NAGYKŐRÖS VÁROS részére

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NAGYKŐRÖS VÁROS részére"

Átírás

1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére II. kötet FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Önkormányzattal együttműködve készítette:

2

3 MEGRENDELŐ TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ TERVEZŐ Sudár Anna SZAKÉRTŐK Horváth Edit Horváth Balázs Keserű Imre Klein Pál Krajnyák Nóra Nagykőrös Város Önkormányzata Közlekedési és gazdasági mérnök, regionális politika és gazdaságtan Ph.D. Okleveles terület- és településfejlesztő, tájvédő szakgeográfus Okleveles közgazdász, terület- és településfejlesztő, idegenforgalmi menedzser Közgazdász hallgató (III. év) gazdálkodási szak, pénzügy szakirány Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, közlekedési szakértő Okleveles közgazdász, nemzetközi kapcsolat szakon Tájépítész mérnök Major Levente Székács Pál Okleveles geográfus, terület- és településfejlesztő, földrajz tanár Okleveles közgazdász, gazdálkodás szakon Vass Péter Ifj. Veres Lajos ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL KAPCSOLATTARTÓ Kiss Péter Irodavezető KÉSZÍTETTE Műszaki környezet technikus, okleveles környezetmérnök Közgazdász pénzügyi szakon, adó-, vám és illeték szakértő 3

4 4

5 Nagykőrös Város Komplex Településfejlesztési programja II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A stratégiai tervezés alkalmazásának elmélete A STRATÉGIAI TERVEZÉS FELADATA A STRATÉGIÁK TÍPUSAI Gyakorlati stratégiai tervezés ELSŐ LÉPÉS MÁSODIK LÉPÉS A LEGINKÁBB KEDVEZŐ FORGATÓKÖNYV ELEMZÉSE ÉS ÁBRÁZOLÁSA A jelenlegi helyzet minősítése HUMÁN SZAKTERÜLET GAZDASÁG SZAKTERÜLET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFRASTRUKTÚRA SZAKTERÜLETEK MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA, ELÉRHETŐSÉG MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI A TELEPÜLÉSKÉP, ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI A TELEPÜLÉSI ÉS TÉRSÉGI SZEREPKÖRT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK, ÖNKORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONGAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A külső tényezők várható hatásainak áttekintése HUMÁN SZAKTERÜLET GAZDASÁG SZAKTERÜLET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFRASTRUKTÚRA SZAKTERÜLETEK MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA, ELÉRHETŐSÉG MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI A TELEPÜLÉSKÉP, ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI A TELEPÜLÉSI ÉS TÉRSÉGI SZEREPKÖRT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK, ÖNKORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONGAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Lehetséges fejlődési forgatókönyvek áttekintése ELSŐ LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT MÁSODIK LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT HARMADIK LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT NEGYEDIK LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT Nagykőrös jövőképe Célpiramis BIZTONSÁGOSAN MŰKÖDŐ GAZDASÁG ELŐSEGÍTÉSE, MODERN ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE A hagyományos agrárgazdaság sikereinek újjáélesztése, közös termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer kidolgozása, termékvédjegy bevezetése Többfunkciós mezőgazdaság kialakítása, az agrár-környezetgazdálkodás innovatív elemeinek bevezetése Turisztikai értéklánc kialakítása Ipari fejlesztések AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS A biztonságosan működő gazdaságnak megfelelő munkaerő képzése és aktvizálása A lakosság rekreálódásának biztosítása a munkaerő megújulásához Közösségformálási programok A KÖRNYEZET ÉS INFRASTRUKTÚRA, MINT GAZDASÁGI HAJTÓERŐ, ÉS A KÖRNYEZET, MINT ÉLETTÉR FEJLESZTÉSE Infrastruktúra javítása a lakosság szolgáltatásában sürgős beavatkozást igénylő problémák, ill. tervszerű végrehajtás Infrastruktúra javítása a gazdasági környezet fejlesztése szolgálatában kapcsolódva a modern üzleti környezet megteremtéséhez és az innováció átvételéhez Közlekedési és elérhetőségi feltételek fejlesztése Épített környezet fejlesztése és megőrzése és tervszerű zöldfelület-gazdálkodás A természeti környezet megóvása és fejlesztése AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE Fejlesztésorientált vagyongazdálkodási tervezés Területi kohézió javítása A város kapcsolatrendszerének aktivizálása partnerség a fejlesztésekben Kommunikáció javítása kommunikáció a lakosság szolgálatában, kommunikáció a gazdaság szolgálatában

6 6

7 1. BEVEZETÉS Nagykőrös Város Képviselőtestülete a város közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése érdekében Fejlesztési Koncepció és Program készítéséről döntött. Ezzel a munkával a területfejlesztésben már jelentős gyakorlati tapasztalatot szerzett Hazai Térségfejlesztő Zrt.-t, és annak munkatársait bízta meg. Ezen hosszú tervezési munka első lépésének eredménye volt az I. kötet, vagyis a Helyzetfeltárás. A tervezők és az önkormányzat közös célja volt ezzel a munkafázissal, hogy tükröt tartsunk a város elé. A tervezési szempontok figyelembe vételével minél pontosabb, objektívebb leírást próbáltunk adni a városról, amely a tényleges tervezői munka alapját, kiindulópontját képezi. A Helyzetfeltárás szerepe a tervezés során meghatározó egyrészt abból a szempontból, hogy segítségével, illetve a város tényleges helyzetének leírásával, és annak elfogadásával kiszűrjük azokat a gyakran irreális, valóságtól elszakadt jövőképeket, amelyeket tapasztalataink szerint gyakran dédelgetnek a településüket szerető, lokálpatrióta lakosok. A Helyzetfeltárás meghatározza másrészt a tervezést abból a szempontból is, hogy benne ténylegesen feltárásra kerül a város minden fontos, meghatározó erőssége amelyekre később építeni lehet -, valamint minden előtte nyitva álló lehetőség is amelyeket feltétlenül ki kell használni -, és amellyel talán a település közössége önmagától nem számolna. A Helyzetfeltárást követően elkészült a II. kötet is a Fejlesztési Koncepció. Ezzel a kötettel a tervezők célja az volt, hogy megfogalmazásra kerüljenek a koherens fejlesztési elképzelések, lehetőségek, amelyek a célmeghatározás tekintetében érdekegyeztetési, koordinációs feladatokat is betöltenek. Az elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejez ki. Az elfogadásával a döntéshozók deklarálják a szereplők többségének a véleményazonosságát az elfogadott célok és prioritások tekintetében, és ezzel meghatározzák a stratégiaépítés fő kereteit is. 7

8 A koncepcióalkotás során meghatározásra kerülnek azok a fő, minősítendő tényezők, amelyek változásai alapján felrajzolható magának a városnak is a fejlődési iránya. Ezen tényezők vizsgálata, a valószínűsíthető változási irányuk és változási nagyságuk függvényében felrajzolhatók azok a forgatókönyvek, amelyek megmutatják a település lakói számára, hogy milyen irányú változások, milyen jellegű fejlődést hozhatnak a város életében. Ezen forgatókönyvek is segítséget nyújtanak ahhoz, hogy fel tudjuk rajzolni Nagykőrös óhajtott, és a körülmények, minősítendő tényezők várható változásának ismeretében ténylegesen valószínűsíthető jövőképét, amelynek elérése hosszú távon megvalósítandó célként szerepel, irányítja a város vezetőinek döntéseit, határozatait. Ennek a jövőképnek az elérése, mint hosszú távú cél, alakítja a város koncepcióját, az ennek eléréséhez vezető út szabja meg a célpiramis felépítését, illetve határozza meg a célcsoportokat, illetve az azon belüli célok rendszerét. A szakértők a város vezetőivel együttműködve egy olyan koncepciót szeretnének átadni, amely ténylegesen képes a feladatát betölteni, vagyis meghatározza a település jövőképét, a közösség érdekeinek jobban megfelelő megoldást mutat a forgatókönyvek között a társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatja az alkalmazkodás lehetőségét is a hazai és nemzetközi fejlődés trendekhez igazodva. Remélhetőleg ez a fejlesztési koncepció hozzásegíti majd a döntéshozókat ahhoz, hogy megtalálják a legcélszerűbb megoldásokat az erőforrások legjobb felhasználásához. Szándékunk szerint útmutatásul szolgál a döntési mechanizmus működtetéséhez, a tervezéshez és végrehajtáshoz, illetve az ellenőrzéshez, a lakossági, a vállalkozói és egyéb csoportok, valamint a helyi politikai döntéshozók érdekeinek harmonizálásához. Természetesen egy ilyen koncepció nem lehet kőbe vésett iránymutatás. Bár a szakértők legjobb tudása és jelenlegi legmagasabb informáltsági szintje szerint készült, a településfejlesztés alapelveinek és természetének megfelelően szükséges az állandó visszajelzések gyűjtése és esetleges módosítás. A meghatározott célcsoportok valószínűleg hosszú távon sem változnak majd a város életében ahogyan a jövőkép is hosszan érvényes marad -, de az egyes célcsoportok adott időpontbeli fontossága időről-időre változhat a körülmények, lehetőségek és esetleg előre nem látott veszélyek függvényében. 8

9 2. A STRATÉGIAI TERVEZÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELMÉLETE A stratégiai tervezés feladata A terv a jövőbeni cselekvés megjelenítése a tudatban, a tervezés pedig az a folyamat, amely ezt a képet előállítja. A terv tehát a kistérség jövőképe, és meg kell terveznünk az ennek eléréséhez szükséges utat, lépéseket. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezésnek kell megadni a választ a tágabban értelmezett környezetváltozás fenyegetéseire és a kínálkozó lehetőségekre is. A válasz a belső erőforrások kreatív felhasználásával születik meg. A környezeti változásokra való reagálás döntésekben ölt teret, amelyek egy megjelölt cél érdekében a pozíciók megváltoztatását kívánják elérni. A leginkább elterjedt Design School, vagy más néven a SWOT modell szerint a stratégia, vagyis a fejlesztési koncepció a külső és a belső tényezők, a sikertényezők és a kompetenciák metszéspontjában áll elő. Az erősségek felhasználásával a lehetőségek kiaknázásában, illetve a gyengeségek megváltoztatásával, és a veszélyek elkerülésével alakul ki. Elkülönül tehát az elemzés két vonulata, a külső értékelés és a belső értékelés. Nem hagyható figyelmen kívül két további összetevő sem: Társadalmi, morális követelmények, amelyek részben megfogalmazódnak különböző dokumentumokban, részben íratlanul léteznek a hétköznapi tudatban. Vezetői értékrend, amely a térség, a települések irányító testületeinek vezetői részéről személyesen is vállalt értéket jelent. Ebből következően a testületek összetételével ez az értékrend is változik. A továbbiakban egy olyan eljárást alkalmazunk a stratégia megfogalmazására, felépítésére, amely a regionális gazdaságtan oldaláról elméletileg megalapozott, áttekinthető és ezzel együtt mégis kellő szabadságfokot nyújt a stratégiaalkotásban részt vevők számára sajátos elgondolásaik, szempontjaik érvényesítésére. Az eljárás, miközben igényli s minél szélesebb körű helyzetelemzést (I. kötet Helyzetfeltárás), megköveteli a minősítéseket. Vannak olyan tényezők, amelyeket minden stratégia kialakítása során figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy milyen tervezési területi szintről van szó, vagy milyen földrajzi elhelyezkedésű, vagy éppen milyen gazdasági fejlettségű területről van szó A stratégiák típusai A piacgazdaság kiépülésével hazánkban a települések és a térségek is versenyhelyzetbe kerültek. E verseny elsősorban a külső erőforrások megszerzéséért folyik. A verseny másik dimenziója központi funkciók megszerzése, címek elnyerése, kísérleti vagy mintaterületek kijelölése. Verseny folyik a befektetők megnyeréséért, együttműködő partneri kapcsolatok kiépítéséért. A sikeres településeket növekedés, fejlődő innovációs potenciál és tudatosan irányított stratégia jellemzi. A növekedés hagyományos összetevői A növekedés régebbi motorjai elvesztették jelentőségüket. A pénztőke azért vesztette el fontosságát, mert adott áron a nemzetközi piacokon korlátlan mennyiségben beszerezhető. A természeti kincsek ezidáig is csak a törpe államok egy kis csoportjában szolgáltak a gazdasági növekedés motorjául. 1 Dr. Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben,

10 A kvantitatív vagyon ezen formái, amelyek a nemzeti gazdaság hagyományos eredetét képezték, most átadják helyüket egy sor minőségi erőforrásnak, amelyek alapvetően a lakosság képzettségével, szervezettségével, motiváltságával, és önfegyelmével mérhetők. Azok a társadalmak, amelyek jól működnek, nem csak azért válnak majd gazdagabbá, mert a dolgozók hatékonyabban végzik munkájukat, hanem azért is, mert az emberek egész életvitelét a hatékonyság jellemzi. Az innovációra és információra épülő fejlődés Az információs társadalomban kialakult új paradigma lényege, hogy a tömegtermelés utáni időszak gazdaságában a versenyelőny alapja a tudás, az információ, valamint az innováció felhalmozásának és alkalmazásának képessége. Az informatika és a korszerű szállítási rendszerek fejlődése és kiépítése elvileg megszabadítja az EU periférikus régióit a távolságból származó hátrányok egy részétől. Ez azonban nem elég. A tudás, az információ és az innováció összekapcsolása sokkal többet jelent a fizikai és technikai infrastruktúra kiépítésénél. A kevésbé fejlett területeken még hiányzik a tudás és az intézményi háttér is, amit meg kell szerezni a fejlesztés érdekében. A kínálatorientált stratégia A fejlesztési koncepció (stratégia) a térség komparatív előnyeit kívánja bővíteni úgy, hogy a külső feltételek, lehetőségek, korlátok felöl közelítve egyre több belső folyamatra hat: Termelői és fogyasztói infrastrukturális fejlesztések; Az elérhetőség javítása (közlekedési és kommunikációs kapcsolatok); Gazdasági egységek letelepedését ösztönző kedvezmények; A keresletorientált stratégia A tervezési területet egységes egészként kezeli; A terület belső (endogén) adottságaiból indul ki; A területen belülről kiindulva mind több külső (exogén) tényezőt vesz figyelembe; Előtérbe helyezi a térségi együttműködéseket, a hálózatokat, a klasztereket; A keresletorientált fejlesztési megközelítés felértékeli a tervezési terület belső (vagy endogén, illetve újabban puha ) tényezőit: mint pl. a földrajzi adottságok, kulturális értékek, közösségi rendszerek, identitás, gazdasági és politikai vezetés, partnerség, fejlesztési stratégia, szinergiák. Mindezek együttesen meghatározzák a tervezési terület két fontos érték tulajdonságát, az alkalmazkodó és az abszorpciós készséget. Hazánkban még a termelői és fogyasztói infrastruktúra kiépítettsége rendkívül hiányos, ezért a hiányzó infrastruktúra kiépítése a területfejlesztés egyik feladata. Javasolt stratégia A különböző megközelítéseket egybevetve a javasolt stratégia-alkotási eljárás a következőképpen épül fel: A minősítendő belső tényezőket elsősorban a keresletorientált stratégiai megközelítés határozza meg. Kiegészítő jelleggel megjelennek a kínálati elemek is. A külső környezet oldaláról számba vett tényezők változásai, különböző forgatókönyveket alapoznak meg, a különböző forgatókönyvek pedig eltérő stratégiákat eredményeznek (scenárió). Ezek a vizsgálati szempontok az Európában kialakult fejlődési tendenciák és az új regionális politika szellemében kerültek összeállításra. Miközben a stratégiai tervezés a jövőt alapozza meg, kellő figyelmet szükséges fordítani az adott tervezési terület illeszkedésére a magyar társadalmi-gazdasági viszonyok által meghatározott valóságba. 10

11 3. GYAKORLATI STRATÉGIAI TERVEZÉS Első lépés A továbbiakban a térség belső adottságaiból kiindulva, a külső környezet által biztosított lehetőségek, illetve a fennálló veszélyek figyelembe vételével határozzuk meg a várhatóan optimális fejlesztési stratégiát. Első lépés: A koncepcióalkotás meghatározó tényezői kerülnek minősítésre két szempontból: X értéke: +10 és 10 között változhat aszerint, hogy mennyiben tekinthető az adott tényező erősségnek (+10), vagy gyengeségnek (-10) a település életében. Y értéke: +10 és 10 között változhat aszerint, hogy az adott tényező változtatásával, fejlesztésével kapcsolatban mennyiben jelentkeznek lehetőségek például a kormányzati politikában, vagy az EU csatlakozással kapcsolatban, illetve mennyiben jelentenek ezek a várható, valószínűsíthető változások veszélyt az adott tényező használata, hasznosítása szempontjából. A lehetőségek-veszélyek értékeinek felvételekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe: Az adott tényező x tengely menti pozíciója jelent tervezési periódusban mennyivel javítható, vagyis mennyivel tolható el pozitív irányba az erősségek felé. T B T B A példaképpen bemutatott ábrán a T B tényező Y értéke +5, vagyis ennyivel javítható az x tengely menti pozíciója: -3-ról +2-re. Így sikerült a jelenleg még gyengeségnek minősített tényezőnél erősség állapotát elérni (T B ). Figyelembe kell azt is venni a tervezési időszakban, hogy a vizsgált térség földrajzi környezetében elhelyezkedő térségek, a régiók és az ország is fejlődik. Ezért a tényezők X és Y értékeinek megítélése szempontjából a 0 értékek felvétele jelenti a munka kritikus szakaszát. Mivel minden érték relatív kategória valamilyen paraméterhez, vagy más térségekhez való viszonyítást jelent. 2 Dr. Veres Lajos: Stratégaalkotás a területfejlesztésben,

12 3.2. Második lépés Második lépés: Forgatókönyvek készítése A forgatókönyvek az X értékekhez rendelhető Y értékek, vagyis a külső tényezők továbbgondolása, elemzése révén jönnek létre. A külső feltételek minősítése során több variációban ábrázolhatjuk az elkövetkezendő változásokat, mivel a külső tényezők három csoportja ezt szükségessé teszi (állandó, előre jelezhető, előre nem jelezhető külső tényezők). A szcenárió-menedzselés olyan forgatókönyvekre épül, amelyek nélkülözhetetlen eszközei a jövőért folytatott versenyfutás előkészítésének, majd irányításának. A jó forgatókönyv nyitottá teszi a gondolkodást a jövőben bekövetkező események iránt, és hálózatot képes teremteni a rendszerezett gondolatokból. Ahogy nő az előre jelzett időtáv, úgy csökken a megismerés esélye és pontossága, a mából az ismeretlen távlatok felé haladva. A forgatókönyvek nem egyetlen prognózist tartalmaznak, hanem feltárják az egymással versengő fejlődési pályákat és ezek várható következményeit. Ilyen módon megsokszorozzák a jövőképet. A jövő leírása sokféle összefüggésben lehetséges a tervezési terület tevékenységei szerinti tartalommal, valamint a politikai szabályozások tárgyai szerint. A komplex rendszerként értelmezett jövőkép hálózatként szemléltethető. A jövőbeli összefüggéseket modellező rendszert a bekövetkező változások alapján lehet dinamizálni, és ez a komplex jelleg rávilágít a hagyományos menedzselési technikák korlátaira is. A megfelelő színvonalú munka néhány lényeges feltétele a következőképpen jellemezhető: Legyen alkotó légköre a forgatókönyv kialakításának, A tervezés során alkalmazott módszereket ismerjék meg a döntéshozók is, akik majd felhasználják a forgatókönyveket, Megfelelő részletességgel szükséges feltárni a változást hordozó külső tényezőket, Az alkalmazott módszerek és elkészített dokumentumok legyenek áttekinthetők. A szcenáriók a jövő lehetséges változatai eseményláncok, vagy állapotok logikai úton történő összekapcsolásával jelenítik meg. A történetek mindegyike lehetőleg konzisztens, ugyanakkor az egyes forgatókönyvek egymás alternatíváit jelentik. A forgatókönyvek logikai felépítése abból indul ki, hogy a környezet a változások szempontjából egyaránt tartalmaz konstans (állandó), előre jelezhető és előre nem jelezhető tényezőket: Konstans tényezők azok, amelyek értéke a szcenárió által vizsgált időhorizonton belül nem változik. Amennyiben az adott tényező nem számszerűsíthető, maga a tényező tekinthető állandónak. Előre jelezhető tényezők azok, amelyek értéke becsülhető a vizsgált időhorizonton belül. Ezek általában trend formájában kerülnek kifejezésre. Az egyes szcenáriók közötti eltérések alapvetően az előre nem jelezhető tényezőkből adódnak. Ezekre a tényezőkre vonatkozóan, azok feltevéseivel (hipotéziseivel) élhetünk. Egy adott esemény bekövetkezésére vonatkozóan két feltevés (igen-nem) két alternatívához vezet. Az előre nem jelezhető események tovább bonthatók kulcsváltozók és közvetett változók csoportjára: A kulcsváltozók a ténylegesen független változók, amelyeknek valamennyi lehetséges kimenetelét figyelembe kell venni. Ezek a változások adják a szcenáriók magját. A közvetett változók szintén nem jelezhetők előre, de a kulcsváltozóktól függenek, így minden kulcsváltozáshoz hozzárendelhető követett változó is. 12

13 A konzisztencia érdekében néhány fontos követelménynek teljesülnie kell az egyes szcenáriókban: A konstans tényezőket valamennyi szcenáriónak tartalmaznia kell. Az előre jelezhető tényezőket szintén valamennyi szcenáriónak tartalmaznia kell. Az előre nem jelezhető tényezők különböző értékei különböző szcenáriókban jelenik meg. Egy szcenárióban a kulcsváltozók csak egy meghatározott értéket vehetnek fel. A S Z C E N Á R I Ó K L O G I K A I F E L É P Í T É S E KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK KONSTANS TÉNYEZŐK (Y A ) ELŐRE JELEZHETŐ TÉNYEZŐK (Y B ) ELŐRE NEM JELEZHETŐ TÉNYEZŐK (Y C ) ÉRTÉKEK TRENDEK FELTEVÉSEK KULCS- VÁLTOZÓK KÖZVETETT VÁLTOZÓK SZCENÁRIÓVÁLTOZATOK Forgatókönyvek készítésének menete 3 3 Veres Lajos: Stratégiaalkotás a területfejlesztésben, Hazai Térségfejlesztő Kft. Budapest,

14 3.3. A leginkább kedvező forgatókönyv elemzése és ábrázolása A leginkább kedvező forgatókönyv által meghatározott, tényezőként összetartozó X és Y értékek koordináta rendszerben történő ábrázolása, az elhelyezkedésük, szóródásuk vizsgálata, valamint ennek szöveges elemzése zárja le a szcenárióelemzések szakaszát, és segít a jövőkép megfogalmazásában, illetve az alapján a célpiramis felrajzolásában. III. I. IV. II. Az I. tartományban elhelyezkedő tényezők az ún. kitörési pontok, amelyek offenzív stratégiát támogatnak. A II. tartományban elhelyezkedő tényezők hatása stabil pozíciót tartó, ezért diverzifikált stratégiát támogatnak. A III. tartományba került tényezők hatása instabilitást, kockázatokat rejt magában, ezért váltásorientált stratégiát váltanak ki. A IV. tartományba került tényezők miatt mentőakciókra van szükség, ami defenzív, válságkezelő stratégiai lépéseket igényel. 14

15 4. A JELENLEGI HELYZET MINŐSÍTÉSE A következőkben a szakértők által meghatározott, az adott szakterület helyzetét leginkább jellemző tényezők értékelése következik, az előzőekben leírt módszer alapján. Minden számszerű értékelést kiegészítettünk egy rövid szöveges indoklással is, amely segít megvilágítani az adott értékek mögötti tartalmat Humán szakterület Ssz. Tényező X értéke 1. A helyi demográfiai viszonyok, mint a település jövőjének -1 alapvető meghatározója 2. Az oktatás, mint a versenyképes gazdaságot szolgáló +4 alaptényező 3. Az egészségügy és a szociális ellátás helyzete, mint a helyi +4 életkörülmények egyik fő komponense 4. A foglalkoztatás, mint a lakosság megélhetésének és +1 életszínvonalának maghatározó tényezője 5. A kulturális és sportélet, mint az életmód fő meghatározó tényezői +3 Indoklás 1. A helyi demográfiai viszonyok, mint a település jövőjének alapvető meghatározója (X=-1) A település legnagyobb demográfiai problémáját az állandósult természetes fogyás jelenti, aminek következtében a város lakosságszáma lassú ütemben, de folyamatosan csökken, a társadalom elöregszik. A népességfogyás mértékét valamennyire mérsékli a pozitív vándorlási egyenleg, azonban problémát jelent, hogy a bevándorlók többnyire peremhelyzetű társadalmi rétegek képviselői, míg az elvándorlók egyre inkább a magasan képzett és fiatal korosztály soraiból kerülnek ki. Mindezen jellemzőkkel együtt is Nagykőrös abba a kis-középvárosi kategóriába tartozik, amely a kisebb településekkel szemben eddig még stabilan tartotta az ezen kategórián belüli lakosságszámot, nem mutatkozott drasztikus népességcsökkenés, illetve a település vezetősége is megelégedett a jelenlegi lakosságszámmal. 2. Az oktatás, mint a versenyképes gazdaságot szolgáló alaptényező (X = +4) Nagykőrös tradicionális iskolaváros, komoly hagyományokkal rendelkezik az oktatás, nevelés területén. Az oktatás valamennyi szinten (általános iskolától a főiskoláig), magas színvonalon biztosított, melyet kiegészít a felnőttképzés lehetősége és a helyi zeneiskola is, illetve egyéb speciális képzési formák. Az óvodák és iskolák műszaki állapota, valamint a nevelő és oktató ellátottsága is megfelelő, de mindenütt figyelmet kell fordítani a folyamatos karbantartásra, az akadálymentesítésre, valamint helyenként kisebb felújítások és kapacitásbővítés indokolt. A Nagykőröshöz hasonló nagyságrendű magyarországi városok között nagyon jó helyzetűnek tekinthető a város az oktatás szempontjából. 3. Az egészségügy és a szociális ellátás helyzete, mint a helyi életkörülmények egyik fő komponense (X = +4) Az egészségügyi és szociális ellátás magas szinten és színvonalon biztosított a település lakói számára. Részben ennek és az egészségmegóvásra fordított külön figyelemnek köszönhető, 15

16 hogy a lakosság egészségi állapota általában jónak mondható. A város regionális jelentőségű rehabilitációs szakkórháza magas színvonalon, megfelelő műszaki- és humáninfrastruktúrával rendelkezik, a nagy hatáskör következtében azonban kisebb kapacitáshiánnyal is szembe kell néznie. A fejlesztési elképzelései között szerepel e kapacitásproblémák orvoslása mellett az intézmény továbbfejlesztése, profiljának kiegészítése, melyben elsőrendű szerepet szánnak a közeli jó minőségű, kiaknázható termálvízforrásnak. Egy önkormányzati és egy megyei fenntartású szociális otthon is működik a településen, magas kihasználtsággal, megfelelő munkakörülményekkel. Több olyan program is működi a városban (pl. otthonápolás, MOHA, Humánszolgáltató Központ, stb. lásd. Helyzetfeltárás kötet), amelyek jól kiegészítik az önkormányzati és megyei fenntartású intézmények munkáját. 4. A foglalkoztatás, mint a lakosság megélhetésének és életszínvonalának meghatározó tényezője (X = +1) A munkaképes korú lakosság aránya viszonylag magas, ami jó alapot teremt a foglalkoztatás számára, azonban rontja a helyzetet a természetes fogyás folyamata. Kedvező jellemző, hogy alacsony a regisztrált munkanélküliség aránya, kedvezőtlen viszont a helyi foglalkoztatottság alacsony aránya és ebből fakadóan az ingázók magas száma, valamint, hogy szintén viszonylag magas a foglalkoztatási korban lévő inaktívak aránya, különösen a nők körében. Külön problémát jelent a városban a magasan képzett munkaerő foglalkoztatására alkalmas munkalehetőség hiánya, amely a kvalifikált és fiatal munkavállalók elvándorlásának irányába hat. Országos összehasonlításban mégis kedvezőnek tekinthetők Nagykőrös foglalkoztatási viszonyai. 5. A kulturális és sportélet, mint az életmód fő meghatározó tényezői (X = +3) A város jelentős kulturális hagyományokkal rendelkezik. Aktívan él az Arany János kultúrkör, amely vonzó kulturális funkciót, jelleget kölcsönöz a településnek. A pezsgő kulturális élet fenntartásából a helyi Művelődési és Ifjúsági Házon túl számos civil szervezet is aktívan kiveszi a részét. Tevékenységüket egyre inkább megnehezítik azonban szűkös anyagi lehetőségeik, a gyakori forráshiány. A minőségi sportolás feltételei egyelőre hiányoznak a településen műszaki és humán infrastruktúra tekintetében egyaránt. Igény mutatkozna egy sokfunkciós sportkomplexum kialakítására, emellett növelni kellene a rendszeresen, illetve versenyszerűen sportolók számát. Ennek ellenére ilyen körülmények között is látványos sportsikereket érnek el a város sportegyesületei Gazdaság szakterület meghatározó tényezői Ssz. Tényező X értéke 1. A gazdasági szerkezet versenyképessége A beruházási tőke jelenléte, mint a gazdasági potenciál -2 erősítésének tényezője 3. Beruházási kedv, vállalkozói készség megléte, mint a gazdaság -2 dinamizálásának fő tényezője 4. A munkaerő költsége, mint fontos telepítő tényező Ingatlanárak, mint telepítő tényező +3 Indoklás 1. A gazdasági szerkezet versenyképessége (X = -2) A város gazdasági szerkezete a rendszerváltást követően megőrizte a mezőgazdaság magas jelenlétét, a folyamatos élelmiszer-feldolgozó kapacitások leépítése miatt ma jelentősen lecsökkent volumene, de még napjainkban is magasabb arányt képvisel az országos értékeknél. 16

17 A mezőgazdasági szektor azonban alacsony jövedelemtermelő képessége miatt nem tette lehetővé a versenyképes vállalkozások kialakulását. A gazdasági szerkezetben a tercier szektor aránya nem követi az országos átlagokat, és a környező nagyobb települések átlaga alatt marad. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás aránya kifejezetten alacsony értéket képvisel, ami jól mutatja az idegenforgalom adottságokhoz képest kis volumenét. Nagykőrös városának gazdasági mutatói az országos, régiós és megyei szint alatt elhelyezkedő kistérségi mutatók alatti értékekkel jellemezhetők. 2. A beruházási tőke jelenléte, mint a gazdasági potenciál erősítésének tényezője (X = -2) A településen a beruházások száma, a külföldi működő-tőke jelenléte alacsonynak mondható a megyéhez és a szomszédos városokhoz képest. Ezt javarészben a Cegléd és Kecskemét által kibocsátott gazdasági elszívó hatásnak köszönheti. Nagyobb termelő beruházás a Sanshin megtelepedésén és fejlesztésén kívül nem történt, a városban kevés a nagyobb volumenű fejlesztésekhez, beruházásokhoz megfelelő tőkével rendelkező vállalkozások száma. A fejlődést segítheti elő az újonnan létrehozott és kinevezett ipari park, mely kiépített infrastruktúrával várja a további befektetőket. 3. Beruházási kedv, vállalkozói készség megléte, mint a gazdaság dinamizálásának fő tényezője (X = -2) Az előző tényezőnél tárgyaltakkal megegyezően a beruházások száma alacsony, a beruházási kedv nem éri el a megyei és országos átlagot. A vállalkozások száma a településen szintén alacsonynak mondható, a megyei, országos és kistérségi értékek alatt helyezkedik el. A vállalkozói készségek hiányosak, a dinamikusan fejlődő vállalkozások száma alacsony. A mezőgazdaságban tevékenykedők jelentős hányada őstermelőként, családi gazdálkodóként dolgozik. Ez a réteg megfelelő alanya lehet a vállalkozói készségek fejlesztésére irányuló képzéseknek, amelyek hatására a mezőgazdasági szektor fellendülése várható. A város lakosságának hozzáállása a fejlesztésekhez képviselői vélemény szerint - az alföldi ember hagyományos mentalitását tükrözi, vagyis nagy fokú óvatosságot, bizalmatlanságot, és a változásokra való igen lassú reagálást. Ez a hozzáállás bizonyos esetekben előny is lehet, de a fejlesztésekre való nyitottságban mindenképpen változtatni szükséges a lakosság/vállalkozók hozzáállásán. 4. A munkaerő költsége, mint fontos telepítő tényező (X = +2) A munkaerő költsége a telepítő tényezők közül jelentős erőt képvisel, Magyarország azonban már nem tekinthető a tágabb térség legkisebb munkabér kötelezettségekkel rendelkező országának, ugyanakkor a térség, illetve a város a befektetők szempontjából kedvező adottságokkal bír. A munkavállalók szempontjából sem érdektelen, hogy helyben tudnak-e elhelyezkedni akár alacsonyabb bérért is, vagy ingáznak lakó- és munkahelyük között, vállalva annak minden negatív vonzatát. 5. Ingatlanárak, mint telepítő tényező (X = +3) A település ingatlanárai a befektetők, illetve a lakosság szempontjából is jelentős gazdaságfejlesztési tényezőt képviselnek. Nagykőrös a környező városok közül a legalacsonyabb ingatlan árakkal rendelkezik, így ez az épített környezet szépségével párosulva kedvező döntésekre sarkallhatja a városban befektetni, megtelepedni szándékozó vállalkozókat és lakosokat. 17

18 4.3. Környezetvédelmi és infrastruktúra szakterületek meghatározó tényezői Ssz. Tényező X értéke 1. Az ivóvízellátás, mint alapvető emberi szükséglet Szennyvízelhelyezés és kezelés, mint egy alapvető -5 közegészségügyi feladat 3. A lakosság infrastrukturális ellátottsága, mint a komfortos élet +1 feltétele (vezetékes gáz, elektromos ellátás, vízi közművek, infokommunikációs hálózatok) 4. A versenyképes gazdaságot szolgáló alapvető infrastrukturális 0 ellátottság, mint a fejlesztések alapja 5. Energiaellátás és megújuló energiaforrások használata a +1 fenntarthatóság jegyében 6. Hulladékkezelés, mint közszolgáltatási feladat Általános környezeti állapot a városban, mint az egészséges élet feltétele (levegő minősége, zajterhelés, felszíni vizek állapota, talaj és talajvíz szennyezettsége) +1 Indoklás 1. Az ivóvízellátás, mint alapvető emberi szükséglet (X = +3) A városban szolgáltatott ivóvíz minősége megfelelő, teljesít minden hatályos előírást. A település teljes belterületén kiépült a hálózat, a vezetékek közel 50 % az utóbbi néhány évben épült ki, ezek állapota jó, a régebben fektetett csöveket folyamatosan cserélik. A lakosság 95%- a van rácsatlakozva a hálózatra. A vízmű technológiai színvonala megfelel a jelen kor követelményeinek. A fogyasztók aránya 100 % helyett 95 %, ez nem nagy eltérés, ugyanakkor más alföldi településekhez képest nagyon jó minőségű a vize. 2. Szennyvízelhelyezés és kezelés, mint alapvető közegészségügyi feladat (X = -5) A település egyik legnagyobb, ez idáig nem megoldott problémája a szennyvízelvezetés és kezelés. A lakóingatlanok csak kb. 30%-a van a csatornahálózatra csatlakoztatva. A csatornahálózatra nem kötött ingatlanoknál a keletkezett szennyvizek egyedi gyűjtőaknákban kerülnek összegyűjtésre, ezek vízzárósága megkérdőjelezhető. A szikkasztóaknák magas száma miatt a település alatt egy szennyvízlencse alakult ki. A csatornahálózaton összegyűjtött és a szippantott szennyvizet is városi szennyvíztisztító telepen kezelik. A telep nem képes ellátni funkcióját, nem felel meg a kor követelményeinek, az elfolyó, tisztított szennyvíz nem teljesíti a hatályos előírásokat. Törekedni kell ebben a térségi szerepkör elfoglalására, és a problémák minél hamarabbi megoldására. 3. A lakosság infrastrukturális ellátottsága, mint a komfortos élet feltétele (vezetékes gáz, elektromos ellátás, vízi közművek, infokommunikációs hálózatok) (X = +1) A várost összességében vizsgálva minden infrastruktúra kiépült, kivéve a szennyvízközmű hálózatot. A gáz és villamos hálózat kiépítettségi foka 100%-os, a belterületi ingatlanokon 100 %-os a villamosítás, és a lakások 90 %-a van a gázhálózatra csatlakoztatva (KSH adat szerint). A vezetékes ivóvízhálózat mindenhol kiépült a településen, a szolgáltatott ivóvíz minősége jó. A vezetékes telefonhálózat mindenhol hozzáférhető, a városban kiépült a kábeltelevízió hálózat is. A szélessávú Internetet több szolgáltatótól is igénybe veheti a lakosság, és a városban több ponton van nyilvános Internet hozzáférési lehetőség. 18

19 4. A versenyképes gazdaságot szolgáló alapvető infrastrukturális ellátottság, mint a fejlesztések alapja (X = 0) A városban minden infrastrukturális elem biztosított egy új gazdasági beruházás megvalósításához, kivéve a közműcsatornát. Nagykőrösön van kijelölt ipari park, azonban ennek közművesítése nem teljes, bár a gazdasági szereplők felmerülő igényei esetén fejleszthető. Összességében a magyarországi kis középvárosok átlagának megfelelő a gazdaságot szolgáló infrastruktúrával való ellátottság. 5. Energiaellátás és megújuló energiaforrások használata a fenntarthatóság jegyében (X = +1) A közintézmények nagy részének fűtése vezetékes gázról történik, a lakóingatlanok nagy része szintén gázfűtést használ. A Nagykőrös térségében működő LEADER akciócsoport (Gerjesztők) céljai között szerepel egy, a gazdálkodók közötti szervezet megalkotása, melynek keretein belül a biomassza és hígtrágya energetikai célú hasznosításának bevezetésére kerülne sor. Ezen kívül a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási program szerint Nagykőrösön egy térségi komposztáló létesül, mely biogáz hasznosítására ad lehetőséget. A településen hévíz kút is található, mely szintén használható lenne energetikai célokra is, hiszen jelenleg semmilyen hévízhasznosítás nem történik. 6. Hulladékkezelés, mint alapvető közszolgáltatási feladat (X = +2) A településre 2004-ben készült el a Hulladékgazdálkodási terv, és Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programhoz. A város minden része be van kapcsolva a rendszeres hulladékgyűjtésbe, a településen már működik a szelektív hulladékgyűjtés is. A hulladékot jelenleg a városi szeméttelepre szállítják, mely semmilyen műszaki védelemmel nem rendelkezik, ezért ennek bezárása és szakszerű rekultivációja mielőbbi feladat. Ezen negatív jegyekkel együtt is megállapítható, hogy a település hulladékgazdálkodása fejlett az országos szinthez viszonyítva, és már folynak a beruházások a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programban szerepeltek szerint, melynek keretében Nagykőrösön térségi komposztáló és hulladékudvar létesül. 7. Általános környezeti állapot a városban, mint az egészséges élet feltétele (levegő minősége, zajterhelés, felszíni vizek állapota, talaj és talajvíz szennyezettsége) (X = +1) Az illegális hulladék lerakások, a szigetelés nélküli hulladéklerakó és a közműolló nyitottsága miatt a talaj és a felszín alatti vizek szennyezettek. A település levegőminősége rendkívül jó köszönhetően a magas zöldterületi hányadnak, illetve annak, hogy a városban nem található semmilyen nagyobb levegőszennyező üzem. A városban a zaj és rezgés okozta problémák sem ismertek. A felszíni vízfolyások és állóvizek vízminősége nem megfelelő, de nem rosszabb az országos áltaghoz viszonyítva. 19

20 4.4. Közlekedési infrastruktúra, elérhetőség meghatározó tényezői Ssz. Tényező X értéke 1. A település elérhetősége, mint a gazdaságfejlesztés és a +3 befektetések mozgatórugója 2. A település úthálózatának kiépítettsége, mint a lakosság 0 életkörülményeinek és mobilitásának alaptényezője 3. A kerékpárút-hálózat kiépítettsége és állapota, mint a térségi turizmus és a lakossági közlekedés alapja -2 Indoklás 1. A település elérhetősége (X = +3) A település elérhetősége rendkívül jó, ami az M5 autópálya közelségének, a városon áthaladó 441. sz. főútnak és a 140. sz., nemrég felújított vasúti fővonalnak köszönhető. Az M5 autópálya mintegy perc alatt érhető el. A megközelítést nehezíti, hogy a lajosmizsei felhajtó csak alsóbbrendű úton, míg a kecskeméti csomópont csak Kecskemét belterületének érintésével keresztül érhető el. A nemzetközi elérhetőséget tekintve az autópálya közelsége miatt Nyugat-Európa, valamint Szerbia és Montenegró felől a legjobb az elérhetőség. Románia felé a zsúfolt 44-es főút, Ukrajna felé a szintén nagy forgalmú 4. sz. főút biztosít lassabb kapcsolatot. Szlovákia, Horvátország és Szlovénia irányában másodrendű főutakon biztosított az eljutás. Tömegközlekedési eszközökkel is biztosított a település megközelíthetősége a kistérség településeiről (autóbusz), Kecskemét és Cegléd felől (autóbusz és vasút), illetve Budapestről (vasút). 2. A település úthálózatának kiépítettsége és állapota (X = 0) Nagykőrös belterületi útjainak hossza 106,6 km, ebből 74,5 km (69,9 %) burkolt. Ez jelentősen meghaladja a megyei átlagot (50 %), illetve az országos átlag (67 %) közelében van. A kiépített belterületi utak állapota általában közepes. A rossz állapotú utak fő problémája az alacsony teherbírás és a kopóréteg felújításának elmaradása. A településen 136,4 kilométernyi kiépített járda található, 20 kilométernyi járda hiányzik. A járdák minősége még megfelelő, a teljes járdahálózat felújításra szorul. A település közigazgatási területén 288,6 km külterületi közút található, melyből mindössze 8,5 km (2,9 %) kiépített. Ez kissé elmarad a megyei (5 %) és az országos átlagtól (5 %). Az utak állapota az ország más településeihez hasonlóan rossz. 3. Kerékpárút-hálózat kiépítettsége (X = -2) Kerékpárút a településen összesen 620 m hosszban a Szabadság téren és a Kecskeméti úton épült, állapotuk jó. A kerékpárosok közlekedése a 441. sz. főúton nem biztonságos, nem épült ki kistérségi szintű kerékpárút-hálózat, bár a tervek megszülettek a Katonatelepig és Nyársapátig tartó szakaszokra. A települést nem érintik az országos kerékpáros törzshálózat elemei. 20

21 4.5. A településkép, zöldfelületi rendszer és a természeti környezet meghatározó tényezői Ssz. Tényező X értéke 1. Települési zöldfelületi rendszer minősége, mennyisége, mint a +4 minőségi életfeltétel meghatározó tényezője 2. Zöldfelületi és épített értékek védelme, műemlékvédelem, mint +5 örökségünk megőrzésének tényezője 3. A településkép vizuális-esztétikai megjelenése, mint az +4 élhetőség, a turisztikai vonzerő és a lakossági komfortérzet tényezője 4. A természeti környezet minősége, mint a természeti értékvédelem, a biodiverzitás és az egészséges lakókörnyezet tényezője +5 Indoklás 1. Települési zöldfelületi rendszer minősége, mennyisége, mint a minőségi életfeltétel meghatározó tényezője (X = +4) A települést a frekventált fekvésű, koncentráltan elhelyezkedő, nagyobb területű zöldfelületi egységek jellemzik, melyek nagyságuknál fogva ökológiailag kedvezőbbek. A lakóterületi teresedések aránya azonban alacsony. A települési zöldfelületekre nézve kedvező a zömmel egyedi telkes, nagy zöldfelületi hányadú beépítési mód. A települési zöldfelületek minősége általánosságban kedvező, a közterületek ápolt, gondozott képet mutatnak, azonban a zöldfelületek és járdák folyamatos felújítására, az utcabútorok pótlására, a meglévők rendbe hozatalára, a fa- és fasorpótlásra több helyen szükség van. A meglévő zöldfelületek használati funkciói sok esetben hiányosak, megfelelő minőségű játszóterek, szabadidős és rekreációs funkciók kialakítása szükséges. A településen több olyan terület található, melyek zöldfelületbe vonása lehetséges. Köztük igen értékes vizes élőhelyek is találhatóak. A település határában több olyan nagyobb zöldfelületi egység található, mely kedvező átmenetet jelent a település zöldfelületi környezete és a mezőgazdasági területek között. Ezek a zöldfelületek védelmi szerepet is betöltenek. Egyes területek helyi védelmet élveznek, és beépítési tilalom vonatkozik rájuk. Országos viszonylatban kiemelkedően jónak tekinthető a települési rendszer. 2. Zöldfelületi és épített értékek védelme, műemlékvédelem, mint örökségünk megőrzésének tényezője (X = +5) A település igen értékes építészeti örökséggel rendelkezik. A műemléki nyilvántartás 24 építészeti értéket tart nyilván, és a belváros műemléki környezete is védett. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint e település kül- és belterületén 38 régészeti lelőhely is található. Nagykőrös önálló értékvédelmi rendelettel ugyan nem rendelkezik, azonban a helyi szintű értékvédelem a településen hangsúlyos, hiszen a Helyi Építési Szabályzat 87 építészeti értéket, 4 faegyedet és összesen 1,3 ha természetközeli területet helyezett helyi védelem alá. Egyedi tájérték kataszter a településen nem készült. Az országos vagy helyi védelem alatt álló értékek állapota változó, sok közülük felújításra szorul. Országos viszonylatban más hasonló nagyságú városokhoz képest igen kedvező a helyzet a tényező tekintetében. 3. A településkép vizuális-esztétikai megjelenése, mint az élhetőség, a turisztikai vonzerő és a lakossági komfortérzet tényezője (X = +4) A település hagyományos, halmazos, szellős szerkezete kedvezően hat a településképre. A belváros térrendszere a műemléki építészeti környezettel igen hangulatossá teszi a 21

22 városközpontot, bár a belvárosi nagy áthaladó forgalom igen kedvezőtlen a településképre és a térrendszer használhatóságára nézve egyaránt. A településen igen sok az idős, egészséges faegyed, mely a gondozott zöldfelületekkel és a műemlék épületekkel hangulatos lakókörnyezetet eredményez. A település természetes ökológiai folyosói nemcsak a környezetminőség, de a településkép szempontjából is kedvezőek. Az egykori kétbeltelkes településszerkezet nyomai ma is fellelhetőek, a valamikori városkapuk helyei a szerkezetben jól kivehetőek, azonban ezek az elemek nem kapnak elég hangsúlyt a településképben. A légvezetékek kusza hálózata egyrészt kedvezőtlen látványelem, másrészt több helyen akadályozza az utcafásítást. A település külterületének jellegzetessége a tanyás szerkezet, mely megőrzendő értéket képvisel. 4. A természeti környezet minősége, mint a természeti értékvédelem, a biodiverzitás és az egészséges lakókörnyezet tényezője (X = +5) A település természeti környezete kedvező képet mutat. Országos jelentőségű védett természeti terület ugyan nem található jelenleg a település közigazgatási területén, azonban a Jászkarajenő-Kocsér Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Nagykőrösi pusztai tölgyesek részeként egyes területek védelem alá kerülhetnek a későbbiekben. Több ex lege védett láp és kunhalom is található a város területén. Natura 2000-es nemzetközi oltalom alatt a település területének csaknem 10 %-a áll, a Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként további területek kerülhetnek kijelölésre a későbbiekben. A településen több helyi védett természeti érték is található, azonban a természeti értékvédelem a településen hiányos, további területek és faegyedek védelem alá helyezése lenne indokolt. Kiemelkedően magas a település erdősültsége, mely a jelenlegi országos átlagot és a későbbiekben elérendő országos célállapotot is jóval meghaladja. Az erdők egy része igen értékes természetközeli tölgyerdő. A szántóterületek aránya az országos átlagnál alacsonyabb (42%), mely igen kedvező a környezetminőség szempontjából, hiszen a szántóterületek biodiverzitása a monokulturális művelés miatt igen csekély. A mezőgazdasági területek egy része parlagterület A települési és térségi szerepkört meghatározó tényezők, önkormányzati kommunikáció Ssz. Tényező X értéke 1. A településközi kapcsolatrendszer felhasználásának -2 hatékonysága a fejlesztésekben 2. A nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítettsége és +1 kamatoztatása a város fejlesztésében 3. Az önkormányzat külső kommunikációja (hogyan közvetíti -3 értékeit a városon kívülre) 4. Az önkormányzat belső kommunikációja a lakosság, +2 vállalkozások, civil szervezetek felé 5. A lakosság, vállalkozók és civil szervezetek kommunikációs, együttműködési hajlandósága és igénye a fejlesztésekkel kapcsolatban +3 Indoklás 1. A településközi kapcsolatrendszer felhasználásának hatékonysága a fejlesztésekben (X = -2) Nagykőrös peremhelyzete alapvetően rányomja a bélyegét a város településközi kapcsolatrendszerének fejlődésére. A várost elsősorban Ceglédhez, Kecskeméthez és Budapesthez fűzik kapcsolatok, melyek döntően foglalkoztatási alapúak, e települések a nagykőrösi ingázó munkavállalók fő célterületei. Nagykőrös regionális szerepkörrel csupán az 22

23 egészségügy területén rendelkezik rehabilitációs szakkórháza révén, egyéb tekintetben vonzó hatást csupán a közvetlen környezetében elhelyezkedő kis településekre tud kifejteni. Nagykőrös térségében 10 település részvételével kezdi meg működését egy LEADER akciócsoport, melynek célja a helyi önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek és magánszemélyek partnerségének megteremtése a vidékfejlesztés elősegítésére. A kistérség településeinek többcélú társulása megalakulóban van, jelenleg folynak az egyeztetések az együttműködés tartalmi kérdéseiről. 2. A nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítettsége és kamatoztatása a város fejlesztésében (X = +1) A város nemzetközi kapcsolatrendszerében döntően testvértelepülései, iker-, vagy partner-, vagy barátváros minősítésű kapcsolatok játszanak szerepet. Nagykőrös több külföldi településsel ápol kapcsolatot, akikkel eltérő intenzitású, de egyelőre kizárólag kulturális alapú együttműködéseket folytat, melyeket főként azt oktatási intézmények és a nyugdíjasklubok, valamint egyéb civil szervezetek és közintézmények éltetnek. A nemzetközi kapcsolatok terén kiemelendő az Arany János Református Gimnázium, és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara. A nemzetközi kapcsolatrendszer bővítésére külön alapítványt (NATKA) is létrehoztak a településen. A külföldi kapcsolatok legfőbb potenciális haszna a városfejlesztés tekintetében a közös gazdasági, fejlesztési projektek kidolgozásában rejlik, de ebben eddig még nem megfelelő mértékű az előrelépés. 3. Az önkormányzat külső kommunikációja (hogyan közvetíti értékeit a városon kívülre) (X = -3) A város jelentős kulturális hagyományokkal, értékekkel rendelkezik. A város lakosai figyelmet fordítanak az egykor itt dolgozó Arany János emlékének őrzésére. A település kulturális és építészeti értékekben gazdag, így ezek az a jellemzők jelenthetnek alkalmas vonzerőt a városon kívüli szereplők számára. A helyi foglalkoztatási viszonyokra jellemző magas képzettséget igénylő munkahelyek hiánya ugyanakkor nem teszi vonzóvá a várost a betelepülni kívánók számára. A város külső pozicionálása így egy szűkebb szegmens területén lehet csak hatékony. 4. Az önkormányzat belső kommunikációja a lakosság, vállalkozások, civil szervezetek felé (X = +2) Az önkormányzat lakossággal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel folytatott kommunikációja megfelelő, a vélemény-nyilvánítás lehetőségét a város vezetősége biztosítja a település lakói számára. A tájékoztatás megfelelő szinten történő biztosítását önkormányzati rendelet szavatolja, mely révén a helyi médiák sorát havi rendszerességgel megjelenő, pártfüggetlen, ingyenes önkormányzati lap is kiegészítette a közelmúltban. 5. A lakosság, vállalkozók és civil szervezetek kommunikációs, együttműködési hajlandósága és igénye a fejlesztésekkel kapcsolatban (X = +3) Kedvező tényező, hogy a lakosság, valamint a civil szervezetek (melyek nagy része rendkívül aktív) nyitottak a kétoldali kommunikációra, valamint együttműködések kialakítására és folytatására, azonban önkormányzat szűkös anyagi helyzete következtében sok esetben nem tud megfelelő támogatást biztosítani, ami megnehezíti a helyi kezdeményezések kibontakozását. Az együttműködések kialakítását nehezítik a politikai nézeteltérések is. A hátráltató tényezőket ellensúlyozzák a város civil szervezeteinek tettrekészsége, felhalmozott pályázati tudása, valamint széles körű összefogásra való nyitottsága. 23

24 4.7. Az önkormányzati vagyongazdálkodást meghatározó tényezők Ssz. Tényező X értéke 1. A vagyongazdálkodás forgalomképes vagyonkezelési háttere, -2 mint a városfejlesztés ingatlan alapja 2. A vagyongazdálkodás külső pénzügyi háttere, mint a fejlesztési +2 programok finanszírozásának külső alapja (pályázatok, hitelek) 3. A saját pénzügyi források alakulása, mint a fejlesztési +1 programok finanszírozásának belső alapja (saját bevételek helyi adók) 4. Az önkormányzat vállalkozásbarát arculata, mint a saját +3 pénzügyi forrásteremtés legfőbb támasza 5. Az intézményrendszer kezelése, mint a vagyonhasznosítás háttere +2 Indoklás 1. A vagyongazdálkodás forgalomképes vagyon kezelési háttere, mint a városfejlesztés ingatlan alapja (X = -2 ) Az önkormányzati vagyon nagysága stagnáló képet mutat. Jelentős része forgalomképtelen, elsősorban utakat és közszolgálati intézményeket foglal magában. A forgalomképes vagyon nagysága napjainkra jelentős mértékben lecsökkent, csupán mintegy 200 bér-lakóingatlant, néhány telekingatlant, illetve sportlétesítményt takar. E vagyontömeggel az önkormányzat nevében a Kőrösi Vagyonkezelő Rt. gazdálkodik. A forgalomképes vagyontárgyak még kihasználásra, vagy értékesítésre várnak, a hasznosítás azonban a potenciális bérlők szociális rászorultsága miatt nem lenne rentábilis, a további értékesítésnek pedig komoly akadálya az ingatlanok leromlott állaga. 2. A vagyongazdálkodás külső pénzügyi háttere, mint a fejlesztési programok finanszírozásának külső alapja (X = +2) A fejlesztések, beruházások pénzügyi forrását az önkormányzat pályázati úton elnyert támogatásokból, illetve hitelfelvételből tudja előteremteni. Az önkormányzat pályázati aktivitása kiváló és eddig eredményesnek is mondható. Ennek köszönhetően az önkormányzat számtalan felújítási, településfejlesztő beruházást valósított már meg. A pályázatokhoz azonban egyre nehezebben képes az önkormányzat a szükséges saját erőt biztosítani. Több jelentősebb nagyberuházáshoz hitelt vett fel a település, amelyek törlesztése azonban évekig elhúzódó, nehéz terhet jelent az önkormányzat számára. Az államháztartás forrásaiból többször jutott a város címzett támogatáshoz is, ugyanakkor szükséges ügyelni a külső és belső források megfelelő egyensúlyára. 3. A saját pénzügyi források alakulása, mint a fejlesztési programok finanszírozásának belső alapja (X = +4) A saját bevételek nagysága folyamatosan nőtt a vizsgált években. A városban két helyi adó van bevezetve: a kommunális adó, valamint a vállalkozásokat érintő iparűzési adó. Arányát tekintve az iparűzési adó tekinthető a legfontosabb helyi adóbevételnek. A másik jelentős bevételi forrás a központi költségvetésből teljes egészében átengedett gépjárműadó. Az ebből befolyt bevétel a központi adatnyilvántartás következtében ugrásszerűen megnőtt. Az állami hozzájárulás és támogatás mértéke növekvő tendenciát mutat az összbevételhez képest. Ez a település szempontjából egyrészt növekvő függést jelent a központi költségvetéstől, 24

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/4. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 3. melléklet a Pest Megye Területfejlesztési

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)

MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991) MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2014. SZEPTEMBER 11. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Telefon: +(32) 417-255/163 Honlap: www.salgotarjan.hu

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Óbarok (Nagyegyháza) Község TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal A koncepció célja 3. oldal A település múltjának rövid történeti áttekintése 3. oldal Földrajzi elhelyezkedés

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014.

KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS GAZDASÁGI ÉS MUNKA PROGRAMJA 2011 2014. 1 Kiskunfélegyháza Város Gazdasági és Munka Programja 2011-2014 Tartalomjegyzék: A. Célok 2 B. Programok 4 C. Feladatok 7 I. GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv Répcelak Város Önkormányzat P.H... Dr.Németh Kálmán Polgármester Dr.Kiss Julianna Jegyző Készült: 2012... Old. 1 Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére Fejlesztési Program IV. kötet OPERATÍV PROGRAM A Társulás önkormányzataival együttműködve készítette: HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ RT. DUNA-TISZA RF. RT. 2005. IV.

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében

SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében SZABÁLYZAT Bakonyi Helyi Márka védjegy szabályzata az európai területi A vidék minősége védjegynek való megfeleltetés érdekében Figyelem! Szerzői jogvédelem alatt álló dokumentum. Az anyag részben vagy

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. december 10-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. december 10-i ülésére HAL IM B A K ÖZSÉG ÖNK ORM ÁNY ZATA P O L G Á R M E S T E R 8452 HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 503-420 fax:(88) 237-003 Ügyszám: 11/1067/2015. Tárgy: Halimba község Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciójának

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva

2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió. Kiskunok Vidékéért Egyesület. 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva x 1 2014-2020 Helyi Fejlesztési Stratégia DRAFT verzió Kiskunok Vidékéért Egyesület 2016. január 26-án Közgyűlési határozattal elfogadva Kiskunfélegyháza, 2016. január 26. Tartalom Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007.

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.29. COM(2010)117 végleges 2010/0063 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL (EGT-vonatkozású

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET. 2014. év. Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató

K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET. 2014. év. Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET 2014. év Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató I.1 A vállalkozás bemutatása A. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az Adorján-Tex Konfekcióipari és Kereskedelemi Korlátolt

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció

Balkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 TERVEZET A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 11/2016. (I. 28.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE

AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE UDPESTI MŰSZKI ÉS GZDSÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI és SZERVEZÉSI TNSZÉK dr. Neszmélyi László Z ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE - 2015. - Tartalom 1. EVEZETÉS... 4 2. Z ÉPÍTÉSEN

Részletesebben

Regionális Marketingstratégiát Megalapozó Felmérés Nyugat-Pannon (WESTPA) EU Régió Eredmények Budapest 00. augusztus Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 1.1 Előzmények és célok... 1. Metodika.... Összefoglaló,

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben