A búza rozsdabetegségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A búza rozsdabetegségei"

Átírás

1 NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y vírusa A búza rozsdabetegségei A burgonya levélsodró vírusa Uborka mozaik vírus A burgonya bakteriózisai A szőlő tőkepusztulása A napraforgó hamuszürke szárkorhadása A repce fómás betegségei Moniliás gyümölcsbetegségek A meggy antraknózisa A paradicsom és a paprika alternariája Paprika lisztharmat A búza rozsdabetegségei Csősz Lászlóné dr., Dr. Purnhauser László Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged Manninger Sándorné dr. ny. tudományos főmunkatárs Budapest A világon 1400 millió hektár szántóterületen folyik növénytermesztés, amely a föld szárazföldi területének mintegy 10 %-át teszi ki. Ezen a területen 16 kultúrnövényt termesztenek, amelyek közül a nyolc gabonanövény (búza, rizs, kukorica, árpa, köles, szemes cirok, zab, rozs) mintegy 700 millió hektárt foglal el. Ebből millió hektárra tehető a búza termőterülete világszerte. A búza a rizs után a második legfontosabb gabonanövény, a világ élelmiszerfogyasztásának mintegy 20 %-át teszi ki. Magyarországon a búza vetésterülete 1-1,2 millió hektár között változik. A búzát termesztése folyamán számos biotikus és abiotikus hatás éri, melyek a betakarítható termés minőségét és mennyiségét többnyire kedvezőtlenül befolyásolják. A biotikus tényezők közül a búza rozsdagombái (szárrozsda/ fekete rozsda: Puccinia graminis, vörösrozsda/levélrozsda: Puccinia recondita/puccinia triticina, sárgarozsda: Puccinia striiformis) világszerte megtalálhatók a gabonatermő területeken, jelentőségük a környezeti tényezőktől függően eltérő. Szárrozsda/feketerozsda Főleg hazánknál melegebb éghajlatú vidékeken (pl. Afrika, Közel-Kelet) jelent állandó veszélyt. Magyarországon az első nagy szárrozsdajárványt 1873-ban jegyezték fel, amely egyben a rezisztenciára nemesítés kezdetét is jelentette. Az utolsó országos járvány 1972-ben alakult ki, ez után egyáltalán nem, vagy csak sporadikusan fordult elő. A változáshoz a korai fajták nagyarányú elterjedése, a fungicides növényvédelem kiterjedt használata, valamint két, magyarországi körülmények között hatékony szárrozsda rezisztenciagén Sr31 és Sr36 nemesítésben történő nagyarányú felhasználása jelentősen hozzájárult. A hazánkban 1970 és 2005 között államilag elismert 156 magyar búzafajta fele hordozta az Sr31- vagy az Sr36-os rezisztenciagént. A két legnagyobb magyar nemesítési programot összehasonlítva volt olyan időszak ( ), amikor a martonvásári fajták %-a tartalmazta az Sr31-es gént, miközben az Sr36 előfordulása ritkaság számba ment. Ugyanakkor a szegedi búzafajtákban az Sr36 gyakorisága ért el magas, %-os szintet ( ). Az közötti 16 évben megfigyelt NÉBIH (OMMI) betegségadatok (mesterséges fertőzés) alapján a fenti géneket nem hordozó fajták átlagos fertőződése 50 %-os volt, míg az Sr31, ill. Sr36 géneket hordozó fajtacsoportok csak átlagosan 13, illetve 2 %-ban fertőződtek szeptember

2 1998-ban Ugandában jelent meg a szárrozsdagomba új, igen agresszív törzse, az Ug99, és ennek újabb virulens változatai, amelyek gyakorlatilag a fenti két rezisztenciagént tartalmazó fajtákat is megbetegítik. Az új rassz már elterjedt Kelet-Afrikában, egyre jobban fenyegeti a Közel-Keletet és Ázsiát, megjelent Iránban, Jemenben és lehetséges a továbbterjedése. A veszély elhárítása érdekében a nemzetközi és a hazai nemesítő intézetekben intenzíven folyik új rezisztenciaforrások keresése és beépítése az új fajtákba, majd azok termesztésbevételével a rassz terjedése remélhetőleg megállítható. Levélrozsda/vörösrozsda Előfordulása Európában, Amerikában, Mexikóban, Kanadában, Ausztráliában, Indiában gyakori. Magyarországon a szárrozsdát az 50-es évektől kezdődően fokozatosan felváltotta a levélrozsda, amely szinte minden évben előfordul kisebb-nagyobb problémákat okozva. Országos járványt 2010-ben okozott utoljára. A levélrozsdagombát változó fertőzőképesség jellemzi, mivel a levélrozsda-populáció számtalan rasszból áll, amelyek a búzafajtákat nem egyforma mértékben betegítik meg közötti időszakban az azonosított rasszok száma évenként 4-12 között változott, amelyek közül egy-egy vezető szerepet töltött be a populációban. A domináns rasszok változását (20, 1. ábra Hét Lr gén gyakorisága a 170 hazánkban államilag elismert búzafajtában (Az utolsó oszlop azon búzafajták gyakoriságát jelzi, amelyekben e gének nem voltak kimutathatók) 1. kép A szárrozsda (Puccinia graminis f. sp. tritici) által okozott tünetek 77, 77+Lr26, 61, 12, 6) elsősorban a különböző genetikai hátterű fajták termesztésbe vétele, elterjedése, illetve azok termesztésből való kivonása okozta. Egy Tar Melindával közös tanulmányunkban az 1975 és 2005 között államilag elismert magyar búzafajtákban vizsgáltuk hét Lr gén (Lr26, Lr34, Lr10, Lr1, Lr20, Lr52 és Lr37) gyakoriságát molekuláris markerek segítségével. Nemesítési és termesztési szempontból kedvezőtlen, hogy a már hatástalan Lr10 és Lr26 gének nagy arányban voltak jelen a fajtákban. Ugyanakkor a három hatékony Lr gén közül csak az Lr34, a két közepesen szeptember 85

3 hatékony génből pedig csak az Lr1 volt jelen számottevő (20 % körüli) gyakorisággal (1. ábra). Sárgarozsda A sárgarozsda kártétele jól ismert Észak- és Dél-Amerikában, Észak- és Kelet-Ázsiában, Új-Zélandon, valamint Európában is. Magyarországon első járványos fellépését 1933-ban jegyezték fel és azóta még hat évben alakult ki jelentős mértékű epidémia. A legutolsó, országos méretűnek számító járvány 2001-ben volt. Az akkor köztermesztésben lévő 78 államilag elismert őszibúzafajtának mindössze 18 %-a fertőződött erősebben, 82 % pedig 10 % alatti fertőzöttséget mutatott a NÉBIH (OMMI) jászboldogházi és röjtökmuzsaji adatai alapján. Bár a nemesítő intézetek rendelkeznek a sárgarozsda rezisztenciagéneket tartalmazó vonalakkal, azonban természetes előfordulása nagyon ritka, így annak megítélése, hogy felnőttkorban magyarországi körülmények között melyek biztosítanának hatékony védelmet a kórokozó ellen, nem lehetséges egyértelműen. Fiatalkori vizsgálatok szerint a 2001-ben megjelenő sárgarozsda populációval szemben az Yr1, Yr3b+Yr4b, Yr10, Yr15 rezisztenciagének nyújtottak védelmet. A rozsdagombák tünetei, köztesgazdái, gazdanövényköre és környezeti igénye 2. kép Levélrozsdával (Puccinia recondita) erősen fertőzött búza (Fotó: Manninger Sándorné) A rozsdagombák biotróf gombák, csak élő növényen tudnak szaporodni. A három rozsdagomba közül a szárrozsda (1. kép) a legmagasabb hőmérséklet igényű. Uredotelepei a száron, levélhüvelyen, a levél szárhoz közeli részén és a kalászon egyaránt előfordulnak, általában hosszúkásak, azonban pl. az Sr31-es gént tartalmazó fajták szárán ettől eltérően tűszerűek az uredotelepek. Színük sötétbarna. A búza levélen megjelenő szárrozsda uredotelepek a vörösrozsda uredotelepeitől úgy különböztethetők meg, hogy a szárrozsda uredotelepei a levél fonákán is felrepesztik az epidermiszt, de az azonosításuk legbiztosabban mikroszkópi vizsgálattal lehetséges. A száron és levélen kialakuló teleutotelepek fekete színűek. Nagyobb arányú természetes megjelenése optimális körülmények között május végére, június elejére tehető. A vörösrozsda (2. kép) hőmérsékleti optimuma alacsonyabb, mint a szárrozsdáé. A gomba uredotelepei narancsbarna színűek, kör alakúak és a levél színén helyezkednek el és repednek fel. A levél fonákán csak nagyon ritkán fordulnak elő. A búza érésekor kialakulnak a levél fonákán a téglalap alakhoz közelítő, fekete színű teleutotelepek. Nagyobb mértékű megjelenésére kedvező környezeti feltételek mellett általában május közepétől lehet számítani, bár ettől lényeges eltérések lehetségesek, pl. 1999, amikor már április közepén megtaláltuk a tüneteket a fogékony fajtákon, vagy 2003, amikor az igen száraz tenyészidőszakban június második dekádjában jelent meg a betegség nagyobb mértékben, vagy a 2012-es év, amikor egyedül csak Szekszárd környékéről jelezték a vörösrozsda természetes megjelenését. Az ilyen évjáratokban nehéz dolguk van a nemesítőknek, mert fertőzés hiányában rozsdarezisztenciára való tenyészkerti szelekció nem lehetséges. Ráadásul egy ilyen rozsdamentes év után ki vannak téve a következő évben a vörösrozsdapopulációban bekövetkező hirtelen változásoknak, amely addigi munkájuk eredményét teljesen felülírhatja. 3. kép A sárgarozsda (Puccinia striiformis) által okozott tünetek levélen (Fotó: Purnhauser László) szeptember

4 2. ábra Őszibúza-fajták természetes vörösrozsda fertőzöttségének (%) és terméscsökkenésének (%) mértéke Szeged, (17 fajta átlaga) 4. kép A sárgarozsda által okozott tünetek kalászon (Fotó: Falusi János) A sárgarozsda hőmérsékleti optimuma a legalacsonyabb. A gomba uredotelepei világos narancssárga színűek, amelyek gyöngyfüzérszerűen helyezkednek el a levélen (3. kép). Amennyiben a kalászt is megfertőzi, a spóratelepek a szemet is bevonják, ezt nevezik paprikás búzának (4. kép). Jellemző rá a foltos fertőzés, vagyis először a búzatábla egy-egy kisebb területén szaporodik fel nagyobb mértékben, majd erről a foltról terjed tovább a fertőzés. Emiatt a korai fertőzéseket nehéz észrevenni, ami a védekezés hatékonyságát jelentősen csökkenti. Nagyobb mértékű megjelenése hűvös, csapadékos tavasz esetén április végére, május elejére tehető. Mindhárom rozsdagomba a búzán kívül a fűfélék számos faját fertőzi. Emiatt a búza vegetációs időszakának végén a károsító rozsdagombaspórák az árvakelésű búzára, fűfélékre kerülnek, ott élnek tovább, majd az ősz folyamán a spórákat a szél az újonnan elvetett és kikelt őszibúza-állományra juttatja. Ez szintén jelentősen befolyásolhatja a megjelenés időpontját, mert enyhe tél esetén a rozsdagomba áttelelése biztosított, s ha a tavaszi időjárás kedvező a rozsdagombák számára, már igen korai időszakban tapasztalhatjuk nagyobb mértékű megjelenésüket. Köztermesztésben lévő fajtáink számára jelentős veszélyt jelentenek a közeli országok növényeiről szél által szállított uredospórák. A 90-es évek végén készült európai felmérés szerint ugyanis csak elvétve volt azonosság az európai országok vörösrozsda rasszösszetételében. Így a szomszédos országokból könnyen bekerülhet olyan új rassz, amely megbetegítheti az addig jó ellenállósággal rendelkező fajtákat is. A köztesgazdáknak is van szerepe, bár járványtani szempontból lényegesen kisebb, az új rasszok kialakulásában (1. táblázat). A rozsdagombák okozta termésveszteség mértéke A rozsdagombák közül a legnagyobb termésveszteséget a szárrozsda okozza amiatt, hogy a szárat is képes megfertőzni, ezáltal gátolja a tápanyagfelvételt. Egy szárrozsdára erősen fogékony fajta esetében a 100 %-ot is megközelítheti a termésveszteség mértéke. A vörös- és sárgarozsda gomba által okozott termésveszteség a fogékony fajták és súlyos járvány esetében gyakran eléri a 60 %-ot. Mind a három rozsdagomba egyes minőségi paraméterek (pl. nedves sikér) alakulására is negatívan hathat. A termésveszteség konkrét mértékének megállapítására különböző mesterséges fertőzési módszereket dolgoztunk ki, ahol a fungiciddel védett és a mesterségesen fertőzött parcellák termésének összehasonlításával állapítjuk meg a fajták termésreakcióját. A 1. táblázat A rozsdagombák köztesgazdái, gazdanövényköre és optimális környezeti igényei Rozsdafaj Köztesgazda Gazdanövénykör Optimális környezeti igény Szár-/feketerozsda Sóskaborbolya (Berberis vulgaris L. és Berberis canadensis Mill.), mahónia (Mahonia aquifolium) búza, árpa, rozs, tritikálé, fűfélék o C, magas páratartalom Vörös-/levélrozsda Borkóró (Thalictrum spp.), galambvirág (Isopyrum spp.), atracél (Anchusa spp.), iszalag (Clematis spp.) búza, árpa, rozs, tritikálé, fűfélék o C, magas páratartalom Sárgarozsda nem ismert búza, árpa, rozs, fűfélék o C, magas páratartalom szeptember 87

5 2. táblázat A vörösrozsda, lisztharmat és levélfoltosságok hatása a termésre Év Vörösrozsda Lisztharmat Levélfoltosságok ,1616-0,398-0,6325** ,2661-0,2834-0, ,2157-0,3699 0, ,6796** -0,4146 o -0,4790 o ,6927** - -0,4098 Megjegyzés: o P = 10 %, **P = 1 %-os szinten szignifikáns összefüggés között beállított kísérleteinkben a természetes vörösrozsda-fertőzöttség mértéke közepes (2001, 2004, 2005) vagy közepesnél nagyobb (2002, 2003) volt. A termésveszteség mértéke mégsem a legfertőzöttebb években volt a legnagyobb. Ez részben a betegség késői megjelenésével magyarázható (2. ábra). A szántóföldi kísérletek esetében a termésveszteség mértékét nemcsak egy adott betegség pl. vörösrozsda, feketerozsda, hanem egyéb más betegségek (pl. lisztharmat, levélfoltosságok, fuzáriózis) is befolyásolják. Ezek hatásának különválasztása nem minden esetben lehetséges, hatásuk a termésveszteség mértékére általában a kialakult járvány nagyságától és megjelenésük idejétől függ. Ezt támasztják alá a fenti kísérlet tapasztalatai is, ahol a korrelációs koefficiens értékei szerint a természetes vörösrozsda-fertőzés csak a 2004 és 2005-ös évben okozott szignifikáns mértékű terméscsökkenést (2. táblázat). A rozsdagombák elleni védekezés lehetőségei A rezisztenciára nemesítés, mint a védekezés leghatékonyabb és a termelők számára legolcsóbb módja, tulajdonképpen folyamatos versenyfutás a nemesítők és a kórokozók között, melyből hol az egyik, hol a másik kerül ki győztesként. A nemesítés során többféle megoldás is kínálkozik. Folytatni az újabb hatékony génforrások felkutatását és azok beépítését a hazai adaptálódott fajtákba, és/vagy növelni a rezisztencia tartósságát például több hatásos rezisztenciagén egy búzafajtában történő halmozásával és az ún. nem rasszspecifikus rezisztenciagének (pl. Lr34) használatával. Miután a rezisztenciagének átvitelének hagyományos módja meglehetősen nehéz és hosszú folyamat, nagy segítségére lehet a nemesítőknek az új molekuláris módszerek nemesítésben történő felhasználása, amellyel jelentősen rövidíthető a rezisztens fajták létrehozásának ideje. Egy-egy hatékony rezisztenciagén beépítése jelentős terméstöbbletet és főként termésbiztonságot jelent a termelők számára. A termelők közt sokáig népszerű GK Garaboly fajta, amely elismerésekor kb. 5 %-ban fertőződött vörösrozsdával, idővel fogékonnyá vált feltehetően az új, virulens rasszok megjelenése miatt. Markerszelekció és három visszakeresztezés segítségével bevittük az igen hatásos Lr19 rezisztenciagént e fajtába. A különbség lemérésére az igen járványos 2010-es év kiválónak bizonyult. Ebben az évben a kontroll fajta 100 %-os, a GK Garaboly 75 %-os fertőzöttséget mutatott, míg az Lr19-es gént hordozó törzsek kb. 5 %-os mértékben betegedtek meg. A hatékony rezisztenciagén beépítése a vörösrozsda-ellenállóság szempontjából javított törzs esetében 52 % terméstöbbletet jelentett a kiinduló fajtához viszonyítva, de a kontroll fajtához képest is 27 % a növekedés (3. ábra). A markerszelekciós rezisztenciára nemesítési munkánk végcélja olyan komplex rezisztenciával rendelkező fajták előállítása génhalmozás, génpiramidálás révén, amelyek nem egy, hanem több betegséggel szemben is megfelelő ellenállósággal rendelkeznek. A rezisztenciára nemesítés a vörösrozsda gomba ellen a legkönnyebb, mivel minden évben megjelenik (kivéve 2012), így a szelekció folyamatos, és nyomon követhető a vörösrozsda-populáció összetételének változása is. A szárrozsda 1972 óta nem okozott járványt, így a nemesítők a természetes fertőződés alapján nem tudtak szelektálni. A sárgarozsda nagyobb mértékű természetes megjelenése is ritka. A 2013-as év tavaszi időjárása nagyon kedvező volt a gomba számára és az ország néhány helyén már május elején (Eszterágpuszta, Tordas, Martonvásár, Szarvas, Szeged) láthatók voltak a fogékonyabb genotípusokon a tüneteket. Június elejére egyes helyeken pl. Szeged jelentős sárgarozsda-járvány alakult ki. Az eddigi eredményekből már most látható, hogy néhány fajta fertőzöttsége jelentősen eltér a évitől, ami feltételezhetően az eltérő rasszösszetétel következménye. Agrotechnikai védelem A búzarozsdák okozta fertőzések megfelelő agrotechnikai műveletekkel is csökkenthetők vagy akár elkerülhetők. A védelem ér- 3. ábra Vörösrozsdával szemben fogékony GK Garaboly fajta és az Lr19-es gént hordozó rezisztens változatainak átlagos termőképessége (Szeged, 2010) szeptember

6 dekében a búza esetében nagyon fontos a vetésforgó betartása lehetőség szerint el kell kerülni a gabona előveteményt és az optimális tápanyagellátás biztosítása. Fontos az optimális vetésidő megválasztása. Az uredospórák terjedésében, illetve áttelelésében az árvakelésű gabonák is segítenek, amit a talajba történő aláforgatásukkal lehet megakadályozni. Napjainkban az éghajlatváltozás miatt előtérbe kerültek a szántás nélküli magágykészítési módok, amelyek a csapadék megőrzését szolgálják. Ez azonban számos növénykórtani problémát idézhet elő az árvakelések révén, amelynek megoldása csak vegyszeres védekezéssel lehetséges. Miután a rozsdagombák a fűfélék számos faját megbetegíthetik a ruderális területek megfelelő gondozása is elősegíti a rozsdagombák elleni védekezést. Vegyszeres védekezés A termés mennyiségének és FIGYELMÉBE AJÁNLJUK minőségének megőrzéséhez a termesztési technológia egyik eleme a vegyszeres védekezés alkalmazása a kórokozók ellen. A használatban lévő fungicidek általában kiváló védelmet biztosítanak a rozsdagombák támadása ellen, azonban hatékonyságukat a permetezés idejének megválasztása jelentősen befolyásolja. A vegyszeres védekezés számának és időpontjának megválasztását nem csak a rozsdagombák megjelenése határozza meg, hiszen korai időszakban (szárbaindulás) a lisztharmat, illetve a levélfoltosságok is jelen vannak, amelyek ellen hatékonyan akkor tudunk fellépni, ha elvégezzük a korai állománykezelést. A második permetezést a jelenlegi gyakorlat általában a virágzás időpontjára teszi, amikor a rozsdagombák általában még nem okoztak jelentősebb mértékű fertőzést, így az asszimilációban legfontosabb szerepet játszó zászlós levelet is meg tudjuk védeni a fertőzéstől, és összeköthető a fuzárium gomba elleni védekezéssel. Nem általánosan elterjedt még egy harmadik védekezés beiktatása, mivel az évjáratok között lényeges a különbség ben és 2010-ben nagy szükség lett volna a háromszori védekezésre. A 2012-es évben viszont még a kétszeri védekezés költségének a megtérülése is kérdéses volt. Ezért a védekezések számának meghatározásakor feltétlenül szükséges a termesztett fajta ellenállóságának, a helyi körülmények (elővetemény, kórokozó populáció, időjárási körülmények stb.) ismerete, amelyek jelentősen befolyásolhatják az ezzel kapcsolatos döntéseket. A gyakorlatban a búzarozsdákkal szembeni védekezés azonban akkor lesz igazán eredményes, ha a felsorolt védekezési lehetőségeket együttesen alkalmazzák a bő termés és a kiváló minőség elérése érdekében. A cikk elkészítése során felhasznált irodalom a szerzőknél elérhető. Iránytű a növénytáplálásban Pályázati azonosító: GOP /B AGROFIL-SZMI Szaktanácsadó Mérnöki Iroda Kft PÜSKI, Petőfi S. u. 7., tel.: / Mindszent, Tóalj sor 13/a. web: szeptember 89

Komplex Záróvizsga tételek

Komplex Záróvizsga tételek Komplex Záróvizsga tételek Mezőgazdasági mérnök szak (főiskolai) Növénytermesztési és kertészeti szakirány 1. Az őszi búza termesztése - az őszi búza betakarítás gépesítése 2. Őszi árpa termesztése - szemes

Részletesebben

termesztéstechnológia III.

termesztéstechnológia III. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai

Részletesebben

GOMBABETEGSÉGEK SOROZAT ÔSZI BÚZA LEVÉL- FOLTOSSÁGOK

GOMBABETEGSÉGEK SOROZAT ÔSZI BÚZA LEVÉL- FOLTOSSÁGOK SOROZAT LEVÉL- FOLTOSSÁGOK Tartalomjegyzék A foltbetegségek kórokozói és tünetei A foltbetegségek kórokozói és tünetei 3 6 Jelentôség és életmód 7 A kórokozók járványtana 8 Kártétel 9 11 Agrotechnika,

Részletesebben

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető!

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! Természetfölötti erő A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! DON-minimalizálás A kalászfuzáriózis A kalászfuzáriózis hazánkban az őszi búza gyakori

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak

Részletesebben

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Új hangsúlyok a növénynemesítésben Környezeti terhelések csökkentése Növénynemesítés kihívásai

Részletesebben

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...

Részletesebben

2005/2. XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2005/2. XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2005/2 XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2005/2 Vendégeink A Világbank megbízásából és támogatásával 7 fõs Azerbajdzsán delegáció tartózkodott intézetünkben 2005.

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt CORNET_6_08_WHEATSTR OM-00887/2009 Beszámolási időszak: 2009. október 1-2010. szeptember 30. Támogatott szervezet: Projectvezető:

Részletesebben

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com 07 1. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2013. OKTÓBER A TARTALOMBÓL PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN PIONEER PROTECTOR TM = KIEMELKEDŐ BIZTONSÁG! TERMELŐI INTERJÚ - TERMELÉS PIONEER VETŐMAGOKKAL AZ AFLATOXIN

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága

Részletesebben

szeged GyönGyszemei kutatás+marketing GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy

szeged GyönGyszemei kutatás+marketing GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 30. évfolyam 2. szám, 2016. nyár kutatás+marketing szeged GyönGyszemei GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy 1 Tartalom MEGHÍVÓ FAJTABEMUTATÓNKRA...........................3

Részletesebben

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014 Martonvásári Fajtakatalógus 2013-2014 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2013 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Ködmön 8 Mv Pántlika

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Rizoktónia. Velünk kezdõdik. www.kws.hu. A narancs a KWS egyik védjegye.

Rizoktónia. Velünk kezdõdik. www.kws.hu. A narancs a KWS egyik védjegye. Rizoktónia www.kws.hu A narancs a KWS egyik védjegye. Velünk kezdõdik. Tartalomjegyzék Szakkifejezések...4 Rhizoctonia solani...6 Származása, története, elterjedése, gazdasági jelentôsége...7 Tünetei...12

Részletesebben

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról 2009. június Zöldségtermesztők figyelmébe Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról Rova tvezető: Dr. Terbe István egyetemi tanár Dr. Slezák Katalin BCE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A VETÉSIDŐ, FAJTA- ÉS FUNGICIDHASZNÁLAT INTERAKTÍV VIZSGÁLATA NAPRAFORGÓNÁL A HAJDÚSÁGBAN

A VETÉSIDŐ, FAJTA- ÉS FUNGICIDHASZNÁLAT INTERAKTÍV VIZSGÁLATA NAPRAFORGÓNÁL A HAJDÚSÁGBAN DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Kátai János egyetemi tanár Témavezető: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár A VETÉSIDŐ,

Részletesebben

hatóanyag: 320 g/l, azaz 28.7 % (m/m %) prokloráz 160 g/l, azaz 14.3 % (m/m %) tebukonazol 40 g/l, azaz 3.6 % (m/m) proquinazid

hatóanyag: 320 g/l, azaz 28.7 % (m/m %) prokloráz 160 g/l, azaz 14.3 % (m/m %) tebukonazol 40 g/l, azaz 3.6 % (m/m) proquinazid DUPONT Xn N W i r t u o z 5 2 E C formuláció: emulzióképző koncentrátum (EC) Ártalmas Környezeti Veszély hatóanyag: 320 g/l, azaz 28.7 % (m/m %) prokloráz 160 g/l, azaz 14.3 % (m/m %) tebukonazol 40 g/l,

Részletesebben

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája Az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés eredményességét elsősorban a hektáronkénti termés mennyisége határozta meg, minimális figyelmet fordítva a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról

Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról 2016-tól a Vidékfejlesztési Program keretében vehető igénybe a mezőgazdasági

Részletesebben

(Vélemények) EGYÉB JOGI AKTUSOK BIZOTTSÁG (2009/C 70/09)

(Vélemények) EGYÉB JOGI AKTUSOK BIZOTTSÁG (2009/C 70/09) 2009.3.24. C 70/27 V (Vélemények) EGYÉB JOGI AKTUSOK BIZOTTSÁG Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi

Részletesebben

A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára

A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A FÖLD- ÉS VETÉSTERÜLET FONTOSABB ADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A FÖLD- ÉS VETÉSTERÜLET FONTOSABB ADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A FÖLD- ÉS VETÉSTERÜLET FONTOSABB ADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005. május 31. 2300/6/2005. GYŐR 2005. augusztus Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Részletesebben

Fajtakísérleti Innovációs Tanács, 2009

Fajtakísérleti Innovációs Tanács, 2009 GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2009 A kísérleteket szervezték: Gabonatermesztők Országos Szövetsége Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A kísérleteket a fenti szervezetek

Részletesebben

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Dr. Békési Pál ny. osztályvezető Szentendre Kissé talán meglepő, hogy ilyen korán, már a márciusi számban a napraforgó-betegségek elleni védelemre irányítjuk

Részletesebben

Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében

Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében (92)TÉGLA ZS. 1, BORÓCZKI G. 2, TERBE T. 3 Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében Results of the experiment the pepper

Részletesebben

Kertészmérnök és Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc szak. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN)

Kertészmérnök és Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc szak. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Kertészmérnök és Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc szak Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) 1./ Fajtavizsgálat és minősítés 2./ Vetőmagvizsgálat és minősítés 3./ Őszi búza termesztése

Részletesebben

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Levegõ Füzetek Budapest, 2006 A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Pál János, Simon Gergely A DDT-t kezdetben annyira veszélytelennek hitték, hogy embereken, élõsködõk ellen is használták A

Részletesebben

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Tartalomjegyzék Bevezető 4. Napraforgó vetőmagajánlat NK Kondi 10. NK Brio 14. NK Oktava 16. NK Delfi 18. Alexandra PR 20. NK Neoma 22. NK Alego 26.

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

Levélbetegségek. Velünk kezdõdik. www.kws.hu. A narancs a KWS egyik védjegye.

Levélbetegségek. Velünk kezdõdik. www.kws.hu. A narancs a KWS egyik védjegye. Levélbetegségek www.kws.hu A narancs a KWS egyik védjegye. Velünk kezdõdik. Tartalomjegyzék Bevezetés 4 Cerkospórás levélfoltosság....6 Ramuláriás levélfoltosság..10 Lisztharmat...14 Fómás levélfoltosság..

Részletesebben

Génmódosítás: bioszféra

Génmódosítás: bioszféra bioszféra Génmódosítás: Nagy butaság volt politikusaink részérôl az alaptalan GMO-ellenesség alaptörvényben való rögzítése. A témával foglalkozó akadémikusok véleménye külföldön és Magyarországon egészen

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs piaci árak

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs piaci árak A K I I Zöldség gyümölcs piaci árak VIII. évfolyam / 15. szám 24. 8. 2. 3-31. Zöldség-gyümölcs piaci jelentés: Információk a Budapesti Nagykrösi Úti Nagybani Piac kínálatáról Kitekintés néhány Európai

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Baliné Seléndy Eszter Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár Alexandra Nagy

Részletesebben

338 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 1993.7.27. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA

338 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 1993.7.27. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 338 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 31993R2019 1993.7.27. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 184/1 A TANÁCS 2019/93/EGK RENDELETE (1993. július 19.) az egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

HR Tm2, IR TSWV, IR M

HR Tm2, IR TSWV, IR M HR Tm2, IR TSWV, IR M Folytonnövő, csüngő, kúp alakú, szép fehér, édes, nagy bogyójú hibrid. A termés tömege 120-140g. Szedéséretten fehér, teljesen beérve piros. Növekedési erélye nagy, ízközei aránylag

Részletesebben

Kedves Partnerünk! Cégismertetô

Kedves Partnerünk! Cégismertetô 2015 Kedves Partnerünk! Üdvözlöm az Euralis csapata nevében a repce szezon küszöbén. Megszokhatta tôlünk, hogy minden évben valamilyen újdonsággal állunk elô. Az elmúlt évben nagy sikerrel vezettük be

Részletesebben

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2004/2 XVI. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI Tovább gyarapodott a martonvásári vetõmag vertikum 2 2004/2 Eseménynaptár Gyõrffy Béla születésnapja alkalmából Tudományos

Részletesebben

10. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető.

10. Öntözési célú vízhasználat csak érvényes vízjogi üzemeltetési engedély alapján végezhető. 1. melléklet a 32/2010. (III. 30.) FVM rendelethez Az R. 1. melléklete a következő 9 és 10. ponttal egészül ki: 9. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező.

Részletesebben

J/4723. számú JELENTÉS

J/4723. számú JELENTÉS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4723. számú JELENTÉS a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar

Részletesebben

26. évfolyam 1. szám 2012. január. Sikerekben gazdag évet kíván a Gabonakutató Nonprofit Kft.

26. évfolyam 1. szám 2012. január. Sikerekben gazdag évet kíván a Gabonakutató Nonprofit Kft. 26. évfolyam 1. szám 2012. január Sikerekben gazdag évet kíván a Gabonakutató Nonprofit Kft. 2012 Növénynemesítésünk látványos sikerei A 87 éve alapított, legnagyobb magyar agrárkutató intézmény a szegedi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép

Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép 2014. 08. 01. - 2014. 08.15. között Időjárás 2014 augusztus első felében tovább folytatódott a változékony, mérsékelten csapadékos időjárás, magas

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként

A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1-4. füzet, pp. 196 205. A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként PROKSZÁNÉ PAPLÓGÓ ZSUZSANNA SZÁNIEL IMRE Napjainkban a

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 6. hét Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia Tápanyagellátás TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj

Részletesebben

ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK

ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Megyes, Attila ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK: Megyes, Attila Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A kukoricabogár terjedése és a védekezés módszerei

A kukoricabogár terjedése és a védekezés módszerei Pannon Növénybiotechnológiai Egyesület Magyar Növénynemesítõk Egyesülete A kukoricabogár terjedése és a védekezés módszerei Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár 2007. szeptember

Részletesebben

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

A Dévaványa Város Képviselő-testületének 2012.03.29.-ei ülésére. Beszámoló a Szociális Földprogram működéséről

A Dévaványa Város Képviselő-testületének 2012.03.29.-ei ülésére. Beszámoló a Szociális Földprogram működéséről E L Ő T E R J E S Z T É S A Dévaványa Város Képviselő-testületének 2012.03.29.-ei ülésére. Beszámoló a Szociális Földprogram működéséről Tisztelt Képviselő-testület! Dévaványa Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ZÖLDSÉGFÉLÉK NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉK TARTALMA az NTSZ 2004-2006. évek vizsgálati adatainak elemzése alapján

ZÖLDSÉGFÉLÉK NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉK TARTALMA az NTSZ 2004-2006. évek vizsgálati adatainak elemzése alapján ZÖLDSÉGFÉLÉK NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉK TARTALMA az NTSZ 2004-2006. évek vizsgálati adatainak elemzése alapján Benyhe János Hataláné Zsellér Ibolya A Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok analitikai laboratóriumi

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai 1. példány Budapest, 2014. május 30. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta

Részletesebben

A nyárfarák elleni védekezés lehetőségei

A nyárfarák elleni védekezés lehetőségei FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1945. 2. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1953. 3. Rubner: Die pflanzengeograph. Grundlagen des Waldbaues, 1953. 4. Braun Blanquet: Pflanzensoziologie, 1951.

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 30. Minőség A minőség a követelményeknek való megfelelés

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III.

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III. Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III. Mechanikai sérülések Mechanikai sérülések a hengeres fa sérülése a közelítés, választékolás,

Részletesebben

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és

Részletesebben

Burgonya kísérleti módszertan

Burgonya kísérleti módszertan BURGONYA TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 4 2 Általános rész... 4 2.1 Bejelentés általános kezdeményezése... 4 2.2 Bejelentés elfogadása... 4 2.3 Vizsgálat szüneteltetése, megszűnése, meghosszabbítása, bejelentés

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

rendelete Általános rendelkezések

rendelete Általános rendelkezések A földművelésügyi miniszter /2014. ( ) FM rendelete a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011.

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II.

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. Dr. Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, No.: 1 Termesztett főbb szántóföldi

Részletesebben

Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei

Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben bemutattuk a növényi géntechnológia történetét és tudományos jelentőségét, valamint felvázoltuk gazdasági növények módosításának

Részletesebben

XIII. évfolyam, 2006/1 Szerkeszti a szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Hullán Tibor

XIII. évfolyam, 2006/1 Szerkeszti a szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Hullán Tibor A folyóirata XIII. évfolyam, 2006/1 Szerkeszti a szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Hullán Tibor 2005. évi ôszi búza vetômag-felhasználásunk és várható következményei Mostani lapszámunk beszámolói részletes

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

REZISZTENCIA A HERBICIDEKKEL SZEMBEN

REZISZTENCIA A HERBICIDEKKEL SZEMBEN REZISZTENCIA A HERBICIDEKKEL SZEMBEN A tolerancia fogalma: Egész fajra jellemző tulajdonság. Adott faj egyedei képesek elviselni a herbicidet valamilyen morfológiai, élettani tulajdonságuknak köszönhetően.

Részletesebben

Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv

Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv Pál János témavezető Levegő Munkacsoport Komarno, 2011. december 9. Globális problémák Mi foglalkoztatja az embereket? (internetes felmérés) Légszennyezés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A szőlő. növényvédelme

A szőlő. növényvédelme A szőlő növényvédelme 2016 Szőlő növényvédelme A sikeres növényvédelem komoly szakértelmet, jó gyakorlati érzéket és sokszor (főleg az időjárás miatt) szerencsét is igényel. A szőlő növényvédelmét az adott

Részletesebben

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám

2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám 2011/2 XXIII. évfolyam 2. szám 2 2011/2 Tudományos tanácskozások Gyõrffy Béla akadémikus, intézetünk egykori igazgatójának születésnapjáról megemlékezve 2011. január 13-án, immáron 9. alkalommal rendeztünk

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an10 Jó Mezőgazdasági Gyakorlat című képzéshez A képzési program kódszáma: an10 A képzési program megnevezése: Jó Mezőgazdasági Gyakorlat

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Paradicsom info. Hidrokultúrás paradicsom. Tapasztalatok, tendenciák, fajták - 2016. Piaci trendek itthon és külföldön

Paradicsom info. Hidrokultúrás paradicsom. Tapasztalatok, tendenciák, fajták - 2016. Piaci trendek itthon és külföldön Paradicsom info Hidrokultúrás paradicsom Tapasztalatok, tendenciák, fajták - 2016 A hidrokultúrás termesztésben megtörtént a szemléletváltás, az elmúlt néhány évben a saját utas próbálkozásokat mindinkább

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Martonvásár, 2015. október 28. Helyzetkép A szaporítóanyag termőterület

Részletesebben

Széndioxid alapú természetes levéltápszerek új generációja. Rendkívül hatékony. Made in Germany

Széndioxid alapú természetes levéltápszerek új generációja. Rendkívül hatékony. Made in Germany Széndioxid alapú természetes levéltápszerek új generációja Rendkívül hatékony Made in Germany LITHOVIT = közvetlen hatás. Az első természetes széndioxidos levéltápszer, amely felhasználható szántóföldi,

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS A következőkben a biotermékek előállítását, jelölését és ellenőrzését szabályozó 834/2007/EK és 889/2008/EK rendeletek fontosabb

Részletesebben

I. Gombák (10 pont) óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba. lila pereszke sárga kénvirággomba nagy őzlábgomba ízletes tinóru

I. Gombák (10 pont) óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba. lila pereszke sárga kénvirággomba nagy őzlábgomba ízletes tinóru I. Gombák (10 pont) A következő tesztkérdések az alább felsorolt, hazánkban is élő nyolc gombafajjal kapcsolatosak. óriáspöfeteg közönséges csiperke gyilkos galóca sárga rókagomba lila pereszke sárga kénvirággomba

Részletesebben

Az én kisenciklopédiám Zöldségek Roland

Az én kisenciklopédiám Zöldségek Roland Az én kisenciklopédiám Zöldségek Roland Ta r t a l o m Borsó.... 6 Hagyma..... 8 Fokhagyma....10 Spenót....12 Saláta......14 Retek.. 16 Tök... 18 Uborka...20 Káposzta.....22 Karalábé....24 4 Ta r t a l

Részletesebben

Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok

Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok Fajtajellemzők Mv Apród Mv Béres Mv Bodri Mv Csárdás Mv Karéj Mv Karizma Mv Kikelet Mv Kolo Mv Kolompos Mv Krajcár Fajtainformáció Életforma őszi őszi őszi őszi

Részletesebben

705 millió ha (45 %)

705 millió ha (45 %) A ZAB TERMESZTÉSE Zab jelentısége: Géncentruma Kis-Ázsia, egyik legısibb gabonánk. Elterjedése a ló használatával járt együtt. Gabonák közt, terület alapján a 7. a világon. Ma sportló, nyúl, takarmánykeverékek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET B TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSI CSOMAG BNKNE/2016/B/1 SZÁMÚ KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás VP3-17.1.1-16

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára

Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára Földhasználati tényezők agroökológiai hatásai a mezeinyúl populációk dinamikájára Doktori (PhD) értekezés Tarnawa Ákos Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága:

Részletesebben

22/2012. (III. 9.) VM

22/2012. (III. 9.) VM 22/2012. (III. 9.) VM rendelet a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei Az országos kompetenciamérésen minden tanévben iskolánk 10. évfolyamos diákjai vesznek részt. A 2013. évi mérésen

Részletesebben

ENGEDÉLYOKIRAT. Indofil Chemicals Co. India

ENGEDÉLYOKIRAT. Indofil Chemicals Co. India ENGEDÉLYEZÉSI IGAZGATÓSÁG ELŐADÓ: Mészáros Ferencné TÁRGY: INDOFIL M-45 gombaölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélye ENGEDÉLYSZÁM: 868/2005. OLDALAK SZÁMA: 5 ENGEDÉLYOKIRAT Indofil

Részletesebben