(Részletek a 3. oldalon.) Tarlóhántás: előnyök és hátrányok. (Részletek a 14. oldalon.) (Részletek a 15. oldalon.)

Átírás

1 Megoldásokat szállítunk 2013/7. szám (július) Az aktuális tartalomból: A talajvédelmi terv és a helyszíni talajmintavétel szabályai (Részletek a 3. oldalon.) A Kölcsönös megfeleltetés betartásának ellenőrzéséről (Részletek a 7. oldalon.) Tarlóhántás: előnyök és hátrányok (Részletek a 11. oldalon.) Farmet szántóföldi kultivátorok: a tarlóhántás bajnokai! (Részletek a 14. oldalon.) Farmet gépek a Hajdúsági Expo-n Rovatok: Aktuális kérelmek, fontos határidők (Részletek a 15. oldalon.) A 2. oldalon tájékozódhatnak az előttünk álló időszak támogatási-, kifizetési-, valamint egyéb kérelmeinek benyújtási időszakairól, lehetőségeiről, valamint a legfontosabb, mezőgazdasági termelőket érintő aktuális határidőkről. Önök kérdezték, mi válaszolunk Mikortól lép teljes egészében hatályba az új földtörvény? Indul a kertészeti géptámogatás! Tájékoztatjuk Önöket, hogy augusztus 15. napjától lehet támogatási kérelmeket benyújtani kertészeti gépek beszerzésére. A támogatás részleteivel kapcsolatban keressék pályázati divíziónk munkatársait, vagy írjanak a palyazat@euroeco.hu címünkre! További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat! "Hírlevél" menüpontunkban letölthetik korábbi havi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüben. A választ több, egyéb témákat is érintő kérdéssel és válasszal együtt a 13. oldalon olvashatják. Felmerülő kérdéseiket küldjék el Önök is a szaktanacsadas@euroeco.hu címünkre! További hasznos válaszokat honlapunk "A szaktanácsadó válaszol" menüpontjában találhatnak. Személyes hírszolgáltatásaink napi témái A 16. oldalon olvasható rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és csak szerződött ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Támogatások - Vállalkozásfejlesztés - Biztosítás - Bank

2 Aktuális kérelmek, fontos határidők Aktuális kifizetési kérelmek Az augusztus 1-től december 31-ig beadható kifizetési kérelmek jogcímei a következők: Kertészeti gép; Erdészeti gép; Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK); Mg-i termékek értéknövelése (ÉLIP); Nyersszesz és -olaj üzemek; Öntözés; Kertészet korszerűsítése; Szárító; Mg-i utak; Turisztika; Mikrovállalkozások; Vidéki örökség megőrzése; Falumegújítás és -fejlesztés; LEADER; Baromfitelepek korszerűsítése; Nem mg.-i tevékenységgé történő diverzifikálás Halastavi Környezetgazdálkodási Program szeptember Fiatal gazda (90%) A támogatási határozat kézhezvételét követő 90 napon belül. Aktuális támogatási kérelmek Méhészeti támogatások Méhcsaládok számának szinten tartása (2012. október augusztus 3.) Kaptárak jelölése; Rendezvények és elméleti ismeretterjesztés; Mézkinyeréshez és vándoroltatáshoz eszközbeszerzés; Varroa atka elleni alternatív védekezés (2012. október szeptember 5.) A szőlőfeldolgozás és borkészítés melléktermékeinek lepárlása október augusztus 30. LEADER nemzetközi együttműködés október augusztus 31. LEADER térségek közötti együttműködés április 2 - augusztus 31. LEADER pályázatok június 17 - augusztus 31. Juhok és kecskék jelölése augusztus Tanyafejlesztési pályázatok augusztus 7-ig. Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások A támogatott tevékenység megvalósítását követően, legkésőbb 20 napon belül. Gazdaságátadás A támogatási határozat kézhezvételét követő 90 napon belül. A takarmány és a tej aflatoxin laboratóriumi vizsgálatának támogatása (júliusi vizsgálatok esetén) augusztus 15-ig. A sertésfeldolgozást végző élelmiszer-feldolgozók támogatása augusztus 15 - szeptember 15. Kertészeti géptámogatás augusztus 15 - október 18. (vagy forráskimerülésig) Termelői csoportok létrehozása és működtetése szeptember Képzések díjtámogatása szeptember 1 - október 31. Bemutató üzemi programokhoz nyútandó támogatások szeptember június 30. Folyamatos támogatási kérelmek: A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása; Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása; Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások; Baromfi és sertés állatjóléti támogatások Ahol az időszak utolsó napja, illetve a határidő hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, ott a legvégső benyújtási nap a határidő leteltét követő első munkanap, de ajánlott az eredeti dátum szerinti határidő betartása! Vadkártérítés igénylése: őszi gabona: október 1 - augusztus 15.; tavaszi gabona: április 1 - augusztus 1.; kukorica: április 15 - november 30.; burgonya: április 15 - október 15.; borsó: március 1 - augusztus 30.; szőlő, gyümölcsös: egész évben. napraforgó, szója: április 15 - szeptember 30.; További aktuális határidők Kamarai éves tagdíj megfizetése augusztus 31-ig. Támogatási előleg igénylése egyes beruházási jogcímek esetén A támogatási határozat jogerőre emelkedésétől 120 napon belül. AKG kötelezettségátadás az ötödik gazdálkodási év vonatkozásában augusztus 31-ig. Agrárkár-enyhítési hozzájárulás befizetése szeptember 15-ig. Történelmi bázisjogosultságok átruházása / ideiglenes átengedése szeptember 30-ig. A megkötött támogatott mezőgazdasági biztosítási szerződés ajánlati nyomtatványa és kötvénye másolatának megküldése augusztus 31-ig. Bemutató üzemként való nyilvántartásba vételi jelentkezés augusztus Pályázat állami génmegőrzési feladatok ellátására augusztus 3-ig. Kötelező adatszolgáltatás földhasználók számára Legkésőbb szeptember 30-ig. (Aki a korábbi, március 30-i határidőig nem jelentette be a földhivatal felé személyi azonosítóját és állampolgárságát, vagy statisztikai azonosítóját.) Kötelező földhasználati bejelentés 1 hektár, vagy az alatti kistermelők részére Legkésőbb szeptember 30-ig. (Aki a korábbi, április 30-i határidőig nem jelentette be földhasználatát a földhivatal felé.) Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük vagy észrevételük van, kérjük, jelezzék a szaktanacsadas@euroeco.hu címen!

3 A talajvédelmi terv és a helyszíni talajmintavétel szabályai A vonatkozó, 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet alapján a következő esetekben szükséges talajvédelmi terv készítése: a savanyú, a szikes és a homoktalajok javításához, a mezőgazdasági célú tereprendezéshez, szőlő, gyümölcs, bogyós gyümölcs, illetve - ha jogszabály úgy rendelkezik - egyéb ültetvények telepítéséhez, a talajszint végleges megváltoztatásával járó, beruházásnak nem minősülő 1000 m 2 -nél nagyobb területnagyságú tevékenység, illetve 400 m 2 -t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez, a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz, az öntözéshez, a hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével, a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához, a mezőgazdasági területek vízrendezéséhez, a nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához, az erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához. A talajvédelmi terveket minden esetben a következők szerint kell összeállítani: 1. Előlap: tartalmazza a talajvédelmi terv megnevezését, készítésének dátumát, készítőjének nevét és címét. 2. Előzmények: a terv céljának ismertetése, a tervezett tevékenység részletes bemutatása, szükségességének indokolása, rövid tájékoztatás az érintett területen korábban engedélyezett tevékenységek alapjául szolgáló talajtani szakvéleményekről, talajvédelmi tervekről. 3. Általános adatok: a földhasználó, a beruházó, illetve a megrendelő neve, címe (földbérlet esetén a tulajdonos adatai is), a település megnevezése, a vizsgálatba vont terület nagysága, ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága, helyrajzi száma, szükség esetén blokkazonosítója, parcella azonosítója és/vagy sarokpontok koordinátái, tényleges hasznosítási módja, a tevékenység területén lévő talajvédelmi létesítmények ismertetése, mintavétel helye, ideje, módja, vizsgált anyagok megnevezése, talajminták, illetve a vizsgált anyagból származó minták darabszáma 4. A terület földrajzi, domborzati és talajtani jellemzése: a terület rövid talajtani, domborzati, éghajlati és vízrajzi jellemzése, a vizsgálatba vont terület konkrét helyszíni és/vagy laboratóriumi vizsgálatokra alapozott talajtani jellemzése. 5. A tervezett tevékenység megvalósításának feltételei: minden esetben javaslatot kell tenni a tervezett tevékenység megvalósíthatóságára, az alkalmazható módszerekre, valamint a szükséges járulékos beavatkozásokra, különösen az erózió elleni védelemre, mélylazításra, vízrendezésre. 6. Mellékletek: a tervezett beavatkozással érintett terület elhelyezkedését tartalmazó átnézeti térkép 1: vagy 1: méretarányban, - 3 -

4 a terület adottságait jellemző topográfiai vagy ortofoto alapú MePAR egyedi fizikai blokktérkép a talajmintavétel, illetve a talajszelvények helyének feltüntetésével, a vizsgált terület lehatárolásával 1: vagy annál nagyobb méretarányban, a talajvédelmi tervek típusonkénti követelményrendszerénél feltüntetett térképi mellékletetek 1: vagy annál nagyobb méretarányban, akkreditált laboratórium által kiállított talajvizsgálati jegyzőkönyv, kivéve, ha a 90/2008. FVM rendelet a talaj laboratóriumi vizsgálatától eltekint, ahol a rendelet terhelhetőségi számítást, kijuttatási dózis meghatározását írja elő, csatolni kell a felhasználásra kerülő anyag akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvét, illetve termésnövelő anyag felhasználásakor annak megnevezését és a felhasználásra vonatkozó számítás eredményét tartalmazó adatokat, a talajvédelmi szakértői jogosultságra vonatkozó nyilatkozatot. Ha a tevékenység erózió által veszélyeztetett területet érint, minden esetben javaslatot kell tenni az erózióvédelem biológiai és agrotechnikai módszereinek alkalmazására (különös tekintettel a talaj fedettségének biztosítására) A talajvédelmi terv céljától, illetve a talaj állapotától függően javaslatot kell tenni mélylazításra. A mélylazítás különösen indokolt tömődött, kötött, rossz vízgazdálkodású talajokon, a talajok mélyebb szintjeiben a vízáteresztést, növényfejlődést gátló rétegek (mészkőpad, glej, összecementált kavics stb.) előfordulása esetén, a termőföldön végzett földmunkákat és többéves öntözést követően, lágyszárú évelő kultúrák felszámolása vagy felújítása során, továbbá a talaj erózió elleni védelme érdekében. A mélylazítás indokoltsága megállapítható a talajvédelmi tervhez feltárt talajszelvény helyszíni vizsgálatával, illetve a talajszelvényből vett talajminták speciális vizsgálatával, vagy maximum 5 hektáronként végzett talajellenállás méréssel. Amennyiben melioratív mélylazítás (50 cm-nél mélyebb) szükséges, az adott célú tervet, illetve a helyszíni vizsgálatokat a következőkkel kell kiegészíteni: talajszelvény vizsgálata esetén speciális vizsgálati követelmény a genetikai szintenkénti térfogattömeg mérés, valamint az összporozitás meghatározása legalább 70 cm mélységig. a mélylazítás szükségességének indoklásán kívül javaslatot kell tenni a lazítás maximális mélységére, irányára, ismertetni kell a lazítás mélységét befolyásoló vagy kizáró tényezőket és szükség esetén a lazítókések távolságát. Ha a fenti vizsgálatok alapján mélylazítás szükséges, az adott talajvédelmi tervhez mellékelni kell még a lazítási mélységeket és irányokat feltüntető térképvázlatot, a mélylazítás szükségességét alátámasztó vizsgálati eredményeket. Egyszerűsített talajvédelmi tervet kell készíteni: a mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásának engedélyezésekor, a szennyvíziszap komposzt termőföldön történő felhasználáshoz, az egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljáráshoz, 1500 m 2 -nél kisebb területű szőlőtelepítés esetén, ha a telepítés engedélyezéshez kötött m 2 -nél kisebb gyümölcs, 1000 m 2 -nél kisebb borszőlő, valamint 500 m 2 -nél kisebb bogyós gyümölcsű ültetvény telepítése esetén talajvédelmi terv készítése nem szükséges.

5 Amennyiben a termőföldön történő, 400 m 2 -t meghaladó beruházásoknál a letermelt humuszos talaj terítése a 25 cm vastagságot meghaladja, abban az esetben a beavatkozás tereprendezésnek minősül, ezért a mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezéséhez előírt talajvédelmi tervet kell elkészíteni. Mezőgazdasági célú tereprendezésnek kell tekinteni az erózió elleni védekezés földművei kialakításának, a szintvonalas művelést akadályozó tereptárgyak megszüntetésének, a talajművelés, növényápolás és betakarítás gépeinek jó minőségű munkavégzéséhez, biztonságos és balesetmentes üzemeltetéséhez igényelt felszíni forma kialakításának, a káros vízbőségből származó felszíni vízösszefolyások megszüntetésének, a növénykultúra biztonságos termesztéséhez szükséges légmozgást biztosító felszíni forma létrehozásának, a felületi öntözés gépeinek és eszközeinek zavartalan és biztonságos működését biztosító felszíni forma létrehozásának, a gazdasági növények eredményes termesztését biztosító termőréteg létrehozásának felszínalakító földmunkáit. Mezőgazdasági célú tereprendezés csak abban az esetben javasolható, ha az nem jár termőterület csökkenéssel, kivéve a teraszírozást. Mezőgazdasági célú tereprendezést kizáró okok: ha a tereprendezést követően 1,5 m-nél magasabban helyezkedne el az átlagos talajvízszint (ez a tervezett hasznosítástól függően változhat), ha a tereprendezést követően a felső 1 m-es rétegben mészkőpad, homokkő, kő vagy kavicsréteg, valamint szikes, sós, továbbá glejes talajszint helyezkedne el, ha tereprendezés után a terület termékenysége csökkenne. A talajmintavétel követelményei a talajvédelmi terveket, valamint a talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz: A talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz a talajmintavétel szakmai követelményei a következők. A pontos szaktanács, terv alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. A talaj tápanyagvizsgálatát ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak. A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta begyűjtése, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben a tábla területe meghaladja az 5 hektárt, lehetőleg homogén 5 hektáros mintavételi egységekre kell bontani. A mintavételi területeket 1: méretarányú topográfiai térkép alapján kell kijelölni, ennek hiányában használhatók a MePAR egyedi fizikai blokktérképeinek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosító jelét. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit és a táblák területét is

6 Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos rétegből és egységes módszerrel kell megvenni az alábbiak szerint: szántóföldi kultúráknál a művelt (0 30 cm-es) rétegből, rét-legelő kultúránál a 2 20 cm mélységből (a 0 2 cm-es gyepréteget eltávolítva), állókultúráknál a részmintákat gyümölcsültetvényeknél a 0 30, cm, bogyósoknál 0 20, cm, szőlőültetvényeknél 0 30, cm mélységből. A mintázandó területről részmintákat a mintavételre kijelölt terület átlója mentén vagy cikcakk vonalban ajánlatos venni. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton kell azonos tömegű talajmintát venni. A részmintákat alaposan össze kell keverni és ebből az összekevert mintából kell kb. 1 kg tömegű átlagmintát képezni. Tilos talajmintát venni: szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban, a forgókban, szalmakazlak helyén, műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depóniák helyén, valamint állatok delelő helyén. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás előtt van, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz) állapotú. Mintavételre alkalmas időpont még: az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap eltelte után, a tavasszal műtrágyázott területekről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nappal, szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével. A humuszos talajréteg mentését megalapozó talajvédelmi terv elkészítéséhez szükséges talajmintavétel szabályai a következők. A humuszvagyon felmérését a más célú hasznosításra tervezett teljes termőföld területen el kell végezni. A humuszos talajréteg mélységének meghatározása fúrással történik. A fúrások helyét alapvetően előtanulmányok alapján, a terület talajtani adottságainak ismeretében kell kijelölni. Egy fúrással legfeljebb 5 ha jellemezhető, de heterogén terület esetén szükség lehet ennél sűrűbb feltárásra az eltérő talajfoltokon. Amennyiben a más célú hasznosításra tervezett termőföld terület 5 ha-nál kisebb, azt is csak homogén talajborítás esetén lehet egy fúrással jellemezni, egyébként talajfoltonként kell a fúrást elvégezni. A fúrásszelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy a későbbiekben a humuszgazdálkodási tervrész elkészítéséhez megfelelő mennyiségű információ álljon rendelkezésre, mind a talaj humuszos rétegére, mind a humusztartalomra vonatkozóan. Vonalas létesítmények esetén homogén talajadottságú területen legalább 500 m-enként kell fúrást végezni. Amennyiben az előzetes tanulmányok szerint a terület heterogén talajadottságú, a fúrásokat ennek figyelembevételével, sűrűbben kell tervezni. A talajvédelmi terv-készítés szakterületre szakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a személy kaphat, aki agrártudományi vagy kertészeti egyetemen szerzett talajtani, környezetgazdálkodási, tápanyag-gazdálkodási, illetve agrokémiai irányultságú szakmérnöki végzettséggel rendelkezik, és a kérelem beadását megelőző tíz éven belül a szakiránynak megfelelő ötéves szakmai gyakorlatot szerzett. Amennyiben kérdésük van a talajvédelmi terv készítésével, vagy az AKG-s és nitrátérzékeny területen gazdálkodó ügyfeleinknek a talajminta vételezésével kapcsolatban, kérjük, keressék területi kollégáinkat, vagy írjanak a szaktanacsadas@euroeco.hu címre. Havasi Nóra - 6 -

7 A Kölcsönös megfeleltetés betartásának ellenőrzéséről A Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásainak és követelményeinek betartását az idén is fokozottan ellenőrzik a hatóságok. A kölcsönös megfeleltetés követelményei a közvetlen támogatások, egyes vidékfejlesztési támogatások kedvezményezettjeit ösztönzi a természetvédelmi, környezetvédelmi, állatjelölési jogszabályok betartására oly módon, hogy a jogsértéseket támogatás-elvonással szankcionálja. A KM részei a Helyes Mezőgazdasági és Környezet Állapot (HMKÁ) előírásai és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK). A HMKÁ előírásai 2009-től, a JFGK - összesen 18 jogszabálycsoportja pedig 2009-től 2013-ig fokozatosan kerültek bevezetésre hazánkban. A gazdálkodó által elkövetett jogsértések (ún. meg nem felelések) megítélésének szempontjai: súlyosság, mérték és tartósság, ismétlődő jelleg, szándékosság. Szándékosság: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben szándékosnak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködő, képviselő magatartása, amennyiben tudatában vannak annak, hogy a tanúsított tevőleges magatartás vagy mulasztás az intézkedésekkel összefüggésben az ügyfél számára a jogosultság jogosulatlan megszerzése, annak fenntartása, illetve az intézkedésekkel összefüggésben jogosultságának bármely eleme vonatkozásában kedvezőbb elbírálást biztosít, mint a tanúsított tevőleges magatartás nélkül. Gondatlanság: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekkel összefüggésben gondatlannak minősül az ügyfél, illetve az általa igénybevett közreműködője, képviselője magatartása, amennyiben az nem minősíthető szándékos magatartásnak. Az ellenőrzöttek körét az MVH választja ki véletlenszerűen, kockázatelemzéssel, direkt kiválasztással és ügyfél-bejelentés alapján. Előfordul, hogy a KM meg nem felelést egyéb helyszíni ellenőrzés kapcsán rögzítik az ellenőrök. A HMKÁ előírásainak ellenőrzését kizárólag az MVH, a JFGK betartását pedig az MVH, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szervei végzik. Az ellenőrzés során a támogatást igénylő gazdálkodó egész gazdasága (ideértve azokat a területeket is melyre nem kértek támogatást) teljes körű ellenőrzésre kerül. Az MVH ellenőrei HMKÁ ellenőrzésre kiválasztott ügyfelek esetében a 10 előírás közül 8-at kizárólag a helyszínen, a vetésváltás előírásainak betartását központi térinformatikai eszközökkel és helyszíni ellenőrzéssel is vizsgálják. A szankcionálás általános szabályai szerint: a gondatlanságból elkövetett meg nem felelések 1-5 %-os támogatáscsökkentést, a szándékos meg nem felelések %-os támogatáscsökkentést eredményeznek. Ismétlődés(ek) esetén a szankció ezek többszöröse is lehet!

8 A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az arányos jogkövetkezmény megállapítása érdekében értékeli, a súlyosság és tartósság tekintetében. A hatóság az ellenőrzés során tett megállapításokról és azok értékeléséről határozatot hoz. Ha meg nem felelés nem kerül megállapításra, a hatóság a határozathozataltól eltekinthet. A véglegesített jegyzőkönyv és az értékelt meg nem felelések alapján a hatóság elkészíti az ellenőrzési jelentést, és azt megküldi az MVH részére. Az ellenőrzés során feltárt meg nem felelés megállapítása az ügyfél számára folyósított vagy folyósítandó támogatás részleges vagy teljes összegének csökkentését, visszavonását vagy az ügyfél támogatottak köréből történő kizárását vonja maga után. A jogkövetkezmények mértékét az MVH állapítja meg. A sertések azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények ellenőrzése során megállapított meg nem felelések esetében jogkövetkezmények alkalmazására nem kerül sor, ha az alábbi feltételek közül valamennyi teljesül: az ellenőrzés időpontjában nincs tenyészállat a tenyészetben; az ellenőrzés időpontjában legfeljebb 5 db hízóállat található a tenyészetben; az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészetnek nincs a központi ENAR adatbázisban regisztrált kiszállítása; az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészet állatmozgás-nyilvántartásában nincs regisztrált kiszállítás; az ellenőrzendő időszak alatt a központi ENAR adatbázisban és a tenyészet állatmozgásnyilvántartásában regisztrált beérkezéseken összesen legfeljebb 10 db beérkezett állat szerepel. A kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó, a juhok és kecskék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények ellenőrzése során megállapított meg nem felelések esetében jogkövetkezmények alkalmazására nem kerül sor, ha az alábbi feltételek közül valamennyi teljesül: az ellenőrzés időpontjában a tenyészetben az anyajuh vagy anyakecske létszáma legfeljebb 10 db; az ellenőrzés időpontjában legfeljebb 25 db állat található a tenyészetben; az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészetnek nincs a központi ENAR adatbázisban regisztrált kiszállítása; az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészet állomány-nyilvántartó könyvében nincs regisztrált kiszállítás; az ellenőrzendő időszak alatt a központi ENAR adatbázisban és a tenyészet állomány-nyilvántartó könyvében regisztrált beérkezéseken összesen legfeljebb 10 db beérkezett állat szerepel. A hatóság az értékelése során az elháríthatatlan külső okot (vis maior) csak abban az esetben veszi figyelembe, amennyiben azt az ügyfél a Kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak betartásával összefüggésben bejelenti. A helyszíni ellenőrzésen jelen lévő ügyfél legkésőbb a Kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak betartásával összefüggő helyszíni ellenőrzés során jelezheti, ha a gazdasága vis maiorral érintett, valamint kérheti az ellenőrzés során az azt megelőzően, a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét. Amennyiben a helyszíni ellenőrzésen sem az ügyfél, sem a képviselője nem volt jelen, az ügyfél legkésőbb a részére megküldött ellenőrzési jegyzőkönyv észrevételezése során jelezheti, hogy gazdasága vis maiorral érintett, valamint kérheti az ellenőrzést megelőzően, a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét. A vis maior eseményt elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, vagy az MVH által erre a célra rendszeresített nyomtatványon is jelenteni kell. A hatáskörrel rendelkező hatóság dönt a vis maior kérelemben foglaltak és a Kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak megszegése közötti ok okozati összefüggés fennállásáról, és döntését határozatban közli az érintett ügyféllel

9 A Kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak ellenőrzése az alábbi támogatásokat kérelmezőkre vonatkoznak: Közvetlen kifizetések: SAPS (egységes területalapú támogatás), elkülönített cukortámogatás, elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás, a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program támogatása, tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó támogatás, héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása, elkülönített bogyós gyümölcs támogatás, különleges rizs támogatás, kérődző szerkezetátalakítási program, mezőgazdasági célú biztosítási díj támogatása. EMVA támogatások: kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés (KAT), a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás, Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés, mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása, agrár-környezetvédelmi kifizetések (AKG), erdő-környezetvédelmi kifizetések, védett őshonos állatfajták tenyésztésének támogatása, tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás, őshonos állatok ex-situ tartásához nyújtott támogatás, Natura 2000 erdőterületek támogatása. Borpiaci intézkedések: szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, szőlőültetvények kivágásának támogatása. Az ellenőrzés a kérelmező mezőgazdasági tevékenységét és mezőgazdasági területeit érinti. A Kölcsönös megfeleltetés kötelezettségeinek biztosításáért a kérelem benyújtója a felelős. Az alábbiakban ismertetésre kerül, milyen módon ellenőrzik a HMKÁ egyes előírásainak betartását a helyszíni ellenőrök. 1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások: Ha a tábla 12 %-nál meredekebb, megvizsgálják, hogy található-e dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka a területen, nyári vagy őszi betakarítású kultúrák lekerülése után biztosította-e a földhasználó az eróziós folyamatok megakadályozását, megőrizte-e legalább október 30-ig a gazdálkodó a lekerülő vetemény tarlóját, van-e látható jele a területen őszi kultúra vagy másodvetésű takarónövény vetésének, illetve az ezekhez szükséges talaj előkészítésnek. 2. Az erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében a teraszok minőségének vizsgálata során ellenőrzik megfelel-e a terasz a talajerózió elleni védelemnek és épek-e a lépcsőzetes síkok közti rézsűk (esetleg támfalak), láthatók-e vízmosás által vájt mélyedések, árkok

10 3. Vetésváltásra vonatkozó előírások: Térinformatikai eszközök segítségével az egységes területalapú támogatás iránti kérelmeken feltüntetett ugyanazon területek hasznosításait veti össze az egymást követő években az MVH. Amennyiben a vizsgálat meg nem felelést vélelmez, helyszíni ellenőrzés is történik a területen, annak eredménye a végleges megállapítás. 4. Tarló, nád, növényi maradványok, valamint gyepek égetése tilos! Ha az ellenőrzés időpontjában az ellenőr leégetett tarlóval, náddal vagy gyeppel találkozik, megvizsgálja, van-e egyértelmű jele annak, hogy a táblán szándékos égetés történt, látszanak-e égetés nyomai a területen. 5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzés. Az ellenőrök azt vizsgálják, van-e szemmel jól látható jele a nedves talajon történő munkavégzésnek. 6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos! Látható-e a gyepterületen olyan kiritkult, fűféléktől mentes folt, ami egyértelműen a nem megfelelő legeltetési mód, illetve a szakszerűtlen gyepgazdálkodás következménye. 7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani! A gyomfoltok területe GPS készülékkel mérhető. A gyomnövényfoltok összterülete a tábla kiterjedésének 30 %-át nem haladhatja meg! Az ellenőrzés vizsgálja, hogy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett kémiai, fizikai, biológiai gyomszabályozási módszerek alkalmazásával megakadályozták-e a veszélyes gyomnövények szaporító képleteinek kialakulását. 8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni! A helyszíni szemlén szemrevételezik van-e a táblán termőhely-idegen fás szárú növény. Gyepterületeken gyakori a meg nem felelés. 9. A táj jellegzetességeinek megtartása: A tájképet alkotó jellegzetes elemek Magyarországon a gémeskutak és a kunhalmok, melyek megőrzése kötelező. Az ellenőrzés referencia adatbázis alapján történik. 10. A víz öntözési célú felhasználására vonatkozó előírás: Az egységes kifizetési kérelemben jelezni kell, ha öntözés történik valahol. A helyszíni ellenőrzésen be kell mutatni az érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyt. Minden évben a legtöbb HMKÁ meg nem felelés a gyomosodásra vonatkozó előírás be nem tartására vezethető vissza. A gyomosodás után a második leggyakoribb meg nem feleléssel érintett előírás a nemkívánatos fás szárú növények megtelepedésének megakadályozása, ami gyakran szándékosnak is minősíthető, hiszen azok növekedéséhez több év szükséges. Amennyiben a témával kapcsolatban kérdésük merülne fel, kérjük, írjanak a szaktanacsadas@euroeco.hu címünkre! Veszprémi Csilla Máté Balázs

11 Tarlóhántás: előnyök és hátrányok Lassan a kalászos gabonák betakarításra kerülnek, eljön az ideje, hogy a következő kultúrák számára előkészítsük földjeinket. Ebben a munkában gyakorlatilag az első lépés a tarlóhántás lehet. Azonban van-e ennek értelme, csináljuk, vagy ne? Ha már végezzük, azt milyen módon tegyük? Jelen cikkünkben ezt a kérdést próbáljuk körbejárni. A klasszikus talajművelési rendszerekben a művelési sorrend a következő: 1. tarlóhántás, 2. alapművelés (szántás), 3. az alapművelés elmunkálása, 4. magágykészítés, 5. vetés utáni elmunkálás. A tarlóhántás gyakorlatilag egy sekélyen végzett talajmunka, hiszen azt (általában) maximum 10 cm mélységgel végezzük. Céljai a következők: a talaj nedvesség-veszteségének csökkentése; gyomszabályozás, gyomirtás, árvakelések korlátozása; a talaj hőforgalmának szabályozása; a talaj biológiai tevékenységének serkentése; a tarlómaradványok sekély talajba keverése. A fenti felsorolás alapján a tarlóhántás a termesztés hatékonyságára jó hatással van, fontos művelési eljárás. Ennek megfelelően a következőket szokták javasolni a gazdálkodók számára, mint örök érvényű, alapvető tarlóhántási szabályokat: a betakarítás után lehetőleg azonnal végezzék el; lazítással egy menetben tömörítsenek; a hántott tarlót ápolják a gyomok és az árvakelések megjelenése miatt. Azonban a fenti általános érvényű szabályok vajon minden esetben megállják-e a helyüket, mit és hogy kellene csinálni, amennyiben tényleg azt szeretnénk, hogy helyesen járjunk el? A fent felsorolt érvek - a tarlóhántás használata mellett - ugyanúgy ellene is szólhatnak! A tarlóhántással kedvező talajállapot alakítható ki a gyom- és kultúrnövények elpergett magvainak kikeléséhez, így mindenképpen szükséges egy későbbi mechanikai megsemmisítés a tarlóhántás előnyeinek kihasználása érdekében. A hántás korlátozza a kártevők és kórokozók élettevékenységét is. A sekély, hántott réteg jobban felmelegszik, mint a bolygatatlan talaj, azonban gátolja a mélyebb rétegek felmelegedését. Ez az ún. szigetelő réteg közvetve alkalmas a vízveszteség csökkentésére. A mélyebb rétegekből a felszín felé mozgó, gőz halmazállapotú víz a hántott réteg alján a hőmérséklet-különbség folytán lecsapódik, a talaj kellően átnyirkosodik és könnyebben művelhetővé válik. Azonban azokon a területeken, ahol a talajvíz mélyen van, vagy a tarlóhántást megelőző időszakban olyan mélyre süllyed, hogy ott a kapilláris vízemelés szóba sem jöhet, avagy egyéb, a víz áramlását akadályozó tényező található a talajszerkezetben (eketalp, mészkőpad, stb.), ez a hatás nem érvényesülhet, és a talajt csak jobban kiszárítjuk, mint amennyire az önmagától kiszáradna!

12 A nyirkos, kellően laza és levegős talajban az aerob (a szerves anyagok lebontása oxigén jelenlétében megy végbe) mikroszervezetek tevékenysége felélénkül, amelynek eredménye a biológiai beéredés folyamata. Azonban a magas homoktartalmú (a talajok alapvetően háromféle összetevőből állnak mechanikailag: agyag, iszap, homok) talajok esetében, melyek nyáron nagyon könnyen melegszenek át, és a csapadékot, vizet megkötni képtelenek, a beéredési folyamatok nem tudnak végbe menni. A tarlóhántás közvetlen célja a hántással egy munkafolyamatban, vagy az azt megelőzően aprított szár- és gyökérmaradványok részleges talajba keverése. A tarlómaradványok bekeverése a hántással kezdődik el, a hántott tarló ápolása során folytatódik, és az alapműveléssel fejeződik be. Azonban a művelet során folyamatosan ügyelni kell a maradványok megfelelő aprítására, mivel enélkül a bomlási folyamatok több évig is eltarthatnak. Így a szerves anyag pótlása helyett azt érjük el, hogy a további műveletek során a talajban maradt szerves anyagok csak korlátozó tényezővé válnak. Tehát a fent leírtaknak megfelelően semmiképpen sem jelenthetjük ki, hogy a tarlóhántás csak a termelés előnyeit szolgálhatja, mindenképpen szükséges a talajtani adottságok, a helyi aktuális viszonyok, időjárási tényezők ismerete. Mindezen információk beszerzéséhez szükség lehet szaktanácsadók, szakemberek segítségére is. Nézzük meg tüzetesebben néhány talajtípus esetében, hogyan is kellene eljárni? Homok talajok A tarlóhántás csak abban az esetben javasolt, ha másodvetésként a felszabadult táblán zöldtrágyanövényt kívánunk termeszteni. A hántott talajfelületen a szélerózió szabadon érvényesülhet, a hántatlanul hagyott táblán viszont az eróziós károkat a tarló jelentősen csökkenti. A legújabb vizsgálatok szerint a takarással nem rendelkező mezőgazdasági területeken minden esetben szélsebességtől függő, erőteljes NO 3 -NO 2 -N felhalmozódás figyelhető meg a szél által elhordott talajfrakciókban. A hordalék tápanyagtartalma a talaj eredeti NO 3 -NO 2 -N, P 2 O 5, K 2 O és szerves anyag tartalmának kétszeresét is túllépheti. Ez a jelenség környezetvédelmi szempontból nagyon veszélyes, emellett a terület termőképességének csökkenésével járhat, többlettrágya felhasználását követelheti, jelentősen csökkentheti a termelés gazdaságosságát. A gabonafélék betakarítása után a talaj felső rétege rendszerint száraz. A gyomok és az elpergett gabonamagvak csak eső után kezdenek csírázni. Ezek a kikelt növények a defláció elleni védelmet fokozzák, ezért - ebből a szempontból - még a kigyomosodott táblán sem javasolható a tarlóhántás. Helyesebb, ha a gyomokat maghozás előtt lekaszáljuk és a növényi maradványokat a táblán hagyjuk (gyakorlatilag a post emergens eljárások is nyugodtan alkalmazhatóak). Csernozjom talajok A csernozjomok természetes termékenysége az összes többi talajhoz viszonyítva a legkedvezőbb. Ezeken a talajokon adódik a legjobb lehetőség az adott növényfajta potenciális termőképességének megközelítésére. Éppen ezért kell nagy figyelmet fordítani mindazokra a termésalakító tényezőkre, amelyeket tudatos emberi beavatkozással szabályozhatunk. A nyár folyamán lekerülő növények után, ha a talaj felső rétege elegendő nedvességet tartalmaz, a gyomok csírázása is megindul. Ilyenkor a tarlóhántást még a gyomnövényzet kezdeti fejlődése idején el kell végezni. A továbbiakban az ápoló műveletet szükség szerint ismételjük meg. Szárazság esetén, amikor a gyomok sem csíráznak, a tarlóhántással várhatunk addig, amíg az eső a talaj felső, legalább 5-10 cm-es rétegét átáztatta. Ilyenkor a sekély tarlóhántást megfelelő minőségben végezzük el

13 Réti talajok A réti talajok művelési rendszerének kialakításakor a fizikai tulajdonságok mellett már a mélyebb talajrétegek kémiai tulajdonságaira is fokozottabb figyelmet kell fordítani. A réti talajok döntő többségének fizikai tulajdonságai igen kedvezőtlenek. Ezek a nagymértékű kötöttség és ellenállás, a nagy zsugorodó- és duzzadóképesség, a kedvezőtlen víz-, levegő- és hőgazdálkodás. Az alsóbb talajrétegek termékenysége a felső, rendszeresen megművelt réteghez képest lényegesen kisebb, és a mélységgel hirtelen csökken. Egyes réti talajok alsóbb rétegében a káros sók felhalmozódása is lehetséges (szolonyeces réti talajok). A talajművelési rendszer kialakításában mindemellet figyelembe kell még venni azt is, hogy ezeknek a talajoknak a művelhetőségi nedvességhatára igen szűk. Megfelelő minőségű tarlóhántást a kötött réti talajokon csak akkor végezhetünk, ha a felső réteg elegendő nedvességet tartalmaz. Csapadékosabb időjárás esetén a gyomok már aratás előtt csírázásnak indulnak. Ilyenkor a tarlóhántást a betakarítás után minél előbb végezzük el. Gyakran előfordul, hogy elfogadható talajállapotot csak kétszeri tárcsázással érhetünk el. Ha a talaj száraz, akkor a tarlóhántáshoz célszerűbb eszköz a kultivátor. Az első alkalommal ék alakú kultivátorkéseket használjunk. A kétmenetű kultivátorozást - az előbb említett tárcsázáshoz hasonlóan - úgy végezzük, hogy a második menet iránya az előzőre merőleges legyen. A fentiek figyelembevételével kijelenthetjük, hogy nem érdemes az általános érvényű szabályok szerint alkalmazni a tarlóhántást, azokat minden esetben az adott viszonyokhoz kell igazítani, csak ebben az esetben lesz az eredmény olyan, mint amit elvárunk. Az ésszerűen, megfelelő adatok és információk birtokában meghozott döntések vezethetnek csak olyan eredményekhez, melyekkel gazdaságunk nyereségessége növelhető. Mindehhez szükségszerű lehet a megfelelő szakemberek igénybe vétele és vizsgálatok elvégeztetése (pl.: talaj- és növényvizsgálatok) is. Tatárvári Károly Önök kérdezték, mi válaszolunk Milyen feliratokat kell elhelyezni egy növényvédőszeres raktár ajtajára? A raktár ajtajára, jól látható helyen és módon a "Méregraktár" vagy "Növényvédőszer raktár" és "Idegeneknek belépni tilos!" feliratot kell elhelyezni. Vasút közeli aratásnál legalább mekkora távolságot kell tartani a határban összerakott szalmakazal és a vasúti vágány között? A vasúti vágányoktól és a vasútállomástól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 métert. Ha egy termelő a telepítési engedélye alapján elvégezte a borszőlő-telepítést, úgy hova és milyen határidővel kell bejelentést tennie a művelet végrehajtásáról? A művelet elvégzésének tényét a művelet végrehajtását követően 15 napon belül írásban be kell jelenteni a hegybíró részére. Mikortól lép teljes egészében hatályba az új földtörvény? Az új földtörvény szabályai még nem léptek hatályba, azok fokozatosan december 15. és május 1. napja között - lépnek érvénybe. Tehát jövő év május 1-jén lesz teljes egészében alkalmazandó. Vonatkozik-e útdíjfizetési kötelezettség a díjköteles útszakaszokon mezőgazdasági vontatóra? A díjfizetést csak a tehergépjárművekre (tehergépkocsi) vezették be. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a mezőgazdasági vontatóból, valamint a lassú járműből és általuk vontatott pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény nem tartozik az útdíjfizetési kötelezettség alá, mivel szaktanacsadas@euroeco.hu nem minősülnek tehergépjárműnek

14

15

16 Tisztelt Partnereink! Személyes hírszolgáltatásaink napi témái (2013. július) Jelen rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és csak szerződött ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Célunk, hogy ismételten felhívjuk figyelmüket az Önöket érintő témakörökre. A levelek teljes tartalmát honlapunk ( "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüpontjában is elolvashatják. Személyes napi hírszolgáltatás (SZHSZ) témája Kiküldés dátuma Tejágazati állatjóléti támogatás: módosuló szabályok július 30. Juhok és kecskék jelölése: ismét indul a támogatás-igénylési időszak július 30. Fontos határidők járnak le a héten! július 29. Vetésváltási szabályok, agrotechnikai bejelentések július hetében megjelent jogszabályok, közlemények július 26. Négy ok, amiért érdemes tőlünk a gazdálkodásához hitelt felvenni! július 26. Termőföld kifüggesztések településlistája július július 26. Kertészeti géptámogatás: pályázható gépek listája! július 25. Kertészeti géptámogatás: ismertek a feltételek! július 25. Felszámolások, csődeljárások hét július 25. Kamarai adategyeztetés, önbevallás, tagdíjfizetés: lejáró határidő! július 24. Élelmiszerlánc-felügyeleti díj: közelgő határidő! július 24. A NAV által árverésre meghirdetett mezőgazdasági területek hét július 23. Agrárkár-enyhítési hozzájárulás befizetése július 23. Díjtámogatott növénybiztosítási szerződés másolatok beküldése július 22. Hamarosan indul a kertészeti géptámogatás július hetében megjelent jogszabályok, közlemények július 19. Termőföld kifüggesztések településlistája július július 19. Tejágazati állatjóléti támogatás - folyamatosan betartandó kötelezettségek július 18. Felszámolások, csődeljárások hét július 18. Erdészeti támogatások: közelgő határidők! július 17. Szőlőültetvény újratelepítési jogok - új szabályozó rendelet július 17. Zöldtrágya vetőmagok, zöldtrágyázás július 16. Júliusi kérelmek, határidők július 16. ÁTK 4-es pályázók figyelmébe ajánljuk! július 15. Módosult a földkifüggesztések szabályozó rendelete július hetében megjelent jogszabályok, közlemények július 12. Termőföld kifüggesztések településlistája július július 12. Felszámolások, csődeljárások hét július 11. NFA pályázatok: további kiírások, gyakorlati tapasztalatok július 11. Földtörvény-módosulás: meghosszabbított adatközlési és bejelentési határidők július 10. Tej aflatoxin-szennyezés: továbbra is igényelhető a laborvizsgálatok támogatása július 10. Ismét benyújthatók a pályázatok a Tanyafejlesztési Programban július 9. Anyatehéntartás támogatása 2013: még beadhatók a kérelmek július 9. Parlagfű elleni kötelező védekezés - már folynak az ellenőrzések július 9. Élelmiszerlánc-felügyeleti díj: befizetési határidő július 8. Kötelező kamarai adategyeztetés, önbevallás és tagdíjfizetés - közelgő határidők! július hetében megjelent jogszabályok, közlemények július 5. Termőföld kifüggesztések településlistája július július 5. Lemken eke akció! július 4. Felszámolások, csődeljárások hét július 4. Júliusi kérelmek, határidők július 3. További információk a mezőgazdasági termelők útdíjfizetési mentességéről július 3. Megjelent az új földtörvény - teljes szövegezés hírszolgáltatásunkban július 2. Életbe lépett a mezőgazdasági termelők útdíjfizetési mentessége július 2. Kertészeti géptámogatás - Újra és utoljára! július 1. Változások a borszőlő-ültetvényekre vonatkozó engedélyek kérésében július 1. Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a szaktanacsadas@euroeco.hu címünkre!

17 Megoldásokat szállítunk Divízióink az Ön szolgálatában: hogy támogatásainak igénylése és az adminisztráció biztos kézben legyen! hogy beruházásai gond nélkül megvalósuljanak! hogy problémás ügyeit szakértők kezeljék! hogy a leghatékonyabb technológiát használhassa! hogy biztosításai mindig rendben legyenek! hogy a legjobb finanszírozást kapja! hogy akkor is pénzhez jusson, ha a bankok nem adnak hitelt! EURO-ECO Csoport UNIVER-PENTA Kft. EURO-ÖKO FARM PROJEKT Kft. EURO-ECO Pénzügyi Szolgáltató ZRt. AgroRent 2000 Kft. Támogatások - Vállalkozásfejlesztés - Biztosítás - Bank agrarbank.euroeco.hu