Vegyipari tüzek t. zoltása II. Porrobbanás

Átírás

1 Vegyipari tüzek t tűzoltt zoltása II. Porrobbanás

2 A porok fogalma, jellemzésük Por: Minden szerves, szervetlen vegyület, anyag őrléssel, osztályoz lyozással, vagy más m módon keletkezett frakcióinak inak összessége. 0,004 mm-nél l nem nagyobb szemcsenagyságú.

3 Levegő és szilárd anyagok keverékének égése A különböző technológiai folyamatok során az iparban (pl.: szövés, aprítás, őrlés, stb.) során gyakran keletkezik por. Túl azon, hogy ez gyakran az értékes anyag veszteségét, egészségi károsodást okozhat, a tűzvédelem számára különösen nehéz feladatot jelent, mert gyakran alakulhat ki robbanásveszélyes keverék. A por nagy fajlagos felülettel rendelkező, kis szemcsenagyságú részecskék összessége. A porok szemcseméretei széles határok között mozoghatnak.

4 A porszemcsék kicsiny tömege lehetővé teszi a levegőbe jutott anyag lebegését hosszabbrövidebb ideig. Az ilyen kisméretű szilárd részeknek a légtérben való elkeveredését előidézheti a légáramlat, anyagok megmunkálása, épületrészek leomlása, tűzoltásnál kötött sugár használata, stb. A nagy fajlagos felülettel rendelkező, kis szemcsenagyságú szilárd anyagoknak és a levegő tökéletes elkeveredésének eredményeképpen robbanóképes keverékek keletkezhetnek, amelyek gyújtóforrás hatására porrobbanás formájában égnek el.

5 A különféle anyagok pora a gyújtóforrásoktól függően különféleképpen viselkedik. Közülük néhány már alacsony koncentrációnál kis intenzitású gyújtóforrás hatására is meggyullad és a láng gyorsan terjed az egész portérfogatban. Mások viszont csak magas porkoncentráció esetén és a gyújtóforrás hosszabb behatása után gyulladnak meg. A harmadik porfajta közönséges körülmények között egyáltalán nem gyújtható meg, bár éghető anyagból áll.

6 A porokat tűzveszélyességi fokuk szerint a következőképpen osztályozhatjuk: Első osztály: Könnyen gyulladó porok, amelyeknél a láng nagyon gyorsan terjed. A meggyulladáshoz szükséges gyújtóforrásnak nem kell különösen intenzívnek lenni, elegendő például egy szikra, a gyufa lángja. Ebbe az osztályba tartozik a cukor, keményítő, kakaó, faliszt, maláta, zabpelyva, tea, búzaliszt, cikória, kén pora, stb. Második osztály: Nehezebben gyulladó porok, amelyeknek meggyújtásához nagyobb intenzitású gyújtóforrásra van szükség. Ide tartozik a rizsliszt, fűrészpor, bőrpor, korpa, stb. Harmadik osztály: Azoknak a poroknak összessége, amelyekben a láng nem terjed, mert az égési sebesség igen csekély, s mert nem képes arra, hogy a levegőben tartósan lebegjen, vagy mert elegyítésként nagyobb mennyiségű nem éghető anyagokat tartalmaz. Ebbe az osztályba tartozik a dohány, a korom, a faszén, a grafit, a koksz, stb. pora is.

7 Már az előzőekben megállapítottuk, hogy a por meggyújtása és az égésnek a por egész tömegére való elterjedése csak az éghető anyag és a levegő meghatározott aránya esetén lehetséges. Ezeket az arányokat a robbanási határértékekkel tudjuk jellemezni. A porok esetében az alsó robbanási határnál fennálló koncentrációnak kell nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mert a porok felső robbanási határa olyan magas, hogy a legtöbb esetben nincs gyakorlati jelentősége, hiszen ilyen magas koncentrációkat alig lehet elérni. Így a cukorpor felső robbanási határának koncentrációja: g/m3, a tőzegporé: 2200 g/m3.

8 A porok alsó robbanási határértékénél az égést az alacsony hőmérséklet, az alacsony nyomás, valamint a láng csekély terjedési sebessége jellemzi. Ez a koncentráció ugyanazon porfajtára (pl. cukorra) sem állandó, hiszen az a diszperzitás fokával, a nedvességgel, az illó alkotórész és hamutartalommal, a gyújtóforrás intenzitásával változik.

9 A port képző üzemekben a megelőző tűzvédelem gyakorlati kérdéseinek megoldásánál minden egyes esetben üzemi feltételek között kell meghatározni a por alsó robbanási határértékét és koncentrációját.

10 A porok keletkezése munkafolyamatoknál: l: gabonaiparban (silókn knál, ki- és betárol rolásnál, elosztó, ürítő helyeknél, l, ciklonoknál, l, porleválaszt lasztóknál); faiparban, fémipar f egyes helyein.

11

12 Porzással járój munkafolyamatok: kemény anyagok aprítása (őrl( rlés, darálás, fűrészelés, s, stb.); veszélyes anyagok felület letének csiszolása, sa, köszörülése; se; por alakú anyagokkal végzett v munka (keverés, szitálás); s); vegyi folyamatok eredményei (korom, hamu, stb.); folyékony vagy olvasztott anyagok porlasztása sa (festés). s).

13 Fő tűzkeletkezési helyek: silók, bunkerek, ülepítők; őrlő- és s finomőrl rlő berendezések; portalanító,, szárító,, porelszívó; keverő berendezések, száll llító rendszerek; őrlő- és s csiszológépek; porvisszanyerők.

14 A porrobbanás s feltételei: telei: ugyanazon időben és s térben t éghető por finoman eloszlatott alakban; oxigén n jelenléte; robbanásra alkalmas keverék és s levegő jelenléte a robbanási határon belül; l; iniciáló (gyújt jtó) ) hatás.

15 A porrobbanás s jellemzői: elsődleges robbanás s (felkavarja a leülepedett lepedett port); láncreakció-szerű robbanási folyamat; a felkavart por és s levegő elegy folyamatosan robbanóképes; veszélyezteti a gépeket, g berendezéseket, majd a teljes épületet és s a személyeket.

16 A védekezv dekezés s lehetőségei: technológia kialakításával (több rendszer ismert); alsó robbanási koncentráci ció alatti működés; inert gázadagolg zadagolás; gyújt jtóforrás s kiküsz szöbölése; se; automatikus jelző- és s beavatkozó rendszer.

17 A robbanás s elleni védekezv dekezés s módjaim Az oltófejek alumíniumötvözetből készülnek, egy oltási ciklus alatt liter vizet fecskendeznek a csővezetékbe

18 A robbanás s elleni védekezv dekezés módjai: Szikrázás s elleni védekezv dekezés: vas, acél, hősugh sugárzó anyagok leválaszt lasztása; sa; elektrosztatikus feltölt ltődés s elleni védelem; v szikramentes szerszámok, berendezések. Öngyulladás s megelőzése: hőmérséklet-ellenőrzés; nedvesedés s meggátol tolása; kritikus mennyiség g csökkent kkentése, azaz rendszeres takarítás; oxigén-cs csökkentési rendszer. Technológi giák k porleválaszt lasztása: sa: ülepítéses módszer m (porkamra); centrifugás s módszer m (ciklon); szövetsz vetszűrés s módszere m (töml mlős, tárcst rcsás s porszűrő).

19 Technológi giák k porleválaszt lasztása: sa: ülepítéses módszer m (porkamra); centrifugás s módszer m (ciklon); szövetsz vetszűrés s módszere m (töml mlős, tárcst rcsás porszűrő).

20 A robbanás s elleni védekezv dekezés módjai: Robbanási nyomás csökkent kkentése

21 A robbanás s elleni védekezv dekezés módjai: Robbanás s elfojtása

22 Robbanás átterjedésének megakadályoz lyozása

23 A robbanás s elleni védekezv dekezés s módjaim Az ábrán n porlasztásos sos szárító és s porleválaszt lasztó védelme láthatl tható.. A szárítót t robbanást elfojtó berendezés s védi. v A porleválaszt lasztót úgy tervezték, hogy az a keletkezhető robbanási össznyomásnaksnak ellenálljon. lljon. A két k t berendezés s közék beépített oltóberendez berendezés s (lángz ngzár) megakadályozza az égő anyag továbbjut bbjutását t a két k t berendezés s között k vagy csupán n a két k berendezés s egyikére korlátozza. Az örvényréteges búzaliszt b szárítót és s a porelválaszt lasztót t egy- egypár r nyomásdetektor felügyeli. A detektorpár által adott jel a kifúvat vatóedényekből, oltóanyagt anyagtárolóból az oltóanyagot a berendezésbe lövelli l és s egyben a nyomásdetektorok érzékelése alapján n a berendezés s működése m leáll. ll. Egy esetleges lángfrontnak l (égő( anyagnak) a készletezk szletező tartályban törtt rténő terjedését nyomásáll lló cellakerekes zsilipek beépítésével gátoljg tolják k meg.

24 A beavatkozás s szabályai: felderítés s szakember bevonásával; val; teljes védőfelszerelv felszerelés s használata; a tűz t z keletkezésének pontos helyét, nagyságát, a technológiai rendszert ismerő szakemberrel; technológiai rendszert le kell állítani; teljes áramtalanítást végre kell hajtani; a lehető legkisebb létszl tszámmal kell végrehajtani v a felderítést; a szüks kséges mértm rtékben a kiürítést végre v kell hajtani; kerülni kell a nyílász szárók által keltett huzathatást, porfelkavarást; az izzó gócokat fel kell deríteni.

25 Tűzoltás: csak a kijelölt lt állomány (Tv utasítása sa szerint); csak köd k és s porlasztott sugár üzemeltethető; a technológia teljes átvizsgálása, sa, izzó részek oltása, a rendszer ürítése; ülepítők, porkamrák, k, silók átvizsgálása; sa; porlasztott, szórt sugarak használata, a csőrendszerek tisztításának végrehajtv grehajtásakor; szakszemélyzet bevonása a rendszer teljes kiürítésébe; a rendszert újraindítani csak ezután n lehet.

26 Jellemezzen a könnyk nnyűipari létesítmények közül k l egy fa vagy textilipari létesl tesítményt tűzoltt zoltás taktikai szempontból és s ismertesse a választott v létesl tesítmény beavatkozási szabályait!

27 Faipari üzemek tűzoltt zoltó taktikai jellemzése és s tüzeinek t oltása A fa alapanyagú tárgyak, objektumok tüzei t oltásánál taktikai szempontból l számolni kell a fa égésekor jelentkező fizikai-kémiai tulajdonságokkal. A szilárd, éghető anyagok között k meghatároz rozó szerepe van a fának. f A fa szerves eredetű, így jól j ég. A különbk nböző fafajták általában 49% szenet, 6% hidrogént és s 1% nitrogént nt tartalmaznak az egyéb kismennyiségű ásványi sók, s olajok és s más m összetevők mellett. A fa félék f k gyulladáspontja általában alacsony ( ºC). Ez természetesen a fa fajtájától l is függ. f

28 A fával f kapcsolatos tüzek t jellegének egyik meghatároz rozója a tárolt rolási mód. m Ennek megfelelően en a fa lehet: szabadban, nyílt területen törtt rténő tárolással félig zárt z területen (féltet ltetős s fészer, f színek, stb.) zárt térben t (raktár, r, szárító) ) kialakított tárolással megoldva.

29 A tárolt roláson túl t l az éghetőséget get és s a gyúlékonys konyságot meghatározza a fa aprítotts tottsági mértm rtéke. Ezért az alábbi tárolt rolási módokat m is figyelembe kell vennünk: nk: rönk formában (rönk, rúd, r bányafa, b stb.) fűrészelt, darabolt formában (lécek, deszkák, k, stb.) félkész vagy készk száru formában hulladék k alakjában (végek, forgács, fűrészpor, f stb.) A tárolt rolás s törtt rténhet ezen kívül k l még m g máglym glyákban, ömlesztve, rövid r ideig, ideiglenes jelleggel, vagy hosszabb tárolt rolási időre kialakított formában.

30 Fatelepek környezetk rnyezetére re jellemző az általában jól j kiépített úthálózat, a rendszerint kiépített vízhálózat zat vagy medence, esetleges természetes vízforrás. A tűz t z terjedését t alapvetően en meghatározza a fatelepeken és s a fa tárolt rolására ra szolgáló létesítményeknél, a fa elhelyezési módja, m nedvességtartalma és s alapvetően en befolyásolhatja a külsk lső meteorológiai tényezt nyezők sora. A famágly glyában az égés s az aprítotts tottság figyelembevétel telével intenzíven folyik le. Rönkfánál, kisebb, fűrészelt f árunál l nagyobb sebességgel kell számolni. Ezt a jelentős s nagyságú terjedési sebességet alapvetően en a hézagos h tárolt rolás s befolyásolja.

31 Jelentős s a meteorológiai tényezt nyezők k közül k l a szél hatása. Szélcsendes időhöz z viszonyítva a már m r 20 m/sec szélsebess lsebességnél l is hatszorosára ra növekedhet n a tűz z terjedési sebessége. Máglyatüzeknél l jelentős s gázcsere g jön j n létre, l amelynek hatására a tűztt ztől l akár r m-re m is veszélyes röptűz jöhet létre. l A terjedési sebességet fokozza ezen kívül k l a tűz t sugárz rzó hője is.

32 Fatelepeken a tűz t z felderítésekor az általános szabályokon túl t l a következk vetkezőkről l kell informáci ciót t gyűjteni: milyen a faanyag tárolt rolási módja, m az égő farakások száma, a szomszédos máglym glyák k veszélyeztetetts lyeztetettségének foka; fontos figyelembe venni a külsk lső meteorológiai viszonyokat, elsősorban sorban a szél l hatását t a tűzre, t tovább bbá milyen útvonalon lehet megközel zelíteni az égőmáglyákat; és s a védendv dendő a helyismerettel rendelkező dolgozók k igénybev nybevételével fel kell deríteni, milyen erőket ket-eszközöket (vontatók, rakodók, k, stb.) vehetünk igénybe a tűz t z oltásához; természetesen fontos a vízvv zvételi helyek lehetőségének, és s az onnan nyerhető vízmennyiség g pontos felmérése.

33 Fatelepek tűzoltt zoltására a legalkalmasabb oltóanyag a víz. v A tűzoltt zoltás s folyamán n az elsődleges feladat a lángoll ngolás s megszüntet ntetése a máglym glyák k külsk lső felület letén. Ezzel elérhetj rhetjük k a veszélyes hősugh sugárzás s csökken kkenését. Ezt követk vetően en kell a sugarakat a máglya m belsejébe irány nyítani. Az első időszakban, amikor nehéz z a megközel zelítés, a kötött k tt sugár, majd később k a szórt sugár r használata célszerc lszerű a tűz t z oltására. Máglyatűz z oltásakor a sugarakkal felülr lről l lefelé kell haladni, így a víz v a máglyarakm glyarakások belseje felé csorogva hatékonyabb oltást végez. v Fontos a tűz t z oltása mellett a veszélyeztetett szomszédos máglym glyák védelme is. A védelem, v ha indokolt, kötött, k tt, vagy egyéb b esetben szórt sugárral végezhetv gezhető. Vízzel oltáskor fordítsunk figyelmet arra, hogy az elfolyt víz v feláztatja a talajt, megnehezíti a technikai mozgatását, t, a máglym glyák megközel zelítését. t. A lángoll ngolás s megszüntet ntetése után, általában hosszan tartó fáradtságos munkát t jelent a teljes oltás s elvégz gzése. Ez a máglyarakm glyarakások szétszed tszedéséből és s az izzó,, parázsl zsló részek felszámol molásából áll.

34 A fontosabb biztonsági szabályok a következőkben kben foglalhatók össze: Farakások és s máglym glyák k tüzeint zeinél l fontos a légzl gzés- és s a hősugárzás s elleni védelem. v Figyelmet kell fordítani arra, hogy nyílt tűz t z esetén n is a szél l hatására már m r kis magasságban gban is sűrűs füstzóna alakulhat ki. Veszélyes lehet a máglym glyák k közötti k mozgás, az oltási munkálatok, valamint a máglym glyákon való közlekedés. Ezek a tevékenys kenységek csak megfelelő biztosítás s mellett végezhetők. További jelentős s balesetveszélyt lyt rejt magában a máglym glyák szétszed tszedése, se, szétbont tbontása. Az összedőlt máglya m a tűzoltt zoltó technikában is károsodk rosodást st okozhat. Figyelmet kell fordítani a gázcsere g hatására. Máglyatűznél és s gázcsere g száldeszk ldeszkákat, kat, nagyobb fadarabokat is jelentős s magasságba, gba, ill. távolst volságra vihet.

35 Famegmunkáló üzemekben a gyárt rtási folyamat a következk vetkező: Faanyag szárítása sa Faanyag mechanikai megmunkálása Faanyag csiszolása, sa, kikész szítésese Készáru összeszerelésese

36 A szárítókamr kamrába a faanyagot hézagosan h rakják k be, hogy a meleg levegő a faanyagok között k szabadon áramoljon és így egyenletesen szárítsa az anyagot A szárítókamra tüzeknt zeknél l különös k s veszélyt jelent a szúróláng, a nagy mennyiségű füst és s bomlási gáz g z mérgezm rgező hatása

37 Szárítókban keletkezett tűz t z oltása Szárítókamr kamrában lévől faanyag tüzének t oltása porlasztott sugárral A szomszédos szárítókamra és üzemrészek védelme A lángok l leverése után n a szárítóban lévől anyag kihordása A szárítókamra tüzét t t rendkívül l körültekintk ltekintően en oltsuk, mert a nagymennyiségű éghető gáz szabadul fel a levegővel vel keveredve belobban és több méteres m szúróláng csap ki!

38 Fűrészpor siló A porelszívó berendezés, csővezet vezetékek kitisztítása, sa, átmosásasa Porkamra eláraszt rasztásasa Porlasztott sugár alkalmazása A kötött k tt sugár r a fűrészport felkavarja, mely robbanás s előid idézője lehet! Kötött tt sugár r alkalmazása tilos!

39 Furnérgy rgyártás s technológi giája Budapest Furnér r Művek M Kft.

40 Rönktér A vasúton illetve kamionokon beszáll llított rönkr nköket ket itt osztályozz lyozzák, illetve tároljt rolják. A nyári hónapokban h a faanyag befülled lledése illetve kiszárad radása ellen öntözőrendszert telepítenek, tenek, és s a Dunából l nyert vízzel öntözik a rönkr nköket. ket.

41 Kérgezőgép A rönktr nktéren tárolt, t prizmázásra váróv rönkök k kérgk rgének eltávol volítására szolgál. l. Innen a rönkszr nkszállító szalagfűrészhez szhez száll llítja a lánctranszporter a rönkr nköket. ket.

42 A rönkr nkök k száll llítása láctranszporteren.. A széthasad thasadás s ellen S kapcsokkal védekeznek. v Kérgezőgép gyalufeje közelrk zelről. l.

43 A felgyülemlett lemlett fakérget pótkocsira p gyűjtik, silóban tároljt rolják, gőzt g állítanak elő belőle. le.

44 Az üzem mögött m találhat lhatóak ak a főzőaknf aknák. k. A rönkr nkök k hosszirány nyú felezés s után n itt kerülnek főzésre f C 0 -on kb napig. Ügyelni kell a csatornákban húzódóh gőzvezetékek körül l felgyülemlett lemlett forró vízre.

45 A főzés f s után n hengersor száll llítja a rönkr nköket ket a feldolgozás s előtti tisztító kérgezés és s hosszméretre vágás v s helyére.

46 Hidraulikus leszabó láncfűrész, a rönkr nkök k méretre m vágásához. v

47 A rönkr nkök k tisztító kérgezése pneomatikus kérgezőgéppel történik.

48 A hulladék, apríték gyűjt jtése, silóban törtt rténő tárolása.

49 A silóból l a fűtőanyagkf anyagként nt hasznosított mellékterm ktermék k a kazánba kerül. Itt állítják k elő a fűtéshez, f a rönkr nkök k főzéséhez f és s a szárítók k ellátásához szüks kséges gőzt. g A méretek m szemléltet ltetése érdekében nézzn zzük k meg a nekitámasztott szerszámokat.

50 Az elegendő gőz z előáll llításához rendelkezésre áll még m g két k t darab gázkazán n is.

51 Ciklon és s az aprítéksil ksiló.

52 A hasításra sra váróv prizmákat a hőmérsh rsékletük k megóvása érdekében letakarják, k, és s a földf ldön n kialakított görgg rgősorokon tovább bbítják.

53 Hasítógép.. A prizma befogását t hidraulikus körmk rmökkel végzik, v illetve vákumasztal-al. A fel-le le mozgó asztal egy hozzá közelítő vágófej segíts tségével és s egy nagyon élesre köszk szörült késsel k hasítja a rönkr nköt t 0,3-3 3 mm. Vastagra.

54 A kép k p alsó szélén n a hasítógép kése vár v élezésre, melyet síkks kköszörűn végeznek.

55 A géprg pről l a nedves furnért rt száll llítószalag szedi el és s tovább bbítja.

56 Az itt láthatl tható prizmákat hosszában kettévágj gják, és így szeletelik tovább. A prizmák k mozgatását t DEMAG daruval végzik. v

57 Prizmahasító körfűrész.

58

59 Hulladék Hulladékkocsi kb. 25 évvel ezelőtt.

60 A furnérhullad rhulladék k tovább bbítása száll llítószalaggal törtt rténik. Ezt darabolás után n silóba gyűjtik, és s elégetik.

61 Ollósor gépei. g A kész k furnérk rkötegek széless lességi és s hosszanti vágását, v bemérését és s kötegelk tegelését t végzik v itt.

62 Nedves, szárításra sra váróv furnérok rok tárolt rolása.

63 Furnérhas rhasító üzem. Itt törtt rténik a rönkr nkök k előkész szítés s utáni feldolgozása. A hasított furnér r rönkr nkönként, nt, un. Bules -ban történő tárolása szárítás előtt.

64 Szárítóberendez berendezések. A furnér r szárítását t két k t acélsz lszőnyeg közötti k vasalósor végzi.

65 Szárító belülr lről. l. Problémát t jelent a felgyüleml lemlő hulladék, por, amely szikra hatására időnk nként nt begyullad. Ennek oltását t beépített gőzzel g oltó berendezéssel végzik. v

66 Késztermék k raktároz rozása. A furnérk rkötegek fafaj szerint hossz és vastagsági gi méret m szerint osztályozva és s felcímk mkézve kerülnek tárolt rolásra. A furnér r nedvességtartama 7 és s 12 % közék van leszárítva.

67 Kötegelt furnérok rok rakatban.

68 A raktárakban rakban gyors, megbízhat zható gáz üzemű targoncákat használnak.

69 Az üzemben és s a raktárakban rakban a tűzi t víz v z hálózat h nyomás s alatt lévől falitűzcsap rendszerrel van kiépítve.

70 A furnérok rok tovább feldolgozása egy másik m üzemben. Itt széless lességi, hosszanti méretre m szabják, hosszúságban toldják és s tekercselik, miután ragasztóréteget teget vittek fel a hátoldalh toldalára.

71 Készülnek még m élfurnérokrok a bútorlapok b élének lezárásához, illetve un. Terítékek, egyéb b bútoripari b továbbfelhaszn bbfelhasználásra. sra.

72

73

74 Köszönöm m a figyelmet!