2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2011/2. XXIII. évfolyam 2. szám"

Átírás

1 2011/2 XXIII. évfolyam 2. szám

2 2 2011/2 Tudományos tanácskozások Gyõrffy Béla akadémikus, intézetünk egykori igazgatójának születésnapjáról megemlékezve január 13-án, immáron 9. alkalommal rendeztünk Tudományos Emlékülést Láng István, az MTA korábbi fõtitkárának elnökletével. Berzsenyi Zoltán, az MTA doktora, tudományos tanácsadó Növénytermesztési kutatások Martonvásáron Gyõrffy Bélától napjainkig címmel tartott elõadásában összefoglalta azokat a kísérleti célkitûzéseket és az azokra kapott válaszokat, melyek a termesztéstechnológiák folyamatos korszerûsödéséhez jelentõsen hozzájárultak, illetve járulnak ma is. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet fõigazgatója A magyar mezõgazdaság elmúlt 20 éve egy agrárközgazdász szemével címû elõadásában azokat a nemzetgazdasági és külgazdasági vonatkozásokat szedte csokorba, melyek a jelzett idõszak változásait döntõen befolyásolták, és felvázolt néhány kitörési pontot is. Hozzászólásokkal, kérdésekre adott válaszokkal folytatódott, majd kötetlen beszélgetéssel zárult a mintegy 140 fõs emlékülés. Január 25-én intézetünkben tartotta soros ülését az MTA elnöksége, melyen a grémium tagjai az elmúlt idõszak eredményeit értékelték és a tudománypolitika, valamint a köztestület aktuális feladatait határozták meg. Február 18-án ülésezett intézetünkben az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, és az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet igazgatóinak részvételével a Külsõ Tanácsadói Testület, ahol vezetõ kutatóink beszámoltak a tematikus és pályázati finanszírozású kutatásaik eredményeirõl, a rövidés középtávú fejlesztési célkitûzésekrõl, valamint megvitatták az intézetek közös Eseménynaptár kutatási lehetõségeit, azok további fejlesztését, az aktuális tennivalókat. Március 16-án az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság tagjai gyûltek össze intézetünkben, hogy a régió tudományos mûhelyeinek munkáját értékeljék, és a következõ év munkaprogramjait a tudománypolitikai és közgazdasági háttér lehetõségeihez és elvárásaihoz igazítva koordinálják. Pályázatok április 4-7. között intézetünk szervezésében Velencén tartotta éves kongresszusát az EU FP7 SOLIBAM ( Strategies for Organic and Low-input Integrated Breeding and Management c. Collaborative Project) pályázatban dolgozó kutatók nemzetközi konzorciuma. A nagysikerû kongresszus keretében a különbözõ munkacsoportokban dolgozó kutatók áttekintették az organikus nemesítés jelenlegi európai helyzetét, a pályázat keretében elért eddigi eredményeket. A visszatekintéssel párhuzamosan kidolgozták a következõ évek munkatervét, és a közös kutatási irányokat. Európai összefogással kezdõdött összehangolt kutatás a kalászosok és a kukorica szárazságtûrõ képességének javítására. Az EU FP7 által finanszírozott DROPS ( Drought tolerant yielding plants ) pályázat keretében 12 ország 15 kutató csoportja köztünk intézetünk is a szárazság terméscsökkentõ hatásának vizsgálatán túlmenõen a részletesen tanulmányozza a genotípus és a környezet kalász/csõ fertilitásra és sterilitásra gyakorolt hatását, és e tulajdonság genetikai alapjait. Örömmel tájékoztatjuk partnereinket, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv, Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati rendszeréhez benyújtott, Hibridkukorica vetõmagtechnológia fejlesztése és a steril alapú vetõmag elõállítás kidolgozása a Bázismag Kft-nél címû, GOP /A jelû pályázatunkat, az irányító hatóság támogatásra érdemesnek ítélte. Õszintén reméljük, hogy a fejlesztés eredményeként létrejövõ új technológia, hozzájárul a vetõmag elõállítás hatékonyságának és partnereink eredményességének növeléséhez. Vendégeink Az MTA elnökségének meghívására hazánkban tartózkodó Európai Uniós országok professzor asszonyai látogattak el intézetünkbe március 8- án, hogy ismerkedjenek kutatási körülményeinkkel, eredményeinkkel és kulturális hagyományainkkal. A hivatalos programot egy kis gasztronómiai bemutató zárta. Gantulga Tudevkhuu, a Mongol Élelmiszer, Mezõgazdaság, Könnyûipari Minisztérium államtitkára vezetésével ötfõs delegáció járt intézetünkben árpilis 15-én. A helyi vezetõkkel áttekintették a két ország mezõgazdaságának helyzetét és a fõbb fejlesztési célkitûzéseket. Tárgyaltak a közös kutatási projektek lehetõségeirõl, majd megtekintették néhány kísérletünket és laboratóriumunkat. Április 28-án és 29-én az Európai Bizottság és a Tanács stratégiai tanácsadó testületének delegációja látogatott el intézetünkbe a K+F+I tevékenység prioritásainak összehangolása érdekében, s ismerkedett kutatási körülményeinkkel, eredményeikkel és a haladó hagyományok ápolásával. Kiállítás Január 26-án nyílt meg a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban a Csipetnyi Európa címû kiállítás, mely az Európai Unió 9 tagországának egy-egy speciális mezõgazdasági szegmensét hivatott bemutatni. Hazánk a gabonatermesztési és -feldolgozási hagyományainkat, illetve jelenünk eredményeit tárja a látogatók elé, s ennek keretében intézetünk a Pannon búzanemesítési programról ad tájékoztatást az augusztus 31-ig nyitva tartó kiállításon.

3 2011/2 Új búzafajták nagyobb produktivitás Atermés minõségét és mennyiségét korlátozó legfontosabb agronómiai korlátozó tényezõ Magyarországon továbbra is a tápanyag utánpótlás alacsony szintje. Bár az átlagos mûtrágya felhasználási adatok elfedik a táblák és a gazdaságok közötti hatalmas különbségeket, biztosan elmondható egyrészt, hogy a nagy területen termesztett búzafajták igen eltérõ agrotechnikai körülmények közé kerülnek, másrészt, hogy a vetésterület nagyobbik felén a tápanyaghiány nem kedvez a jó minõségû búza kialakulásának. A termõhelyi viszonyok napjainkban megfigyelhetõ nagy variabilitása miatt lehetetlen a termelõi igényeket azonos típusú fajtákkal kielégíteni. Az alábbiakban két olyan új búzafajtát mutatunk be, amelyek agronómiailag és minõségben egyaránt különböznek, egy valami azonban közös bennük: elsõsorban a jobb feltételek között gazdálkodó és átlagosnál nagyobb mûtrágya dózist alkalmazó búzatermesztõk számára ajánlhatók. Nagy sikértartalmú törpe búza az Mv Apród Napjaink búzatermesztési körülményei között továbbra is nagy jelentõségük van az elmúlt évtizedben széleskörûen elterjedt nagy sikértartalmú fajtáknak (1. ábra), amelyek genetikailag magasabb sikértartalmukkal tompítják a tápanyaghiány minõségrontó hatását. E fajtacsoport továbbra is nagy területen termesztett fajtái (Mv Csárdás, Mv Magdaléna, Mv Verbunkos) mellett az elmúlt évben született meg a ter- 3 mõképességben jelentõs elõrehaladást hozó, igen perspektivikus Mv Kolompos, 2010 végén pedig az Mv Apród kapott állami elismerést. Az Mv Apród (Mv17-07) féltörpe növésû, nagy sikértartalmú fajta, amely cm-es növénymagasságával valamennyi minõsített búzafajta között a legrövidebb szárú fajták közé tartozik. Az ilyen búza típusnak elsõsorban a jobb talajokon és az intenzív búzatermesztést folytató gazdaságokban van létjogosultsága, ahol nagy termésre törekednek és nagyobb a megdõlés veszélye. Ezeken a területeken a nagy sikértartalmú fajták közül jelenleg az Mv Verbunkos a legjobb választás, mivel erõs szalmája szinte mindig lehetõvé teszi lábon álló állományok betakarítását. Az Mv Apród az Mv Verbunkoshoz hasonló típusú búza, de annál 5-8 cm-rel alacsonyabb állományt fejleszt. Tenyészideje középkorai, az Mv Verbunkoshoz hasonló, annál egy nappal korábban kalászol. A nemesítési elõrehaladás termõképesség tekintetében átlagosan évi 1%- ra tehetõ. Ebbõl adódóan az azonos évben minõsített fajták teljesítménye rendszerint alig különbözik, jelentõsebb eltérést a régi és az új fajták között lehet kimutatni. Ez a törvényszerûség az Mv Apród esetében pontosan kimutatható. Az állami fajtakísérletekben a minõségi kontroll Mv Verbunkoshoz képest az Mv Apród 10,6%-kal több termés elérésére volt képes, és hasonló különbség igazolódott a mar- 1. ábra Eltérõ minõségtípusú fajták aránya a martonvásári búzavetõmag-forgalomban 2. ábra Búzafajták potenciális és tényleges termésátlaga (22 Mv fajta átlaga, országos termésátlag, )

4 4 2011/2 tonvásári kutatóintézet évente több termõhelyen beállított fajtaösszehasonlító kísérleteiben is. Az Mv Apród jó lisztharmat- és levélrozsda ellenállósággal és kiváló szárrozsda rezisztenciával rendelkezik. Rezisztenciája valamennyi kórokozóval szemben jobb, mint az Mv Verbunkosé, különösen nagy a különbség a levélrozsda ellenállóság tekintetében az Mv Apród javára. Fagyállósága és télállósága megbízhatóan jó. A megnövelt produktivitású és javított rezisztenciájú fajta nagy nedvessikér-tartalommal és B1-A2 sütõipari minõséggel jellemezhetõ. Sikértartalma jó agrotechnika esetén 34-37% között változik, tápanyaghiányos vagy más kedvezõtlen környezetben általában 31-33%-ig csökken a sikér mennyisége. Sikérterülése jellemzõen 5-8 mm. Alveográfos minõsége közepes, ugyanazt a rozs kromoszóma szegmenst hordozza az 1B kromoszómán, mint az Mv Magdaléna, vagy az Mv Verbunkos. Az Mv Apród kipróbálását elsõsorban azokon a területeken javasoljuk, ahol korábban az Mv Verbunkos jó eredményeket adott. A fajtától várható elõny a nagyobb termés és az egészségesebb állomány, az Mv Verbunkosnál megszokott minõség megõrzése mellett. Rekordtermés elérésére képes az Mv Tallér A termelés gazdaságosságának biztosítása érdekében a hektáronkénti ráfordítás növelésével párhuzamosan fokozódik a kényszer a termésátlag növelésére. Nagy termésre törekedve komoly kérdés, hogy a fajták teljesítménye, a termõhelyi adottságok, az agrotechnika, vagy pedig az évjárat a fõ termést korlátozó tényezõ. Különbözõ régiókban, eltérõ termesztési intenzitáson beállított kisparcellás kísérletek termésátlaga alkalmas az adott évben reálisan elérhetõ termésszint meghatározására, míg a potenciálisan elérhetõ termésszintet a legnagyobb átlagtermésû kísérleti hely termésátlagával becsülhetjük. A martonvásári búza kísérleti hálózat adatai és az országos búza termésátlag alapján (2. ábra) a vizsgált 22 martonvásári õszi búza terméspotenciálját évente csupán 46-57%-ban, több év átlagában pedig 51,8%-ban sikerült a gyakorlatban kihasználni. E számok alapján úgy látszik, hogy a legtöbb esetben a termés növelésekor nem a fajta a fõ korlátozó tényezõ, ezért a termésátlag növelése nem fajtaváltással, hanem inkább mûtrágyázással vagy jobb növényvédelemmel érhetõ el. Vannak azonban minden évben olyan búzatáblák és olyan gazdaságok, ahol az elért termésszint megközelíti vagy akár el is éri a kísérletekben mért értékeket. Ilyen esetben a fajta terméspotenciáljának kihasználtsága közelíti a maximumot, és a fajták minden egyes agronómiai tulajdonsága más megvilágításba kerül, mint alacsonyabb termésszinten. Rendkívül fontossá válik a megdõlés ellenállóság, hogy a nagy termést veszteség nélkül lehessen betakarítani. Ha jó a növényvédelem, kisebb (bár nem felesleges) a rezisztencia jelentõsége. Magas termésszinten dús vegetatív állomány képzõdik, ami fokozottan használja fel a talaj vízkészletét. Ilyen körülmények között fontos a szárazságtûrés és fontos a koraiság, hogy a szemtelítõdés minél korábban befejezõdjön, és a szemek ne szoruljanak meg. Akármekkora termésre törekszünk is, fontos marad a minõség: a takarmánybúza körülményeink között nem versenyképes a malmi búzával. A nagy termés, de még Malmi 1 minõség elérésére törekvõ búzatermesztõk számára a korábbi Mv fajták közül eddig az Mv Marsall volt a legalkalmasabb. A választék két igen bõtermõ új búzafajta minõsítésével a jövõben jelentõsen kiszélesedik: megszületett, az Mv Tallér, és az Mv Kikelet. Utóbbi fajtát a járóbúzákról szóló cikkben ismertetjük. Az Mv Tallér új, rekordtermés elérésére képes intenzív kenyérbúza fajta. Az állami fajtakísérletekben Mv10-07 kódszámon vizsgált fajta termõképessége kiemelkedõ mértékben, 9,7%-kal haladta meg a kontroll fajták teljesítményét. Az ország különbözõ részein, 8 környezetben beállított martonvásári fajtaösszehasonlító kísérletekben 2009-ben és 2010-ben egyaránt 8%-kal nagyobb termést adott, mint a bõtermõ búzafajták. Korai érésû fajta, átlagos években május 20. körül kalászol, így megfelelõen hosszú szemtelítõdésre képes a nagy melegek beállta elõtt. Biztonságos termesztéséhez járul hozzá kiváló fagyállósága és nagyon jó lisztharmat és levélrozsda ellenállósága is. Kalászai jól termékenyülnek, és átlagosnál kissé nagyobb, g ezerszem-tömegû szemeket fejlesztenek, amik pergésre nem hajlamosak. Jól bokrosodik, optimális, cm magas állománya megdõlésre nem hajlamos. Minõsége alapján keményszemû malmi búza. Nedvessikér tartalma jellemzõen 30-32%, sikérterülése optimális, 4-6 mm. Farinográfos minõsége az elmúlt öt év mindegyikében B1. Alveográfos W értéke között változik. Esésszám stabilitása jó. Az Mv Tallér azoknak az intenzív körülmények között gazdálkodó búzatermesztõknek ajánlott fajta, akik átlagosnál nagyobb vagy igen nagy termésre törekednek, és megbízható (B1), de nem kiemelkedõ minõségû árut akarnak biztonságosan elõállítani. Láng László Bedõ Zoltán

5 2011/2 Új búza fajtacsoport Martonvásárról: járó búzák Magyarországon hagyományosan õszi búzát termesztünk. Az õszi búzát az õszi hónapokban, hazánkban októberben-novemberben vetjük, és még a tél beállta elõtt kikel, de legalább csírázásnak indul. A kikelt növények nemcsak kibírják a téli hideget, de fejlõdésükhöz igénylik is az alacsony hõmérsékletet. A vegetatívból a generatív fázisba való átmenethez szükséges hideg kezelés a növények vernalizációs (jarovizációs) igénye biztosítja, hogy a búza tavasz elõtt ne menjen szárba, és így megfelelõ fagyállósággal rendelkezzen a tél folyamán. Hasonlóan lassítja a fejlõdést a fajták nappalhossz érzékenysége, ekkor a rövid napi megvilágítás gátolja a korai szárbaindulást. A búzafajták kalászolási ideje jelentõs részben a vernalizációs igény hosszától és a nappalhossz érzékenységtõl függ. A különbözõ földrajzi szélességeken nemesített fajták a helyi viszonyokhoz adaptálódtak, ezért e két fontos élettani tulajdonság a fõ gátja annak, hogy az õszi búzák É-D irányban nagy területeken adaptálódjanak. A hazánkban termesztett õszi búzafajták vernalizációs igényét általában nap fagypont feletti hideg elégíti ki. A tavaszi búzáknak is lehet vernalizációs igénye, de az sokkal rövidebb, mint az õszi búzáké (1-2 hét). A korán vetett tavaszi búzák vernalizációs igényét a márciusi hûvös (10 C alatti) napok kielégítik, így a növények idõben szárba mennek és kalászolnak. A búzafajták vernalizációs igénye genetikailag meghatározott. A vernalizációt kontrolláló gének (Vrn-A1, Vrn- B1 és Vrn-D1) az 5A, 5B és 5D homeológ kromoszómákon lokalizáltak. A valódi õszi búzák mindhárom Vrn gén recesszív formáját hordozzák, így ha bármely lókuszon a Vrn domináns, a növény életformája tavaszi. Járó (fakultatív) búzáról akkor beszélhetünk, ha az életformájában tavaszinak tekinthetõ búza megfelelõ fagy- és télállósággal rendelkezik, ezért õsszel és tavasszal egyaránt vethetõ. Az argentín, kínai, olasz és számos más vidékrõl származó búzák között gyakori a járó jelleg, és Magyarországon is voltak korábban járó búzák 5 köztermesztésben, de azok õszi búzaként kaptak állami elismerést és tavaszi vetésükre nem került sor. VrnA1- VrnB1-VrnD1 genotípusú a 90-es évek elejétõl több mint egy évtizeden keresztül nagy területen termesztett Fatima 2, valamint több, kisebb mértékben elterjedt Mv búza is (Mv Matild, Mv Prizma, Mv Táltos). Az a tény, hogy egy búza járó jellegû, még nem jelenti automatikusan azt, hogy érdemes, vagy gazdaságos tavaszi vetésben is termeszteni. Erre csak akkor kerülhet sor, ha tavasszal vetve teljesítménye versenyképes a tavaszi búzákéval. A 2009-ben államilag elismert Mv Karizma után az elmúlt évben egy újabb versenyképes martonvásári járó búza született, az Mv Kikelet. Az Mv Kikelet korai érésû járó búzafajta. Kalászolási ideje nem extra korai azonos napon kalászol az Mv Palotással és az Mv Marsallal, ami járó búza esetén nem hátrány, mert tavaszszal nem indul fejlõdésnek túl korán, így a késõi fagyokkal szemben nem válik túl érzékennyé. Állami minõsítésére között beállított õszi vetések alapján került sor. Õszi vetésben a hivatalos kísérletekben termõképessége 5%-kal meghaladta a kontroll fajták átlagát, és a legbõtermõbb, nagy területen termesztett kontrollhoz képest is több mint 3% terméstöbbletet mutatott. Tavaszi vetésben több éven keresztül vizsgáltuk, termõképessége a bõtermõ Vanek tavaszi búza fajtához hasonló. Fagyállósága jó, fitotroni fagyasztási kísérletekben a Bánkúti 1201 fagyállóságával megegyezik (60% túlélés). Állománya õsszel vetve cm magas, megdõlésre nem hajlamos, tavasszal vetve a csapadéktól és hõmérséklettõl függõen cm-rel alacsonyabb. Jó minõségû kenyérbúza. Õsszel vetett termésének sikértartalma 32-36%, B1-A2 farinográfos minõséggel. Tavasszal vetve sikértartalma elérheti a 38-39%-ot is, és farinográfos minõsége az A1 értéket. Alveográfos minõsége jó (W= 190), esésszáma stabilan magas. A gyakori levélbetegségekkel szemben mérsékelten ellenálló, kalászfuzáriumra közepesen fogékony. Termesztése elsõsorban õsszel vetve, bõtermõ, jó minõségû malmi búzaként ajánlott, de tavaszi búza vetõmag hiány esetén tavasszal is biztonságosan vethetõ. Láng László Kiss Tibor Bedõ Zoltán

6 6 2011/2 Avárható klímaváltozás kedvezõtlen hatásainak egyik leginkább kitett gazdasági ágazat a mezõgazdaság. A növénytermesztés eredményessége alapvetõen befolyásolja az egész élelmiszer-ellátás biztonságát, ezért stratégiai cél a kedvezõtlen hatások okozta veszteségek elkerülése, vagy mérséklése. Az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet Európa egyik legnagyobb fitotronjában végzett kísérletek eredményeire alapozva közel két évtizede foglalkozik a klímaváltozás várható hatásainak alap- és alkalmazott kutatásával, azok mértékének meghatározásával. Az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézetének eredményeit az Európai Unió az FP7- REGPOT pályázata keretében Magyarországon elsõként ismerte el a benyújtott program elfogadásával. A pályázatban foglaltak megvalósítása 2008-ban kezdõdött és ez év áprilisában fejezõdött be. Ez jó alapot ad arra, hogy a programot röviden értékeljük. Az intézet célja olyan regionális kutatóközpont kialakítása volt ezen Európai Unió által finanszírozott pályázat támogatásával, mely képes Közép- és Kelet-Európa gazdáinak gyakorlati segítséget nyújtani a várható éghajlati változások okozta kedvezõtlen hatások kivédésére. Stratégiai együttmûködések útján a meglévõ nemzetközi kapcsolatokra alapozva kezdeményeztük a kutatási potenciál kiterjesztését, melynek segítségével a fiatal kutatók értékes tapasztalatokat szerezhettek külföldön, miközben speciális módszertani ismeretekkel rendelkezõ kollégákat hívtunk meg intézetünkbe dolgozni. Mivel az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet a Kárpát-medence közepén található, ideálisan alkalmas, hogy KUTATÁSI, KÉPZÉSI és SZOL- GÁLTATÓ CENTRUM-má váljon, melynek elsõdleges feladata a kedvezõtlen éghajlati változások okozta veszteségek kivédése, vagy mérséklése. A fejlesztések megvalósítása az alábbi öt, a pályázatban elfogadott munkaprogram (WP) keretében történt: WP1: Know-how- és tapasztalatcsere, stratégiai partnerségek (bele- Európai Uniós regionális központ Martonvásáron értve a kétoldalú kapcsolatokat) kialakítása az Európai Közösség kiemelkedõen eredményes kutatói csoportjaival Programvezetõ: Barnabás Beáta, az MTA levelezõ tagja. E részfeladatban az intézet 19 fiatal kutatója kapott lehetõséget arra, hogy az uniós országok kutatóintézményeiben 3-6 hónapos idõtartamú tanulmányúton vegyen részt. Emellett hasonló idõtartamra 6 fõ vendégkutatót fogadtunk. WP2: A környezeti stresszel foglalkozó tehetséges, tapasztalt kutatók visszahívása külföldi kutatóhelyekrõl Tudás transzfer Klímaváltozás a fitotronban Programvezetõ: Galiba Gábor, az MTA doktora. A program keretében hosszabb ideje Japánban, az Egyesült Államokban és Angliában dolgozó 3 tehetséges fiatal magyar kutató kutatóintézetükbe történõ visszatérésének anyagi fedezetét biztosította a projekt. WP3: Kutatási eszközök és egyéb berendezések kialakítása a globális klímaváltozással foglalkozó környezeti stressz kutatásokhoz és a képzési tanfolyamokhoz Programvezetõ: Kõszegi Béla, PhD. A kutatási kapacitás növelése nemcsak a kutatók képzését és létszámának

7 2011/2 7 növelését jelentette, hanem a kutatás infrastruktúrájának jelentõs bõvítését is. A növények stresszhez történõ alkalmazkodásának vizsgálatához szükséges laboratóriumi eszköz- és mûszerfejlesztésre is kiterjedt a program, továbbá korszerû meteorológiai állomást és a továbbképzések tartására alkalmas audio-vizuális elõadótermet alakítottunk ki. WP4: A klímaváltozással kapcsolatos képzési tanfolyamok és konferenciák szervezése kutatóknak, nemesítõknek, növénytermesztõknek és menedzsereknek Programvezetõ: Balázs Ervin, az MTA rendes tagja. E feladatcsoportban elméleti és gyakorlati képzési tanfolyamok szervezését teljesítettük annak érdekében, hogy felkészítsük a kutatókat, és növénynemesítõket az éghajlati változások kihívásaira. A pályázat keretében 5 felkészítõ kurzust tartottunk, melyeken összesen 140 fiatal kutatót képeztünk ki. A fiatalok az Európai Unió 11 országából érkeztek. Hazánkból a képzéseken, egyetemeken, kutatóintézetekben dolgozó fiatal kutatók vettek részt. A képzési programot hazánk uniós elnöksége alatt március 21 és 23-a között megrendezett, a projektet záró nemzetközi konferenciával fejeztük be. WP5: A klímaváltozás mezõgazdasági hatásával kapcsolatos ismertetõ és promóciós tevékenységek Programvezetõ: Árendás Tamás, PhD. A projekt keretében eddig 146 tudományos publikáció, 18 ismeretterjesztõ publikáció, 43 könyvfejezet, 14 konferencia absztrakt kiadvány jelent meg. A hagyományos (off-line) publikációs módszereken túl, elektronikus (online) terjesztési módszereket is alkalmaztunk. A projekt saját honlapján ( az egyetemi és PhD hallgatók számára olyan szakmai anyagokat helyeztünk el, melyek az adott szakterületen a tájékozódásukat és képzésüket szolgálja. A projekt keretében az országos búza és kukorica bemutatókon minden évben, több helyszínen adtunk tájékoztatást az abiotikus és biotikus stresszekkel szemben ellenállóbb fajták nemesítése terén elért legújabb eredményeinkrõl. A rendezvényeken kiosztott információs anyagok a gazdák tájékoztatását és képzését szolgálták. A bemutatók a határon túlra, a szomszédos országokra is kiterjedtek (Románia, Szlovákia, Szerbia). A program eredménye A különbözõ európai kutatási centrumokkal és egyetemekkel meglévõ kétoldalú kutatási együttmûködési szerzõdések folyamatos fenntartása és kiterjesztése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a martonvásári intézet az egész közép- és kelet-európai régióban e téma kutatási és képzési központjává váljon. A teljes közép- és kelet-európai régióban mûködõ kutatóintézetek és egyetemek fiatal kutatóinak szervezett képzési tanfolyamok lehetõvé tették, hogy az intézetünk a növény és környezet közötti interakcióval kapcsolatos kutatási területen még nyitottabbá váljon az együttmûködésre. Az elért eredmények az érintett országokban mind az öt feladatcsoportnál (WP) döntõ fontosságúak. A Közép- és Kelet-Európában tapasztalt szélsõséges éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó növényfajták nemesítését csak az érintett területen belül lehet megoldani. Ez szükségessé teszi jól képzett növénykutatók meglétét és azok aktív részvételét. A jelenlegi program keretében olyan fejlesztéseket valósítottunk meg, melyek hozzásegítik a régióban dolgozó szakembereket, hogy kivédjék a globális klímaváltozás okozta kedvezõtlen hatásokat. Egy a hazatértek közül Meteorológiai állomás A több közép- és kelet-európai országgal (Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország) már aláírt együttmûködési szerzõdés, a szomszédos országok vetõmag cégeivel és gazdáival fenntartott folyamatos kapcsolat szilárd alapot nyújt a globális klímaváltozásra történõ felkészüléshez. E kapcsolatoknak köszönhetõen, az intézetben nemesített fajtákat, az elmúlt években igen gyorsan vezették be a gyakorlatba, intézetünknek már több mint tíz éve meghatározó pozíciója van a magyarországi vetõmagpiacon és nemesítvényeink ismertek és elismertek határainkon túl is. Veisz Ottó

8 8 2011/2 Az agrárpiaci és az élelmiszer árak minden korban ingadoztak a piacgazdasággal rendelkezõ országokban a világon. Törvényszerû volt az árrendszer reagálása a készletek változására. Ezt a mindennapi közgazdasági jelenséget a piac szereplõi mindig is elfogadták, és napjainkban sem volna ez másképp. A mezõgazdasági árakra ugyanakkor jellemzõ, hogy különbözõ gazdaságpolitikai megfontolások következtében eltértek a valós piaci áraktól a különbözõ szabályozó mechanizmusok következtében. Ha a történelemben fél évszázaddal visszamegyünk, az olcsóbb alapvetõ élelmiszer áraknak az egyik magyarázatát a zöld forradalomban elért hatalmas termelés növekedés adta meg az új nemesített növényfajták megjelenésével, a termesztéstechnológia korszerûsítésével, a gépesítés fejlesztésével. A zöld forradalom korszaka a múlt század utolsó évtizedében világszerte befejezõdött, egy új szemléletmód kezd kialakulni, ami jelenleg még nem öltött határozott formát, így átmeneti idõszakról beszélhetünk. A termelés növelésének a zöld forradalomban alkalmazott eszközei már nem hatékonyak, vagy nem felelnek meg többek között a jövõbeni közgazdasági, minõségi és környezetvédelmi követelményeknek. Az új évszázad elsõ évtizedében, az utolsó négy év során két alkalommal következett be robbanásszerû áremelkedés a mezõgazdaságban. A rövid idõn belül ismétlõdõ ármozgást ma már senki nem tartja véletlennek. Az árrendszerben fellépõ bizonytalanságok jelentõs feszültségeket okoznak világszerte, amelyek már nemcsak az agrárszektorra hatnak ki, hanem a gazdaság egészére is, és ez a folyamat egyes régiókban társadalmi feszültségeket okoz. Ha ez a trend folytatódik a jövõben is, úgy komolyan fel kell készülni a negatív következmények kivédésére. A kiszámíthatatlan árrobbanások jelentõs torzulásokat okozhatnak az élelmiszertermelési vertikumban. A vertikum résztvevõi között is a termelõk az egyik leginkább kitett réteg, mint azt az elmúlt év tapasztalatai is mutatták. Nem kismértékben fordult elõ, hogy 40 ezer forint körüli áron értékesítették azt a gabonát, amit néhány Búzatermelés az árkrízis idején hónappal késõbb már közel dupla áron lehetett volna eladni. Ugyanakkor a termeléshez szükséges kemikáliák, eszközök ára együtt nõtt a gabona árával. Ha a termények, így a búza ára ebben az évben ismét visszaesik mint az ban megtörtént úgy a termelõk nem lesznek képesek a magas termelési költségeket a terményértékesítés során realizálni. Ez a jelenség egyértelmûen növeli a termelés bizonytalanságát. A hatalmas áringadozások következtében kialakult változó nemzetközi agrárgazdasági körülmények között egyre nagyobb szükség van áttekinteni a legfontosabb ágazatok alkalmazkodóképességét. Ezek közül is aktuális a búzatermesztés programjának kialakítása az új helyzetben. Alapvetõnek tartjuk, hogy a búzatermelési koncepció során legalább 3-5 éves periódust átfogó tervezésre kerüljön sor. El kell szakadni attól a rövidlátó szemlélettõl, hogy egy-egy kevésbé kedvezõ évjáratból vonjunk le következtetéseket, ami eleve ellehetetleníti a kedvezõ termelési és piaci lehetõséget kínáló évjáratok elõnyeinek kihasználását. A magyar búza csak akkor marad versenyképes a nemzetközi piacon, ha az ármozgásokkal ellentétes irányú cselekvési programot lehet megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy nagy terméskiesés esetén kevésbé csökken az össztermés, vagy a minõséget negatívan befolyásoló évjáratokban is megfelelõ minõségstabilitást lehet elérni. Mindenképpen fontossá vált a termés- és a minõségstabilitás javítása. A feladat megoldásához nagymértékben hozzájárulhatnak a búzanemesítõk, ugyanakkor a fejlesztést komplex módon lehet sikeresen elvégezni. A cél a közgazdasági feltételek figyelembevételével a kiszámítható, stabil búzavertikum kialakítása: 1. a biológiai alapok folyamatos fejlesztésével, 2. a termesztéstechnológiai színvonal javításával, 3. a postharvest technológia, a tároló, szállító és feldolgozó vertikum fejlesztésével, 4. a közgazdasági feltételek és a szabályozás rugalmas koordinálásával. A fajtaszortiment korszerûsítése során elsõdleges szempont a hazai agroökológiai körülmények között több éven keresztül kipróbált, jó alkalmazkodóképességû búzafajták preferálása legyen. Ma a vetõmag kereskedõk egy része több mint 30 olyan búzafajta vetõmagját kínálja eladásra amelyek az EU fajtalistán szerepelnek ugyan, de soha nem kerültek hazai termesztési viszonyok között vizsgálatba. Ez potenciálisan igen nagy termelési rizikót rejt magában. Németországban és több más nyugat-európai országban például ezt a veszélyt úgy hárítják el, hogy az EU fajtalista mellett létrehozták a nemzeti ajánlati fajtalistát. Fémzárolt kereskedelmi vetõmagot csak az ajánlati listán szereplõ fajták vetõmagjából hoznak forgalomba. Magyarországon el kell érni, hogy az MGSZH által vizsgált és minõsített fajták automatikusan kerüljenek egy meghatározott idõre a létrehozandó magyar nemzeti ajánlati listára, ami bizonyos garanciát jelenthet a termelési stabilitás növelésére. Mindenképpen el kellene kerülni az olyan veszélyeket, hogy például a magyar Fajtaminõsítõ Tanács fuzárium fogékonyság miatt nem minõsít egy búzafajtát, ugyanakkor az EU fajtalista engedélye alapján ez a búza bekerüljön a köztermesztésbe. A hazai körülmények között nem vizsgált fajták háttérbe szorításával az igen nagy fajtaszám csökkenthetõ volna, és csak a megfelelõ alkalmazkodóképességû, már kipróbált fajták kerülhetnének a köztermesztésbe. Az ellenõrzött, jó minõségû, fémzárolt vetõmag nagymértékben növeli a kiszámítható stabilitást mind a termés mennyiségében, mind a minõségben. Célszerû volna visszaállítani a vetõmag szántóföldi szemlézés költségeinek támogatását, hogy a termesztés stabilitásának javításához elegendõ vetõmag álljon rendelkezésre, és a magyar búzatermesztés el tudjon mozdulni a 2010 õszén bekövetkezett mélypontról. A termelési stabilitás másik kritikus területe a termesztéstechnológia. Ez számos kívánnivalót hagy maga mögött, és ebben a tekintetben az elmúlt két évtized gondjait nem lesz könnyû egy csapásra megoldani. Nem tartható a színvonalas gazdálkodásban például, hogy:

9 1. a vetésterület jelentõs részén nincs szakmailag megalapozott tápanyag utánpótlás, a mûtrágya felhasználás jelentõsen elmarad a fejlett búzatermesztõ országok szintjétõl; 2. hiányos a növényvédelem technológiájának végrehajtása, a felhasznált növényvédõszer használat színvonala elmarad az EU-ban átlagosan alkalmazottól; 3. a minõség orientált technológia lassan terjed, legtöbbször csak a fajtakiválasztásig jut el, holott a jó minõség realizálásához ez nem elegendõ; 4. nem fejlesztjük kellõképpen a postharvest technológiát a minõség megõrzés érdekében. A komplex, termelésstabilitást biztosító programok kialakítására nagy szükség volna az agrárágazat prioritásainak figyelembevételével. Ezek részletes kidolgozása mindenképpen idõszerûvé válik az elkövetkezõ idõszakban. A magyar búza és más kalászos gabonák termesztési kilátásai jónak mondhatók a nemzetközi összehasonlításban is. A gabona azon ágazatok közé tartozik, amely versenyképes maradhat a jövõben is, amennyiben csökkenthetõ a termésátlag és a minõség ingadozása, 2011/2 a termésátlag országos szinten 4,5-5,5 t/ha között stabilizálható. Emellett célszerû minél jobban hasznosítani a hazai kedvezõ ökológiai és termelési adottságokat a hagyományos keményszemû, jó minõségû magyar búza elõállításával, elsõsorban a hazai nemesítési kutatásokra alapozva. Itt jelentõs árbevétel többletet lehetne elérni már kismértékû stabilitás javulással is. A hazai adaptációs feltételekhez való alkalmazkodásra való törekvést mutatja, hogy a martonvásári kalászos gabona kutatási programban a régiók ökológiai jellemzõitõl függõen eltérõ mértékben kerültek a termesztésbe a széles plaszticitással rendelkezõ intenzív, valamint a nagyobb stabilitást mutató extenzív búzafajták. Nemesítési kutatásaink fõ célkitûzése volt az elmúlt idõszakban e két adaptációs alaptípus elõnyös tulajdonságait egyesítõ búza kutatása kontinentális környezeti körülmények között. Ezen alapult a Pannonbúza K+F koncepció, amely egy komplex, regionális jellegû minõségfejlesztési program. Nemesítési erõfeszítéseink eredményeként e program keretében sikerült szelektálnunk olyan nagy fehérjetartalmú búzafajtákat, amelyek kiváló technológiai minõségûek is egyben. Az elmúlt hat évben kapott állami elismerést az Mv Kolo és az 9 Mv Toldi. Jó technológiai minõségi paramétereik mellett a jelenleg termesztésben lévõ többi fajtához képest kiemelkedõen jó a kalászfuzáriummal szembeni ellenállóképességük, ami fontos élelmiszerbiztonsági szempont. Szintén az elmúlt idõszakban kapott állami elismerést a kiváló reológiai paraméterekkel rendelkezõ Mv Karizma fajta, amely a magyar minõségi etalonnak számító Bánkúti 1201 fajtából származó Bx7 tartalékfehérje túltermelõ gént tartalmazza. Hosszú ideje a martonvásári nemesítési program biztosítja a legszélesebb fajtaspektrumot a minõségbúza termesztésben, és ennek tudható be, hogy a martonvásári búzák közel két évtizede piacvezetõk a magyar búzavetõmag iparban. Egy olyan idõszakban sikerült ezt a teljesítményt elérni, amikor az élelmiszer szerepe világszerte folyamatosan felértékelõdik. Ezt bizonyítják Gebita Ejeta, a World Food Prize díjjal kitüntetett amerikai professzor ben elhangzott elõadásának mondatai is: a jelenlegi élelmiszerár válság feltehetõen felébreszti a világ vezetõit és szervezeteit az élelmiszer biztosítás jelentõségére, és újra felélesztik, valamint támogatják majd az agrártudományokat. Bedõ Zoltán Láng László A Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézet, az Mv Elitmag Kft., és a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedõk Szövetsége tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a június 15-én és 16-án tartandó KALÁSZOS GABONA TANÁCSKOZÁSRA ÉS BEMUTATÓRA Találkozás mindkét napon 9-10 óra között Martonvásáron, a Kutatóintézetben

10 /2 Legfontosabb rostanyagok gabonában Gabonafélékben, a lisztes endospermium adja a teljes szárazanyag tartalom nagy részét és ez határozza meg a gabonák értékét is, mind minõségi, mind mennyiségi szempontból. A liszt fõ összetevõi a keményítõ (70-80%) és a fehérje (10-15%) a növény tápanyag forrásai a mag csírázási idõszakában. A sejtfal alkotóelemei a teljes szárazanyag tartalomnak csupán a ~3-8%-át teszik ki. Ezek a magban különféle fiziológiai funkciókat töltenek be. Vázat alkotnak a szövetek megtámasztására, valamint a sejten belül kohéziós erõt hoznak létre, mely lehetõvé teszi a szövetek integritásának megõrzését. Bár csak kis mennyiségben vannak jelen az endospermiumban, szerepük meghatározó a gabonamagvak végsõ felhasználása szempontjából (õrlés, sütés, állati takarmányozás). Mint növényi rostanyagok, a gabonaalapú élelmiszerek táplálkozástani értékét nagymértékben meghatározzák. Gabonafélékben az endospermium sejtfala fõként arabinoxilánt (AX) és β-glükánt tartalmaz, valamint kis mennyiségû cellulózt, glükomannánt és szerkezeti fehérjét. Az arabinoxilán és a β-glükán relatív mennyisége gabonatípusonként szignifikánsan változik. A búza, a rozs arabinoxilánban, míg az árpa és a zab β-glükánban gazdag. Az árpa β-glükán, az összes sejfalalkotó szénhidrát 75%-át (m/m) teszi ki. A maradék 20-25% (m/m) fehérje és arabinoxilán. Búzában, a β-glükán a sejtfalalkotó poliszacharidoknak csupán a 30%-át teszi ki a keményítõben gazdag, lisztes endospermiumban. A búza abban is különbözik az árpa β-glükántól, hogy csupán 10-15%-a oldható vízben, ellentétben az árpa β-glükánnal, melynek 50%-a vízoldható (1. ábra). Ennek a különbségnek hatása lehet a β-glükán egészségre kifejtett hatásában, valamint az élelmiszeripari feldolgozás és állati takarmányozás során tapasztalt viselkedésében. Ismert, hogy az árpa és a zab β-glükán vízoldható része csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát (U.S. Food and Drug Administration). Nem ismert azonban, hogy igaz-e ugyanez a búza β-glükánra is, mely szerkezetében (1-3, 1-4 kötések aránya) különbözik az árpa és a zab β-glükánjától. Molekulatömegbeli különbséget szintén találtak a búza és az árpa β-glükán között, β-glükán (mg/g) 1. ábra Gabonafélék õrlemény és liszt frakciójának β-glükán tartalma (40 C és 80 C-os vízben oldódó, valamint összes mennyiség) de egyenlõre ismeretlen, hogy ez valóban genetikai különbségnek köszönhetõ-e, vagy a környezet hatása, esetleg a β- glükán kinyeréséhez és jellemzéséhez használt módszerek befolyása érvényesüle? A szerkezeti különbségek azonban feltehetõleg befolyásolják a β-glükán oldhatóságát és viszkozitását, melyek meghatározó tulajdonságok a pozitív egészségügyi hatás kifejtésekor. A vízoldható és nem vízoldható arabinoxilánok élelmiszer-biokémiai szerepe különbözõ, mivel a vízoldható értelemszerûen hamarabb felszívódik, táplálkozástani szerepe jelentõsebb az oldhatatlanénál, így az egészséges élelmiszerek felé irányuló kutatások középpontjában a vízoldható frakció áll. A vízoldható AXnak a β-glükánokkal együtt szerepük van az inzulinszabályozásban és csökkentik a koleszterin szintet. Ezt pedig két paraméter befolyásolja: a poliszacharidok koncentrációja és molekulatömeg eloszlása. Fermentációjuk során csökken a vastagbél tartalom ph-ja és rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek. A vízoldható AX frakció csökkenti a koronaér megbetegedések és 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. A vízben oldhatatlan arabinoxilánok, mint az oldhatatlan élelmi rost többi komponense, serkenti az emésztést, ezen kívül szerepe van a karcinogén anyagok megkötésében. Feldolgozóipari szempontból az arabinoxilánok a gélesedési, vízfelvételi folyamatokat befolyásolják. Sütési minõségre gyakorolt hatásukat sokan vizsgálták. Funkcionális tulajdonságaik nemcsak a vízoldhatóságtól függenek, de a látszólagos molekulamérettõl is. A kis molekulatömegû vízoldható AX frakció csökkenti a kenyérsütés során a vízfelvételt, vízkötõ képessége, viszkozitása és gélesedési kapacitása kicsi. A nagy molekula tömegû C C vízoldható AX-nak nagy a viszkozitása és gélesedési kapacitása, ennél fogva növeli a sütés folyamán a vízfelvételt, ami hozzájárul a sütõipari minõség javulásához. Bár nem sejtfal alkotó komponens, a rostanyagok közül mégis említésre méltó még az úgynevezett rezisztens keményítõ, mely a gabonafélék összes keményítõ tartalmának azon része, mely az emberi emésztõenzimeknek ellenáll. A mai álláspont szerint ezt a keményítõt is a rostanyagok közé sorolják. Ennek mennyisége akkor nagyobb, ha az egyenes láncú keményítõ alkotó molekula, vagyis az amilóz mennyisége nagyobb a keményítõben. Hõ hatására vizes közegben, nagyobb amilóz tartalmú búzakeményítõ esetén erõsebb gélt kapunk, kis amilóz tartalmú (waxy) búza esetén azonban gél helyett sokszor csak viszkózus folyadék keletkezik. A búzakeményítõ végsõ funkcióját a feldolgozóiparban tölti be. Az élelmiszeriparban a keményítõnek fontos szerepe van a kovászolt, lapos és egyéb kenyérféleségek valamint a keksz, a tészta, a sütemények, egyes helyi specialitások minõségének kialakításában. Az élelmiszeriparon kívül keményítõt használnak a papírés a textiliparban, ahol a keményítõ szemcsemérete meghatározó faktor. Ezen felül szubsztrátként használják például a glükózszirup vagy különbözõ ragasztóanyagok gyártásánál. A gabonaalapú élelmiszerek rostanyag tartalmának növelése céljából a martonvásári kutatóintézetben folyamatban vannak olyan nemesítési programok, melynek során nagy rostanyag tartalommal rendelkezõ genotípusokat állítunk elõ, különös figyelmet fordítva a vízoldható frakciók mennyiségének növelésére. Rakszegi Mariann Harasztos Anna Tömösközi Sándor Láng László Bedõ Zoltán

11 2011/2 Középkelet-európai búzanemesítési programok bõségkosara alap a jövõhöz A termesztett növényfajokban kimutatható genetikai variabilitás csökkenése aggodalomra adhat okot, mivel a génerózió következtében csökkenhet a növényfajok alkalmazkodóképessége. Változó klimatikus viszonyaink között ez megnehezítheti a rég ismert vagy akár újonnan jelentkezõ biotikus és abiotikus stresszekkel szemben ellenálló új növényfajták viszonylag gyors nemesítését. Éppen ezért az adaptációs képesség növelésére, a megváltozott környezeti feltételekhez jobban alkalmazkodó fajták elõállítására irányuló nemesítõ programok egyik fontos feltétele a jelentõs mértékû genetikai diverzitás fenntartása a nemesítési alapanyagokban. A nemesítési törzsgyûjteményekben kimutatható diverzitás mértéke, valamint a lehetséges keresztezési partnerektõl származó gének milyensége ugyanis alapvetõen meghatározzák a szelekció során elérhetõ genetikai elõrehaladás lehetséges irányát és mértékét. A feltárt genetikai diverzitás nagyságának ismeretében eldönthetõ, hogy szükség van-e annak további bõvítésére. A genetikai változékonyság növelhetõ az eltérõ nemesítési programokból származó alapanyagok cseréjével, egzotikus vonalakkal, rokon fajokkal létrehozott keresztezésekkel vagy esetleg a biotechnológia különbözõ módszereinek alkalmazásával. 1. ábra Középkelet-európai nemesítési programokból származó 114 õszi búzafajta molekuláris markerekre alapozott genetikai variabilitása A korábbi hazai és nemzetközi kutatások is feltárták, hogy a Kárpát-medence speciális agroökológiai feltételrendszere Európa más területeitõl határozottan elkülönülõ, jellegzetes búza fajtakör kialakulásához vezetett. Ennek a ténynek tükrében és a klímaváltozás várható hatásainak kiküszöbölésére irányuló nemesítõi törekvésekkel összhangban, kutatást indítottunk annak megállapítására, hogy milyen mértékû genetikai és fenotípusos változékonyság jellemzi a középkelet-európai aktív búzanemesítési programokat. Magyarország (Martonvásár), Románia (Fundulea), Szerbia (Novi Sad) és Macedónia (Skopje) 4 búzanemesítõ csoportja között kialakított tudományos együttmûködés keretében a négy országból származó 114 búzafajtát vontunk vizsgálatba. Meghatároztuk egyrészt e fajtakör molekuláris markerekkel kimutatható genetikai variabilitását, másrészt vizsgáltuk több, agronómiailag fontos tulajdonságát szántóföldi vetésben a négy ország eltérõ ökológiai feltételeket reprezentáló egy-egy tenyészterületén. A vizsgált tulajdonságok közé tartozott a kalászolási idõ, a növénymagasság és egyes terméskomponensek mérése, valamint a két legjelentõsebb levélbetegséggel levélrozsda és lisztharmat szembeni rezisztencia meghatározása is. A molekuláris markerekkel végzett vizsgálatok alátámasztották, hogy jelentõs genetikai változékonyság mutatható ki a 4 nemesítõ csoport fajtái között és az adott fajtacsoportokon belül egyaránt. A különbözõ diverzitás-vizsgálati statisztikai módszerek alkalmazásával 8 elkülönülõ csoportot kaptunk (1. ábra). A négy országból származó fajták eloszlási mintázata e genetikai csoportokon (klaszterek) belül jelentõs különbségeket mutatott. Eltérés volt az adott ország fajtakörére jellemzõ klaszterszámban és a legnagyobb gyakoriságú klaszterben is (1. táblázat). 11 A kalászolási idõ, növénymagasság és terméskomponensek tekintetében a 4 nemesítési programból származó fajták átlagai között nem mutatkozott szignifikáns különbség, jelezve a nemesítõ csoportok hasonló irányú nemesítési törekvéseit ezekben a tulajdonságokban. Ezen belül a martonvásári és funduleai fajták mutatták azonban a legnagyobb variabilitást a kalászolási idõben, míg az ezerszemtömeg és a kalászonkénti átlagos szemszám esetében a martonvásári és a szerbiai fajták variabilitása volt a legjelentõsebb. A négy termõhelyen kivitelezett szántóföldi vizsgálat lehetõvé tette azoknak a fajtáknak az azonosítását is, amelyek terméskomponensei a környezettõl kevésbé függõ, stabil értékeket mutattak, jelezve e fajták jobb adaptációs képességeit. A levélbetegségekkel szembeni rezisztencia mértékében azonban már jelentõs különbség mutatkozott a 4 nemesítõ program fajtái között. Az összes lisztharmat-rezisztens fajta a martonvásári és a funduleai nemesítési programokból származott, míg a szerbiai és a macedón fajták többsége a közepesen fogékony, fogékony kategóriába tartozott. A levélrozsda esetében a leg-

12 /2 több rezisztens fajta a szerbiai és a martonvásári nemesítési programokra volt a jellemzõ. A molekuláris markerekre alapozott genotípus mátrix és az agronómiai tulajdonságokra alapozott fenotípus mátrix kombinálása lehetõvé tette a hasonló fenotípusú, de eltérõ genotípusú fajták elkülönítését az eltérõ fenotípusú, de hasonló genotípusú fajták csoportjától, amely információ nemesítési szempontból jól felhasználható irányított keresztezések kivitelezéséhez. Ha a cél csak egy adott tulajdonság javítása, akkor a keresztezési partnerek az eltérõ fenotípusú, de hasonló genotípusú kategóriából választhatók. A genetikai diverzitás fokozása érdekében azonban a keresztezési partnereket az eltérõ genotípus kategóriákból érdemes választani. A jelen kísérletben ezeket a kategóriákat a kalászolási idõre, a növénymagasságra, egyes terméskomponensekre és a betegség ellenállóságra határoztuk meg, de a módszer bármilyen egyéb 1. táblázat Négy középkelet-európai nemesítõ csoport õszi búzafajtáinak csoportosítása a genetikai variabilitásuk alapján Magyarország Románia Szerbia Macedónia Egyéb Összesen 1. klaszter klaszter klaszter klaszter klaszter klaszter klaszter klaszter Összesen tulajdonságra is alkalmazható, mint például a minõség. Összefoglalva, Középkelet-Európa négy aktív nemesítõ csoportjából származó õszi búzafajta gyûjteményt alakítottunk ki, és meghatároztuk e fajtakör genetikai és agronómiai variabilitásának mértékét. Ezek a vizsgálatok alátámasztották, hogy jelentõs szintû variabilitás mutatható ki a különbözõ nemesítési programok között és a programokon belül egyaránt, amely biztosítékot jelent a jelen és jövõbeni nemesítési törekvések megvalósítására. Karsai Ildikó Vida Gyula Bedõ Zoltán Veisz Ottó A kutatásokat a SEE-ERAnet (10237/ ), valamint az AgriSafe (FP ) pályázat támogatta. A búza kalászfuzárium ellenállóságáról lehetõségek és realitások a búzanemesítésben 1. kép Azonos körülmények között, ugyanazon izolátummal fertõzött, eltérõ ellenállóságú búzafajták kalászfuzárium fertõzöttsége Akalászfuzárium az utóbbi évtizedekben Magyarországon is a búza egyik legfontosabb betegségévé vált. Noha jelenlétét már az 1920-as években is megfigyelték hazánkban, komolyabb gazdasági károkat az 1970-es évektõl kezdõdõen, a termesztéstechnológia változását, a félintenzív és egyben fogékony búzafajták (Bezosztaja 1 és a hasonló fajták) elterjedését követõen okozott. A kalászfuzáriózis tüneteinek kialakulásáért több kórokozó faj is felelõs lehet. A szántóföldön is jól megfigyelhetõ tüneteket, ezáltal a legnagyobb gazdasági kárt a F. graminearum és a F. culmorum fajok okozzák. A betegség fellépése következtében a termésveszteség nagysága elérheti az 50%-ot, de szélsõségesen fogékony búzafajta és a kórokozó számára kedvezõ környezeti feltételek esetén már 70%-os csökkenést is megfigyeltek. A gomba a fertõzést követõen behatol a növényi szövetekbe, majd a kalászorsóban lefelé haladva a többi kalászkában fejlõdõ szemeket is fertõzi. Mivel a gomba micéliuma eltömíti a kalászorsóban található edénynyalábokat, így a fertõzési ponttól a kalászcsúcs felé elhelyezkedõ szemeknek sem jut elegendõ tápanyag, s a kalász ezen részén is aszott, csökkent értékû szemek fejlõdnek. A kalászfuzárium a csírázási erély és a csíranövény pusztulás kialakulásán keresztül a vetõmag minõségét, a keményítõszemcsék, fehérjék és a sejt-

13 2011/2 13 fal bontása révén a sütõipari minõséget rontja. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a Fusarium fajok másodlagos anyagcseretermékként mikotoxinokat termelnek, melyek a humán táplálkozásban és az állatok takarmányozásában komoly kockázati forrást jelentenek. A mikotoxinok feltételezhetõen a kalászon belüli terjedéshez szükségesek a kalászfuzáriumot okozó gombafajok számára. A toxinok élelmiszerbiztonsági kockázatát az is jelzi, hogy a táplálékban engedélyezett Fusarium toxin mennyiséget a 856/2005/EK Európai Uniós rendelet szabályozza. A kalászfuzárium kórokozóira általánosan jellemzõ, hogy mindössze életciklusuk egy rövid szakaszában tekinthetõk parazitának, egyébként a talajban és a növényi maradványokon szaprofita életmódot folytatnak. A fertõzés több forrásból is kiindulhat. Ez akár a fertõzött vetõmag is lehet, minek következtében a rosszul elõkészített, vagy csávázatlan vetõmagból kikelõ csíranövények már az õsz folyamán kipusztulhatnak, s az elhalt növényi maradványokon a gombák életben maradhatnak. Az áttelelés növényi maradványokon, peritéciumok formájában, õsszel vetett növényekben micéliumos alakban, de akár klamidospóraként a talajban is történhet. A kórokozók terjedése tavasszal a növények talajhoz közeli részein korán megfigyelhetõ, ahol barnás színû felületi léziók, elhalások alakulnak ki. Ha a tavaszi idõszakban az átlagosnál sokkal csapadékosabb az idõjárás, ez akár szártõrothadáshoz is vezethet. A barna színû szárcsomók és a száron megfigyelhetõ függõleges barna sávok megjelenése árulkodó jelei lehetnek a Fusarium fajok jelenlétének. A kalászok fertõzõdése a csapadékos és meleg idõjárási viszonyok következtében kiszabaduló aszkospórák, vagy a növényeken gyakran levélemeletenként felfelé terjedõ makrokonídiumok útján is megtörténhet (F. culmorum-nál kizárólag az ivartalan alak ismert, így e fajnál aszkospórák nem fordulnak elõ). Hazai és nemzetközi vizsgálatok a szemfertõzöttség és a toxintartalom szoros összefüggését bizonyították. Mivel betakarítás után csak költséges kezeléssel (rostálás, fajsúly szerinti elválasztás) csökkenthetõ a termény toxintartalma, törekedni kell a szántó- 2. kép A kalászfuzárium tünete búzán 3. kép A fuzárium kalászon belüli terjedésével szembeni ellenállóság tesztelése

14 /2 földi fertõzõdés veszélyének minimalizálására. A világ több országában is végeznek már elõzetes kockázatelemzést a toxinfertõzöttség valószínûségének becslésére. A nagy-britanniai tapaszaltok szerint a toxintartalom nagyságát legnagyobb mértékben a viaszéréstõl a betakarításig tartó idõszakban lehullott csapadék mennyisége határozza meg, míg a virágzáskor hulló esõ mennyisége a második legfontosabb tényezõ. E két faktort nem lehet befolyásolni. Ugyanakkor a megfelelõ összetételû és sorrendû vetésforgó, a kedvezõ elõvetemény (lehetõség szerint a kukorica kerülendõ!) és a mûvelésmód (forgatásos) megválasztásával már a gazda is jelentõsen csökkentheti a kockázatot. Szakszerûen elõkészített, megfelelõ csávázószerrel kezelt vetõmag használatával megakadályozható újabb fertõzõanyag kijuttatása a gabonatáblákra. A lehetõ legjobb kalászfedettséget biztosító permetezési technológiával kijuttatott fungicidek hatékonyan csökkenthetik a kalászfuzárium fertõzõdés mértékét. A felsorolás végére maradt a komplex növényvédelmi technológia biológiai alapját jelentõ rezisztens fajták termesztése. De vajon létezik-e teljesen kalászfuzárium ellenálló búzafajta? A kérdést nem egyszerû megválaszolni. Már a kalászfuzáriummal szembeni rezisztencia sem egységesen nyilvánul meg a búzafajtákban. A Fusarium fajokkal szembeni védekezés legfontosabb összetevõje a kalászszövetbe hatolással (I. típus) és a kalászban való terjedéssel szembeni rezisztencia (II. típus). Emellett ismert még szemfertõzõdéssel szembeni ellenállóság (III.), termés tolerancia (IV.) és a toxinfelhalmozódással szembeni rezisztencia (V. típus). A kalászfuzárium ellenállósággal összefüggõ alak- és élettani jellemzõk listája is meglehetõsen hosszú. Különbözõ kutatások a növénymagasság, a virágzás idejének és elhúzódásának, a nyitvavirágzás mértékének, a kalász viaszoltságának és a portokkitolódás mértékének hatását bizonyították. A szálkázottság káros hatása már nem ennyire egyértelmû, hiszen a legjobb rezisztenciaforrásként ismert Sumai 3 fajta is szálkás, mégis rendkívül gyengén fertõzõdik. A búzafajták kalászfuzárium rezisztenciája célirányos nemesítéssel ha lassan is, de javítható. A rezisztenciaforrások 4. kép A Fusarium fajok életciklusa (Parry, 1990 nyomán, módosítva) száma rendkívül korlátozott, emellett az ismert rezisztenciagének és QTL-ek (mennyiségi tulajdonságok meghatározásáért felelõs kromoszóma régiók) önmagukban nem biztosítanak kiváló szintû védelmet. Tovább rontja a rezisztenciaforrások felhasználásának hatékonyságát az a tény, hogy ezek a fajták kedvezõtlen agronómiai tulajdonságúak (kis termõképesség, tavaszi életforma, gyenge szalma), rossz sütõipari minõségûek és levélbetegségekkel szemben nagyon fogékonyak. Az ilyen forrásokra alapozott rezisztencianemesítési munka várhatóan csak több évtized múlva hozza meg gyümölcsét. A genetikai sebezhetõség csökkentése érdekében feltétlenül szükséges a kalászfuzárium rezisztencia genetikai hátterének bõvítése, ami új rezisztenciaforrások azonosítását jelentheti. A nemesítési programokban jelentõs különbség figyelhetõ meg a búza genotípusok kalászfuzárium fertõzõdének mértékében. Az átlagosnál kalászfuzárium-ellenállóbb búzafajták és törzsek azonosítása a leggyorsabb megoldást jelentheti a fertõzõdés kockázatának csökkentése területén. Martonvásáron az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézetben mindhárom, fentebb felsorolt területen folytatunk kutatást. Ismert rezisztenciaforrásokat martonvásári búzafajtákkal keresztezve új kombinációkat hoztunk létre. Vizsgáljuk a régi magyar búzafajták átlagosnál sokkal jobb kalászfuzárium ellenállóságának genetikai hátterét és e fajták között az eddigiektõl eltérõ genetikai hátterû, jó minõségû, õszi típusú rezisztenciaforrásokat azonosítottunk. Búzafajtáinkat, fajtajelöltjeinket és fejlett törzseinket öntözött tenyészkertben, mesterségesen fertõzött körülmények között teszteljük. Eredményeink alapján amit a évi üzemi tapasztalatok is alátámasztottak az újabb martonvásári búzafajták közül kiemelkedõen jó az Mv Kolo, Mv Toldi és az Mv Karizma kalászfuzárium ellenállósága. Összefoglalva a kalászfuzáriummal szemben ellenálló fajták nemesítése során eddig elért eredményeket megállapítható, hogy bár a betegséggel szemben ellenálló fajták nemesítése világszerte nagy erõkkel folyik, jelenleg kalászfuzáriummal szemben teljesen ellenálló búzafajta még nem született. A búzafajták fogékonyságában jelentõs különbség figyelhetõ meg, amit érdemes fajtaválasztáskor figyelembe venni. Amíg nincs rezisztens fajta, a kalászvédelem kiemelt fontosságú, különösen a kalászfuzárium fertõzés számára kedvezõ idõjárási és termesztéstechnológiai körülmények között. Vida Gyula László Emese Bedõ Zoltán Láng László Veisz Ottó

15 Az 1992-ben alapított Martonvásári Gabona Génbanknak kezdetektõl fogva kiemelt célja hasznos génforrások biztosítása a nemesítés számára. A Génbank fontos részét képezi az a mintegy 8500 tételbõl álló gyûjtemény, amely különbözõ búza fajokat és a búza rokonsági körébe tartozó egyéb fajokat tartalmaz. Ez a gyûjtemény ezáltal magába foglalja a Triticum nemzetségbe tartozó fajokat (1. táblázat), a különbözõ kecskebúza (Aegilops spp.) fajokat és évelõ kalászosokat (Agropyron spp., Thinopyrum spp. stb.). A Génbank feladata nem csupán e fontos genetikai tartalékok gyûjtése, megõrzése és tárolása, hanem az egyes génbanki tételek agronómiai jellemzése és rezisztenciájának tanulmányozása is. A kedvezõ agronómiai tulajdonságokkal, kiváló biotikus és abiotikus rezisztenciával rendelkezõ génbanki tételek génforrásként szolgálhatnak a kalászos gabonanemesítés számára. A közelmúltban a martonvásári génbanki kutatásokban két Triticum faj került elõtérbe: a termesztett alakor (Triticum monococcum ssp. monococcum) és a Triticum timopheevii. Az alakor diploid (2n=14) Triticum faj, az egyik legõsibb termesztett gabonaféle, amelyet hazánkban a 19. század közepéig termesztettek (1. kép). Fõként Európa olyan régióiban maradt fent (Románia, Spanyolország, Olaszország, Franciaország és a Balkán egyes országai), ahol tradicionális termékek elõállítására használják. Az ökológiai gazdálkodás térhódításával napjainkban újra az érdeklõdés középpontjába került. Kiváló rezisztenciával rendelkezik a fõbb gombabetegségekkel szemben (levél-, szár- és sárgarozsda, lisztharmat); egyes tételeinek télállósága, szárazságtûrése és gyomelnyomó-képessége szintén kiemelkedõ. Értékes beltartalmi paraméterekkel rendelkezik. Számos alakor genotípusnak kiemelkedõen magas a fehérje- és nedvessikér tartalma. Magas zsíroldható antioxidáns (lutein, karotinoid, tokol) tartalma, és ideális tokotriol/tokol ará- 2011/2 Martonvásári Gabona Génbank: génforrások a kalászos gabonanemesítés számára 1. táblázat A Martonvásári Gabona Génbank Triticum gyûjteménye Sorozat Faj Génbanki tételek Genom száma (db) formula Diploid Triticum monococcum (2n=14) ssp.monococcum-termesztett alakor 218 A m ssp.aegilopoides-vad alakor 75 A b Triticum urartu 19 A u Tetraploid Triticum turgidum AB (2n=28) ssp. turgidum 21 ssp. carthlicum 15 ssp. dicoccon-tönke 25 ssp. durum-durum búza 59 ssp. paleocolchicum 3 ssp. polonicum 19 ssp. turanicum 7 ssp. dicoccoides 30 Triticum timopheevii 33 A t G ssp. timopheevii 5 ssp. armeniacum 18 Hexaploid Triticum aestivum ABD (2n=42) ssp. aestivum kenyérbúza 7281 ssp. compactum 15 ssp. macha 13 ssp. spelta tönköly 42 ssp. sphaerococcum 6 Triticum zhukovskyi 5 A t GA m 1. kép Hagyományos típusú alakor 15

16 /2 2. kép Alakor vetõmagelõállítás, Pusztaszabolcs, A jobb oldalon az Mv Alkor hagyományos típusú alakor, középen a MON31-T1-6 féltörpe fajtajelölt, a bal oldalon, a háttérben az Mv Hegyes tönke fajta látható. nya (T3/T) funkcionális élelmiszerek elõállítására teszi alkalmassá. Az elmúlt évtizedben számos nagy értékû alakor vonalat szelektáltunk, melyek közül az egyik Mv Alkor néven kapott állami minõsítést. A hagyományos szelekción alapuló nemesítéssel párhuzamosan, új, kombinált mutációs technikák felhasználásával sikerült kiváló agronómiai tulajdonságokkal rendelkezõ féltörpe forrásokat elõállítani. Ezek a féltörpe genotípusok azon túl, hogy rendelkeznek a fajra jellemzõ kiváló rezisztenciával, rövidebb szárukkal jobban megfelelnek a modern termesztési feltételeknek. Éréskori magasságuk cm, ami jelentõsen kevesebb a hagyományos típusokétól ( cm). A legjobb tulajdonságokkal rendelkezõ féltörpe források és a szelektált hagyományos típusú alakorok keresztezési kombinációiból számos értékes féltörpe alakor törzset állítottunk elõ, melyek közül az egyik (MON31-T1-6) jelenleg az MgSzH fajtakísérleteiben másodéves fajtajelöltként szerepel. Mindkét fajta termesztése elsõsorban ökológiai gazdálkodásban javasolt (2. kép). Az alakor búzanemesítésben történõ hasznosításának eddig korlátot szabott az a tény, hogy a termesztett alakorok a búzával gyakorlatilag nem, vagy csak igen kismértékben keresztezhetõk. Ezért az elmúlt években intenzív kutatásokat kezdtünk olyan alakor források azonosítására, amelyek jobb keresztezhetõséggel rendelkeznek. Kezdeti eredményeink azt mutatják, hogy a féltörpe alakor vonalak (3. kép) a hagyományos típusoknál sokkal eredményesebben alkalmazhatók. Durumbúzával és tönkével végzett keresztezésekben sikerült viszonylag nagy, 25-30%-os szemkötést elérni és a genom duplikálását követõen fertilis utódokat elõállítani (1. ábra). Az így kapott szintetikus hexaploidok segítségével az alakor hasznos tulajdonságai különbözõ módszerekkel beépíthetõek a termesztett búzába. A tetraploid (2n=4x=28) Triticum timopheevii A t A t GG szerkezetû genomja számos értékes rezisztenciagént hordoz. Az abiotikus rezisztenciája mellett elsõsorban a kimagasló biotikus rezisztenciája (pl. lisztharmat, szárrozsda, levélrozsda elleni rezisztencia) miatt használják a búzanemesítésben már az 1930-as évektõl kezdõdõen. A T. timopheevii géncentruma a transzkaukázusi régióban elsõsorban Grúziában található, ahol tradicionális gazdálkodási módokon termesztik. A fajból a martonvásári Génbank 56 génbanki tételt tart fenn, melyek közül 33 az alapfajt és változatait, 18 a ssp. armeniacum (korábban T. araraticum) alfajt, míg 5 a ssp. timopheevii alfajt képviseli, mely utóbbi a faj termesztett változata. Az alapfajt és a termesztett 3. kép Féltörpe alakor kalásza formáit magasabbra növõ ( cm), felálló szárú egyedek és viszonylag nagy, deltoid alakú, hosszú szálkájú kalászok jellemzik (4. kép), míg a ssp. armeniacum-ok többnyire elterülõ növekedési típussal, kisebb növénymagassággal ( cm) és keskeny, hosszúkás kalásszal rendelkeznek. Az összes T. timopheevii növényre jellemzõ, hogy szárukat, levelüket sûrû, finom szõr borítja. A génbanki tételek közel fele õszi életformájú, míg 40%-a fakultatív jellegû, azaz õszi, illetve tavaszi vetés után is képesek fertilis magokat hozni, miközben csupán néhány tétel tartozik a tisztán tavaszi jellegûek közé.

17 2011/ ábra A szintetikus hexaploidok elõállításának sémája 4. kép Triticum timopheevii kalász A fény szerepe a gabonafélék fagyállóságának kialakulásában Ritkán múlik el olyan év hazánkban, hogy a szélsõséges éghajlatból eredõen ne kelljen valamilyen súlyos gazdasági következményekkel járó környezeti tényezõvel számolni. Mind a nemesítõknek, mind a növénytermesztõknek az az érdekük, hogy olyan növényekkel dolgozhassanak, amelyek a környezet változásait a lehetõ legkisebb mértékû károsodással tolerálják. Ahhoz, hogy ilyen növényeket elõ lehessen állítani, mindenekelõtt a növények egyes védekezõ és szabályozási folyamatait kell megismerni. A megfelelõ mértékû fagyállóság kialakításához még a kiváló télállósággal rendelkezõ õszi gabonafajták esetében is fontos, hogy mielõtt jóval fagypont alatti hõmérsékletre kerülnek, meghatározott idejû alacsony, de még fagypont feletti hõmérsékleten történõ edzési perióduson A rezisztenciagének egy új, hatékony átviteli módja a szintetikus hexaploidok elõállítása (1. ábra), és azok keresztezése a búzával. Elsõ lépésben célszerû prebreeding módszerekkel kiválasztani és javítani az eredeti T. timopheevii tételeket, majd ezeket a fentebb már említett féltörpe alakor (A m A m ) vonallal keresztezzük. A genomduplikálást és szelekciót követõen létrejött egyedeket (A t A t GGA m A m ) közvetlenül lehet keresztezni a búzával (bridgecrossing). A T. timopheevii x T. monococcum keresztezések során 10-15%-os szemkötést sikerült elérni. A T. timopheevii-alapú szintetikus hexaploid növények és a természetben elõforduló Triticum zhukovskyi genomszerkezete 1. kép Õszi búza (Mv Emese) túlélése különbözõ körülmények között lezajlott hidegedzést követõ 12 C-os fagyasztás után essenek át. A fagytûrõ képesség komplex biokémiai és biofizikai folyamatok eredménye, kialakításában több folyamat is hasonló, így az újonnan elõállított kombinációval nemcsak a búzanemesítési alapanyagok körét tudjuk bõvíteni, hanem értékes forrást tudunk biztosítani e természetes faj diverzitásának növeléséhez is. Megyeri Mária Mikó Péter Kovács Géza szerepet játszik. Kísérleteinkben kimutattuk, hogy a búzanövények fagyállóságát tekintve kis fényintenzitáson a hi-

18 /2 szabad kötött 2. kép Normál hõmérsékleten, megemelt fényintenzitáson tartott õszi (Mv 4, Mv Emese) és tavaszi (Lona, Nadro) búzafajták túlélése 12 Cos fagyasztást követõen Szalicilsav (nmol/g degedzés hatékonysága jelentõsen gyengébb, illetve, hogy a fagyállóság nemcsak alacsony hõmérsékleti edzéssel, hanem normál hõmérsékleten viszonylag nagy fényintenzitáson történõ neveléssel is fokozható (1. kép). Érdekes dolog, hogy a hidegedzés nélküli, csupán emelt fényintenzitással elért fagyállóság szintén jobban érvényesül az õszi, mint a tavaszi fajtákban, vagyis a hidegedzhetõ fajták fénnyel is jobban edzhetõk (2. kép). Ez arra utal, hogy a hideg-, illetve fényfüggõ jelátviteli folyamatok részben átfedõ, közös utakon járnak. A további vizsgálatokkal arra kerestünk választ, hogy a fény milyen élettani, biokémiai folyamatokon keresztül járul hozzá a megnövekedett fagyállóság kialakulásához. Termolumineszcencián alapuló mérések segítségével igazoltuk, hogy a fényen történõ alacsony hõmérsékleti akklimatizáció során a kloroplasztiszokban megnõ a ciklikus elektrontranszport sebessége is, mely hozzájárulhat az edzési folyamatok energiaszükségletének biztosításához. Ismert, hogy a membránlipidek is kulcsszerepet játszanak a hõmérsékleti adaptációban. Korábbi eredmények azt mutatták, hogy gabonafélékben alacsony hõmérsékleti edzés során a foszfatidilglicerid lipidosztályban lecsökken a transz16:1/16:0 arány, mely csökkenés hozzájárulhat a kloroplasztiszokban lévõ fénygyûjtõ komplexek szerkezetének stabilizációjához. Vizsgálatainkkal igazoltuk, hogy ennek a változásnak a mértéke nemcsak hõmérséklet, hanem fényfüggõ is: alacsony hõmérsékleti edzés során fényben a csökkenés nagyobb mértékû volt, mint sötétben, valamint ez a csökkenés normál hõmérsékleten is bekövetkezhet, ha a fényintenzitás nagy. A több lipidfrakció közül jelentõs változást Orto-hidroxi-fahéjsav (nmol/g) 1. ábra Szalicilsav és orto-hidroxi-fahéjsav mennyiségi alakulása különbözõ körülmények között lezajlott hidegedzést követõen, Mv Emese õszi búzában a foszfatidil-etanolamin frakció mutatott: itt hidegedzés hatására telítetlenségnövekedés volt kimutatható, de kizárólag fényben és alacsony hõmérsékleten történõ edzés során. Számos bizonyíték szól amellett, hogy alacsony hõmérsékleten a metabolikus egyensúly felborulása közvetve oxidatív stresszt is okoz, így a fagytûrés kialakulásában fontos szerep jut az antioxidáns védekezõ mechanizmusok indukciójának is. A lipidekhez hasonlóan egyes antioxidáns enzimek aktivitásának alacsony hõmérsékleten bekövetkezõ változása is fényfüggést mutatott: a fagyállósággal megegyezõ módon alacsony hõmérsékleten és fényben emelkedett leginkább az aszkorbát-peroxidáz és glutation-reduktáz enzimek aktivitása. Mind az antioxidáns enzimek alacsony hõmérsékleten bekövetkezõ változásai, mind számos egyéb védekezõ mechanizmus aktiválása kapcsolatba hozható egy jelátvivõ anyag, a szalicilsav mûködésével. Korábbi vizsgálataink során e vegyület hidegstressz elleni védõ hatását elsõként sikerült növényekben igazolnunk. A mostani kísérleti rendszerünkben vizsgáltuk egyrészt a szalicilsav, másrészt ennek egy feltételezett elõanyagának, az orto-hidroxi-fahéjsavnak edzés hatására bekövetkezõ változását is. Ezek a változások mind szabad, mind kötött formában egyaránt fény- és hidegfüggést is mutattak (3. ábra). Mindezek az eredmények megerõsítik azt a feltételezésünket, hogy a szalicilsavfüggõ jelátviteli út szerepének tanulmányozásakor nemcsak magára a szalicilsavra, hanem egyes prekurzorainak a változásaira is figyelemmel kell lenni. A további vizsgálatainkban egyrészt arra keresünk választ, vajon az eltérõ megvilágítás mellett bekövetkezõ edzés hogyan jelentkezik a génexpressziós változásokban, másrészt, hogy az egyes növényi hormonok milyen szerepet játszanak az alacsony hõmérsékleti akklimatizáció kialakulásában. Szalai Gabriella Janda Tibor

19 Aföldkerekség második legnagyobb területen termesztett búzafaja a durum. Amerikában lisztjének 99, Európában 97%-ából száraztészta, így makaróni, spagetti, metélt és még számos más népszerû étek készül. A magyar fogyasztói kultúra ezzel szemben egyedi, hiszen a honi receptúrák szerint a tészták döntõ hányada tojást tartalmaz, ami Európában sehol sem jellemzõ. Annak ellenére, hogy idehaza a 4 tojásos tészták fogyasztása tradicionális és piaci szempontból stabilnak tekinthetõ, az emberek érdeklõdése napjainkban lassan, de kimutathatóan a kevesebb tojástartalmú, illetve a tojás nélküli tészták felé fordul. A szemolina, vagyis a durum búzából õrölt dara nagy mennyiségben tartalmaz sárga színanyagot, karotinoidokat. Ezek hozzájárulnak a tojás nélkül készített tészta esztétikai értékéhez, a termék-elõállítás kisebb költségeihez, a jobb tárolhatósághoz, a belõle fõzött étel szalmonella-mentességéhez egyaránt. A durum búza hazai jelentõsége túlmutat a termesztés nagyságrendjén, ami a hagyományos õszi búzák vetésterületének 0,8-1,0%-a. A magyarországi nemesítés, honosítás és termesztés célja az, hogy a tésztaipar kiszámítható mennyiségû, jó minõségû hazai alapanyagból dolgozhasson. A molnárok, a tésztakészítõk elvárásainak teljesítése alapvetõen a fajták öröklött képességein alapul, melyek érvényre jutását a környezet széles határok között módosíthatja. Az ingadozások tompításában, a termesztés biztonságának, jövedelmezõségének növelésében az agrotechnikai hatások ismerete, a lehetõségek tudatos alkalmazása fontos termelõeszköz a gazdálkodó kezében. Martonvásári tapasztalatok Kutatóintézetünk 2009 õszén a Lajtamag Kft. konzorciumi vezetésével hároméves kísérleti programot indított, melynek célja a durum búza technológiájának fejlesztése, a termesztés hatékonyságának javítása. Az új, a korábbiaknál jobb fajták nemesítése mellett a munka a meghatározó agrotechnikai elemek, így a fejtrágyázás, a növényvédelem, az alkalmazástechnika fajtaspecifikus hatásainak sokoldalú vizsgálatát is magában foglalja. Európában a durum alapvetõen a szárazabb klímájú, mediterrán vidékek jellemzõ búzája. Hazai körülményeink kö- 2011/2 A durumtermesztés sikeréért Nedves sikér % 1. ábra A fejtrágya és a gombaölõ szeres védelem hatása a durum búza szemtermésére. Martonvásár, ábra A fejtrágya és a gombaölõ szeres védelem hatása a durum búza nedves sikértartalmára. Martonvásár, 2010 zött ezért fokozott figyelemre tarthatnak számot a hidegebb teleknek, a betegségeknek jobban ellenálló, jó minõséget adó, bõtermõ fajták, és a kedvezõtlen feltételek idõszakos hatásainak tompítását segítõ technológia elemek. A mögöttünk hagyott esztendõ rekordokat döntõ esõivel kivételes lehetõséget teremtett a kísérletekben vizsgált tényezõk hatásainak extrém körülmények között történõ értékelésére. Martonvásáron a durum búza vetésétõl a teljes érésig tartó idõszak csapadéka (IX-VI.) 304 mmrel (+72,6%) haladta meg a sokéves átlagot. Az ilyen mértékû vízbõség a nitrogén gyökérzónából való részbeni kimosódódásának, a kevésbé mozgékony foszfor és kálium jobb felvehetõségének, valamint a fertõzõképes kórokozók egy köre erõteljesebb felszaporodásának egyaránt kedvezhetett. 19 A kísérletet 3 három genotípussal, 3 növényvédelmi stratégiával (gombaölõ szeres kezelés nélkül 0x védett; kalász védelme 1x védett; levél+kalász védelme 2x védett), valamint 6 fejtrágya-kezeléssel (0, 50, 100, 150, 70+30, kgn/ha) állítottuk be. Az osztatlan N- adagokat kora tavasszal, míg az osztott kezelések elsõ részét kora tavasszal, a vegetáció megindulásakor, majd a fennmaradó 30 kg-ot a zászlós levél megjelenésekor szórtuk ki. A gyengén savanyú, nitrogénnel közepesen (humusz%=2,19), foszforral igen jól (AL-P 2 O 5 =203 mg/kg), és káliummal jól (AL-K 2 O=237 mg/kg) ellátott erdõmaradványos csernozjom talajon a korábbi évben olajretket termesztettünk. Az õszi alapozó talajmûvelés elõtt 400kg/ha 15:15:15-ös komplex NPKmûtrágyát kapott a terület.

20 /2 3. ábra A fejtrágya és a gombaölõ szeres védelem hatása a durum búza sikér indexére. Martonvásár, 2010 Sárga index 4. ábra A fejtrágya és a gombaölõ szeres védelem hatása a durum búza sárga indexére. Martonvásár, 2010 Mennyiség és minõség Az õsszel alaptrágyázott talajon a korán lekerülõ, jó elõvetemény után vetett durum búza termése az 50 kg/ha nitrogénnel fejtrágyázott parcellákon volt a legtöbb, 6,10 t/ha a fajták és a növényvédelmi kezelések átlagában. Ehhez mérten az egy adagban kiszórt, legnagyobb N- fejtrágya kezelés (150 kg/ha) több mint 830 kg-mal csökkentette a hektáronként betakarított magot. A régiektõl való a felismerés, hogy a kalászolás idõszakában kiszórt nitrogén fõként a minõség javítását szolgálhatja, és a bõség fokozására már csak elvétve alkalmas. Mindezt tavalyi tapasztalásaink is igazolták, hiszen a zászlós levél megjelenésekor adott nitrogén fejtrágya már nem volt hatással a mennyiségre. Ezért ha csak a kora tavaszi N-adagok szerint nézzük a gombaölõ szeres kezelések szemtermésre gyakorolt hatását, akkor a tavalyi eredmények alapján jól érzékelhetõ a növekvõ N-mennyiségnek és a betegségek elleni védekezésnek a csapadékos évjáratokra jellemzõ, elválaszthatatlan kapcsolata. Az 1. ábra azt szemlélteti, hogy a mûtrágyákénál is nagyobb volt a betegségek visszaszorítását célzó permetezések termésnövelõ és termésstabilizáló hatása 2010-ben. Gombaölõ szerek nélkül a túltrágyázás 1370 kg-mal mérsékelte a learatott szem mennyiségét a legjobb parcellákhoz mérten. Önmagában a kalász védelme több mint fél tonnával nagyobb (5,74 t/ha) átlagos termésszinten 600, míg a levélvédelemmel is összekapcsolt virágzáskori permetezés a fejtrágya kezelések 6,21 t/ha-os átlagán 550 kilogrammra csökkentette a legnagyobb (50 kgn/ha 6,47 t/ha) és a legkisebb (150 kg/ha 5,92 t/ha) termés hektáronkénti különbségét. A durum búzafajták átlaga szerint a vizsgált technológiai minõségi paraméterek szempontjából a fejtrágya és a növényvédelem hatását tekintve egyértelmûen a nitrogén-tápláltság szerepe volt a meghatározó. A nedves sikér mennyisége a fejtrágya 100 kg/ha adagjáig nõtt bizonyíthatóan (2. ábra). Az ennél nagyobb mennyiség, valamint a megosztott kezelések hatására nagyobb értékeket mértünk, de ezek a többletek sem statisztikai, sem agronómiai szempontból nem mérvadóak. A gombaölõ szerek bizonyítható hatását nem lehetett kimutatni a nedves sikér mennyiségében. A sikér minõségének jellemzésére használt sikér index az egy adagban kiszórt N-mûtrágyák közül a nem fejtrágyázott kontrollhoz viszonyítva csak a 100 kg/ha hatására nõtt (3. ábra). A jobb minõséget biztosító sikéralkotók arányát ugyanakkor egyértelmûen javította a késõi N-fejtrágya. Bár a zászlós levél megjelenésekor kiadott nitrogén a sikér mennyiségét nem, de a sikér indexet 3,1-4,2%-kal növelte. A sikér minõsége és a vegyszeres védelem intenzitása között a tavalyi év eredményei negatív kapcsolatot jeleztek. A durum tészta használati értékét alapvetõen meghatározza a szemolina sárga színárnyalata, ami a sárga pigment tartalomtól függ. Ez utóbbi mennyiségét napjainkban többnyire egy speciális készülék által mért értékkel, az ún. sárga indexszel (Minolta b ) jellemezzük. Kísérletünkben a sárga index a tavaszi nitrogén hatására a nedves sikér mennyiségéhez hasonlóan változott, azaz 100 kg/ha adagig bizonyíthatóan nõtt (4. ábra). A megosztás és a még intenzívebb N-trágyázás további pozitív hatása ben nem volt bizonyítható. Az egyszer, illetve kétszer permetezett durum búzák között nem találtunk érdemi eltérést. Bár mindkettõben bizonyíthatóan kisebb volt a sárga index érték, mint a nem permetezett parcellákon, a vizsgált három növényvédelmi kezelés közötti különbség elmaradt a fejtrágya kezelésekétõl. A tavalyi durum-tapasztalatok is megerõsítik azt a véleményt, mely szerint a maximális mennyiség és a legjobb minõség együttes elérése csak a legritkább esetekben lehet a növényt nevelõ gazda jutalma. A legjobb kompromisszumok megkötéséhez ezért elengedhetetlen a folyamatos vizsgálódás annak érdekében, hogy minél inkább megismerjük a környezet adományainak és a növénytermesztõi gondoskodásnak az együttes hatásait és mellékhatásait. Árendás Tamás Vida Gyula Veisz Ottó Seiwerth Gábor Kutatásainkat a GOP / és az Agrisafe (FP ) számú pályázatok támogatták.

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014

Martonvásári. Fajtakatalógus 2013-2014 Martonvásári Fajtakatalógus 2013-2014 Tartalomjegyzék Martonvásári őszi fajtaajánlat 2013 1 Jegyzetek 2 Prémium minőségű búzafajták 3 Mv Karizma 4 Mv Menüett 5 Mv Toldi 6 Mv Suba 7 Mv Ködmön 8 Mv Pántlika

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága

Részletesebben

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2004/2 XVI. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI Tovább gyarapodott a martonvásári vetõmag vertikum 2 2004/2 Eseménynaptár Gyõrffy Béla születésnapja alkalmából Tudományos

Részletesebben

2005/2. XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2005/2. XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2005/2 XVII. évfolyam 2. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI 2 2005/2 Vendégeink A Világbank megbízásából és támogatásával 7 fõs Azerbajdzsán delegáció tartózkodott intézetünkben 2005.

Részletesebben

J/4723. számú JELENTÉS

J/4723. számú JELENTÉS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4723. számú JELENTÉS a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar

Részletesebben

A búza rozsdabetegségei

A búza rozsdabetegségei NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y

Részletesebben

A Pannon minôségû búza nemesítése és termesztése. Szerkesztette: Bedô Zoltán

A Pannon minôségû búza nemesítése és termesztése. Szerkesztette: Bedô Zoltán A Pannon minôségû búza nemesítése és termesztése Szerkesztette: Bedô Zoltán A Pannon minôségû búza fejlesztési programjában résztvevôk Magyar Tudományos Akadémia Mezôgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak

Részletesebben

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Új hangsúlyok a növénynemesítésben Környezeti terhelések csökkentése Növénynemesítés kihívásai

Részletesebben

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet KUTATÓK ÉJSZAKÁJA MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet MARTONVÁSÁR 2010. szeptember 24. 15.00 19.00 Szeptember 24-én országszerte közérthető nyelven vár kicsiket és nagyokat, különösen kíváncsi szülőket és

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.17. COM(2013) 713 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió 2012. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről

Részletesebben

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy

Részletesebben

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát.

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Az MTA doktori értekezésem formai bírálatával kapcsolatos válaszaim

Részletesebben

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt CORNET_6_08_WHEATSTR OM-00887/2009 Beszámolási időszak: 2009. október 1-2010. szeptember 30. Támogatott szervezet: Projectvezető:

Részletesebben

Kalászos gabona eredmények 2014. 2010 június Fajtabemutató

Kalászos gabona eredmények 2014. 2010 június Fajtabemutató Kalászos gabona eredmények 2014. 2010 június Fajtabemutató 1986 1985 1984 1983 1982 1981 1980 1979 1978 1977 1976 1975 1974 1973 1972 1971 1970 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003

Részletesebben

A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára

A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben

Mezıgazdaság, élelmiszer, természeti erıforrások, klíma és zöldenergia kutatás-fejlesztési kulcsterületek a magyar soros elnökség ideje alatt

Mezıgazdaság, élelmiszer, természeti erıforrások, klíma és zöldenergia kutatás-fejlesztési kulcsterületek a magyar soros elnökség ideje alatt Mezıgazdaság, élelmiszer, természeti erıforrások, klíma és zöldenergia kutatás-fejlesztési kulcsterületek a magyar soros elnökség ideje alatt c. tanulmány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)

Részletesebben

A VETÉSIDŐ, FAJTA- ÉS FUNGICIDHASZNÁLAT INTERAKTÍV VIZSGÁLATA NAPRAFORGÓNÁL A HAJDÚSÁGBAN

A VETÉSIDŐ, FAJTA- ÉS FUNGICIDHASZNÁLAT INTERAKTÍV VIZSGÁLATA NAPRAFORGÓNÁL A HAJDÚSÁGBAN DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Kátai János egyetemi tanár Témavezető: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár A VETÉSIDŐ,

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Áttekintés Az ALKOBEER projekt hét esztendeje Az alakor organikus nemesítése

Áttekintés Az ALKOBEER projekt hét esztendeje Az alakor organikus nemesítése Áttekintés Az ALKOBEER projekt hét esztendeje Az alakor organikus nemesítése MTA Agrártudományi Kutatóközpont Kovács Géza - - Mikó Péter Áttekintés Áttekintés Az Az ALKOBEER ALKOBEER projekt projekt hét

Részletesebben

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Levegõ Füzetek Budapest, 2006 A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Pál János, Simon Gergely A DDT-t kezdetben annyira veszélytelennek hitték, hogy embereken, élõsködõk ellen is használták A

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

A búzanemesítés - és búzatermesztés előtt álló kihívások. Láng László MTA ATKI MGI, Martonvásár

A búzanemesítés - és búzatermesztés előtt álló kihívások. Láng László MTA ATKI MGI, Martonvásár A búzanemesítés - és búzatermesztés előtt álló kihívások Láng László MTA ATKI MGI, Martonvásár A Világ búzatermesztése A búza fedezi az emberiség kalória igényének 19%-át, fehérje igényének 20%-át A Világ

Részletesebben

A starter mikrogranulátum

A starter mikrogranulátum A starter mikrogranulátum A tavaszi vetésű kultúrák (pl. kukorica, napraforgó) kezdeti fejlődése alapvetően meghatározza a betakarítható termés mennyiségét. Az elhúzódó vagy egyenetlen kelés akár 40-70%-os

Részletesebben

Génmódosítás: bioszféra

Génmódosítás: bioszféra bioszféra Génmódosítás: Nagy butaság volt politikusaink részérôl az alaptalan GMO-ellenesség alaptörvényben való rögzítése. A témával foglalkozó akadémikusok véleménye külföldön és Magyarországon egészen

Részletesebben

kws Kukorica vetomag ajánlat

kws Kukorica vetomag ajánlat kws Kukorica vetomag ajánlat Jövőt vetni 1856 óta KWS értéket képvisel! 155 éve a vetômagpiac élvonalában a KWS a régi hagyományok megôrzése mellett értéket képvisel! Olyan kiváló genetikai háttérrel rendelkezô,

Részletesebben

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Dr. Békési Pál ny. osztályvezető Szentendre Kissé talán meglepő, hogy ilyen korán, már a márciusi számban a napraforgó-betegségek elleni védelemre irányítjuk

Részletesebben

Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében

Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében (92)TÉGLA ZS. 1, BORÓCZKI G. 2, TERBE T. 3 Hajtatott paprika fajtakísérlet eredményei a lisztharmat elleni növényvédelmi technológiák és a klímaszabályozás tükrében Results of the experiment the pepper

Részletesebben

A BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cdns-chip KIFEJLESZTÉSE. GVOP 3.1.1 Projekt Esettanulmány

A BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cdns-chip KIFEJLESZTÉSE. GVOP 3.1.1 Projekt Esettanulmány ESETTANULMÁNY/GVOP 2004 3.1.1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológiai-fejlesztési tevékenységek A BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cdns-chip

Részletesebben

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK A Levegô Munkacsoport tanulmánya Írta: Beliczay Erzsébet Közremûködött: Pavics Lázár

Részletesebben

Félidejéhez érkezett a KEZEK Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001 projekt

Félidejéhez érkezett a KEZEK Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001 projekt Félidejéhez érkezett a KEZEK Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001 projekt Félidejéhez érkezett a KEZEK Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek

Részletesebben

Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése több pillérre kell,

Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése több pillérre kell, Kováts Ildikó INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, EMBERI TÉNYEZÕ, CIVIL TÁRSADALOM, MÉDIA ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS MÛSORSZÓRÁS ELÕREJELZÉSÉHEZ Bevezetõ Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése

Részletesebben

GOMBABETEGSÉGEK SOROZAT ÔSZI BÚZA LEVÉL- FOLTOSSÁGOK

GOMBABETEGSÉGEK SOROZAT ÔSZI BÚZA LEVÉL- FOLTOSSÁGOK SOROZAT LEVÉL- FOLTOSSÁGOK Tartalomjegyzék A foltbetegségek kórokozói és tünetei A foltbetegségek kórokozói és tünetei 3 6 Jelentôség és életmód 7 A kórokozók járványtana 8 Kártétel 9 11 Agrotechnika,

Részletesebben

Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok

Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok Őszi búza fajta-összehasonlító adatsorok Fajtajellemzők Mv Apród Mv Béres Mv Bodri Mv Csárdás Mv Karéj Mv Karizma Mv Kikelet Mv Kolo Mv Kolompos Mv Krajcár Fajtainformáció Életforma őszi őszi őszi őszi

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS 2014. JANUÁR SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM PETZ LAJOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZET ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014. január Készítette: Az Intézeti akkreditációt előkészítő bizottság: Dr. Nagy Sándor

Részletesebben

Fajtaajánlat 2015/16. Kalászos fajták

Fajtaajánlat 2015/16. Kalászos fajták Fajtaajánlat 2015/16 Kalászos fajták Tartalom Bemutatkozás...2-3 Őszi búza fajták...4-11 SIRTAKI...4 FARINELLI...5 BASMATI...6 HISSEO...7 KWS FERRUM...8 KWS MAGIC...9 CALISOL...10 FIGARO...11 Technológiai

Részletesebben

A kukoricabogár terjedése és a védekezés módszerei

A kukoricabogár terjedése és a védekezés módszerei Pannon Növénybiotechnológiai Egyesület Magyar Növénynemesítõk Egyesülete A kukoricabogár terjedése és a védekezés módszerei Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár 2007. szeptember

Részletesebben

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...

Részletesebben

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE

PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE PÉNZÜGYI KULTÚRA FEJLESZTÉSI PROGRAMOK FELMÉRÉSE Kutatási jelentés 2016. április A KUTATÁSI JELENTÉST KÉSZÍTETTÉK: Dr. Németh Erzsébet felügyeleti vezető, az Állami Számvevőszék Pénzügyi kultúra projektjének

Részletesebben

Alépítményként az építési szabályzatoknak megfelelõ hordozóréteget kell készíteni, mert ez adja át a közlekedés okozta terhelést az altalajnak.

Alépítményként az építési szabályzatoknak megfelelõ hordozóréteget kell készíteni, mert ez adja át a közlekedés okozta terhelést az altalajnak. Gyeprács telepítése A Ritter gyeprács telepítése A TELEPÍTÉS ELÕNYEI - Könnyen, gyorsan és olcsón lehet telepíteni. - A felület a kitöltõ anyagtól függõen azonnal terhelhetõ. - A kis súlya miatt a telepítéshez

Részletesebben

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető!

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! Természetfölötti erő A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! DON-minimalizálás A kalászfuzáriózis A kalászfuzáriózis hazánkban az őszi búza gyakori

Részletesebben

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Egy újabb lépés elôre. A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre A Lépj egyet elôre! program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Egy újabb lépés elôre 1 A kiadvány az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012

Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Tartalomjegyzék Bevezető 4. Napraforgó vetőmagajánlat NK Kondi 10. NK Brio 14. NK Oktava 16. NK Delfi 18. Alexandra PR 20. NK Neoma 22. NK Alego 26.

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808}

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808} HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 18.6.2009 COM(2009) 281 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Jelentés a 139/2004/EK rendelet működéséről {SEC(2009)808} HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Részletesebben

Önértékelés. A Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolájáról

Önértékelés. A Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolájáról 1 Önértékelés A Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolájáról A Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolája (GSDI) 2000. decemberében kezdte el működését.

Részletesebben

Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT. Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok

Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT. Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok Több fórumon elhangzott már, hogy növelnünk kell a kalászos gabona termesztésünk versenyképességét,

Részletesebben

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com

PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN A TARTALOMBÓL. www.dupontpioneerhirlevel.com 07 1. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2013. OKTÓBER A TARTALOMBÓL PIONEER PRÉMIUM AJÁNLAT A SIKER BENNE VAN PIONEER PROTECTOR TM = KIEMELKEDŐ BIZTONSÁG! TERMELŐI INTERJÚ - TERMELÉS PIONEER VETŐMAGOKKAL AZ AFLATOXIN

Részletesebben

Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben

Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Növényvédelmi szakemberek továbbképzése Hévíz, 2016. január 12. Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Árendás Tamás tudományos főmunkatárs

Részletesebben

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról

Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról 2009. június Zöldségtermesztők figyelmébe Tapasztalatok a konténeres uborkahajtatásról Rova tvezető: Dr. Terbe István egyetemi tanár Dr. Slezák Katalin BCE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben

Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben Az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer bevezetésének szükségessége a felnőttképzésben Handa Lászlóné Óbudai Egyetem, Alba Regia Egyetemi Központ 8000 Székesfehérvár, Budai u. 45. handa.laszlone@arek.uni-obuda.hu

Részletesebben

szeptember vége tanmenetek havonta foglalkozási naplók vezetése 3-4 havonta

szeptember vége tanmenetek havonta foglalkozási naplók vezetése 3-4 havonta ÉRTÉKELÉS A szuhakállói Gárdonyi Géza Általános Iskola Minõségirányítási Programjának végrehajtásáról Intézményünk szülõi szervezete 26. július 3-án, nevelõtestülete 26. július 4-én értékelte a Minõségirányítási

Részletesebben

Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2

Adjunktus, PhD, Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, olahjudit@agr.unideb.hu. 2 A Debreceni Egyetem emberi erõforrás tanácsadó szakán végzett pályakezdõk munkaerõpiaci esélyei Magyarországon OLÁH JUDIT 1 HUTÓCZKI RENÁTA 2 27 A jelenlegi gazdasági helyzetben, valamint az oktatás és

Részletesebben

A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport

A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 02294/07/HU WP 143 A jog szerinti könyvvizsgálatról szóló 8. irányelv A 29. cikk szerinti munkacsoport 10/2007 számú véleménye Elfogadva 2007. november 23-án

Részletesebben

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség. K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Fajtakísérleti Innovációs Tanács, 2009

Fajtakísérleti Innovációs Tanács, 2009 GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2009 A kísérleteket szervezték: Gabonatermesztők Országos Szövetsége Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A kísérleteket a fenti szervezetek

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

(RE)SZOCIALIZÁCIÓS SEGÍTÕ PROGRAM

(RE)SZOCIALIZÁCIÓS SEGÍTÕ PROGRAM (RE)SZOCIALIZÁCIÓS SEGÍTÕ PROGRAM A nevelési program elkészítését több tényező teszi szükségessé és egyben időszerűvé. A nevelőintézetekben a nevelés célja és feladata sajátos és eltér minden más intézményesített

Részletesebben

Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban

Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban Fekete Dávid: Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014-2020- as programozási időszakban Bevezetés Európa történetében a városok hosszú évszázadok óta kiemelkedő szerepet

Részletesebben

Szakmai beszámoló Baranya megye. 1.) Önkéntes akció szervezése és lebonyolítása 2014. május június

Szakmai beszámoló Baranya megye. 1.) Önkéntes akció szervezése és lebonyolítása 2014. május június Szakmai beszámoló Baranya megye TÁMOP 3.1.4.B-13/1-2013-0001 számú Köznevelés az iskolában projekt 2014. május 1. 2015. október 10. 1.) Önkéntes akció szervezése és lebonyolítása 2014. május június 2014.

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 30. Minőség A minőség a követelményeknek való megfelelés

Részletesebben

HATÁROZAT. 61. FŐIGAZGATÓI TALÁLKOZÓ VILNIUS, 2013. december 5-6.

HATÁROZAT. 61. FŐIGAZGATÓI TALÁLKOZÓ VILNIUS, 2013. december 5-6. 1 HATÁROZAT 61. FŐIGAZGATÓI TALÁLKOZÓ VILNIUS, 2013. december 5-6. 1. Általános megfontolások Az Európai Unióban és az Európai Bizottságban közigazgatásért felelős főigazgatók 2012. december 5-6-án Vilniusban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.25. COM(2013) 656 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a textiltermékek lehetséges új címkézési követelményeiről és a textiltermékekben

Részletesebben

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a

Részletesebben

VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015

VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015 VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015 a felmérést és elemzést a és a munkacsoportja készítette. 1. Bevezető 2015-ben ismét lezajlott a vezetési tanácsadói díjak hazai felmérése, hasonlóan a 2014-ben

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Alternatív kalászosok nemesítése és termesztése

Alternatív kalászosok nemesítése és termesztése Alternatív kalászosok nemesítése és termesztése, Megyeri Mária, Láng László, Bedő Zoltán Gabonafélék Agronómiai csoport (nagy keményítőtartalom, lisztes szemtermés) Főleg Poaceae fajok és pszeudocereáliák

Részletesebben

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016 Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0163/2016 29.4.2016 JELENTÉS az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdításáról a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban (2015/2227(INI))

Részletesebben

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2007. október 15.

NEGYEDÉVES JELENTÉS. 2007. október 15. NEGYEDÉVES JELENTÉS 2007. október 15. Beszámoló az MNB 2007 harmadik negyedévi tevékenységérõl Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

ÍGY VÁLASZTOTTUNK. keményen számon kérjük az adóelkerülést. A célunk az, hogy többen fizessünk, és kevesebbet.

ÍGY VÁLASZTOTTUNK. keményen számon kérjük az adóelkerülést. A célunk az, hogy többen fizessünk, és kevesebbet. ÍGY VÁLASZTOTTUNK Az igazi munka csak most kezdõdik! Tervek és lehetõségek az országgyûlési választás után A választókerületünkben élõk Sági Istvánt, városunk képviselõ-testülete pénzügyi és városfejlesztési

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Zöldtrágya. fajok és keverékek

Zöldtrágya. fajok és keverékek Zöldtrágya fajok és keverékek A 2015-ös év megmutatta, hogy a zöldítési szabályok jelentős változásokat hoztak a gazdálkodók életébe. Sok gazdálkodónak át kellett gondolnia vetéstervét és úgy alakítani,

Részletesebben

OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2016. (I. 29.) K. t. határozatával jóváhagyva

OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2016. (I. 29.) K. t. határozatával jóváhagyva OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2016. (I. 29.) K. t. határozatával jóváhagyva Orosháza Város Településfejlesztési Koncepciója 2016-2030

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN

Részletesebben

SZPI Brüsszeli Fejlesztési Kapcsolati Iroda létrehozása, működtetése ED_12-2-2012-0006 HORIZON 2020

SZPI Brüsszeli Fejlesztési Kapcsolati Iroda létrehozása, működtetése ED_12-2-2012-0006 HORIZON 2020 SZPI Brüsszeli Fejlesztési Kapcsolati Iroda létrehozása, működtetése ED_12-2-2012-0006 HORIZON 2020 ÚJ KUTATÁS-FEJLESZTÉSI KERETPROGRAM 1 Tartalom Bemutatkozás Széchenyi Programiroda 4 Nyitottan a világra

Részletesebben

LÁNG ISTVÁN Viharos évünk volt!

LÁNG ISTVÁN Viharos évünk volt! I N T E R J Ú LÁNG ISTVÁN Viharos évünk volt! gadó györgy pál interjúja Sokan már saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy az éghajlat globális változása nem csupán hőmérsékleti rekordokkal jár, de egyre

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-növényekkel szembeni társadalmi elutasítás legfontosabb indokait az élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentik. A géntechnológia forradalmian

Részletesebben

A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata

A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség A KOCKÁZÁTÉRTÉKELÉS rendkívüli országos célvizsgálata 2003 február 1 - március 10. CÉL A rendkívüli országos vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

A cukorrépa. növényvédelme

A cukorrépa. növényvédelme A cukorrépa növényvédelme A cukorrépa védelme Amikor cukrot teszünk a teánkba, vagy a kávénkba, ritkán gondolunk arra, hogy abban mennyi munka van. Pedig a cukorrépa termesztés talán a legtöbb szakértelmet

Részletesebben

Kutatás és fejlesztés, 2011

Kutatás és fejlesztés, 2011 Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés, 2011 2012. október Tartalom Bevezető... 2 Táblázatok... 7 Fogalmak és módszertani megjegyzések... 100 Elérhetőségek www.ksh.hu Bevezető 2011-ben Magyarországon

Részletesebben

Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget

Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget 2008 / Tél F o r s p o n t S z o c i o l ó g i a, p s z i c h o l ó g i a, p e d a g ó g i a Válaszkeresés a társadalmi problémákra Bugán Antal pszichológussal Balogh József beszélget A 21. század pszichológiája

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Élelmiszer az Életért. Európai Technológiai Platform. Megvalósítási Terv

Élelmiszer az Életért. Európai Technológiai Platform. Megvalósítási Terv Élelmiszer az Életért Európai Technológiai Platform Megvalósítási Terv Magyar nyelvű kivonat Készült Az NKTH támogatásával Bevezetés Összefoglaló A mintegy 3,8 millió embert foglalkoztató élelmiszer és

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben