Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére"

Átírás

1 Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Dr. Békési Pál ny. osztályvezető Szentendre Kissé talán meglepő, hogy ilyen korán, már a márciusi számban a napraforgó-betegségek elleni védelemre irányítjuk a figyelmet. Teszszük ezt azért, mert tudjuk, hogy nem lesz könnyű megismételni a tavalyi kiváló eredményt, a 2,7 t/ ha-os országos átlagtermést. Pedig bizonyára érünk majd el még jobb eredményeket is. Ehhez azonban sok minden más mellett igen nagyfokú tudatosság szükséges: a lehetséges védekezési módok teljes vertikumának megfontolt figyelembe vétele, a lehetőségek gondos mérlegelése. Genetikai védelem Valóban közhely és mert igaz, attól közhely, hogy a növény védelme a termeszteni kívánt fajta vagy hibrid megválasztásával kezdődik. A megfelelő genotípus (fajta vagy hibrid) kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy minél jobb termőképességű és megfelelő minőségű termést remélhessünk a választott hibridtől. Ugyanakkor hasonló súlylyal esik latba, hogy milyen termésbiztonsággal folytathatjuk a termelést, és ez nagymértékben függ attól, hogy a választott hibrid miképpen viselkedik a legfontosabb betegségek előfordulásakor. Bizonyos betegségekkel szembeni ellenállóság már az állami minősítés során követelmény. Ilyen például a nagy potenciális veszélyt jelentő napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii). A kórokozó Magyarországon előforduló 5 patotípusával szemben a hibridnek rezisztensnek kell lennie. Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy nemcsak a teljes rezisztencia tekinthető értéknek, sőt az esetek nagyobb részében nem a rasszpecifikus (vertikális) rezisztenciát használjuk fel a védelemben, hanem kitüntetett szerepe van a nem-rasszspecifikus (ún. horizontális) ellenálló képességnek. Egyszerűen fogalmazva: igaz ugyan, hogy a szürkepenészes tányérrothadással (1. kép) szemben nem rendelkezünk rezisztencia-génforrással, de számottevő fogékonyság-különbség van a hibridek között, és egyáltalán nem mindegy pl., hogy egy járványos helyzetben a tányérok 20 vagy 80 %-a rothad meg. Márpedig ilyen mértékű különbségek vannak a hibridek között fogékonyságában. A napraforgónak meglehetősen sok 5-7 olyan kórokozója van, melyek számottevő kárt képesek okozni. Felmerül a kérdés, hogy mely kórokozó tekintetében igyekezzünk tájékozódni a termeszteni kívánt hibridről. Természetesen az volna az optimális, ha minden kórokozó vonatkozásában megtehetnénk ezt, de ennek vannak korlátai, például az, hogy kevesebb rezisztenciális információ keletkezik, mint korábban. Másrészről vannak olyan gazda parazita kapcsolatok, melyek esetében kisebbek a rezisztenciális szélsőségek, mint 1. kép Szürkepenészes tányérrothadás általában. Ez főleg azon kórokozók esetében igaz, ahol a betegséggel szembeni rezisztenciára történő tudatos nemesítés még nem szerepel, vagy nem régen szerepel a nemesítési programban. Úgy tűnik, hogy a két szárfoltosság a fómás és az alternáriás eredetű megbetegedés esetében nincsenek túlságosan nagy fogékonyságbeli különbségek. Ellenkező végletet képviselnek a napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii), a fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) (2. kép) és a hamuszürke szárkorhadás és hervadás (Macrophomina phaseolina). E kórokozók esetében feltétlenül érdemes tájékozódni arról, hogy a termeszteni kívánt hibrid ellenálló-e, illetve a fogékonysága milyen mértékű. Sőt, a fehérpenész esetében azt is jó lenne tudni, hogy az egyes testtájakra vonatkozóan milyen információk állnak rendelkezésre a hibridről, ugyanis a fogékonyság testtáj-specifikus. Ez azt jelenti, hogy 60

2 ben csökkent fellépésük mértéke. Ez elsősorban a diaportés szárfoltosság és -korhadás kórokozójára (Diaporthe helianthi) igaz, kevésbé a szürkepenészes szár- és tányérrothadáséra (Botrytis cinerea). Ez utóbbi 2008-ban kissé növekvő mértékben jelentkezett. Figyelmet érdemel a napraforgószádor (Orobanche cumana) is (3. kép), amely nem kórokozó, hanem egy virágos élősködő. Ez a károsító gyakran képez újabb és újabb rasszokat, ez idő szerint a legújabb, ún. E rassz jelent meg a déli országrészeken, ezért érdemes tájékozódni, hogy melyek azok a hibridek, melyek védettek kártételével szemben. Honnan szerezhetünk információt a termeszteni kívánt hibrid rezisztenciális tulajdonságairól? a szártőfertőzés iránt alig fogékony hibrid tányérfogékonysága közepesnél nagyobb lehet, esetleg fordítva. Szerencsés esetben persze valamennyi testtájon kismértékű lehet a genotípus fogékonysága. Átmeneti helyet képvisel két kórokozó, a Diaporthe helianthi és a Botrytis cinerea. Ezek kapcsán jó lenne tudni, hogy a választott hibridünk fogékony-e irántuk, mert igen nagy potenciális veszélyt képviselnek, korábban súlyos károk okozói voltak, ugyanakkor az utóbbi évek- 2. kép Fehérpenészes tányérrothadás 3. kép Napraforgószádor Sajnos összességében kevesebb információval rendelkezünk a rezisztenciális tulajdonságokról, mint korábban. Ennek ellenére többféle forrásból szerezhetünk megbízható adatokat és élnünk is kell ezekkel a lehetőségekkel. 1. Az első és legfontosabb forrás az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága, ahol a rezisztencia vizsgálatával foglalkozó szakemberek adhatnak felvilágosítást a genotípusok kórtani tulajdonságairól. Az intézmény saját kiadványaiban és a szaksajtó útján is rendszeresen közreadja ilyen irányú információit. (Ajánlom az olvasók figyelmébe az Agrofórum februári számának oldalán található ez irányú kísérletek eredményeit.) 2. A fajta/hibrid tulajdonosa/forgalmazója szintén elegendő információval rendelkezik termékének kórtani tulajdonságairól, és érdekelt is abban, hogy ezekről tájékoztassa a termelőt, különösen akkor, ha egy vagy több betegséggel szemben rezisztens vagy csak kis mértékben fogékony a forgalmazott terméke. Igen nagy érték, ha egy hibrid nemcsak egy kórokozó irányában mutat kedvező magatartást, hanem több, esetleg egy egész sor kórokozó iránt átlagosnál kisebb fogékonyságú. Ilyen esetben különböző időjárású években is jó termésbiztonság jellemzi a termelést. 3. Nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk az integrátorok fejlesztő tevékenységének is, akik kísérleti tevékenységük során nemcsak technológiai fejlesztést végeznek, hanem rezisztenciális információkat is termelnek. Sajnos az integrátorok száma lényegesen kevesebb, mint például évvel ezelőtt. (Tudjuk, hogy az integrátoroknak más pozitív tényezők mellett igen nagy szerepük volt abban, 61

3 4. hogy mezőgazdaságunk a világ élvonalába került.) Utoljára, de nem utolsó sorban, igen fontos az a rezisztenciális információ, amit a termesztő és a gyakorló növényvédő szakember a termesztés során felhalmoz. Nagyon lényeges, hogy az új genotípusok kórtani tulajdonságairól alaposan tájékozódjunk, mielőtt azok termesztéséről döntünk. Azoknak, akik nagyobb területen, több száz hektáron termelnek napraforgót, mindenképpen ajánlható, hogy ne egy, hanem két, akár három jó, de eltérő kórtani tulajdonságú hibridre alapozzák a termesztést, ezzel annak biztonsága nagymértékben fokozható. Annak ellenére, hogy a növény védelme kétségtelenül a fajta/hibrid megválasztásával kezdődik, mindenképpen szükség van további alapvető védelmi módokra. Egyet kell értenünk szakmánk egyetlen Nobel-díjasával, a kiváló nemesítővel, Borlaugh-gal, aki szerint: Nincs tökéletes fajta. Ebből következik, hogy a további alapvető védelmi módoknak ugyanúgy kitüntetett figyelmet kell szentelnünk, mint a genetikai védelemnek. Agrotechnikai védelem Agrotechnikai védelem alatt azt értjük, hogy az agrotechnika minden egyes elemét úgy választjuk meg, hogy azok minél inkább a haszonnövény egészséges állapotban tartását segítsék elő. Az agrotechnika minden egyes eleme hat a növények egészségi állapotára, természetesen nem azonos mértékben. A következőkben a teljesség igénye nélkül azokat az agrotechnikai tényezőket vesszük sorra, melyek leginkább befolyásolják a napraforgó növény-egészségügyi helyzetét. Növényi sorrend A napraforgónak több olyan kórokozója is van, melyek áttelelő képletei akár 4-6 évig is életképesek maradnak a talajban, ezért az volna a kívánatos, hogy a napraforgó minél később kövesse önmagát a növényi sorrendben. Általában azt szoktuk mondani, hogy a napraforgó lehetőleg 5 évig ne kerüljön önmaga után. Ennek az elvárásnak mivel a napraforgó vetésterülete évek óta 500 ezer hektár felett stabilizálódott eleve nem lehet eleget tenni. Nagymértékben nehezíti a helyzetet, hogy a napraforgó kórokozói közül több is rendkívül polifág. Így például a Macro phominaphaseolina a kalászosokon kívül szinte minden szántóföldi kultúránkat képes megtámadni, de gazdaköréhez tartozik számos kertészeti növény is. A fehérés a szürkepenész kórokozóinak is igen sok gazdanövénye van, többek között az őszi káposztarepce is. Már önmagában ezért is úgy kell fogalmaznunk, hogy a biológia törvényei szerint az lenne a kívánatos, hogy sem a napraforgó, sem a repce 4-5 évig ne kövesse önmagát, sem egymást. Ez nyilvánvalóan lehetetlen. Különösen most, amikor a repce vetésterülete is kb. 250 ezer ha-ra növekedett. Tekintve, hogy a vetésszerkezetet piaci tényezők szabályozzák, kénytelenek vagyunk megalkudni ezzel a helyzettel, ugyanakkor állandóan szem előtt kell tartanunk az ebből fakadó nagymértékű veszélyeztetést. A növényi sorrendben lehetőleg gabona után vessük a napraforgót, a kalászosokat egyébként pedig jó utónövénynek tekintjük. Tápanyag-visszapótlás A napraforgó rendkívül élelmes, mélyen gyökerező növény, ezért nem igényli a makroelemek nagy mennyiségben történő visszapótlását. Különösen a túlzott N-trágyázás bosszulja meg magát, ugyanis több betegség nagyobb mértékben lép fel ilyen esetben (különösen szembetűnő a fehérpenész-fertőzés jelentős növekedése). A mezo- és mikroelemek pótlására viszont gyakran nem szentelünk elegendő figyelmet, a kalciumon kívül a Zn, a Cu, Mo és a B is a pótlandók közé tartozik, de gyakori a S hiánya is. Vetésidő Az utóbbi években nagymértékben elterjedt a túl korai vetés, ami azért hátrányos, mert ennek nyomán gyakori a vontatott, egyenetlen kelés. A vontatott kelés során a szürke- és a fehérpenész csírázáskori fertőzése sokkal gyakoribb, a kialakuló tőhiányok eleve veszteséget okoznak és fokozzák az állomány heterogenitását. A nemesítők sokat fáradoznak azért, hogy minél kiegyenlítettebb állományú hibrideket állítsanak elő, mert jól tudják, hogy ez nem esztétikai kérdés; testmagasságban és fenológiai állapotban minél kiegyenlítettebb egy állomány, annál kisebb lesz a betakarítási veszteség. Tehát a túl korai vetés egyenetlen keléshez, heterogén állomány kialakulásához, nagyobb betakarítási veszteséghez vezethet. Helyesnek kell tekintenünk azt a régi tapasztalatot, hogy akkor kell megkezdeni a vetést, amikor a vetés mélységében a talaj hőmérséklete elérte a 10 C fokot és a megkezdett vetést minél előbb be kell fejezni. Állománysűrűség A napraforgó optimális állománysűrűsége hibridtől függően ezer tő/ha-ra tehető. A fehérpenész szkleróciumai néhány napos csapadékos időjárást követően ivaros úton csíráznak, valamint tömegesen hozzák létre és lövik ki aszkospóráikat. Ez az ivaros csírázás annál gyakoribb, minél fényszegényebb körülmények vannak. Ily módon a túl sűrű állományokban sokszorosan több fertőzőanyag képződik, mint az optimális sűrűségű vegetációban, többszörösére nő a fertőzés valószínűsége. Gyomirtás Az állomány minél gyommentesebben tartásának növénykórtani szempontból kitüntetett szerepe van. Egyrészről a gyom árnyékoló hatása miatt ugyanúgy fokozza a fehérpenész aszkospóra termelését, mint a túl sűrű vetés. Másrészről számos gyomfaj gazdanövénye is a napraforgó több parazitájának. Példának említhetjük a peronoszpóra kórokozóját (P. halstedii), ami képes megfertőzni a szerbtövist és a parlagfüvet is. A parlagfüvet megfertőzi a fehérpenész is, rajta bőségesen képződnek a kórokozó áttelelését szolgáló szkleróciumok. A hamuszürke szárkorhadás okozójának (M. phaseolina) több mint 700 gazdanövénye között szép számmal akadnak gyomnövények is. A gyomirtás fogalomkörébe tartozik az árvakelések irtása is, hiszen az árvakelések a nem napraforgót 62

4 termelő években is szaporítják annak parazitáit. Vegyszeres állományszárítás A biológiailag érett, de még sok nedvességet tartalmazó napraforgó vegyszeres állományszárítása is fontos eleme a védelem agrotechnikai módozatainak. Különösen hasznos ez, ha több-kevesebb tányérrothadás van az állományban, hiszen ilyenkor az érésgyorsítás korlátozza a rothadásos folyamat károsításának mértékét, továbbá lerövidíti a kórokozók rendelkezésére álló időt. Több évtizeddel ezelőtt Reglonenal végeztünk kísérleteket: arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen következménye van a különböző kaszatnedvesség mellett végrehajtott állományszárításnak. Körülbelül 42 % nedvességtartalom volt a legnagyobb nedvesség, amikor az első vegyszeres kezelést végrehajtottuk, majd kétnaponként újabb és újabb gépaljnyi növényt kezeltünk. Végül a betakarítást követően minden kezelésből mintát vettünk és megvizsgáltuk a minták minőségi paramétereit, elvégeztük továbbá a kaszatok kórtani vizsgálatát. A rejtjeles minták egy részén igen nagy szaprofita gombapopulációt találtunk. Az óriási penészgomba-fertőzöttséget mutató minták igen magas esetenként a 40-et is meghaladó savszámot mutattak, tehát minőségükben károsodtak, olajuk avasodott. Amikor dekódoltuk a mintákat, kiderült, hogy minél nagyobb nedvességtartalom mellett alkalmazták a Reglone kezelést, annál nagyobb volt a penészgomba fertőzöttség és annál magasabb a savszám. A kísérlet bebizonyította, hogy 30 % nedvességtartalom felett nem szabad állományszárítást alkalmazni. A már 30 % nedvességtartalomra csökkent kaszatnedvességű állomány kezelését káros következmények nélkül megkezdhetjük, majd a 20 % alá csökkent nedvességtartalomnál következhet a betakarítás. (A még így is nagy nedvességtartalom miatt a kaszatok utókezelést igényelnek a biztonságos, 10 % körüli nedvességen való tárolás érdekében.) Biológiai védekezés A biológiai védekezést a magam részéről nem tekintem alapvető védekezési módnak, mivel ez idő szerint a gazda parazita kapcsolatoknak viszonylag kis számában alkalmazható, ugyanakkor rendkívül jelentősnek tartom. Nyilvánvaló, hogy ezek a hiperparazitizmuson alapuló, környezetkímélő védekezési módok mind nagyobb számban állnak majd rendelkezésünkre. Magyarországon már jó néhány éve alkalmazzák a Coniothyrium minitans gombát a fehérpenész szkleróciumainak gyérítésére. A készítmény Koni WG néven kerül forgalomba. Kezdeti, de kedvező tapasztalatokról számolnak be a tarlómaradványok lebontására szolgáló baktériumpreparátumok alkalmazásáról, ugyancsak a fehérpenész elleni védekezésben. A szürkepenész elleni védekezésben külföldön a Trichoderma-fajok és a különböző baktériumok felhasználását találták eredményesnek. Magyarországon eddig a szürkepenész ellen az ilyen irányú kezdeményezések még nem érték el a gyakorlati termesztést. Tekintettel arra, hogy a biológiai védekezés témakörében nem, illetve kevés alkalmam volt kísérletezni, személyes tapasztalat hiányában részletesen nem kívánok ezzel a témával foglalkozni, ismét hangsúlyozva, hogy fontosnak tartom és ennek a védekezési módnak a számottevő terjedésével a jövőben számolnunk kell. Vegyszeres védekezés A napraforgó csávázása a védekezés jól megoldott területe, ami a gyakorló termesztőnek már azért sem okoz gondot, mert a hibrid forgalmazójától a vetőmagot megfelelően csávázott formában vásárolhatja meg. A gyakorlati termesztő a betegségek elleni állománykezelés kérdésében kényszerül döntésre. Felmerül a kérdés, egy- vagy kétszeri gombaölő szeres kezelést tervezünk-e? Nézzük meg, hogy az első kezelést mikor és mi ellen kell végrehajtanunk. Ennek időpontját a kijuttatási mód határozza meg. Amennyiben földi gépes kijuttatást tervezünk, úgy a védekezés időpontját az erőgép hasmagassága határozza meg, az állomány

5 cm-nél nem lehet magasabb. Ez a védekezés elsősorban a szárfoltosság okozók (D. helinthi, P. macdonaldii, Alternaria spp.) ellen irányul. Ugyanakkor ez a kezelés korlátozza az esetleges korai botritisz fertőzést és a szeptóriás levélfoltosságot is. Viszont a fehérpenész szártőbetegség formáját valószínűleg alig tudja befolyásolni, ugyanis a betegségnek ezen a testtájon való megjelenését vegyszeres úton nem tudjuk megbízhatóan korlátozni. Mivel a kezelés idejét a földi géppel járható állapothoz kötjük, ez az elsősorban szárfoltosság okozók elleni védekezés nem a biológiai optimumban kerül végrehajtásra, így hatékonysága általában % közötti. Ennek ellenére gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy öt esetből csak egyszer nem térül meg a védekezés költsége. Szerencsésebb az eset, ha nagy hasmagasságú géppel vagy légi úton tervezhetjük a védekezést. Ilyenkor ugyanis adott a biológiai optimumban történő kijuttatás lehetősége, ami általában a korai bimbózás kezdeti stádiuma és a bimbós állapot vége közé esik. Ez az állapot kb. 2,5-3 hétig tart. Az ilyenkor végzett állománykezelés nagyon jó hatékonyságú, különösen akkor, ha az említett időintervallumon belül előrejelzés segíti a legkedvezőbb időpont kiválasztását. Az ily módon végrehajtott állománykezelés igen jó védelmet ad az aszkospórás eredetű, levélen keresztül fertőző fehérpenészes szárközép-megbetegedés ellen. Egyes évjáratokban a fehér- és a szürkepenész egyaránt fertőzi a bimbót ez a védekezés még ezt is korlátozza valamilyen mértékben. A második védekezés célszervezetei elsősorban a tányérbetegségek kórokozói: a B. cinerea, a S. sclerotiorum és a Rhizopus-fajok. Ugyanakkor ez a védekezés melynek időpontja a virágzás kezdete elfogadható mértékben csökkentheti a szárfoltosság okozók későbbi fertőzését és a fehérpenész szárközép-megbetegedést is. Meg kell említenünk, hogy két betegség ellen még a két állománykezelés sem ad megfelelő védelmet; ezek a szürke- és a fehérpenész. Ennek oka az, hogy kórokozóik a teljes vegetációs időben képesek a fertőzésre. Különösen a fehérpenész az, ami minden több napos csapadékos időjárás után újabb és újabb fertőzési hullámot indíthat el. Tekintettel arra, hogy az ipari célra termesztett napraforgó kettőnél több kezelést annak költségei miatt nem visel el, csak kétszer javasoljuk a védekezést, az említett időpontokban és módon. Szükség van-e a kétszeri védekezésre, egyáltalán; lehet-e gombaölő állománykezelés nélkül napraforgót termeszteni? Természetesen lehet. A kérdés csak az, hogy mekkora kockázattal. Úgy gondolom, hogy szinte alig fordul elő annyira száraz, kórokozóknak kedvezőtlen esztendő, amikor állománykezelés nélkül is biztonságosan termeszthetünk napraforgót. Minden eddigi tapasztalatom azt bizonyítja, hogy a napraforgó első állománykezelésének elmulasztása rendkívül kockázatos, ezt a kezelést érdemes végrehajtani. Mi a helyzet a második kezeléssel? Amennyiben a virágzó állományt tartósan csapadékos időjárás éri, úgy a második fungicid-kezelésre is feltétlenül szükség van. Ugyanakkor, ha a virágzás kezdetétől száraz meleg időjárás uralkodik, halogathatjuk a védekezés megkezdését. Egy jól kiegyenlített (!) tábla 2,5-3 hét alatt elvirágzik és ha nem jön csapadék, úgy a kezelés elmulasztásával számottevő költséget takaríthatunk meg. Azonban ennek is megvannak a feltételei. A 72 órás meteorológiai előrejelzések meglehetősen pontosak, hosszabb időre egyre bizonytalanabbak. Ezért annak feltételeit kell biztosítani, hogy tartós vagy nagyobb csapadék prognózisa esetén két, de legkésőbb két és fél napon belül az állomány védelmét be tudjuk fejezni. Ugyanis kísérleti úton igazoltuk, hogy a fertőzést megelőzően végrehajtott védekezés kétszer hatékonyabb, mint amikor a már megfertőzött növényt védjük. Márpedig a kórokozók behatolása az alatt az idő alatt történik meg, amíg a növények felülete nedves, de legalábbis a levegő relatív páratartalma % feletti. Minél hosszabb ez a periódus, annál nagyobb lesz a fertőzöttség %-os gyakorisága. Az elvirágzott állomány későbbi fertőződésére minden nappal kisebb a valószínűség, az egyre keményebbé váló tányérszövetekbe a kórokozók egyre kevésbé tudnak behatolni. Ilyenkor már újabb fertőződések tehát alig következnek be, ugyanakkor a már korábban, rendszerint a virágzás alatt megfertőzött, de még tünetet nem mutató növényeken a betegség tünetei és a károsodás ezután fejlődik ki. A virágzás során jön létre a fertőzések túlnyomó többsége, bár a tünetek később fejlődnek ki, így a virágzás utáni csapadékos időjárás nem a fertőzés gyakoriságát növeli, hanem a rothadás, károsodás mértékét fokozza. Ez persze azt is jelenti, hogy ha a virágzás alatt sikerül megakadályozzuk a kórokozók behatolását, úgy az érés során érkező esők már nem növelik számottevően a fertőzés mértékét. A második védekezés kérdésében természetesen nemcsak növénykórtani, hanem más megfontolásoknak is érvényesülnie kell. Így például az állomány terméskilátásai nagymértékben mérlegelendők, szerényebb terméskilátásoknál kevésbé indokolt a második védekezés végrehajtása. A gombaölő szer megválasztásában nemcsak az engedélyezett növényvédő szerek jegyzéke nyújt segítséget, hanem a gombaölőszer-gyártók és -forgalmazók is bőségesen ellátják a termesztőt információval, akinek a készítmény hatékonysága és a kezelés vegyszerköltsége alapján kell dönteni arról, hogy melyik fungicidet kívánja alkalmazni. * A napraforgó betegségei elleni védekezés első lépése a lehetséges védelmi módok alapos végiggondolása, melynek során figyelembe kell vennünk, hogy milyen szintű produktivitást céloztunk meg. A kórokozók biológiájának ismerte, az alapvető összefüggések felismerése sokat segít a védelem lehetőségeinek helyes felismerésben és a minél eredményesebb védekezési gyakorlat megvalósításában. 64

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Csávázás. Védelem a csíra-, a gyökér- és a korai lombkártevők ellen. Gombabetegségek ellen az Apron XL tartós védelmet nyújt. A napraforgó védelme

Csávázás. Védelem a csíra-, a gyökér- és a korai lombkártevők ellen. Gombabetegségek ellen az Apron XL tartós védelmet nyújt. A napraforgó védelme Csávázás Védelem a csíra-, a gyökér- és a korai lombkártevők ellen A vetőmag-forgalmazók a napraforgó-vetőmagot a csírakori kórokozók és a peronoszpórás kártétel elleni megelőző védelem érdekében általában

Részletesebben

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Tartalomjegyzék Bevezető 4. Napraforgó vetőmagajánlat NK Kondi 10. NK Brio 14. NK Oktava 16. NK Delfi 18. Alexandra PR 20. NK Neoma 22. NK Alego 26.

Részletesebben

A VETÉSIDŐ, FAJTA- ÉS FUNGICIDHASZNÁLAT INTERAKTÍV VIZSGÁLATA NAPRAFORGÓNÁL A HAJDÚSÁGBAN

A VETÉSIDŐ, FAJTA- ÉS FUNGICIDHASZNÁLAT INTERAKTÍV VIZSGÁLATA NAPRAFORGÓNÁL A HAJDÚSÁGBAN DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Kátai János egyetemi tanár Témavezető: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár A VETÉSIDŐ,

Részletesebben

Rizoktónia. Velünk kezdõdik. www.kws.hu. A narancs a KWS egyik védjegye.

Rizoktónia. Velünk kezdõdik. www.kws.hu. A narancs a KWS egyik védjegye. Rizoktónia www.kws.hu A narancs a KWS egyik védjegye. Velünk kezdõdik. Tartalomjegyzék Szakkifejezések...4 Rhizoctonia solani...6 Származása, története, elterjedése, gazdasági jelentôsége...7 Tünetei...12

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében

Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében (92)TÉGLA ZS. 1, BORÓCZKI G. 2, TERBE T. 3 Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében Results of the experiment the pepper

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE 1. IKTATÓSZÁM:33-6/2015. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a megyei vetőmag-előállítás helyzetéről, jelentőségéről és jövőbeni kihívásairól

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek

Részletesebben

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

Az öntözés. vízgazdálkodási tevékenység, melynek során gondoskodunk a növények pótlólagos vízellátásáról. A vízügyi hatóság engedélye szükséges

Az öntözés. vízgazdálkodási tevékenység, melynek során gondoskodunk a növények pótlólagos vízellátásáról. A vízügyi hatóság engedélye szükséges Cziráki László 2014 Fogalma: Az öntözés vízgazdálkodási tevékenység, melynek során gondoskodunk a növények pótlólagos vízellátásáról A vízügyi hatóság engedélye szükséges Feladata: A termelés biztonságának

Részletesebben

A parlagfűről, parlagfű mentesítésről

A parlagfűről, parlagfű mentesítésről A parlagfűről, parlagfű mentesítésről Összeállította: Stánitz Éva megyei tisztifőorvos Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szabó Lajos hivatalvezető Vas Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2014. július 10.)

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2014. július 10.) Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2014. július 10.) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére Kiadva: 2014.07.10. 12:00-kor. Érvényes: 2014.07.17-ig. Várható frissítés: 2014.07.17. 12:00-kor.

Részletesebben

142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet. a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól

142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet. a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól 142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Sajtóinformáció. RBHU/MK f1kamge03_h. a 2002-es év üzleti eredményeinek alakulása. Hermann Scholl, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának

Sajtóinformáció. RBHU/MK f1kamge03_h. a 2002-es év üzleti eredményeinek alakulása. Hermann Scholl, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának Sajtóinformáció RBHU/MK f1kamge03_h A 2002-es év üzleti eredményeinek alakulása: Jó helytállás kedvezőtlen körülmények között Hermann Scholl, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke a stuttgarti gazdasági

Részletesebben

J/4723. számú JELENTÉS

J/4723. számú JELENTÉS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4723. számú JELENTÉS a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar

Részletesebben

Most akkor nincs csőd? - Mi folyik a Quaestornál?

Most akkor nincs csőd? - Mi folyik a Quaestornál? 2015.03.23. Körlevél tartalma Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/most_akkor_nincs_csod_mi_folyik_a_quaestornal.211744.h tml Most akkor nincs csőd? - Mi folyik a Quaestornál? 2015. március 23. 10:02

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

DÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE

DÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE Gradus Vol 2, No 2 (2015) 336-341 ISSN 2064-8014 DÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE Turiné Farkas Zsuzsa Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség

Részletesebben

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései

Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,

Részletesebben

Kérdések és válaszok az influenzáról

Kérdések és válaszok az influenzáról Kérdések és válaszok az influenzáról Forrás: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapja http://www.ecdc.europa.eu/en/healthtopics/seasonal_influenza/basic_facts/pages/qa_seasonal_influenza.aspx

Részletesebben

Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben

Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben The importance of yield estimation and yield analysis in precision corn production narcisz.pap@gmail.com

Részletesebben

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres

Részletesebben

Novák Nándor. Készletezés. A követelménymodul megnevezése: A logisztikai ügyintéző speciális feladatai

Novák Nándor. Készletezés. A követelménymodul megnevezése: A logisztikai ügyintéző speciális feladatai Novák Nándor Készletezés A követelménymodul megnevezése: A logisztikai ügyintéző speciális feladatai A követelménymodul száma: 0391-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-005-50 KÉSZLETEZÉS

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Bevezető rendelkezések Dévaványa Városi Önkormányzat

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9.

A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései. 2014. július 9. A növénytermesztési technológiák élelmiszerbiztonsági kérdései 2014. július 9. 2 Készült a TÁMOP-4.1.1.C- 12/1/KONV-2012-0014: Élelmiszerbiztonság és gasztronómia vonatkozású egyetemi együttműködés, DE-SZTE-EKF-NYME

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

őszi katalógus Újdonság! ŐSZI KÁPOSZTAREPCE ŐSZI GABONAFÉLÉK 2016 FAJTAAJÁNLAT A JOBB TERMÉSÉRT

őszi katalógus Újdonság! ŐSZI KÁPOSZTAREPCE ŐSZI GABONAFÉLÉK 2016 FAJTAAJÁNLAT A JOBB TERMÉSÉRT ŐSZI KÁPOSZTAREPCE ŐSZI GABONAFÉLÉK 2016 FAJTAAJÁNLAT A JOBB TERMÉSÉRT őszi katalógus Újdonság! *** LEGNAGYOBB EZERMAGTÖMEGŰ REPCE VETŐMAG SZEMENKÉNT VETŐKNEK IS! *** 2. OLDAL őszi katalógus / ősz 2016

Részletesebben

GOMBABETEGSÉGEK SOROZAT ÔSZI BÚZA LEVÉL- FOLTOSSÁGOK

GOMBABETEGSÉGEK SOROZAT ÔSZI BÚZA LEVÉL- FOLTOSSÁGOK SOROZAT LEVÉL- FOLTOSSÁGOK Tartalomjegyzék A foltbetegségek kórokozói és tünetei A foltbetegségek kórokozói és tünetei 3 6 Jelentôség és életmód 7 A kórokozók járványtana 8 Kártétel 9 11 Agrotechnika,

Részletesebben

P (A) = i. P (A B i )P (B i ) P (B k A) = P (A B k)p (B k ) P (A) i P (A B i)p (B i )

P (A) = i. P (A B i )P (B i ) P (B k A) = P (A B k)p (B k ) P (A) i P (A B i)p (B i ) 6. A láncszabály, a teljes valószínűség tétele és Bayes-tétel Egy (Ω, A, P ) valószín ségi mez n értelmezett A 1,..., A n A események metszetének valószín sége felírható feltételes valószín ségek segítségével

Részletesebben

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,

Részletesebben

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek

Részletesebben

11. ÖNÁLLÓSÁG: AZ ÖNELLÁTÓ ÉS AZ ÖNVÉDŐ KULCSKOMPETECIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

11. ÖNÁLLÓSÁG: AZ ÖNELLÁTÓ ÉS AZ ÖNVÉDŐ KULCSKOMPETECIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 11. ÖNÁLLÓSÁG: AZ ÖNELLÁTÓ ÉS AZ ÖNVÉDŐ KULCSKOMPETECIA FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE Amint az előző fejezetekben említettem, a fejlődéssegítés egyik alapfunkciója a személyiség önállósulásának segítése. Minden

Részletesebben

A termékek rejtett ára

A termékek rejtett ára 1. fejezet A termékek rejtett ára Nemrég hirtelen ötlettől vezérelve megvettem egy játékautót: egy fényesre festett, sárga, fából készült versenyautót négy fe kete lemezkerékkel, amelyben egy kis zöld

Részletesebben

NÖVÉNYVÉDŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

NÖVÉNYVÉDŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés NÖVÉNYVÉDŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése NÖVÉNYVÉDŐ Feladatok és tevékenységek A föld

Részletesebben

Növényvédelem otthonunkban

Növényvédelem otthonunkban Növényvédelem otthonunkban Bevezető A növényvédelem, egy olyan téma, ami kikerülhetetlen, akár lakásunkban, akár kertünkben foglalkozunk növényekkel. Mindannyian találkoztunk már kártevővel, vagy gombás

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

EMLÉKEZTETŐ. Az OKA tizenkettedik üléséről (2007. szeptember 11. 14:00, SZMM, Tükörterem)

EMLÉKEZTETŐ. Az OKA tizenkettedik üléséről (2007. szeptember 11. 14:00, SZMM, Tükörterem) EMLÉKEZTETŐ Az OKA tizenkettedik üléséről (2007. szeptember 11. 14:00, SZMM, Tükörterem) Napirend előtt Fazekas Károly helyett Kertesi Gábor vezeti a kerekasztal ülését. Köszönti a kerekasztal tagjait

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében.

Jegyzőkönyv. Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében. Ügyiratszám: 1228/2007. Jegyzőkönyv Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében. Tárgy: Nyergesújfalu, Holcim Zrt. új cementgyárának környezetvédelmi

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET B TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSI CSOMAG BNKNE/2016/B/1 SZÁMÚ KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás VP3-17.1.1-16

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

BESZÉLGETÉS MELLÁR TAMÁSSAL

BESZÉLGETÉS MELLÁR TAMÁSSAL INTERJÚK, BESZÉLGETÉSEK BESZÉLGETÉS MELLÁR TAMÁSSAL Mellár Tamás 48 éves, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Egyetemi tanulmányait az akkori Janus Pannonius, ma Pécsi Tudományegyetem közgazdasági

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

Kutató Intézet a Közép-Tisza mentén

Kutató Intézet a Közép-Tisza mentén Kutató Intézet a Közép-Tisza mentén A Karcagi Kutató Intézet a Közép-Tisza mente nehéz mechanikai összetételű talajain való gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeit kutatja. Az 1947-ben alapított Karcagi

Részletesebben

DEKALB repce hibrid ajánlat 2015

DEKALB repce hibrid ajánlat 2015 KAPCSOLAT Kereskedelmi Vezető: Szitai Ádám; Telefon: +36 (30) 485 6441 Kiemelt Partnerkapcsolati Vezető: Tóth Tamás; Telefon: +36 (20) 611 9196 Kiemelt Partnerkapcsolati Délnyugat-Magyarország Szalai Ferenc;

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

DIALECTE A környezettel és a területi működtetési szerződéssel (TMSZ) kapcsolatos diagnosztika Kézikönyv

DIALECTE A környezettel és a területi működtetési szerződéssel (TMSZ) kapcsolatos diagnosztika Kézikönyv DIALECTE A környezettel és a területi működtetési szerződéssel (TMSZ) kapcsolatos diagnosztika Kézikönyv Első verzió (2000. február) 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4 1.1. Definíciók...5 1.1.1.

Részletesebben

A biomassza, mint a fenntartható fejlődés egyik lehetséges energiaforrása

A biomassza, mint a fenntartható fejlődés egyik lehetséges energiaforrása A biomassza, mint a fenntartható fejlődés egyik lehetséges energiaforrása Társadalmi és közgazdaságtani elemzés a biomassza használatáról Magyarországra és az Európai Unióra kivetítve Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

Budapest XIII. kerület. klímastratégiája

Budapest XIII. kerület. klímastratégiája Budapest XIII. kerület klímastratégiája 2011 2020 Tartalomjegyzék Bevezető...3 I. Célok és alapelvek...5 Kapcsolat az önkormányzat által már elfogadott koncepciókkal és stratégiákkal...7 II. Helyzetkép...8

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út forgalmával kapcsolatban

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út forgalmával kapcsolatban JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 4. A vagyon elemzése Szerzı: Harnos László

Részletesebben

3. számú melléklet. Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához

3. számú melléklet. Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához 3. számú melléklet Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához Jelen tájékoztató, általánosságban tartalmaz információkat az élőfüves sportpályák kezelésére. Javasoljuk, hogy a konkrét kezelésre vonatkozó

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről Az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-ben megtárgyalta a Magyarországon élő

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Teljesítménymotiváció és ösztönzés

Teljesítménymotiváció és ösztönzés TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ Általában a teljesítményünkön keresztül értékel bennünket a környezetünk és mi magunk is. Viszonyítjuk teljesítményünk mások teljesítményéhez, valamint előző teljesítményeinkhez és

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

1.oldal. Kft. ÁLTALÁNOS SZERZ DÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE

1.oldal. Kft. ÁLTALÁNOS SZERZ DÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE 1.oldal Kft. ÁLTALÁNOS SZERZ DÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE Létrehozva: 2011.05.02 Hatályba lépés: 2012.05.01. Utolsó módosítás:2012.03.21 Utolsó Módosítás:2014.09.01

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor

Részletesebben

Az informatika tárgy oktatásának folyamata. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az informatika tárgy oktatásának folyamata. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az informatika tárgy oktatásának folyamata Dr. Nyéki Lajos 2015 Az oktatási folyamat fogalma Oktatási folyamat - az a folyamat, amelynek során az egyes tantárgyak éves vagy több éves tananyagának feldolgozására

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe: FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus

Részletesebben

KÉZIKÖNYV ÓVODAPEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE

KÉZIKÖNYV ÓVODAPEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE NyugiOvi Program Kora-gyermekkori program a megfélemlítés megelőzésére című kiemelt projekthez tartozó kézikönyv TÁMOP-5.2.10-15/1-2015-0001 KÉZIKÖNYV ÓVODAPEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE NyugiOvi Program Kora-gyermekkori

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Fajtaajánlat 2015/16. Kalászos fajták

Fajtaajánlat 2015/16. Kalászos fajták Fajtaajánlat 2015/16 Kalászos fajták Tartalom Bemutatkozás...2-3 Őszi búza fajták...4-11 SIRTAKI...4 FARINELLI...5 BASMATI...6 HISSEO...7 KWS FERRUM...8 KWS MAGIC...9 CALISOL...10 FIGARO...11 Technológiai

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ a felcsúti új Faluház megépítése tárgyú, a Kbt. 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra TARTALOMJEGYZÉK ÚTMUTATÓ

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének, a jövő nemzedékek szószólójának JAVASLATA A FATESTVÉR

Részletesebben

Házipatika.com Tünetek, kórlefolyás

Házipatika.com Tünetek, kórlefolyás Házipatika.com Tünetek, kórlefolyás 1. Gyomor-bélrendszeri tünetek: puffadás, hasi fájdalom, erős szelek, melyek a tej elfogyasztását követő egy óra elmúltával jelentkeznek. Napi 12 gramm laktóz (= 2,4

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése

A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése szka105_19 É N É S A V I L Á G Kontinensek, országok, emberek 1. A Földről alkotott ismeretek áttekintése és továbbfejlesztése Készítette: nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai

A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai KÁNTOR Béla, TÓTH Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc kantorbp@gmail.com, toth.zsuzsanna12@gmail.com A borkészítésnek Magyarországon

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)

Részletesebben

Csongrád megyei növényegészségügyi helyzetkép 2013. 07. 16.- 2013. 07. 31. között

Csongrád megyei növényegészségügyi helyzetkép 2013. 07. 16.- 2013. 07. 31. között Csongrád megyei növényegészségügyi helyzetkép 2013. 07. 16.- 2013. 07. 31. között Időjárás: Július második felében továbbra is tombolt a szárazság, a lehullott csapadék mennyiségét a megyénkben 2-6 mm

Részletesebben

A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI I.

A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI I. A KERÉKPÁROZÁS ÚTJAI I. KÉZIKÖNYV A KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉHEZ Készítette: Deák Alexandra Budapest, 2010. augusztus hó Bevezetés 2 Településeinken már egy évszázada fontos a kerékpáros közlekedés

Részletesebben

HAZAI TÜKÖR. Állattenyésztés korszerűen. Egy agrármérnök tapasztalataiból

HAZAI TÜKÖR. Állattenyésztés korszerűen. Egy agrármérnök tapasztalataiból HAZAI TÜKÖR Állattenyésztés korszerűen Egy agrármérnök tapasztalataiból Az állati eredetű termékek iránt egyre növekvő keresletnek úgy lehet eleget tenni, ha a haszonállatok létszámemelésével párhuzamosan

Részletesebben

JÁRMŰVEK FEDÉLZETÉN MEGKÖTÖTT SZÉNDIOXID LEHETŐSÉGÉNEK GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELEMZÉSE

JÁRMŰVEK FEDÉLZETÉN MEGKÖTÖTT SZÉNDIOXID LEHETŐSÉGÉNEK GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELEMZÉSE JÁRMŰVEK FEDÉLZETÉN MEGKÖTÖTT SZÉNDIOXID LEHETŐSÉGÉNEK GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELEMZÉSE ZÁDOR ISTVÁN okleveles közlekedésmérnök, Kogát Közhasznú Nonprofit Kft. 4400 Nyíregyháza, Eperjes út 16. istvan.zador@kogat.hu

Részletesebben

NAK PIACI ÉS ÁRINFORMÁCIÓK A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA PIACFIGYELŐ HÍRSZOLGÁLATA. Növénytermesztés. Agrárgazdasági Kutató Intézet

NAK PIACI ÉS ÁRINFORMÁCIÓK A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA PIACFIGYELŐ HÍRSZOLGÁLATA. Növénytermesztés. Agrárgazdasági Kutató Intézet NAK PIACI ÉS ÁRINFORMÁCIÓK A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA PIACFIGYELŐ HÍRSZOLGÁLATA 2015/30. 2016/18. HÉT Növénytermesztés Agrárgazdasági Kutató Intézet KÖSZÖNTŐ Tisztelt Tagunk! A Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve 2010. I. A közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös

Részletesebben