A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN"

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN Készítette: Kató Norbert Gödöll 2009

2 A doktori iskola megnevezése: Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola tudományága: Gazdálkodás és Szervezéstudományok vezetje: Dr. Szcs István egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Gazdaságelemzési Módszertani Intézet témavezet: Dr. Villányi László egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány kandidátusa SZIE, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet társ-témavezet: Dr. Sikos T. Tamás egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet.. Az iskolavezet jóváhagyása A témavezet jóváhagyása A társ-témavezet jóváhagyása ii

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A TÉMA AKTUALITÁSA ÉS JELENTSÉGE CÉLKITZÉSEK IRODALMI ÁTTEKINTÉS A VILÁG GABONAPIACI HELYZETE A világ gabonatermesztése A gabonatermesztés alakulása a világon A gabonatermesztés alakulása az Európai Unióban A világ gabona felhasználása A gabona felhasználás hagyományos iránya A gabona-felhasználás új iránya, a bioenergia elállítás A világ gabona-külkereskedelme A gabonakereskedelem alakulása a világon A gabonakereskedelem alakulása az Európai Unióban Gabonaárak alakulása a világon MAGYARORSZÁG GABONAPIACA AZ EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN A mai magyar gabonapiaci szabályozás kialakulása Gabonapiaci szabályozás Magyarországon az EU-csatlakozás eltt Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája Az uniós gabonapiaci rendtartás fejldésének története és értékelése Az Európai Unió gabonapiaci szabályozásának mai formája Gabonapiaci szabályozás Magyarországon az EU-csatlakozást követen A csatlakozás eltti és utáni magyar gabonapiaci szabályozás összehasonlítása Magyarország EU- tagságának gabonapiaci értékelése A magyar gabonatermesztés és kereskedelem helyzete az EU-csatlakozás eltt Az EU-csatlakozás eltti gabonapiaci várakozások A magyar gabonatermesztés, és kereskedelem változásai az EU-csatlakozás után Magyarország logisztikai helyzetének gabonapiaci vonatkozásai A magyar gabonaárakat befolyásoló tényezk a csatlakozás tükrében A magyar gabonatermesztés költség-jövedelem viszonyai A GABONAÁGAZAT JÖVJE A gabonapiaci szabályozás várható jövbeli alakulása A gabonapiaci szabályozás jövje az Európai Unióban Az uniós gabonapiaci szabályozás változásának várt magyarországi következményei Gabonapiaci várakozások A világ mezgazdaságának kilátásai Gabonatermesztéssel kapcsolatos várakozások A gabona felhasználásával kapcsolatos várakozások A gabona-kereskedelemmel kapcsolatos várakozások A gabonakészletekkel kapcsolatos várakozások A gabonaárakkal kapcsolatos várakozások A genetikailag módosított szervezetek kérdésköre Egyéb várakozások a magyar gabonaágazatban ANYAG ÉS MÓDSZER...57 iii

4 4. EREDMÉNYEK A MAGYAR GABONATERMESZTÉS EURÓPAI UNIÓBAN ÉS VILÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE A MAGYAR GABONAPIAC AZ EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN A magyar gabonatermesztés alakulása 1990-tl napjainkig Magyarország gabona-felhasználásának alakulása Magyarország gabona-külkereskedelme és integrálódása az EU gabonapiacába A magyar gabonaárak alakulása A gabonatermesztés bevételének, költségének és nyereségének elemzése A búza és a kukorica értékesítésének idzítése A csatlakozás hatásait számszersít modell bemutatása A modell ismertetése Közvetlen támogatások hatása Statisztikailag kimutatható árfelhajtó hatás Az intervenciós vételárból és raktárbérleti díjból származó többletbevétel Többletbevételek haszonélvezi és forrása A MAGYAR GABONAÁGAZAT SWOT ELEMZÉSE ÚJ ÉS ÚJSZER EREDMÉNYEK KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK KÖVETKEZTETÉSEK JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY MELLÉKLETEK M1. MELLÉKLET- IRODALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYJEGYZÉK TÁBLÁZATJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK M2. MELLÉKLETEK- TOVÁBBI MELLÉKLETEK M3. MELLÉKLET- HÁTTÉRSZÁMÍTÁSOK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS iv

5 1. BEVEZETÉS 1.1. A téma aktualitása és jelentsége Senki sem boldogulhat addig, amíg meg nem tanulja, hogy a föld felszántásában legalább annyi méltóság van, mint egy költemény megírásában. (Booker T. Washington) Magyarország számára mérföldknek számított az Európai Unióhoz történ csatlakozás, amely jelents változást jelentett a gabonaágazat számára is. Az uniós csatlakozással tagjai lettünk a 450 millió fogyasztót számláló EU-nak, a világ egyik legnagyobb gabonapiacának. Megváltozott a gabonapiaci szabályozási környezet és a támogatási rendszer, életbe lépett a gabonaintervenció, valamint számos kereskedelmi korlátozás megsznt. Mindezek hatására a gabonaágazat jövedelmezsége is nagymértékben változott. A csatlakozás óta eltelt négy gazdasági év a mezgazdaság sajátosságait figyelembe véve ugyan rövid idszaknak számít, de lehetséget ad a csatlakozás magyar gabonaágazatra (különösképpen a búza- és kukoricaágazatra) gyakorolt hatásának vizsgálatára. Bár az idjárás változékonyságából adódó termelésingadozásokat nehéz kiszrni, bizonyos tényezk vizsgálata révén következtetéseket lehet levonni a változások irányára, mértékére vonatkozóan. A változások ismerete irányt adhat a gabonaágazat szereplinek tevékenységük további sikeres folytatásához. Fentiek adják témám aktualitását. Magyarország gabonaágazata (elssorban a búza- és a kukoricatermesztése) nemcsak EU szinten érdemel figyelmet, hanem világviszonylatban is. Magyarország gabonaterm területe 3 millió hektárt tesz ki, amely 0,4 százaléka a világ 700 millió hektáros, és 5 százaléka az EU millió hektáros gabonaterm területének. Hazánk a világ 2 milliárd tonnás gabonaterméséhez 13 millió tonnával járul hozzá, miközben az EU millió tonnányi gabonatermésének 4 százalékát adja. Magyarország gabona átlagtermése felülmúlja a világ átlagtermését, és közel azonos az EU-27 átlagával. Magyarország két f gabonanövénye a búza és a kukorica. Hazánk a világ búza- és kukoricatermesztésében nagyobb jelentséggel bír, mint a gabonatermesztésbeni súlya. A világ búza- és kukoricaterm-területébl kevesebb mint 1 százalékkal, búza- és kukoricatermésmennyiségébl pedig 1-1 százalékkal részesedünk. Az EU-27 búzaterm területéhez és búza termésmennyiségéhez 4-4 százalékkal járulunk hozzá. Az EU-27 kukoricatermesztésében betöltött szerepünk ugyanakkor kiemelked, hazánk területbeni és termésmennyiségbeni részesedése egyaránt 12 százalék. A magyar gabonaágazat világkereskedelemi súlya nagyobb a termelésben betöltött szerepénél. A világ gabona- és búzaexportjának 1-1 százaléka, kukoricaexportjának mintegy 2 százaléka indult Magyarországról. Hazánk az EU-27 gabona és búzaexportjának 4-4 százalékát, kukoricaexportjának pedig 12 százalékát adja. Hazánk a gabonaexportr országok rangsorában, a nagyfokú koncentráltságnak köszönheten kedvez helyezést ér el. Magyarország a világ 16. gabona-, 12. búza- és 7. kukoricaexportr országa. Fenti számok jól mutatják hazánknak a világ és az EU-27 gabonapiacán belül elfoglalt pozícióját. Magyarország termterület, termésmennyiség és export alapján a világ kicsi, ugyanakkor az Európai Unió közepes méret gabona- és búzapiaci szereplje, miközben az európai kukoricapiacon betöltött szerepe meghatározó. A magyar gabonaágazat súlyát nemcsak a világ és az EU-27 viszonylatában, hanem a magyar mezgazdaságban betöltött szerepe is mutatja. Az ágazat súlyát jelzi, hogy a gabonaágazat a mezgazdaság kibocsátásának mintegy 20 százalékát adja. Gabonaágazatunk külkereskedelmi 1

6 szempontból is jelents, a teljes mezgazdasági és élelmiszeripari exportnak, illetve az agrárkülkereskedelmi aktívumnak mintegy 20 százalékát adja. A magyar gabonaágazatnak, ezen belül a búza- és kukorica-termesztésnek a világ és az EU-27 gabonaágazatában, valamint a magyar mezgazdaságban betöltött szerepe jól mutatja témám jelentségét. Hazánk az Uniós tagság eltt önállóan bizonyos küls tényezk figyelembevételével, döntött a mezgazdaságot és gabonaágazatot érint kérdésekben. A többi tagállamtól függetlenül hozhatott termelésszabályozó intézkedéseket, alkalmazhatott támogatásokat, avatkozhatott be a gabonapiacba, befolyásolhatta a piaci szereplk döntéseit. Az Európai Unióhoz történ csatlakozás eltt a szakemberek azt valószínsítették, hogy a magyar gabonaágazat a csatlakozás nyertese lesz, a gabonaintervenció és a támogatások felértékelik a gabonaágazatot, az uniós tagság a gabona számára biztosabb és magasabb áron történ értékesítést eredményez, a jövedelembiztonság mellett jövedelmezbbé is válik a gabonatermesztés. Az uniós tagság sok újdonságot hozott a gabonaágazatba, a csatlakozás gabonaágazatra gyakorolt tényleges pozitív és negatív hatásainak megítélése nem egyszer feladat, alapos kutatást és vizsgálatokat igényel a hatások számszersítése. Értekezésem felépítése és gondolatmenete ezen kérdések köré rendezdik. Célkitzéseimet annak érdekében fogalmazom meg, hogy feltárjam, történtek-e változások a magyar gabona, elssorban búza- és kukoricapiacon az EU-csatlakozást követen az azt megelz állapothoz képest, és ha igen, milyenek. Mivel a hazai búza és kukoricaágazat termterületbeli és termésmennyiségbeli súlya alapján a teljes gabonaágazat csaknem 90 százalékát lefedi, a búza és kukoricaágazatra kapott eredményeimbl a teljes hazai gabonaágazatra vonatkozóan is következtetéseket lehet megfogalmazni. Az értekezés elkészítéséhez használt anyag és módszer kiválasztása során arra törekszem, hogy objektív képet kapjak a gabonaágazatban lezajlott folyamatokról. 2

7 1.2. Célkitzések Értekezésem elkészítése során célom, hogy bemutassam hazánk gabonaágazata, de elssorban a két legnagyobb jelentség gabonaféle, a búza és a kukorica helyzetét a világ és az Európai Unió gabonapiacán belül, valamint meghatározzam a magyar gabonaágazatnak a világ és az EU gabonaágazatában elfoglalt helyét. Ezt azért tartom fontosnak, mert a világ- és az EU szint vizsgálatok alapján nyílik lehetség a magyar gabonaágazati történéseinek, azok okainak alaposabb megismerésére. Célom, hogy a lehet legszélesebb aspektusból megvizsgáljam és bemutassam, milyen folyamatok, változások mentek végbe a magyar gabona, elssorban búza- és kukoricapiacon az elmúlt négy évben. Ennek kapcsán felvázoljam a csatlakozás eltti gabonapiaci helyzetet, szabályozási környezetet, majd értékeljem az EU-csatlakozás hatására bekövetkezett piaci és szabályozási változásokat. Vizsgálataim középpontjában a szabályozásban, termelésben, felhasználásban, kereskedelemben pénzügyi viszonyokban, bekövetkezett változások, és ezen változások okainak feltárása, bemutatása, valamint hatásainak számszersítése áll. A vizsgálható területek skálája természetesen ennél szélesebb, azonban az értekezés keretei nem teszik lehetvé ennél több terület részletes és alapos vizsgálatát. Mindezek alapján az alábbi hét pontban megfogalmazott kérdések megválaszolásával kívánom bemutatni a magyar gabona, elssorban búza- és kukoricapiacon az EU-csatlakozást követen végbement változásokat és kutatásaim eredményeit: Befolyásolta-e az EU-csatlakozás a magyar búza- és kukoricatermeszt terület, termésmennyiség alakulását? Történtek-e változások a hazai búza- és kukorica-felhasználásban EU-csatlakozásunkat követen? Hatással volt-e a csatlakozás a gabonaexportra? Sikerült-e integrálódnunk a közös gabonapiacba? Volt-e hatása EU-csatlakozásunknak a hazai búza- kukorica-felvásárlási árak éven belüli ingadozására, a búza/kukorica árarányra? Változtak-e a magyar gabonatermesztés árbevétel-költség-jövedelem viszonyai? Változtattak-e a magyar termelk a búza- és a kukoricaértékesítés idzítésén? Mekkora többletbevételt jelentett a csatlakozás a hazai búza- és kukoricapiac szerepli számára? 3

8 4

9 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Értekezésem Irodalmi áttekintés cím részében a gabonaágazattal kapcsolatos szakirodalom áttekintését és kritikus elemzését végzem, három szerkezeti egységre bontva, amelyek a világ gabonapiaci helyzete, Magyarország gabonapiaca az EU-csatlakozás tükrében, valamint a gabonaágazat jövje. Az els fejezet részben tartalmazza kutatási eredményeimet is, mivel a világ gabonapiaci helyzetének áttekintését a szakirodalom mellett saját kutatásaimra is alapozom. Kutatási eredményeim egy része annak érdekében kerül jelen fejezetben ismertetésre, hogy értekezésem könnyen áttekinthet legyen, már a dolgozat elején a lehet legteljesebb képet nyújtsa az olvasó számára a gabonapiacról, ezzel leegyszersítse a késbbi fejezetek áttekintését és megértését A világ gabonapiaci helyzete A világ gabonapiaci helyzetének átfogó ismerete ad lehetséget a magyar gabonaágazat reális értékelésére és a magyar gabonaágazat EU-csatlakozás után bekövetkezett változásainak elemzésére. Elsként a világ gabonapiaci helyzetét mutatom be saját kutatási eredményeim alapján, a FAOSTAT adatbázisában az közötti idszakra rendelkezésre álló adatok (világ országainak gabona, búza, kukorica betakarított területre, termésmennyiségre, felhasználásra, exportra, importra, stb. vonatkozó adatai) elemzése és a vonatkozó szakirodalom segítségével, valamint elhelyezem a magyar gabonaágazatot a világ gabonapiacán belül. Eredményeimet szövegközi ábrákon szemléltetem, a részletes adatokat a melléklet táblázataiban mutatom be A világ gabonatermesztése A gabonatermesztés alakulása a világon A világ gabonatermesztését a vetésterületen és a termésmennyiségen keresztül vizsgálom, és között, összes gabona, búza, kukorica (ahol szükséges egyéb gabona) szerinti bontásban. (1. ábra, melléklet 12. táblázata) A világon mintegy 700 millió hektáron termesztenek gabonát, a három legnagyobb területen termesztett gabonaféle a búza, a rizs és a kukorica. A teljes terület 32 százalékán búzát, 20 százalékán kukoricát, 48 százalékán pedig egyéb gabonát, fként rizst (22 százalék) termesztenek. Mindhárom kategória vetésterülete meglehetsen stabilnak mutatkozott a vizsgált idszakban, az átlag körül ±1%-os sávban mozgott. Az összvetésterület ennél szélesebb sávban, az évi érték százaléka között mozgott, a mélypontját 2002-ben érte el (93 százalék), 2005-ben, folyamatos növekedést követen, azonban már elérte a 97 százalékot. Átlagosan 2,0 milliárd tonna gabona termett a világban, úgy, hogy a vizsgált idszakban a gabona termésmennyiségében 10 százalékot meghaladó növekedés ment végbe a vetésterület viszonylagos stabilitása ellenére. A termésmennyiség-növekedés az átlaghozamok növekedése mellett valósult meg, a hektáronkénti átlaghozam a 2,7-2,8 tonnáról 3,1-3,3 tonnára növekedett. Annak ellenére, hogy a három legjelentsebb gabonaféle termterületében jelents különbségek vannak, azonos mértékben részesednek a termésmennyiségbl. A teljes gabona termésmennyiség 29 százalékát a kukorica, 28 százalékát a búza és szintén 28 százalékát a rizs adja. Némi átrendezdés is megfigyelhet a gabonafélék között, a búza részesedése a betakarított termésmennyiségbl 2 5

10 százalékpontot, az egyéb gabonáké 3 százalékpontot csökkent, miközben a kukorica részesedése jelentsen, 5 százalékponttal emelkedett a vizsgált idszakban Betakarított búzaterület Betakarított kukoricaterület Betakarított egyéb gabonaterület Búza termésmennyiség Kukorica termésmennyiség Egyéb gabona termésmennyiség ábra: A világ betakarított búza, kukorica és egyéb gabonaterülete és termésmennyisége között (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) A legstabilabb terméseredménye az egyéb gabonáknak volt, az évi termésmennyiség százalék közötti sávban alakult a teljes idszakban, ebben nagy valószínséggel szerepe lehetett annak is, hogy ez egy gyjtkategória, és az egyes gabonaféléknél jelentkez termésingadozások kiolthatják egymás hatását. A búza termésmennyisége közel kétszer ilyen széles sávban ( százalék között) mozgott, hasonlóképpen viselkedett ( százalék között) a teljes gabona termésmennyiség is. Kukorica termésmennyiségét ennél is szélsségesebb ingadozások ( százalék) jellemezték. 0 A világ legnagyobb gabonaterm területtel rendelkez országai millió ha 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 18% 15% 12% 9% 6% 3% 0% világ gabonaterm területének %- ában India Kína EU-27 USA Oroszország Brazília Kanada Nigéria Ausztrália Kazahsztán millió ha A világ legnagyobb búzaterm területtel rendelkez országai 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Kína India EU-27 USA Oroszország Kazahsztán Kanada Ausztrália Törökország Pakisztán 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% világ búzaterm területének %-ában millió ha 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 A világ legnagyobb kukoricaterm területtel rendelkez országai USA Kína Brazília EU-27 Mexikó India Nigéria Dél-Afrika Indonézia Románia 21% 18% 15% 12% 9% 6% 3% 0% világ kukoricaterm területének %-ában 2. ábra: A világ legnagyobb gabonatermeszt területtel rendelkez országai az évek átlagában (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) 6

11 India, Kína és az EU-27 rendelkezik a legnagyobb gabonatermeszt területtel, búzát szintén ez a három ország/országcsoport termeszt a legnagyobb területen. A legnagyobb kukoricaterm területe viszont USA-nak, Kínának és Brazíliának van. (Az eredményeket a szövegközi 2. ábra mutatja, a részletes adatokat a melléklet 13. táblázata tartalmazza.) A termesztés koncentráltságát jól mutatja, hogy a világ gabona és búza területének százalékát, kukoricaterületének 46 százalékát adja a felsorolt három ország. A legnagyobb termésmennyiség országok/országcsoportok (szövegközi 3. ábra, melléklet 14. táblázata) gabona esetében Kína, USA, EU-27, búzát az EU-27, Kína és India, kukoricát USA, Kína és EU-27 termeszt a legnagyobb mennyiségben. A termésmennyiségben a területnél tapasztaltnál is nagyobb a koncentráltág, hiszen a három legnagyobb adja a gabona és búza termésmennyiség 49-49, a kukorica termésmennyiség 69 százalékát. A világ legnagyobb gabonatermeszt országai a termésmennyiség alapján millió tonna 400,0 300,0 200,0 100,0 20% 15% 10% 5% világ gabonatermésének %-ában 0,0 0% Kína USA EU-27 India Oroszország Franciaország Indonézia Kanada Brazília Németország A világ legnagyobb búzatermeszt országai a termésmennyiség alapján A világ legnagyobb kukoricatermeszt országai a termésmennyiség alapján millió tonna 120,0 90,0 60,0 30,0 0,0 EU-27 Kína India USA Oroszország Franciaország Kanada Törökország Németország Ausztrália 20% 15% 10% 5% 0% világ búzatermésének %-ában 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 USA Kína EU-27 Brazília Mexikó Franciaország Argentína India 3. ábra: A világ legnagyobb gabonatermeszt országai a termésmennyiség alapján az évek átlagában (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) Magyarország az összes betakarított terület alapján a világ 26 legjelentsebb gabona-, a 25. legjelentsebb búza- és a 16. legjelentsebb kukoricatermeszt országa. A betakarított termésmennyiség alapján az országok rangsorában az elzekkel közel azonos helyezést értünk el, a világ 27. legjelentsebb gabona, a 23. legjelentsebb búza és a 16. legjelentsebb kukoricatermeszt országa vagyunk. Vizsgálataimat a szakirodalom elemzésével egészítem ki. A világ gabonatermesztésének elemzésével több tanulmány foglalkozik. Az OECD (2003) megállapítja, hogy jelenleg a világ legnagyobb gabonatermesztjének az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína és India számít. POPP és POTORI szerk. (2006) az elmúlt éveket vizsgálva rávilágít arra, hogy 2004-ben és 2005-ben a világ búza termésmennyisége átlag feletti volt, megközelítette a 630 millió tonnát, 2006-ban viszont valamivel az átlag alatt alakult. A búzatermesztés koncentráltságát millió tonna Románia Indonézia 40% 32% 24% 16% 8% 0% világ kukoricatermésének %-ában 7

12 hangsúlyozzák, amikor kimondják, hogy a világ legjelentsebb búzatermeli adták 2005-ben a világ búzatermesztésének 63 százalékát. POTORI és VÖNEKI (2006) részletesen kitér az egyes országok gabonatermesztésének elemzésére. Megállapítja, hogy az Egyesült Államok búzatermesztése évente millió tonna, amely a világ búzatermesztésének körülbelül 9 százalékát jelenti. Az USA számára a búza a negyedik legfontosabb szántóföldi növény, több száz fajta van köztermesztésben, önellátottsága 180 százalék, extenzív termelés jellemzi, valamint a termésátlag 3 tonna/hektár körül alakul. Kukoricatermesztésükkel kapcsolatban megállapítja, hogy évente millió tonna a termésmennyiség, amely a világ legjelentsebb kukoricatermesztjévé teszi, részesedése a világ kukoricatermesztésébl 42 százalék. Az USA-ban az intenzív kukoricatermesztés a jellemz, a hozamok 8,2-10,2 tonna/hektár között alakulnak, emellett USA számít a legnagyobb génmódosított kukoricatermesztnek is. Ehhez POPP és POTORI szerk. (2006) hozzáteszi, hogy az USA kukorica vetésterülete jelenleg is tovább bvül. POTORI és VÖNEKI (2006) elemzi továbbá Kanada világ búzatermesztésben betöltött szerepét, amely a millió tonnás termésével 4 százalékkal részesedik a világ búzatermelésébl. Extenzív termelés jellemz, kevés fajta van a köztermesztésben, önellátottságának mértéke százalék, a hozamok 1,8-2,6 tonna/hektár között alakulnak. A szerzk Ukrajnával kapcsolatban megállapítják, hogy a millió tonnás búza termésmennyiségével 3 százalékkal részesedik a világ termelésébl. Önellátottságának mértéke 150 százalék, a hozamai ersen ingadoznak 1,5-3,2 tonna/hektár között, a termésátlagok növekedése a szerzk szerint középtávon nem valószínsíthet. Kukoricatermesztése ers ütemben ntt az elmúlt néhány évben, a termésmennyiség 2004-ben elérte a 8,8 millió tonnát. Önellátottságának mértéke százalék A gabonatermesztés alakulása az Európai Unióban Az Európai Unió gabonatermesztését egyrészt az közötti idszak betakarított gabonaterület és gabona termésmennyiség adatai alapján vizsgálom, EU-15, EU-25, EU-27 szerinti bontásban. Részletes eredményeimet a melléklet 25. táblázata tartalmazza, a szövegközi 4. ábra a nyomon követhetség érdekében csak EU-15, EU-25 és EU-27 szerinti bontásban foglalja össze az eredményeket. Másrészt az EU-27 gabonatermesztését tovább vizsgálom évenként összes gabona, búza, kukorica és egyéb gabona szerinti bontásban. (Eredményeimet az 1. táblázat, 4. és 5. ábra foglalja össze, a részletes eredményeket a melléklet 15. és 16. táblázata tartalmazza.) millió hektár EU-15 terület EU-25 terület EU-27 terület EU-15 termés EU-25 termés EU-27 termés millió tonna 4. ábra: Az EU-15, -25 és -27 gabonatermesztése (gabonaterm terület és termésmennyiség) között (Forrás: Saját szerkesztés EUROSTAT adatok alapján) 8

13 A vizsgált idszak átlagában az EU-15 gabonaterm területe 37 millió hektár volt, az EU-25-é 52, az EU-27-é meghaladta a 60 millió hektárt. A megtermelt gabona mennyisége a vizsgált kategóriákban 198, 248 és 271 millió tonna körül alakult. Itt is nyomon követhetk a világ gabonatermesztésében tapasztalt tendenciák. A termterület viszonylagos stabilitása mellett (±3 százalékos ingadozás) a termésmennyiségben jelents, 10 százalékot meghaladó növekedés következett be, amely az átlagtermés növekedésének tulajdonítható. A termésátlagok az EU-15-ben 15 százalékkal, az EU-25-ben és az EU-27-ben százalékkal nttek. (4. ábra) Betakarított búzaterület Betakarított kukoricaterület Betakarított egyéb gabonaterület Búza termésmennyiség Kukorica termésmennyiség Egyéb gabona termésmennyiség millió hektár millió tonna ábra: Az EU-27 betakarított búza, kukorica és egyéb gabonaterülete és termésmennyisége között (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) Az 1990 és 2006 évek adatainak átlaga alapján megállapítható (5. ábra), hogy az EU-27 legjelentsebb gabonaféléje a búza, amelybl átlagosan 25 millió hektáron 123 millió tonna terem. A vizsgált idszakban nem található kiugró érték. Második helyen az árpa áll (amelyet azért nem ábrázolok az 5. ábrán, mert hazánk szempontjából a termék jelentsége kisebb), amelyet 15 millió hektáron termesztenek, a termésmennyisége 60 millió tonna. A hazánkban nagy jelentséggel bíró kukorica termésmennyisége az EU-27-ben 54 millió tonna, amely 9 millió hektáron, a gabonaterm terület 15 százalékán terem. Kukoricát a vizsgált idszakban csupán 2004-ben termesztették 10 millió hektár feletti területen. Rozsból 11, durumbúzából 9, tritikáléból 7 millió tonna körüli mennyiségeket takarítanak be. A világ második legnagyobb területtel rendelkez gabonaféléjének, a rizsnek a termesztése az EU-ban csekély jelentsséggel bír, 0,4 millió hektáron 2,5 millió tonnát állítanak el belle évente. 1. táblázat: Az EU-27 gabona termésmennyisége az évek átlaga alapján Gabonaféle Betakarított terület Átlagtermés Termés (millió hektár) (t/ha) (millió tonna) Búza 25,3 4,9 123,2 Árpa 15,0 4,0 60,0 Kukorica 9,1 6,0 54,0 Rozs 3,6 3,0 10,6 Durumbúza* 3,7 2,4 8,8 Tritikálé 1,8 4,1 6,9 Rizs 0,4 6,2 2,5 *: EU-15-ben (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) 0 9

14 Az Európai Unió legjelentsebb gabonatermesztje (2. táblázat) Franciaország, amely az EU-27 gabonaterm területének 15 százalékán a termésmennyiség közel 24 százalékát állítja el. Lengyelország és Németország következik a sorban, amelyek együtt a teljes uniós gabonaterület 25 százalékán termesztenek gabonát és az uniós termésmennyiség 27 százalékához járulnak hozzá. Az EU gabonatermesztésében ers koncentráció figyelhet meg, a három legjelentsebb gabonatermeszt az EU-27 területének 40 százalékán a gabonatermés 50 százalékát állítja el. Magyarország a 3 millió hektáros átlagos betakarított gabonaterületével a nyolcadik az uniós tagállamok sorában, 13,1 millió tonna átlagos termésmennyiséggel. 2. táblázat: Az EU-27 legnagyobb gabonatermeszt tagállamai a évek átlaga alapján Tagállam megnevezése Betakarított terület Termésmennyiség millió hektár EU-27 százalékában millió tonna EU-27 százalékában Franciaország 9,1 15,14% 63,9 23,55% Lengyelország 8,4 13,98% 26,8 9,88% Németország 6,9 11,48% 45,9 16,91% Spanyolország 6,6 10,98% 20,0 7,37% Románia 6,0 9,98% 18,0 6,63% Olaszország 4,1 6,82% 20,8 7,67% Egyesült Királyság 3,1 5,16% 21,3 7,85% Magyarország 3,0 4,99% 13,1 4,83% EU-27 60,1 100,00% 271,4 100,00% (Forrás: Saját szerkesztés EUROSTAT adatok alapján) Vizsgálataimat az EU esetében is szakirodalmi elemzésekkel egészítem ki. Az AGRI (2007) tanulmánya kiemeli az EU világ búzatermesztésében betöltött jelentségét. POPP - POTORI szerk. (2006) rávilágít arra, hogy az Európai Unióban 2005-ben 122 millió tonna búzát takarítottak be, az önellátottság 104 százalék körül alakult. POTORI és VÖNEKI (2006) részletesen jellemzi az EU legnagyobb búzatermesztit. A vezet búzatermeszt tagállam Franciaország, ahol a termésmennyiség millió tonna között mozog,. Intenzív termelés a jellemz, az átlaghozam 7 tonna/hektár, az önellátottság százalék közötti, a malmi búza piacán legalábbis a minség tekintetében nem számít konkurenciának Magyarország számára. Jelents búzatermesztnek tekinti még Németországot, ahol a megtermett búzamennyiség millió tonna. Itt is az intenzív termelés a jellemz, az átlaghozamok meghaladják még a franciaországi szintet is. Önellátottsága százalék. Az EUROQUALITY (2006) a ben csatlakozott országok közül Lengyelországot, Magyarországot, Cseh Köztársaságot és Szlovákiát (a továbbiakban V4) tartja jelents gabonatermesztnek. A tanulmány megállapítja, hogy ezek a tagállamok az EU-25-ök gabonatermesztésének és 1 százalékát, négyen együtt az EU ek termelésének 90 százalékát adják. A tanulmány megállapítja, hogy búzatermesztésük fluktuált, egyértelm trend nem mutatható ki. A termterület azonban stabil, a hozamok folyamatosan növekednek. A kukorica- és az árpatermesztés azonban egyértelm növekedési trenddel jellemezhet, és között a hároméves mozgóátlag kukorica esetében évi 5 százalék, árpa esetében évi 4 százalék növekedést mutat. FEHÉR (2005) a magyar gabonatermesztés múltját illeten megállapítja, hogy az 1990-es évek elején a bizonytalan gazdasági környezet és a változó tulajdonosi struktúra következményeként csökkent a gabonatermeszt terület Magyarországon, majd 1993-tól fejldés mutatkozott a magas világpiaci árakra való válaszként. 1 Értekezésemben a továbbiakban az alábbi rövidítéseket használom: EU-15: Az Európai Unió eltt csatlakozott 15 tagállama: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország. EU-10: Az Európai Unió 2004-ben csatlakozott 10 tagállama: Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia. EU-25: Az Európai Unió 25 tagállama: az EU-15 és az EU-10 együtt. EU-2: Az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott 2 tagállama: Bulgária, Románia. EU-27: Az Európai Unió 27 tagállama: az EU-25 és az EU-2 együtt. 10

15 A világ gabona felhasználása A gabona felhasználás hagyományos módjai a takarmányozási, élelmezési, ipari és vetmag célú felhasználás, újabban azonban terjed a gabona bioenergetikai célú felhasználása. A világ gabona felhasználását ennek megfelelen a hagyományos és a bioenergetikai oldaláról ismertetem A gabona felhasználás hagyományos iránya A világ gabona felhasználását a melléklet 17. táblázata és a szövegközi 6. ábra és 3. táblázat segítségével búza és kukorica szerinti bontásban, a világ legjelentsebb búza és kukorica felhasználó országai segítségével elemzem, az évek átlaga alapján. millió tonna 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 EU-27 Kína A világ legnagyobb búzafelhasználó országai India Oroszország USA Pakisztán Franciaország Törökország Németország Ukrajna 20% 16% 12% 8% 4% 0% világ búzafelhasználásának %-ában millió tonna 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 A világ legnagyobb kukoricafelhasználó országai USA Kína EU-27 Brazília Mexikó Japán India Románia Olaszország Kanada 6. ábra: A világ legjelentsebb búza és kukorica felhasználó országai az évek átlaga alapján (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) A világ legjelentsebb búzafelhasználói az EU-27, Kína és India. A felhasználás koncentráltsága itt is megfigyelhet, hárman együtt adják a világ búzafelhasználásának 49 százalékát. Legjelentsebb kukorica felhasználónak az USA, Kína és az EU-27 számít, amelyek együtt 61 százalékban részesednek a világ kukorica felhasználásából. Az els 20 búza és kukorica felhasználó 81 és 84 százalékban részesedik a világ teljes búza és kukorica felhasználásából. Annak érdekében, hogy megállapítsam, mely országok/országcsoportok rendelkeznek búza és kukorica felesleggel, felhasználásukat a saját termelésükhöz viszonyítottam. (melléklet 17. táblázata). Megállapítottam, hogy búza esetében Kanada, Franciaország és USA, kukorica esetében pedig Argentína, Franciaország és Magyarország termel jelents többletet a saját felhasználásához viszonyítva. 3. táblázat: Az EU legjelentsebb búza és kukorica felhasználó tagállamai az évek átlaga alapján Búza Kukorica Tagállam Tagállam megnevezése EU-27 millió tonna megnevezése EU-27 millió tonna százalékában százalékában Franciaország 14,9 16% Olaszország 9,2 18% Németország 13,6 15% Románia 9,2 18% Egyesült Királyság 10,4 11% Franciaország 7,1 14% Olaszország 8,9 10% Spanyolország 5,4 11% Lengyelország 8,0 9% Magyarország 4,4 9% Spanyolország 7,0 8% Németország 3,3 7% Felsorolt o-ok 62,8 68% Felsorolt o-ok 38,6 76% EU-27 91,7 100% EU-27 50,5 100,00% (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) 40% 30% 20% 10% 0% világ kukoricafelhasználásának %-ában 11

16 Az Európai Unió gabona felhasználását az közötti idszak adatai átlaga alapján vizsgálom, a világhoz hasonlóan búza és kukorica szerinti bontásban (szövegközi 3. táblázat). Az EU-27 gabona felhasználásában is megfigyelhet a gabonatermesztéshez hasonló koncentráltság, a három legjelentsebb búza-, illetve kukorica-felhasználó az EU-27 felhasználásának 42 illetve 51 százalékát adja. További vizsgálataim szerint az EU-15 évente átlagosan 160 millió tonna gabonát használt fel a vizsgált idszakban, ebbl 70 millió tonna a búza, 30 millió tonna a kukorica. Az 1990-es évek elején a gabona-felhasználás 150 millió tonnát, ban pedig 190 millió tonnát tett ki, folyamatos emelkedés mellett. A felhasznált búza mennyisége 65 millió tonnáról 90 millió tonnára, a kukorica-felhasználás 30 millió tonnáról 40 millió tonnára ntt. (Az EU-27 esetében nem állnak rendelkezésre ilyen irányú adatok, így hasonló elemzést nem tudok végezni.) Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy az EU a világ legnagyobb búzatermesztje és búzafogyasztója is. Ezt a tényállást az AGRI (2007) tanulmánya is elemzi. Magyarország búza szempontjából nem tartozik a világ 20 legjelentsebb felhasználója közé, de a világ 18. legjelentsebb kukorica felhasználójának számít, 4,4 millió tonnás bels felhasználásával 1 százalékban részesedik a világ kukorica felhasználásából, amely 71 százaléka a saját termelésnek. Az EU-27-ben pedig az 5. legjelentsebb kukorica-felhasználó tagállamnak számít. A szakirodalomban is találni a gabona felhasználására vonatkozó információt. A szakértk megegyeznek abban, hogy az elmúlt idszakban változás ment végbe a világ élelmiszerfogyasztásában. Az OECD (2003) ezt azzal magyarázza, hogy a növekv populáció az élelmiszerek iránti kereslet növekedését eredményezte, továbbá eltérbe kerültek az élelmiszer tulajdonságainak és minségének a kérdései (OECD-FAO 2006). A világ gabonatermelése nem tud lépést tartani a népesség-növekedés és jövedelem-emelkedés generálta fogyasztás-bvüléssel, amely a globális készletek csökkenését hozza (OECD 2003). POTORI ÉS VÖNEKI (2006) az Egyesült Államok takarmánycélú kukorica-felhasználásának folyamatos emelkedésére hívja fel a figyelmet. Rávilágít arra, hogy óta a kukorica-felhasználása 144 millió tonnáról 154 millió tonnára emelkedett, emellett izoglükóz és egyéb édesítszerek gyártására, bioetanol- és egyéb ipari termékek elállítására használják fel a növényt. Ez az emelked tendencia az Európai Unióra is igaz. JACKSON (2006) tanulmánya szerint az EU es gabonafogyasztása 10 százalékkal haladta meg az évekét. A gabona részesedése az állati takarmányokból az évi 47 százalékról 2002-re 57 százalékra ntt, a gabonafélék energetikai felhasználása elmaradt az olajosnövényekétl. Ugyanakkor az Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok közül Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában csökkent a hazai felhasználás, Lengyelországban változatlan szinten maradt. Az EUROQUALITY (2006) a csökkenést az állatállomány csökkenés miatti takarmány-felhasználás mérsékldése és az élelmezési célú felhasználás stagnálása rovására írja A gabona-felhasználás új iránya, a bioenergia elállítás A világon egyre nagyobb jelentséggel bír a bionenergia, ezen belül a bioetanol elállítás és felhasználás, amelyben egyre ersödik a gabonafélék szerepe. (POPP POTORI szerk. 2006). FEHÉR (2006) szerint a jelenlegi folyamatok teljesen átformálhatják a gabonafélék piacát, POPP POTORI szerk. (2006) tanulmánya szerint a bioetanol- termelés expanziója jelents hatást fog gyakorolni a kukorica keresletére és világpiaci árának alakulására. A bioenergia felfutásának az az oka, hogy a világ ásványi kolaj iránti kereslete és fogyasztása folyamatosan n, az elrejelzések szerint 2010-re a termelés nem tudja az igényeket kielégíteni. OLAJOS (2005) 2005-ben megállapította, hogy a kolaj ára növekedésnek indult, 2010-re további növekedés prognosztizálható, ami alapján arra következtetett, hogy olajválság van készülben. A világ országai dolgoznak a válság elkerülésén. USA és Brazília már évek óta állít el bioüzemanyagot, Kína is megkezdte a bioetanol gyártást, Európában Németország és Spanyolország jeleskedik e területen. 12

17 OLAJOS (2005) szerint az USA-ban és Brazíliában mindenféle támogatás nélkül versenyképes tud lenni a biobenzin elállítása. POPP - POTORI szerk. (2006) rávilágít arra, hogy Brazília már évek óta világels a cukornádból elállított etanol mennyiségét illeten. POTORI VÖNEKI szerk. (2006) szerint az USA bioetanol-gyártása folyamatosan bvül ben még 34 millió tonna kukoricából nyertek 13,6 milliárd liter bioetanolt, amely 30 százalékkal haladta meg az elz évit, POPP - POTORI szerk. (2006) szerint 2005-ben a kukorica bioenergia célú felhasználása már meghaladta a 40 millió tonnát, 2007-ben pedig SZCS (2007) már 45 millió tonnára teszi az USA bioetanol célú kukorica felhasználását. Az elrejelzések további bvülést jósolnak. POPP - POTORI szerk. (2006) azt prognosztizálja, hogy 2015-ig a felhasznált kukorica mennyisége 85 százalékkal nhet, SZCS (2007) 2010-ben 75 millió tonnával számol. POTORI VÖNEKI szerk. (2006) szerint a fejlesztés azért is sürget USA számára, mert 2012-re azt célirányozta, hogy teljes benzinfogyasztásnak 4,5 százalékát a biobenzin tegye ki. Oroszország és Kína érzékelve lemaradását a bioüzemanyag elállításában, lépéseket tett az ügyben. KEMÉNY (2007) tájékoztatása szerint Oroszország 2007-ben 5-7 millió tonna gabona felhasználására irányuló bioüzemanyag projekt került aláírásra. Törvényi szinten kívánták szabályozni a környezetkímél üzemanyagok gyártását és felhasználását, alapcélként kitzve a hagyományos ft- és üzemanyagok fogyasztási arányának csökkentését. Oroszország továbbá az európai országok bioüzemanyag alapanyag igényét is ki kívánja elégíteni (MVH 2007a). A kínai kormány POTORI UDOVECZ (2006) tanulmánya szerint a nemzeti bioetanol-programra 26 milliárd USD összeget költ. Az MVH (2007a) is beszámolt arról, hogy Kína felépítette a világ legnagyobb bioetanol gyárát. Az ENSZ FAO (2007) ugyanakkor rávilágít arra, hogy Kína az alapvet élelmiszergabonát, a kukoricát nem használja bioüzemanyagok elállítására. Ezzel a döntésével valószínleg gyorsítani fogja a már nem élelmiszerterményekre épül, második generációs etanolgyártási technológia elterjesztését. POPP - POTORI szerk. (2006) az EU-25 bioenergia elállítását tanulmányozva megállapítja, hogy 1,2 millió tonna gabonából és 1 millió tonna cukorrépából közel 0,5 millió tonna bioetanolt állított el 2004-ben, ami a évi kibocsátáshoz képest 27 százalékos emelkedést jelentett. A évben 8 tagállamban összesen 27 jelentsebb bioetanol-gyártó üzem mködött, ezek együttes kapacitása megközelítette az 1,4 millió tonnát. A legtöbb bioetanolt gyártó tagállam Spanyolország volt 2004-ben, az EU-25 kibocsátásának 40 százaléka innen származott. SZCS (2007) szerint az EU két legaktívabb bioenergia termel országa Németország és Spanyolország. FEHÉR (2006) úgy gondolja, hogy az elkövetkez idszakban nagymértékben növekedhet a kukorica alapú bioetanol gyártás az EU-ban, mivel jelenleg több ilyen irányú feldolgozói projekt megvalósítása zajlik. JÁMBOR (2007) véleménye megegyezik ezzel, amit arra alapoz, hogy az EU ösztönzi a bioüzemanyag program megvalósítását (2007. július 1-jétl a benzinnek legalább 4,4 százalék bioetanolt kell tartalmaznia, gázolaj esetében januárjától kellett elérni a 4,4 százalékos biodízel arányt re ezek az arányok elérik majd az 5,75 százalékot). Ezzel ellentétes POTORI UDOVECZ (2006) és POPP - POTORI szerk. (2006) véleménye, szerintük az uniós gabonafeleslegek leépítésében a bioetanol gyártás rövid- és középtávon sem játszik meghatározó szerepet, legfeljebb évi 1,5 millió tonnát használ fel 2012-ig. A pesszimista elrejelzés hátterében az áll, hogy az EU magasabb áron képes elállítani az etanolt, mint a brazil vagy az amerikai versenytársak. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az Unió bioetanol kereslete kimagasló, a Bioenergia Direktívában megfogalmazott cél eléréséhez 22 millió tonna etanolra lenne szüksége a közösségnek. A hiány POTORI UDOVECZ (2006) prognózisa szerint etanol behozatallal kerül kielégítésre. PIKÓ ÉS LIPPAI (2007) számításai szerint az EU bioüzemanyag kínálatának százaléka 2020-ban importból fog származni. Az EU továbbá annak érdekében, hogy ösztönözze a bioüzemanyagok elterjedését, OLAJOS (2005) szerint adómentesség vagy adókedvezmény biztosítására szólította fel a tagországokat. A COCERAL (2006) (Az EU Gabonakereskedinek Szövetsége, továbbiakban COCERAL) más megközelítésben vizsgálta a kérdést. Szerinte jelenleg túl sok bioüzem épül, amelyek többletkapacitása piaci zavarhoz vezethet. Szerinte bvíteni kellene a bioüzemanyagra felhasználható termékek körét. Számításai szerint az üzemanyag tervezett bio- 13

18 arányának eléréséhez 40 millió tonna gabona és 14,5 millió tonna növényi olaj szükséges. Az EUROQUALITY (2006) a lengyel bioüzemanyag felhasználás miatt megnövekv gabona felhasználás miatt a kelet-európai gabonapiaci egyensúly megzavarásától tart. Eközben Magyarországon is növekszik a gabona bioenergetikai célú felhasználása. NAGY (2006a és 2006b) örömmel fogadja, hogy hazánkban is elindult a biomassza észszer hasznosítása,. SZCS (2007) a bioenergia elállítást azért tartja kívánatosnak, mert felhasználja a magyar többletgabonát, ezáltal csökkenti az eladhatatlan készletet. Ezzel POPP szerk. (2006) is egyetért. NAGY (2007b) ugyanakkor a kukorica intervenció megszüntetése miatt tartja sürgetnek a bioetanol-program felgyorsítását, amit JÁMBOR (2007) is hangsúlyoz. JÁMBOR (2007) továbbá azt reméli, hogy hazánk a gabona-alapú termékekbl nyert bioüzemanyagok elállítását illeten nagyhatalom lehet. POPP szerk. (2006) szerint Magyarországon a belföldi bioetanol-szükségletet, késbb a remélt exportigényeket elssorban kukoricából lehet kielégíteni. POPP szerk. (2006) véleménye alapján a magyarországi beruházók évi közel 3 millió tonna gabona feldolgozására alkalmas bioetanol-gyártó kapacitás építését/bvítését kezdték meg, amelybl POTORI és UDOVECZ (2006) szerint ezer tonna bioetanol állítható el, aminek nagy része az EU piacán lesz értékesíthet. Ezzel a hazai bioetanol gyártás az 5-6 millió tonnás takarmányfelhasználás után a második legfontosabb hasznosítási lehetséggé válhat. POTORI UDOVECZ (2006) továbbá modellszámítást végeztek és megállapították, hogy a kukorica bels felhasználása a bioetanol iránti kereslet várható élénkülésének köszönheten 25 százalékkal nhet 2010-ig. Véleményem szerint a fenti optimista nyilatkozatokat árnyalja, hogy Magyarország ellenezte a megújuló energiaforrások (szél, víz, biomassza stb.) jelenlegi EU-n belüli 6-7 százalékos átlagos felhasználásának kötelez jelleg 20 százalékra való növelését 2020-ra, és kezdeményezte, hogy az EU csak irányadó célként fogadja el a javaslatot. Mindez alapján az Európai Bizottság (EC DG AGRI 2006) pesszimistább véleményével értek egyet, amely szerint hazánk csak 1 millió tonna kukoricát használ majd fel 2013-ban bioetanol gyártásra. A mezgazdasági termények energetikai célú felhasználásának azonban ellenzi is akadnak. SCHUMACHER (2007) rávilágít arra, hogy a bioüzemanyag iparág felfejldése növeli a piaci árakat, kiszámíthatatlanabbá teszi a piacot, a fejld országok számára drágítja az élelmiszert és kezdetét veszi az élelmiszer és az ipar versenye. Az IGC (2007) tanulmánya is a bioüzemanyagok növekv felhasználásának élelmiszerárak emelkedésére való hatására hívja fel a figyelmet. Miközben sok országban igyekeznek egyre több bioüzemanyagot felhasználni a környezet védelmében és a drága fosszilis üzemanyagok kiváltására, az elállításukhoz szükséges gabonafélék és olajos magvak drágulása kezdi éreztetni hatását az élelmiszerek árában. A bioetanol termelése olyan súlyos következményekkel járhat, mint a szegények számának növekedése és az élelmiszer-ellátás biztonságának csökkenése. Az elrejelzések szerint a bioüzemanyag iránti igény jelenlegi ütem növekedése a kukorica árát 2010-ig 20, 2020-ig pedig 41 százalékkal megemelheti, amely kihat a többi gabona árának emelkedésére is. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az alapvet élelmezési cikkek árának minden 1 százalékos emelkedése 16 millióval növeli azok számát, akik "táplálkozási problémákkal küszködnek" ig 1,2 milliárd f lehet azok száma, akik rendszeresen éheznek, amely 600 millióval több, mint amivel korábban számoltak. 14

19 A világ gabona-külkereskedelme A gabona-külkereskedelmet a világ és az Európai Unió exportjának és importjának alakulása alapján vizsgálom A gabonakereskedelem alakulása a világon A világ gabonaexportját vizsgálva megállapítható, hogy az évek átlaga alapján évente közel 260 millió tonna gabonát exportálnak a világ országai. A gabona világkereskedelmének élénkülését mutatja, hogy a vizsgált idszak eleji 240 millió tonnáról 280 millió tonnára emelkedett az exportált mennyiség, átlagosan évi két százalékos bvülés mellett. A f exportgabona a búza, amely az exportált mennyiség 43 százalékát teszi ki, a kukorica mennyiségi részesedése 30 százalék, mindkét gabonaféle exportált mennyiségének éves növekedési üteme 2 százalék. Itt érdekességképpen megemlítem, hogy a rizs alacsony részesedéssel bír a világ gabonakereskedelemben, nagy termterülete és termésmennyisége ellenére sem éri el az 1 százalékot. Amelybl az a következtetést vonom le, hogy rizst elssorban önellátásra termelnek. Ugyanakkor a rizs piacán dinamikus, átlagosan évi 21 százalékos növekedés figyelhet meg, szélsséges mennyiségi ingadozások (40 százalékos csökkenés, illetve akár 120 százalékos növekedés) mellett. A világ legnagyobb gabonaexportr országai millió tonna USA EU-27 Franciaország Kanada Ausztrália Argentína Németország Kína Thaiföld Egyesült Királyság 40% 32% 24% 16% 8% 0% világ gabonaexportjának %-ában millió tonna A világ legnagyobb búzaexportr országai EU-27 USA Kanada Franciaország Ausztrália Argentína Németország Egyesült Királyság Kazahsztán Oroszország 30% 20% 10% 0% világ búzaexportjának %-ában millió tonna A világ legnagyobb kukoricaexportr országai 65% USA EU-27 Argentína Franciaország Kína Brazília Magyarország Dél-Afrika Ukrajna Németország 7. ábra: A világ gabonaexportjának alakulása az évek átlaga alapján (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) 52% 39% 26% 13% 0% 15 világ kukoricaexportjának %-ában

20 A világ két legnagyobb gabonaexportr országa/országcsoportja (szövegközi 7. ábra és a melléklet 18. táblázata) az Amerikai Egyesült Államok és az EU-27, amelyek évente 87, illetve 62 millió tonna gabonát exportálnak. Harmadik és negyedik helyen Franciaország és Kanada áll 30, illetve 22 millió tonnával. A világ legnagyobb búza exportre ugyancsak az EU-27 és az USA millió tonnával, majd Kanada 18 millió tonnával. Az USA 47 millió tonnás kukoricaexportja kimagaslóan meghaladja az t követ EU-27 és Argentína 10 és 8 millió tonnás exportját. Az USA ezzel a mennyiséggel a teljes kukoricaexport 60 százalékát adja! A gabonaexportban nagyfokú koncentráltság figyelhet meg, a három legjelentsebb exportr adja a világ gabona- és búzaexportjának egyaránt 69, kukoricaexportjának 84 százalékát. Magyarország a 2,9 millió tonna gabona-, 1,0 millió tonna búza- és 1,3 millió tonna kukoricaexportjával százalékkal részesedik a világ exportjából, ezzel a világ 16. gabona, 12. búza és 7. kukorica exportr országa. A világ gabonaimportját az exportnál leírt trendek jellemezik, az évek átlaga alapján évente közel 260 millió tonna gabonát importálnak a világ országai, az importált gabona, búza és kukorica mennyisége évente átlagosan kett százalékkal növekszik. A világ legnagyobb gabonaimportr országai millió tonna EU-27 Japán Kína Dél-Korea Mexikó Egyiptom Olaszország Brazília Spanyolország Hollandia 20% 16% 12% 8% 4% 0% világ gabonaimportjának %-ában millió tonna A világ legnagyobb búzaimportr országai EU-27 Olaszország Kína Brazília Japán Egyiptom Algéria Korea Indonézia Spanyolország 20% 15% 10% 5% 0% világ búzaimportjának %-ában A világ legnagyobb kukoricaimportr országai Japán EU ábra: A világ gabonaimportjának alakulása az évek átlaga alapján (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) millió tonna Korea Kína Mexikó Egyiptom Spanyolország Malázia Hollandia Kananda A világ legnagyobb gabonaimportre (szövegközi 8. ábra és a melléklet 19. táblázata) az EU-27, amely évente 43 millió tonnát vásárol. A sorban következ Japán és Kína 27 és 14 millió tonna gabonát importált a vizsgált idszakban átlagosan évente. A legnagyobb búzaimportr szintén az EU millió tonnával, majd Olaszország és Kína 6-6 millió tonnával. Kukoricából Japán importál a legtöbbet (16 millió tonna), amelyet az EU-27, majd Korea követ 11 és 8 millió tonnával. 25% 20% 15% 10% 5% 0% világ kukoricaimportjának %-ában

21 Az EU-27 teljes gabona és búza importjával jelentsen kiemelkedik a világ országainak sorából. Az importban az exporthoz hasonlóan jelen van a koncentráltság, azonban kisebb mértékben. Az els három importr ország a teljes gabonaimport 33, a búzaimport 30 és a kukoricaimport 46 százalékát adja. Több szakirodalom elemzi az egyes országok külkereskedelmét, rávilágítva arra, hogy Magyarország számára mely országok jelentenek konkurenciát. POPP szerk. (2006) szerint Dél- Nyugat-Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet kukoricapiacain a magyar árunak a dél-amerikai kukoricával kell felvennie a versenyt. POTORI ÉS VÖNEKI (2006) az USA búzaexportjának elemzésekor kimondja, hogy Magyarország számára elssorban az SRW (téli vörös lágybúza) jelent konkurenciát, aminek legnagyobb vásárlói a magyar búzaexport hatósugarán belül Egyiptom és Marokkó, továbbá a HRW (téli vörös keménybúza), aminek legnagyobb vásárlói többek között ugyancsak észak-afrikai országok. Az USA kukoricaexportjának elemzése során a szerzk rávilágítanak továbbá arra, hogy részesedése a globális kukoricakereskedelmébl 70 százalék, és kivitelének 40 százaléka génmódosított kukorica. Az USA számára Dél-Kelet-Ázsia jelenti a legnagyobb felvevpiacot, ahol egyedül Japán tartózkodik a GM kukorica vásárlásától. Kanada búzaexportja POTORI ÉS VÖNEKI (2006) tanulmánya szerint korábban jelentsebb volt, a belföldi szállítási problémák és a sertéshústermelés felfutása miatt azonban jelenleg évrl-évre csökken. A termesztett minségi osztályok közül a CWRS (nyugati vidékeken termesztett tavaszi vörös keménybúza) a magyar búza legnagyobb vetélytársa, tradicionális vásárlói Európában az Egyesült Királyság és Olaszország. A volt Szovjetunió országainak gabonaexportban betöltött szerepét POTORI ÉS VÖNEKI (2006), POPP szerk. (2006), valamint az MVH (2007b) értékeli. POPP szerk. (2006) Magyarország számára az olcsó takarmánygabonát kínáló, de a vasúti és kiköti kapacitások szk keresztmetszetével küszköd Oroszországot és Ukrajnát tartja konkurenciának. Az MVH (2007b) millió tonnára teszi Oroszország gabona exportját, és hangsúlyozza, hogy az export növelésének logisztikai korlátai vannak, ugyanis magasak a vasúti tarifák, és nem épültek ki a megfelel tároló és átrakó kapacitások. POTORI ÉS VÖNEKI (2006) Ukrajna exportjának vizsgálatakor arra a következtetésre jut, hogy a megtermett búza százaléka malmi minség, az exportárualap azonban jellemzen közepes vagy gyenge minség takarmánybúza, amit elssorban a Földközi-tenger térségébe szállítanak. Dél-Ázsiában az ausztrál búza expanziója miatt az ukrán búza nem tud piacot szerezni. Az EU közepes és gyenge minség búzára nyitott 3 millió tonnát közelít kedvezményes vámkontingensének egyik haszonélvezje. Kukoricaexportja folyamatosan emelkedik, 2003-ban elérte a 943 ezer tonnát, 2004-ben pedig már meghaladta az 1,2 milliót. Az export elssorban Oroszországba irányul, így a szerzk arra a következtetésre jutnak, hogy jelenleg nem jelent konkurenciát a magyar árunak a Földközi-tenger térségében, a jövben viszont már igen A gabonakereskedelem alakulása az Európai Unióban A 9. ábrán az EU-27 búza és kukorica exportjának és importjának alakulását mutatom be, az közötti években. Az ábra oszlopdiagramja pozitív oldalon az exportot, negatív oldalon az importot tartalmazza, a vonaldiagram a külkereskedelem egyenlegét mutatja. Az EU-27 által exportált gabona 50 százaléka búza, 16 százaléka kukorica. A 43 millió tonna importált gabonának szintén 50 százaléka búza, 26 százaléka pedig kukorica. Az EU-27 külkereskedelmének nettó egyenlege gabona esetében mintegy 20 millió tonna kivitel, amibl 10 millió tonna a búza külkereskedelmi aktívumának köszönhet. Kukoricából azonban összességében több mint 1 millió tonna behozatalára szorulnak a tagállamok. 17

2. 3. gy ak gy orla ak t orla Ágazatok értékelése

2. 3. gy ak gy orla ak t orla Ágazatok értékelése 2. 3. gyakorlat Ágazatok értékelése Gabonafélék Gabonafélék Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009 ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Nemzetközi kereskedelembe 270 millió

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

XIII. Magyarországi Mezőgazdasági Előrejelzési Konferencia NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 2010

XIII. Magyarországi Mezőgazdasági Előrejelzési Konferencia NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 2010 XIII. Magyarországi Mezőgazdasági Előrejelzési Konferencia NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 21 A kiadvány a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

PIAC A K I I. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. IV. évfolyam/3. szám 2004.02.23. 2004/7.

PIAC A K I I. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. IV. évfolyam/3. szám 2004.02.23. 2004/7. PIAC Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I I IV. évfolyam/3. szám 02.23. 2004/7. hét BAROMFI PIACI JELENTÉS Tartalom Piaci jelentés...1 A vágócsirke piaci, és

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs piaci árak

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs piaci árak A K I I Zöldség gyümölcs piaci árak VIII. évfolyam / 15. szám 24. 8. 2. 3-31. Zöldség-gyümölcs piaci jelentés: Információk a Budapesti Nagykrösi Úti Nagybani Piac kínálatáról Kitekintés néhány Európai

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs bulletin. IX. évfolyam / 4. szám 2005. 03. 16. 9-10.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs bulletin. IX. évfolyam / 4. szám 2005. 03. 16. 9-10. A K I Zöldség gyümölcs bulletin IX. évfolyam / 4. szám 03. 16. 9-10. Zöldség-gyümölcs piaci jelentés: Néhány, a belföldi piacokért versenyz termék hazai termeli és import nagykereskedi ára Az alma piaci

Részletesebben

Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT. Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok

Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT. Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok Jó úton haladunk? FONTOS KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT Kalászos gabonatermesztésünk hiányosságai, kitörési pontok Több fórumon elhangzott már, hogy növelnünk kell a kalászos gabona termesztésünk versenyképességét,

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs és bor piaci árak. VIII. évfolyam / 18. szám 2004. 09. 13. 36-37.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs és bor piaci árak. VIII. évfolyam / 18. szám 2004. 09. 13. 36-37. A K I Zöldség gyümölcs és bor piaci árak VIII. évfolyam / 18. szám 24. 9. 13. 36-37. Zöldség-gyümölcs piaci jelentés: Bor piaci jelentés: Információk a Budapesti Nagykrösi Úti Nagybani Piac kínálatáról

Részletesebben

B u d a ö r s. BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

B u d a ö r s. BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE B u d a ö r s BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE T a r t a l o m j e g y z é k Budaörs Város Önkormányzat 2008. évi költségvetésének általános

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE 1. IKTATÓSZÁM:33-6/2015. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a megyei vetőmag-előállítás helyzetéről, jelentőségéről és jövőbeni kihívásairól

Részletesebben

Bioüzemanyag kérdés Magyarországon. Kulman Katalin 1

Bioüzemanyag kérdés Magyarországon. Kulman Katalin 1 Bioüzemanyag kérdés Magyarországon Kulman Katalin 1 Bevezetés A bioüzemanyagok elsısorban a biodízel és a bioetanol elıállítása különösképpen a környezetvédelem szempontjából az utóbbi idıben egyre nagyobb

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/ 185. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről Budapest, 2006. június TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK 1 november 1 1 45 hét TARTALOMJEGYZÉK GABONAPIACI JELENTÉS3 A gabonafélék termelői ára6 Megjelenik kéthetente A gabonafélék jegyzése Felelős szerkesztő: Dr

Részletesebben

2007. Augusztus. Általános vélemény

2007. Augusztus. Általános vélemény Az Energia Klub véleménye és javaslatai a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott Magyarország megújuló energia felhasználás növelésének stratégiájához 2007. Augusztus Általános vélemény

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 22. szám 2006. november 16. 43-44. hét. Bor piaci jelentés

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 22. szám 2006. november 16. 43-44. hét. Bor piaci jelentés A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 22. szám 2006. 16. 43-44. hét Bor piaci jelentés Hazai borpiaci információk A fehér asztali borok árának alakulása néhány európai országban 1-2. táblázat, 1-8.

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

XVII. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVII. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVII. évfolyam, 22. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVII. évfolyam, 22. szám, 2013 Megjelenik kéthetente november 19. Felelős

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK XIX. évfolyam, 12. szám, 2016 AGRÁRPIACI JELENTÉSEK GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK Gabona és Ipari Növények Gabona és Ipari Növények XIX. évfolyam, 12. szám, 2016 Megjelenik kéthetente 2016. június 29. Felelős

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS HINGYI HAJNALKA MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS HINGYI HAJNALKA MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS HINGYI HAJNALKA MOSONMAGYARÓVÁR 2002 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Üzemgazdasági Intézet Üzemtani Tanszék Programvezető:

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Megjelenik kéthetente május 7. Felelős szerkesztő

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

Egy mezőgazdasági vállalkozás (Agroszan Bt.) gazdálkodásának elemzése

Egy mezőgazdasági vállalkozás (Agroszan Bt.) gazdálkodásának elemzése Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet Egy mezőgazdasági vállalkozás (Agroszan Bt.) gazdálkodásának elemzése Bognár Zsuzsanna 2015. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Mezőgazdaság elméleti

Részletesebben

IX. évfolyam/8. szám 2006.04.28. 2006.16 hét FIGYELEM!

IX. évfolyam/8. szám 2006.04.28. 2006.16 hét FIGYELEM! Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci-árinformációs Szolgálat A K I IX. évfolyam/8. szám 2006.04.28. 2006.16 hét GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK FIGYELEM! Felhívjuk a Piaci Árinformációs Rendszer adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Agribusiness modellek a fejlődő és fejlett országokban Hálózatok és klaszter alapú fejlődés

Agribusiness modellek a fejlődő és fejlett országokban Hálózatok és klaszter alapú fejlődés Lukovics Miklós Savanya Péter (szerk.) 2013:Új hangsúlyok a területi fejlődésben. JATEPress, Szeged, 131-153. o. Agribusiness modellek a fejlődő és fejlett országokban Hálózatok és klaszter alapú fejlődés

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Lakáspiaci jelentés (216. május) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Fellner Zita, Kovalszky

Részletesebben

Eladó: dr. Vajda László fcsoportfnök, FVM, EU Koordinációs Fosztály

Eladó: dr. Vajda László fcsoportfnök, FVM, EU Koordinációs Fosztály Az EU vidékfejlesztési politikája 2007 és 2013 között volt a témája annak a háttérbeszélgetésnek, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Fosztálya szervezett újságíróknak 2005. június 29-én.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

A FONTOSABB HAZAI TERMÉKPÁLYÁK ÁRALKUINAK JELLEMZ I VARGA TIBOR TUNYOGINÉ NECHAY VERONIKA KEMÉNY GÁBOR

A FONTOSABB HAZAI TERMÉKPÁLYÁK ÁRALKUINAK JELLEMZ I VARGA TIBOR TUNYOGINÉ NECHAY VERONIKA KEMÉNY GÁBOR A FONTOSABB HAZAI TERMÉKPÁLYÁK ÁRALKUINAK JELLEMZ I VARGA TIBOR TUNYOGINÉ NECHAY VERONIKA KEMÉNY GÁBOR Kulcsszavak: árcentrum, ártranszmisszió, értékesítési csatorna, kointegráció, termékpálya, piaci er.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

A BÜKK ÁLGESZTESEDÉS VIZSGÁLATA A SOMOGYI ERDÉSZETI

A BÜKK ÁLGESZTESEDÉS VIZSGÁLATA A SOMOGYI ERDÉSZETI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A BÜKK ÁLGESZTESEDÉS VIZSGÁLATA A SOMOGYI ERDÉSZETI ÉS FAIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ERDÁLLOMÁNYAIBAN Írta: Biró Boglárka Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopron 2004 1 A téma

Részletesebben

A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és a költségvetésre

A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és a költségvetésre A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és a költségvetésre Készült a Költségvetési Tanács Titkársága megbízásából 2014. június 15. Szerződésszám:

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

BIOMASSZA ANYAGISMERET

BIOMASSZA ANYAGISMERET BIOMASSZA ANYAGISMERET Rátonyi, Tamás BIOMASSZA ANYAGISMERET: Rátonyi, Tamás Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Tartalom... v 1. 1.A biomassza

Részletesebben

A KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ INFLÁCIÓ EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (1999 2007)

A KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ INFLÁCIÓ EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (1999 2007) MIKLÓS-SOMOGYI PATRÍCIA BALOGH LÁSZLÓ A KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ INFLÁCIÓ EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (1999 2007) A tanulmány a költségvetési egyenleg meghatározó tényezőit veszi számba. A vizsgálat középpontjában

Részletesebben

Az agrárgazdaságtan főbb témakörei

Az agrárgazdaságtan főbb témakörei Az agrárgazdaságtan főbb témakörei A mg. nemzetgazdasági szerepe, ágazati sajátosságai, ágazati kapcsolatok A mg. termelési tényezői (föld, munka, műszaki fejlesztés, tőke) A mg. versenyképességének közg.

Részletesebben

A magyar agrárgazdaság helyzete

A magyar agrárgazdaság helyzete gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 530 TA NULMÁNY A magyar agrárgazdaság helyzete KAPRONCZAI ISTVÁN UDOVECZ GÁBOR Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényez, távlatos gazdálkodás hiánya,

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése

Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése EURÓPAI TURIZMUS 2014-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése 2015. február 16. 2014-ben a turizmus szilárd növekedést mutatott Európában: a European Travel Commission (ETC) megállapítja,

Részletesebben

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 Summary in Hungarian Mezőgazdasági politika az OECD országokban: megfigyelés és értékelés, 2005 Összefoglalás magyarul VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK A faji sajátoss tosságok A tejágazat ökonómiai jellemzése Agrárgazdas rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK Késın érı állatfaj. Hosszú generáci ciós s intervallum. Egyet ellı állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó

Részletesebben

( többnyire ) a búzáról :

( többnyire ) a búzáról : ( többnyire ) a búzáról : A búzatermelés világgazdasági jelentısége A világ egyik legértékesebb gabonaféléje Vetésterülete: 9- es évek: 3- millió ha, Mezıgazdasági terület (gyepterületek nélkül) 1-17 %-

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Korunk f fejl dési tendenciái az élelmiszertermelésben, különös tekintettel az állati termékekre

Korunk f fejl dési tendenciái az élelmiszertermelésben, különös tekintettel az állati termékekre 516 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 TA NUL M Á N Y Korunk f fejl dési tendenciái az élelmiszertermelésben, különös tekintettel az állati termékekre HORN PÉTER Kulcsszavak: állatitermék-el állítási

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva

Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva KOPINT-DATORG Rt. Konjunktúra, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Az euró magyarországi bevezetéséhez vezet, társadalmi és gazdasági szempontból optimális út jellemzirl, annak ütemezésérl, különös tekintettel

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK 2009. július 3. Gabona és Ipari Növények 2009. 26. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Molnár Zsuzsa molnar.zsuzsa@aki.gov.hu

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 CÉLOK... 9 PROBLÉMAFA... 10 CÉLFA... 11 HELYZETELEMZÉS... 12 AZ IDEGENFORGALOM HATÓTÉNYEZŐI... 12 KITEKINTÉS A NAGYOBB DIMENZIÓJÚ TURISZTIKAI

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről

Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség

Részletesebben

A HAZAI BIODÍZEL-ÁGAZAT KOMPLEX ELEMZÉSE

A HAZAI BIODÍZEL-ÁGAZAT KOMPLEX ELEMZÉSE DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI INTÉZET IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs piaci árak. VIII. évfolyam / 25. szám 2004. 12. 20. 50-51.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs piaci árak. VIII. évfolyam / 25. szám 2004. 12. 20. 50-51. A K I Zöldség gyümölcs piaci árak VIII. évfolyam / 25. szám 24. 12. 2. 5-51. hét Zöldség-gyümölcs piaci jelentés: Információk a Budapesti Nagykrösi Úti Nagybani Piac kínálatáról A fokhagyma piaci elemzése

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.25. COM(2013) 656 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a textiltermékek lehetséges új címkézési követelményeiről és a textiltermékekben

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048

Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048 Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048 A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Bittner Beáta

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Bittner Beáta Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Bittner Beáta Témavezető: Dr. Borsos János professor emeritus DEBRECENI EGYETEM Ihrig Károly Gazdálkodás-

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN

Részletesebben

XII. évfolyam, 2005/4 Szerkeszti a szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Hullán Tibor

XII. évfolyam, 2005/4 Szerkeszti a szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Hullán Tibor A folyóirata XII. évfolyam, 2005/4 Szerkeszti a szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Hullán Tibor Az európai vetômag ágazatot legjobban érintô kérdések (Beszámoló az Európai Vetômag Szövetség 2005. évi konferenciájáról)

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

XIX. évfolyam, 4. szám, 2015. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XIX. évfolyam, 4. szám, 2015. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XIX. évfolyam, 4. szám, 2015 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XIX. évfolyam, 4. szám, 2015 Megjelenik kéthetente március 10. Felelős szerkesztő

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

XVII. évfolyam, 22. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK

XVII. évfolyam, 22. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK XVII. évfolyam, 22. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK Gabona és Ipari Növények Gabona és Ipari Növények XVII. évfolyam, 22. szám, 2014 Megjelenik kéthetente 2014. november 19. Felelős

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Pocsai Krisztina

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Pocsai Krisztina DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Pocsai Krisztina Debrecen 2014 1 DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR GAZDASÁGELMÉLETI ÉS ALKALMAZOTT INFORMATIKAI

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA Kis- és középvállalkozások innovációs igényeinek felmérése (Összefoglaló

Részletesebben

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN telecom it internet H-1089 Budapest, Baross u. 133. telefon +36 1 477 01 00 telefax +36 1 477 01 01 www.bellresearch.com info@bellresearch.com AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA

Részletesebben

A megújuló energiák támogatása Finnországban

A megújuló energiák támogatása Finnországban A megújuló energiák támogatása Finnországban A finn kormány éghajlat- és energiapolitikai miniszteri bizottsága 2010. április 20-án egyetértésre jutott azzal kapcsolatban, mit is kell tartalmaznia a megújuló

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

XV. évfolyam, 9. szám, 2012. Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XV. évfolyam, 9. szám, 2012. Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 9. szám, 2012 2012. május 14. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÓ...3

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

VASFÜGGÖNY NÉLKÜL A SOPRON-EISENSTADT HATÁRTÉRSÉG VIZSGÁLATA

VASFÜGGÖNY NÉLKÜL A SOPRON-EISENSTADT HATÁRTÉRSÉG VIZSGÁLATA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI DOKTORISKOLA VASFÜGGÖNY NÉLKÜL A SOPRON-EISENSTADT HATÁRTÉRSÉG VIZSGÁLATA PHD-ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Locsmándi Szabolcs Témavezet: Dr. Tóth

Részletesebben

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás 317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS A mikro-, a kis- és a középvállalkozások pénzügyi szaktanácsadásának fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel a mezőgazdasági vállalkozásokra

Részletesebben

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár úr felkérésének eleget téve röviden felvázolom a bírósági út, mint elvi modell egy lehetséges változatát, ami

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben