BMEEOHSASA4 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BMEEOHSASA4 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése"

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK S Z E R K E Z E T E K M E G E R Ő S Í T É S E BMEEOHSASA4 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/

2 Szerkezetek megerősítése (BMEEOHSASA4) 1. Előadás

3 Az épületdiagnosztikai vizsgálatok jellemzői

4 MEGÉPÜLT TEHERHORDÓ SZERKEZETEK ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ MÓDSZERE (ÉPÜLETDIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLAT) Erőtani követelmények a megépült teherhordó szerkezetekkel kapcsolatban A régi teherhordó szerkezetekre gyakorlatilag ugyanazok az erőtani követelmények érvényesek, mint az új szerkezetekre. Tehát a további használat során minden eleme (alapozás, fal, födém, stb.) legyen: - kellő teherbírású, és - helyzetileg állékony, és - kifáradással szemben elegendően tartós, és - megfelelően merev. Vasbetonszerkezetek esetében a repedésekre vonatkozóan még elégítse ki az új szerkezetekre előírt követelményeket is. A felülvizsgálatok lebonyolításának általános irányelvei Az épületdiagnosztikai vizsgálatokat az alábbi sorrendben célszerű elvégezni: - Alapadatok beszerzése, - Szerkezetmeghatározás, azonosítás, - Szerkezetek műszaki állapotának felülvizsgálata, hibafelderítés, kárvizsgálat, - A felülvizsgálati eredmények értékelése, erőtani követelmények igazolása, szerkezetek minősítése, döntések, - A teherhordó szerkezetek rendeltetésszerű használatához szükséges műszaki teendők meghatározása az épület fenntartásával kapcsolatban.

5 Alapadatok beszerzése Az alapadatokból a vizsgálatot megelőzően szerzett műszaki információk segítséget adnak a részletes szerkezet-meghatározáshoz és a legtöbb esetben meghatározzák a vizsgálat lebonyolításának módszerét. Alapadatok lehetnek: - az épület építési ideje - a teherhordó szerkezetek korábbi vizsgálatok szerinti állapota - a korábban elkészült szerkezetek, átalakítások, erősítések, felújítások adatai - háborús sérülések, és ezek helyreállításának módszerei Szerkezetmeghatározás, azonosítás Az építmény építési idejének, a rendelkezésre álló, és korábbi műszaki tervek ismeretében, valamint az épület előzetes bejárása során tapasztaltak alapján következtetni lehet a megépült teherhordó szerkezetek rendszerére, több esetben az anyagára is. Mivel a szemrevételezés nem mindig ad egyértelmű szerkezet-meghatározást, ezért azt célszerű kiegészíteni feltárásos szerkezet-meghatározással is. A vizsgálat A vizsgálatokat megelőzően el kell készíteni az épület alaprajzi vázlatterveit és az észlelt károsodásokat, vagy az állapotra jellemző egyéb adatokat be kell jelölni. Az épületet fel kell osztani olyan vizsgálati egységekre, amelyek elemei az anyag, a szerkezetfajta, a teherbírás, a terhek és a használati körülmények szempontjából azonosnak vehetők. A vizsgálati egységekbe sorolás szemrevételezés és szükség esetén feltárás, vagy tájékoztató mérés alapján végezhető. A feltárásos vizsgálatokat anyagvizsgálatokkal kell kiegészíteni, amennyiben ez szükséges. (Szilárdságvizsgálat, korrózióvizsgálat, stb.)

6 A szükséges feltárások előkészítésének helyét és méretét jegyzőkönyvben kell a vizsgálatot végző szakértőnek előzetesen kijelölni. A feltárások jellege a szerkezeti elemtől függően (alapozás, fal, födém, függőfolyosó) változó. A kevéssé romló anyagú és a romló anyagú szerkezetek esetében a vizsgálatok módszere eltérő: - Az idővel kevéssé romló tulajdonságú anyagokból (például nem korrozív környezetben a normál beton, az acél, a tégla) készült szerkezet állapotát azokon a helyeken kell megvizsgálni, - szükség esetén feltárással - ahol szemrevételezés alapján hiba valószínű. - A rendeltetésszerű használati körülmények között, kedvezőtlen (például nedves, korrozív hatású) környezetben romló anyagú szokott lenni a fa, a salakbeton és a bauxitbeton. Az ilyen anyagú szerkezetek állapotát vizsgálati egységenként, a vizsgálati egység terjedelmétől függően legalább 2-5 helyen kell megvizsgálni. Amennyiben ezen feltárások bármelyike rossz eredményt ad, a vizsgálatot (legalább kétszeres mennyiségben) új helyeken meg kell ismételni. Ha a hiba valamelyik új vizsgálati helyen is előfordul, szakintézetet kell bevonni. Hasonlóan kell eljárni, ha a szerkezet vagy a szerkezeti anyag viselkedése a szokásostól kedvezőtlenül eltérő. (pl.: réteges vagy szokatlanul rideg acélanyagok). Fa anyagú szerkezeteknél, ha biológiai károsodásra utaló jelek vannak, fakórtani anyagvizsgálat is szükséges. Salakbeton és bauxitbeton anyagú szerkezeteknél minden esetben szilárdsági és korróziós anyagvizsgálatot kell végeztetni. Anyagvizsgálatokat csak ennek elvégzésére jogosított szakértő végezhet. Az anyagvizsgálat szükségességét a statikus szakértő dönti el, a feltárásos vizsgálatoknál tapasztaltak alapján.

7 Az anyagvizsgálatok helye és módszerei az erőtani felülvizsgálatoknál Anyagvizsgálatra akkor lehet szükség, ha: - kevéssé romló anyagú szerkezet állapotvizsgálata során a beépített szerkezet anyagminősége a tervezetnél gyengébbnek tűnik valamilyen külső hatás (korrózió, fagy, tűz, stb.) következtében, vagy - jelentősen romló anyagú (fa, bauxitbeton, salakbeton, kő) szerkezet állapotát kell meghatározni, vagy - valamilyen célú teherbírás meghatározásához az anyagjellemzők az erőtani számításhoz szükségesek (pl.: emeletráépítésnél, tetőtérbeépítésnél, stb.) Az anyagvizsgálatokat lehetőleg roncsolás mentesen, vagy kevés roncsolással kell elvégeztetni, mivel ezeket - a padlástéri szerkezetek kivételével - általában lakott helyiségekben kell lebonyolítani. E szakvizsgálatokat és a vizsgálatok helyét ezek figyelembevételével kell a statikusnak kijelölni.

8 Roncsolásmentes vizsgálatok (A leggyakrabban használt vizsgálati módszerek) a) Vizsgálat Cristofoli ejtőorsóval Az ejtőorsóval a megszilárdult normál beton- és téglaszerkezetek nyomószilárdságát lehet mérni az ejtőorsó végén levő golyó benyomási ámérője alapján. b) Vizsgálat Schmidt-kalapáccsal A rugós Schmidt-kalapáccsal a szerkezet felületén az ütési helyeknél mért visszapattanási értékekből a beton és a tégla nyomószilárdsága határozható meg. Csak normál betonok vizsgálatához alkalmazható megbízhatóan. c) Vizsgálat ultrahanggal Ultrahanggal vizsgált betonszerkezeteknél a beton nyomószilárdsága, rugalmassági modulusa, homogenitása (fészkesség, repedések), korróziója és sérülései határozhatók meg. Bauxitbeton vizsgálatához is alkalmazható. Ultrahanggal vizsgált szerkezetek (függőfolyosó) repedései is meghatározhatók. d) Vizsgálat radiográfiás módszerrel A szerkezetre nyomott röntgenkészülékkel az átvilágított vasbetonszerkezet vasalási rendszere, a beépített betonacélok átmérője és korrózióállapota határozható meg. Salakvasbeton vizsgálatokhoz is alkalmazható.

9 e) Vizsgálat profométerrel A kis súlyú készülékekkel a betonacélok átmérője és darabszáma állapítható meg. f) Vizsgálat próbaterheléssel A roncsolásmentes vizsgálatok közé sorolható a próbaterhelés is. A próbaterhelést végezhetik ismert teherbírású szerkezeten minőségellenőrzés vagy ismeretlen teherbírású szerkezetnél teherbírás megállapítása céljából. A próbaterhelést az MI J/1986. alapján kell elvégezni. Roncsolásos vizsgálatok a) Laboratóriumi vizsgálatok A szerkezetből kimunkált mintatesteken laboratóriumi mérésekkel az alábbi vizsgálatokat lehet végezni: - szilárdságmérés, - egyéb mechanikai vizsgálatok (keménységmérés, szakító vizsgálat, hajlító vizsgálat, stb.), - vegyvizsgálatok, - korróziós vizsgálatok. b) Biológiai (fakórtani) vizsgálatok Faszerkezet biológiai károsodása esetén a faanyag kismértékű roncsolásával a károsítók (gombakárosító, rovarfertőzés) meghatározhatók.

10 Vizsgálati módszerek az erőtani követelmények kielégítésével kapcsolatban A követelmények kielégítése igazolható: - csak használati tapasztalatok alapján, vagy - a használati tapasztalatok és erőtani számítás együttes figyelembevételével, vagy - a használati tapasztalatok figyelembevételével, próbaterheléssel. a) Használati tapasztalatokon alapuló módszerek A szerkezet állapota általában megítélhető: - a szerkezetek helyzetváltozásai, - a szerkezetek alakváltozásai, - a szerkezetek repedezettsége, - az esetleges helyi tönkremenetelek, illetve meghibásodások, valamint - a nem teherhordó szerkezetek tartószerkezeti okokra visszavezethető elváltozásai alapján. Csak akkor alkalmazható kellő biztonsággal ha: - a tartószerkezetre vonatkozóan elegendő hosszú idejű használati tapasztalatok állnak rendelkezésre, és - a tartószerkezeten, annak el nem takart elemein és csomópontjain lényeges károsodás (helyzetváltozás, alakváltozás, repedezettség, helyi tönkremenetel, vagy meghibásodás) szemmel láthatóan nem észlelhető, és - a tartószerkezet anyaga az adott körülmények között nem romlékony (fa, salakbeton, bauxitbeton) és - a tartószerkezet használatában változás (átalakítás, emeletráépítés, tetőtérbeépítés, stb.) nem várható.

11 b) Erőtani számításon alapuló módszer A módszer lényege a tartószerkezet állapotának, teljesítőképességének és várható működésének megítélése a szerkezet szemrevételezésével és a használati tapasztalatok értékelésével szerzett információk, valamint az elfogadhatónak ítélt adatokra alapított erőtani számítás együttes felhasználása alapján Általában akkor szükséges alkalmazni, ha: - a tartószerkezetek állapota, kapacitása és várható működése a használati tapasztalatok értékelésével nem határozható meg, vagy - a tetőszerkezeten szemmel látható túlterhelésre utaló alakváltozás mutatkozik, vagy - a vizsgált tartószerkezet keresztmetszete a használat során lecsökkent (pl. korrózió) és így teherbírása nem ítélhető meg kellő biztonsággal, vagy - az épülettel kapcsolatban nagyobb szerkezeti átalakítások várhatók (tetőtérbeépítés, emeletráépítés, stb.), vagy - a tartószerkezettel kapcsolatban olyan kisebb átalakítások várhatók, melyek a szerkezet állandó terhelését, vagy hasznos, ill. meteorológiai terhelését megváltoztatják és a megépült teherhordó szerkezet teherbírását kell megállapítani. Az erőtani számítást általában a mai. ill. a vizsgálat időpontjában érvényes tervezési előírások és szabványok szerint kell elvégezni. c) Próbaterhelésen alapuló módszer A próbaterhelésen alapuló vizsgálati módszer célja mindig a kész (beépített) tartószerkezet megfelelő vagy tűrhető állapotának kísérleti igazolása.

12 A próbaterhelés általában a következő esetekben indokolt: - a szerkezetről nem rendelkezünk elegendő információval igazoló számítás készítéséhez, - kiviteli hibák, károsodások, a szerkezetet ért rendkívüli hatások következtében a számítás feltevései bizonytalanok, - a szakértői megítélés a számítás eredményét nem találja kielégítőnek.

13 Minősítési kategóriák RÉGI TEHERHORDÓ SZERKEZETEK MINŐSÍTÉSE (Az MI J/1986. ALAPJÁN) A szerkezet az erőtani követelmények kielégítése szempontjából a következő minősítési kategóriákba sorolható: - megfelelő, - tűrhető, - veszélyes. Megfelelő az a szerkezet, amely kielégíti a követelményeket - egyrészt a használati tapasztalatok alapján - másrészt erőtani számítás, illetve próbaterhelés szerint. Elegendő egyedül a használati tapasztalatok értékelése alapján megítélni a szerkezetet, ha - legalább 20 éves használati tapasztalatok alapján megfelelőnek bizonyult, lényeges tartószerkezeti károk nem keletkeztek, és - a tervezett további élettartam alatt nem kell a szerkezetnek az eddiginél erőtanilag jelentősen kedvezőtlenebb feltételeknek megfelelnie. Általában nem jelentős a teljes teher 10 százalékos növekedése, ha rideg törés nem várható. A használati feltételek változásának jelentős vagy nem jelentős voltát a körülmények mérlegelése alapján a szakértő dönti el. Tűrhető állapotú általában az a nem megfelelő állapotú szerkeze, amelynél az alábbi feltételek egyidejűleg fennállnak: - szemrevételezéssel csak kisebb - a szerkezet további működését nem veszélyeztető - károsodások találhatók, és - nem várható rideg tönkremenetel, és - a teherbírási követelményeket kielégíti.

14 Az alakváltozási és repedéstágassági követelmények kielégítését a tűrhető állapotú szerkezetnél nem kell vizsgálni. Tűrhető állapotú szerkezet esetén fokozott gonddal kell mérlegelni az állapotromlás becsülhető sebességét. Amennyiben a szokványosnál gyorsabb állapotromlás veszélye áll fenn, (pl.: a vasbetonszerkezet repedéseiben acélkorrózió) nem minősíthető tűrhető állapotúnak a szerkezet. Veszélyes állapotú az a szerkezet, amelynél a kár bekövetkezésére, vagy a testi épség veszélyeztetésének kockázata a társadalmilag indokoltnál nagyobb értékű. Általában az a szerkezet minősül veszélyes állapotúnak, amely a tűrhető állapot feltételeit nem elégíti ki. Életveszélyes állapotú az a veszélyes szerkezet, melynél a hatékony beavatkozás azonnali végrehajtásának elmulasztása miatt emberek élete és testi épsége veszélybe kerülhet. Intézkedések Amennyiben életveszély vagy jelentős anyagi kár bekövetkezésének veszélye állapítható meg, azonnali intézkedés, illetve beavatkozás szükséges. Az intézkedés általában a használat erőtanilag kedvezőbb helyzetet eredményező korlátozása. A beavatkozás általában javítás, alátámasztás, megerősítés, a terhek építési tevékenységgel végrehajtott csökkentése. Amikor a szakértő életveszélyesnek minősülő szerkezetet észlel, köteles - a veszélyről a megbízót (tulajdonos, üzemeltető) azonnal tájékoztatni, - a veszély elhárítására (dúcolás, lezárás, kiürítés) elvi javaslatot tenni, - az életveszélyhelyzetet és annak megelőzésére vonatkozó megállapításait és elvi javaslatait az illetékes építésügyi hatóságoknak bejelenteni, - az épület tulajdonosának figyelmét felhívni arra, hogy a veszély elhárítására vonatkozó intézkedéseket köteles azonnal megtenni és az illetékes építésügyi hatóságnak bejelenteni.

15 Döntési változatok A szerkezet további tervezett használata ismeretében kell az erőtani követelmények kielégítésére alapozva dönteni. A megfelelő állapotúnak minősített szerkezet tervezett használata korlátozás nélkül megengedhető. Tűrhető állapotúnak minősített szerkezetre az alábbi korlátozások közül legalább az egyiket elő kell írni: - a használat korlátozott időtartamra való engedélyezése (a felülvizsgálat megismétlésére határidő előírása), - a használat módjának korlátozása (Például olyan rendszeresen ellenőrzött üzemeltetés, amelynél biztosítható, hogy a teher az alapértéket ne haladja meg.) Veszélyes állapotúnak minősített szerkezetre elő kell írni a végrehajtás határidejét is, megadva - a használat módjának (a rendeltetésnek) olyan megváltoztatását, amellyel biztosítható a szerkezet megfelelő (esetleg tűrhető) állapota, vagy - javasolva az átépítést (megerősítést, átalakítást), vagy - előírva a lebontást A döntési változatok rangsorolása elsősorban az emberi élet védelme és csak másodsorban azok gazdaságossága alapján történjék.

16 Szerkezetek megerősítése (BMEEOHSASA4) 2. Előadás

17 A SZAKVÉLEMÉNY TARTALMI KÖVETELMÉNYEI (A MI J/1986 ALAPJÁN) A statikai szakvélemény általában tartalmazza: - a szakvélemény jellegét (teljes, részletes, vagy részleges) - a vizsgálat célját - a vizsgálat előzményeit, a szakértő rendelkezésére bocsátott adatok, okmányok, tervek felsorolását - a vizsgálattal kapcsolatban folytatott tárgyalások eredményeit - a vizsgált épület terjedelmének, tagoltságának, beépítésének, szerkezeti felépítésének, illetve rendszereinek és a teherhordó szerkezet anyagának ismertetését - az egyes szerkezeti elemek esetleges károsodásának leírását, mértékét (a károkat célszerű esetleg rajzon megadni, lefényképezni) - az esetleges szakintézeti vélemények rövid összefoglalását és az ezzel kapcsolatos szakértői véleményt (elfogadás vagy elutasítás indoklását) - a vizsgálat módszerét - a vizsgálat alapjául szolgáló feltárások helyét, számát, módját (az esetleg elmaradt feltárásokat) - a vizsgálatok alapján tett megállapításokat - az előzmények és vizsgálati eredmények alapján levonható következtetéseket, értékelést (pl.: a károk okát), az érvényességi időt - a szakvélemény céljával összhangban levő javaslatokat és mindazon teendők és szempontok leírását, melyek a vizsgálat eredményéből következnek - a szakvélemény összefoglalását - a keltét, a szakértő nevét és aláírását, tervezői engedélyének számát Mellékletek lehetnek: - az alapul vett előírások és szakirodalom - vizsgálati jegyzőkönyvek - számítások - fényképek

18 A tartószerkezetek élettartamának jellemző kérdései

19 A TEHERHORDÓ SZERKEZETEK ÉLETTARTAM KÉRDÉSEI A teherhordó szerkezetek adott időbeli értéke attól az időtartamtól is függ, melyen belül a szerkezet kellő biztonsággal rendeltetésének megfelelően használható. Ezt nevezzük várható élettartamnak. A várható élettartam nagymértékben függ a fenntartási karbantartási munkák rendszerességétől és szakszerűségétől. Ezen kívül az alábbi földrajzi, klimatikai és egyéb külső hatásoktól függ: - Az épület alatti altalaj összetétele és minősége (pl.: az eddigi süllyedések mértéke és jövőben várható nagyságrendje, duzzadó agyagtalaj jelenléte, stb.) - Csapadék-, és talajviszonyok (beázási gyakoriság, rétegvizek, talajvízszint növekedés) - Hőmérsékleti viszonyok (hőtágulások mértéke) - Szélviszonyok (szélterhelés nagysága, változása) - Légköri szennyeződés (egyes építőanyagok kő, beton, habarcs érzékenyek a légköri szennyeződésekre, élettartamuk a megnövekedett légköri szennyeződés hatására csökkenhet) - Közlekedési viszonyok változása (a nagysebességű járművek dinamikus hatása az épületen károsodást okozhat, élettartamát csökkenti) - Rendkívüli események hatása (földrengés, árvíz, tűzkár, robbanás) - Környező építkezések hatása (vert cölöpalapozás, metróépítés, talajvízszint-süllyesztés, stb. a meglévő építményt károsíthatja) A felsorolt külső hatások a teherhordó szerkezetben olyan károsodásokat okozhatnak, melyek azok élettartamát csökkenthetik.

20 A TEHERHORDÓ SZERKEZETEK KÁROSODÁSAI A fenntartás építés egyik fő feladata a megépült teherhordó szerkezetek olyan károsodásainak vizsgálata, melyek a szerkezet rendeltetésszerű használatát az eredeti állapothoz képest kedvezőtlenül befolyásolják és a szerkezet élettartamát csökkentik. E károk ismeretében lehet a szerkezeteket vizsgálni és a fenntartással kapcsolatos teendőket megtervezni. A szerkezeti károk lehetnek: Közvetlen károk A közvetlen károk a szerkezeti károknak az a csoportja, mely bármilyen más csatlakozó szerkezet károsodásától függetlenül jelentkezik. Mindig olyan külső hatással függ össze, mely a szerkezetben valamilyen teherbírást csökkentő elváltozást okoz. Kémiai károk Nedvesség hatásának hosszasan kitett szerkezetben - amennyiben a nedvesség elleni szükséges védelem, szigetelés nem történt meg, vagy tönkrement - olyan elváltozási folyamatok indulhatnak meg, melyek a szerkezeti elemeket valamilyen módon károsítják és a teherhordásban résztvevő keresztmetszeteket valamilyen módon gyengítik. A nedvesség lakóépületeknél mint beázás (csapadékvíz, használati ivóvíz és szennyvízhasználati hiba) vagy mint túlzott páralecsapódás jelentkezik. Ezért a nagyon ritkán előforduló egyéb olyan nedvessé okozta károk, mint sav- vagy olajszivárgás, a lakóépület fenntartásra nem jellemzőek.

21 Biológiai károk A faanyagú teherhordó szerkezetek jellemző károsodása. A hosszantartó és gyakran ismétlődő nedvesség lehetőséget teremt a gomba- és rovarfertőzések megindulásához a faanyagban. Mechanikai eredetű károk A teherhordó szerkezetekben maradandó alakváltozások formájában jelenek meg. Repedés vagy lehajlás keletkezik, kritikus esetben stabilitásvesztés (leszakadás) is bekövetkezhet. A leggyakrabban előforduló mechanikai károk az alábbiak miatt keletkezhetnek: - bármilyen túlterhelés - részleges teherátrendeződés (pl.: emeletráépítés, részleges átalakítási bontások), - bármilyen hosszantartó dinamikus igénybevétel, (Közúti forgalom hatása, géptelepítés, stb.) amelyre a szerkezetet nem méretezték. Hőmozgás és zsugorodás eredetű károk Az épület szerkezetei a hőmérséklet változásának hatására tágulnak, ill. összehúzódnak. Ha az gátolva van, a szerkezet megrepedhet, természetes dilatációs repedések keletkeznek. A gátolt hőmogás károsíthatja közvetlenül a szerkezetet, de okozhatja a csatlakozó másik szerkezet károsodását is (pl.: laptetők dilatációk nélkül épült betonaljzata a csatlakozó attika falat, a födémet, ill. a főfalakat repeszti.) Beton anyagú szerkezeteken a beton zsugorodása miatt keletkezhetnek hajszálrepedések. Fagykárok A kő, tégla, beton anyagú szerkezeteknél a pórusokba, vagy hajszálrepedésekbe bekerülő víz megfagy, térfogata megnő és a szerkezetben káros - elsősorban repesztő hatás érvényesül. Zárt térben levő szerkezeteknél általában nem fordul elő, a szabadban levő szerkezeteket károsítja.

22 Közvetett károk A közvetett szerkezeti károk többnyire más, valamilyen módon kapcsolódó egyéb szerkezet elmozdulása, alakváltozása miatt keletkeznek. A közvetett károk leggyakoribb oka altalaj eredetű. Ezek lehetnek: - Alapozási, vagy - térszínmozgási eredetűek. A közvetett károk legtöbbször a függőleges teherhordó szerkezetek elmozdulását okozzák és ez a csatlakozó egyéb teherhordó szerkezetek károsodását okozhatják. Alapozási eredetű károk Ezek a leggyakrabban előforduló, főfalmozgást előidéző okok. Legtöbbször: - alapok részleges alámosása (pl.: csatornavezeték megrepedése és kivágása miatt) és egyenlőtlen süllyedése - alapok fagykár miatti tönkremenetele - alapok agresszív talajvíz miatti tönkremenetele

23 Térmozgás eredetű károk Akkor fordulnak elő, amikor az épület környezetében olyan, szint alatti kivitelezési munkákat végeznek, ami (pl.: talajvízszint süllyesztés, metróalagút építés, stb.) talajmozgást okoz. A talajmozgás miatt térszíndeformáció keletkezik, ami kihat az épület szerkezetére, és a függőleges teherhordó főfalak billenését, megnyílását, egyenlőtlen süllyedését, vagy ezek kombinációját okozza. Az épületek elsősorban épületmegnyílásra érzékenyek, mely a térszíndeformáció nyereghelyzetében jöhet létre. A teherhordó főfalak elmozdulása, ill. alakváltozása legtöbbször a csatlakozó szerkezeten is kárt okoz járulékos, közvetett módon. A közvetett födémkárok bizonyos esetekben jelentéktelenek, de bizonyos helyzetekben a károsodott födém állékonyságvesztése is bekövetkezhet. Egyéb eredetű károk Ide sorolhatók az ún. elemi károk - tűzkár - földrengéskár - árvízkár - belvízkár - jármű ütközés, stb. Ezek legtöbbször mint összetett, az épület teherhordó szerkezetének egészét érintő károk fordulnak elő.

24 A SZERKEZECSERÉK ÉS SZERKEZETMEGERŐSÍTÉSEK SZEMPONTJAI Ha a vizsgált teherhordó szerkezet valamilyen okból nem biztosítja kellőképpen a mértékadó használati terhek felvételét, a szerkezetet meg kell erősítene, vagy ki kell cserélni. Szerkezetcsere akkor lehet indokolt, ha - olyan jellegű biológiai károsodás áll fenn, amely a csatlakozó egyéb szerkezeteken a későbbiekben további károsodást okozhat (pl.: födémeknél könnyező gombafertőzés, mely a téglafalon is átnő), vagy - olyan károsodás következett be, melynél a szerkezet anyagának jelentős része szilárdságát vesztette (pl.: nagy területű gomba-, vagy rovarfertőzés, tűzkár, stb.), vagy - olyan mértékű károsodás áll fenn, melynél a szerkezet részlegesen vagy teljesen állékonyságát vesztette (földrengés, árvíz, stb.) A szerkezetcserét a tervezés idején érvényes előírások szerint kell tervezni. Mivel, a szerkezeti beavatkozásoknál általában lakott területekről van szó, fontos szempont a gyors, minél rövidebb kiköltöztetési idővel és kevesebb költséggel járó megoldások tervezése. A szerkezet megerősítések jelentős részénél ez a szempont betartható. Megerősítésnek minősül minden olyan, utólagosan beépített szerkezet, mely a meglevő szerkezettel együtt biztosítja a terhek felvételét. A megerősítés lehet: - együttdolgozó, amikor a régi és az új szerkezet közös erőjáték kialakulása mellett viseli a terheket, - nem együttdolgozó, amikor a régi és az új szerkezet a terhek felvételén osztozik, de erőjátékuk külön-külön alakul ki.

25 A megerősítések tervezésénél az alábbiakat kell figyelembe venni az érvényes tervezési előírásokon kívül: - az erősítendő szerkezetekben az erősítés idején már meglevő igénybevételek, - az szerkezet alakváltozási kompatibilitása, ezen belül a lassú alakváltozás, eltérő hőtágulás, és az erősítés következtében előálló erőjáték módosulás, - az erősítendő és erősítő szerkezetek képlékeny alakváltozási képessége, - a tervezett élettartam Pontosabb eljárás hiányában szabad az erősítő és erősített szerkezet teljes teherbírását számításba venni és összegezni, ha - a szerkezeti elemek kellő képlékeny alakváltozási képességgel rendelkeznek ahhoz, hogy lehetővé váljon az ilyen erőjáték létrejötte, továbbá - a teher alapértékének hatására nem várható egyéb szerkezeti elemben sem jelentős képlékeny alakváltozás Ha olyan számításos igazolást alkalmaznak, amely várhatóan a biztonság kárára téved, a várható bizonytalanságot kompenzáló teherre kell vizsgálni. (Pl.: indokolt a terheket 5-25 százalékkal növelni, ha az alátámasztott épület merevségi viszonyai bizonytalanná teszik a pillérek között a teher megosztását.) Ezt a növelést alkalmazni kell minden olyan teherre, amelynél fennáll a külső ill. belső erőjáték bizonytalansága. Az együttdolgozó erőjátékúnak tekintett szerkezetet 10 százalékkal növelt terhekre kell igazolni.

26 A felújítások hatékonysága A meglevő teherhordó szerkezetek felújításának tervezésénél nemcsak a műszaki szempontokat (állékonyság, teherbírás) kell figyelembe venni, hanem még az alább felsoroltak is lényegesek a felújítás módjának eldöntésében: - a teherhordó szerkezet megerősítési vagy cserélési munkálatai alatt milyen feltételek és költségkihatások mellett biztosítható az épület üzeme, és - a teherhordó szerkezet megerősítése vagy cseréje milyen módon növeli az épület erkölcsi értékét, és e növekedés milyen nagyságrendű (pl. padlásfödém csere egyúttal lehetővé teszi a tetőtérbeépítést, stb.), és - a teherhordó szerkezet megerősítésének vagy cseréjének költségeit milyen költségtényezőkkel növelik az egyéb járulékos munkák (pl. nyílászárók elbontása visszaállítása, gépészeti vezetékek cseréje, stb.) költségei A körültekintő, hosszú távra szóló hatékony felújítást csak az összes szempont egyidejű figyelembevételével lehet megtervezni.

27 AZ ÉPÍTMÉNYFENNTARTÁS ÉS AZ ÉRTÉK ÖSSZEFÜGGÉSE Egy építménnyel kapcsolatban - az építési igény jelentkezésétől a lebontásáig - a következő műszaki jellegű költségeket kell figyelembe venni, amelyek végeredményben az ingatlan értékét alapvetően megszabják: - megvalósítási költség (ide értve a tervezéssel, szervezéssel, kivitelezéssel, szakértői tevékenységgel kapcsolatos összes költséget, de az adókkal, illetékekkel stb. összefüggő kiadásokat is); - üzemeltetési költség (azon költségek, amelyek az építmény szerkezeteinek, berendezéseinek és egyéb eszközeinek működtetésére szolgálnak, ezzel megteremtve a feltételeket az építmény rendeltetésszerű használatához); - fenntartási költség (az építmény műszaki állapotának megfelelő szinten tartásához szükséges költségek); - megszüntetési költség (ami a megvalósítási költséghez hasonló elemekből áll, csak itt a végleges felszámolás a feladat)

28 Szerkezeti Ciklusidő [év] külső nyílászáró szerkezetek belső nyílászáró szerkezetek lépcsőburkolatok padlóburkolat - parketta szőnyegpadló lapburkolat belső festés 2-5 külső festés (homlokzatvakolással) belső mázolások 5-6 tapétázás 5-6 épületgépészeti berendezések épületgépészeti csővezetékek tetőbádogos szerkezetek tetőhéjalás lapostető vízszigetelés villanyszerelési berendezések 25-30

29 A műszaki avulást igen sokféle ok idézi elő: - a természetes öregedés, - a fenntartási tevékenység minősége, - a környezet változása (pl. főút, gyár közelbe telepítése), - a talajviszonyok változása (pl. megemelkedő talajvízszint), - a rendkívüli események (pl. földrengés, tűz, robbanás), - a szakszerűtlen építési tevékenység, - a rendeltetésszerű használat intenzitása, - a rendeltetés-ellenes használat, - a szándékos rongálás, stb. Az épület értékcsökkenésének komplex értékelése (lakóépület) a. Régi épület (eredetileg fafödémes) értékcsökkenése jó karbantartással

30 b. Korszerű épület értékcsökkenése csak használhatósághoz szükséges kis javítgatásokkal c. Korszerű épület értéke rendszeres karbantartással, felújítással

31 d. Avulás bérjövedelem szempontjából, kiegyensúlyozott piaci viszonyok között

32 Szerkezetek megerősítése (BMEEOHSASA4) 3. Előadás

33 Vasbetonszerkezetek megerősítése utólagos feszítéssel

34

35

36 Vasbeton födémszerkezetek megerősítése ragasztott dübelezett acélszalag segítségével Az Dr. Bódi István* - Dr. Farkas György** A födémek, födémbordák teherbírásának növelésére ragasztással, dübelezéssel rögzített acélszalagok szerelhető fel a szerkezet alsó, illetve felső felületére. Az acélszalag elsősorban a födémben keletkező hajlítónyomatékokból származó húzóerők felvételére alkalmas, és így biztosíthatja a födémszerkezet megfelelő nyomatéki teherbírását. A szakirodalomban találhatók kutatási eredmények a ragasztott dübelezett acélszalagokkal megerősített vasbetonszerkezetek nyírási teherbírásának növelésére is [1], azonban a nyírás a vizsgálataink többségét képező lemez-jellegű szerkezeteknél nem mértékadó, ezért e témakörrel itt nem foglalkozunk. A megerősítés alapvetően három módon történhet: a) Ragasztással felerősített acélszalaggal (szalagvég-lehorgonyzás nélkül); b) Ragasztással felerősített acélszalaggal szalagvég-lehorgonyzással (dübelezéssel, vagy ragasztott lehorgonyzó lemezzel); c) Folyamatosan elhelyezett dübelekkel felerősített acélszalaggal. (Ebben az esetben a ragasztónak csak technológiai és nem erőtani szerepe van.) A következőkben az említett acélszalagos megerősítések tervezéséhez adunk szempontokat. 1. Ragasztással rögzített acélszalaggal megerősített szerkezetek tervezése és kialakítása 1.1 Általános megjegyzések Az acélszalagot a födémszerkezet húzott oldalán kell felragasztani a hajlításból származó húzóerő felvételére. A megfelelően kivitelezett ragasztás az acélszalag és a betonfelület között tapadásos kapcsolatot hoz létre, ezért a méretezésnél kezdetben a vasbeton keresztmetszetek vizsgálatánál ismert alapfeltevéseket alkalmazták. Ezek egy részét a kísérletek nem igazolták. Vasbeton szerkezeti elemek ragasztott acéllemezzel történő megerősítésének különleges problémáit az 1. ábrán feltüntetett húzott rúd viselkedése mutatja szemléletesen. Ennek alapján a tervezésnél az alábbi hatásokat kell számításba venni: I. a repedések környékén az acélszalag helyi hajlítóigénybevétele; II. az alakváltozások megoszlása a betonozott betonacélok és a beton felületére felragasztott acélszalag között; III. az acélszalag végénél a ragasztás felhasadásának veszélye.

37 Ragasztással történő rögzítés esetén a következőkre kell tekintettel lenni: Az LCPC francia laboratóriumban [7], valamint egyes japán kutatók által végzett [8] kísérletek szerint: - a ragasztó rétegben keletkező csúsztató és normálfeszültségek a repedések szomszédságában maximálisak, a repedéstől távolodva pedig rohamosan csökkennek. A maximális feszültség értéke elsősorban a szerkezeti elemek geometriájától függ, de független a ragasztás L r hosszától feltéve, hogy az legalább a betonkeresztmetszet vastagságának kétszerese; - a ragasztó réteg maximális feszültsége a betonkeresztmetszet vastagsági méretével és az acéllemez vastagságával arányosan növekszik, míg a ragasztóréteg vastagságának csökkenésekor csökken; - az acélszalagban keletkező átlagos normálfeszültségnek a helyi hajítás figyelembevételével kialakuló maximális húzófeszültséghez viszonyított aránya a lemez vastagságától függ. Értéke 3 mm vastag lemez esetén kb. 0,65 míg 6 mm vastag lemeznél kb. 0,75. A ragasztott acélszalaggal megerősített hajlított vasbeton keresztmetszet alakváltozási ábráját a kísérletek alapján a 2. ábra mutatja. Az ábrából kitűnik, hogy az acélszalag megnyúlása a ragasztóréteg nagymértékű deformációja miatt nem határozható meg a sík keresztmetszet elvének feltételezésével. Az acéllemez tényleges, átlagos (ε m ) alakváltozásának és a lineáris alakváltozási ábra feltételezésével meghatározható átlagos (ε l ) megnyúlásának aránya a terhelés intenzitásától függ. Kis terheknél az n = ε n /ε l értéke ~2, míg az acéllemez plasztifikálódásakor ez az arány 1-hez közelít. Viszonylag kis terheknél tehát az acéllemezben keletkező tényleges húzófeszültség nagyobb, mint a klasszikus vasbeton elmélet szerint meghatározható érték. 1.2 A ragasztott acélszalagos megerősítés méretezése Az előző pontban ismertetett különleges problémák miatt a megerősítés tervezésénél a következőket kell elvégeznünk a használati és teherbírási határállapotban: - meg kell határozni az erősítő acélszalag szükséges keresztmetszetét, amely - ellenőrizni kell a helyi hajlításból származó többletfeszültségekre is, továbbá - ellenőrizni kell, hogy a ragasztás felhasadhat-e Az acélszalag szükséges keresztmetszeti területének meghatározása Ez a feladat a szabványos terhekből számított igénybevételek alapján, a hajlított vasbeton keresztmetszet méretezésénél elfogadott általános alapelvek szerint lehet elvégezni az alábbi kiegészítésekkel: Használati állapotban történő vizsgálatnál a betonkeresztmetszetben lévő A s, hagyományos vasalás illetve az A l felragasztott acélszalag σ ah, illetve σ lh határ szilárdságát az LCPC kísérletek figyelembevételével egy k s, illetve k l, szorzótényezővel csökkentve javasoljuk számításba venni, ahol 3 mm v l 6 mm lemezvastagságok alkalmazása esetén a k s és k l csökkentő tényezők értékei az alábbiak: k s = 1,2 0,08. v l k l = 0,46 + 0,08. v l Teherbírási határállapotban történő vizsgálat esetén sem a betonban meglévő vasalás, sem pedig a felragasztott acélszalag határszilárdságát nem kell redukálni. Az acélszalag határfeszültségét azonban a fellépő helyi hajlításokból származó többletfeszültség miatt a szabványban általában megadott értékhez képest csökkenteni kell. A csökkentés mértékét a k l = 0,65 szorzótényezővel figyelembe kell venni.

38 A megerősítéshez általában 6 mm-nél vastagabb acélszalagot nem célszerű alkalmazni. Ha ezzel a szükséges acélkeresztmetszet nem biztosítható, akkor több, egymásra ragasztott réteggel érhető el a szükséges teherbírás, ezzel a megoldással a nyomatékok változása is kedvezőbben követhető. Több réteg alkalmazása esetén a közvetlenül a betonfelülettel érintkező acéllemezben keletkező F 1 húzóerőnek és a teljes húzóerőnek az aránya numerikus vizsgálatok [7] alapján: - két réteg acélszalag esetén F 1 = 0,66 F - három réteg acélszalag esetén F 1 = 0,5 F értékkel vehető figyelembe. A vizsgálatok szerint a helyi hajlítás mértéke egymáshoz ragasztott lemezek esetén nem tér el jelentősen az azonos vastagságú egyetlen lemezzel történő megerősítésnél kialakuló helyi hajlítástól A ragasztás felhasadásának ellenőrzése Törésmechanikai alapon történő ellenőrzés Az acéllemez végénél a ragasztás felhasadása elméletileg törésmechanikai megfontolások alapján vizsgálható. A felhasadás elvileg nem következik be, ha a ragasztás végénél lévő keresztmetszet igénybevételéből az eredeti és a megerősített keresztmetszet alapján számítható W energiakülönbség nem nagyobb, mint a ragasztásban a repedés továbbterjedéséhez szükséges R energia. Kísérleti vizsgálatok [7] szerint, szokásos ragasztóanyagok alkalmazása esetén a repedés továbbterjedéséhez szükséges minimális fajlagos energia R = 50 J/m 2. A ragasztás végénél lévő eredeti, illetve megerősített keresztmetszet alapján kialakuló fajlagos energiakülönbség elméleti értéke: ahol W = M 1 1 Bb Bi + Q M M 2b r 1 H b 1 H i M M ill. Q M a mértékadó hajlítónyomaték, ill. nyíróerő a ragasztott acélszalag végénél lévő keresztmetszetben; B b = E b I b ill. H b = G b A b a megerősített vasbeton keresztmetszet hajlítási elletve nyírási merevsége; B i = E b I b ill. H b = G b A b a megerősített, acélszalaggal együttdolgozó ideális vasbeton keresztmetszet hajlítási illetve nyírási merevsége az I. feszültségi állapotban; a ragasztási szélessége. B r A kapcsolat a ragasztás felhasadása szempontjából megfelel, ha W 50J/m 2, azaz = 50N/m. Más kutatók [2] által végzett kísérletekben meghatározták a megerősítendő vasbetonszerkezet azon nyomatékát, mely a ragasztó felhasadását okozza. Azt tapasztalták, hogy a tönkremenetel megfelelő minőségű ragasztóanyag esetén (lásd később a 4. pontot) általában a megerősítendő szerkezet alsó rétegében a ragasztás fölött következik be (3. ábra). A felhasadást okozó nyomaték határértékének meghatározására az alábbi kifejezést ajánlják: M fr H = E b I IIrm σ H l h γ E v l

39 ahol E b I IIr m σ hh E l v l γ = 1,86 γ = 0,901 az acéllemezzel megerősített (berepedt) gerenda hajlítási merevsége a II. feszültségi állapotban, a beton húzási határfeszültsége, a megerősítő acéllemez rugalmassági modulusa, a megerősítő acéllemez vastagsága, továbbá használati, illetve teherbírási határállapotban történő vizsgálatnál. A felhasadás nem következik be, ha M frh > M M ahol M megerősített szalag végétől d távolságra (a tartó hasznos magassága.) lévő keresztmetszetben a megerősített gerendában fellépő mértékadó nyomaték (3. ábra). E vizsgálatokból két fontos következtetést is levonhatunk: egyrészt, hogy ajánlatos az acélszalagos megerősítés végét minél közelebb vinni a gerenda megtámasztásához (kisebb az M M ), másrészt, hogy célszerű a megerősítendő acélszalag vastagságát minél kisebbre választani (nagyobb az M frh ). A ragasztással rögzített acélszalag vastagságára több kutató [3], [4] az alábbi értéket ajánlja. V l = (0, ,007) d A rugalmas együttdolgozó rétegek elmélete alapján történő ellenőrzés A ragasztás felhasadása, a ragasztó réteg tönkremenetele vizsgálható a rugalmas együttdolgozó rétegek elmélete alapján [5] is. A [3], [5] kutatási eredmények szerint a ragasztott kapcsolat megfelelő, ha az acéllemez végén, a ragasztórétegben fellépő τ M, ill. σ M nyíró ill. normálfeszültségek nem haladják meg az [5]-ben megadott τ 0, σ 0 határértéket, vagyis: τ M τ 0 és σ M σ 0 A gyakorlati esetekben τ 0 = N/mm 2 következőképpen számítható ki: és σ 0 = N/mm 2, tényleges értékük a τ = + K 1/ 2 b v ( h ), s l l 0 QM M M l x E b v l l l I Irm br K n σ = τ v s El I l 1/ 4,

40 ahol és K K I s n l r m Gr br =, a ragasztás fajlagos nyírási merevsége v r Er br =, a ragasztás fajlagos húzási merevsége, v r 3 Ebbx 2 = El + As ( h x), a megerősített szerkezet teljes inercianyomatéka. 3 A fenti képletekben: Q M a mértékadó nyíróerő az acélszalag végén, M M a mértékadó hajlítónyomaték az acélszalag végétől d/2 távolságra (hasonló módon, mint a 3. ábrán), E l E r ill. E b az acélszalag, a ragasztó, ill. a beton rugalmassági modulusa, G r a ragasztó nyírási rugalmassági modulusa. A többi (geometriai jellegű) jelölés értelmezése a 4. ábrán látható. Fontos szem előtt tartani, hogy a képletben a megerősítendő szerkezetben meglévő A s acélbetét mennyiségén csak azok a vasak számíthatók be, amelyeknek a berepedt (megerősítendő) keresztmetszettől mindkét irányban biztosított az együttdolgozásuk a betonnal (vagyis megvan a lehorgonyzási hosszuk). 2. Véglehorgonyzással ellátott, ragasztott acélszalag tervezése és szerkezeti kialakítása Az acélszalag végének felszakadása a ragasztott kapcsolat gyors tönkremenetelét okozhatja. Ezt a folyamatot késleltethetjük, ha a ragasztott acélszalag végét véglehorgonyzással látjuk el. A véglehorgonyzás készülhet: - dübelezéssek. ill. - ragasztott lehorgonyzott acélszerelvénnyel. 2.1 A dübelezéssel készített véglehorgonyzás A dübelezéssel készített véglehorgonyzás vizsgálatával foglalkozó kutatások [5], [6] megállapítják, hogy a dübelezés csak igen csekély mértékben (5-10 %) és csak vékony acélszalagok alkalmazása esetén növeli a ragasztott acéllemezzel készült megerősítés teherbírását. Vékony ragasztott acélszalagnál ugyanis a szalag nem fogja erősen a dübelt, így határállapotban palástnyomásból eredő, kigombolódás jellegű tönkremenetel következik be, miközben az acélszalag jelentős nyúlásokat szenved. Vastag ragasztott acélszalag merevebben fogja a dübelt, így a szalagvégi lehorgonyzásban erős feszültségkoncentráció jöhet létre, amely korán nyírási jellegű helyi tönkremenetelt okozhat, még mielőtt a ragasztott kapcsolat hosszan felhasadna, tönkremenne. Ebből is látható, hogy a ragasztott kapcsolattal történő erősítésnek felső korlátai vannak: vastag acéllemez (pl. túlméretezésből adódó) alkalmazása esetén a véglehorgonyzás egyáltalán nem hatásos, sőt, mint az pontban láttuk, a felhasadás is kisebb igénybevételnél következik be. Ez a jelenség a több rétegű, vékonyabb acéllemezek alkalmazását indokolja az igénybevételi ábra lehetőség szerinti követésével. A végdübelezés elsődleges előnye abban van, hogy duktilisabbá teszi a ragasztott kapcsolatot [5]. A duktilitás jellemzésére szolgáló szívóssági modulus (az erő elmozdulás diagram tönkremenetelig tartó szakasza alatti terület) jelentősen megnövekszi, ezáltal tehát megbízhatóbb, tartósabb erősítő kapcsolat létesíthető a végdübelezés alkalmazásával. Ezt főleg ismétlődő igénybevételekkel terhelt megerősítendő szerkezetek (pl. hidak) esetén célszerű szem előtt tartani.

41 2.2 A ragasztott lehorgonyzó acélszerelvény alkalmazása A ragasztott lehorgonyzó acélszerelvény alkalmazása éppen a dübel feszültséggyűjtő hatását küszöböli ki. Viszonylag kevesebb kutatás foglalkozott e véglehorgonyzással [6], bár ezek nagyon kedvező eredményeket mutatnak, különösen a födémbordák, gerendák megerősítése tekintetében, ahol lehetőség van az 5. ábra szerinti szerkezeti kialakításra. Ilyen esetekben a ragasztott kapcsolat teherbírás-növekedése az %-ot is elérte, és a kapcsolat ugyanolyan duktilis tulajdonságokat mutatott, mint a végdübelezéssel ellátott kísérleti elemeké. A ragasztott véglehorgonyzó szerelvény alkalmazása tehát több tekintetben is előnyösnek látszik, azonban a kapcsolat megbízhatósága itt is elsődlegesen a ragasztási munka minőségétől függ. 3. Folyamatosan elhelyezett dübelekkel felerősített acélszalag méretezése A hajlított vasbetonszerkezet megerősítésére a szerkezet húzott oldalán folyamatosan elhelyezett, dübelezéssel felerősített acélszalag is alkalmazható [12]. A hajlításból származó húzóerőt ekkor is az acélszalag veszi fel. A BME Vasbetonszerkezetek Tanszékén végzett kísérletek szerint a vasbeton gerendák hossztengelye mentén kellő sűrűséggel kiosztott dübelezés esetén az acélszalagban keletkező húzóerő a vasbeton keresztmetszetek méretezésénél alkalmazott alapelvek szerint határozható meg a M M H l = z összefüggés szerint, ahol z a belső erők karja. Az acélszalag hasznos keresztmetszeti területének meghatározásánál a dübelek elhelyezésére szolgáló furatokat nem szabad figyelembe venni. Az acélszalagnak a betonfelülethez való rögzítéséhez katalógusból ismert határterhelési adatú dübeleket, csavarokat javasolunk alkalmazni. A rögzítő elemeket a borda hossztengelye mentén a mértékadó nyíróerő ábra változása szerint célszerű kiosztani. Az alkalmazott csavarok, illetve dübelek számát (6. ábra) úgy kell meghatározni, hogy az egy csavarra jutó csúsztatóerő nagysága a vizsgált keresztmetszetre mértékadó nyíróerő alapján az alábbi képlet szerint legyen: ahol 1 QM K = s, n z Q M a mértékadó nyíróerő; z a belső erők karja, (a számításban z = 0,8 h értékekkel szabad számításba venni, ahol h a borda magassága); s a csavarok, illetve a dübelek távolsága a lemez hossztengelyének irányában mérve; n az egy sorban elhelyezett csavarok száma, (feltételezve, hogy azonos átmérőjű dübeleket alkalmazunk.)

42 A K csúsztatóerő értéke csökkenthető a vizsgált keresztmetszetben az acélszalag által felvett H l húzóerő és az M M mértékadó nyomatékból számított és az acélszalag és a bordában meglévő húzott vasalás által együttesen felvett H húzóerő arányának megfelelően, ha a betonban lévő vasalás lehorgonyzása a vizsgált keresztmetszettől számítva biztosított. Így egy rögzítő elemre redukált mértékadó csúsztatóerő a értékkel vehető figyelembe. K red = H H l K 1. táblázat A HILTI csavar jelei Határerő (kn) Furatmélység (mm) HSA M 8 x 75 8,9 55 HSA M 10 x 90 15,4 60 HSA M 12 x ,7 80 HSA M 16 x ,4 100 A dübelek, csavarok teherbírásával foglalkozó szakirodalomra itt csupán [9], [10] hivatkozunk, azonban tájékoztatásul az 1. táblázatban megadjuk egy csavar határerejét a HILTI katalógus alapján szabványosított HSA HILTI alapcsavarokat figyelembe véve, a szabványban rögzített furatmélységek esetén. A csavarokat a terhek alapértékére kell ellenőrizni. Megjegyzések: 1. A táblázat értékek akkor használhatók, ha a beton minimálisan C 20-as szilárdsági jelűnek számítható. 2. Ha a furat mélysége nem éri el a táblázatban szereplő értéket, akkor a határerőt lineárisan csökkenteni kell úgy, hogy kétszeres furatátmérőnek megfelelő furatmélység esetén a határerő zérus legyen. 4. A megerősítések kivitelezésének általános szabályai Az acéllemez felragasztásakor a beton felületének egyenetlensége ne legyen több 5 mm-nél 2,0 m hosszon, illetve 2 mm-nél 0,2 m hosszon. A beton felületét az acélszalag felragasztása előtt száraz, vagy nedves homokszórással, vagy nagynyomású vízsugárral megfelelően elő kell készíteni. Nedves előkészítés esetén megfelelő száradási időt kell biztosítani a lemez felragasztása előtt. Az egy rétegben felragasztandó acélszalag vastagsága v = (0, ,007) d, lehetőleg 3-5 mm legyen. Ragasztott acéllemezzel való megerősítéshez elsősorban A24 jelű hegeszthető acél alkalmazható. Az acéllemez megfelelő méretre vágása után annak felületét zsírtalanítani, majd homokfúvással érdesíteni kell. A lemezeket védett helyen kell tárolni, és felragasztás után azonnal korrózióvédelemmel kell ellátni. A ragasztóanyag felhasználásánál a gyári előírásokat szigorúan be kell tartani. A ragasztáshoz olyan epoxi műgyanta alapanyagú ragasztó javasolható (pl. TIPOX IHS), melynek nyírószilárdsága megszilárdulás után a beton húzószilárdságának legalább kétszerese. Az epoxi műgyanta komponenseinek javasolt keverési aránya 1:2 (lassú : gyors), az így elérhető rugalmassági modulus (E) kb.: 300 N/mm 2, a nyírási rugalmassági modulus (G) pedig kb.: 120 N/mm 2 lesz. Az átlagos (javasolt) ragasztási vastagság 2-3 mm, de mindenképpen kisebb, mint az acélszalag vastagságának a fele. A ragasztóanyag költésének ideje alatt az acélszalag felületét egyenletes, kn/m 2 nyomás alatt kell tartani, ennek biztosítására a kötésidő alatt megfelelő módon (pl. kitámasztás) gondoskodni kell. A munkafolyamatok elvégzése után a ragasztás minőségét ellenőrizni kell, és a tapasztalt hibákat ki kell javítani.

43 5. Összefoglalás A cikk a vasbeton födémszerkezetek a ragasztott dübelezett acélszalagok alkalmazásával történő megerősítési lehetőségeivel foglalkozik. Az eljárás nagy előnye, hogy a megerősítés kis szerkezeti magassággal kivitelezhető, vagyis az épület helyiségeinek hasznos belmagasságából keveset vesz el, továbbá, hogy a tárgyalt megerősítési módozatok viszonylag egyszerűen kivitelezhetők. A BME Vasbetonszerkezetek Tanszéken végzett kísérletek és a szakirodalomban található kutatások eredményei alapján összefoglaltuk a csupán felületén ragasztott, a véglehorgonyzással ellátott, ragasztott, ill. a folyamatosan elhelyezett dübelezéssel felerősített acélszalagos megerősítési módozatok méretezésének és kivitelezésének leglényegesebb szabályait, ajánlásait. 6. Hivatkozások [1] Sepp.-R. Speidel: Verstärken von Betonbauteilen durch Aufkleben von Stahllaschen Bautechnik 69 (1992) 8., old. [2] D. Ochlers: Reinforced concrete beams with steel plate gluved to their soffits: prevention of plate separation induced by flexural peeling Report No. R80 (1988) The University of Adelaide [3] M. Hussain et al: Flexural behavior of beams with external steel plates ACI Structural Journal Vol. 92. No. 1. (1995) old. [4] R. N. Swamy et al: Structural behavior of reinforced concrete beams strengthened by epoxy-bonded steel plates The Structural Engineer Vol. 65. A. No. 2. (1987) old. [5] T. M. Roberts: Approximate analysis of shear and normal stress concentrations in the adhesive layer of plated RC beams The Structural Engineer Vol. 67. No. 12. (1989) old. [6] R. Jones-R. N. Swamy-A.Charif: Plate separation and anchorage of reinforced concrete beams strengthened by epoxy-bonded steel plates The Structural Engineer Vol. 66. No. 5. (1988) old. [7] J. Theillout: Renforcement des structures en béton par la technique des toles colleés, Annalas de I I. T.B.T.P. No. 501, février (1992) old. [8] M. Fujii-S. Inoue-S Utoh-Y. Setoguchi: Steel plate bonding technique for strengthening dameged prestressed concrete beams, FIP XI. th. Congress Procedings, Hamburg, June (1990) [9] W. Fuchs-R. eligehausen-j.e. Breen: Concrete capacity Design (CCD) Approach for Fastening to Concrete ACI Structural Journal Vol. 92. No. 1. (1995) old. [10] M. Fohren: Dübel-Allgemeine Einführung in die Befestigungstechnik Bauplanung Bautechnik 44. Jg., Heft 7., (1990) [11] J. M. Delbecq-G. Sacchi: Restauration des Ouvrages et des Structures, Presses de I E. N. P.C. (1984) ) old. [12] Szalai K. (Szerk.): Ajánlások az IMS szerkezetű épületek megerősítéséhez BME Vasbetonszerkezetek Tanszéke (1991)

44

45

46

47

48 Szerkezetek megerősítése (BMEEOHSASA4) 4. Előadás

49 A LŐTTBETON FOGALMA, TÖRTÉNETE A lőttbeton fogalma A lőttbeton olyan betonbedolgozási technológiával készített beton, amelyet: az MSZ 4720 szerinti betontömlőn, ill. csővezetéken kb. 6 atmoszféra nyomás levegővel a beépítés helyére szállítanak és nagy sebességgel (kb. 100 m/s) juttatnak a felhordási felületre, ahol ütközik és megtapad. A már megtapadt betonréteget a később folyamatosan érkező beton ütközése is tömöríti." (Mi /1-77) A lőttbeton tehát nem egy különleges építőanyag, hanem olyan betonkészítési eljárás, amely magában foglalja a betonkeverék előállítását, szállítását, bedolgozását és tömörítését is, mint egymástól elválaszthatatlan technológiai lépéseket. A betonkészítéshez használt adalékoktól függően beszélhetünk lövelltbetonról (vasbetonról), könnyűbetonról, hő- és tűzálló betonról, stb. A lőttbeton alkalmazási területei A lőttbeton egyaránt alkalmazható új szerkezetek készítéséhez és beton-, vb. szerkezetek fenntartási, javítási, megerősítési munkáinál. 1. Új szerkezetek készítése A lőttbeton főleg vékony speciális beton-, vb. szerkezetek készítésére alkalmas: - héjszerkezetek, - lemezművek, - utófeszített, kör alaprajzú tartályok, - tartályfalak, - csatornaburkolatok, - úszómedencék, - alagútfalak (NÖT, NATM), - szennyvízcsatornák, - vágatbiztosítás bányákban, - tömegbetonokhoz zsaluzat készítésére, - hajók.

A méretezés alapjai II. Épületek terheinek számítása az MSZ szerint SZIE-YMMF 1. Erőtani tervezés 1.1. Tartószerkezeti szabványok Magyar Szabvány: MSZ 510 MSZ 15012/1 MSZ 15012/2 MSZ 15020 MSZ 15021/1

Részletesebben

Használhatósági határállapotok

Használhatósági határállapotok Használhatósági határállapotok Repedéstágasság ellenőrzése Alakváltozás ellenőrzése 10. előadás Definíciók Határállapot: A tartószerkezet olyan állapotai, amelyeken túl már nem teljesülnek a vonatkozó

Részletesebben

A MÉRETEZÉS ALAPJAI ÉPÜLETEK TARTÓSZERKEZETI RENDSZEREI ÉS ELEMEI ÉPÜLETEK TERHEINEK SZÁMÍTÁSA AZ MSZ SZERINT

A MÉRETEZÉS ALAPJAI ÉPÜLETEK TARTÓSZERKEZETI RENDSZEREI ÉS ELEMEI ÉPÜLETEK TERHEINEK SZÁMÍTÁSA AZ MSZ SZERINT A MÉRETEZÉS ALAPJAI ÉPÜLETEK TARTÓSZERKEZETI RENDSZEREI ÉS ELEMEI ÉPÜLETEK TERHEINEK SZÁMÍTÁSA AZ MSZ SZERINT ÉPÜLETEK TERHEINEK SZÁMÍTÁSA AZ EUROCODE SZERINT 1 ÉPÜLETEK TARTÓSZERKEZETÉNEK RÉSZEI Helyzetük

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés Szempontok az épületetek alakváltozásainak, és repedéseinek értékeléséhez Dr. Dulácska Endre A terhelés okozta szerkezeti mozgások Minden teher, ill. erő alakváltozást okoz, mert teljesen merev anyag nem

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés 6.2. fejezet 483 FEJEZET BEVEZETŐ 6.2. fejezet: Síkalapozás (vb. lemezalapozás) Az irodaház szerkezete, geometriája, a helyszín és a geotechnikai adottságok is megegyeznek az előző (6.1-es) fejezetben

Részletesebben

Födémszerkezetek megerősítése

Födémszerkezetek megerősítése Födémszerkezetek megerősítése FÖDÉMEK MEGERŐSÍTÉSE FASZERKEZETŰ TARTÓK CSAPOS GERENDAFÖDÉM A csapos gerendafödémek károsodása a falazatra felfekvő végek bütüinek és az 50..10 cm hosszra kiterjedő felső

Részletesebben

A méretezés alapjai I. Épületek terheinek számítása az MSZ szerint SZIE-YMMF BSc Építőmérnök szak I. évfolyam Nappali tagozat 1. Bevezetés 1.1. Épületek tartószerkezetének részei Helyzetük szerint: vízszintes:

Részletesebben

KERETSZERKEZETEK. Definíciók, Keretek igénybevételei, méretezése. 10. előadás

KERETSZERKEZETEK. Definíciók, Keretek igénybevételei, méretezése. 10. előadás KERETSZERKEZETEK Definíciók, Keretek igénybevételei, méretezése 10. előadás Definíciók: Oszlop definíciója: Az oszlop vonalas tartószerkezet, két keresztmetszeti mérete (h, b) lényegesen kisebb, mint a

Részletesebben

7. előad. szló 2012.

7. előad. szló 2012. 7. előad adás Kis LászlL szló 2012. Előadás vázlat Lemez hidak, bordás hidak Lemez hidak Lemezhidak fogalma, osztályozása, Lemezhíd típusok bemutatása, Lemezhidak számítása, vasalása. Bordás hidak Bordás

Részletesebben

Szóbeli vizsgatantárgyak. 1. Mélyépítéstan 2. Szilárdságtan 3. Szervezési és vállalkozási ismeretek

Szóbeli vizsgatantárgyak. 1. Mélyépítéstan 2. Szilárdságtan 3. Szervezési és vállalkozási ismeretek Szóbeli vizsgatantárgyak 1. Mélyépítéstan 2. Szilárdságtan 3. Szervezési és vállalkozási ismeretek Megjegyzések: 1. A Mélyépítéstan vizsgatantárgy szóbeli tételei szóban és vázlatrajzokkal megválaszolható

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 06-06/2 A közlekedésépítéssel kapcsolatos gyakori hibák felismerése (segédanyag felhasználásával)

Részletesebben

A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák

A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák A.14.1. Bevezetés A gerendák talán a legalapvetőbb szerkezeti elemek. A gerendák különböző típusúak lehetnek és sokféle alakú keresztmetszettel rendelkezhetnek

Részletesebben

ÉPÍTMÉNYEK FALAZOTT TEHERHORDÓ SZERKEZETEINEK ERÕTANI TERVEZÉSE

ÉPÍTMÉNYEK FALAZOTT TEHERHORDÓ SZERKEZETEINEK ERÕTANI TERVEZÉSE Magyar Népköztársaság Országos Szabvány ÉPÍTMÉNYEK FALAZOTT TEHERHORDÓ SZERKEZETEINEK ERÕTANI TERVEZÉSE MSZ 15023-87 Az MSZ 15023/1-76 helyett G 02 624.042 Statical desing of load carrying masonry constructions

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre

TÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat TÁJÉKOZTATÓ az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez Összeállította: Dr. Dulácska Endre A tájékoztatót a MMK-TT következő

Részletesebben

ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK

ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK Tűzvédelmi Szakmérnök / Építő-építész BSc tűz szi. 2015/2016. TARTÓSZERKEZETEK TŰZVÉDELME SGYMTB7081XL/2326XA N + L + SZ ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK I. Bevezetés - tüzek 1. Mi a láng és mitől világít? Milyen

Részletesebben

Alkalmazástechnikai és tervezési útmutató

Alkalmazástechnikai és tervezési útmutató BAKONYTHERM Alkalmazástechnikai és tervezési útmutató Alkalmazási előnyök természetes anyagokból készül, költségtakarékos beépítés, a 12,0 cm-es szélességi méretből adódóan kevesebb áthidalóval megoldható

Részletesebben

AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR. Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9.

AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR. Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9. AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9. Click to edit Master title FELÚJÍTÁS - ALAPFOGALMAK Hőátbocsátási tényező A határolószerkezetek,

Részletesebben

LINDAB Floor könnyűszerkezetes födém-rendszer Tervezési útmutató teherbírási táblázatok

LINDAB Floor könnyűszerkezetes födém-rendszer Tervezési útmutató teherbírási táblázatok LINDAB Floor könnyűszerkezetes födém-rendszer Tervezési útmutató teherbírási táblázatok Budapest, 2004. 1 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A tervezési útmutató tárgya... 4 1.2. Az alkalmazott szabványok...

Részletesebben

Központi értékesítés: 2339 Majosháza Tóközi u. 10. Tel.: 24 620 406 Fax: 24 620 415 vallalkozas@sw-umwelttechnik.hu www.sw-umwelttechnik.

Központi értékesítés: 2339 Majosháza Tóközi u. 10. Tel.: 24 620 406 Fax: 24 620 415 vallalkozas@sw-umwelttechnik.hu www.sw-umwelttechnik. Központi értékesítés: 2339 Majosháza Tóközi u. 10. Tel.: 24 620 406 Fax: 24 620 415 vallalkozas@sw-umwelttechnik.hu www.sw-umwelttechnik.hu Termékeink cementtel készülnek Helyszíni felbetonnal együttdolgozó

Részletesebben

28 HÁZ és KERT Építőanyagok Hőszigetelés magasfokon Isocell cellulóz (papír) hőszigetelő rendszer Előnyei: Résmentes befúvásos szigetelés padlóra, falba, födémre és tetőre Egy anyag minden felhasználási

Részletesebben

A nyírás ellenőrzése

A nyírás ellenőrzése A nyírás ellenőrzése A nyírási ellenállás számítása Ellenőrzés és tervezés nyírásra 7. előadás Nyírásvizsgálat repedésmentes állapotban (I. feszültségi állapotban) A feszültségek az ideális keresztmetszetet

Részletesebben

Nagyszilárdságú, nagy teljesítőképességű betonok technológiája

Nagyszilárdságú, nagy teljesítőképességű betonok technológiája Rövid kivonat Nagyszilárdságú, nagy teljesítőképességű betonok technológiája Dr. Farkas György egyetemi tanár, tanszékvezető, BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a vasbeton

Részletesebben

Vasbetonszerkezetek 14. évfolyam

Vasbetonszerkezetek 14. évfolyam Vasbetonszerkezetek 14. évfolyam Tankönyv: Herczeg Balázs, Bán Tivadarné: Vasbetonszerkezetek /Tankönyvmester Kiadó/ I. félév Vasbetonszerkezetek lényege, anyagai, vasbetonszerkezetekben alkalmazott betonok

Részletesebben

D.11.I. MÁV ZRT. 1/279 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. UTASÍTÁS VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA I. KÖTET BUDAPEST 2014.

D.11.I. MÁV ZRT. 1/279 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. UTASÍTÁS VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA I. KÖTET BUDAPEST 2014. D.11.I. MÁV ZRT. 1/279 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. D. 11. UTASÍTÁS VASÚTI ALÉPÍTMÉNY TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE, KARBANTARTÁSA ÉS FELÚJÍTÁSA I. KÖTET BUDAPEST 2014. 2/279 MÁV ZRT. D.11.I. Jóváhagyta a Magyar Államvasutak

Részletesebben

TERA Joint Magas minőségű dilatációs profil ipari padlókhoz

TERA Joint Magas minőségű dilatációs profil ipari padlókhoz TERA Joint Magas minőségű dilatációs profil ipari padlókhoz 11/2009 Peikko TERA Joint A Peikko TERA Joint előnyei Bentmaradó szakaszoló zsalurendszer betonpadlókhoz, teherátadó és peremvédő elemekkel Kiemelkedő

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés 3. Brutt Saver spirálok kőszerkezetekben - megerősítések A kő, mint tömeges építőanyag felhasználása egyre ritkább, értéke, szépsége miatt inkább díszítésre használják. Régi és új épületeinken is fontos

Részletesebben

2016.02.16. Villámvédelem

2016.02.16. Villámvédelem Magyar Mérnöki Kamara LKTROTCHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Villámvédelem #3. Az MSZ N 62305 szabványkiadások közötti fontosabb eltérések MSZ N 62305-3:2011 Építmények fizikai károsodása

Részletesebben

VII. Gyakorlat: Használhatósági határállapotok MSZ EN 1992 alapján Betonszerkezetek alakváltozása és repedéstágassága

VII. Gyakorlat: Használhatósági határállapotok MSZ EN 1992 alapján Betonszerkezetek alakváltozása és repedéstágassága VII. Gyakorlat: Használhatósági határállapotok MSZ EN 199 alapján Betonszerkezetek alakváltozása és repedéstágassága Készítették: Kovács Tamás és Völgyi István -1- Készítették: Kovács Tamás, Völgyi István

Részletesebben

Csatlakozási lehetőségek 11. Méretek 12-13. A dilatációs tüske méretezésének a folyamata 14. Acél teherbírása 15

Csatlakozási lehetőségek 11. Méretek 12-13. A dilatációs tüske méretezésének a folyamata 14. Acél teherbírása 15 Schöck Dorn Schöck Dorn Tartalom Oldal Termékleírás 10 Csatlakozási lehetőségek 11 Méretek 12-13 A dilatációs tüske méretezésének a folyamata 14 Acél teherbírása 15 Minimális szerkezeti méretek és tüsketávolságok

Részletesebben

Magasépítési vasbetonszerkezetek

Magasépítési vasbetonszerkezetek Magasépítési vasbetonszerkezetek k Egyhajós daruzott vasbetoncsarnok tervezése Szabó Imre Gábor Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Szilárdságtan és Tartószerkezetek Tanszék Rövid főtartó

Részletesebben

Szóbeli vizsgatantárgyak

Szóbeli vizsgatantárgyak Szóbeli vizsgatantárgyak 1. Magasépítéstan 2. Szilárdságtan 3. Szervezési és vállalkozási ismeretek Megjegyzések: 1. A Magasépítéstan vizsgatantárgy szóbeli tételei szóban és vázlatrajzokkal megválaszolható

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA BŐVÍTÉSE MELEGÍTŐ KONYHÁVAL ÉS ÉTKEZŐVEL 3021 LŐRINCI, SZABADSÁG TÉR 18. Hrsz: 1050 KIVITELI TERV STATIKAI MUNKARÉSZ

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA BŐVÍTÉSE MELEGÍTŐ KONYHÁVAL ÉS ÉTKEZŐVEL 3021 LŐRINCI, SZABADSÁG TÉR 18. Hrsz: 1050 KIVITELI TERV STATIKAI MUNKARÉSZ . HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA BŐVÍTÉSE MELEGÍTŐ KONYHÁVAL ÉS ÉTKEZŐVEL 3021 LŐRINCI, SZABADSÁG TÉR 18. Hrsz: 1050 KIVITELI TERV STATIKAI MUNKARÉSZ ÉPÍTTETŐ: LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3021 LŐRINCI,

Részletesebben

STATIKAI ENGEDÉLYEZÉSI MUNKARÉSZ

STATIKAI ENGEDÉLYEZÉSI MUNKARÉSZ SZUMMAPLAN Mérnök Szolgáltató Kft. Levelezési cím, iroda: H-8776 Bocska, Ady Endre u. 13. Tel: +36-93-950-219 Mobil: +36-30-6500534; E-mail: szummaplan@gmail.com STATIKAI ENGEDÉLYEZÉSI MUNKARÉSZ Murakeresztúr,

Részletesebben

VÍZZÁRÓ BETONOK. Beton nyomószilárdsági. Környezeti osztály jele. osztálya, legalább

VÍZZÁRÓ BETONOK. Beton nyomószilárdsági. Környezeti osztály jele. osztálya, legalább VÍZZÁRÓ BETONOK 1. A VÍZZÁRÓ BETONOK KÖRNYEZETI OSZTÁLYAI A beton a használati élettartam alatt akkor lesz tartós, ha a környezeti hatásokat károsodás nélkül viseli. Így a beton, vasbeton, feszített vasbeton

Részletesebben

BOLTOZATOS VASÚTI HIDAK REHABILITÁCIÓJA REHABILITATION OF RAILWAY ARCH BRIDGES

BOLTOZATOS VASÚTI HIDAK REHABILITÁCIÓJA REHABILITATION OF RAILWAY ARCH BRIDGES BOLTOZATOS VASÚTI HIDAK REHABILITÁCIÓJA REHABILITATION OF RAILWAY ARCH BRIDGES Papp Miklós műszaki igazgató Vertikor-Alpin Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A boltozatos hidak fontos részét képezik az európai közlekedési

Részletesebben

Érces Gergő. A komplex tűzvédelem vizsgálata mérnöki módszerekkel történő tűzvizsgálat alkalmazásával

Érces Gergő. A komplex tűzvédelem vizsgálata mérnöki módszerekkel történő tűzvizsgálat alkalmazásával Érces Gergő A komplex tűzvédelem vizsgálata mérnöki módszerekkel történő tűzvizsgálat alkalmazásával 2015 Tartalomjegyzék A komplex tűzvédelem... 3 A mérnöki szemléletű tűzvizsgálat... 6 Épített környezet,

Részletesebben

Construction Sika CarboDur és SikaWrap szénszálas szerkezetmegerôsítô rendszerek

Construction Sika CarboDur és SikaWrap szénszálas szerkezetmegerôsítô rendszerek Construction Sika CarboDur és SikaWrap szénszálas szerkezetmegerôsítô rendszerek Egyszerû alkalmazhatóság Magas teherbírás, csekély önsúly Optimális tervezhetôség, választható rugalmassági modulusok Széles

Részletesebben

A beton és vasbeton készítés új műszaki irányelvei (ÉSZKMI 19-77)

A beton és vasbeton készítés új műszaki irányelvei (ÉSZKMI 19-77) 1 Magyar Építőipar 1977. 8. pp. 480-485. A beton és vasbeton készítés új műszaki irányelvei (ÉSZKMI 19-77) Dr.Ujhelyi János, a műszaki tudományok kandidátusa, Alpár-érmes 1. Az Irányelv elkészítésének

Részletesebben

ELŐFESZÍTETT VASBETON TARTÓ TERVEZÉSE AZ EUROCODE SZERINT

ELŐFESZÍTETT VASBETON TARTÓ TERVEZÉSE AZ EUROCODE SZERINT BUDAPEST MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszéke ELŐFESZÍTETT VASBETON TARTÓ TERVEZÉSE AZ EUROCODE SZERINT Segédlet v1.14 Összeállította: Koris Kálmán Budapest,

Részletesebben

TARTALOM JEGYZÉK ALÁÍRÓLAP

TARTALOM JEGYZÉK ALÁÍRÓLAP ALÁÍRÓLAP AZ ANGOL NYELVET EMELT SZINTEN OKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉPÜLETENERGETIKAI FELÚJÍTÁSA PROJEKT, 1046 BUDAPEST, FÓTI ÚT 66. ÉS 75214/4 HELYRAJZI SZÁM ALATTI INGATLANON, AJÁNLATKÉRÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Részletesebben

Magasépítéstan alapjai 3. Előadás

Magasépítéstan alapjai 3. Előadás MAGASÉPÍTÉSTAN ALAPJAI Magasépítéstan alapjai 3. Előadás BME MET Előadó: 2014/2015 II. szemeszter egyetemi docens, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék BME MET 2014 / 2015 II. szemeszter 3. Előadás

Részletesebben

A BETON NYOMÓSZILÁRDSÁGI OSZTÁLYÁNAK ÉRTELMEZÉSE ÉS VÁLTOZÁSA 1949-TŐL NAPJAINKIG

A BETON NYOMÓSZILÁRDSÁGI OSZTÁLYÁNAK ÉRTELMEZÉSE ÉS VÁLTOZÁSA 1949-TŐL NAPJAINKIG 1 Dr. Kausay Tibor A BETON NYOMÓSZILÁRDSÁGI OSZTÁLYÁNAK ÉRTELMEZÉSE ÉS VÁLTOZÁSA 1949-TŐL NAPJAINKIG A beton legfontosabb tulajdonsága általában a nyomószilárdság, és szilárdság szerinti besorolása szempontjából

Részletesebben

ÁLLAMVIZSGA KÉRDÉSEK 2005.

ÁLLAMVIZSGA KÉRDÉSEK 2005. ÁLLAMVIZSGA KÉRDÉSEK 2005. 1. Adott egy lejtős terület, lejtőirányú réteghajlással, ahol lakóparkot építenek. A területet alulról patak határolja. G) A Bizottság által megadott talajrétegződés figyelembevételével

Részletesebben

A 2092 Budakeszi, Fő utca 108. szám alatt található Erkel Ferenc Művelődési Központ épületére vonatkozó műszaki állapot értékelés

A 2092 Budakeszi, Fő utca 108. szám alatt található Erkel Ferenc Művelődési Központ épületére vonatkozó műszaki állapot értékelés A 2092 Budakeszi, Fő utca 108. szám alatt található Erkel Ferenc Művelődési Központ épületére vonatkozó műszaki állapot értékelés 2.) Az épület tartószerkezetére vonatkozó műszaki állapot értékelés 2.1.

Részletesebben

Tartószerkezetek közelítő méretfelvétele

Tartószerkezetek közelítő méretfelvétele Tudományos Diákköri Konferencia 2010 Tartószerkezetek közelítő méretfelvétele Készítette: Hartyáni Csenge Zsuzsanna IV. évf. Konzulens: Dr. Pluzsik Anikó Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék Budapesti

Részletesebben

STATIKAI SZÁMÍTÁS BÁTKI MÉRNÖKI KFT. Sopron, Teleki Pál út 18. 9400 Telefon/fax: (99) 342-337. gyalogos fahídhoz

STATIKAI SZÁMÍTÁS BÁTKI MÉRNÖKI KFT. Sopron, Teleki Pál út 18. 9400 Telefon/fax: (99) 342-337. gyalogos fahídhoz BÁTKI MÉRNÖKI KFT. Sopron, Teleki Pál út 18. 9400 Telefon/fax: (99) 34-337 STATIKAI SÁMÍTÁS gyalogos fahídhoz MEGBÍÓ: Ubrankovics Kft. Ágfalva-liget TARTALOM: 1. Címlap. Statikai műszaki leírás 3. Statikai

Részletesebben

1. A MÉRNÖKI TERVEZÉS ELMÉLETE

1. A MÉRNÖKI TERVEZÉS ELMÉLETE MA_1 1. A MÉRNÖKI TERVEZÉS ELMÉLETE Minden mérnöki tervezéshez elméleti ismeretek szükségesek, amelyek nemcsak műszaki részletismereteket ölelnek fel, hanem tágabb körű tudást is tartalmazniuk kell. A

Részletesebben

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer Villamos szakmai rendszerszemlélet II. A földelőrendszer A villamos szakmai rendszerszemléletről szóló cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül elsőként a földelőrendszert tárgyaljuk.

Részletesebben

MAGASÉPÍTÉSTAN I. 8. Előadás: Erkélyek, loggiák, teraszok BME MET Előadó:

MAGASÉPÍTÉSTAN I. 8. Előadás: Erkélyek, loggiák, teraszok BME MET Előadó: 8. Előadás: Erkélyek, loggiák, teraszok BME MET Előadó: 2012/2013 II. szemeszter Medgyasszay Péter PhD egyetemi docens, BME Magasépítési Tanszék TARTALOM 1. Bevezetés, visszacsatolás 1.1 Tárgyalt szerkezetek

Részletesebben

Keszler András, Majtényi Kolos, Szabó-Turák Dávid

Keszler András, Majtényi Kolos, Szabó-Turák Dávid SZENNYVÍZTISZTÍTÓK MUNKAHÉZAG KIALAKÍTÁSAI HAZÁNKBAN ÉS KÜLFÖLDÖN Keszler András, Majtényi Kolos, Szabó-Turák Dávid Bau-Haus Kft. A vízzáró betonszerkezetek munkahézag kialakításánál gyakran elfelejtjük,

Részletesebben

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár TARTÓK

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár TARTÓK web-lap : www.hild.gyor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STATIKA 19. TARTÓK FOGALMA: TARTÓK A tartók terhek biztonságos hordására és azoknak a támaszokra történő

Részletesebben

TARTÓSZERKEZETEK II. VASBETONSZERKEZETEK 2013.02.11.

TARTÓSZERKEZETEK II. VASBETONSZERKEZETEK 2013.02.11. TARTÓSZERKEZETEK II. VASBETONSZERKEZETEK 2013.02.11. A felületszerkezetek csoportosítása Felületszerkezetek Sík középfelület Görbült középfelület (héjszerkezet) Tárcsa Lemez Egyszeresen görbült Kétszeresen

Részletesebben

AZ ELSŐ MAGYAR NAGYSZILÁRDSÁGÚ/NAGY TELJESÍTŐKÉPESSÉGŰ (NSZ/NT) VASBETON HÍD TERVEZÉSE ÉS ÉPÍTÉSE AZ M-7-ES AUTÓPÁLYÁN

AZ ELSŐ MAGYAR NAGYSZILÁRDSÁGÚ/NAGY TELJESÍTŐKÉPESSÉGŰ (NSZ/NT) VASBETON HÍD TERVEZÉSE ÉS ÉPÍTÉSE AZ M-7-ES AUTÓPÁLYÁN AZ ELSŐ MAGYAR NAGYSZILÁRDSÁGÚ/NAGY TELJESÍTŐKÉPESSÉGŰ (NSZ/NT) VASBETON HÍD TERVEZÉSE ÉS ÉPÍTÉSE AZ M-7-ES AUTÓPÁLYÁN Dr. Farkas János Kocsis Ildikó Németh Imre Bodor Jenő Bán Lajos Tervező Betontechnológus

Részletesebben

MUNKAANYAG. Forrai Jánosné. Előkészítő munka. A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I.

MUNKAANYAG. Forrai Jánosné. Előkészítő munka. A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I. Forrai Jánosné Előkészítő munka A követelménymodul megnevezése: Monolit beton készítése I. A követelménymodul száma: 0482-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30 ELŐKÉSZÍTŐMUNKA

Részletesebben

Hajlított vasbeton keresztmetszet ellenőrzése III. feszültségi állapotban

Hajlított vasbeton keresztmetszet ellenőrzése III. feszültségi állapotban Hajlított vasbeton keresztmetszet ellenőrzése III. feszültségi állapotban /Határnyomaték számítás/ 4. előadás A számítást III. feszültségi állapotban végezzük. A számításokban feltételezzük, hogy: -a rúd

Részletesebben

Feszített vasbeton gerendatartó tervezése költségoptimumra

Feszített vasbeton gerendatartó tervezése költségoptimumra newton Dr. Szalai Kálmán "Vasbetonelmélet" c. tárgya keretében elhangzott előadások alapján k 1000 km k m meter m Ft 1 1 1000 Feszített vasbeton gerendatartó tervezése költségoptimumra deg A következőkben

Részletesebben

Ytong tervezési segédlet

Ytong tervezési segédlet Ytong tervezési segédlet Tartalom Statika Falazott szerkezetek 4 Áthidalások Pu zsaluelemekkel 8 Pu 20/25 jelű Ytong kiváltógerenda 9 Pu 20/30 jelű Ytong kiváltógerenda 10 Pu 20/37,5 jelű Ytong kiváltógerenda

Részletesebben

Vasbetontartók vizsgálata az Eurocode és a hazai szabvány szerint

Vasbetontartók vizsgálata az Eurocode és a hazai szabvány szerint Vasbetontartók vizsgálata az Eurocoe és a hazai szabvány szerint Dr. Kiss Zoltán Kolozsvári Műszaki Egyetem 1. Bevezetés A méretezési előírasok betartása minenhol kötelező volt régen is, kötelező ma is.

Részletesebben

8. előadás Kis László Szabó Balázs 2012.

8. előadás Kis László Szabó Balázs 2012. 8.. előad adás Kis LászlL szló Szabó Balázs 2012. Kerethidak Előadás vázlat Csoportosítás statikai váz alapján, Viselkedésük, Megépült példák. Szekrény keresztmetszetű hidak Csoportosítás km. kialakítás

Részletesebben

MUNKAANYAG. Kamarán Krisztián. Jellemző burkolati hibák fajtái, kialakulásuk okai. A követelménymodul megnevezése: Burkolat, útkörnyezet kezelése I.

MUNKAANYAG. Kamarán Krisztián. Jellemző burkolati hibák fajtái, kialakulásuk okai. A követelménymodul megnevezése: Burkolat, útkörnyezet kezelése I. Kamarán Krisztián Jellemző burkolati hibák fajtái, kialakulásuk okai A követelménymodul megnevezése: Burkolat, útkörnyezet kezelése I. A követelménymodul száma: 0598-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK Építészeti és építési alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A SOPRONI TÛZTORONY HELYREÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA 2.

A SOPRONI TÛZTORONY HELYREÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA 2. A SOPRONI TÛZTORONY HELYREÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA 2. Dr. Almási József Dr. Oláh M. Zoltán Nemes Bálint Petik Árpád Petik Csaba A Soproni Tűztorony mai formáját az 1676. évi tűzvészt követően nyerte el.

Részletesebben

JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁSI OBJEKTUMOK ÉS SZAKTERÜLETEK

JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁSI OBJEKTUMOK ÉS SZAKTERÜLETEK JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁSI OBJEKTUMOK ÉS SZAKTERÜLETEK 1.03 5.03 Az ivóvíz-szolgáltatás üzembiztos és költségoptimált működtetésének stratégiái Tárgyszavak: ivóvíz; ivóvíz-szolgáltatás; karbantartási

Részletesebben

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Általános rendelkezések

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Általános rendelkezések 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

III. M Ű SZAKI LEÍRÁS

III. M Ű SZAKI LEÍRÁS III. MŰSZAKI LEÍRÁS I. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁS 1. Feladatleírás Az Ajánlattételi felhívás II.2.1) pont alatt meghatározásra került a tervezési szerződés tárgya és az előirányzott beavatkozások,

Részletesebben

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok Magyarkúti József Anyagvizsgálatok A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok A követelménymodul száma: 0275-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 ANYAGVIZSGÁLATOK ANYAGVIZSGÁLATOK

Részletesebben

Készült az Eurobitume és az EAPA közös munkájaként (2004 szeptember)

Készült az Eurobitume és az EAPA közös munkájaként (2004 szeptember) 4 AZ ASZFALT PÁLYASZERKEZETEK ELÕNYEI Készült az Eurobitume és az EAPA közös munkájaként (2004 szeptember) I. Teljes élettartam alatti költségek 4 II. Pályaszerkezet-tervezés 11 III. Aszfaltkeverékek közutak

Részletesebben

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről KIVONAT Lezárva 2014. június 29. Fontos:

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNY MSZ 15233

MAGYAR SZABVÁNY MSZ 15233 2012. június MAGYAR SZABVÁNY MSZ 15233 Fürdőmedencék építési és átvételi műszaki követelményei Az MSZ-10-533-1:1990 helyett. Pool basin. Technical requirements of building and acceptance E nemzeti szabványt

Részletesebben

SZERKEZETEK REHABILITÁCIÓJÁT MEGELŐZŐ DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK

SZERKEZETEK REHABILITÁCIÓJÁT MEGELŐZŐ DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK SZERKEZETEK REHABILITÁCIÓJÁT MEGELŐZŐ DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK Dr. Orbán Zoltán 1 Gelencsér Ivett 2 Dormány András 2 Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Szerkezetek Diagnosztikája és Analízise

Részletesebben

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem

Részletesebben

A mélyalapozások az épületek terheit közvetítő elemekkel - kút, szekrény, cölöp - adják át a mélyebben fekvő teherbíró talajrétegre.

A mélyalapozások az épületek terheit közvetítő elemekkel - kút, szekrény, cölöp - adják át a mélyebben fekvő teherbíró talajrétegre. A mélyalapozások sajátossága, fajtái, története A mélyalapozások az épületek terheit közvetítő elemekkel - kút, szekrény, cölöp - adják át a mélyebben fekvő teherbíró talajrétegre. Változatai: - kút- és

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

31 582 04 0000 00 00 Építményszigetelő Építményszigetelő 31 582 04 0100 31 02 Vízszigetelő Építményszigetelő 2/45

31 582 04 0000 00 00 Építményszigetelő Építményszigetelő 31 582 04 0100 31 02 Vízszigetelő Építményszigetelő 2/45 077-0 Speciális szigetelési feladatok A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/200 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés

Részletesebben

Alapanyag. Alapanyag. Általános tudnivalók. Beton. Eltérő horgonyzási feltételek. Cement, adalékanyagok és víz keveréke. Hajlítás okozta repedés

Alapanyag. Alapanyag. Általános tudnivalók. Beton. Eltérő horgonyzási feltételek. Cement, adalékanyagok és víz keveréke. Hajlítás okozta repedés Alapanyag Alapanyag Általános tudnivalók Eltérő horgonyzási feltételek Beton Cement, adalékanyagok és víz keveréke Hajlítás okozta repedés A napjainkban használt építőanyagok nagy választéka eltérő igényeket

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK Építészeti és építési alapismeretek középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

STAAD-III véges elemes program Gyakorlati tapasztalatok a FÕMTERV Rt.-nél

STAAD-III véges elemes program Gyakorlati tapasztalatok a FÕMTERV Rt.-nél STAAD-III véges elemes program Gyakorlati tapasztalatok a FÕMTERV Rt.-nél A cikkben számtalan konkrét tervezõi munka közül válogatva rövid áttekintést nyújtunk felhasználói szemmel a STAAD-III kimondottan

Részletesebben

SZAKMAI VÉLEMÉNY tornaterem belső átalakítás és légtechnikai rendszer kérdéséről

SZAKMAI VÉLEMÉNY tornaterem belső átalakítás és légtechnikai rendszer kérdéséről SZAKMAI VÉLEMÉNY tornaterem belső átalakítás és légtechnikai rendszer kérdéséről Helyszín: Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola Taksony, Iskola u. 3. hrsz.:198. Megrendelő: Taksony Német Nemzetiségi

Részletesebben

ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek

ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek OTSZ 5. rész ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek Alapvető célkitűzés, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra amennyiben

Részletesebben

4.4 Oszlop- és pillérzsaluzó elemek. 4.5 Koszorúelemek. 5. Tartószerkezeti tervezési szabályok: statika

4.4 Oszlop- és pillérzsaluzó elemek. 4.5 Koszorúelemek. 5. Tartószerkezeti tervezési szabályok: statika c./redônykávás áthidalók A rednykávás FABETON áthidaló homogén keresztmetszetû, így biztosítja a redôny mögötti faltest hôhídmentességét. Statikai szempontból önhordó, kéttámaszú gerendaként viselkedik,

Részletesebben

GEOTECHNIKA II. NGB-SE005-02 GEOTECHNIKAI TERVEZÉS ALAPJAI

GEOTECHNIKA II. NGB-SE005-02 GEOTECHNIKAI TERVEZÉS ALAPJAI GEOTECHNIKA II. NGB-SE005-02 GEOTECHNIKAI TERVEZÉS ALAPJAI 2014-15 1. félév Szabványosítás áttekintése 2 EU-program 2007-08 valamennyi tervezett európai szabvány megjelenése 6 hónapos nemzeti bevezetési

Részletesebben

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány

Wolf Ákos. Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Wolf Ákos Királyegyháza, cementgyár - esettanulmány Királyegyháza, cementgyár - esettanulmányok Tartalom Bevezetés Projekt ismertetés, helyszín bemutatása Főbb műtárgyak, létesítmények Talajadottságok

Részletesebben

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról Országos Közegészségügyi

Részletesebben

Tárgyszavak: szálerősítésű anyagok; vasbeton szerkezet; javítás; szénszálas lamella; hidak megerősítése; hídépítés; előfeszített szerkezet.

Tárgyszavak: szálerősítésű anyagok; vasbeton szerkezet; javítás; szénszálas lamella; hidak megerősítése; hídépítés; előfeszített szerkezet. A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA 4.5 1.5 Erősített műanyagok építőmérnöki alkalmazásokban Tárgyszavak: szálerősítésű anyagok; vasbeton szerkezet; javítás; szénszálas lamella; hidak megerősítése; hídépítés; előfeszített

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

T E R V E Z É S I S E G É D L E T

T E R V E Z É S I S E G É D L E T BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM HIDAK ÉS SZERKEZETEK TANSZÉK T E R V E Z É S I S E G É D L E T a Magasépítési Vasbetonszerkezetek című tantárgy féléves gyakorlati feladatához (BSc. képzés)

Részletesebben

I. JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

I. JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK ÉME: A-706/2008 2/17 Budapest, 2013.01.30. UE: A-2449/2012 Budapest, 2013.01.30. I. JOGI SZABÁLYOZÁS ÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 1. Ezt az ÉME -t az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. állította

Részletesebben

TERVEZÉSI SEGÉDLET. Helyszíni felbetonnal együttdolgozó felülbordás zsaluzópanel. SW UMWELTTECHNIK Magyarország. Kft 2339.

TERVEZÉSI SEGÉDLET. Helyszíni felbetonnal együttdolgozó felülbordás zsaluzópanel. SW UMWELTTECHNIK Magyarország. Kft 2339. TERVEZÉSI SEGÉDLET Helyszíni felbetonnal együttdolgozó felülbordás zsaluzópanel Készítette: SW UMWELTTECHNIK Magyarország. Kft 2339. Majosháza Majosháza, 2007. február TARTALOMJEGYZÉK: STATIKAI MŰSZAKI

Részletesebben

B E É P Í T É S I Ú T M U T A T Ó

B E É P Í T É S I Ú T M U T A T Ó Fertőszéplaki Téglaipari Kft. 9436 Fertőszéplak, Gyártelep 11131638-2-08 Cg.08-09-003830 Tel./Fax: 99/370-986; 06/30/637-66-38 f.tegla@t-online.hu www.fertotegla.hu; www.proidea.hu www.fertoszeplakit-c.cegbongeszo.hu

Részletesebben

Verlag Dashöfer Szakkiadó 1062 Budapest Andrássy út 126. Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések

Verlag Dashöfer Szakkiadó 1062 Budapest Andrássy út 126. Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések Verlag Dashöfer Szakkiadó 1062 Budapest Andrássy út 126. Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések Copyright Verlag Dashöfer Szerző: Horváth Sándor Bitumenes lemez csapadékvíz elleni szigetelések

Részletesebben

Korszerű födémszerkezetek a Közép-Európai építési piacon - hosszúpados, előfeszített, extrudált üreges födémpallók

Korszerű födémszerkezetek a Közép-Európai építési piacon - hosszúpados, előfeszített, extrudált üreges födémpallók 1 Fejes István, ügyvezető igazgató, MaHill ITD Ipari Fejlesztő Kft. Korszerű födémszerkezetek a Közép-Európai építési piacon - hosszúpados, előfeszített, extrudált üreges födémpallók 1. Piaci igény A közép-európai

Részletesebben

AutoN cr. Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben. elméleti háttér és szemléltető példák. 2016. február

AutoN cr. Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben. elméleti háttér és szemléltető példák. 2016. február AutoN cr Automatikus Kihajlási Hossz számítás AxisVM-ben elméleti háttér és szemléltető példák 2016. február Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 3 2 Célkitűzések és alkalmazási korlátok... 4 3 Módszertan...

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: Beton-, vasbetonszerkezetek készítésének részletes technológiai előírásai és szempontjai

A vizsgafeladat ismertetése: Beton-, vasbetonszerkezetek készítésének részletes technológiai előírásai és szempontjai A vizsgafeladat ismertetése: Beton-, vasbetonszerkezetek készítésének részletes technológiai előírásai és szempontjai A tételhez segédeszköz nem használható. A feladatsor első részében található 1 25-ig

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

7/3 Szigetelések hibái

7/3 Szigetelések hibái ÚJ OTÉK 7/3 1 7/3.1 A szigetelés funkciója Az épület szerkezeteit védő szigetelések fő funkciója és célja, hogy a falakat és padlószerkezeteket megóvja és elhatárolja a víznyomástól, talajnedvességtől,

Részletesebben

hari melyszig 1 Tisztelettel köszk Bitumenes anyagokról, lemezekről röviden Elasztomer bitumen Öntapadó SBS bitumenes lemezek Plasztomer bitumen

hari melyszig 1 Tisztelettel köszk Bitumenes anyagokról, lemezekről röviden Elasztomer bitumen Öntapadó SBS bitumenes lemezek Plasztomer bitumen Tisztelettel köszk szöntöm m a Hallgatóimat Bitumenes anyagokról, lemezekről röviden Haraszti László Elméleti oktató 3o-95-97-161 Oxidált (fúvatott) bitumen Elasztomer bitumen Hőállóság +7o C Hideghajlíthatóság

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

MEGLÉVŐ GYEMEKORVOSI RENDELŐ ÉS VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT FELÚJÍTÁSI,KORSZERŰSÍTÉSI MUNKÁINAK PÁLYÁZATI TERVE

MEGLÉVŐ GYEMEKORVOSI RENDELŐ ÉS VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT FELÚJÍTÁSI,KORSZERŰSÍTÉSI MUNKÁINAK PÁLYÁZATI TERVE MEGLÉVŐ GYEMEKORVOSI RENDELŐ ÉS VÉDŐNŐI SZOLGÁLAT FELÚJÍTÁSI,KORSZERŰSÍTÉSI MUNKÁINAK PÁLYÁZATI TERVE AZ INGATLAN ADATAI 7140 BÁTASZÉK, BUDAI UTCA 61. HRSZ.: 561 MEGRENDELŐ ADATAI BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata

Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata Csicsely Ágnes * Témavezetõ: dr. Józsa Zsuzsanna ** és dr. Sajtos István *** 1. A vályog bemutatása A vályog a természetben elõforduló szervetlen alkotórészek

Részletesebben