nem térülnek meg!

11 A gazdálkodók számára a nemzeti agrár-kárenyhítési alap is biztonságot nyújthat, de amint az elmúlt évi események is bebizonyították - az intézmény túlzottan bonyolultan működik és nem nyújt megfelelő kompenzációt. A biztosítókkal kötött szerződéseknél ugyanakkor a termelők pontosan tisztában lehetnek azzal, hogy a társaságok milyen kockázatokra mekkora kártérítést fizetnek. A biztosítóktól közvetlenül is lehet ajánlatokat kérni, de így a gazdálkodók általában magasabb növénybiztosítási díjakat érhetnek csak el. Az Agrorent 2000 Kft. az Euro-Öko Farm Csoport tagja, alkuszként több biztosító ajánlatát is bekéri és kollégáink tisztában vannak az elérhető kedvezményekkel, így viszonylag rövid idő alatt el tudják érni egy-egy biztosító legkisebb (optimális) díját. A biztosítás kötésekor a legnagyobb csapda az olcsóság, azaz, hogy ne kelljen többet fizetni, mint amit eredetileg elképzeltünk! Sokan nem is tudják mi, mennyibe fog kerülni az ajánlatban, de már jó előre eldöntötték, hogy csak ennyit hajlandóak fizetni. Az ilyen feltételek mellett köttetett szerződésekből valószínűleg kimarad egy-két kockázati kör (bizonyos károk bekövetkezése esetén nem fog fizetni a biztosító), vagy a biztosított összegek nem felelnek meg az igényeknek és a valóságnak (ekkor a társaságok kevesebbet /pro-ráta/ fognak fizetni a jogosan járónál, illetve az elvártnál). Így jöhet létre rengeteg rossz biztosítás, melyekben már a megkötéskor borítékolva van a későbbi csalódás, bosszúság. Véleményünk szerint a díj szempontjából az a jó biztosítás, mely a pénzünkért azt nyújtja, amit elvárunk tőle, a díj és a szolgáltatás aránya egyensúlyban van! Cégcsoportunk ebben szeretne segíteni Partnereinek, felvállalva a biztosítók versenyeztetését. Ezen folyamat elindításához ügyfeleinknek az alábbi adatokat kell megküldeni: területük helyrajzi számát és nagyságát, növénykultúráik típusát, illetve azok becsült termésátlagát és a tervezett értékesítési árat. A különböző kedvezmények elérése érdekében nagyon fontos hogy legalább 5 évre visszamenőlegesen pontos tájékoztatást kapjunk a káreseményekről. Érdemes az ajánlatok kikérését időben (amikor a vetésterv körvonalazódik) elkezdeni, hogy megfelelően kidolgozott, (a későbbiekben a valós szerkezetre módosítható) biztosítások közül lehessen választani. Kollégáink várják megkereséseiket a felmerülő kérdések és részletek kapcsán! Németh László nemethl@eurofarm.hu 06-30/ Elérhetőségeink: Horváth Dávid horvathd@eurofarm.hu 06-30/

12