KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÁSÁHOZ

Átírás

1 KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA AZ ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MEGALAPOZÁSÁHOZ Elterjesztés Kiskunlacháza nagyközség Önkormányzata Településfejlesztési Bizottsága és Képviseltestülete számára Előzmények, a településfejlesztési koncepció kidolgozásának időszerűsége: Kiskunlacháza nagyközség másfél évtizede készített - és többször módosított - általános rendezési terve ma már semmilyen vonatkozásban nem képes a településfejlesztés új kihívásaira kielégít, a helyi társadalom hosszútávú érdekeinek megfelel választ adni. A terv jóváhagyása óta bekövetkezett alapvet társadalmi-, gazdasági-, politikaiváltozások eredményeként megváltozott a településfejlesztés és rendezés feltételrendszere, a tervezés jogszabályi környezete is. Megersödött az önkormányzatiság, a magántulajdonra épül polgári demokratikus berendezkedés. Ersödött a helyi közélet szerepe a települési szint döntések meghozatalában. A településtervezés jogszabályi környezet változását jelzi, hogy Kiskunlacháza legutóbbi rendezési tervének elfogadása óta a településfejlesztést-, rendezést befolyásoló szinte valamennyi törvény megváltozott. (földtörvény, erdtörvény, környezetvédelmi törvény, természetvédelmi törvény stb). A rendezési tervezés szempontjából azonban meghatározó jelentség az 1996 évi XXI. számú - a területfejlesztésrl és rendezésrl szóló - törvény, illetve az elejétl hatályos - az épített környezet alakításáról szóló - törvény, amely a területfelhasználás és az építés szabályait a tervkészítés és annak jóváhagyásának új szabályait rögzíti. A területen bekövetkezett változások és a tervezés törvényi hátterének változását együttesen figyelembe vételével döntött úgy Kiskunlacháza nagyközség Képviseltestülete, hogy új településrendezési tervet készít, amelynek jóváhagyásával megteremti a további koordinált területfelhasználás, az építés és a környezethasználat helyi szabályait. A terv elkészítésére, majd elkészítésére a PESTTERV, Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervez Kft kapott megbízást. A településfejlesztés alapelveinek mostani megvitatását és rögzítését is az teszi szükségesé és aktuálissá, hogy megkezddik ennek az új településrendezési tervnek a kidolgozása. Nagyfokú elregondolkodás, a területi adottságok, a térségi és szomszédsági kapcsolatok együttes számbavétele szükséges ebben a térségben e jelents potenciális fejlesztési területtel rendelkez nagyközség hosszú távú érdekeinek meghatározásához. 1

2 A lehetséges fejldési irányok felvázolása, a távlati célok kijelölése, a prioritások meghatározása képezheti csak alapját egy a nagyközség hosszú távú érdekeit leginkább szolgáló, és megvalósítható településrendezési tervnek. Az Önkormányzat és a tervezk egyetértenek abban, hogy a most készül településrendezési terv akkor lesz hatékony eszköze Kiskunlacháza fejldésének és irányításának, ha kialakítandó településszerkezetével, területfelhasználásával, szabályozásával azokat a településfejlesztési, stratégiai célokat szolgálja, amelyeket az Önkormányzat a kiskunlacházi véleményformáló polgárok bevonásával és egyetértésével határoz meg. Az egyes, konkrét területek felhasználásában, szabályozásában megfogalmazható alternatívákat is akkor lehet a közösség, Kiskunlacháza hosszútávú érdekei szempontjából minsíteni és eldönteni, ha a településfejlesztés stratégiai céljaiban és a megvalósításhoz felhasználható eszközökben egyetértés van a polgárok és választott vezetik között. Ennek kialakítását szolgálta az az Önkormányzat által kezdeményezett egyeztetés sorozat, amelynek során a résztvevk értékelték a kialakult helyzetet, és számba vették: a település sajátos értékeit, településfejlesztés erforrásait, a fejldést gátló tényezket, a fejldés lehetséges alternatíváit, az egyes alternatívák megvalósulásának feltételeit és következményeit. Meghatározták Kiskunlacháza számukra kívánatos jövképét: azokat a településfejlesztési stratégiai célokat és alapelveket, amelyeket a további konkrét településtervezésnél irányadónak kell tekinteni, azokat az - elssorban területrendezési, környezetszabályozási - eszközöket, amelyeket a meghatározott célok elérése érdekében (elssorban a települési szint, illetve a részletes szabályozási tervek készítése és jóváhagyása során) alkalmazni kell. A településfejlesztés irányainak kialakításánál figyelembevételre kerültek mindazok a gondolatok: amelyek - korábban - Pest megye hosszútávú területfejlesztési koncepciójában, a ráckevei kistérség területfejlesztési koncepciójában, illetve környezetvédelmi és más ágazati programjaiban Kiskunlacháza vonatkozásában megfogalmazásra kerültek, amelyek a nagyközség településrendezési tervébe korábban beépültek és még aktuálisak, valamint amelyeket a munkafolyamatban részt vev polgárok kifejtettek és amelyekben egyetértés alakult ki e fejlesztési koncepció kidolgozásában részt vev munkacsoport tagjai között. 2

3 A fejlesztésrl folyó megbeszélések eredményeként kirajzolódott Kiskunlacháza településfejlesztési koncepciója, amely vezérfonala - illetve a rendezési tervezés tartalmi követelményeit rögzít szabályozás szerint kötelez megalapozó munkarésze - lesz a nagyközség rendezésének. A helyzetértékelő vizsgálatok rövid összefoglalója a településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv megalapozására. TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK Kiskunlacháza, a nagyközségi rangú, 8620 f (KSH 2001) lélekszámú település Pest megyében a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) mentén a Budapesti Agglomerációval D-i határán. A településrl É-i irányban az 51-es úton Budapest - 50 km-re fekv - központi, belvárosi részei személygépkocsival hozzávetleg 45 percen belül elérhetek. Kiskunlacházával közvetlenül határos Ápoka, Majosháza, Délegyháza, Bugyi, Apaj, Dömsöd, Ráckeve és Szigetszentmárton. A városiasodó nagyközség jó közúti közlekedési kapcsolatain túl az igazgatási területen áthaladó vasútvonal és a bankházi repültér tovább ersíti országon belüli és nemzetközi geoökonómiai pozícióját. Pest megye formálódó területfejlesztési és területrendezési tervei szerint Kiskunlacháza és Ráckeve a megye D-i részének meghatározó jelentség - távlatban egymással munkamegosztásban mköd és fejld - várospárja szolgáltatási és foglalkoztatási központja, ahol Ráckeve sajátossága inkább a Ráckevei /Soroksári / Dunára, a termálvízre és a kultúrális hagyományokra alapozó turizmus-, rekreáció-, idegenforgalom, míg Kiskunlacháza sajátossága a (távlatban települést elkerül) 51-es útra mint ftengelyre és a Bankházi repültérhez vezet útra mint kereszttengelyre fejld (jelents részben a szállítással összefügg) ipari-, szolgáltatási-, logisztikai funkciók befogadása. A nagyközség saját alap- és középfokú közintézményi szolgáltatásain túl jelenleg a közép, illetve felsfokú intézményellátás szempontjából a közeli városokhoz Ráckevéhez és erteljesen Budapesthez kötdik. A település rangja, kistérségben betöltött szerepe, lakosságszáma illetve a lakosságnövekedés üteme egyre inkább megköveteli a meglévn túl újabb középfokú intézmények alapítását, fenntartását. TELEPÜLÉSI JELLEMZŐK Mint Budapest közeli, de a budapesti agglomerációba nem tartozó településen, Kiskunlacházán is egyre ersöden érezhetek a budapesti agglomeráció területi kiterjedésének hatásai. A nagyközség korábbi járási központjával való hagyományos kapcsolatai minden bizonnyal hosszútávon is megmaradnak, várhatóan tovább javulnak. Kiskunlacháza a múltban és a jelenben is törekedett az egyéb szomszédos településekkel való minél jobb és szorosabb együttmködés megvalósítására, amely a történelmi hagyományok okán az ersöd kistérségi szerep ellenére sem minden esetben egyszer feladat. A település kiterjedt igazgatási területének köszönheten az igazgatási területen belül is létezik valós kapcsolati hálózat (Lacháza, Pereg, Duna-parti üdülsor, Bankháza, tanyák, volt TSZ majorok). 3

4 Kiskunlacháza a második agglomerációs gyrn kívüli település, amely a közeljövben kisvárossá válhat. A településen, noha nem agglomerációs településrl van szó a világvárosok környezetét máshol is jellemz folyamatok (a szuburbanizáció, a migráció a lakó és munkahely szétválásából adódó ingázás és a népesség struktúrája megváltozásából következ új elvárások) határozzák meg egyre inkább a településfejldést. Ennek a fejldésnek a felismerésével szükségessé válik egy tudatosan építkez településfejleszt és közösségépít munka, amely egyrészt a kedvez geoökonómiai helyzetben rejl elnyök mind teljesebb kiaknázására, másrészt a fokozódó agglomerálódási folyamattal együtt járó kedveztlen hatások csökkentésére törekszik. Kiskunlacháza lélekszáma folyamatosan növekszik. (A jelenlegi népesség a KSH által publikált 1980-as népszámlálási értéket mintegy 200 fvel, az 1990-es értéket pedig mintegy fvel haladja meg.) Kiskunlacháza fejldésében napjainkig egyensúly volt a népességszám változása, a változó összetétel (egyre igényesebb) helyi társadalom elvárásai és az ellátó létesítmények kapacitásai, a mszaki és humán infrastruktúra szolgáltatásai között. Az utolsó évtized népességnövekedésének következtében azonban több alapfokú közintézmény vonatkozásában egyre inkább megbomlik az eddigi egyensúly. A 2001-ben készült településrendezési vizsgálatok már kapacitás hiányokat jeleznek. A településfejlesztési folyamatban nem tud minden elem minden idszakban egyensúlyban fejldni, ezzel átmeneti egyensúlyzavarok alakulnak ki az ellátásban. (A jelenleg érvényes önkormányzati finanszírozási rendszerben nem biztosítottak -akár megpályázható- állami források a dinamikusan növekv népességszámú településekben az elálló intézményhiányok pótlására, a helyben maradó források pedig nem elegendek a folyamatos fejlesztésekre, legfeljebb a fenntartásra.) Kiskunlacháza csak a helyi gazdaság teljesítképességének további emelésével lesz képes a növekv népesség színvonalas ellátásának biztosítására elssorban a humán ellátásban. Kiskunlacháza sajátossága a Ráckevei (Soroksári) Duna mentén a település hagyományos belterületétl térben elkülönül mintegy 1000 üdülegységbl álló - kiterjedt üdülterület, amelynek nyári csúcsban a nagyközség állandó népességének felét meghaladó üdülnépessége ellátása is részben a belterület kereskedelmi-, szolgáltató létesítményeit terheli. A folyamatban lév tulajdonosváltások, átépítések következtében egyre több az üdülterületen a második lakás, illetve a lakás célú épület, növekszik bár még települési szinten nem számottev - az állandó jelleggel ott lakók száma. Az épületállomány jellemzen a telekstruktúra változatlanul tartásával, a közterületek szabályozása nélkül újul meg, amelynek következtében növekszik a beépített területek és csökken a biológiailag aktív zöldterületek aránya. Az alapvet mszaki infrastruktúrák kiépítettsége, kapacitásai és szolgáltatási színvonala (a belterületi utak burkolatában meglév jelents különbségeket kivéve) lényegében jó színvonalú, fejlesztésre is alkalmas. A korábban meglév vállalkozási, munkahelyi területek egy része a funkcióváltást követen újraindult, illetve új vállalkozások is megjelentek a településen. Mindezek együtt a helyi gazdaság ersödését mutatják. Kiskunlacháza közintézményeinek jellemzése (a korábbi idszakban készített településrendezési terveknél alkalmazott normatív rendszernek megfelelen minsítve) a évet jellemz mintegy f lakos szám, illetve mintegy 3400 lakás figyelembe vételével történt. 4

5 Az alábbi - normatív értékeléssel kapott értékek - tájékoztató jellegűek, kisebb-nagyobb eltérésekre számítani kell a továbbtervezésnél. A rendszerválás utáni időszakra ugyanis még nem került kidolgozásra és elfogadásra olyan - a településtervezésnél és a támogatások elosztásánál is egyformán használható - szakmai méretezési rendszer, amely alkalmazásával a települési igényeket, illetve az ellátottságot pontosan lehetne jellemezni. Alapfokú közintézmények: Igazgatási intézmény: A Polgármesteri Hivatal elhelyezkedése elfogadható, de nem kedvező, a jelenlegi igényeket még ki tudja elégíteni, de minőségileg, kapacitását tekintve a várossá válás során minden bizonnyal jelentős fejlesztéseket és a település anyagi erejétől függően esetleg áthelyezést is kíván. Egészségügyi és szociális intézmények: Az orvosi rendelők (a központi és a peregi) a településen két helyen, az ellátási igényekhez igazodóan helyezkednek el. Az intézmények funkciói az alapfokú funkciókat kezdik meghaladni (pl. fogászat, gyermekorvos, bőrgyógyászat, nőgyógyászat, fizikoterápia, urológia, több körzeti orvosi rendelő). Az intézmények elhelyezkedése megfelelő, a körzeti orvosi szolgáltatás 2-2 fő orvosi kapacitással rendelkezik, 2 gyermekorvos, és a két településrészen 1-1 fő fogorvos dolgozik. Ezek az alapfokú ellátási kapacitások jelenleg elégségesek, a szolgáltatás minősége az anyagi lehetőségek függvényében javítható. Öregek napközi otthona jelenleg ugyan nincs, de már most is mintegy 50 fő kapacitásigénnyel számolhatunk a településen. Oktatási és művelődési intézmények: A 2 óvoda összes kapacitását tekintve 256 férőhelyes (340 gyerekkel!). Az intézmények kapacitása pillanatnyilag kevés (min férőhelyre lenne szükség). Az óvodák elhelyezkedése alapvetően megfelelő. A 4 általános iskolában összesen 43 tanteremben folyik az oktatás. Az iskolák elhelyezkedése - megközelíthetségüket tekintve - megfelelő. Az alsó tagozatos általános iskolák a lakóterületek súlypontjában, a gyermekek számára könnyen elérhető helyen működnek. A két településrész határán található a felső tagozatos iskola, amely a nagyobb gyerekek számára a nagyközség egész területéről viszonylag könnyen elérhető. Az általános iskolai összes kapacitás jelenleg elégséges, némi kapacitás tartalékkal is bír. Művelődési ház: A Művelődési Ház a települési igényeket lényegében kielégíti, sőt a település körzetére is vonzást gyakorol. Az intézmény kapacitását tekintve egy 304 fős a mozi teremmel rendelkezik (nagyterem), egyéb területein további 500 fő befogadására alkalmas. A könyvtár kötetes, ami kapacitásában elmarad a szakmai normatíva alapján szükséges kötettől. Zöldterületi jellegű intézmények: A kiskunlacházi temetők összes területnagysága 10,1 hektár. Ebből a bankházi 0,57 hektár, a lacházi református 7,46 hektár, a lacházi katolikus 0,5 hektár, a lacházi izraelita 0,1 a peregi katolikus pedig 1,48 hektár kiterjedésű. (A tervezési normatívák szerint a szükséges összes temetőterület 3,44 hektár. A temetők összes kiterjedése tehát elvileg megfelelő. A mai és közeljövőben várható temetkezési szokásoktól függően felvetődhet új temető(k) kijelölésének szükségessége is. Kiskunlacháza legjelentősebb sportpályája a lakóterületek határán, közlekedési szempontból kedvezőtlen helyen található. A pálya megközelíthetősége csúcsidőben nehézkes. Ellátási és szolgáltatási intézmények: A települési alapfokú kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási intézmények település szerte megtalálhatók, és a piacgazdasági viszonyok között igyekeznek minden helyi fizetőképes keresetet kielégíteni, így a település inagyságrendjéhez képest jól ellátottnak tekinthető. Kiskunlacháza alapfokú ellátása a fentiek szerint kompromisszumokkal, de biztosítottnak tekinthető. Egyes intézmények esetében a népesség további növekedésével a hiányok növekednek, a feszültségek erősödnek. Kiskunlacháza növekedése, térségi szerepének ersödése, valamint a helyiek növekv igényei a középfokú ellátás további fejlesztését teszi szükségessé teszik. (Egy ezer fs vonzáskörzet városban általában felmerül a középfokú ellátás helyben biztosításának igénye, 20 ezer f körül pedig már gazdaságos is a helyben való teljes kör ellátás. Kiskunlacháza és mikrotérsége népességszáma közelíti ezeket az értékeket. Az önkormányzati fenntartású középfokú közintézmények 5

6 minségi kialakítása, illetve a szolgáltatási kapacitások további bvítése anyagi kérdés, amelynek megválaszolása az önkormányzat teherbíró képességének alakulásától függ. Középfokú közintézmények: Kiskunlacháza közintézményeit tekintve önálló (települési önkormányzati fenntartású) középfokú ellátással is rendelkezik már. Ez a középfokú intézmény a középiskola és sz. Szakmunkásképző Intézet. A tanteremszámból következtethető kapacitásnál jóval nagyobb létszám ellátása biztosított, mivel az épületben egy hét alatt két-három turnus is tanul. Bugyi, Dömsöd, Alsónémedi, Ócsa diákjai is megtalálhatók az intézményben, amely (18+7) 25 tanterem kapacitású. Az egyéb középfokú illetve felsőfokú ellátást más települések (pl. Ráckeve, Budapest) nyújtják kiskunlacházianak. A szakorvosi és kórházi betegellátás tekintetében az embrionális jellegű helyi szolgáltatásokon túlmenően a Csepeli Kórház és a ráckevei szakorvosi rendelőintézet nyújt szolgáltatást a település lakosságának. x x x A jelenlegi intézmények értékelése a jellemző adatok figyelembevételével: Kiskunlacháza lélekszáma a fejlesztésre rendelkezésre álló területi tartalékok igénybevétele esetén és a lakossági igények miatt tovább fog emelkedni. Az illusztráció kedvéért bemutatjuk egy távlati állapotban a mintegy fő lakónépességgel (4000 lakás, 3636 telek) jellemezhető Kiskunlacháza közel optimálisnak minősíthető közintézmény ellátási méretezését. (Az alábbi kiadódó normatív értékek is csak tájékoztató jellegűek és némi kritikával fogadhatók el, de az arányok és a nagyságrendek érzékelésére mindenképpen megfelelőek.) Megnevezés Alapfokú intézményi kapacitásadat Irányadó telek terület igény (m 2 ) Egészségügyi és szociális intézmények: Orvosi rendelő 6 munkahely 2x1000 Gyermek szakorvosi rendelő 3 munkahely 2x1000 Fogorvosi rendelő 4 munkahely 2x1000 Bölcsőde 300 fő 5x3000 Öregek napközi otthona 80 férőhely 2x2000 Oktatási és művelődési intézmények: Óvoda 550 férőhely 5x5000 Általános iskola 44 tanterem 2x13200 Művelődési ház 600 férőhely egyedi program alapján Könyvtár kötet más intézményen belül Zöldterületi jellegű intézmény: Temető m m 2 DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK A nagyközség jelenlegi népességszáma mintegy 8600 f, amely lényegében az utóbbi évtizedre is jellemz folyamatos népességnövekedés eredményeként állt be. A népesség jelents része (mintegy 4-5%-a) a külterület tanyás területein él. A lakosság a történelmi hagyományok okán felekezeti alapon lényegében két részre osztható (a peregiek katolikusok, a lacháziak reformátusok), amely azonban ma már nem jelent elkülönülést. A településen a természetes szaporodás helyett az utóbbi években már természetes fogyás figyelhet meg. E negatív folyamattal párhuzamosan az öreged népesség korösszetétele is egyre kedveztlenebb képet mutat. A népesség képzettsége a megyei községi átlagnál némileg jobb, de a városok átlagát messze nem érte el. A fizikai és szellemi dolgozók megoszlása a településen a megyei városok átlagánál kedveztlenebb, a megyei községek átlagának lényegében megfelel. Az ingázási adatokból látható, hogy a helyben lakó aktív keresk csaknem 30%-a ingázik. A statisztikai adatokat megfigyelve megállapítható, hogy Kiskunlacházán az ingázók, és a bejáró dolgozók száma megegyezik. 6

7 TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLET-FELHASZNÁLÁS Kiskunlacháza Nagyközség a Csepeli-sík középs részén, az RSD mentén, domborzatilag gyakorlatilag tagolatlan területen helyezkedik el. Kiskunlacháza igazgatási területének. A település központi belterülete a szabálytalan alakú igazgatási terület súlypontjától Ny-ra, a Duna irányában található. A település vízrajzi elemei közül kiemelkedik az RSD és a kavicsbányató rendszer. A domborzat síkvidéki, mély fekvés területei belvízveszélyesek. A nagyközség közlekedési szempontból kedvez helyzetben van, mind közúton, mind a Budapest-Kelebia vasúton egyszeren és jól megközelíthet. A település üzemen kívüli repültérrel és vízi megközelítési lehetséggel (RSD) is rendelkezik. Az 51-es út azon túl, hogy feltárja és élteti a település belterületét, forgalmi adottságai miatt egyúttal el is választja a Ny-i és K-i részeket. Kifejezetten szerencsés adottság, hogy a település belterületét a vasút nem vágja ketté. Hasonlóképpen kedvez adottságként értékelhet az is, hogy a település életében nagy fontosságot betölt repültér is a központi belterülettl távolabb helyezkedik el, valamint hogy a lakóterületek is a légi megközelítési sávon kívül helyezkednek el. Kiskunlacháza nagy kiterjedés igazgatási területének relatíve jelentéktelen része, mintegy 8 %-a a beépített (már belterületbe vont) és beépítésre szánt terület. A település központi belterülete az igazgatási terület közepén, az 51-es út mentén hosszan elnyúlva terül el. Két önálló községbl (Lacháza és Pereg) ntt össze Kiskunlacháza. A település mai belterületének keleti részén találhatunk nagyobb egybefügg beépítetlen területeket. A település mai központi belterületének legjelentsebb kiterjedés beépítésre szánt területei a lakóterületek. A lakóterületek történeti kialakulásuknak és településszerkezeti adottságaiknak megfelelen egy kisvárosias (a használatom kívüli repültéri lakótelep) és három falusias f típusba sorolhatók. A lakóterületek beépítése is különböz, de az oldalhatáron álló földszintes családiházas beépítés a jellemz. A lakásállomány a megyei átlagnál öregebb, a mennyiségi lakáshiány nem jelents (96%-os az ellátottság). Kiskunlacháza területén a településszerkezet történelmi kialakulásból adódóan ketts központrendszer figyelhet meg (Lacháza és Pereg). Kiskunlacháza legjelentsebb ipari termel tevékenységei a belterület szélein (az 51-es út mentén és a vasútállomás közelében) mködnek. Az 51-es út mellett, annak forgalomvonzó hatása miatt alakult ki egy kereskedelmi-szolgáltató vállalkozási zóna. Az igazgatási területen elszórtan, de jellemzen mégis a központi belterület közelében találhatóak a korábbi TSZ-majorok. Kiskunlacháza üdülterülete a központi belterülettl távolabb, Ny-i irányban az RSD partján található. Az üdülterület -, amely egyetlen kiépített úttal kapcsolódik a belterülethez- alakja ugyancsak hosszúkás. A rendszerváltás óta megfigyelhet jelenség az üdülk lakó funkcióra történ növeked igénybevétele. Az igazgatási területen a funkcióhoz igazodóan elszórtan találhatóak temetk, a szociális otthon, a sportpályák, a motocross pálya, a strand, a bányák, amelyek mind a különleges terület-felhasználási kategóriába tartoznak. Kiskunlacházán számos külterületi lakott hely alakult ki, egyik legjelentsebb külterületi lakott helye Bankháza, s jelents számú tanya, farmgazdaság is mködik a település igazgatási területen. A külterületek terület-felhasználásában a hagyományosan kialakult tájszerkezetnek megfelelen a mezgazdasági tájhasználat domináns. Ezen belül is szántó mvelési ág és ennek történetileg (nagybirtok rendszerben, illetve szocialista nagyüzemi rendszerben) kialakult nagyüzemi mvelési módja meghatározó. Emellett jelentsek a gyepterületek, amelyek szintén évszázadok óta honosak a tájban, azonban szinte teljesen eltntek az alföldi erdk állományai, amelyek csak néhány kisebb területen maradtak fenn. 7

8 A táj viszonylag új kelet, de annál agresszívabban terjed használata a felszínközeli kavicsvagyon kinyerésére irányuló külszíni bányamvelés, amely a külterület keleti szektorában már már uralkodó tájhasználati móddá avanzsált. Ennek következtében itt a nem beépítést szolgáló kivett területek robbanásszer növekedése tapasztalható, melyek jelents része vízmeder illetve vízfelület a bányászat felhagyása után potenciális vízgazdálkodási terület. A bányaterület bányatörvény szerinti rekultivációja vagy elmarad, vagy csak a legszükségesebb tereprendezésre korlátozódik, amely egyáltalán nem segíti el a területek átgondolt és egymással is összehangolható újrahasznosítását. A bányatelkek véletlenszer kijelölése a táj növekv szabdaltsága térségileg összehangolt ásványvagyon gazdálkodást, és tájrekultivációt tennének szükségessé. Ennek megvalósítását térségi szabályozás hiányában ma sem a maximális haszonra törekv bányavállalkozó érdekeltsége, sem a jelenleg hatályos törvényi szabályozás nem támogatja. Ennek következtében a kavicskitermeléssel kapcsolatos területfelhasználási és tájrendezési kérdések Kiskunlacházán (és környékén) a külterület-szabályozás legfeszítbb, legnehezebben megoldható problémájává váltak, amelynek hosszú távú és térségi szemlélet megoldása nélkül csökken a térség táji potenciálja. A külterületen hagyományosan jelenlév telephelyek (majorok), különleges területek (volt katonai reptér és kapcsolódó létesítményei) mellett növekv számúak a közmvek létesítményei ezek közül környezetvédelmi szempontból kiemelked jelentség az 1998-ban átadott szennyvíztisztító telep. A külterület szerkezetileg meghatározó területfelhasználási elemei a közúti, vasúti és légiközlekedés területei. A közúti és vasúti nyomvonalak a történetileg kialakult struktúrában vannak jelen, jelentsebb új szerkezeti elem az utóbbi 1-2 évtizedben nem került kialakításra. A külterület legalacsonyabb rend úthálózatában, a dlúthálózatban okozott tapasztalható minségromlást a mezgazdasági nagyüzemi rendszer nem kellen átgondolt felszámolása, azonban ennek fbb nyomvonalai is még járhatók. Lényegesebb változások a katonai reptér használaton kívül helyezésébl adódtak, elssorban környezeti szempontból, - a reptér területe azonban napjainkig érintetlenül fennmaradt. (A közlekedési és közmterületek további ismertetését a szakági fejezetek tartalmazzák.) ÉRTÉKVÉDELEM A városiasodási folyamatokkal párhuzamosan átalakuló épített környezet értékeinek védelme helyi erfeszítéseket is igényel. Emiatt nem csak az országos védelem alatt álló mvi értékek (memlékek, régészeti értékek) védelmérl, hanem a csökken számban megmaradó egyedi építészeti értékek és a településkép védelmérl is gondoskodni kell. A természeti értékek és a táj védelme szempontjából Kiskunlacháza területe ezen belül is külterülete speciális helyzetben van. A természeti táj eredeti értékei csak kis területekre visszaszorulva, illetve nyomokban (másodlagos formákban) vannak jelen. Ezek a KNP-hoz tartozó területén országos védettség alatt állnak, illetve természeti és ex-lege területként nyilvántartásba vannak véve. A település egyik legfbb táji természeti értéke a Ráckevei (Soroksári) Dunaág területe, egyben a térség egyik legérzékenyebb területe. Szennyezése, terhelése több szempontból is nagyobb a megengedhetnél. A terület másik szennyezdésérzékenységi szempontból is kritikus térsége az összefügg kavicsbányák vidéke a bugyi határnál, ahol több száz hektárnyi nyílt vízfelület, illetve a mélykotrás által több millió köbméternyi talajvíztömeg került a felszínre. A bányatavak és a meddhányók (távlati funkciónak és a táji karakternek egyaránt megfelel) rendezése a térség legfontosabb rekultivációs feladata. 8

9 KÖZLEKEDÉS Kiskunlacháza közlekedés-földrajzi helyzete jó, mert közúti és vasúti kapcsolatai nem csak regionális, de nemzetközi szinten is bekapcsolják a települést a közlekedés vérkeringésébe. Az 51. sz. másodrend fút forgalmi telítettsége jelents, belátható idn belül szükség lesz egy elkerül útra (a bels szakasz bvítése, négynyomúsítása az út szabályozási szélessége miatt nem reális, de településtervezési szempontból nem is kívánatos). A meglév közúti közlekedéshálózati elemek több helyen korrekcióra szorulnának (nyomvonalvezetés, csomópontok, szélességek). A település közúti tömegközlekedési kapcsolatai megfelelek. A települést érinti a Budapest-Kelebia egyirányú, villamosított, nemzetközi fvonal, de a nagyközség vasútállomásának a kapacitása jelenleg nincs kihasználva. A volt katonai repültér már több éve nem mködik, távlati sorsa kérdéses, ugyanakkor a település szempontjából fontos fejleszt elem lehet. KÖZMŰELLÁTÁS Kiskunlacháza közmellátására a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a villamos energia ellátás, a földgázellátás és a vezetékes távközlés is kiépült. A jelenlegi közmvesítettség ellenére jelentsek a hiányosságai. A szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás megoldása a közelmúltban megvalósult, de még ma sem település szint. A felszíni vízrendezés sem tekinthet megoldottnak. A villamos energia ellátás vezetékei, a vezetékes távközlési hálózat is föld felett került elhelyezésre, uralva a település arculatát. A korszer energiaellátásra a kiépített földgáz hálózat rendelkezésre áll. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának majdnem 100 %-a rendelkezik villamos energia ellátással. Az egészséges vezetékes ivóvíz elosztóhálózat valamennyi utcában kiépült, a kiépítettség 100 %-osnak tekinthet, ugyanakkor a közcsatorna hálózatra csatlakozó lakások száma az üzemeltet adatszolgáltatása szerint % körüli. A közcsatorna hiány pótlási igényét tovább növeli a vezetékes gázellátottság 70 %- ot meghaladó mértéke (a relatíve korlátlan mennyiség melegvíz rendelkezésre állása miatt). A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSÁNÁL FIGYELEMBE VEHETŐ TELEPÜLÉSI ÉRTÉKEK, ERŐFORRÁSOK (fentiek figyelembevételével) Kiskunlacháza kiemelkeden kedvez geoökonómiai helyzete, földrajzi potenciálja, fekvése, természeti-, táji adottságai, ennek részeként: a fváros közelsége, az agglomeráció közeli helyzetbl származó elnyök; az É-D irányú 51-es út mentén, a környez településeket (és a Csepelsziget D-i részét) feltáró jellemzen K-Ny irányú alsórend utak találkozópontjából fakadó kereskedelmi és kistérségi központi szerep, a településen átmen utak által biztosított sokirányú megközelíthetség és feltártság; a fváros és más országok nemzetközi vasútvonalon való jó megközelítésének lehetsége; 9

10 a volt szovjet katonai repültér léte és mszaki infrastruktúrája, mint fejlesztési potenciál; kedvez táji környezet, síkvidéki fekvés (a fvároshoz legközelebbi puszta itt található, RSD, rekreációra alkalmassá tehet bányató rendszer), erdk, értékes és változatos (vizes és száraz, homoki) élhelyek; jelents kavicsvagyon; kedvez mezgazdasági termhelyi adottságok, mezgazdálkodási hagyományok; alacsony környezetterheléssel rendelkez relatíve kedvez lakóhelyi környezet, kedvez környezetminség. Az agglomeráció közeli elhelyezkedésbl adódó elnyök, munkalehetségek, szolgáltatási és szabadid eltöltési kínálat a fvárosban és Ráckevén, kedvezen kihasználható dinamizmus a gazdasági változásokban. A településszerkezet, területhasználat kedvez adottságai: Nyílt és több irányban is fejleszthet, a terepadottságokat hasznosító településszerkezet, Területi, minségi és funkcionális kínálatot is biztosítani képes beépített és beépülés alatt lév területek. Funkcióváltásra, további fejlesztésre potenciálisan még rendelkezésre álló jelents kiterjedés területek. A település meglév épület és létesítményállománya, (egyaránt beleértve a régebbi településrészek helyi karaktert mutató beépítéseit, mind a település újabb településrészein megvalósult létesítményeket). Kielégít közúti és fejleszthet tömegközlekedési kapcsolatok a fvárossal és a szomszédos településekkel. A kiépült mszaki infrastruktúra, a helyi lakosság és az intézményi ellátásán túlmenen a fejlesztési területeket is kiszolgálni képes vezetékes közmhálózatok és kapacitások. Az utóbbi évtizedben is folytatódó népességnövekedés, ezzel összefüggésben a lakosság struktúrájának, összetételének kedvez irányú változása, a gyerek és fiatalkorúak arányának növekedése, az iskolázottsági, képzettségi szint és a jövedelmi helyzet javulása. A település lakosságának javuló szellemi potenciálja, vállalkozási kedve. Kiskunlacháza nyitottsága, amely befogadója azoknak a társadalmi rétegeknek, akik lakóhelyükként és pihenhelyükként (itt a fváros környezetében) azt a vidékség elnyeit is nyújtó települést keresik, ahol a település társadalmának viszonylagos nyitottsága ellenére a helyi hagyományok is közösség összetartó és településfejleszt ert képviselnek. 10

11 A közintézmény-hálózatot jól mködtet megfelel szellemi (humán) infrastruktúra. A növekv volumen és minség ellátás biztosításának feltételeként a helyi gazdaság kialakulása és ersödése A település gazdasági életében a nagyobb jövedelemtermel képesség szektorok ersödése. A helyi foglalkoztatottság fokozatos növekedése. A már megvalósított beruházások, vállalkozások további tkevonzó hatása, amely a kiskunlacházi fejlesztésre szánt területek versenyképességét a kistérségben tovább javítja. A kiskunlacházi családok, háztartások (mint gazdasági egységek) értéktermel képessége, vállalkozó készsége, megtakarítási hajlama, a megtakarítások jelents részének megjelenése a települési épített környezetében (építési jelleg beruházások). Települési igény fogalmazódott meg a településfejlesztés, -rendezés szabályozott, tervszer és jogszer formájára, amelynek személyi és tárgyi feltételei fokozatosan kiteljesednek. Céllá vált az elsfokú építéshatósági munka helyben történ telepítése és hosszú távú fenntartása. A TELEPÜLÉSI ADOTTSÁGOK GYENGE PONTJAI, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS RENDEZÉS KORLÁTAI Miközben Kiskunlacháza fekvése településfejleszt er és kistérségi elnyöket is biztosít, a település további fejldésben problémát okoz a központot és a belterületet elkerül utak hiánya. A városon átmen utak forgalma nagy és növekv, a település kezdi kinni az 51-es utat. A különböz településrészeken eltér mértékben, de megntt az átmen forgalom, és ebbl adódóan a környezetterhelés. A település és a térség felértékeldésével és fokozatos beépülésével párhuzamosan romlanak egyes a környezeti kondíciók (táji környezet, növényzet, levegminség, csend), amelyek ma még a településkarakter és -fejldés meghatározói. Problémát jelentenek a tér- és településszerkezeti konfliktusok, ezen belül: A központi belterület Ny-i oldala mentén húzódó mélyvonulat a Ny-i irányú bvítést nem teszi lehetvé, a település egyéb mély fekvés részei ugyancsak fejlesztési korlátot jelentenek; A kisvárosias településközpont és a városias arculat ma még csak formálódóban van. A közintézményi alközpontok még fejletlenek. A fejlesztés céljára rendelkezésre álló területek bsége nem segíti el a mszakilag már igénybevett területek fenntartását, megújítását. A kontroll 11

12 nélküli átminsítések a területek alulhasznosításához és alulértékeltségéhez vezethetnek; A Duna-parton kialakult kedveztlen beépítés értékcsökkent tényez; A jelents kavicsvagyon, annak jelenlegi kitermelési módjai és a már kialakult bányató rendszer a mai szabályozatlan helyzetben a területek értéken történ hasznosítását akadályozza, a környezeti konfliktusokat konzerválja és újakat okoz. A repültér a késbbi esetleges újra mködtetésétl függen a lakóterületi fejlesztések irányát korlátozhatja; A település fejldésével megindult spontán városiasodás a meglév mvi és természeti értékek pusztulását vonhatja maga után, ha nem gondoskodik a kell helyi védelemrl a település. Az RSD vízminség romlása jelents fejlesztési potenciáltól fosztja meg a települést. A lakó- és az üdültelek állomány egy részének méretbeli és geometriai problémái, ebbl adódóan e területek tényleges lakófunkcióra való korlátozott alkalmassága. A srn beépített, de helyi értéket képez településközponti településrészek revitalizációjának lassúsága e területek szlömösödését ersíti, egyúttal rontja a késbbi rendezés esélyeit és lehetségeit. Az elmúlt évtizedben fejlesztett új lakóterületek egyes részein keverednek a különböz életmódot folytató, lakókörnyezetükkel kapcsolatban eltér követelményeket megfogalmazó rétegek és társadalmi csoportok, amely helyi - területhasználati és környezeti - konfliktusokat gerjeszt. Az urbanizációs, szuburbanizációs folyamat ersödése miatt Kiskunlacháza közintézményi vonatkozásában pillanatnyilag még nincs kellen felkészülve a változások konfliktusmentes kezelésére. Ma még elssorban a település alapfokú intézményellátásában meglév, és a népességnövekedéssel egyre fokozódó problémák érzékelhetek, de várhatóan egyre inkább eltérbe kerül a középfokú közintézményi ellátás megteremtése iránti lakossági igény is. A település több területén okoz gondot a megoldatlan felszíni vízelvezetés Kiskunlacháza nagyobb részén burkolatlanok a lakóutcák, hiányoznak a járdák és többnyire kevéssé rendezettek a közterületek. Az építkezéseknek, a növényzet ritkulásának, a burkolatlan utaknak is köszönheten jelents porképzdés. A további fejldéssel párhuzamosan a vezetékes közmellátó rendszereket is fejleszteni kell. Ezek (amennyiben az új fejlesztések nagy kapacitásigények) jelents gerinc és/vagy forrásoldali kapacitásbvítéseket is igényelhetnek. A helyben lakók egy részének képzettsége és tudása nincs összhangban a térségi és a helyi gazdaság változó, erteljesen növekv igényeivel. 12

13 A jelenleg rendelkezésre álló településrendezési tervek elavultak, emiatt nem képesek kell segítséget adni a korszer településrendezési munkához. Korlátozott önkormányzati lehetségek az aktív településfejlesztésben. 13

14 KISKUNLACHÁZA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS STRATÉGIAI CÉLJAI I. Kiskunlacháza távlatban is legyen hosszútávon is fenntartható, emberi lépték település, amely táji-, természeti-, települési- és társadalmi környezetével harmóniában fejldik, ahol a területek urbanizálása és a helyi gazdaság fejlesztése miatt esetenként bekövetkez többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során bekövetkez biológiai aktivitás és terhelhetség növekedése összhangba kerül. E stratégiai cél érdekében kiemelt településfejlesztési (és településrendezési) cél a környezetállapot megóvása, tudatos javítása, A védett és védelemre érdemes táji-, természeti elemek megóvása. A védend elemek (élhelyek) hosszú távú fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, a R/S/D menti területek rendezése és revitalizációja, A nem védett területek ökológiai aktivitásának növelése, fásítás, erd, erdsáv, esetenként - szükség szerint - véderdsáv létesítése és fenntartása, mindezekkel együtt a mikroklíma kedvez irányba való befolyásolása. Települési szint - a vizek térségben tartására alapozó - vízgazdálkodás, a keletkez felszíni vizek gyjtése és elvezetése, a "Nagyér" vízrendezése, környezetének rendezése. Zöldövezet, zöldhálózatok rendszerének kialakítása a meglév és tervezett erdk, rétek egységes rendszerbe szervezésével, a zöldfolyosók pihenés-, rekreáció számára használhatóvá tételével, átjárhatósága biztosításával. A környezet esztétikai értékének növelése A környezet levegjének tisztaságának megóvása, Alternatív energiaforrások felhasználásának támogatása, a napenergia hasznosításával foglalkozó projectek támogatása A kavicsvagyon szabályozott feltárásának támogatása, a bányamvelés felhagyása után történ komplex és a területi összefüggéseket is tisztázó tájrehabilitáció biztosítása mellett, ahol cél kell legyen a rekreáció céljára igénybe vehet biológiailag aktív vízfelületek és üdülési célú háttérterületek növelése. 14

15 II. Kiskunlacháza távlatban legyen olyan település, amely mintegy ezer ember - XXI. századi követelményeknek megfelelő életminőséget biztosító - vonzó otthona, olyan, ahol jó élni és olyan amely egyaránt biztosítja: az egészséges életkörülmények, a lakás, a megélhetés (a munka lehetsége, illetve elérhetsége), a városi színvonalú integrált ellátás, a helyi és térségi gazdaság követelményeinek megfelel - a munkaer-piaci igényekhez illeszked - képzés és továbbképzés, a rekreáció; a kultúrálódás, és az egészséges életmód feltételeit és lehetségét minden polgára számára. Az R/S/D partján kialakult üdülterületet távlatban is üdülterületi jellemzkkel, a pihenés, rekreáció szolgálatában kell fejleszteni. Tekintettel azonban az üdülterület jelents kiterjedésére, a második lakás funkciójú épületek részarányának növekedésére az ellátásban és a szolgáltatásban a hagyományos belterületen tervezett lakónépességnél mintegy 2-3 ezer fvel nagyobb rétegre kell számolni. Addig új lakóterületek ne kerüljenek beépítésre, amíg a teljes kör infrastruktúra kiépítése ott nem biztosított. Addig a település ne támogassa újabb lakóterületek fejlesztését és értékesítését, amíg a jelenleg fejlesztés és beépítés alatt álló területeken az új területen tervezett telekkínálathoz hasonló - vagy ahhoz hasonló - eladatlan és beépítetlen telkek állnak a potenciális vevk rendelkezésére. III. E sokirányú és magas színvonalú szolgáltatás biztosítása érdekében Kiskunlacháza legyen ers és fejldképes helyi gazdasággal rendelkez kisváros, mely mikrotérségével és Ráckevével együttmködve, a kölcsönös elnyök figyelembevételével fejldik. Ennek érdekében - a településrendezési tervezés során - szükséges: a bankházi repültér hosszú-távú hasznosításának a település érdekekét is figyelembe vev elsegítése, a településszerkezet és területhasználat újragondolása, új ipari, munkahelyi területek kijelölése a Peregi vásártér térségében és a tervezett elkerül út mentén, úgy hogy az ne zavarja a kialakult és fejld lakóterületek életminségét. a helyi adottságokra alapozott intenzív mezgazdálkodás (szántóföldi növénytermesztés, kertgazdálkodás, állattenyésztés) támogatása differenciált építési szabályozással. 15

16 a gazdasági tevékenységek környezeti szabályozásának újraértékelése a kialakult és fejlesztési területeken. IV. Kiskunlacháza és Ráckeve együttmköd és funkcionális munkamegosztásban fejld várospár, melyek távlatban együttesen látják el a Dunától K-re fekv dél Pest megyei területek kistérségi központi szerepét. A Kiskunlacháza, mint központ fejlesztése azt szolgálja, hogy a nagyközség (távlatban kisváros) és környéke valamennyi polgára számára elérhet távolságon belül álljanak rendelkezésre mindazok a szolgáltatások, amelyek a XXI. században az egészséges ember biológiai és társadalmi életéhez szükségesek. Ez a térségi szerep az alábbi elemekbl építkezik: a.) Kiskunlacháza és Ráckeve körzeti igazgatási központi funkcióinak megosztása b.) Kiskunlacháza kiskereskedelmi ellátó központ c./ Kiskunlacháza gazdasági és gazdaságszervez központ, a mikrotérség gazdaságának gerjesztje, a mikrotérségen belüli gazdasági együttmködés egyik szervezje, támogatója. Ennek keretében feladat: a helyi gazdaság dinamikus ersítése, elssorban olyan beruházások támogatására, amelyek beillenek a környezetbe és nem károsítják azt. új munkahelyek teremtése, létrehozásának támogatása, a kiingázás kényszerének csökkentése felkészíteni, segíteni a térség kisvállalkozóit a gazdaságfejlesztést szolgáló banki, pénzügyi és információs szolgáltatások bvítése. d.) Kiskunlacháza a környék oktatási alközpontja: ennek eléréséhez szükséges a képzés minségének javítása, az iskolaválasztás lehetségek növelése, a középfokú képzés fejlesztése, további középfokú képzési intézmény létrehozása, e.) Kiskunlacháza Ráckevével együttmköd, a ráckevei adottságokat kiegészít rekreációs és pihen központ 16

17 IV. Kiskunlacháza legyen - a kialakult térszerkezeti adottságok keretei között - korszer és fejleszthet szerkezet, tagolt település (kisváros), ahol az egyes építmények és létesítmények azon túl, hogy beilleszkednek az épített környezetbe, a használati értékükön túl építészeti értéket is képviselnek, hozzájárulnak a települési környezet pozitív irányú formálásához. A város élhetségét, lakhatóságát és a központi szerepköröket egyaránt szolgáló szerkezetfejlesztési, közlekedésfejlesztési feladatok: Új lakóterületek kijelölésénél törekedni kell a település kompaktságának növelésére, a településközponthoz és alközponthoz közeli fekvés - de nem vizes - területek felhasználására. új településközpont kialakítása, továbbfejlesztése, amely alkalmas a közintézmény-hálózat centralitást igényl elemeinek és a kisvárosias alapfunkciók megfelel színvonalú befogadására, a településrészi alközpontok továbbfejlesztése mellett az É-D irányban elnyúló településközpont elkerülése lehetségének biztosítása, nem a kistérségi kereskedelmi-, szolgáltató szerephez tartozó forgalom távoltartása, hanem a terület átmen tehergépjárm forgalomtól való tehermentesítése. (ennek érdekében a települést K-i irányban elkerül út megvalósítása) a közlekedésbiztonságot és a forgalomelvezetést egyaránt javító fejlesztések, a gépjárm, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés mszaki feltételeinek biztosítása a helyi tömegközlekedés lehetségét megteremt gyjtúthálózat kijelölése és megvalósítása x x x A településrendezési tervet megalapozó vizsgálatok, értékelések, valamint a 2001 december -én és a 2002 április 3-án megtartott megbeszélések és egyeztetések figyelembevételével a településfejlesztési koncepciót összeállította: PESTTERV Kft Kiskunlacháza - Budapest, Április 17