Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR A számviteli politika kialakítása és érvényesítése a Pápai Hús Rt-nél Küls szakmai konzulens: Kiss Zoltánné Operatív konzulens: dr. Vörös Miklós Németh Judit Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1 2. A Pápai Hús Rt. bemutatása 2.1. A Pápai Hús Rt. rövid története A Pápai Hús Rt. tevékenységi körei A Pápai Hús Rt. szervezeti felépítése A Pápai Hús Rt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének rövid bemutatása 9 3. A számviteli politika általános bemutatása A Pápai Hús Rt-nél alkalmazott számviteli politika 3.1. A számviteli politika tartalma, elírásai, módszerei a számviteli törvény elírásai szerint A Pápai Hús Rt. által alkalmazott számviteli politika bemutatása A Pápai Hús Rt-nél alkalmazott számviteli politikát alátámasztó szabályzatok bemutatása a számviteli törvény el>írásai szerint 4.1. A számlarend összeállítása és az azt alátámasztó bizonylati rend bemutatása A számlarend összeállítása Bizonylati rend bemutatása Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata Az eszközök és források értékelési szabályzata Önköltség-számítási szabályzat Pénzkezelési szabályzat Selejtezési szabályzat Iratkezelési és irattárolási szabályzat A vezeti információs rendszernek a döntés-elkészítéssel való kapcsolata 55 Értékelés, javaslatok 58 Irodalomjegyzék 61 Mellékletjegyzék 62

4 1. Bevezetés Diplomamunkám a számviteli politikáról, annak gazdálkodásra gyakorolt hatásáról szól. Véleményem szerint a számvitel a legalkalmasabb arra, hogy egy vállalkozás tevékenységét a legjobban és legátfogóbban bemutassa. Képet ad a vállalkozás nagyságáról, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér#l, könyvelési, vezetési, nyilvántartási rendjér#l. A számvitelnek a gazdaságban meghatározó szerepe van, nélkülözhetetlen információkat hordoz, mással nem pótolható. A számvitel lényege nem csak az, hogy tükrözze a tényleges vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet, hanem segítse feltárni és megoldani a problémákat is. Olyan információs bázissá kell, hogy váljon, hogy megalapozza és alátámassza a vezet#i döntéseket. A Pápai Hús Rt-nél, Magyarország egyik legnagyobb húsipari vállalkozásánál írom a diplomamunkámat. A társaság méreteit, foglalkoztatott létszámát tekintve is Pápa város legnagyobb vállalkozása. Több mint 100 éves múltra tekint vissza fejl#désének története. A vállalkozás nagysága, széles tevékenységi köre lehet#séget ad arra, hogy a számviteli politika minden területét kell# mélységben és jól áttekinthet#en megismerjük. A vállalkozás számviteli politikájának bemutatása az éves beszámolón keresztül segíti az üzleti partnereket és más felhasználókat az adatok megértésében és azok hasznosításában. Azért ezt a társaságot választottam, mert volt szerencsém a nyári szakmai gyakorlatomat is a Pápai Hús Rt-nél eltölteni, mely alatt betekintést nyerhettem a vállalkozás m0ködésébe. Emellett úgy érzem a társaság dolgozói segít#készségének köszönhet#en lehet#ségem van a vállalkozás mélyebb szint0 megismerésére, amely a diplomamunkám elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges. A számvitel fontos jelent#ség0, ezt tükrözi kialakulásának ideje és története is. A mai értelemben vett számvitel kialakulása hosszú múltra tekint vissza. Már Hamurabi asszír király (i.e. 2200) törvényobeliszkjében is találtak a könyvvezetésre utaló nyomot. A kett#s könyvvitelt el#ször Fra Luca Pacioli írta le és rendszerezte 1494-ben megjelent m0vében. ;t nevezik a kett#s könyvvitel atyjának. A kereskedelmi tevékenységet szolgáló, úgynevezett forgalmi könyvvitel a XVIII. század végéig kielégítette a számvitellel kapcsolatos elvárásokat. A magyar számviteli 1

5 szabályozás az 1723-as kereskedelmi törvénnyel kezd#dött, el#írta a keresked#k részére az üzleti könyvek szabályszer0 vezetését ben már kitértek az üzleti könyvek vezetésének módjára, a mérleg és leltár készítését kötelez#vé tették es évek elején német tapasztalatok el#térbe helyezésével megkezd#dött a számvitel egységesítése. Ez a munka egy mélyreható szabályozást és egy kötelez# számlakeret kidolgozását célozta meg ben teljesedett ki a számviteli rendszer szabályozása, ekkor már megjelentek a mérlegbeszámoló tartalmára vonatkozó szabályok, el#írások. A számviteli törvény megalkotásánál a törvényalkotók számos nemzetközi standardot vettek figyelembe. A magyar számviteli rendszer korszer0sítésére évi XVIII. törvénnyel került sor, ami figyelembe veszi a magyar sajátosságokat évi CVIII. törvény az összevont konszolidált beszámoló készítésének szabályaival egészítette ki. A számvitellel szembeni alapvet# követelmény a megbízható és valós összkép biztosítása. A magyar számviteli szabályozás az EU számviteli irányelveiben megfogalmazottaknál részletesebb tagolást ír el#. Vannak eltérések, de azok nem számottev#ek, inkább technikai jelleg0ek ban Brüsszelben az EU-hoz való csatlakozásunk felülvizsgálata során átvilágították a számviteli szabályozásunkat is. A tárgyaláson elismerték törekvéseinket, és indokoltnak tartottak néhány tartalmi, formai változást. Ezért került sor január 1-i hatálybalépéssel az XVIII. számviteli törvény újrakodifikálására. Ez tulajdonképpen nem egy új törvény, mert a törvény célja, és hatálya nem változott. A számviteli politika a nemzetközi számviteli standardok tanulmányozásakor került be a hazai számviteli fogalmak közé. A számviteli politika a számviteli törvény el#írásainak gyakorlati végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel# számviteli rendszer kialakítását kell, hogy megalapozza. A számviteli politika célja tehát, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszert m0ködtessen, ami alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámoló állítható össze, és amely megfelel# információkat szolgáltat a vezet#i döntések meghozatalához. Diplomamunkám magába foglalja a Pápai Hús Rt. bemutatását, a számviteli politika és a hozzá kapcsolódó szabályzatok általános megismertetését, és a társaságnál alkalmazott formájának szemléltetését. 2

6 2. A Pápai Hús Rt. bemutatása 2.1.A Pápai Hús Rt. rövid története Pápa a Kisalföldön található barokk stílusú kisváros. Vállalkozásai közül kiemelkedik a Pápai Hús Rt., mely a magyar húsipar egyik legjelent#sebb és nagy hagyományokkal rendelkez# képvisel#je. A XX. század elején a város vezet#it a közellátási és állategészségügyi követelmények szigorodása arra késztették, hogy egy ellen#rizhet# közvágóhídon történjen azon állatok vágása, melyek húsát a hentesek a lakosság részére értékesítettek. A városi közvágóhíd létesítése 1913-ban fejez#dött be. Sertés, marha és birka vágása mellett az alapítást követ# években készítménygyártást még nem folytattak ban a belga és kanadai érdekeltség0 Poels és Társa cég vette bérbe a vágóhidat, és a vállalkozás tevékenységi köre tovább b#vült a bacongyártással ben egy dobozolt sonka gyártó üzem kialakítása kezd#dött meg. A fejl#dés következ# lépcs#foka a konzervek sterilizálással történ# tartósításának kidolgozása volt ben, mint minden magánvállalkozást, a Poels és Társa céget is államosították. Így jött létre a Pápai Húsipari Vállalat. A társaság f# feladata a lakosság igényeinek maximális kielégítése minimális alapanyag felhasználással tól újabb fejl#dést jelentett az export feltételeket is kielégít# dobozsonka gyártó üzem építése ban a pápai, a veszprémi és a keszthelyi húsipari társaságok összevonásával létrejött a Veszprém Megyei Húsipari Vállalat pápai központtal ben került sor az állatforgalmi és húsipari vállalatok egységes összevonására. Ennek eredményeként január 1-t#l a Mez#gazdasági és Élelmezésügyi Miniszter kombináttá nyilvánította a vállalkozást. Az 1980-as években a piaci igényekre reagálva a vállalkozás megkezdte a csomagolástechnikában magasabb szintet jelent# fóliás termékek gyártását ben helyezték üzembe az új marhavágóhidat, amely a szigorú bel- és külföldi állategészségügyi el#írásoknak minden tekintetben megfelelt. Ebben az évben megsz0nt a tröszt, ett#l kezd#d#en önálló kereskedelmi joggal rendelkezik a cég. 3

7 1992. október 1-t#l a kombinát részvénytársasággá alakult át és a Pápai Hús Rt. elnevezést kapta. Ekkor a társaság tulajdonosa 97%-ban az Állami Vagyonügynökség, 3%-ban a Pápai Városi Önkormányzat lett ban privatizálásra került sor, az ÁPV Rt. értékesítette a részvények 76%-át. A Pápai Hús Rt. csak a legszigorúbb feltételek biztosítása mellett maradhat versenyképes a hazai és a világpiacon. Az iparágon belül Magyarországon a Pápai Hús Rt. kapta meg els#ként az MSZ EN ISO 9001 tanúsítványt. Röviddel ezután kidolgozta a HACCP (élelmiszer biztonsági) és az SSOP (takarítás, fert#tlenítés) rendszereket is. A vállalkozás 1999-ben csatlakozott az FVM Agrármarketing Centrum Kht. magyar agrár termékek értékesítésének programjához. 9 termék nyerte el a tanúsító védjegy használatát, úgy, mint KIVÁLÓ MAGYAR ÉLELMISZER. A vállalkozás jelenleg a rendelkezésre álló munkaer# ellátottságával, technológiai berendezéseivel és beszerzési illetve értékesítési piacaival a külpiacon és Magyarországon tartósan tudja tartani a pozícióját. A társaság tevékenységét több telephelyen végzi, és több városban vannak fióktelepei, így például Budapesten, Veszprémben, Tapolcán és Zircen. Az EU csatlakozás feltételeink a társaság megfelel, hiszen a belföldi illetve az export higiéniai feltételek már jelenleg is ezen a szinten állnak. A felkészülés valamennyi feltételét folyamatosan figyelemmel kíséri, mind a hazai illetve az EU-s pályázatok lehet#ségeivel élve. 1.sz. ábra A Pápai Hús Rt. tulajdonosi szerkezete 9,27% 7,17% Iványi és Társai Kft. 24,55% 59,01% International Bullion Executive Pension Scheme SOVEREIGN International Investment LTD Egyéb belföldi természetes személy 4

8 A Pápai Hús Rt. az Iványi és Társai Kft. magas tulajdoni részesedésének köszönhet#en leányvállalat, azonban anyavállalat is egyben, mert 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik a Pápa-Pig Kft-b#l és a Pápa-Ser Kft-b#l. Mindemellett 41%-os tulajdoni részarányának köszönhet#en a Pig-Coop Kft. társult vállalkozása, a Sertéstenyészt# és Hizlaló Bt-vel pedig egyéb részesedési viszonyban áll a társaság a 2001-es adatok alapján Pápai Hús Rt. tevékenységi körei Vágóállatok felvásárlása, belföldi és export célú forgalmazása Húsipari tevékenység: vágás, hús- és szalonna feldolgozás, húskészítmény és húskonzerv gyártása, zsírolvasztás, h0t#házi tárolás Tartósítóipari tevékenység (húskonzervgyártás) Tehergépjárm0vek üzemeltetése, javítása, karbantartása Élelmiszer nagy- és kiskereskedelmi tevékenység, húsboltok üzemeltetése Külkereskedelmi f#vállalkozói, képviseleti, ügynöki tevékenység Raktározás, tárolás, szállítás Termeltetés, felvásárlás Az él#sertés piacán jelent#s változások zajlottak le az elmúlt id#szakban. A felvásárolt állatok mennyisége csökkent, ugyanakkor a felvásárlási ár drasztikusan emelkedett. További problémát okozott az árak széles határok közötti mozgása és a kínálat egyenetlensége. A sertéshiánnyal párhuzamosan drasztikusan emelkedtek a felvásárlási árak. A Pápai Hús Rt a saját tenyészt# telepei és a viszonylag stabil partnerei miatt nem kényszerült minden esetben a legmagasabb árak megfizetésére. A felvásárlási árak egy rövid id#szaktól eltekintve lényegesen meghaladták a nyugat-európai felvásárlási árakat. A szarvasmarha felvásárlás és feldolgozás a társaság életében nem játszik jelent#s szerepet. 5

9 Termelés A termelés irányítás legfontosabb feladata, hogy a kereskedelmi igényeknek megfelel#en szervezze meg a gyártási folyamatokat. Teremtse meg az összhangot a feldolgozás különböz# területei között, és használja ki optimálisan a tárolókapacitásokat. Az elmúlt id#szakban a Pápai Hús Rt. a véd#gázas csomagolású szeletelt termékkel valamint néhány teljesen új termékkel jelent meg a piacon, ilyen például az Esterházy termékcsalád. Emellett elkezd#dött a só szegény termékek, valamint a grill termékek fejlesztése is. Belföldi értékesítés A belföldi értékesítést kedvez#tlen hatások befolyásolják, melyek egyrészt a kereskedelmi láncok egymással vívott versenyének származékos hatásából, másrészt a kereskedelem feldolgozóval szembeni er#fölényéb#l, harmadrészt a hazai sertéshús és marhahús fogyasztás jelent#s visszaeséséb#l következnek. Ebben a piaci környezetben a Pápai Hús Rt. értékesítési mennyisége csökkent. A visszaesés egyrészt a viszonylag magas árak, másrészt a konkurens gyártók növekedésének következménye. A Pápai Hús Rt legjelent#sebb partnerei közé sorolhatók a következ#k: Csemege-Match Rt., METRO Kft., CBA Kft., Auchan Magyarország Kft., Spar Kft., Cora+Profi Kft., Penny Market Kft., Tesco-Globál Rt., Plusz Élelmiszer Diszkont Kft., Csopak Rt.. A társaság kiemelt nagy vev#inek forgalma emelkedett. Az értékesítés vev#nkénti szerkezete mellett a területi megoszlásban is voltak változások, de nem kardinálisak. Az áruházláncok, szupermarketek fokozatos terjedésének következtében emelkedett a távoli megyék forgalma, els#sorban Veszprém megye rovására. Exportértékesítés Az exportértékesítés piaci feltételeit ellentmondások jellemezik. A piaci kereslet az elmúlt id#szakban szinte végig kedvez# volt. Ezzel szemben az export jövedelmez#sége romlott, mely az exporttámogatások csökkenése, kései megjelenése, a hazai fizet#eszköz sávszélesítése, valamint a hazai sertésárak egész éven át tartó magas szintje miatt következett be. Kedvez#tlenül érintette a társaságot a Forint lebegtetési sávjának jelent#s szélesítése. Az árfolyamok csökkenése közvetlen hatást gyakorolt a társaság árbevételére, de voltak 6

10 közvetett hatásai is. Egyrészt megn#tt az exportértékesítés eredményességének kockázata, másrészt megn#tt az exportvev#i kintlév#ség árfolyamkockázata. A Pápai Hús Rt. több országba értékesíti termékeit, jelent#s partnerei például USA, Spanyolország, Németország, Svédország, Franciaország, Olaszország. Emellett kiemelend# Japán és Dél-Korea is, melyek egyre nagyobb súlyt képviselnek a társaság export értékesítési árbevételéb#l. A termelés m0szaki feltételeinek biztosítása Beruházás, fejlesztés A Pápai Hús Rt. m0szaki tevékenységének legfontosabb feladata, hogy a termelés m0szaki feltételeit folyamatosan biztosítsa, a termelés és az egyéb területek fejlesztési igényét kielégítse. Ennek érdekében a vállalat folyamatos beruházásokat, fejlesztéseket hajt végre. Üzemfenntartás A Pápai Hús Rt. saját karbantartói által végzett üzemfenntartási tevékenységét szervezetileg önálló TMK egységek végzik. Az idegen fenntartási munkákat dönt#en állandó partnerek végzik el. Szállítási, járm0javítási tevékenység A Pápai Hús Rt. a beszerzésekkel és az értékesítésekkel kapcsolatos szállítási tevékenység legnagyobb részét saját gépkocsi parkjával végzi. A társaság szállítási tevékenységéb#l, valamint az egyes szállítási módozatok speciális jellegéb#l adódóan a gépjárm0 állomány összetétele sokrét0. Környezetvédelem a Pápai Hús Rt-nél A környezetvédelmi el#írások betartása a társaság m0ködési alapfeltétele. Az Európai Unióban érvényes jogi szabályozás átvételével a feladatok fokozatosan n#nek a jöv#ben. A szigorodó jogi szabályozás határid#s feladatainak elvégzése jelent#s mértékben emelheti a költségeket. A társaság min#ségbiztosítási politikájának szerves részét képezi az ISO

11 2.3. A Pápai Hús Rt. szervezeti felépítése A Pápai Hús Rt. szervezeti felépítése megfelel a társasági törvényben el#írt szabályzásoknak. A társaság rendelkezik a legf#bb döntéshozó szervvel, közgy0léssel, igazgatósággal, stb. A közgy0lés a Részvénytársaság legf#bb szerve, amely a részvényesek összességéb#l áll. Az alapító okirat tartalmazza m0ködési rendjét. Állandó meghívottai a felügyel# bizottság elnöke, a könyvvizsgáló és a közgy0lés tagjai. Az igazgatóság a Társaság ügyvezet# szerve, ügyrendjét maga állapítja meg. A vezérigazgató áll a társaság élén. Irányítja és ellen#rzi a vállalkozás napi munkáját. Az igazgatóságok feladatai: Termeltetési, felvásárlási igazgatóság: hatáskörébe tartozik a felvásárlással, termeltetéssel kapcsolatos teend#k vizsgálata, az él#állat felvásárlás alapfeltételeinek a megteremtése, elegend# él#állat mennyiség biztosítása a termeléshez, a min#sítéshez kapcsolódó intézkedések. Termelési igazgatóság: feladata a termel# üzemek termelési feladataival összefügg# tevékenységek, anyagbeszerzési, termelési feladatok meghatározása. Gyártmánytechnológiai eljárások bevezetésének elbírálása. Kereskedelmi igazgatóság: gondoskodik az értékesítési feladatok meghatározásáról, szállítási szerz#dések meglétér#l, a társaság tulajdonában lév# húsboltok üzemeltetésének hatékonyságáról. M0szaki f#mérnökség: gondoskodik a beruházási, fenntartási tevékenységek elvégzésér#l, a vállalkozás m0szaki színvonalának fejlesztésér#l, fenntartásáról, karbantartásáról. Gazdasági igazgatóság: irányítja a vállalkozás gazdasági, számviteli, pénzforgalmi tevékenységét, gondoskodik a számviteli törvény alapelveinek érvényesítésér#l, a beszámolási rendszer m0ködésér#l, a társaság eredményének alakulásáról. 8

12 Könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozás által az üzleti évr#l készített éves beszámoló a számviteli törvény el#írásai szerint készült, és ennek megfelel#en megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér#l, a m0ködés eredményér#l. A vállalkozás kötelez# könyvvizsgálati kötelezettségének eleget tesz A Pápai Hús Rt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének rövid bemutatása A társaság a számviteli törvényben el#írt, kett#s könyvvezetéssel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni. Ezt alátámasztják a következ# adatok: 1.sz. táblázat A társaság éves beszámoló készítési kötelezettségét alátámasztó adatok Mérleg fösszeg eFt eFt eFt Éves nettó árbevétel eFt eFt eFt Tárgyévben fogl. átl. létsz. 1558f 1567f 1464f A Pápai Hús Rt. éves beszámolója tartalmaz minden eszközt, kötelezettséget, saját t#két, céltartalékot, és minden olyan bevételt és ráfordítást, ami a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetében változást okoz. A vállalkozás valós helyzete minden évben megfelel#en bemutatásra kerül. Az éves beszámolóban szerepl# adatok alapján számos mutató szolgálhat a vállalkozás helyzetének elemzésére. A következ#kben a társaság gazdálkodásának bemutatása néhány jellemz# gazdasági számadat illetve mutató segítségével történik. A Pápai Hús Rt. nagy eszköz és forrás állománnyal rendelkezik. Saját t#ke állománya meghaladja a 3 milliárdot, eszközállománya pedig befektetett eszközök esetében közel 2,5 milliárd forint, forgóeszközök esetében pedig több mint 4 milliárd forintot tesz ki. 9

13 A társaság vagyoni helyzetének bemutatása A jobb szemléltetés érdekében következzék a eszköz- ill. forrásstruktúra vizsgálata. 2.sz. táblázat A Pápai Hús Rt. vagyoni helyzetére vonatkozó f%bb mutatók Megnevezés Me XII XII XII.31. Tartósan befektetett eszközök aránya % 37,8 37,5 35,1 Tartósan befektetett eszközök fedezettsége % 133,9 129,2 139,3 Tárgyi eszközök aránya % 30,8 30,5 28,4 Tárgyi eszközök fedezettsége % 164,7 158,6 172,3 Forgóeszközök aránya % 58,3 62,0 63,2 Készletek aránya (a forgóeszk. belül) % 24,0 19,8 19,1 Követelések aránya (a forgóeszk. b.) % 71,9 74,3 70,4 Eszközök fordulatszáma 2,7 2,9 3,1 Saját t#ke aránya % 50,7 48,5 48,9 Idegen t#ke aránya % 48,4 50,3 50,6 Saját t#ke növekedési mutató 2,7 2,9 3,1 A Pápai Hús Rt-nél a vizsgált két id#szakban a tartósan lekötött eszközök aránya csökkent, ami nem mondható kedvez#nek, azért sem, mert az országos átlagtól (60-70%) elmarad. A befektetett eszközökön belül nagy súlyt képez# tárgyi eszközök aránya is csökkent. A forgóeszközök aránya a vizsgált id#szakok folyamán növekedett, értéke az országos átlag felett van. Kedvez# hatásként jelentkezik azonban a készletek arányának csökkenése, hiszen a vev#állomány növekedése a likviditási helyzetre pozitívan hat. A követeléseknek a forgóeszközökön belüli nagy részaránya kisebb változásokkal végig jellemz# volt. 10

14 2.sz. ábra Az egyes eszközcsoportok megoszlása a vizsgált három évben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Aktív id#beli elhatárolások Forgóeszközök Befektetett eszközök A vagyonfedezet mutató els# id#szakban csökkent, a második id#szakban n#tt, de mindvégig 100% volt, így a saját t#ke mindvégig 100% felett nyújtott fedezetet a befektetett eszközökre, azokon belül a tárgyi eszközökre is. A tárgyi eszközök fedezettsége mutató is hasonlóan alakult, mindegyik id#szakban 150% felett volt, ami kedvez#nek mondható és stabil anyagi helyzetre utal. Az eszközök fordulatszáma mutató azt jelzi, hogy az eszközök értéke az árbevételben hányszor fordul meg. A mutató akkor jó, ha 1 felett van. A társaságnál a mutató értéke jóval magasabb, ami kedvez#nek mondható. A növekedés oka, hogy az árbevétel növekedése az eszközállomány növekedésénél nagyobb mérték0 volt. A saját t#ke aránya mutató az els# id#szakban csökkenést, majd kisebb mérték0 emelkedést mutat, utalva a t#keer#sségre. A mutató értéke mindegyik évben elmarad a kedvez#nek mondható 70% körüli értékt#l. Azonban a saját t#ke növekedési mutató értéke mindvégig jócskán 1 fölötti volt, ami stabil, kedvez# helyzetre utal. Az idegen t#ke aránya a vizsgált id#szakokban növekv# tendenciát mutat, ami nem mondható jónak, azért sem mert a 30%-os kedvez# értéket meghaladja. 11

15 3.sz. ábra Az egyes forráscsoportok megoszlása a vizsgált három évben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Passzív id#beli elhatárolások Céltartalékok Idegen t#ke Saját t#ke A társaság pénzügyi helyzetének bemutatása A következ#kben néhány, a vállalkozás pénzügyi-likviditási helyzetére vonatkozó fontosabb mutató kerül ismertetésre. 3.sz. táblázat A Pápai Hús Rt. pénzügyi helyzetére vonatkozó f%bb mutatók Mutató megnevezése Me XII XII XII.31. Általános likviditási mutató 1,2 1,2 1,3 Hitelfedezettségi mutató % 87,1 91,8 88,1 Eladósodottság mértéke % 104,7 96,2 96,5 Nettó eladósodottság % 12,8 9,0 12,5 Az általános likviditási mutató azt fejezi ki, hogy az egész forgóeszköz állomány mekkora fedezetet nyújt az összes kötelezettségre. A mutató értéke a társaságnál a vizsgált három év folyamán kedvez#en alakult, mivel mindvégig 1 felett volt. A mutató nem nyújt valós képet a társaság pillanatnyi pénzügyi helyzetér#l, csak általános következtetések levonására alkalmas. 12

16 A hitelfedezettségi mutató kifejezi, hogy a vállalkozás adósai mennyiben tudják fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeket. A társaságnál megfigyelhet#, hogy bár a társaság jelent#s követelésállománnyal rendelkezik, de a követelések a vizsgált három évben nem fedezik teljes egészében a rövid lejáratú kötelezettségeket. Az eladósodottság mértéke a vállalkozás megítélésében fontos szerepet játszik. A mutató kifejezi, hogy a saját forrás milyen mértékben nyújt fedezetet a kötelezettségekre. Kedvez#, ha a mutató értéke % körül mozog. A társaságnál a mutató értéke ett#l jócskán elmarad, átlagosan 100% körül mozog, ezért ezen a vállalkozásnak meg kell próbálnia javítania. A nettó eladósodottság mértéke azt jelzi, hogy a kintlév#ségekkel csökkentett kötelezettségek hány százalékát teszik ki a saját t#kének. Ez feltételezi, hogy a követelések pénzügyileg el#bb realizálódnak, mint a kötelezettségek. Az országos átlag 20% körül alakul. A vállalkozás a vizsgált id#szakokban végig átlag alatt tudott maradni, ami kedvez#nek mondható. A társaság jövedelmi helyzetének bemutatása A továbbiakban következzen a társaság jövedelemtermel# képességének bemutatása néhány fontosabb mutató segítségével. 4.sz. táblázat A Pápai Hús Rt. jövedelmi helyzetére vonatkozó f%bb mutatók Megnevezés Me XII XII XII. 31. Árbevétel arányos jövedelmez#ség Ft 3,5 4,4 2,8 T#kearányos jövedelmez#ség Ft 18,4 26,8 17,8 Eszköz arányos jövedelmez#ség Ft 9,3 13,0 8,7 Bérarányos jövedelmez#ség Ft 40,8 55,5 36,0 13

17 Az árbevétel arányos jövedelmez#ség az alaptevékenység jövedelmez#ségét mutatja. A társaságnál a mutató értéke mindhárom évben az élelmiszeripari átlag körül (3-5) alakult, de 2001-re egy nagyobb mérték0 csökkenés figyelhet# meg. A t#kearányos jövedelmez#ség megmutatja, hogy egységnyi saját t#ke mennyi üzleti tevékenység eredményének létrehozásához járult hozzá. Az els# id#szakban kedvez# növekedés jellemezte a mutatót, 2001-re azonban visszaesés következett be. Az eszközarányos jövedelmez#ség megmutatja, hogy a mérleg összes eszközének 1 egysége mennyi üzleti tevékenység eredményéhez járult hozzá. Erre a mutatóra is a kezdeti növekedés, majd visszaesés volt a jellemz#. A bérarányos jövedelmez#ség az 1 Ft bérköltségre jutó üzleti tevékenység eredményét mutatja. Ez a mutató is az el#z#ekhez hasonlóan alakult, azaz 1999-r#l 2000-re javulás figyelhet# meg, n#tt a költségre jutó jövedelmez#ség, 2001-re azonban kedvez#tlenül alakult. A 2001 évi mérleg szerinti eredmény csökkenése miatt a 2000-ben kedvez#en alakult mutatók negatív irányba mozdultak. 14

18 3. A számviteli politika általános bemutatása A Pápai Hús Rt-nél alkalmazott számviteli politika 3.1. A számviteli politika tartalma, el#írásai, módszerei a számviteli törvény el#írásai szerint A számviteli politika, mint fogalom a nemzetközi számviteli standardok tanulmányozásakor került be a hazai számviteli fogalmak közé. Az átfogó számviteli standardok célja, hogy segítségükkel átláthatóvá és összehasonlíthatóvá váljanak a különböz# országokban m0köd# vállalkozások. A számviteli politika a beszámolót készít# vállalkozások bels# szabályzata, amelybe beletartoznak a számviteli elvek, értékelési módok, konvenciók, szabályok és a vezetés által elfogadott eljárások, amelyeket a könyvviteli munkák, az éves beszámolók elkészítése és bemutatása során alkalmaznak. A számviteli törvény számos alternatívát, döntési pontot tartalmaz. A számviteli alapelvekt#l azonban csak kivételes esetben a törvényben szabályozott módon lehet eltérni. A törvényben rögzített alapelvek, értékelési el#írások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel# a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. Kialakítása els#sorban azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amely alapján megbízható és valós információkat szolgáltató éves beszámoló állítható össze, a vezet#k döntéseikhez használható információkhoz jutnak. A jelenleg hatályos számviteli törvény szerint: A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell többek között azokat a gazdálkodóra jellemz# szabályokat, el#írásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelent#snek, nem lényegesnek, nem jelent#snek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, min#sítési lehet#ségek közül melyeket, milyen feltételek 15

19 fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika tehát az adott gazdálkodónál alkalmazott szabályokat, el#írásokat tartalmazza, amelyek összességében kihatnak az adott gazdálkodó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére. Ezek befolyásolják az adott gazdálkodó tárgyévi adózás el#tti és adózás utáni eredményét is. A számviteli politika nem más, mint megalapozott döntések sorozata olyan kérdésekben, ahol a számviteli törvény választási lehet#séget ad, nincs ugyan választási lehet#sége a vállalkozásnak, de a törvényi el#írás teljesítéséhez az eszközt, a módszert az adott vállalkozás rendelheti a törvényi el#íráshoz, a választott módszerek, eszközök, sajátos bels# el#írások összhatásukban kihatnak az adott vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére. Az újonnan alakuló gazdálkodó az adottságainak, körülményeinek legjobban megfelel#, a számviteli törvény végrehajtásának módszereit és eszközeit meghatározó számviteli politikát és a hozzá kapcsolódó szabályzatokat a megalakulás id#pontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Csak abban az esetben lehet megváltoztatni a számviteli politikát, ha azt a jogszabályi változás el#írja vagy a vállalkozási stratégia illetve üzletpolitika megkívánja. Törvénymódosítás esetén, mint az új számviteli törvény 14. (8) bekezdésének megfelel#en a változásokat annak hatálybalépését követ# 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A számviteli politikában hozott döntések megváltoztatása nyilvánvalóan hat a beszámolóban közölt adatokra is. Az alapelvek (kiemelten a folytonosság és a következetesség elveinek) érvényesítése az adatok összehasonlíthatósága szempontjából elengedhetetlen. A számviteli politikának igazodnia kell a vállalati stratégiához és az azt megvalósító üzletpolitikához. A vállalat számviteli politikáját a vezet#ségnek kell elfogadnia. A számviteli politika írásos formában kell, hogy elkészüljön, az elkészítéséért, módosításáért és érvényesítéséért a társaság vezet#je felel#s. 16

20 A számviteli politika legfontosabb tartalmi elemei A beszámoló-készítés rendjével kapcsolatban szükséges rögzíteni a számviteli politikában: - a beszámolót alátámasztó könyvvezetést, kett#s könyvvitel esetén a számlarendet és a költségelszámolás módszerét, - a mérleg fordulónapját, a mérlegkészítés id#pontját, szem el#tt tartva az id#szer0ség elvét és a költség-haszon összemérés elvét, - a mérleg és az eredménykimutatás választott formáját is meg kell határozni, célszer0 ekkor figyelembe venni a hasznosíthatóság elvét, mivel a beszámolóból a tulajdonosok, a befektetni szándékozók, a hitelez# partnerek egyaránt információkat kívánnak szerezni, - az évközi és év végi zárlatok célját, id#pontjait és feladatait is fel kell tüntetni, - itt rögzíthet# még az éves beszámoló elfogadásának rendje az adott társaságnál, - célszer0 megfogalmazni itt a számviteli alapelveket is, amelyeket a vállalkozás követni kíván. Az eszközök és források értékeléséhez kapcsolódóan: - a számviteli el#írások és a vállalkozás sajátosságainak figyelembevételével részletesen szabályozni kell az eszközök, a források csoportjainak értékelésére vonatkozó el#írásokat a következetesség elvét szem el#tt tartva, dönteni kell az eszközök és a források besorolásának, min#sítésének, átsorolásának ill. átmin#sítésének szabályairól. Ezen belül különösen fontos rögzíteni a készletek értékelési módját, könyvelési és nyilvántartási módját, a követelések és a kötelezettségek min#sítésénél alkalmazott szempontokat, az értékpapírok ill. a devizás tételek értékelési módját, az értékcsökkenésekre, értékvesztésekre és az értékhelyesbítésekre vonatkozó szabályokat. Id%beli elhatárolásokkal kapcsolatosan - célszer0 el#írni az elszámolási id#szakok közötti bevételek és költségek elhatárolását a gazdasági esemény alapján a megfelel# id#szakra. 17

21 Céltartalékokkal kapcsolatosan - szükséges el#írni a várható kötelezettségekre, a jöv#beni költségekre, valamint az egyéb célokra szükséges céltartalékok képzésének szabályait. A Kiegészít% melléklet és az Üzleti jelentés szerkezetének és tartalmának kialakítását is rögzíteni kell A Pápai Hús Rt. által alkalmazott számviteli politika bemutatása A Pápai Hús Rt. számviteli politikájának kidolgozásánál a számviteli törvény beszámolási és könyvvezetési el#írásait alkalmazta, ezáltal: biztosította a számviteli törvény el#írásainak és szabályainak érvényesülését, alapjait teremtette meg a vezet#i információs rendszer kidolgozásának, m0ködtetésének. A vállalkozás számviteli politikájának kialakításánál a legf#bb szempont az volt, hogy elszámolási rendjét a megbízható és valós összkép alapján állítsa össze. A társaság valós helyzetének bemutatását a számviteli alapelvek folyamatos érvényesítése és betartása biztosítja. A beszámoló-készítés rendjére vonatkozó számvitel politikai elemek A Pápai Hús Rt. a számviteli törvényben foglalt beszámolási és könyvvezetési kötelezettség el#írásait figyelembe véve és részvénytársaság formájának következtében kett#s könyvvitel vezetésére és éves beszámoló készítésére kötelezett. Ez következik a társaság következ# adataiból is, a mérleg f#összege 150 millió forintnál magasabb, éves árbevétele a 300 millió forintot meghaladja, a társaság tárgyévben foglalkoztatott létszáma több mint 50 f#. Az éves beszámoló részeivel, a mérleggel, az eredménykimutatással és a kiegészít# melléklettel egyidej0leg a társaság az üzleti jelentést is elkészíti. A vállalkozás folyamatos m0ködésének köszönhet#en üzleti éve a tárgyévben is és az el#z# években is a naptári évvel azonos volt. A társaság a számviteli törvény 1. számú melléklete alapján az A változat szerint állítja össze mérlegét, amelyre jellemz#, hogy az 18

22 eszközök bemutatása fordított likviditási sorrendben történik, a forrásoknál pedig fordított lejárati sorrend érvényesül, biztosított az automatikus egyez#ség és a mérlegszer0 elrendezés. Eredménykimutatását pedig a számviteli törvény 3. számú melléklete alapján forgalmi költség eljárással A változat szerint készíti el, de emellett összeállítja az összköltség eljárással készült A változatot is. Az A változatú eredménykimutatás jellemz#je, hogy lépcs#zetes felépítettség, és hogy csak a mérleg szerinti eredmény egyeztethet# a mérlegben szerepeltetett összeggel. A társaság minden évben elkészíti és auditáltatja éves beszámolóját a nemzetközi számviteli standardoknak megfelel#en is az EU-s pályázatokon való részvételi lehet#ségek kihasználása érdekében. A költségelszámolás szabályozásánál a vállalkozó termelési, szervezeti, gyártási adottságait és sajátosságait, valamint az önköltségszámítás, a költséggazdálkodás és a vállalkozáson belüli önálló elszámolás követelményeit kell figyelembe venni. A Pápai Hús Rt-nél a felmerült költségek els#dlegesen a 6. számlaosztály költséghely szerinti, másodlagosan az 5. számlaosztály költségnem szerinti bontásban kerülnek rögzítésre. A 7. számlaosztályt a társaság nem használja, a 6. számlaosztályt alkalmazza a közvetlen és a közvetett költségek nyilvántartására egyaránt. A társaság nagy volumen0 értékesítése és széles termékskálája szükségessé teszi a termékenkénti jövedelmez#ség vizsgálatához szükséges információk biztosítását. Ezen információs igény miatt a társaság számára el#nyösebb a forgalmi költség eljárásra épül# eredménykimutatás alkalmazása, mert ebben az esetben az értékesítés nettó árbevételével az értékesítés közvetlen és közvetett költségei kerülnek szembeállításra. A társaság ennek megfelel#en úgy alakította ki 8-as számlaosztályát, hogy a közvetlen és a közvetett költségek jól elkülöníthet#k. A vállalkozás mérlegében és eredménykimutatásában a számviteli törvény mellékletében megadott tételeket nem tagolja tovább, új tételt nem vesz fel, számlarendjét is a törvényi el#írások szerint alakította ki. Az éves beszámolót leltárral kell alátámasztani, melyet a mérleg fordulónapi, december 31-ei f#könyvi kivonatok és a zárlati feladatok tételei igazolnak. A vállalkozás döntése szerint a mérlegkészítés napja úgy került kialakításra, hogy figyelembe vételre került a gazdasági eseményeket alátámasztó bizonylatok, illetve adatok elszámolhatósága, az év végi könyvviteli zárlati feladatok elvégzésének, a Felügyel# Bizottság ellen#rzésének, a könyvvizsgálat elvégzésének, és jóváhagyásra jogosult testület által a beszámoló elfogadásának id#igénye. Ez az id#pont nem változott, a tárgyévet 19

23 követ# év február 28. Ez az az id#pont, amely id#pontig a vállalkozásnak a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatot el lehet és el kell végeznie. Amennyiben azonban valamilyen, az elmúlt gazdasági évet érint# gazdasági esemény a mérlegkészítés id#pontjának megváltoztatását indokolja, akkor ennek a vagyonra, az eredményre gyakorolt hatását a társaság kiegészít# mellékletében be kell mutatni. A társaságnál az év végi zárlat mellett negyedévente és havonta is készülnek kivonatok, bevallások. Ennek célja az, hogy a bels# és küls# információs igényeket kielégítsék, a vezetés, az önköltségszámítás és a statisztikai adatszolgáltatás igényeinek eleget tegyenek. Minden negyedévben készül eredménykimutatás, mérleg és a saját termelés0 készletekre önköltségszámítás, kalkuláció. Ezek mellett a Felügyel# Bizottság tájékoztatása céljából szöveges értékelés is készül negyedévente a társaság gazdálkodásáról, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér#l. Havonta kerül elkészítésre f#könyvi kivonat, az általános forgalmi adóra vonatkozó és az egyéb adókra vonatkozó bevallás. A bels# információs igények kielégítése céljából havonta értékel# táblázatok is készülnek egyes tevékenységek jövedelmez#ségér#l, a társaság költségeir#l és eredményér#l. Havonta megtörténik az egyes költségelemek terv adatokkal történ# összevetése és az esetleges eltérések okainak vizsgálata. A számviteli törvény (1) bekezdésének el#írása szerint a társaság konszolidált beszámoló összeállítására nem kötelezett, bár anyavállalat, de az Iványi és Társai Kft. magas tulajdoni részesedése miatt a Pápai Hús Rt. leányvállalat is egyben. A konszolidált beszámoló összeállításához azonban a Pápai Hús Rt. a közbüls# konszolidációt elvégzi a hozzá kapcsolódó leányvállalatok adataival együtt. Az Rt. koordinálja, hogy a leányvállalatok számviteli politikájával illetve az értékelési szabályzatokkal összhangban legyenek a teljeskör0 értékelési módok illetve a számlarend kialakítása. Az éves beszámoló elkészülte, könyvvizsgálata és közgy0lés általi elfogadása után végezhet# el a f#könyvi zárlat. A társaság a törvényi el#írásnak megfelel#en eleget tesz éves auditált beszámolójához f0z#d#, az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatánál történ# közzétételi és az illetékes Cégbíróságnál történ# letétbehelyezési kötelezettségének is, melyekért a vállalkozás ügyvezet#je a felel#s. 20

24 A társaságnál megállapításra került az a lényegesnek, illetve jelent#snek min#sül# hibahatás, melyet az ellen#rzés, önellen#rzés során kell figyelembe vennie. A hibahatás már jelent#snek min#sítend#, ha az ellen#rzött üzleti év éves beszámolójában a mérleg f#összeg 5%-át meghaladja. A jelent#s összeg0 hiba egyben lényegesnek is tekintend# minden olyan esetben, ha a jelent#s összeg0 hibák és hibahatások el#jel nélküli összevont értéke a megel#z# üzleti év mérlegében kimutatott saját t#ke értékének 10%-át eléri. Az eszközök és források értékeléséhez kapcsolódó számvitel politikai elemek A Pápai Hús Rt. kett#s könyvvitelt vezet# társaság, ezért a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lév# eszközökr#l és azok forrásairól, továbbá a gazdasági m0veletekr#l olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelel#en, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthet#en mutatja. A vállalkozás az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján sorolja be a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé. A Pápai Hús Rt. jelent#s eszközállománnyal rendelkezik. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követ#en megváltozik, akkor azok besorolását megváltoztatja a vállalkozás. Az eszközöket és a velük kapcsolatos változásokat külön analitikus nyilvántartó programok tartalmazzák. A tárgyi eszközök mennyiségének és értékének nyilvántartása számítógépen egyedileg történik, jelleg0knek megfelel#en cikkszámot és leltári számot kapnak. A vállalkozásnál külön részlegek foglalkoznak az eszközök egyes csoportjainak nyilvántartásával és elszámolásával, mint például a saját és a vásárolt készletekkel. A társaság eszközeinek értékelésével, nyilvántartásával kapcsolatos adatokat az értékelési szabályzatról szóló fejezet tartalmazza részletesen. Értékcsökkenési leírásának elszámolása A Pápai Hús Rt. a Számviteli törvény és a Társasági Adótörvény figyelembe vételével és azokkal összhangban dolgozta ki eszközei értékcsökkenésének elszámolási rendszerét. A számviteli politikájában rögzítésre került az értékcsökkenés elszámolásának módszere, gyakorisága, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott az el#z# üzleti évt#l eltér# eljárásokból ered#, az eredményt befolyásoló eltérések indokoltsága, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásuk. Az el#z# üzleti év 21

25 mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást el#idéz# tényez#k tartósan legalább egy éven túl jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak min#sül. A társaság esetében ilyen változás a közelmúltban nem történt. A mérlegben a tárgyi eszközöket nettó értéken kell szerepeltetnie, de a kiegészít# mellékletben információt kell szolgáltatni a bruttó értékr#l és az értékcsökkenésr#l, ezért szükség van a f#könyvi könyvelésen ezen értékek elkülönített nyilvántartására. A társaság a terv szerinti értékcsökkenést a hasznos élettartam alatt lineárisan, a bekerülési értékhez viszonyított mértékkel (leírási kulcsokkal) napokra arányosan számolja el, ami havonta kerül összesítés alapján a f#könyvi könyvelésre. A terv szerinti értékcsökkenés összegét költségként, a terven felüli értékcsökkenést pedig ráfordításként kell elszámolni, függetlenül a vállalkozás eredményének alakulásától. A tárgyi eszközöket a nyilvántartásba vételt követ#en a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell értékelni. Az eszközök leírható értékét tervszer0en, a hasznos élettartamára kell felosztani, vagyis azokra az évekre, amelyekben az eszközöket a vállalkozás el#reláthatóan használni fogja. A hasznos élettartamok meghatározásakor figyelembe vette a vállalkozás az eszközök tervezett hasznosítását, elhasználódását, technikai vagy piaci elavulását, a használatát befolyásoló jogi vagy egyéb korlátozásokat. Az immateriális javak leírásának egy részére a számviteli törvény id#korlátot ír el#. Ennek megfelel#en a Pápai Hús Rt. az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb id# alatt írja le. Az alapítás-átszervezés aktivált értékének terv szerinti leírása pedig maximum 5 év alatt történik. A vállalkozás a szellemi termékek és a vagyoni érték0 jogok esetében szabadon dönthet a terv szerinti leírás tekintetében. A Pápai Hús Rt. a szellemi termékek leírását 3 év alatt (33,3%-os leírási kulccsal), a vagyoni érték0 jogok leírását pedig 6 év alatt (16,7%-os leírási kulccsal) egyenl# ütemben végzi. A Pápai Hús Rt-nél használt tárgyi eszközök hasznos élettartama eltér#, ingatlanoknál 50 év (2%), ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni érték0 jogoknál 6 év (16,7%), személygépkocsiknál 5 év (20%), irodagépeknél és számítástechnikai eszközöknél 3 év (33,3%), m0szaki berendezéseknél és egyéb berendezéseknél, felszereléseknél 7 év (14,5%). 22

26 A vállalkozás eszközállománya közel 6000 darabból áll. A tárgyi eszközök beszerzésekor m0szaki paraméterek alapján történik a használati id# egyedi, eszközönkénti megállapítása. A gyakorlati tapasztalatok alapján az eszközök elhasználódási ideje megfelel a számviteli politikában rögzített hasznos élettartamnak. A valódiság elvét így próbálja a vállalkozás követni. A 2001-es számviteli törvény lehet#séget adott az eszközöknél maradványérték alkalmazására. A Pápai Hús Rt. az eddig eltelt id#szak folyamán maradványértékkel nem számolt, mivel az egyes eszközökr#l a rendeltetésszer0 használatbavételkor rendelkezésre álló információk alapján a reálisan meghatározott hasznos élettartam végén várható maradványértéket nem min#síti jelent#snek, és akkor annak értéke a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása során nulla lesz. Ez negatívumot jelent a társaság esetében, mert az esetenként nem megfelel#en meghatározott hasznos élettartam végén az adott tárgyi eszköz gyakran még m0köd#képes, tovább használható, de értéke már nullára leíródott. A vállalkozásnak ezen változtatnia kellene! Az új számviteli törvény 80. -ának (2) bekezdése szerint az 50 ezer forint egyedi beszerzési, el#állítási érték alatti vagyoni érték0 jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntését#l függ#en - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Ez az el#írás az adminisztrációs feladatok egyszer0sítése érdekében született. A Pápai Hús Rt. él a törvény adta lehet#séggel ben ilyen címen elszámolt összeg 8,6 millió forint volt, ami az el#z# évi adatnak a kétszeresét meghaladja. Terven felüli értékcsökkenés elszámolására egyrészt rendkívüli esemény kapcsán kerülhet sor, például ha a tárgyi eszköz megrongálódott, feleslegessé vált, vagy már rendeltetésének megfelel#en nem lehet használni, de selejtezését nem valósítják meg. Másrészt akkor számolható el, ha az adott tárgyi eszköz könyv szerinti értéke magasabb ezen eszköz terv szerinti értékcsökkenés alapján meghatározott nettó értékénél. A terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni akkor, ha az adott eszköz könyv szerinti értéke alacsonyabb a nettó értékénél, vagy az alacsonyabb értéken való értékelés okai teljesen megsz0ntek. A visszaírás az adott eszköz piaci értékéig, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével megállapított nettó értékig lehetséges. Ilyen eset a közelmúltban a társaságnál nem fordult el#. 23

27 Értékvesztés elszámolása Az eszközök bizonyos körében értékvesztést kell elszámolni akkor, ha a könyv szerinti értékük tartósan és jelent#sen meghaladja a mérlegkészítéskor ismert, várható piaci értéket. Ezen eszközkör vonatkozásában az értékvesztések elszámolásának kötelezettsége hivatott érvényre juttatni a számviteli törvény óvatossága és valódiság alapelvét. Az értékvesztések elszámolási kötelezettségének esetei szempontjából az eszközöket az alábbi csoportokra lehet bontani: - tulajdoni részesedést jelent# befektetések - hitelviszonyt megtestesít# értékpapírok - készletek - követelések. A készletek esetében értékvesztést kell elszámolni akkor is, ha a készlet a vonatkozó el#írásoknak vagy az eredeti rendeltetésének nem felel meg, megrongálódott, felhasználása vagy értékesítése kétségessé vált illetve feleslegessé vált. Az évközi leértékelések is értékvesztésnek min#sülnek a készletek esetében. A Pápai Hús Rt-nél a vásárolt készletek mérlegelt átlagáron szerepelnek a nyilvántartásban. Ez biztosítja, hogy a piaci értékhez közeli értéken legyenek nyilvántartva, így a készletek könyv szerinti értéke ritkán haladja meg tartósan és jelent#sen a mérlegkészítéskor ismert piaci értéket. A követelések esetében az értékvesztés megállapításának el#feltétele a számviteli törvény szerint, hogy a követelés a mérleg fordulónapján fennáll és annak pénzügyi rendezése nem történt meg a mérlegkészítés id#pontjáig. A követelések értékvesztésének megállapítása során érvényre kell juttatni az egyedi értékelés elvét, azaz az adós, a vev# fizet#képességének és készségének egyedi min#sítése alapján kell véleményezni a várhatóan megtérül# összeget. A vállalkozásnál a vev#k értékvesztéseinek elszámolása jól kialakított egyedi min#sítési rendszer alapján történik, ami pozitívumként említhet#. Értékvesztést a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérül# összege közötti különbözet összegében kell elszámolni, ha ez a különbözet tartósnak és jelent#snek mutatkozik. A Pápai Hús Rt-nek egyes vev#ivel szemben értékvesztést kellett elszámolnia ben a vev#k egyedi min#sítése alapján kb. 30 nyitott vev#követeléssel kapcsolatban került sor értékvesztés elszámolására a követelés összegének 90 %-ában, összesen 24