Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Faanatómia Fahibák III.

Átírás

1 Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Faanatómia Fahibák III.

2 Mechanikai sérülések Mechanikai sérülések a hengeres fa sérülése a közelítés, választékolás, szállítás, osztályozás, feldolgozás folyamatában használt eszközöktől, szerszámoktól. A gépi erdőművelési, fakitermelési technológiák sajnos nagymértékű mechanikai roncsolásokat is okoznak a törzsfák kérgén és olykor a fatestben is. Hasonló sérülést eredményez a csülkös vad által okozott kéreghántás. A géppel, szerszámmal ejtett bevágás-roncsolás mélységét mérjük. A sérülés mértéke befolyásolja a fatörzs felhasználhatóságát. A sérülés belső elszíneződést eredményez a fatestben, és fertőzési kaput biztosíthat a biotikus károsítóknak. A mechanikai sérülések elkerülése érdekében szakszerű, körültekintő, szervezett erdőművelést és fakitermelést kell végezni. 1

3 Mechanikai sérülések 2

4 Idegen anyag Gyakran előfordulnak fasorok, parkok, idős erdők fáiban különböző fémtestek. Károkat okozhatnak a hámozó-, aprító-, hasítókésekben, ill. a fűrészekben. Az idegen eredetű zárványokat nem mérjük. Előfordulásukat megjegyezzük. Az idegen anyag a feldolgozás alkalmával jelentős kárt okozhat a szerszámokban, gépekben. Kíméljük a fákat a különböző idegen anyagoktól. Célszerű a technológiába fémkereső berendezést is beépíteni. 3

5 Idegen anyag 4

6 Vegyi elszíneződés A lombos fafajokban a fa természetes vegyi anyagainak bomlása következtében keletkezett felületi (2-5 mm mélységű) szürke, vöröses-barna vagy kékes-barna elszíneződés. Szürke elszíneződés a légköri hatások következtében is előállhat, pl. a levegő oxigénjének hatására a fa felületén a cellulóztartalom oxidálódik és eleinte a fa megbarnul, később a világos színű fák elszürkülnek, a sötétebb színű fák pedig meghalványodnak. Az elszínesedett terület nagyságával határozzuk meg. Az elszíneződés mértéke befolyásolja a faanyag felhasználhatóságát. A felszíni elszíneződés (pl. szürkülés) a megmunkálás (gyalulás, marás, csiszolás) során eltávolításra kerül, így nincs gyakorlati jelentősége. A légköri hatásoktól óvni kell a faanyagot. A nagy csersavtartalmú fáknál speciális, ötvözött acélszerszámok alkalmazása javasolt. 5

7 Vegyi elszíneződés 6

8 Penészesedés A gombás elszíneződéseknek a szijácsban és a faanyag felszínén három típusa van: penészesedés, kékülés és fülledés. A penészedés a faanyag felszínén jelentkező, a sejtfalakat nem bontó gombás elszíneződés. Rönk állapotú és feldolgozott faanyag penészgombák által történő részleges (foltos) vagy teljes benövése; általában csak a felszínre korlátozódik, további feldolgozáskor lekerül a faanyagról, szilárdságcsökkenést nem jelent. A penészfoltok a gombafajoktól függően különböző színűek, így pl. zöldek (Penicillum fajok), téglavörösek (Fusarium fajok), szürkék (Botrytis fajok) stb. A penészesedés mértékét a behatolás mélységével és az elszínesedett terület nagyságával határozzuk meg. A penészesedés kellemetlen fahiba, mivel a nedves, rosttelítettségi határ feletti anyagot támadja. Védekezés szellős tárolással, gyors tovább-feldolgozással lehetséges. Eltávolítása csiszolással, speciális drótkefékkel jelentős többletmunkát igényel. 7

9 Penészesedés 8

10 Kékülés A kékülés a faanyag szijácsának károsodása, amely fenyő faanyagoknál okoz jelentős értékcsökkenést; szilárdságvesztést nem eredményez, csak esztétikai kárt. Elsősorban fenyőfélék károsodása. Különböző tömlős gombák (kékfestő-gombák, Ophiostoma-félék) idézik elő, melyeknek hifái behálózzák a szijácsrészeket, és fénytörési jelenségek hatására zöldes-kékes-szürkés árnyalatú foltokat eredményeznek. Jellemzőjük, hogy a sejtfalakat nem támadják, a könnyebben lebontható tartalék anyagokkal táplálkoznak. A kékülés nem megy át korhadásba. A kékülés mértékét az elszíneződött felület nagysága és behatolási mélysége alapján határozzák meg. 9

11 Kékülés 10

12 Fülledés A fülledés a fatest szijácsrészének gombás elszíneződése, ami azonban folytatólagos korhadással jár együtt. A fülledés a lombos fafajokra jellemző, színben eltérő (barnás, vöröses, fehér, fekete) csíkokkal, foltokkal valamint tilliszképződéssel jár együtt. A törzs tengelyével párhuzamosan terjed, és előrehaladottabb stádiumban fellépnek a korhasztó gombák, s így a szilárdsági tulajdonságok jelentősen csökkennek. Elsősorban szórtlikacsú fafajokra jellemző fahiba. A fülledési folyamat megindulásához elegendő már % nedvességvesztés, és 10-30C közötti hőmérséklet. 11

13 Fülledés A fülledésnek 3 fő stádiuma van: kisebb-nagyobb halványszürkés vagy lilásbarna foltok (pontok) keletkeznek. Jellemző e szakaszra a tíliszképződés; (4 % a kihozatali veszteség) a kisebb pontok (foltok) nagyobb kiterjedésű barnás, szürkésbarna elszíneződésekbe olvadnak össze; (28 % a kihozatali veszteség) kezdődik meg az elszíneződött részek erős kifehéredése, éles fekete vonalakkal határolt csiszolt márványfelülethez hasonló rajzolat mutatkozik a vágáslapon. Rögzíteni kell a fülledés stádiumát, a fülledési szakasz hosszát (hengeresfa) vagy területi részarányát (fűrészáru, furnér). Az ipari feldolgozásban a bükknél van kiemelt szerepe Módszerei: ősz végi, téli fakitermelés; az erdőből, felkészítő telepekről való gyors kiszállítás, feldolgozás; a technológiai okokból elkerülhetetlen tárolásoknál (fűrész-, lemezüzemek rönkterein) a tavaszi, nyári időszakban biztosítani kell a rönkvédelmet; a fűrészelt faanyag azonnali szellős (hézagléces) máglyázása. 12

14 Fülledés 13

15 Döntési repedések Döntési repedés a fa kidöntésekor keletkező repedés, a törzs tőrészén jelenik meg, és a hossztengellyel párhuzamos irányban terjed. A fa kidöntésekor keletkező repedések gyakran a teljes keresztmetszetet érintik (tőhasadás). A döntési repedés mélységét és hosszát mérjük A szakszerűtlen munka eredménye a szabálytalanul döntött fatörzsben keletkezett szövetszakadás, repedés és hasadás. A technológiai előírások betartásával, megfelelő felszereléssel kell a fakitermelést végezni. 14

16 Döntési repedések 15

17 Gőzöléskor és feldolgozáskor keletkező repedések A szakszerűtlenül végzett gőzölés vagy egyéb technológiai műveletek hatására repedések keletkezhetnek. A gőzölési és szárítási folyamat szakszerűtlen kivitelezése alkalmával a faanyagban fellépő feszültségek hatására repedések keletkeznek. A repedés mélységét és hosszát mérjük A repedések mennyiségüktől függően csökkentik a faanyag értékét és a késztermék minőségét befolyásolhatja. A faanyag fafajtól függő paramétereit szakszerűen kell alkalmazni a gőzölés, szárítás és további feldolgozás alkalmával. Bizonyos mértékű védelmet nyújt: a kezdődő repedések S kapcsozása; a bütüfelületek védőszeres kezelése (pl. paraffin, műgyantarétegek kialakítása); a bütüfelületek eltakarása (homloklécezés, leragasztás stb.). 16

18 Gőzöléskor és feldolgozáskor keletkező repedések 17

19 Vetemedés (kajszulás, teknősödés) A fűrészáru vetemedése (teknősödése, kajszulása) összefügghet a szakszerűtlen rakatkialakítással, valamint az intenzív szárítási és gőzölési menetrendek alkalmazásával. A vetemedésre a faanyag szerkezete is befolyással lehet, mint pl. nyomott-, csavarodott növésű fa. Megkülönböztetünk egyszerű és összetett vetemedést. A keresztirányú egyszerű vetemedést teknősödésnek nevezzük. Ennek oka a húr- és sugárirányú száradási zsugorodás közötti jelentős különbség. A hosszirányú vetemedések, kajszulások általában reakciófa (húzottfa, nyomottfa) jelenlétére utalnak. A választék hossz- ill. keresztirányban legnagyobb behajlásának mértékével adjuk meg mm-ben. A fűrészelt választékok deformációi rendkívül kedvezőtlen fahibák, jelentősen csökkentik a termékkihozatalt és a faanyag felhasználhatóságát. A technológiai előírások betartása és szakszerű kivitelezése. Különösen fontos a faanyag szabályos rakatokban való tárolása és kíméletes szárítása, gőzölése. 18

20 Vetemedés (kajszulás, teknősödés) 19

21 Roncsolódás A faanyag megmunkálása alkalmával a szakszerűtlenül beállított gépek és berendezések a faanyagot roncsolhatják. Mechanikai megmunkáláskor (fűrészelés, gyalulás, marás) a faanyag alakváltozásával egyidőben a felületen bevágások, repedések, hasadások is keletkezhetnek. E roncsolódások okai az élezetlen szerszámok és a rosszul beállított megmunkálógépek. A szerszámmal ejtett bevágás, roncsolódás mélységét mérjük (lineáris méretével vagy a választék méretének hányadában adjuk meg). A sérülések mértéke befolyásolja a faanyag felhasználhatóságát. A gépek és berendezések beállításánál az előírt beállító-sablonok alkalmazása. A technológiai fegyelem biztosítása. 20

22 Roncsolódás 21

23 Felületi egyenlőtlenség A fűrészelési vágásfelület egyenlőtlensége következtében a fűrészáru vastagsága a megengedettnél nagyobb mértékben változó lehet. A faanyag fűrészelésénél, gyalulásánál a nem megfelelő előtolási sebesség és a rosszul előkészített szerszám felületi egyenlőtlenséget okoz. Az egyenlőtlen felület mérése. A felületi egyenlőtlenség befolyásolhatja a faanyag felhasználhatóságát. A változó vastagságú fűrészárut nehéz gyalulni, marni, csiszolni. A technológiai előírások betartása illetve optimális szerszám paraméterek, előtolási sebesség alkalmazása. 22

24 Felületi egyenlőtlenség 23

25 Szálkiszakadás A szálkiszakadás a helytelenül megválasztott előtolás és fordulatszám miatt léphet fel a száliránnyal szembeni forgácsolás alkalmával. A gyaluláskor, maráskor keletkező szál- (rostköteg) kiszakadások igen gyakoriak a tömörfa alkatrészek megmunkálásakor. Keletkezésüket a technológiai paraméterek (fogásmélység, előtolás, stb.) rossz megválasztása mellett egyes fahibák (pl. göcsösség) és fafaji sajátosságok (pl. a gyertyán csavarodott rostfutása) is okozhatják. A szálkiszakadással rendelkező felület mérése. A szálkiszakadás befolyásolja a faanyag felhasználhatóságát, selejt képződést eredményezhet, illetve további gyalulási, csiszolási műveleteket igényel. A technológiai előírások betartása illetve éles szerszám alkalmazása. 24

26 Szálkiszakadás 25

27 Élelválás A faanyag szövetszerkezetéből adódóan a szálfutás nem párhuzamos az éllel ezáltal élelválás léphet fel a termékeken. A nem párhuzamos szálú fűrészáru megmunkálásánál fellépő megmunkálási hiba. Egyes fafajoknál (pl. akác, gyertyán) igen gyakori. Az élelválásos felület mérése. Az élfelület megmunkálása egyes keménylombos fafajoknál (pl. akác, tölgy, gyertyán) nagyobb figyelmet igényel. A szárításnál illetve a megmunkálásnál a technológiai előírásokat be kell tartani. 26

28 Élelválás 27

29 Beégés A beégést a faanyag felületén az életlen vagy nem megfelelő fordulatszámon működő szerszám okozhatja. A faanyag felületén az életlen vagy magas fordulatszámon működő szerszám égési nyomokat okozhat. A szerszám által okozott beégés felületét mérjük. A beégés mértéke befolyásolja a faanyag felhasználhatóságát, az égési nyom eltávolítása többletmunkát igényel. A technológiai előírások betartása illetve éles szerszám alkalmazása. 28

30 Beégés 29

31 Fagömbösség Fagömbösség a szélezett fűrészáru oldalain a rönkpalást visszamaradt része. A szélezett fűrészáru oldalain a rönkpalást visszamaradt olyan része, amely esetenként még háncs és héjkéreg maradványokat is tartalmaz. A fűrészáru-választék lapjainak, illetve oldallapjainak maximális szélességi méretkülönbségeként mérjük mm-ben, vagy a megfelelő oldal szélességi mérethányadában fejezzük ki. A késztermék minőségét, minősítését befolyásolhatja. Egyes választékoknál (pl. oszlopok, gerendák) korlátozottan megengedett. A technológiai fegyelem betartása. 30

32 Fagömbösség 31

33 Köszönöm a figyelmet!