Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva"

Átírás

1 KOPINT-DATORG Rt. Konjunktúra, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Az euró magyarországi bevezetéséhez vezet, társadalmi és gazdasági szempontból optimális út jellemzirl, annak ütemezésérl, különös tekintettel a növekedés, az egyensúly, a bevezetéshez szükséges konvergencia követelmények és az állami szerepvállalás mértékének lehetséges alakulásáról Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva Budapest, április

2 A szerzk: Bartha Attila Gém Erzsébet Hárs Ágnes Matheika Zoltán Palócz Éva Pásztori Veronika Szörfi Béla Szerkesztette: Palócz Éva A szerkesztésben közremködött: Gém Erzsébet 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3 Összefoglaló 4 1. Az EMU-hoz való csatlakozás költsége-hozadéka (elméleti bevezet) A hasznok és az EMU-csatlakozás idzítése Az EMU-csatlakozás költségei és kockázatai Az önálló árfolyampolitika feladásának kockázatairól Az önálló kamatpolitika feladásának kockázatairól A fizetésimérleg-korlát Makrogazdasági pálya-alternatívák az euró bevezetésének idpontjától függen Gazdasági növekedés Makrogazdasági egyensúly, az egyes gazdasági szektorok finanszírozási képessége, illetve igénye, küls forrásbevonás Árak, árfolyamok, munkaerpiaci trendek 26 Függelék a 2. fejezethez Nemzetközi tapasztalatok a euró bevezetése felé vezet úton A nominális konvergencia-folyamat a négy korábban csatlakozott országban Fiskális pozíció Kamat-konvergencia Árfolyamstabilitás Reálfelzárkózás és reálgazdasági áldozatok Tanulságok Magyarország számára Bérfelzárkózás, munkaerpiac Ágazati bérkülönbségek A feldolgozóipari bérek ágazati összehasonlítása A reálkeresetek alakulásának ágazati különbségei Bérkonvergencia prognózis Aszimmetrikus sokkok hatása a munkaer és árupiacon Az ár- és bérmegállapodások szerepe az EMU-csatlakozás költségeinek csökkentésében A hozamok alakulása A 2008-as csatlakozás lehetséges következményei A késbbi csatlakozási alternatívák esetén várható hozamalakulás következményei 68 Irodalom 70 1

4 2

5 Bevezetés A Gazdasági és Monetáris Unióhoz (Economic and Monetary Union, EMU 1 ) való csatlakozás idzítése ma a gazdaságpolitika és közgazdasági közgondolkodás egyik legfontosabb témája. A csatlakozás ténye nem kérdéses, mivel az euróövezetbl való kimaradás opciója Magyarország (és a többi jelenleg csatlakozó ország) számára nem áll rendelkezésre. De ilyen vélemény nem is jellemz Magyarországon, bár bizonyos szélsséges megnyilatkozásokban néha elfordul. Az Európai Unióhoz május 1-jén történ csatlakozásunk után azonban bizonyos id elteltével nyilatkoznunk kell, mely idpontot tart a magyar gazdaságpolitika reálisnak, amikorra a magyar gazdaság kellképpen felkészült az euró bevezetésére. Ez az Európai Unióba történ felvételünk után mintegy két évvel válna lehetvé, akkor, ha az ország gazdasági teljesítménye e két évben megfelel a maastrichti konvergenciakritériumok néven ismertté vált makrogazdasági feltételeknek. Elméletileg tehát 2007 lehetne a legkorábbi idpont, és 2008, a legkorábbi reálisnak tekinthet idpont. Az egyes csatlakozási idpontokhoz azonban különböz mérték elnyök és áldozatok, s nem utolsósorban különböz makrogazdasági pályák tartoznak. A magyar gazdaság ugyanis a három f kritérium (infláció, GDP-arányos államháztartási hiány és államadósság) közül jelenleg csupán egyet tud teljesíteni, azt is csak éppen, mivel az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva elején vészesen közel van a kritériumokban megjelölt 60%-hoz. Noha a legutóbbi hivatalos megnyilatkozásokból úgy tetszik, hogy a 2008-as idpont annak jelents reálgazdasági költségei miatt - már többé-kevésbé kikerült a lehetségek közül, tanulmányunkban ezt az opciót továbbra sem vetettük el. A tanulmányban megvizsgáljuk a csatlakozás idzítésének költségeit és hasznait, reálgazdasági következményeit. Ehhez felhasználjuk a korábban csatlakozó dél-európai országok tapasztalatait is. Elemezzük az idzítésnek a munkaerpiacra és a foglalkoztatásra, valamint a bérfelzárkózásra való hatásait. Azt is megvizsgáljuk, hogy a hozamgörbe alakulása alapján a pénzügyi piacok milyen csatlakozási idpontra számítanak, illetve hogyan módosítja a hozamokat a csatlakozási idpont változása. A dolgozatban nem vagy csak érintlegesen - foglalkozunk egy nagyon fontos kérdéssel, mégpedig a befogadó intézmények szempontjaival, noha meggyzdésünk, hogy a belépés idzítése korántsem csak a belép ország döntésétl függ, hanem attól is, hogy az EU-ban milyen döntés születik az új belépk kezelésérl. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az újonnan csatlakozó országok egymáshoz is viszonyítják magukat (illetve az EU is egymáshoz viszonyítja ket). Ebben az értelemben feltehet, hogy az eurózóna kibvítése néhány (2-3) hullámban fog bekövetkezni. Az els csoportban bizonyosan nem leszünk benne, ami nem probléma. A következbe azonban már bekerülhetünk, st hasznosnak is tartanánk, ha Magyarország a vele hasonló adottságú országokkal együtt csatlakozna az euróövezethez. 1 A továbbiakban az EMU, illetve GMU rövidítéseket, valamint euró-zóna kifejezést azonos értelemben használjuk. 3

6 Összefoglaló 1. Az euróövezethez való csatlakozás számos csatornán keresztül javíthatja a gazdasági növekedés feltételeit. Az egységes valuta használata következtében csökkennek a tranzakciós költségek, megsznik a hazai valuta támadhatósága, így az árfolyamkockázat; ezzel együtt mérsékldnek a kamatfelárak, tehát olcsóbbá válnak a külföldi és belföldi hitelek; az euróövezeti tagság folytán lazul a gazdaság fizetésimérleg-korlátja (mivel megsznik a nemzeti valuta, egyszersmind a devizapiac és a hazai fizetési mérleg közötti kapcsolat is megsznik: a fizetési mérleg netán növekv hiánya nem okozhatja a belföldi valuta leértékeldését); mindezekért tartósan megemelkedhet a gazdaság tkevonzó képessége. Az EMU-csatlakozás közvetlen hasznai nem függnek ugyan a csatlakozás idzítésétl, ellenben az elmaradt/megtakarítható költségekként, illetve egyes kockázatok mérsékldéseként értelmezhet (implicit) hasznok annál nagyobbak, minél elbb válik Magyarország az euróövezet részévé 2. A fentiekkel szemben számot kell vetni a gyorsabb csatlakozás költségeivel is. Ezek elssorban az infláció és az államháztartási hiány gyors leszorításának a következményeihez kapcsolódnak. Hangsúlyozzuk, hogy mind az infláció, mind az államháztartási hiány csökkentését önmagában kívánatosnak tartjuk, olyan gazdaságpolitikai feladatnak, amely az euróövezethez való csatlakozás nélkül is szükséges lenne. A kérdés csupán ennek a folyamatnak az ütemezése, és az ütemezéssel együtt járó mellékhatások. Ha ugyanis az infláció leszorítása túlságosan gyorsan, dönten monetáris politikai eszközökkel történne, az nagy valószínséggel reálgazdasági áldozatot követelne (a növekedés üteme és a foglalkoztatottság szintje átmenetileg alacsonyabb lenne az egyébként lehetségesnél). Ami pedig az államháztartási hiány csökkentését illeti, e téren jelentsek a determinációk, adott körülmények között, az állam infrastrukturális beruházásainak elhalasztása nélkül a hiány nehezen csökkenthet. Mindazonáltal, úgy ítéljük meg, hogy a pénzügyi kormányzat által áprilisában deklarált 0,5%-os GDP-arányos hiánynál nagyobb mértékben is mérsékelhet. 3. A makrogazdasági áldozatok minimalizálása szempontjából alapvet fontosságúnak tekintjük egy olyan széleskör társadalmi gazdasági (és politikai) megállapodás létrejöttét, amely egy elre meghatározott makrogazdasági pálya kijelölésével, és annak betartásával konszenzust és biztos alapot teremt az euró bevezetéséhez vezet út kiszámíthatóságához. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy ilyen megállapodás létrehozása 2004-ben Magyarországon nem könny. Megfelel meggyz munkával azonban nem is kilátástalan. A tanulmányban számos példát hozunk fel ennek 4

7 alátámasztására. A legidszerbb példát azonban Szlovénia kínálja, amely a évi társadalmi megállapodás eredményeként rendkívül gyors ütemben tudta a ben még Magyarországénál magasabb inflációt februárjára 3,6%-ra leszorítani (12 havi árindex), s ma a legjobb feltételekkel áll az euróövezetbe való belépés eltt. 4. A lehetséges makrogazdasági pályák megrajzolásánál 3 lehetséges forgatókönyvet: 2008, 2010, illetve 2012-es csatlakozást vettünk alapul. Egy köztes idpont, tehát egy 2009-es vagy 2011-es eurócsatlakozás pedig ebben a megközelítésben a két szomszédos variáns 2009 esetében a "korai" és a "kési", 2011 esetében pedig a "kési" és a "nagyon kési" közel azonos valószínség megvalósulását jelenti. A lehetséges hatásokat kétféle metszetben vizsgáltuk: a kritériumok teljesíthetsége, illetve az ahhoz tartozó gazdasági hatsok, illetve a célkitzések hitelessége, a magyar gazdasággal szemben az utóbbi évben ersen megcsappant bizalom szempontjából. Számításaink szerint egy "korai" GMU-csatlakozás esetén ban 0,5-1 százalékponttal alacsonyabb lehet a lakossági és a közösségi fogyasztás növekedése, ehhez azonban valamivel gyengébb importnövekedés is társul. Mindez a közvetett hatásokat is figyelembe véve a következ két évben közel 0,2 százalékponttal lassabb, között viszont hasonló mértékben gyorsabb GDP-bvülést jelentene utáni GMU-csatlakozás esetén ugyanakkor 2006-tól az ország leértékeldése (és ennek következtében a Magyarország kárára történ tkeátcsoportosítás) miatt a f forgatókönyvben szereplnél évrl évre mintegy 0,3 százalékponttal kisebb növekedés valószín. 5. A jelenlegi piaci várakozások alapján a 2008-as csatlakozási dátum nem látszik tarthatónak. A piac ítélete azonban gyorsan képes változni, és éppen a dél-európai csatlakozó országok példája mutatja, hogy 2-3 év is elegend a hozam-konvergencia eléréséhez, akár reménytelennek tn helyzetbl is. A kormány elszántsága és megfelelnek ítélt, a monetáris politikával összehangolt gazdaság- és fiskális politika megváltoztathatja a piac ítéletét, és ha a kormány által kitzött csatlakozási dátumot hitelesnek fogadják el, a befektetk hozamcsökkenésre spekuláló konvergencia-játékuk révén maguk is hozzájárulnak a hozamok gyors eséséhez. A ma legnagyobb valószínség idpont azonban napjainkban a hozamokba a piac ezt a lehetséget árazta be. 6. Az összes tényezt figyelembe véve tehát egy évi csatlakozás, illetve annak bejelentése lenne az adott körülmények között a leginkább célszer. A számítások szerint a évi belépés lehetsége is fennáll, a két év megjelölése viszont rugalmasabbá teheti az alkalmazkodást. A bejelentés pedig azért célszer, mert egy megalapozott és konzisztens makrogazdasági programmal együtt növelheti a magyar gazdaságpolitika hitelességét, továbbá ez szükséges egy olyan társadalmi megállapodáshoz, amely a zökkenmentes és a legkisebb áldozattal járó csatlakozás záloga lehet. 5

8 6

9 1. Az EMU-hoz való csatlakozás költsége-hozadéka (elméleti bevezet) Az euróövezethez való csatlakozás számos csatornán keresztül javíthatja a gazdasági növekedés feltételeit. Az egységes valuta használata következtében csökkennek a tranzakciós költségek, megsznik a hazai valuta támadhatósága, így az árfolyamkockázat; ezzel együtt mérsékldnek a kamatfelárak, tehát olcsóbbá válnak a külföldi és belföldi hitelek; az euróövezeti tagság folytán lazul a gazdaság fizetésimérleg-korlátja (mivel megsznik a nemzeti valuta, egyszersmind a devizapiac és a hazai fizetési mérleg közötti kapcsolat is megsznik: a fizetési mérleg netán növekv hiánya nem okozhatja a belföldi valuta leértékeldését); mindezekért tartósan megemelkedhet a gazdaság tkevonzó képessége. Az euró bevezetésének egyik közvetlen következménye a nemzeti valuta fenntartásával járó tranzakciós költségek mérsékldése. Jelents megtakarítással jár a valutaátváltás költségének drasztikus csökkenése. Egyes becslések szerint a 90-es évek végén az átváltási költségek az eurózóna együttes GDP-jének legkevesebb 0,3%-ára, mások szerint megközelítleg 0,5%-ára rúgtak. A valuták átváltásakor fölszámolt konverziós díjak és jutalékok megtakarítása mellett az árfolyam-ingadozások megsznése további megtakarításokkal jár együtt. Ha ugyanis nincs árfolyam-kockázat, akkor nincs szükség költséges fedezeti ügyletekre sem. 2 További haszon, hogy a közös valuta bevezetésével megsznik a magyarországi befektetések árfolyamkockázata. Más kockázati tényezk nem sznnek meg, így a kölcsönök visszafizetésének kockázata (az ún. ország-, illetve ügyfélkockázat) fennmarad, de mindenképpen csökken a magyar hitelfelvevknek felszámított kamatfelár (spread). A hazai pénz- és tkepiac nyitottsága folytán (a kamatparitás miatt) ez a belföldi kamatokat is leszorítja. (A nominális, s ezzel együtt a reálkamatok csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy a monetáris unióban érvényesül szigorú költségvetési elírások betartása korlátozza az állam bels és küls hitelkeresletét.) Az elbb említett hasznok bizonyos feltevések mellett hozzávetlegesen megbecsülhetk. Az elsrl (a tranzakciós költségek csökkenésérl) azt gondoljuk, hogy bármilyen jelentsnek bizonyuljon is, természetét tekintve egyszeri megtakarítás, amely megemelheti a külkereskedelem, illetve a GDP szintjét, de nem befolyásolja a gazdaság hosszabb távú növekedési ütemét. Ezzel szemben a kamatfelár (vagyis a reálkamat) tartós csökkenése két csatornán keresztül is javíthatja a gazdasági növekedés feltételeit. Egyrészt mérsékldhetnek a tkefelhalmozás költségei, így emelkedhet a 2 Bár ez a költségmegtakarítás a pénzintézetek, bankok számára jelents jövedelem-kieséssel jár, e jövedelmek más irányú banki tevékenységgel (például befektetési tanácsadás, közvetítés stb.) idvel pótolhatóak. Az ügyfelek széles körének, a lakosság és a vállalatok nagy részének viszont közvetlen elnye származik a költségcsökkenésbl. 7

10 beruházások növekedési üteme, amely utóbbi nagyobb tkeállományhoz és a GDP gyorsabb növekedéséhez vezethet. Másrészt az államadósság reálkamatának tartós csökkenése az állami adósságráta mérsékldését, illetve az adóbevételek egy részének a kamatfizetéseknél értelmesebb célokra (például beruházásokra) való felhasználását idézheti el. A fenti ketttl eltéren, a nemzeti valuta támadhatóságának a megsznésébl, illetve a fizetésimérleg-korlát lazulásából ered hasznok akár hozzávetleges számszersítése is alapvet nehézségekbe ütközik. A támadhatóság megsznése ugyanis nem az elbb említettekhez hasonló hasznokkal, hanem bizonyos esetleg bekövetkez események folytán netán felmerül költségek elmaradásával járna. 3 Attól függen ugyanis, hogy milyen valószínséget, illetve makrogazdasági költségeket tulajdonítunk egy forint ellen irányuló spekulatív támadásnak, a hazai valuta megsznésébl származó hasznokat (elmaradt költségeket) bármekkorára tehetjük. Hasonlóan igaz ez a fizetésimérleg-korlát lazulásából ered hasznokra. Ha azt gondoljuk, hogy a fizetésimérleg-korlát számotteven leszoríthatja a hosszú távú gazdasági növekedést (az egyébként lehetségeshez viszonyítva), akkor számottev dinamikus (a növekedési ütem tartós emelkedésében megmutatkozó) hasznokat remélhetünk az EMU-csatlakozástól. Ha a fizetési mérleg-korlátnak ebbl a szempontból nem tulajdonítunk nagyobb jelentséget, az itt tárgyalt dinamikus elnyöket sem értékelhetjük különösebben nagyra. A fizetésimérleg-korlát lazulása természetesen nem jelenti a nyakló nélküli költekezés, illetve a korlátlan eladósodás lehetségét. Ez konkrétan csak azt jelenti, hogy a fizetési mérleg deficitjének a növekedése nem vezet a belföldi valuta leértékeldéséhez. Azt tudjuk, hogy egy fölzárkózó országnak elvben nem kell küls egyensúlyra törekednie, ám a fölzárkózásnak tükrözdnie kell a küls fizetési helyzet javulásában is. 4 Másfell az is igaz, hogy a fölzárkózó országok növekedési üteme általában magasabb az EMU-tagországok átlagánál, ami egyrészt a mköd tkét, másrészt a tárcabefektetéseket is vonzza, ami megkönnyíti a folyó fizetési mérleg hiányának fedezését is. A külföldi tke beáramlását effektíve semmi nem korlátozza, s így a befektetkön, illetve a piac ítéletén múlik, hogy mennyit és milyen formában ruháznak be a felzárkózó ország gazdaságába. Az adóssággeneráló finanszírozásnak azonban legyen az bel-, vagy külföldi tartozás határt szab a költségvetési fegyelem, ami az EMU által kijelölt referencia-értékeken alapszik. A maastrichti konvergencia-kritériumok szerint ugyanis az államháztartás hiánya csak kivételesen és átmenetileg haladhatja meg a referencia- 3 4 Abban különbözik egymástól az elzekben, valamint itt tárgyalt hasznok kezelhetsége, hogy amíg az elbb vizsgált hasznokra biztosan számítani lehet (csupán a nagyságrendjük kérdéses), az itt tárgyalt hasznok (elmaradt költségek) fajtái maguk is valószínségi változók, amelyeknek a makrogazdasági hatásairól bekövetkezésük esetén semmiféle prognózist nem tudunk adni. Arra tudunk csak hivatkozni, hogy voltak olyan országok, amelyek rendkívül ersen megszenvedték a valutáik elleni támadást (például a délkelet-ázsiai országok ben), és voltak olyanok, amelyek viszonylag könnyen átvészelték azt (például az észak-európai országok 1992 után). A dél-európai kohéziós országokkal kapcsolatos tapasztalatok ugyan ezt sem igazolják teljes mértékben, hiszen a Görögország esetében nem, Spanyolország és Portugália esetében pedig csak kevéssé javult az ország küls fizetési pozíciója. 8

11 értéket és elírja azt is, hogy a GDP-arányos államadósságnak pedig közelítenie kell a referencia-értékhez. 5 Ezzel természetesen sem a forint támadhatósága megsznésének, sem a fizetésimérlegkorlát tágulásának a következményeit nem tekinthetjük elintézettnek. 6 Csupán annyit állítunk: további elemzés nélkül majdhogynem hit kérdése, hogy a legutóbb említett hasznokról (meglétükrl, illetve nagyságukról, idbeli eloszlásukról) mit gondolunk. Elemzésünk szempontjából elssorban a lehetséges hasznok és az EMU-csatlakozás idzítése közötti kapcsolat a fontos A hasznok és az EMU-csatlakozás idzítése A továbbiakban azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a hasznok függenek-e attól, hogy gyorsan vagy lassan csatlakozunk az EMU-hoz. Természetesen nem arra a triviális összefüggésre gondolunk, hogy minél elbb realizáljuk a hasznokat, annál jobban járunk, továbbá minden évvel, amellyel halasztjuk a belépést a GDP x%-ának megfelel haszonról mondunk le. Itt elssorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a hasznok változnak-e az id függvényében, egészen pontosan: csökkennek-e attól függen, hogy elbb vagy késbb válunk az euróövezet részévé. Ahhoz, hogy a kérdésre válaszoljunk, az elzekben áttekintett hasznokon belül különbséget kell tenni egyfell a tényleges, másfell az elmaradt költségek értelmében felfogott hasznok között. Ami a tényleges hasznokat a tranzakciós költségek és a kamatprémium csökkenését illeti, ezek aligha mérsékldnek pusztán attól, hogy az EMU-csatlakozás elbb vagy késbb következik be. A hosszabb távú gazdasági növekedés fizetésimérleg-korlátjának tágulása már csak meghatározásából következen sem lehet különösebben érzékeny arra, hogy néhány évvel elbb vagy utóbb kapcsolódunk az eurózónához. Ezzel szemben a nemzeti valuta megsznésével összefügg, elmaradt költségekként értelmezett hasznok ersen függnek a csatlakozás idzítésétl. Minél elbb csatlakozunk az EMU-hoz, annál nagyobb lehetséges költségeket, veszteségeket és kockázatokat takarítunk meg (vagyis annál nagyobbak az implicit hasznok); a kockázatok/költségek pedig a csatlakozás kitolásával együtt nnek (az implicit hasznok csökkennek), és az összefüggés valószínleg nem lineáris (vagyis a csatlakozás bizonytalan idre való eltolása aránytalanul megemelné a kockázatokat és költségeket). A közeli EMU-csatlakozás elmaradt költségeként felfogott implicit haszna alapveten azzal függ össze, hogy amíg létezik a nemzeti valuta és az árfolyamkockázatot is magába foglaló kamatkülönbség (s a pénzügyi piacok szerepli arra számítanak, hogy elbb-útóbb csatlakozunk az EMU-hoz), addig lesznek olyan tkemozgások is, amelyek 5 6 Az államháztartási hiány esetében Magyarország jelenleg messze áll a 3%-os referencia-értéktl, az államadósság pedig ismét megközelíti a fels határként megszabott 60%-ot. A fizetésimérleg-korláthoz kapcsolódó kérdéseket azért sem tekinthetjük lezártnak, mert egyes hazai és nemzetközi kutatások szerint Magyarország (és más közép-kelet-európai országok) gazdasági növekedésének ingadozásait hosszabb távon a fizetésimérleg-korlátba történt ismétld beleütközés magyarázza. Lásd pl. Darvas-Simon (2000) és Landesmann Pöschl (1995). 9

12 ebbl nyereségre igyekeznek szert tenni (errl szól az úgynevezett konvergencia-játék). Minél tovább húzzuk az EMU-hoz való csatlakozást, annál tovább tarthat, illetve jelentsebbé válhat e nem kívánatos tkebeáramlás (amely vagy az árfolyamot ersíti túlzott mértékben, vagy intervenció esetén sterilizációs igényt támasztva, rontja az államháztartás egyenlegét). Az ilyen típusú tkebeáramlás nemcsak az elbbi okokból nemkívánatos, hanem azért sem, mert rendkívül mobil: akár a hazai gazdaság esetleges rossz hírei, akár a közelünkben bekövetkez kedveztlen fejlemények hirtelen megfordíthatják az irányzatát, ami a valuta ers leértékeldését (ezáltal az infláció emelkedését) és/vagy a devizatartalékok hirtelen csökkenését, esetleg a monetáris politika szigorítását okozhatja. Mindezektl a veszélyektl csak az eurózónához való mielbbi csatlakozással szabadulhatunk meg. Összefoglalva: az EMU-csatlakozás közvetlen hasznai nem függnek a csatlakozás idzítésétl (természetesen eltekintve a hasznok idzítésének triviális ha jó, annál jobb, minél elbb jó típusú értelmezésétl), ellenben az elmaradt/megtakarítható költségekként, illetve egyes kockázatok mérsékldéseként értelmezhet (implicit) hasznok annál nagyobbak, minél elbb válik Magyarország az euróövezet részévé Az EMU-csatlakozás költségei és kockázatai A gyors EMU-csatlakozás rövidebb távú endogén költségei alapveten ahhoz kapcsolódnak, hogy a maastrichti kritériumoknak elssorban az árstabilitásra és az államháztartási hiányra vonatkozó elírásoknak túlságosan gyorsan kellene megfelelni. Emellett abból is veszteség keletkezhet, hogy túl korán kellene lemondanunk az önálló pénz teremtésébl származó állami bevételrl (az úgynevezett seigniorage-ról). Jóllehet az elbb említett költségek is több éven keresztül hathatnak, ezektl meg kell különböztetni a hosszabb távú költségeket, amelyek akkor merülnének fel, ha átváltási összefüggések léteznének a maastrichti nominális konvergenciakritériumok gyors teljesítése és a hosszú távú gazdasági növekedés (vagyis a reálgazdasági konvergencia) között. Rövidebb távú költségek A rövidebb távú költségek fként abból erednek, hogy a belépést megelzen, az inflációs teljesítmény vizsgálatának az idszakában az inflációt 2-3%-ra (esetleg a legjobb inflációs teljesítményt felmutató három tagország átlagától függen ez alá) kellene leszorítani. Ha az infláció leszorítása dönten monetáris politikai eszközökkel történne, az nagy valószínséggel reálgazdasági áldozatot követelne (a növekedés üteme és a foglalkoztatottság szintje átmenetileg alacsonyabb lenne az egyébként lehetségesnél). Hangsúlyozzuk azonban, hogy e reálgazdasági áldozat nagyságáról, illetve tartósságáról semmi biztosat nem állíthatunk. Akár igazolódhat is a vélekedés, amely szerint a kérdéses áldozat viszonylag csekély, 7 st, az a lehetség sem zárható ki, 7 Lásd Backé Fidrmuc Reininger Schardax (2002), 36. old. 10

13 hogy a kamatkonvergencia folytán csökken kamatszínvonal élénkítve a belföldi keresletet ellensúlyozza a dezinfláció kedveztlen reálgazdasági hatásait. 8 Amikor azonban egy olyan hatásról gondolkodunk, amelyrl lényegében semmi biztosat nem tudunk, a prudencia azt kívánja, hogy a negatív hatást inkább becsüljük túl, semmint minimálisnak vagy nullának tekintsük. Itt jegyezzük meg, hogy egy társadalmi megállapodáson alapuló dezinflációs stratégia jelentsen mérsékelhetné az infláció gyors csökkentésének reálgazdasági kockázatait. 9 A másik nagy és várhatóan reálgazdasági költségekkel járó kihívás az ESAmeghatározás szerinti államháztartási hiánynak rövid idn belül a GDP 3%-ára történ csökkentése. A cél technikai értelemben nem elérhetetlen, habár az elírt módon számított egyenleg 2002-ben a várt 6%-kal szemben a GDP 9%-a körül alakult és ban éppen hogy 6% alá került. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bvös 3% eléréséhez az elképzeltnél, vártnál hosszabb idre lesz/lehet szükség. Az is vitathatatlan, hogy amennyiben az infláció leszorítására irányuló célok megvalósulnának, a fiskális korrekció egy része automatikusan, pusztán a nominális kamatok mérsékldésével is teljesülne. Ezzel szemben áll viszont az, hogy a már ma is rendkívül jelents államháztartási elkötelezettségek az EU-csatlakozás közeledtével tovább nhetnek; bizonyos közvetlen és közvetett átváltási összefüggések vannak a fiskális deficit, valamint az infláció leszorítása között; végül pedig az is, hogy a következ években nem a korábban megszokott átmeneti, hanem permanens (majd pedig az EMUcsatlakozás után folytatódó) fiskális korrekciót kellene végrehajtani. Méghozzá oly módon, hogy a fiskális korrekció eddig alkalmazott tipikus eszközei így az infláció szándékos alábecslése, a nagyobb kiadási tételek átmeneti megkurtítása, illetve befagyasztása nem állnak majd rendelkezésre. Könnyen elképzelhet, hogy e fiskális kiigazításnak fként a szkebben és tágabban értelmezett infrastrukturális beruházások lesznek az áldozatai de ez már a hosszabb távú költségeket érinti. Mindent egybevetve, a fiskális alkalmazkodáshoz tartozó reálgazdasági költségeket, csakúgy, mint a dezinfláció költségeit, rendkívül nehéz elre megjósolni. Ezek ugyanis túlságosan függnek a költségvetési kiigazítás és a dezinfláció küls és belföldi feltételeitl. Hosszabb távú költségek A rövidebb és hosszabb távú költségeket nehéz megkülönböztetni. A következkben egyetlen momentumot emelünk ki: azt a problémát, hogy a maastrichti kritériumok mielbbi teljesítésére irányuló szándék olyan nominális árfolyamot eredményezhet a csatlakozás idejére, amely a gazdaság tényleges lehetségeihez és képességeihez mérten túlértékeltnek bizonyul. 8 9 Az EU egyes dél-európai tagországaiban az EMU-csatlakozás közeledtével ilyen típusú hatás megfigyelhet volt (lásd a megfelel pontot). Ezzel a kérdéssel a késbbiekben részletesen is foglalkozunk. 11

14 Mivel a külkereskedelembe kerül javak átmeneti árcsökkentésére lévén mködik az úgynevezett Balassa-Samuelson hatás (a szolgáltatásoknak az iparcikkekénél gyorsabb egyensúlyi áremelkedése) 10 a gazdaságpolitikának nincs más lehetsége, mint a belföldi valuta nominális felértékelése (a felértékeldés elmozdítása), ezért a valuta túlértékeltté válhat. Egy túlértékelt árfolyam költségei fként abban állnak, hogy gazdaság csak a bérek csökkenésén keresztül és/vagy az egyébként lehetségesnél alacsonyabb reálgazdasági aktivitással alkalmazkodhat a nominális árfolyam által megszabott feltételekhez Az önálló árfolyampolitika feladásának kockázatairól Mivel az árfolyampolitika antiinflációs eszközként (nominális horgonyként) való alkalmazása az euró bevezetésével értelemszeren relevanciáját veszíti, figyelmünket ehelyütt arra irányítjuk, hogy az önálló árfolyampolitikának mint a nemzetgazdasági versenyképesség lehetséges elmozdítójának az elvesztése mit jelent várhatóan Magyarország számára. Az árfolyam-alkalmazkodás elvileg fontos szerepet játszhat a befektetésvonzó képesség helyreállításában. Például, ha a bérköltségek termelékenységet meghaladó ütem növekedése kedveztlenül érinti az adott ország mint befektetési cél vonzerejét, valutájának leértékelésével/leértékeldésével helyreállíthatja ezt a vonzert, hiszen a bérköltség dollárban/euróban mérve csökkenni fog. Ha az árfolyam-alkalmazkodás lehetsége elesik, szigorúbb bérpolitikára van szükség, és ez közvetve érintheti a költségvetést is, ha a vállalatok egység-bérköltségét a bérekre rakódó terhek mérséklésével akarják csökkenteni (bevételkiesés), vagy ha a költségvetési szektor béreinek visszafogásával próbálják mérsékelni a versenyszférában a bérnyomást (kiadáscsökkentés). Ezenkívül az árfolyampolitika értelemszeren hagyományos eszköze a fizetésimérlegproblémák kezelésének. Az exportösztönz hatáson túl a leértékelés egyrészt általános keresletcsökkent, másrészt (elvileg) keresleteltérít hatása révén mérsékli az import dinamikáját. Amennyiben az árfolyampolitika mint eszköz elesik, a kereslet-visszafogás feladata jórészt a költségvetésre hárul, ami viszont korlátokba ütközhet, vagy a fejleszt célú állami beruházások kárára történik meg, lassítva a felzárkózást. Ezek az elvi alapjai az önálló árfolyampolitika feladásával kapcsolatos aggályoknak. A kérdés azonban az, hogy azok az önálló árfolyampolitika által adott elvi lehetségek, amelyeket a majdani EMU-csatlakozással elveszítünk, jelenleg mennyire tekinthetk Magyarország számára valóságosnak, tehát ezek elvesztése mennyiben jelent valóságos veszteséget. Magyarország ugyan viszonylag régóta jellemezhet kis, nyitott gazdaság -ként, de az elmúlt évtizedben e nyitottság jelentsen fokozódott. A magyar gazdaság nem csak kereskedelmi téren nyitott, hanem egy ideje a tkemozgások szempontjából is liberalizált, és az állampapírpiacán a tranzakciók nagyobbik hányadát külföldi 10 A Balassa-Samuelson hatásról részletesebben lásd a következ fejezetet. 12

15 befektetk kötik. Ez önmagában is korlátokat állít az árfolyampolitika számára, hiszen az árfolyammozgások gyorsabban és érzékenyebben érintik a portfólió-befektetket, mint a keresked vállalatokat. Ehhez járul az a tény, hogy Magyarországot immár az EMU-tagság várományosaként tartják számon, és ez a besorolás már jóval a tényleges EMU-csatlakozás eltt érzékenyebbé teszi a befektetket az aktív árfolyampolitikai akciókkal szemben ben a stabilizációs csomag központi eleme a nagyarányú leértékelés volt. Ma ugyanez már nem volna kivitelezhet. Jelenlegi árfolyampolitikai mozgásterünket kitnen példázza az exportr vállalatok ösztönzésére 2003 júniusában végrehajtott viszonylag mérsékelt, kb. 2,3%-os árfolyamsáv-eltolás, amely olyan komoly bizalomvesztéshez vezetett, hogy a monetáris tanács csak drasztikus kamatemelés révén látta elháríthatónak a valutaválság veszélyét. Ez az eset azt mutatja, hogy a jelenlegi helyzethez képest a magyar mozgástér nem szkül drasztikusan az EMU-csatlakozással. Természetesen az sem állítható, hogy már most semmiféle mozgástér nem létezik. Az említett sáveltolás tervezett árfolyamgyengít hatását más, finomabb eszközökkel is el lehetett volna érni, st akkor már egy ideje a forint árfolyama spontán is gyengülben volt. Ez éppenséggel hasznos lehetett a külkereskedelmi ár-versenyképességnek. Lengyelországban az export felfutásához hozzájárult a zloty árfolyamának jelents gyengülése ban, de ez a gyengülés nem valamilyen, a monetáris politika kiszámíthatóságába vetett bizalmat gyengít beavatkozás, hanem a piaci folyamatok eredményeképpen ment végbe. Az ilyenfajta árfolyam-alkalmazkodást még az ERM 2 +/-15%-os ingadozási sávja sem zárja ki. Tény, hogy az eurócsatlakozás ezt a jelenleg még létez lehetséget is kizárja. Ám annak értékeléséhez, hogy ez utóbbi mekkora kockázatot jelent, figyelembe kell venni, hogy legalábbis a fizetésimérleg-probléma, amelynek egyik lehetséges kezelési módja elvben az árfolyam manipulálása, gyakorlatilag eliminálódik az Euróövezethez való csatlakozás után. A fizetési mérleg állapota nem tartozik a szankcionált gazdasági mutatók közé, számunkra mindenekeltt a befekteti bizalom és ezzel összefüggésben forint stabilitása miatt fontos a fizetésimérleg-pozíció karbantartása. Az EMU tagjaként nem kell többé a forint stabilitása miatt aggódni. Ezért ha mondjuk a bels felhasználás ideiglenesen túlzott növekedése miatt átmenetileg n a folyó fizetési mérleg hiánya, nem merül fel mindjárt az a probléma, hogy vajon hogyan lehetne a hiányt gyorsan csökkenteni, milyen költségvetési megszorításokat kell foganatosítani kifejezetten emiatt, és mennyivel egyszerbb lenne az élet, ha mód lenne egy kis leértékelésre/leértékeldésre is. Ez a dilemma fel sem merül, mivel a külgazdasági pozíció átmeneti romlása egy EMU-tagot nem fenyeget többé tkemeneküléssel. Nem merül fel az annak a fenyegetése, hogy a külgazdasági helyzet gyors javítása érdekében mesterségesen keresletszkít (emiatt esetleg növekedésfékez) fiskális politikára van szükség azért, mert nem áll rendelkezésre az árfolyampolitikai eszköz. Noha a gazdasági növekedés szempontjából persze továbbra is fontos lesz a külgazdasági teljesítmény alakulása, ezt hosszú távon amúgy sem árfolyampolitikával kell javítani. Elvileg marad tehát az elsként jelzett probléma: valamilyen okból (pl. bizonyos foglalkozási csoportok bérfelzárkóztatása miatt) a termelékenységnél gyorsabb 13

16 keresetnövekedés az ULC érzékelhet növekedéséhez vezet, és ez rontja a gazdaság tkevonzó képességét, akkor az EMU-csatlakozás után megsznik az a választási lehetség, hogy az egység-bérköltséget valamilyen módon elidézett árfolyamalkalmazkodás révén mérsékeljük. E választási lehetség megsznésének lehetnek ilyen vagy olyan irányú költségvetési kihatásai, hiszen a kormányzat elvileg (ha eltekintünk attól a lehetségtl, hogy az államnak sikerül kiharcolnia egy társadalmi-gazdasági megállapodást) a költségvetési bérek manipulálásával vagy a vállalatok bérekre rakódó terheinek csökkentésével hathat a versenyszféra bérköltség-viszonyaira. Az elbbi eset azt jelenti, hogy a költségvetésnek esetleg olyankor is vissza kell fognia magát a költségvetési bérek vonatkozásában, amikor ezt az EU-ban érvényben lév túlzott deficit eljárás fenyegetése, valamint a stabilitási paktum amúgy nem tenné szükségessé. Ez a kombináció aligha válik jellemzvé. Ami az utóbbi esetet illeti, a bérek megszaladása nyilvánvalóan csak átmeneti jelenség lehet, amit aligha akar a kormányzat olyan hosszú távú intézkedésekkel korrigálni, mint a bérekkel kapcsolatos terhek mérséklése. (Természetesen ez utóbbi attól még napirenden lehet, de nem ilyen átmeneti jelleg problémák miatt.) Összességében álláspontunk az, hogy mivel az árfolyampolitikai mozgástér már most is korlátozott, ezért az árfolyampolitika elvesztésének következményei is korlátozottak. A legfontosabb következmény viszont nevezetesen a forint stabilitásának fenntartásával kapcsolatos többletterhektl és -feladatoktól való megszabadulás egyértelmen kedvez. A fentieken felül egy egészen eltér jelleg probléma is felvethet. Mint ismeretes, a felzárkózó országok esetében az adott ország valutájának reálfelértékeldése a jellemz. Az ezt elidéz legnevezetesebb mechanizmus a Balassa-Samuelson hatás, de egyéb tényezk is közrejátszanak. A reálfelértékeldés történhet nominális felértékeldésen, vagy a referencia-országokéhoz képest magasabb infláción keresztül. Mármost az Euróövezethez való csatlakozás értelemszeren kizárja az árfolyam-alkalmazkodást, ezért Magyarország további reálfelértékeldése kizárólag az infláción keresztül lehetséges, és e többletinfláció elnyomása adott esetben a reálkonvergenciát lassíthatja. Ez azonban nem jelent valós veszélyt, mivel az EMU-tagok esetében már nem büntetend a magasabb infláció (leszámítva az ECB által küldött, többé-kevésbé következmény nélküli figyelmeztetéseit). Ezért a BS-hatás legfeljebb az ERM 2-ben való részvétel idszakában okozhat gondot, amikor egyidejleg kell az inflációs és az árfolyam-kritériumnak megfelelni Az önálló kamatpolitika feladásának kockázatairól A monetáris politika másik f eszköze a kamatpolitika az euró bevezetésével ez szintén elvész a magyar gazdaságpolitika számára. A kamatszint változtatásához alapveten kétféle megfontolásból folyamodhatnak. Az egyik a bels kereslet befolyásolása, vagyis vagy az esetleges a túlftöttség mérséklése kamatemeléssel, vagy a túlságosan lanyha konjunktúra élénkítése kamatcsökkentés (és ezen keresztül beruházásösztönzés) révén. A másik ok, ami miatt a kamatpolitikához folyamodnak, a 14

17 tke- és devizapiaci mozgások befolyásolása. A kétféle célrendszer szempontjából másmás tényezket kell mérlegelni, ha az önálló kamatpolitika feladásának lehetséges következményeit vizsgáljuk. Ami a kamatpolitika konjunktúrapolitikai eszközként való alkalmazását illeti, a f kérdés, hogy mennyiben érhetik a magyar gazdaságot aszimmetrikus sokkok, vagyis olyan hatások, amelyek másképpen hatnak az EU egészének konjunkturális állapotára, mint a magyar növekedésre, amelynek hatására divergál egymástól a magyar és az EUbeli konjunktúraciklus. Márpedig az utóbbi évek tapasztalatai alapján az ilyen sokkok bekövetkezése igen valószíntlen. Magyarország domináns felvevpiaca az EU. A magyar gazdasági növekedés évek óta szorosan követi többé-kevésbé stabil, 2 százalékpontos különbséggel az uniós növekedést. Ennek alapján az önálló kamatpolitika, mint az unió egészétl elkülönül konjunktúrapolitikai eszköz többékevésbé irrelevánsnak tnik Magyarország számára. Ahhoz, hogy ebben változás álljon be, a magyar exportstruktúra számottev átalakulására volna szükség. Noha a küszöbön álló EU-csatlakozás aligha lesz már képes még inkább EU-centrikussá tenni a magyar exporttevékenységet, nem valószín, hogy EU-tagként lényegesen csökkenne az EUfelvevpiac központi szerepe a magyar gazdaság számára a tagságot megelz idszakhoz képest. Elvileg felmerülhetne annak a lehetsége, hogy önálló kamatpolitika esetén kimaradhatunk egy olyan sokkból, amit történetesen az ECB oktrojál az uniós gazdaságra, mondjuk egy aránytalanul szigorú kamatpolitikával. Ám mivel Magyarország egy kis nyitott gazdaság, méghozzá elssorban az EU felé nyitott kis gazdaság, akkor sem képes kivédeni az uniós monetáris politika konjunkturális hatásait, ha az MNB-nek önálló kamatpolitikája van, és ha esetleg az MNB mérsékeltebb irányvonalat folytat az ECB-nél. A fenti ábra alapján megjósolható, hogy az ECB konjunktúraht politikája a magyar konjunktúrában is elidézi a megfelel hatást, és a hatás begyrzését a magyar jegybank csak kevéssé képes mérsékelni. Hozzátehetjük, hogy ugyanez jórészt érvényes a magyar fiskális politikára is és 2002 között a magyar és az eurózóna-beli éves növekedési ütem közti különbség 1%-ponttal ntt Magyarország javára (noha az Eurózónához hasonlóan Magyarországon is lassulás következett be). Ebben lehetett némi szerepe az ebben az idben ersen anticiklikus (expanzív) magyarországi fiskális politikának is, de ezzel párhuzamosan az államháztartás finanszírozási igénye a GDP arányában 2,6%-ról 9,4%-ra ntt 2002-re. Ez aligha ismételhet meg még egyszer. Ami a kamatoknak a tkepiaci folyamatok befolyásolására való alkalmazását illeti, ebben a tekintetben folyamatos aktivitást figyelhetünk meg a jegybank részérl. A devizapiaci folyamatok voltak a f indítékai a tavaly nyári és novemberi nagyarányú kamatemelésnek. Els látásra úgy tnhet tehát, hogy itt egy jelenleg nagyon is releváns gazdaságpolitikai eszközzel van dolgunk, aminek az elvesztése érzékenyen érinthet minket. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy jelenleg mi miatt játszik olyan fontos szerepet a kamatpolitika a portfóliótke-áramlás befolyásolásában. A kamatlábat nagyjából annak megfelelen változtatják, hogy a piac éppen mekkora kockázati felárat 15

18 számít fel a forintba való befektetéseknél, vagyis mennyire bizakodó a forinttal, a forint stabilitásával kapcsolatos hangulat. Az említett kamatemelést a forinttal (közvetve az árfolyampolitikával) szembeni befekteti bizalom megingása elzte meg. A kamatemelés helyes vagy helytelen voltával kapcsolatos viták is lényegében arról szóltak, hogy vajon ez a bizalomvesztés valóban olyan ers volt és olyan tartósnak ígérkezett-e, vagyis olyan tartós és szubsztanciális tkemenekülést vetített-e elre, mint amilyet a monetáris tanács feltételezett. Ám ha a kamatpolitika ebben a metszetben lényegében a forinttal szembeni befekteti hangulat ingadozásainak ellensúlyozására szolgál, akkor ez azt is implikálja, hogy a forint euróra váltását követen az ilyen jelleg kamatpolitikai manverek szükségessége is elesik A fizetésimérleg-korlát A közös valuta és a folyó összefüggéseinek feltárását célszer egy közgazdasági fogalom ismertetésével kezdeni: a szakirodalom Feldstein-Horioka rejtély -ként említi azt a jelenséget, hogy egy ország megtakarítási és beruházási rátái között igen szoros korreláció figyelhet meg, azaz a megtakarítások jelents részét belföldön fektetik be (Feldstein Horioka (1980)). Pedig tökéletes nemzetközi tkeáramlás esetén a megtakarításokat ott kellene felhasználni, ahol a legnagyobb a megtérülésük. A jelenségre magyarázatul szolgálhat a folyó fizetési mérleg hiánya: ennek magas szintje leértékelési kockázatot jelent, amely korlátozza a tkebeáramlást. Ebbl következen egy monetáris uniónak az alábbi hatásai lehetnek a folyó fizetési mérleg alakulására: Egy korábban nagyobb ország-kockázattal rendelkez állam mint amilyen Magyarország - kedvezbb hitelbesorolást kap, megsznik az árfolyamkockázat, a reálkamatlábak csökkennek, így javul a hitelvisszafizet képesség. Az árupiaci integrálódás következtében pedig n az adott termék exportcikkeinek keresletrugalmassága, tehát ugyanakkora jelenbeni adósság visszafizetéséhez kisebb mérték árcsökkentésre 11 lesz szüksége, hogy a jövben az exportbevételekbl növelni tudja a folyó fizetési mérleg hiányát finanszírozó kereskedelmi mérleg egyenlegét. Mindezek azt eredményezik, hogy egy valutaunióba integrálódó gazdaságban nagyobb lehet a folyó fizetési mérleg fenntartható hiánya. A Gazdasági és Monetáris Unió létrejötte alátámasztani látszik ezt a feltevést. A vámok leépítésével, a verseny ersítését célzó szabályozásokkal és az elosztási csatornák bvülésével ntt a termékek árrugalmassága. A pénzügyi szabályozással, vagy a single passport (a bankok szabad külföldi fiókalapítása) bevezetésével pedig mind az állami, mind a bankszektor kedvezbben jut hitelhez. A táguló folyó fizetési mérleg korlát következtében tehát a hitelt felvevk még több hitelt szeretnének, a hitelt nyújtók pedig hajlandók is ezt megadni, így végül valóban n a hiány. Elméleti megfontolások alapján azt várnánk, hogy a gazdasági integrálódással a folyó fizetési mérleg hiánya nem annyira a megtakarítások csökkenésének, mint a beruházások növekedésének lesz következménye. A pénzügyi integráció ugyanis 11 Rugalmas árfolyam esetén leértékelésre, fix árfolyam esetén a termékek árának csökkentésére 16

19 csökkenti a finanszírozási költségeket, az árupiaci integráció pedig növeli a kereslet árrugalmasságát, tehát kisebb árcsökkentéssel is növelni lehet az eladásokat, azaz n az árbevétel, vonzóbb lesz beruházni. A tapasztalatok azonban ellentmondanak ennek a feltételezésnek. Az alábbiakban Blanchard Giavazzi (2002) tanulmányának eredményeit ismertetjük, melyben az euroizáció folyó fizetési mérlegre gyakorolt hatását vizsgálták. A szerzk arra a következtetésre jutnak, hogy a GMU-n belül inverz összefüggés érvényesül a relatív fejlettség és a folyó fizetési mérleg hiánya között: az EU-átlag 60%- nak megfelel egy fre jutó jövedelemmel rendelkez országban a (fenntartható) hiány 8 százalékponttal haladja meg a EU-átlagos deficitjét. A fizetési mérleg hiányát a megtakarítások és a beruházások alakulására visszavezetve az derült ki, hogy a(z alacsonyabb) fejlettség összefügg a megtakarítások csökkenésével, a beruházásokkal viszont nem. Úgy tnik, a megtakarítások csökkenése, ezzel pedig a folyó fizetési mérleg hiánya mögött a kevésbé fejlett országokban megjelen új pénzügyi eszközök állnak: 30 százalékos bvülés az M3/GDP mutatóban amely Görögországban volt jellemz a kilencvenes években 1,2 százalékponttal növeli a folyó fizetési mérleg hiányát. A szerzk Portugáliát és Görögországot külön is megvizsgálják. Elbbiben 15 év alatt 10,6%-kal ntt a folyó mérleg deficitje, mely 2/3-részt a megtakarítások csökkenése és 1/3-részt a beruházások növekedése indukált. Görögországban pedig a deficit növekedése mögött kizárólag a megtakarítások csökkenése áll. A folyó fizetési mérleg és összetevinek alakulása Portugáliában és Görögországban Portugália változás Folyó fizetési mérleg Beruházások Megtakarítások Közösségi Magán Háztartás Vállalat Görögország változás Folyó fizetési mérleg Beruházások Megtakarítások Közösségi Magán Háztartás Vállalat Forrás: Blanchard-Giavazzi (2002) 1.1. táblázat 17

20 A táblázatból az is jól látszik, hogy mindkét országban a magánszféra megtakarításai csökkentek elssorban, a közösségi megtakarítások csak kisebb mértékben, st Görögországban a jelentsebb fiskális konszolidáció következtében ezek nttek is. A két ország közötti különbség, hogy Portugáliában a háztartások mérsékelték megtakarításaikat, ez a rövid távú reálkamatlábak nullára redukálódásának következménye, míg Görögországban a vállalati megtakarítások csökkenése mögött a visszaforgatott nyereségek csökkenése állt. Ezzel egyidejleg mindkét országban ntt a háztartások eladósodottsága. A folyó fizetési mérleg hiányát finanszírozni képes tkebeáramlások ugyan nttek Portugáliában, de dinamikusabb volt a tkekihelyezés bvülése. Görögország nettó tkeáramlása ugyan pozitív maradt, de jelentsége minimálisra csökkent. Összességében a pénzügyi integráció és liberalizáció könnyebbé tette a külföldi hitelek felvételét. A portugál bankok euró-alapú hiteleket vesznek fel, a görög államkötvények pedig vonzóbbak a külföldi befektetk számára ami a folyó fizetési mérleg hiány egyik legfontosabb ottani finanszírozási módja. A beruházások szerepe korlátozott, a hangsúly a csökken megtakarításokon van. Ilyen szempontból érdekes Írország példája: a nagy ütem felzárkózást folyó mérleg többlet mellett valósította meg, ami elssorban a beruházásokkal arányosan növekv megtakarításoknak volt betudható, és jelents szerepet játszott az elsdleges egyenleg szufficitessé tétele is. Jelenthet-e gazdaságpolitikai problémát a magas folyó mérleg hiány a fenti és a hozzájuk hasonló országokban? Ha fiskális deficit állna mögötte, akkor igen. Ekkor a mai magasabb adósság a jövben magasabb adókat tenne szükségessé, ami a következ generáció terheit növelni. De mivel többnyire a magánmegtakarítások és beruházások alakulása okozza a magas folyó hiányt, és a mai generáció hiteleit ugyank fizetik vissza, nem szükséges gazdaságpolitikai beavatkozás. Zárt gazdaságban gondot az jelenthet, hogy a mai alacsonyabb megtakarítások alacsonyabb tkeállományhoz, ezáltal alacsonyabb jövedelemhez vezetnek a következ generáció számára. Ezt a problémát esetleg magasabb állami megtakarításokkal lehetne orvosolni (Diamond (1965)). Nyitott gazdaságban viszont, ahol mind a pénz-, mind az árupiac integrálódott, a generációk közötti újraelosztás kérdése irrelevánssá válik. A megtakarítási döntések nincsenek hatással a beruházási döntésekre, ezáltal a jövbeni jövedelemre sem, tehát nem okoz gondot, ha az integrációval megn a folyó fizetési mérleg hiánya. (Buiter (1981)). Természetesen a valóság nem ilyen egyszer, a jelenbeni deficit a jövben magasabb kereskedelmi mérleg többletet követel meg, ehhez pedig csökkenni kell az exporttermékek árának, ami alacsonyabb jövbeni jövedelmet eredményezhet. Ami pedig a fent említett Feldstein-Horioka rejtélyt illeti: Blachard-Giavazzi erre vonatkozó vizsgálatai szerint az OECD országokkal szemben a GMU-n belül igen kicsi a megtakarítási és a beruházási ráták korrelációja, különösen a kilencvenes évek második felétl. Vagyis úgy tnik, az integrálódás elsegíti a tkeáramlást, amely a növekv folyó fizetési mérleg hiányok finanszírozásában játszik szerepet. 18

21 2. Makrogazdasági pálya-alternatívák az euró bevezetésének idpontjától függen Ebben a fejezetben azt tekintjük át, hogy az euró bevezetésének idpontjától függen milyen makrogazdasági pályák lehetségesek, illetve valószínek a magyar gazdaság számára a következ években. Kiindulópontként adottságnak tételezzük a jelenlegi gazdaságpolitikai gondolkodásban komolyan felmerül három GMU-csatlakozási idpontot: a "korai" idpontként aposztrofált 2008-at, a "késbbi", de nem nagyon kési 2010-et, valamint a "nagyon kési", bizonytalan távoli jövbe kitolódó 2010 utáni idpontokat, amelyeket az egyszerség kedvéért 2012-vel azonosítunk. 12 A továbbiakban a makrogazdasági pályaalternatívákat a korai vagy 2008-as, a késbbi vagy 2010-es, valamint a nagyon kési vagy 2012-es metszetekben tárgyaljuk. Egy köztes idpont, tehát egy 2009-es vagy 2011-es eurócsatlakozás pedig ebben a megközelítésben a két szomszédos variáns 2009 esetében a "korai" és a "kési", 2011 esetében pedig a "kési" és a "nagyon kési" közel azonos valószínség megvalósulását jelenti. A három csatlakozási idponthoz rendelhet három eltér makrogazdasági pálya nem valamiféle formális elhatárolás, hanem szubsztantív különbségeket fejez ki. Természetesen nem gondoljuk azt, hogy az euró bevezetésének idzítése önmagában közvetlen hatást gyakorolna a gazdasági teljesítménymutatókra. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a nyitott és a küls forrásoktól számtalan csatornán függ magyar gazdaság folyamatait a nemzetközi megítélés, különösen a pénz- és tkepiaci szereplk véleményalkotása alapveten befolyásolja. 13 Kedveztlen vagy bizonytalan megítélés esetén a forint árfolyamának gyengülése és volatilitásának megnövekedése, az állampapír-hozamok megugrása és a mködtke-befektetések elmaradása lehetnek egy negatív makrogazdasági forgatókönyv egymást gyorsan követ jelenetei. Kedvez pénz- és tkepiaci értékítélet viszont jótékonyan hathat a tkeáramlási folyamatokra és közvetve az államháztartás pozíciójára; ebben az esetben akár a vártnál csekélyebb áldozatvállalás árán is teljesíthetk az euró bevezetésének szükséges feltételei. A nemzetközi pénz- és tkepiaci szereplktl, közvetve pedig a véleményformáló nemzetközi szervezetektl és hitelminsít intézetektl való függésbl evidensen adódik a következtetés: Magyarország euróövezeti csatlakozásának idzítése hiteles és transzparens kell, hogy legyen. Konkrétabban: a csatlakozás szükséges feltételeinek teljesítéséhez tartozó makrogazdasági pályának a gazdaságpolitikai döntéshozatali centrumok egyetértésére kell épülnie, miközben hihet (reálisan teljesíthet) a nemzetközi megítélés szerint és egyidejleg kell politikai, illetve társadalmi támogatottsággal bír Tanulmányunk lezárásának napjaiban úgy tnik, mintha a pillanatnyilag még hivatalos 2008-cal szemben a es céldátumok kerülnének eltérbe. Ez azonban nem változtat sem a bevezetés idzítése, sem pedig a makrogazdasági pályaalternatívák kapcsán tárgyalt szempontokon. Húsbavágó tapasztalatokat szerezhettünk errl 2003-ban, amikor az év elején még a túlzott bizalom és derlátás, az év második felében ugyanakkor ennek ellenkezje, a túlzott gyanakvás és a pesszimista befekteti megítélés drámaian átértékelte Magyarország kockázati felárát. Ez a költségvetés adósságszolgálati terheit számotteven megnövelte, holott az év második felében mind a reálgazdaság aktuális teljesítménye, mind konjunkturális kilátásai határozottan javultak. 19

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS MAGYARORSZÁG HELYZETE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ KONVERGENCIAKRITÉRIUMAINAK TELJESÍTÉSÉBEN 2003 VÉGÉN A Mûhelytanulmányok sorozatban megjelenô

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2008. március Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése 2016. április 20. MAGYAR NEMZETI BANK A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott alapvető feladatai,

Részletesebben

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ

LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.

Részletesebben

Az euró és Magyarország Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

Az euró és Magyarország Madár István Gazdaságpolitika Tanszék Az euró és Magyarország Integrációs szintek Preferenciális vámövezet Szabadkereskedelmi terület Vámunió Közös piac Gazdasági unió Politikai unió 1 Az euró közgazdasági jelentősége Euró = tökéletesen rögzített

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 340 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

Az államháztartás tervezése a gazdasági felzárkóztatás érdekében. - magyar esettanulmány - (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az államháztartás tervezése a gazdasági felzárkóztatás érdekében. - magyar esettanulmány - (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) ICGFM Konferencia Miami, 2008. május 19. Az államháztartás tervezése a gazdasági felzárkóztatás érdekében - magyar esettanulmány - (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Bár az esettanulmány

Részletesebben

A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után

A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után A 2000-es évek pénzügyi válságát követően sok előre meghatározott szolgáltatás nyújtását ígérő szakmai nyugdíjrendszer

Részletesebben

Gazdaság és gazdaságpolitika

Gazdaság és gazdaságpolitika Gazdaság és gazdaságpolitika 188 Makrogazdasági folyamatok és fiskális politika Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva 1. Bevezetés 2007. végére a magyar gazdaság jellemzıi, mind a korábbi

Részletesebben

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár úr felkérésének eleget téve röviden felvázolom a bírósági út, mint elvi modell egy lehetséges változatát, ami

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2004/1.

Konjunktúrajelentés 2004/1. KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Konjunktúrajelentés 2004/1. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2004 tavaszán 2004. március A tanulmányt készítő munkacsoport

Részletesebben

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra?

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Stabilitás mindenek felett: új prioritások a célokban: gyors növekedés

Részletesebben

(JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA

(JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA Nagy Zoltán nyá. ezredes 1 (JOG) SZABÁLY-VÁLTOZÁSOK SORAI KÖZT OLVASVA Absztrakt Napjainkat a jogi szabályozási környezet gyors változásai jellemzik. A cikk a gyorsan változó jogi környezet hatásait vizsgálja

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2008. évi IV-es cikkely konzultáció megbeszélései. Záró megállapítások. 2008. június 10.

MAGYARORSZÁG 2008. évi IV-es cikkely konzultáció megbeszélései. Záró megállapítások. 2008. június 10. MAGYARORSZÁG 2008. évi IV-es cikkely konzultáció megbeszélései Záró megállapítások 2008. június 10. A költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiány 2007-ben történt csökkenése üdvözlendő, azonban

Részletesebben

A bankközi forintpiac Magyarországon

A bankközi forintpiac Magyarországon MNB MÛHELYTANULMÁNYOK GEREBEN ÁRON A bankközi forintpiac Magyarországon (az 1998 szeptembere és 1999 márciusa közötti idoszak néhány tanulsága) 20 A Mûhelytanulmányok sorozatában megjelenõ füzetek a szerzõk

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról Az elmúlt időszakban beérkező információk a makrogazdasági környezet javulásáról tanúskodnak Magyarországon. Elsősorban a gazdaság finanszírozási

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban

Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban MNB-tanulmányok 44. 2005 CSÁVÁS CSABA ERHART SZILÁRD Likvidek-e a magyar pénzügyi piacok? A deviza- és állampapír-piaci likviditás elméletben és gyakorlatban Csávás Csaba Erhart Szilárd Likvidek-e a magyar

Részletesebben

A magyar útdíjpolitika tézisei és szakmai alapelvei ZÖLD KÖNYV

A magyar útdíjpolitika tézisei és szakmai alapelvei ZÖLD KÖNYV A magyar útdíjpolitika tézisei és szakmai alapelvei 2009 ZÖLD KÖNYV A KHEM részére összeállította: DÍJSTRATÉGIAI IRODA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ...3 BEVEZETÉS...5 1. A TARIFARENDSZEREK

Részletesebben

Az egyes szektorokra vonatkozó speciális megfontolásokat a következőkben lehet összefoglalni:

Az egyes szektorokra vonatkozó speciális megfontolásokat a következőkben lehet összefoglalni: 13. Cím: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A Felügyelet státuszát és jogosítványait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 1. (2) bekezdése szabályozza, mely

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére

Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI KHT Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezõségére (Az MKIK-GVI és a megyei kamarák kérdõíves vállalati

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR Jelentés az infláció alakulásáról 2005. február Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN

Részletesebben

B u d a ö r s. BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

B u d a ö r s. BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE B u d a ö r s BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3/2008. (II. 20.) ÖKT sz. rendelettel elfogadott 2008. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE T a r t a l o m j e g y z é k Budaörs Város Önkormányzat 2008. évi költségvetésének általános

Részletesebben

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER

TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 2001 DECEMBER 2 TATA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉT MEGALAPOZÓ TELEPÜLÉS 2001. Készült Tata Város Önkormányzata megbízásából 1 TATA VÁROS TELEPÜLÉSJA MELY KÉSZÜLT A VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MEGALAPOZÁSA

Részletesebben

Visszatérés Európába A Policy Solutions elemzése és ajánlásai a Táncsics Alapítvány számára

Visszatérés Európába A Policy Solutions elemzése és ajánlásai a Táncsics Alapítvány számára Boros Tamás: Visszatérés Európába A Policy Solutions elemzése és ajánlásai a Táncsics Alapítvány számára 2012. október Tartalomjegyzék 1. Merre tart Európa?... 3 1.1. Az Európa 2020 stratégia... 4 1.2.

Részletesebben

Eladó: dr. Vajda László fcsoportfnök, FVM, EU Koordinációs Fosztály

Eladó: dr. Vajda László fcsoportfnök, FVM, EU Koordinációs Fosztály Az EU vidékfejlesztési politikája 2007 és 2013 között volt a témája annak a háttérbeszélgetésnek, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Fosztálya szervezett újságíróknak 2005. június 29-én.

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Megbízó: Eger MJV Önkormányzata 3300 Eger Dobó tér 2. Tervez: Rosivall Tervez Iroda Kft. 1065 Budapest Nagymez u. 37-39. EGER MJV 184/2003. (V. 29.) SZÁMÚ KÖZGYLÉSI HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ

Részletesebben

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL JÁRÓ KÖRNYEZETI KÁROK PÉNZÜGYI ÉRTÉKELÉSÉHEZ Szerz!k: Harangozó Gábor dr., egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Széchy Anna, doktorjelölt, projektmenedzser,

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)

Részletesebben

2007. Augusztus. Általános vélemény

2007. Augusztus. Általános vélemény Az Energia Klub véleménye és javaslatai a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott Magyarország megújuló energia felhasználás növelésének stratégiájához 2007. Augusztus Általános vélemény

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához

KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A 296/2006.(XI.28.) Kt. sz. melléklete KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A szociális területen alkalmazott két f jogszabály

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA ÚJ INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BEVEZETÉSÉNEK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA Kis- és középvállalkozások innovációs igényeinek felmérése (Összefoglaló

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet

39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet Lezárva: 200. december 31. Hatály: 2000.VI.1. - Hatályos - 39/199. (VII. 1.) IKIM rendelet - a nukleáris anyagok nyilvántartási 1. oldal 39/199. (VII. 1.) IKIM rendelet a nukleáris anyagok nyilvántartási

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006

ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006 ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006 A kutatás a munkatervnek megfelelően két szakaszban került végrehajtásra. Az első szakaszban a japán gazdaságfejlődés problémáit vizsgáltuk, nevezetesen

Részletesebben

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ Programjában a Kormány meghirdette a nép ügyvédje intézményének létrehozását. A jelen Koncepcióban kibontott

Részletesebben

Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048

Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048 Projektazonosító: TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH-13-0048 A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjainak horizontális ex-ante értékelése. 1/2. kötet: Összefoglaló megállapítások

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjainak horizontális ex-ante értékelése. 1/2. kötet: Összefoglaló megállapítások Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjainak horizontális ex-ante értékelése 1/2. kötet: Összefoglaló megállapítások Budapest, 2007. március 21. A projektfeladatok megosztása és az egyes

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN telecom it internet H-1089 Budapest, Baross u. 133. telefon +36 1 477 01 00 telefax +36 1 477 01 01 www.bellresearch.com info@bellresearch.com AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR

HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR HONVÉD KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR Adószám: 18066830-2-51 Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Tel./Fax.: 329-6651, HM 269-77, 268-79, 269-37 ÜZLETI JELENTÉS A 2014. ÉVRŐL Budapest, 2015. február

Részletesebben

Fiskális transzparencia jelzőszámok nélkül?

Fiskális transzparencia jelzőszámok nélkül? Botos K. (szerk.) 2003: Pénzügypolitika az ezredfordulón. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2003. JATEPress, Szeged, 96-109. o. Fiskális transzparencia jelzőszámok nélkül? P. Kiss Gábor 1 A tanulmány

Részletesebben

A Társaság 2008. június 26. napján tartott éves rendes közgylése 5/2008.06.26. sz. határozatával jóváhagyta a jelen jelentést.

A Társaság 2008. június 26. napján tartott éves rendes közgylése 5/2008.06.26. sz. határozatával jóváhagyta a jelen jelentést. JELENTÉS A FELELS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL A BUDAPESTI ÉRTÉKTZSDE ZRT. ÁLTAL KÖZZÉTETT FELELS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI AJÁNLÁSOK ( AJÁNLÁSOK ) ALAPJÁN A Zwack Unicum Nyrt. (a Társaság ) Felügyel Bizottsága

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Forrás: GVI. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. december A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel,

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.9.2005 COM(2005) 436 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL HU HU TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4

Részletesebben

Az AAA AUTO csoport 2008 során több mint 60 000 gépkocsit értékesített, most pedig összegzi 2008 piaci folyamatait

Az AAA AUTO csoport 2008 során több mint 60 000 gépkocsit értékesített, most pedig összegzi 2008 piaci folyamatait Az AAA AUTO csoport 2008 során több mint 60 000 gépkocsit értékesített, most pedig összegzi 2008 piaci folyamatait Prága / Budapest, 2009. február 6. Az előzetes értékesítési eredmények szerint az AAA

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban

A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. május (408 427. o.) KISS GERGELY VADAS GÁBOR A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban A lakáspiac a monetáris politika alakításának egyre fontosabb tényezõje

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek Vezető közgazdász: Gém Erzsébet Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek A Magyar Fejlesztési Bank makrogazdasági elemzése a 2010. évi folyamatokról,

Részletesebben

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás Ingatlanpiaci elemzés 2008 március Készítette: Molnár Tamás 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Tel.: (00-36-76) 497-658, 497-659, Fax: 418-850 E-mail: ingatlan.empire@axelero.hu Tartalomjegyzék Magyarország

Részletesebben

KÖZGYLÉSI DOKUMENTUMOK ZWACK UNICUM NYRT: ÉVES RENDES KÖZGYLÉSE

KÖZGYLÉSI DOKUMENTUMOK ZWACK UNICUM NYRT: ÉVES RENDES KÖZGYLÉSE KÖZGYLÉSI DOKUMENTUMOK ZWACK UNICUM NYRT: ÉVES RENDES KÖZGYLÉSE A KÖZGYLÉS IDPONTA: 2016. június 28. 10.00 HELYSZÍNE: Larus Étterem és Rendezvényközpont 1124 Budapest, Csörsz u. 18/b. A Zwack Unicum Nyrt.

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK

Nyilvánosságra hozatali követelmények 2008 teljes év TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK I SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET 2008 ÉVI GAZDÁLKODÁSI EREDMÉNYE... 2 I.1 PUBLIKUS MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS... 4 II SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEI MÓDSZEREI... 6

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések

centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések centrope Regionális Fejlődési Jelentés 2012 Projekt-összefoglaló és következtetések Bevezető Ez a regionális fejlődési jelentés a centrope regionális fejlődés-monitoring kísérleti projekt harmadik és egyben

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében 1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,

Részletesebben

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Az elemzést készítette: Bethlendi András Pénzügyi Stabilitási

Részletesebben