Kérdések és válaszok az influenzáról

Átírás

1 Kérdések és válaszok az influenzáról Forrás: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapja Mi az influenza? Az influenza az influenzavírusok által okozott légúti betegség. A legjellemzőbb tünetek: láz, fejfájás, köhögés, torokgyulladás, ízületi illetve izomfájdalom, és általános levertség, fáradékonyság, bár nem minden fertőzöttnél jelentkeznek a felsorolt tünetek. Az influenza egy egyszerű megfázásnál általában súlyosabb betegség. A klinikai kép az egészen enyhétől a rendkívül súlyos tüdőgyulladással, agyvelőgyulladással és életveszélyes, generalizált szepszissel járó formáig változhat. Ezekért a tünetekért az influenzavírus a felelős, de sokszor a vírusfertőzés által már meggyengített immunrendszert más baktériumok és vírusok is megtámadják. A súlyosabb forma főként időseknél, csecsemőknél és krónikus alapbetegségben (pl. cukor- vagy szívbetegségben) szenvedőknél fordul elő, azonban bármilyen korú, előzőleg egészséges embereknél is jelentkezhet a súlyos, szövődményekkel járó forma. Melyek az influenza tünetei? A leggyakoribb tünet a hirtelen jelentkező láz, hidegrázás, fejfájás, izom- illetve ízületi fájdalmak és száraz köhögés. A legtöbb ember összetéveszti az influenzát a megfázással, bármilyen kisebb megfázás esetén kijelenti, hogy egy kis influenzája van. Az influenza azonban legtöbbször jóval súlyosabb megbetegedés, mint egy egyszerű nátha. Az emberek többségének az influenza csupán egy kellemetlen betegség, de néhányuknál súlyos állapotot okoz. Az influenza komolyabb szövődményei közé tartozik a hörghurut és a bakteriális felülfertőződés következtében kialakuló tüdőgyulladás és a ritkábban előforduló agyvelőgyulladás és szepszis. A fenti szövődményekben szenvedők igen gyakran kórházi ellátást igényelnek, mivel akár életet veszélyeztető állapotot is kialakulhat, különösen a legfiatalabbak és a legidősebbek körében, továbbá a leromlott egészségi állapotú betegeknél. Melyek a közönséges megfázás tünetei, és miben különböznek ezek az egyszerű, szövődménymentes (komplikációmentes) influenzában jelentkező tünetektől? A megfázáskor jelentkező panaszok csak az orrüregre és a torokra korlátozódnak, és nátha, tüsszentés, könnyezés, a garat irritációja, és fejfájás formájában jelentkezhetnek. Ezek a tünetek többnyire fokozatosan alakulnak ki és ritkán okoznak magas lázat vagy az izmok és ízületek fájdalmát. A megfázás miatt a krónikus légúti betegségek (pl. asztma) klinikai tünetei néhány napig súlyosbodhatnak. 1

2 TÜNET MEGFÁZÁS INFLUENZA láz nem jellemző és ha kialakul, gyakori, és gyakran magas láz (38 o C akkor alacsony (38 o C alatti) felett) izom és végtagfájdalom ritka gyakori kimerültség és általános fáradtság ritka gyakori fejfájás gyakori gyakori nátha majdnem mindig gyakori, de kis jelentőségű tünet tüsszentés majdnem mindig gyakori, de kis jelentőségű tünet könnyezés gyakori kis jelentőségű tünet a torok irritációja majdnem mindig kis jelentőségű tünet köhögés gyakori gyakori Milyen vírusok okozzák az influenzát? Az influenzavírusok az Orthomyxoviridae családba tartozó RNS vírusok. Három fő típusuk ismert, melyeket A, B és C betűvel jelölnek. Az emberi megbetegedések tekintetében csak az A és B típusnak van jelentősége. Az influenza B vírus általában kevésbé súlyos megbetegedést okoz, mint az A vírus. Az influenza A vírusban az RNS-t körülvevő vírusburoknak két glycoproteinje van, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N); az influenzát ezek alapján osztják altípusokba. A hemagglutinin az ellenanyag válasz kialakításáért leginkább felelős antigén. A neuraminidáz csak kis szerepet játszik a védelem kialakításában. A B vírus mellett jelenleg (kb óta) az influenza A vírus három altípusa cirkulál: az A(H1N1), az A(H1N2) és az A(H3N2). Hogyan változnak az influenzavírusok? Az influenzavírusok fontos jellemzője, hogy örökítő-állományuk nem stabil és folyamatosan változik. Ez a változás ún. antigén-drift vagy antigén-shift útján történik. Antigén-drift-ről akkor beszélünk, amikor a hemagglutinin szerkezetében viszonylag kisebb változások történnek. Az így megváltozott influenzavírus-törzsek azokat az embereket is megfertőzhetik, akik az előző években már találkoztak a vírussal, vagy oltották őket ellene. Az antigén-shift változásakor a vírus örökítő anyagában alapvető és jelentős változás történik, és egy olyan új vírus jön létre, amelyben a hemagglutinin jelentősen különbözik az addig cirkuláló vírusétól. Az ilyen változás eredményeként keletkező új vírus, nagy járványokat, akár világjárványt is okozhat, mivel a vírus új változata ellen az emberek egyáltalán nem, vagy csak részlegesen védettek. Előfordul olyan antigén-shift, amelynek során az addig csak állatok megbetegítésére képes vírusban olyan változás történik, mely alkalmassá teszi a vírust arra, hogy embereket is képes legyen megbetegíteni. Ebben az esetben az állati és/vagy emberi vírusok között a genetikai állomány egy bizonyos része kicserélődik vagy megváltozik. Feltételezések szerint ez történt az évi ún. spanyolnátha influenza világjárvány során. 2

3 Mennyire fertőző az influenza, és hogyan terjed a fertőzés? Az embereket megbetegítő vírusok közül az influenza vírusa mérsékelten virulens (fertőzőképes). Egy fertőzött ember általában egy vagy kettő, az influenza ellen még nem védett személynek adja át a fertőzést. A vírusok terjedése kétféle módon történik: Elsősorban a levegőben lévő nagyobb cseppek belégzése útján, amelyek fertőzött vagy beteg ember köhögése és tüsszentése során kerülnek a külvilágba. Ha a beteg vagy fertőzött személy a fenti tevékenységek során nem takarja el az orrát és a száját, akkor a környezete megközelítően három méteres körzetben fertőződhet. Ezért annyira fontos, hogy a köhögő és tüsszögő emberek - lehetőleg papírzsebkendővel - eltakarják a szájukat és az arcukat. Úgy tűnik, a kisebb méretű cseppek kevésbé terjesztik a fertőzést. Mivel a vírus nagyobb eséllyel terjed a nagyobb nyálkacseppek révén, ezért általában a beteg vagy fertőzött személy közvetlen közelében tartózkodók vannak a fertőzés nagyobb kockázatának kitéve. Másik lehetőségként az influenzafertőzés úgy is bekövetkezhet, hogy a vírus például a fertőzött ember orrának megtörlését követően a keze révén, közvetlen érintkezés útján rákerül a fogékony személy orr-, száj- vagy a torok-nyálkahártyájára. Ezért fontos a kézmosás és a megfelelő zsebkendőhasználat (légúti higiéne). Kórházi kezelés során, bizonyos beavatkozásoknál, mint például intubációnál (amely során egy csövet vezetnek a beteg légcsövébe, hogy a légzését támogassák) olyan kicsi, aerosol méretű részecskék keletkezhetnek, melyek tartalmazhatják a vírust. Ez is egyik oka annak, hogy az orvosok és az ilyen beavatkozásokat végző egyéb egészségügyi dolgozók a maguk védelmében óvintézkedéseket tesznek, és maszkot viselnek munkájuk közben. A fertőződést követően milyen hamar észlelhetőek a betegség tünetei a fertőzött személyen? A lappangási idő a fertőződés megtörténte és az első tünetek jelentkezése közötti időszak általában 2-3 nap. Néha megfigyelhető ennél rövidebb vagy hosszabb lappangási idő is (1-7 nap). Mikor fertőz az influenzás beteg? A fertőzőképesség időszaka egyénenként változhat, de általában egy influenzavírussal fertőzött felnőtt a betegség tüneteinek jelentkezése előtti naptól a tünetek kezdetét követő 3-5 napig fertőzőképes. A kezdet gyermekeknél is hasonló, de a fertőzőképesség időszaka náluk akár 7 nap is lehet. A fertőződés kockázata a fertőzőképesség teljes időszaka alatt azonban nem végig egyenletes; a tünetek kialakulásával és erősödésével arányosan nő a fertőzés lehetősége és amikor a tünetek a legintenzívebbek, a megbetegedett személy akkor a legveszélyesebb másokra nézve. Annak az esélye, hogy valakitől megkapjuk az influenzát, a tünetek jelentkezése előtt és az azok megjelenését követő 3. nap után jóval kisebb, ezért ajánlott otthon maradni már az első tünetek jelentkezésekor, és utána is néhány napig. 3

4 Mit kell tennie annak, aki azt gondolja, hogy influenzája van? Két fő szabály van: gondoskodjunk magunkról és ne fertőzzünk meg másokat! A szokások országonként változnak. Néhány országban a betegek általában felkeresik háziorvosukat, de sokban nem, kivéve, ha valaki nagyon beteg, vagy valamelyik kockázati csoportba tartozik. Azoknak a betegeknek, akik valamilyen régóta fennálló, krónikus egészségi problémával küzdenek, tanácsos az első tünetek megjelenése után azonnal orvoshoz fordulniuk. Aki betegnek érzi magát, menjen haza vagy maradjon otthon, köhögésnél, tüsszentésnél, orrfújásnál lehetőleg használjon papír zsebkendőt, amelyet használat után zártan tároljanak. Továbbá mosson gyakran kezet, használjon külön törölközőt, kéztörlőt, pihenjen, figyeljen a folyadékpótlásra és vegyen be láz- és fájdalomcsillapító gyógyszert. Ha nem oldható meg, hogy a fertőzőképesség ideje alatt egyedül legyenek, akkor viseljenek maszkot, amikor mások is (pl. családtagok, barátok) vannak a közelükben. A legtöbb influenzaszerű megbetegedés magától gyógyul, és vagy influenzavírus vagy valamilyen más vírus/kórokozó a felelős érte. Jobb otthon gyógyulni, míg a beteg annyira jól nem lesz, hogy visszatérhet a szokásos napi tevékenységéhez. Azonban ha a tünetek súlyosbodnak, vagy a betegség elhúzódik (több mint 7 napja tart), a betegnek orvoshoz kell fordulnia. Vannak-e influenza esetében kórokozó-hordozók? Abban az értelemben nincsenek, hogy lennének olyan személyek, akik napokig fertőznének, és nem lenne erről tudomásuk. Sajnálatos módon azonban vannak tünetmentesen vagy nagyon rövid ideig tüneteket mutató betegek is. Így történhet meg az, hogy néhányan úgy fertőződnek, hogy látszólag nem érintkeznek influenzás beteggel. Azt feltételezik azonban, hogy ezek az emberek kevésbé fertőznek, mint azok, akiknek magas lázuk van és láthatóan leverte őket a lábukról a betegség. Kik vannak nagyobb veszélynek kitéve influenza esetén? Milyen kockázati csoportokba tartozó egyéneknek javasolt az influenza elleni védőoltás? A kisgyermekek nagyobb veszélynek vannak kitéve, mert bennük még nem alakulhatott ki immunitás a betegséggel szemben, ezért néhány országban ajánlják rutinszerű oltásukat az influenza ellen. A csecsemőket leszámítva mégis azt mondható, hogy az egészséges immunrendszerű gyermekeknél ritkábban alakul ki súlyos lefolyású influenza, mint az idősebb korosztályba tartozóknál. Ha idősebb személy fertőződik az influenzavírussal, általában jóval nagyobb az esély, hogy a betegség során valamilyen szövődmény lépjen fel, például tüdőgyulladás. Ők azok, akik általában gyakrabban szenvednek valamilyen krónikus betegségben, mint a fiatalabbak, ezért a fertőzésekkel szembeni ellenálló-képességük is gyengébb lehet. A másik nagy kockázati csoportba azok tartoznak, akik valamilyen szív-érrendszeri, vagy a légzés hatékonyságát csökkentő légzőszervi betegségben szenvednek, vagy egyéb krónikus betegségük van. Náluk magasabb annak a kockázata, hogy az influenza súlyosabb lefolyású legyen, mint az egyébként egészséges embereknél. A fentiek miatt a legtöbb országban azt ajánlják, hogy a 65 év felettiek és a krónikus betegségben szenvedők évente oltassák be magukat influenza ellen. Ennek protokollja országonként változó; néhány országban minden 65 év felettit oltanak, másokban már a 60, sőt az 55 éveseket is. 4

5 Hogyan előzhetem meg, hogy én vagy a családom tagjai influenzában megbetegedjenek? Nincsen kizárólagosan megbízható módszer, de a következő tanácsok egészen biztosan segítenek csökkenteni a fertőződés veszélyét: A gyakori kézmosás jelentősen csökkenti nem csak az influenzával, hanem az egyéb kórokozókkal való fertőződés veszélyét is. Megfelelő higiénia köhögéskor, tüsszentéskor és orrfújásnál; eldobható papírzsebkendőt kell használni, mely elfedi a szájat és az orrot. Ha valaki rosszul érzi magát és lázas, menjen haza! A beteg környezetében lévők is tegyenek róla, hogy ez megtörténjen (pl. felettese küldje haza a dolgozót), mivel ekkor a legnagyobb a fertőzésveszély. A magas kockázati csoportokba tartozóknak javasolt az évenkénti oltás, mert ez megfelelő védelmet nyújt a számukra. Országonként változó az oltási stratégia, sok országban az időseket és az egyéb kockázati csoportba tartozókat bakteriális (pneumococcus) tüdőgyulladás ellen is oltják. Hogyan segít az influenza megelőzésében a kézmosás? Hasznosak-e az alkoholos gélek a fertőzés megelőzésében? Az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ (ECDC) az influenza terjedésének csökkentésére egyik módszerként a kézmosást ajánlja, és megerősíti azt a tényt, hogy az alkoholos kézfertőtlenítők hatásosak az influenza ellen. A hatás azon alapul, hogy kézmosás esetén megszakad a fertőzésnek a következő láncolata: Pl. van egy influenzás betegünk, aki kifújja az orrát, utána nem mos kezet, majd valakivel kezet fog, aki aztán az arcához, orrához, szájához nyúl, és így megfertőződik. Bár kifejezetten az influenzára vonatkozóan nem végeztek vizsgálatot a kézmosás alkalmazásának hatékonyságával kapcsolatban, viszont tudományosan bizonyított, hogy sok más vírusok okozta légúti fertőző betegség esetén a kézmosás biztosan csökkenti a fertőződés esélyét. Röviden összefoglalva az mondható, hogy a megfelelő általános higiéne, a kézmosás, a papírzsebkendő megfelelő használata és tárolása nagyon fontos. Természetesen, a fentiek hatékonyak egyéb fertőzések megelőzése esetén is. A 2011/2012-es influenza szezonra vonatkozó információk Megváltoztatta-e a évi világjárvány az idei évben várhatóan cirkuláló szezonális influenzavírust? A szezonális influenzavírusok abban az értelemben mások lesznek, hogy jelenleg cirkuláló influenzavírusok között van egy új A(H1N1), a világjárványt okozó influenzavírus, mely különbözik a 2009 előtti A(H1N1) altípustól. Azt nem tudjuk azonban, ez mennyiben befolyásolja majd az emberek influenza megbetegedéssel kapcsolatos tapasztalatait. Mi várható az idei influenzaszezonban? Az igazság az, hogy ezt nem tudjuk biztosan. Valószínűleg inkább szezonális influenzajárvány várható, mint olyan influenzajárvány, amit 2009/2010-ben tapasztaltunk. Valószínűleg kisebb mértékű lesz a vírusok oseltamivir-rezisztenciája, de erről többet most még korai lenne mondani. 5

6 Várható-e az új influenzavírus cirkulálása ebben az évben? A déli-félteke tapasztalatai alapján minden bizonnyal igen, de mellette az influenza régi A(H3N2) altípusa, valamint a B típusú influenzavírus jelenlétére is számítani kell. Védettek-e a szezonális influenza ellen azok, akik korábban megbetegedtek a világjárványt okozó A(H1N1) influenzában? Nem, mert lehet, hogy nem védettek az influenza A(H3N2) vírus és B típusú influenzavírus ellen. Mivel a szezonális influenza elleni oltóanyag tartalmazza az A(H1N1) törzset is, ajánlott-e azoknak idén az oltás, akik korábban már kaptak a világjárványt okozó influenza elleni oltást? Igen, mivel az idén cirkuláló egyéb influenzavírusok, (pl. az A(H3N2), vagy a B vírus) is megfertőzhetik őket, amelyek minden korcsoportot veszélyeztetnek, köztük az időseket is. Tartalmazza-e a szezonális influenza elleni oltóanyag a világjárványt okozó A(H1N1) vírustörzset is? Igen, az A(H3N2) és B típusok elleni komponensekkel együtt, melyek az időseket veszélyeztethetik. Miért tartalmazza a szezonális influenza elleni oltóanyag a világjárványt okozó A(H1N1) vírustörzset is? Mert várható, hogy ez a típus idén is cirkulálni fog. 6